Területalapú támogatás igazságosan (2025.07.18.)
https://hang.hu/belfold/lelegeztetogepen-tartott-mezogazdasag-178591
Lélegeztetőgépen tartott mezőgazdaság?
R. Kiss Kornélia 2025. július 18.
’Felelet’: Tehát, mint gondoltam, hazugság a hírfolyam, hogy a gazdák tiltakoznak a támogatás megszüntetése ellen. A ’gazdák’ szó a fidesz újbeszél nyelve szerint ugye az oligarchák. A valódi gazdák támogatása megmaradna, a milliárdosoké szűnne meg (bár a bérelt földeken nem). Ángyán annak idején azt mondta, ez volt az eu-s támogatások eredeti célja, csak a milliárdos maffia elsodorta vele együtt, Orbán vezényletével. Itthon a földtulajdonosok 95%-át nem érintené a csökkenés. A nagyok meg úgyis a legkörnyezetszennyezőbb módon, a földet a helyiektől elvéve, munkát se adva, óriás gépekkel, vegyszerrel energianövényt termelnek állami támogatással, a kocsik üzemanyagát így drágábbá és motort tönkretevővé téve, vagy egészségtelen tömegárut. Vagy napelemekkel teszik tönkre a földet, mert még megemelni se hajlandók azokat, mint nyugaton, hogy alatta állatok legelhetnének. És lecsapolják a vizeket, sivataggá szárítva Magyarországot.
A cikk:
Európa-szerte tiltakozást válthat ki az Európai Bizottság javaslata, amely jelentősen átalakítaná a Közös Agrárpolitikát. A 450 hektárnál nagyobb gazdaságok teljesen elesnének a területalapú támogatásoktól, amelyekből a legtöbbet eddig a nagyobb birtokok profitáltak. De már nagyjából 133 hektár fölött is csökkentett támogatással kellene számolni. A területalapú támogatás a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint igazságos kompenzáció a szigorú európai uniós állat-és növényvédelmi előírásokért, amelyeket az unión kívüli konkurenciának nem kell betartania. Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdálkodás szakértője viszont úgy látja: a Közös Agrárpolitika miatt elkényelmesedett az európai mezőgazdaság, és innovációra lenne szükség.
Európa-szerte kiváltotta a gazdák érdekképviseleti szerveinek tiltakozását az uniós Közös Agrárpolitika átalakítási terve, amelyet szerdán mutatott be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A tervezet szerint jelentősen csökkentenék az úgynevezett területalapú támogatásokat, amelyeket az alapján kapnak a gazdálkodók az Európai Uniótól, hogy hány hektáron gazdálkodnak.
Az, hogy az Európai Bizottság hozzányúlhat a területalapú támogatások rendszeréhez, nem számít újdonságnak. Már egy tavaly szeptemberben megjelent, az Európai Bizottság számára készült szakértői ajánlásból kiderült, hogy milyen alapokra helyezné a Bizottság a jövőben a Közös Agrárpolitikát: a támogatások odaítélésekor a jövőben nem azt vennék figyelembe, hogy mekkora területen gazdálkodik egy termelő, hanem azt is, hogy mekkora a jövedelme. Az érv többek között az volt, hogy az Európai Unióban a legnagyobb gazdaságok profitálnak a legtöbbet a területalapú támogatásból, a gazdaságok 10 százaléka kapja a támogatások 80 százalékát. A most megjelent tervezetből egyelőre nem derül ki, hogy miként tenne különbséget jövedelem alapján az új uniós szabályozás, ahogy számos más részlet sem. Az viszont igen, hogy a nagyobb birtokok részben vagy egészben elesnének a területalapú támogatásoktól.
A 450 hektárnál nagyobb birtokok után nem is járna ilyen támogatás, a 20 ezer eurót meghaladó támogatások pedig sávosan csökkennének, 20 és 50 ezer euró között 25 százalékkal, 70 és 75 ezer euró között 50 százalékkal, 75 és 100 ezer euró között pedig 75 százalékkal. A Bayerischer Bauernverband (Bajor Gazdaszövetség) számítása szerint körülbelül 133 hektár lenne az a birtokméret, amely alatt még száz százalékban megkapnák a korábbi területalapú támogatást a gazdák, az ennél nagyobb birtokok esetében azonban jelentősen csökkenne az elérhető támogatási összeg.
Magyarországon a KSH 2023-as adatai szerint a teljes mezőgazdasági terület mintegy harmadán száz hektár alatti gazdaságok találhatóak, amelyeket az eddigiek alapján nem érintene a területalapú támogatások átalakítása. A 100 és 500 hektár közötti birtokok szintén a teljes terület több mint harmadát teszik ki, ezeknek a gazdálkodóknak a többségét érintené a támogatások csökkenése. A területek mintegy negyedén 500 hektár feletti birtokok osztoztak, amelyek a tervezet alapján teljesen elveszítenék a területalapú támogatást.
