Közbeszerzési betegség (2025.09.11.)
példa:
https://www.valaszonline.hu/2025/09/08/abszurd-asz-kozbeszerzes-el-greco-szepmuveszeti-muzeum-buntetes-baan-laszlo/
Teljes abszurd: az ÁSZ szerint közbeszerzésen kellett volna El Grecót venni
Zsuppán András
2025.09.08.
A kiállítás zárása előtt nem sokkal a Fürdőházikó tulajdonosa megkereste a Magyar Nemzeti Galériát a birtokában lévő, addig csak fekete-fehér fotókról ismert képpel. A múzeum később meg is vásárolta az alkotást, ami így közgyűjteménybe került. Könnyen belátható, hogy a közbeszerzést nem az ilyen esetekre találták ki.
Az ÁSZ nem tartotta a vásárlásokat túlárazottnak vagy indokolatlannak, problémájuk a közbeszerzés hiányával volt.
De hogy lehetne közbeszerzést kiírni egyedi műalkotásokra? Ki versenyezne kivel?
Baán László szerint az elvárás teljes mértékben életszerűtlen, és arra ösztökéli a múzeumokat, hogy minden esetben egy fals színjátékot folytassanak le. Szabályosan ugyanis úgy lehetne ezek szerint értékes műtárgyakat vásárolni, hogy megállapodnak az eladóval az árban (ahogy eddig is tették), majd kiírnának egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, és ezután írnák alá a szerződést a vásárlásról. Ilyet azonban egyetlen híres európai múzeum sem csinál, amennyire ezt az TED uniós közbeszerzési portálon le tudták ellenőrizni.
Nemcsak azért nem, mert abszurd, hanem ténylegesen is károkat okozna ez az eljárás. A műtárgypiacon az ilyen értékes darabokért ugyanis nem az eladók, hanem a vevők versenyeznek, és
kimondott versenyhátrányt jelent, ha a múzeumoknak lassú és bürokratikus, lényegében fiktív közbeszerzéseket kell lebonyolítaniuk.
közben:
https://hvg.hu/itthon/20250908_Demonstraltak-Demeter-Szilard-ellen-a-muzeologusok-Magyar-Nemzeti-Muzeum-ebx
2025.09.08 -
"A munkaszobámat takarító alkalmazott többet keres, mint én"– a Nemzeti Múzeum több száz munkatársa demonstráción üzent Demeter Szilárdnak
A Demeter Szilárd által összeolvasztott hét közgyűjteményből több száz dolgozó gyűlt össze hétfőn délelőtt a Múzeumkertben, hogy tiltakozzanak a megalázóan alacsony fizetések, a pénzhiány, az intézményben uralkodó káosz és működésképtelenség miatt
A mai napig nem tudják, hogy mi van az intézmény SZMSZ-ében (amit a hírek szerint a miniszter ma aláírt), ugyanis legutóbb 2024. december 23-án kaptak egy tervezetet, amit 15 napjuk volt véleményezni, azóta sem kaptak visszajelzést.
Kuti Klára beszélt arról is, hogy 2021 óta nem emelkedtek a fizetések, miközben ötvenszázalékos infláció volt, egy éve nem dolgozták ki az életpályamodellt, nem fizetik ki a szociális segélyeket.
a Nemzeti Múzeumban felsőfokú végzettséggel, sőt PhD-val rendelkező muzeológusok és restaurátorok „átlagbére nettó 300–350 ezer forintot tesz ki, ezzel szemben az év első felében a költségvetési szektorban 466 ezer forint volt a nettó átlagkereset, míg a diplomás-mediánbér nettó 393 ezer forint volt.” A pedagógusok 2024. januári bérrendezése nyomán pedig óriásira nyílt a szakadék az azonos végzettségű muzeológusok és a tanárok között (mintegy nettó 430-440 ezer forint a kezdő pedagógusbér). A levélben sérelmezik, hogy Demeter Szilárd az elmúlt egy év során semmit nem javított az általa is „gyalázatosnak” nevezett fizetéseken.
a varsói Nemzeti Múzeumban 72 százalékkal, a Szlovák Nemzeti Múzeumban 36 százalékkal keresnek többet a dolgozók
Míg a MNM-ban az átlagos bruttó bér 443 ezer forint, és az MNMKK állományának 66 százaléka bruttó 550 ezer alatti összeget keresett havonta, addig a Néprajzi múzeumban 713 ezer, a PIM-ben 840 ezer forint az átlag. (Cikkünk megjelenése után a PIM munkavállalói tanácsa jelezte, hogy az Üzemi Tanács levélben tévesen jelent meg a PIM munkatársainak átlagbére, az ő számításaik szerint ez a pótlékokkal együtt is 587 ezer forint, a Néprajzi Múzeum pedig azt jelezte, náluk 620 ezer forint az áltag. A tévedés onnan adódhat, hogy a Üzemi Tanács a teljes bértömeget osztotta le az alkalmazottak számával, ám ez nem ugyanaz, mint az átlagbér.)
