Budapest Világörökségéért Alapítvány (2020. 12.06)

A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

'Felelet'

Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámba váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

(Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

 

Ebben az írásban az első cikkről:

A Budapest Világörökségéért Alapítvány munkáját nemigen ismertették eddig. Hiszen a mindenkori hatalmi-pénzügyi-helyhatósági érdekek épp ellentétesek a közösségével. A választott köztisztiselőink, minisztériumok helyett ők és más pár alig élő civil szervezet és a lakosság kell megvédje a várost, például a cikkben felsorolt SZOT szálló növelés vagy a Zeppelin tervtől. Persze közben másik száz rettenet elkészül a felhőkarcolótól a Városliget és sok más park beépítéséig.

Korompay Katalinnal, a szervezet főépítészével készült a riport. Céljuk a előző százdfordulón kiépült 1200 hektáros eklektikus Budapesti városmag, 5000 bérház méltó megőrzése.

"A száz kilométer hosszú utcafront a kirakat... hátul már akkor is korszerűtlen... szűkös, sötét lakásokat építettek...  a fővárosba tóduló vidéki munkaerőnek.

'Felelet': Ez volt az a korszak, amire sokszor büszkén hivatkozunk. Épült-szépült-gyarapodott az ország, világkiállítással is. Valójában a vidék, a falusiak teljes tönkretételével gazdagították, építették föl Budapestet, az állam, az egyházak és a telekspekulánsok, bankok. A nincstelenné tett vidékiek közül milliók Amerikába menekültek, a többiek kényszerből Budapestre, ezekbe a nyomortanyákra. Nem csoda, hogy Trianon idején már nem volt erő és akarat megvédeni az országot.

"Pontos leírást ad ... Kosztolányi Dezső... egész nap égetnie kellett a lámpát..."

'Felelet': Amit 1900 körül a spekulánsok elértek, hogy sötét lakásokba költözzön a napfényes mezőkről, tornácos házakból a magyar földmíves, kézműves nép (munkásnak, cselédnek), azt száz év után az ablak nélküli, neo-ledfényes, mesterséges levegőjű plázáival, irodaházaival, templomaival, iskoláival, bölcsödéivel, buszaival, vonataival, aluljáróival elérte a mai ingatlanos lobbi-kormányzat is, de már az egész magyarság számára.

"Az 1980-as évek közepén... elindult az (építész) szakma által sürgetett rehabilitáció".

'Felelet': Sajnos ebből a szempontból (is? sajnos?) jobb volt az előző rendszer, hiszen a kapitalizmusban már semmi jó nem történt ezen házakkal. A legszebbeket bankok, szállók szerezték meg, a magyar nép innen kiszorult, azaz például a gyönyörű mozikból. Ahol az emeletszámot meg lehetett sokszorozni, vagy parkolóházzal, plázával növelni a profitot, elbontották a gyönyörű és részleteiben is értékes házakat, egyben csúfítva az utcaképet is.

"Mádl Ferenc... védnök" "Horváth János egykori elnök"

Erről sem hallottunk az elmúlt sok évben a szájbarágó hírfolyam között.

"a kötelezően előírt kezelési terv hiányzik a fővárosban"

'Felelet': Ez azt jelenti, hogy Demszky 20, Tarlós 10 évig akadályozta, bojkottálta a város megmentését.