Még tart az előző eladósítás (2025. 09. 11.)
https://magyarjelen.hu/video/27118-az-elarverezett-hazat-a-koveteleskezelovel-egy-cimre-bejegyzett-lakoingatlan-forgalmazo-ceg-vette-meg-video
Az elárverezett házat a követeléskezelővel egy címre bejegyzett lakóingatlan-forgalmazó cég vette meg (+VIDEÓ)
Vasvári Erika
Videó
2025. szept. 8.
A Jelen podcast adásában Juhász Gábor károsult, dr. Kondrács János ügyvéd és Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezető azt mutatja be, hogyan csalja csapdába a végrehajtó maffia a devizahitelezéssel sarokba szorított ügyfelet, és hogyan játszanak össze a hivatali szervek, az önkormányzat, az építési osztály, a jegyző a bankkal, a követeléskezelővel és a végrehajtóval, hogy kiforgassák vagyonából a jogban járatlan ügyfelet. A helyszín: Gyömrő, és az eset iskolapéldája a követeléskezelő maffiahálózat működésének. Ez a magyar polip 2025-ben.
A károsult négy-öt évig rendben fizette a devizahitelt. „Hatvanezerrel indultunk, és száznyolcvanezerig bírtam is tartani a tempót. Ha nem deviza lett volna, már túlfizetésben lettünk volna, annyit törlesztettem” – mondja Juhász Gábor, aki mindig keményen dolgozott, hogy családjának, tartósan beteg kislányának megélhetését, gyógykezelését biztosíthassa.
Közben épült a ház is, bár a bajok már az értelmetlen építésügyi előírásokkal megkezdődtek.
A gyömrői polgármesteri hivatal akkori építési osztálya közölte, hogy nem fogadja el az építész által szabályosan megrajzolt tervet.
Csak az általuk megnevezett tervező tervezhette, a „Tibi”, Maglódról. Ez máris százezrekkel rövidítette meg a családi költségvetést. A második meglepetés az volt, hogy a családi házat az előírás szerint társasházasítani kellett, albetétekre osztani, ami az ügyvéd szerint igen problémás kikötés volt, de sajnos nehezen bizonyítható, hogy a hivatal erőltette, mert szóban hangzott el.
A törleszthetetlenné vált devizahitel miatt sajnos elfogadták egy „segítő” cég, az Angyal-HOK Kft. tanácsát, aki évekig hitegette azzal őket, hogy elintézi ügyüket, ne egyezzenek meg az Erste Bankkal. Mire kiderült, hogy csalók, már minden határidőből kicsúszva a végrehajtás előtt álltak. Elindult az árverezés az Intrum Justitia Zrt. követeléskezelővel, pedig velük is megegyeztek, de csak szóban.
A végrehajtó, dr. Szabó Balázs ugyanúgy hitegette őket, szóban megegyezést mutatott, közben egyetlen célja az időhúzás volt, hogy az adós minden törvényes határidőből kicsússzon.
Ez bevett módszere a végrehajtóknak és követeléskezelőknek, szinte minden végrehajtott, kilakoltatott ember beszámol róla. Az árverezést megelőzően az értékbecslést Gyömrő város jegyzője végeztette el, mélyen alulértékelt áron, még a banki értékbecsléshez képest is milliókkal kevesebbért. Ráadásul azt is ráírták a papírra, hogy a ház nincs kész, miközben egy korábbi iratukon már száz százalékos készültséget ismertek el.
Az elárverezett hattizednyi albetétet pedig egy olyan lakóingatlan-forgalmazó kft. vette meg pármillió forintért, amelynek ugyanoda van bejegyezve a cége, a 13. kerületi Fiastyúk utcába, és vezetősége ugyanazokból a személyekből állott, mint – minő véletlen – az Intrum Justitiának.
