user_mobilelogo
Mandiner, második szám, 2019. szeptember 19.

Tisztelt szerkesztőség!

Öröm után bánat. Az első számról írt sok jó után most úgy érzem, hogy sajnos a második szám már érdektelen, bátortalan, egyhangú, unalmas. Olyan, mint a legtöbb mai sajtótermék.

Mit reméltem? Érdekes írásokat, jól megfogalmazott szép magyar nyelven, lényegre törő kérdéseket, művelt emberek a témákat sokoldalúan láttató írásait. Jó riportalanyokat. Elhallgatott fontos ügyeket. Kevesebb politikai és gazdasági, materialista megközelítést.

(54.o. kenyérről) Az egyetlen érdekes cikk, amit találtam (nem olvastam mindent el). A termékpályával kapcsolatban említeni lehetne legalább a búzafajtákat, a vegyszereket már ott, a termelésben. Összefüggésbe lehetne hozni a diplomákról szóló cikkel (például a szakképzés rossz minőségéről szóló részt, és egyáltalán, hogy minek a sok diploma, ha ő se használja), és a 65. o. termőföld nélküli termeléséről szóló írással.

(65.o., Városlakók…) Érdekes, hogy pont ellenkező a cikk mondanivalója, mint a valódi, egészséges kenyérről szóló írásnak. Itt a talaj nélkül, vegyszeres tápoldaton, vagy halürüléken növesztett zöldséget magasztalják. Eszerint „reális”, hogy a parkokat és a városok környékét beépítik (zöldmezős kamionterminálok, lakótelepek, plázák), így pihentető séta helyett járhatunk fallabdázni, és egészséges növények helyett ehetünk „hidropóniásat” a házfalakról.

(3.o.) Egy unalmas vezércikk egy unalmas témáról. A klímaváltozás figyelemelterelés a valódi szennyezésekről, és nagy nemzetközi üzlet. A szerző csak a klímaváltozást igazoló „komoly” kutatásokról hallott, pedig van más is, csak az ma nem szponzorált.

Ha semmi széndioxidot nem bocsátunk ki, csak egy atombalesettel lakhatatlanná tesszük a Kárpát-medencét, akkor megfelelünk az elvárásoknak? Akkor is, ha a termőföldet napcellákkal borítjuk el, étel helyett pedig méheket és talajt elpusztító vegyszeres növényekkel bio üzemanyagot termelünk?

A cikk olyan szavakat használ, amit a polgári olvasóközönség remélem nem. Három Holló? klímaszlem? Miért mélyed női portálokba? Selena? Greta? Ezt kell ismerjük?

A „nagyvárost leterítő hőhullámot” összevethetnék a Tarlós interjúval. A parkokkal. A fakivágásokkal. A dugókkal, megoldatlan közlekedéssel. A klímaberendezések melegítő hatásával. A Duna partjainak jelenlegi beépítésével.

(10.o) Cigány fogamzásgátlásról… ami a cikk szerint a cigányok felzárkózásának egyik legfontosabb pillére.

Azt nem meri(?) leírni, hogy a jelenlegi folyamat nem a propaganda szerinti muszlim jövőt, hanem egy cigány országot vetít előre. Mert a magyarok már száz éve ismerik az egykézést, a kicsi vagy kocsi kérdést, a kötelező(!) és a túlélés miatt fontos gyerek-taníttatás rettentő kiadásainak visszatartó erejét. (gyerekközösség által elvárt drága mobil, egyetemtől elvárt laptop, drága alkalmi ruhák.) Ezt kéne kiterjeszteni tehát a cigányokra is?

„Oda szülessen meg…” Mi az a minimum az első három évben, ami a társadalmi felzárkózáshoz kell, és a cigánytanyán nincs meg? Az, hogy szoptatás helyett GDP-t növelő tápszert kapjon a gyerek? Azt, hogy ne édesanyjával legyen boldogan, hanem egy drága közkiadású bölcsődében üvöltsön keservében? Szokja a nyolc óra munkát, a közlekedés viszontagságait, tanulja meg a kapitalizmus kiszolgálását már iskolás korában? Légkondis lakásban váljon asztmássá, ne normális hőmérsékletű viskóban legyen egészséges? Sok dezodor, vegyszeres szappan és egyéb tegye allergiássá? Legyen elég sok TV reklám, mobiltelefon és wifi sugárzás a lakásban? Váljon drága szépségműtétekre vágyó felnőtté?

