https://www.valaszonline.hu/2025/10/13/valasz-extra-podcast-dr-house-transzlacios-medicina-hegyi-peter-egeszsegugy-gyogymodok/
Semmelweis Ignácról a Heti Válaszban
Magyar gyorsítósáv épül az eddig évtizedekig parkolópályán veszteglő új gyógymódok számára
Élő Anita 2025.10.13
Kiváló dianosztának lenni már nem elég. A beteg gyógyulásához meg kell találni a gyógymódot. De hogyan, amikor évente százezrével jelennek meg az új tudományos eredmények? Munka mellett képtelenség ezeket áttekinteni. Így fordulhat elő, hogy létezik gyógymód, csak az orvos nem ismeri, mert évtizedekig van parkolópályán. Hogyan lehet átlökni onnan a gyorsítósávba? Lerövidíteni a tudományos felfedezések és a tömeges elterjedésük közötti időt? Erre kínálnak megoldást a 14. Válasz Extra vendégei, Hegyi Péter professzor (Felelet: a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézet intézetvezető egyetemi tanára, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatója stb. és labdarúgó-játékvezető és néptáncos), aki Pécs, Budapest és Bécs között ingázva állt meg nálunk, valamint Greff Dorina szülész-nőgyógyász szakorvos.
A Nemzetközi Élettani Unió 2025-ös világkongresszusán Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem és Pécsi Tudományegyetem professzora három amerikai és egy francia tudós után kapta meg idén szeptemberben a rangos Robert F. Pitts díjat.
részletek:
Mennyi idő telt el Semmelweis Ignác nagy felfedezése és módszer gyakorlatban való alkalmazása között?
Hegyi Péter: Ez azért jó példa, mert ma is ugyanúgy állunk a betegágy mellett, és tesszük fel a kérdést: mit tegyünk? Látunk valamit és szeretnénk rajta javítani. Semmelweis azt a kérdést tette fel: miért 10 százalék körüli az anyák gyermekágyi láz miatti halálozása az egyik nőgyógyászati klinikán, ha a másikon egy-két százalékos. Adatokat gyűjtött, elemezte őket és felállított egy hipotézist. Amikor az helyesnek bizonyult, abban a pillanatban visszavitte a betegágy mellé. Ám mire a módszere a gyakorlatban is elterjedt, addigra évek, több mint egy évtized telt el.
Mert bizalmatlanok vagyunk az új eredményekkel szemben?
Hegyi Péter: És kell a tudás, hogy hogyan tudom ezeket a mindennapokban hatékonyan alkalmazni.
Greff Dorina: Az én kutatási területem egy étrend-kiegészítő alkalmazása volt. Nagyon sokszor cukorbetegség állhat a policisztás petefészek szindróma hátterében, ezért az orvosok gyakran használtak étrend-kiegészítőket a tünetek enyhítésére.
De ez nem hókuszpókusz? Étrend-kiegészítőt adni egy ilyen súlyú problémára, aminek gyógyszere is van?
Greff Dorina: Éppen ezért gondoltuk jó kutatási témának, szerettük volna tudományos módszerekkel is megmérni. Nagyobb betegszámmal ilyet még nem végeztek, és végül placebóval szemben nagyon jó hatást mutattunk ki, hasonlót, mint a gyógyszeré.
’Felelet’ - Észrevételeim:
Tanulságos interjú. Az orvos hazudik a saját egylete védelmében. Ugyanazt teszi, mint Semmelweis kortársai. Akik meg is ölték az ellenségüket. Mert nem egy „nőgyógyászati klinikán” maradtak életben a babák, hanem a hagyományos, nők által, vezetett, bábákkal dolgozó szülőotthonban. Ahol az európai viszonylatban több tízezer gyilkosság történt, az volt a férfi orvosok akadémiailag elismert munkahelye.
Második hazugság: Több, mint pár év, több mint egy évtized telt el, mire a módszere elterjedt.
Harmadik hazugság, mely egyben a jelen beszélgetésben elmondottakat is indokolja: A valós oka az, hogy azok az orvosok, aki tudós akadémiai karrierjük során többszáz nőt és csecsemőt megöltek, nem fogják azt beismerni, mert elvesztenék lelki nyugalmukat, jó munkahelyüket, társadalmi rangjukat, szégyellniük kéne magukat az áldozatok és saját baráti körük előtt. Inkább megölnek még párszáz anyát. Egyben orvosi közösségüket, történelmi hitelességüket is védik az orvosok, máig.
Érdekes lenne az összes már bevallott tragikus közös-szakmai-akadémiai-orvostudományi tévedést és hazugságot összesíteni.
Az is érdekes, hogy miért nem a másik kérdezett szól Semmelweis ügyben, hiszen ő szülész-nőgyógyász. Miért nem védi meg az anyákat, és az őket mentő Semmelweis igazságát?
Másik érdekesség. Az étrend-kiegészítők kontra „gyógyszer” kérdésben az újságíró eleve a gyógyszeripar hagyományos érvével kérdez, azaz ami nem gyogyszeripari termék, eljárás, az „hókuszpókusz”. (Hacsak nem provokál a kérdéssel, de nem úgy gondolja.)
Én úgy tudom, hogy a füvesasszonyokat Európa sok részén megégették, mert a mai szóval természetgyógyász tudásuk rontotta a férfi-orvoslás üzletmenetét és hírnevét. (Sokkal jobb volt.) Ma ugyanez zajlik például Magyarországon a homeopátia vagy a természetes szülés ellen. Pedig ma már újra elég sokan tudják, hogy a táplálkozás alapvető. (Az étrend kiegészítő szerek csak a mérgező, de a hatóságaink által kitűnőnek minősített nagyipari táplálékok miatti kényszermegoldás.) Vagy például az USA-ban a szemtornát népszerűsítő embereket próbálta a szemüveg lobbi börtönbe juttatni. Széchenyi mindenesetre az akkori európai orvoslást (a sebészet kivételével) ártalmasnak gondolta, amint meg is írta nem kapható, Önismeret című könyvében.
A végére a jó marad: Öröm, hogy a hölgy kísérleteiben nem az orvosság győzött.
Megjegyzés: Az orvosság szót tartom igazabbnak, mert a gyógyszer valami jót jelentene magyarul. Ugyanezért a gyógyszertár szót is kerülném, legyen inkább patika.