A Nemzeti Múzeum mára eljutott a működésképtelenség határára. Az összevonások nem olcsóbbá, hanem bonyolultabbá tették a rendszert, mindenhez a központ engedélye kell, illetve közbeszerzést kell kiírni” – mondja egy múzeumi dolgozó, hozzátéve: „Most ott tartunk, hogy a páratartalom-szabályozó és -mérő műszerekben nem tudunk ceruzaelemet cserélni, mert erre sincs pénz, de ha lenne is, a beszerzés hónapokig tart.”
Hasonló esetről számolt be nemrég lapunk a szintén Demeter birodalmához tartozó Országos Széchényi Könyvtárban is, ott a bürokratizált rendszer miatt a digitalizációhoz szükséges szoftverek licencének megújítása késett, sőt a fénymásolópapírból is kifogytak. Ezt a tényt, maga Demeter is elismerte. Miközben a kormány folyamatosan a nemzeti szuverenitásról, az ezt szimbolizáló nemzeti kultúráról beszél, valójában éhkoppon tartja az ezt kezelő intézményeket. Távozásra kényszerítették a Nemzeti Múzeum gazdasági vezetőjét, Zsurki Attilát, aki ebben a sanyarú időben is garancia volt a múzeum működőképességének a megőrzésre. Egyre élesebb a feszültség a múzeum igazgatója, Zsigmond Gábor és Demeter Szilárd között is, az igazgatónak a hírek szerint kezd elege lenni Demeter gyámkodásból.
Kiállításokra is alig van pénz, de a múzeumoknak ez az egyik legfontosabb funkciója láthatóan nem is érdekli Demetert, aki irodáját is Esztergomba helyezte, holott a múzeumok Budapesten vannak. De állítólag Esztergomban is ritkán tartózkodik, leginkább új hobbijának, a traktorozásnak szeret hódolni.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
https://www.valaszonline.hu/2025/09/08/abszurd-asz-kozbeszerzes-el-greco-szepmuveszeti-muzeum-buntetes-baan-laszlo/
Teljes abszurd: az ÁSZ szerint közbeszerzésen kellett volna El Grecót venni
| 2025.09.08. |
jelentette be ma délután Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) várhatóan megbünteti az intézményt, amiért szabálytalanul vásároltak meg az elmúlt öt évben hét nagy értékű festményt.
Júniusban már kiderült, hogy a múzeum átvilágítását végző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) problémája van a műtárgybeszerzésekkel, ezért a KDB-hez fordul. Egy 2014-es uniós irányelv szerint ugyanis az EU-s közbeszerzési értékhatár, jelenleg 220 ezer euró egyedi érték fölött közbeszerzési eljárás keretében kellene műtárgyakat vásárolni.
Olyan probléma ez, amivel a hazai múzeumok nagy többségének nincs tennivalója, ugyanis nem is álmodhatnak valóban értékes tárgyak megvásárlásáról. Sőt, ahogy a Nemzeti Múzeum munkatársai mai tüntetésükön elmondták a múzeum előtt: normális béreket sem kapnak, még a takarítók is magasabb jövedelemhez jutnak, mint a doktori végzettségű muzeológusok.
A Szépművészeti Múzeum annyiban kivétel, hogy az elmúlt években is vásárolt értékes műtárgyakat, nem is keveset: öt év alatt csaknem ezer darabot. A többségüket aukción, amivel az ÁSZ-nak sincs baja, volt viszont hét olyan festmény, amit kereskedőtől vagy magánszemélytől vettek meg, az értékhatár fölötti áron.
A legértékesebb ezek közül El Greco Gonzaga Alajos portréja, az a nagyszerű kép, amiről már többször írtunk a Válasz Online-on. Ezt 2022-ben a MOL – Új Európa Alapítvány vette meg a Christie’s aukciósház árverésén 3,6 millió dollárért, és a múzeum részletekben fizette ki a vételárat az alapítványnak, hogy ténylegesen köztulajdonba kerüljön. (A hét kifogásolt vásárlás összesen 1,5 milliárdos értéket tesz ki, ebből körülbelül 600 millió az El Greco vételárának adott tétele; a többi alkotás között van Zurbarán, Gerrit van Honthorst, Szinyei Merse Pál egy-egy festménye meg egy olyan itáliai reneszánsz Madonna, amelynek párdarabja régóta a Szépművészeti gyűjteményét ékesítette.)