Szegény cigányok „rossz anyagi és lakhatási” körülmények között vannak gyerekeikkel, míg a boldog magyar nők 50 éves korukig tanulnak és karriert építenek kétségbeesetten, aztán meg örökbe fogadnak egy cigánygyereket, mert a „jó” körülményeik miatt már nem lehet saját gyerekük. Szegény cigány nők „megszokják az anyaszerepet”. A boldog magyarok nem kell megszokják, 20-30 évig ülhetnek helyette az iskolapadban, vagy esetleg egy multi munkahelyen, pláza pénztársoron.

Szóval álszentnek tűnik a cikk. Az ingyen óvszer legfeljebb arra jó, hogy lassabban kerüljenek többségbe. De nem jó a cigányoknak.

(14.o.) Tarlós, kampány. Feltételezem, hogy az első szám után leszóltak(?) a szerkesztőségbe, hogy váltsanak irányt. Ezért lett ez a szám unalmas, és ezért került bele egy választási interjú a kormánypárt jelöltjével. Ami rettentő unalmas, mert mindig ugyanazt halljuk. A kérdések is gyengék…

(20.o. nyelvvizsga a felvételihez)

Nagyon zavaró, amikor értelmetlen mondat kerül egy cikkbe. „a fiatalok 72%-a csak anyanyelvén vagy legfeljebb még egy nyelven tud…” Ez nem jelent semmit! Ha csak anyanyelvén, az is jó, mert 28% tud idegen nyelvet (ezt se hiszem el). Ha 72% tud egy idegen nyelvet, 28 meg többet, az már az álomvilág.  Szóval a cikk kiinduló mondata értelmetlen.

Írhatnának arról, ami a nyelvvizsgához kötött diploma ügyében merült fel, hogy a legtehetségesebb világhírű emberek, feltalálók közül rengetegen a mai rendszerrel hajléktalanná válnának, elkallódnának. És persze tízezrekkel ez történik. Emberi tragédiák. De legalább kisebb a statisztikai diplomás munkanélküliség.

Persze „jó” az erőltetett nyelvtanulás, mert aki tud angolul, az könnyebben megy nyugatra dolgozni majd a magyar diplomájával. Nem zavar itthon, ott meg olcsó munkaerő. Más értelme nincs, a szakmák 99%-a esetében. Aki meg nem tud levizsgázni, az is tud nyugaton dolgozni, csak nem diplomásként.

Még az oroszok se követelték azt, amit most a kormány az angol nyelvvel. Kellett órákra járni, de át lehetett csúszni kettessel.

Még a romániai ügy hasonló, ahol a mai rendszerben épp a székely gyerekek nem tudják teljesíteni a kötelező nehéz román érettségit, ami jó, mert vagy nem tanulhatnak tovább, vagy értelmiségként elhagyják Romániát.

(28.o. szuverenitás)

A cikk számomra érdekes része az informatika. Hogy az információt befolyásoló google, a cenzúrázó facebook hatalmasabb a kormányoknál. Érdekes, hogy soha fel se merül, hogy jutottunk idáig. Miért nem védte meg a kormány a magyar közösségi oldalt? Miért nem hoz létre egyet belföldi használatra? Miért nem ingyenes szoftvereket használ a közigazgatás? Miért nincs magyar Uber, magyar szállásközvetítő. Az egyetlen, ami jó és magyar, tudomások szerint, az utazásmegosztó Oszkár. Miért nem használjuk az első fidesz kormány által kiállításon is bemutatott óriási magyar tudást ezekre?

(32.o. Kolozsvár) Jó lenne egy sorozat a határon túli, egy meg a határon belüli nagyvárosokról. A cikk szerint fontos közösségi terekről. Budapesten pl. az Erzsébet teret már évek óta egy szégyenletes csúnya óriáskerék foglalja el előlünk. Egyedül a Demszky alatt a közönségnek néha átadott Lánchíd, és a Tarlós alatt a nép által elfoglalt Szabadság híd mutatta meg, milyen lehetne egy élő, élhető Budapest, működő közösségi terekkel.

(66.o.) Sajnos ide került a szám egyetlen igazán zavaró, bár nem trágár, de illetlen szava, teljesen fölöslegesen (szirupos…).

Érdekes témafelvetés még a japán és a keresztény cikk…

További örömteli újságírást kívánok

Sámsondi Kiss Gergely

A HONLAP

MÉG CSAK KÉSZÜLŐBEN...