Része lenne az intézkedéscsomagnak az is, hogy kiemelten támogassák a fiatal gazdákat, viszont 2032-től nem folyósítanak támogatást a saját tagállamukban nyugdíjkorhatárt elért gazdáknak. Ez az intézkedés Magyarországon óriási generációváltást vetítene előre, miután a KSH adatai szerint 2010 óta folyamatosan emelkedik a 65 éves és annál idősebb irányító vezette gazdaságok által használt mezőgazdasági terület, arányuk 2023-ban már 29 százalék volt, és az általuk használt terület megközelíti a másfél millió millió hektárt.
Az Európai Bizottság javaslata alapján a kedvezményezett csoportok között lennének a kisebb szereplők mellett a fiatal, illetve újonnan gazdaságot kezdő gazdák, akik – szemben a területalapú támogatásoknál tervezett 100 ezer eurós plafonnal – akár 300 ezer eurós fejlesztési támogatáshoz is juthatnának, valamint a családi gazdálkodók, a női termelők és a természeti károkkal sújtott területeken gazdálkodók is. Szintén támogatásokkal ösztönöznék a biodiverzitás kialakítását és a talajvédelmet.
A tervezet megjelenése után több európai ország gazdaszervezetei is tiltakoztak, a Deutscher Bauernverband (Német Gazdaszövetség) a gazdálkodók „arculcsapásának” nevezte a javaslatot. Budapesten a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (Magosz) tüntetett, s Brüsszelben is volt gazdatüntetés. A javaslatról csak ezután kezdenek majd tárgyalni a tagállamok, annak számos részlete nem ismert egyelőre. A tárgyalások a várakozások szerint 2027-ig is elhúzódhatnak.
A területalapú támogatásoknak a magyar mezőgazdaságban jelentős szerepe van. Magyarországon 160 ezer gazdálkodó kap ilyen támogatást, amely éves szinten nagyjából 550 milliárd forint. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára már tavaly ősszel azt mondta a Magyar Hangnak: területalapú támogatások nélkül a magyarországi vállalkozások 80 százaléka veszteséges lenne, „ki jobban, ki kevésbé”
Szerinte a területalapú támogatás jelenlegi rendszere igazságos, és azokat a többletköltségeket kompenzálja, amelyek úgy keletkeznek, hogy az uniós gazdálkodóknak szigorúbb állat-és növényvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, mint számos más ország mezőgazdaságának, amelyek így olcsóbb konkurenciát tudnak támasztani az európai mezőgazdaságnak.
Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdálkodás szakértője ezt a kérdést másképp látja: szerinte a probléma az, hogy az európai mezőgazdaság nem innovatív, ezért a nagybirtokok gazdaságtalanul termelnek. A fejlettebb uniós országokban valamivel jobb a helyzet, de alapvetően nem különbözik a magyarországitól.
– Európa rendkívüli mértékben el van maradva a világhoz képest, és a szabályozás sem ösztönzi a talaj-és környezetbarát technológiák meghonosítását – mondta a Magyar Hangnak a szakértő.
Kökény Attila elmondása szerint a regeneratív és no-till technológiák számottevően csökkentenék a költségeket és javítanák a termelékenységet is, ám úgy tapasztalja: Magyarországon a gazdák nem nyitottak a változásokra, még mindig az 1960-as évek kolhoztechnológiájával termelnek. Az új technológiák a hazai agrároktatásban sem jelennek meg, és a gazdálkodók az ő tapasztalatai szerint nem is nyitottak arra, hogy meghonosítsanak ilyen új technológiákat, ami rengeteg tanulással járna.
A regeneratív mezőgazdaság egy talajmegújító gazdálkodási módszer, melynek célja a talaj egészségének helyreállítása és javítása, többek között talaj szervesanyag-tartalmának növelésére és vízgazdálkodás javítására összpontosít. A no-till technológia pedig olyan gazdálkodási módszer, amely során a talajt nem forgatják, nem szántják vagy ássák fel, hanem a terményeket talajművelés nélkül vetik el a földfelszínen maradt vegetáció alá.
– 1960-ban az amerikai gazdálkodók már elkezdtek no-till technológiát bevezetni, mert enélkül nem tudtak gazdaságosan termelni. Európában ez elmaradt, helyette lélegeztetőgépre rakták a beteget. Bármelyik más iparágban elképzelhetetlen, hogy az iparági szereplők 1960-as évekből származó technológiát használnak, de az uniós támogatásoknak köszönhetően mégis meg tudnak élni – mondja Kökény Attila. Szerinte az uniós támogatások „teljességgel ellustították” az európai mezőgazdaságot.
A szakértő hozzátette: szerinte nem az uniós környezetvédelmi előírások fogják vissza az európai mezőgazdaság versenyképességét. Ez az állattenyésztésre lehet igaz, ahol az uniós előírások jóval szigorúbbak sok unión kívüli ország szabályozásához képest. De szántóföldi gazdálkodásban az európai mezőgazdaság szerinte a világ bármely mezőgazdaságával versenyre tudna kelni, ha alkalmazná azokat a no-till technológiákat, amelyek jelenleg is engedélyezettek és megvalósíthatóak