A hét festmény közül az egyik kifejezetten annak köszönheti az előkerülését sok évtizedes lappangás után, hogy a Magyar Nemzeti Galéria felhívta a figyelmet a hiányára. A múzeum 2021-es nagyszabású Szinyei-kiállítása alkalmából a Válasz Online is beszámolt arról, hogy sok értékes, az életműben jelentős szerepet játszó alkotás hollétéről nincs információ. Krasznai Réka kurátor többek között a Fürdőházikó című korai festményt emelte ki ezek közül, ami 1872-ben készült a Starnbergi-tónál, és a híres francia festő, Gustave Courbet hatását mutatja. Ez „a plein air tájban megjelenő modern polgári életkép izgalmas korai példája”, mondta, amit külön érdekessé tesz, hogy ugyanez a tóra épített fabódé jelenik meg Courbet starnbergi tájképén is.
A kiállítás zárása előtt nem sokkal a Fürdőházikó tulajdonosa megkereste a Magyar Nemzeti Galériát a birtokában lévő, addig csak fekete-fehér fotókról ismert képpel. A múzeum később meg is vásárolta az alkotást, ami így közgyűjteménybe került. Könnyen belátható, hogy a közbeszerzést nem az ilyen esetekre találták ki.
Az ÁSZ nem tartotta a vásárlásokat túlárazottnak vagy indokolatlannak, problémájuk a közbeszerzés hiányával volt.
De hogy lehetne közbeszerzést kiírni egyedi műalkotásokra? Ki versenyezne kivel?
Baán László szerint az elvárás teljes mértékben életszerűtlen, és arra ösztökéli a múzeumokat, hogy minden esetben egy fals színjátékot folytassanak le. Szabályosan ugyanis úgy lehetne ezek szerint értékes műtárgyakat vásárolni, hogy megállapodnak az eladóval az árban (ahogy eddig is tették), majd kiírnának egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, és ezután írnák alá a szerződést a vásárlásról. Ilyet azonban egyetlen híres európai múzeum sem csinál, amennyire ezt az TED uniós közbeszerzési portálon le tudták ellenőrizni.
Nemcsak azért nem, mert abszurd, hanem ténylegesen is károkat okozna ez az eljárás. A műtárgypiacon az ilyen értékes darabokért ugyanis nem az eladók, hanem a vevők versenyeznek, és
kimondott versenyhátrányt jelent, ha a múzeumoknak lassú és bürokratikus, lényegében fiktív közbeszerzéseket kell lebonyolítaniuk.
Noha a KDB a büntetés összegét még nem állapította meg, már önmagában az is komoly zavarokat okoz a múzeumi működésben, hogy mostantól kénytelenek lesznek ezt az eljárásrendet követni. „Egy ilyen közbeszerzési eljárás két-három hónapig is eltarthat. Ezen már simán elúszhatnak jelentős műtárgyvásárlások” – erősítette meg a főigazgató.
A Szépművészeti most azt kéri a kormánytól, kezdeményezzék az EU-s irányelv felülvizsgálatát, és mentesítsék a múzeumokat a kötelezettség alól. Az ügy a megvásárolt El Greco-kép és a másik hat festmény státusát szerencsére nem befolyásolja, azok a múzeum gyűjteményét gazdagítják, remélhetőleg évszázadokra szólóan.
https://hvg.hu/itthon/20250908_Demonstraltak-Demeter-Szilard-ellen-a-muzeologusok-Magyar-Nemzeti-Muzeum-ebx
- 09.08 - 11:18
"A munkaszobámat takarító alkalmazott többet keres, mint én"– a Nemzeti Múzeum több száz munkatársa demonstráción üzent Demeter Szilárdnak
A Demeter Szilárd által összeolvasztott hét közgyűjteményből több száz dolgozó gyűlt össze hétfőn délelőtt a Múzeumkertben, hogy tiltakozzanak a megalázóan alacsony fizetések, a pénzhiány, az intézményben uralkodó káosz és működésképtelenség miatt
A múzeumok sanyarú jelenéről hívott össze gyűlést a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Üzemi Tanácsa, miközben Demeter Szilárd elnök egy elegáns visegrádi szállodában a “múzeumok jövőjéről” elmélkedett egy konferenciáján. A gyűlés végén tiltakozásul fekete ruhában vonultak fel a dolgozók a Nemzeti Múzeum főlépcsőjére, mintegy gyászolva anyaintézményüket.