A végrehajtó rendőröket hívott az árverezésre, és azt sem engedte meg, hogy a maradék négytizednyi ingatlanrészben meghúzhassa magát a család a beteg gyerekkel, holott azt a részt nem érintette a végrehajtás. Tavaly pedig a teljes ingatlant meghirdették eladásra negyvenhárommillió forintos áron úgy, hogy az adósnak még mindig maradt harmincmilliónyi tartozása immár egy másik kintlévőség-kezelőnek eladva.
https://www.oeconomus.hu/irasok/a-magyar-devizahitel-valsag-tortenete/
2021.02.26. Flór Nándor László
A magyar devizahitel-válság története
(’Felelet’: Vigyázat, részben hazug cikk)
a devizahitelezés a gazdasági világválságot megelőző időszakban futott fel. Így 2008-ban, amikor az Amerikai Egyesült Államokban összeomlott a gazdaság és a pénzpiacok a külföldi devizában eladósodott magyar lakosság helyzetét és kilátásait az árfolyamgyengülés drasztikusan rontotta
1994-1997-re a korábban állami tulajdonú bankok többségét sikeresen privatizálták, de 2003-ig a Postabank és az FHB Bank privatizációja 2003-ig elhúzódott.
A svájci frank alapú devizahitelezés akkor tudta megvetni a lábát az országban, amikor 2002-től fokozatosan megszüntették a forint-alapú, államilag támogatott hitelezést.
2002 és 2003 folyamán azonban világossá kezdet válni, hogy a kamattámogatás miatti költségvetési támogatás mértékét az aktuális kormányzat nem kívánja fenntartani. Fenntarthatatlanságra hivatkozva mérsékelték a korábbi forinthitel támogatását, majd pedig fokozatosan megszüntették. A felépített kapacitások (’Felelet’:????) felhasználásához új, tömegesen eladható lakossági termékre volt szükség.
Az osztrák piacon tapasztalt sikerek miatt a finanszírozási modell átvétele került hazánkban is. Az 1990-es években azon osztrák lakosoknak találták ki a konstrukciót, akik a svájci határ közelében éltek és napi vagy heti ingázás mellett Svájcba mentek dolgozni. Ezáltal jövedelmüket svájci frankban kapták, emiatt nem volt árfolyamkockázata a konstrukciónak, mert egy úgynevezett természetes fedezetük volt. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben az átlagos lakossági ügyfél, aki ezt a hiteltípust választotta extra kockázatot nem vállalt magára.
Ezzel szemben a magyar lakosság jövedelmét forintban szerezte, és csak a hitelének számítása volt a svájci devizához kötve.
A 2000-es évek közepén, a devizahitelezés felfutásának idején még a Bankszövetség is, tévesen ítélte meg a bankszektorban végbemenő hitelezési folyamatokat és lehetséges következményeit, és közleményében megvédte a konstrukciót. A Bankszövetség ráadásul még a devizahitelezés tetején is téves képet mutatott a lakosság számára, amellyel a kockázatokról teljes mértékben elterelték a figyelmet.
A kockázatokat tovább növelte, hogy az új jelzáloghiteleket döntően 50-60%-ban már közvetítőkön, ügynökökön keresztül értékesítették a bankok. Az ügynökök jellemzően nem érdekeltek abban, hogy a hitelfelvevő a számára optimális terméket vegye igényben, számukra csupán az értékesítés az elsődleges szempont.
Eközben a teljes magyar bankszektor nyereségessége rendkívül magas szinten volt.
2000 februárjában vezették be Magyarországon az új lakástámogatási rendszert, amelyben megfogalmazták a lakáscélú forint alapú hitelek állami támogatásának kereteit.
’Felelet’: És most, 2025-ben újra kezdik ugyanazt!
A korábbi gyakorlathoz képest a támogatásokat igénybe vevők körét szélesítették annak érdekében, hogy minél több magyar háztartás részesülhessen a kedvezményes, államilag támogatott forint alapú hitelekből. Továbbá könnyítették a hiteligénylési feltételeket is, így például a kezdeti új lakás vagy lakóingatlan vásárlás támogatását követően rövidesen kiterjesztették a használt ingatlanok vásárlására felvehető hitelekre is az állami támogatás mértékét. Az államilag bőkezűen támogatott lakáshiteleket
2003-ban és 2005-ben az államilag támogatott forinthitel programok mértékét a baloldali kormányzat drasztikusan csökkentette, amely így közvetlenül elősegítette a devizahitelezés térnyerését.
Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc idején több lépésen keresztül, de egyre nagyobb mértékben csökkentették a felvehető hitel nagyságát, amely korábban jelentősen hozzájárult a magyar családok otthonteremtéséhez. Későbbiekben szűkítették a programban résztvevők jogosultsági körét, valamint az állami támogatás mértékét. A támogatásokkal elérhető kamatszintet így már csak devizahitellel tudták az ügyfelek elérni, így ebbe az irányba terelték a piacot. A magas forint kamatszint mellett a bankok a forinthiteleket nem tudták értékesíteni, ezért kézenfekvő volt a devizahitelezés, hiszen így dinamikusan tudták bővíteni lakossági aktivitásukat. 2005 elején a lakosság egy 5 millió forintos, 20 éves lejáratú lakáshitelt 6-7 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett tudott felvenni, amely jelentős mértékben olcsóbb volt, mint a 8,5-9,5 százalékos támogatott forinthitelek, amelyeknek támogatás mértékét korábban csökkentették. A piaci kamatozás melletti forinthitelek pedig 18-20 százalék körül alakult, amely az átlagos magyar háztartás számára megfizethetetlen volt.
A Medgyessy-kormány megszorításai miatt 2003-ban 35 milliárd, 2004-ben pedig 105 milliárd forintnyi mértékben csökkentették a költségvetési támogatást a támogatott forinthitelek esetében, amely a havi törlesztőrészletek jelentős emelkedését hozta a lakosság számára.
1998 és 2002 között a lakástámogatási rendszer egyértelműen támogatta a magyar családok boldogulását és az erre fordított költségvetési kiadások egyben meg is térültek. (’Felelet’:????)
(’Felelet’ itt a nagy hazugság:)
2010-től kezdődő átfogó és széleskörű kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a deviza alapú hitelkárosultakat sikerült megmenteni és a korábbi óriási mértékű devizahitel állományt sikerült teljes mértékben felszámolni 2015-re
2015 folyamán a lakossági devizahitelek teljes mértékben kivezetésre kerültek, amelynek utolsó lépése a forintosításnak volt köszönhető, így az ország az egyik legnagyobb stabilitási kockázatától szabadult meg. Ennek köszönhetően több százezer magyar család megszabadult az árfolyamváltozásból fakadó kockázattól, amit eddig viselt, mivel a sokkal biztonságosabb forinthitelekre került átváltva a hitelük.
A forintosítással félmillió család otthonát sikerült megvédeni és nagyságrendileg 25-30 százalékkal csökkenteni a havi törlesztőrészleteket. A kormányzati intézkedések nélkül számítások szerint 700 milliárd forinttal nagyobb adósságállománnyal nézett volna szembe a lakosság.
a devizahitel-válság sok családtag esetében egy életre elvette a bizalmat attól, hogy hitelfelvétel segítségével megvásárolja a családi otthonnak számító ingatlant és ezzel biztosítsa a család biztonságának alapkövét.
(’Felelet’ Bárcsak így lenne!)
máshonnan (ha igaz:)
az állami támogatás mértéke 2003-ra 220 milliárdra ugrott. (Összehasonlításként: ma ennek az összegnek nominálisan a felét fordítja a kormány a felsőoktatásra, nem számolva az inflációval.)
https://kuruc.info/r/2/290258/
Jogegységi határozatot hozott múlt pénteken a Kúria a devizahiteles szerződések ügyében annak nyomán, hogy tavasszal az adósok szempontjából kiemelt jelentőségű ítélet született az Európai Unió Bíróságán (EUB).
https://kuruc.info/r/2/289157/
a bíróság a friss ítéletében azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen – csakúgy, mint az EUB ítéletében szereplő ügyben. A PKKB bírája elrendelte, hogy az MBH Bank (mint az Allianz Zrt. jogutódja) a folyósított összegen túl befizetett 6 414 461 forintot és annak a jegybanki alapkamattal azonos mértékű éves késedelmi kamatát fizesse meg az adósnak.
Az ítélet egyelőre nem jogerős.