“Ez az első eset, hogy a Üzemi Tanács gyűlést szervezett, most már sajnálom, hogy nem éltünk ezzel a lehetőséggel, és megelégedtünk a körímélekkel, így nem történt volna meg, hogy valaki azt érezze aggasztónak, hogy egy intézmény dolgozói beszélgetnek egymással” – mondta Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum Üzemi Tanácsának elnöke a Múzeumkertben tartott hétfői demonstráción, a meg nem nevezett “valaki” elnevezéssel vélhetően Demeter Szilárd intézményvezetőre utalva. “Biztos vagyok benne, hogy azokat is képviseljük, akik csak lélekben vannak velünk, akik még szoronganak. A legfontosabb, hogy van néhány ember, aki azt gondolja, hogy egy ekkora intézmény csak akkor működik, ha beszélünk egymással. Az Üzemi Tanácsnak ugyanis joga van párbeszédet folytatni a munkáltatóval.” Majd felidézte az eddigi kudarcaikat: “Utoljára augusztusban küldtünk levelet párbeszédet kezdeményezve a munkáltatónak, most azt a választ kaptuk, hogy a nyári szabadságok alatt erre nem volt lehetőség.” A mai napig nem tudják, hogy mi van az intézmény SZMSZ-ében (amit a hírek szerint a miniszter ma aláírt), ugyanis legutóbb 2024. december 23-án kaptak egy tervezetet, amit 15 napjuk volt véleményezni, azóta sem kaptak visszajelzést. Kuti Klára beszélt arról is, hogy 2021 óta nem emelkedtek a fizetések, miközben ötvenszázalékos infláció volt, egy éve nem dolgozták ki az életpályamodellt, nem fizetik ki a szociális segélyeket. Arra szólította fel a munkáltatót, hogy tegyen eleget adatszolgáltatási, tájékoztatási, és konzultációs kötelességének.
Az demonstráció előzménye az volt, hogy Demeter válaszra sem méltatta az Üzemi Tanács augusztus 11-én kelt levelét, melyben egyebek mellett béremelést sürgettek a hét, korábban független, majd egybevont intézmény dolgozói. A demonstráció hírére aztán péntekre egyeztetésre hívta az Üzemi Tanácsot, ma reggel 8 órakor történt találkozó azonban sikertelen volt, Kuti Klára beszédében azt mondta:: “Meghallgattuk azt, amit egy éve hallgatunk”.
A HVG birtokába kerül levél megjegyzi, hogy a Nemzeti Múzeumban felsőfokú végzettséggel, sőt PhD-val rendelkező muzeológusok és restaurátorok „átlagbére nettó 300–350 ezer forintot tesz ki, ezzel szemben az év első felében a költségvetési szektorban 466 ezer forint volt a nettó átlagkereset, míg a diplomás-mediánbér nettó 393 ezer forint volt.” A pedagógusok 2024. januári bérrendezése nyomán pedig óriásira nyílt a szakadék az azonos végzettségű muzeológusok és a tanárok között (mintegy nettó 430-440 ezer forint a kezdő pedagógusbér). A levélben sérelmezik, hogy Demeter Szilárd az elmúlt egy év során semmit nem javított az általa is „gyalázatosnak” nevezett fizetéseken. Jelentős változásra nem sok esély van, hiszen a jövő évi központi költségvetésben az MNMKK személyi juttatásokra szánt kerete mindössze 4,5 százalékkal nő.
Regionális összehasonlításban is hátul kullog a Magyar Nemzeti Múzeum: a varsói Nemzeti Múzeumban 72 százalékkal, a Szlovák Nemzeti Múzeumban 36 százalékkal keresnek többet a dolgozók – hangsúlyozza a levél.. „Mivel a múzeum takarítása egy üzleti alapon működő cégnek lett kiszervezve, a munkaszobámat takarító alkalmazott többet keres, mint én” – ezt már az egyik megszólított munkatárs mondta lapunknak. Egy másikuk arról beszélt, hogy a mozit, színházat, könyvet már lehúzta a családi költségvetésből, “megelégednék azzal, hogy a családomat egy hétre le tudjam vinni a Balatonra”. Nem történt meg a Demeter által 2025. első félévére beígért egységes bérpolitika bevezetése sem, az úgynevezett muzeológus életpályamodell. Amire pedig szükség lenne, hiszen hatalmas bérfeszültségek vannak az egyes intézmények között. Míg a MNM-ban az átlagos bruttó bér 443 ezer forint, és az MNMKK állományának 66 százaléka bruttó 550 ezer alatti összeget keresett havonta, addig a Néprajzi múzeumban 713 ezer, a PIM-ben 840 ezer forint az átlag. (Cikkünk megjelenése után a PIM munkavállalói tanácsa jelezte, hogy az Üzemi Tanács levélben tévesen jelent meg a PIM munkatársainak átlagbére, az ő számításaik szerint ez a pótlékokkal együtt is 587 ezer forint, a Néprajzi Múzeuzm pedig azt jelezte, náluk 620 ezer forint az áltag. A tévedés onnan adódhat, hogy a Üzemi Tanács a teljes bértömeget osztotta le az alkalmazottak számával, ám ez nem ugyanaz, mint az átlagbér.) A bérfeszültséget csak fokozza a Nemzeti Múzeumban, hogy az igazgató, Zsigmond Gábor számos tanácsadót alkalmaz, akik a munkatársak szerint milliós fizetést kapnak. Mások szerint viszont csak két tanácsadó van, azok is adminisztratív munakörben.
„A Nemzeti Múzeum mára eljutott a működésképtelenség határára. Az összevonások nem olcsóbbá, hanem bonyolultabbá tették a rendszert, mindenhez a központ engedélye kell, illetve közbeszerzést kell kiírni” – mondja egy múzeumi dolgozó, hozzátéve: „Most ott tartunk, hogy a páratartalom-szabályozó és -mérő műszerekben nem tudunk ceruzaelemet cserélni, mert erre sincs pénz, de ha lenne is, a beszerzés hónapokig tart.”
Hasonló esetről számolt be nemrég lapunk a szintén Demeter birodalmához tartozó Országos Széchényi Könyvtárban is, ott a bürokratizált rendszer miatt a digitalizációhoz szükséges szoftverek licencének megújítása késett, sőt a fénymásolópapírból is kifogytak. Ezt a tényt, maga Demeter is elismerte. Miközben a kormány folyamatosan a nemzeti szuverenitásról, az ezt szimbolizáló nemzeti kultúráról beszél, valójában éhkoppon tartja az ezt kezelő intézményeket. Távozásra kényszerítették a Nemzeti Múzeum gazdasági vezetőjét, Zsurki Attilát, aki ebben a sanyarú időben is garancia volt a múzeum működőképességének a megőrzésre. Egyre élesebb a feszültség a múzeum igazgatója, Zsigmond Gábor és Demeter Szilárd között is, az igazgatónak a hírek szerint kezd elege lenni Demeter gyámkodásból. Nem csoda tehát, hogy az intézményből a rossz fizetések, a hozzá nem értő vezetés miatt egyre többen távoznak. A jelentős fluktuációról lapunk is beszámolt. A pénztelenség bizonyára nem tesz jót a kibervédelemnek sem, szintén lapunk írta meg, hogy nemrég súlyos támadás érte a Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetét.
Kiállításokra is alig van pénz, de a múzeumoknak ez az egyik legfontosabb funkciója láthatóan nem is érdekli Demetert, aki irodáját is Esztergomba helyezte, holott a múzeumok Budapesten vannak. De állítólag Esztergomban is ritkán tartózkodik, leginkább új hobbijának, a traktorozásnak szeret hódolni. A választásra időzített Attila-kiállításra sincs pénz, így a korábban, még a Nemzeti Múzeum előző vezetése által tervezett grandiózus, számos külföldi kölcsönzéssel kiegészített tárlatra Demeter a másik „zsebéből” a szintén általa vezetett Magyar Kultúráért Alapítványtól csoportosított át némi pénzt.
Nem ez az első eset, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ megfélemlített munkavállalói a tiltakozás mellett döntenek. Az Iparművészeti Múzeum munkatársai 2025. július 3-án „Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” és „Műtárgy ≠ használati tárgy” feliratú pólókban fogadták az intézmény Jászberényi úti telephelyére látogató Lázár János építési és közlekedési minisztert. A néma demonstráció egyik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra: a múzeum alkalmazottainak bérhelyzete tarthatatlan és méltatlan.
A Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) magába foglaló szervezet, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) 2024-ben jött létre Demeter Szilárd kezdeményezésre, akit hamarosan az 1700 főt foglalkoztató közgyűjteményi kombinát élére neveztek ki. A múzeumok jól bevált brandje helyett jelentős pénzt költöttek arra, hogy bevezessék a senki által nem ismert MNMKK brandet.