Ötmillióból százmilliós tartozás lett (2025.11.20.)
https://magyarjelen.hu/belfold/28392-a-karosultak-tovabb-kuzdenek-a-banki-devizas-csalassorozat-eliteleseert
A károsultak tovább küzdenek a banki devizás csalássorozat elítéléséért
2025. nov. 20.
A Magyar Nemzeti Bank előtt tartottak sajtótájékoztatót a devizahitel-károsultak 2025. november 19-én. Céljuk az volt, hogy a hatósági jogokkal rendelkező központi bank felelősségére irányítsák rá a figyelmet, hiszen a Magyar Nemzeti Bank törvényben foglalt kötelessége, hogy felügyelje a pénzügyi intézmények munkáját, és szavatolja törvényes működésüket.
A felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank, és a bank keretébe 2013-ban integrált Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete minden szakmai adat, előrejelzés birtokában volt már a kétezres évek elején, mégsem tett semmit a devizahiteles csalássorozat megfékezéséért, amellyel az ország lakosságának mintegy harminc százalékát döntötték súlyos adósságcsapdába. Jelenleg hatszáznyolcvanezer végrehajtás van folyamatban az országban, és bár november 15-ével életbe lépett a kilakoltatási moratórium, számos adós jelezte a jogvédő szervezeteknek, hogy a végrehajtók már megküldték nekik a májusra szóló végrehajtási végzéseket.
Horváth Tünde, a sok tízezres devizás közösségi oldalak talán legismertebb, fáradhatatlan közszereplője felszólalásában rámutatott: „a fogyasztóvédelem a hivatalos szervek számára nem lehetőség, hanem kötelesség”. A 2013. évi CXXXIX. törvény, amely a Magyar Nemzeti Bank működését szabályozza, 39–45. paragrafusaiban előírja, hogy a nemzeti banknak hatóságként kötelessége a folyamatos felügyelet gyakorlása, és szankciókat kell alkalmaznia azokkal a pénzügyi szervezetekkel szemben, amelyeknél törvénytelenséget tapasztal.
„Miért van az, hogy bár sorra születnek a bankok tisztességtelen szerződéses feltételei miatt a devizakölcsön-szerződések érvénytelenségét kimondó bírósági ítéletek, a Magyar Nemzeti Bank mégsem kezdeményezett még egyetlen vizsgálatot sem, amelyben átvilágítaná a bíróságok által már elmarasztalt bankok hitelezési gyakorlatát?” – tette fel a kérdést.
Varga István devizakárosult hozzászólásában kiemelte: megrendíti a teljes pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat az, hogy a Magyar Nemzeti Bank ugyan pontosan belelát tizenegyezer pénzügyi intézmény működésébe, ennél fogva mindenkinél pontosabb adatokkal rendelkezik a devizahitelezés törvénytelenségeiről, mégsem tett eddig egyetlen érdemi lépést sem a devizakárosultak érdekében.
Bognár Tibor, a Jogállamért Egyesület nevében a bankok és az állam közös felelősségéről beszélt, hiszen a Magyar Nemzeti Banknak tisztában kellett lennie azzal, mi folyik a devizahitelezésben.
A rossz hiteleket akkor adták el tömegesen a frissen alakult követeléskezelőknek, amikor a bankoknak a könyvelésükben tőkét kellett volna emelniük a hitelek mögé, ezért inkább eladták a követeléseket, arányaiban úgy, hogy például egy ötmilliárd forintos követeléscsomagot százmillió forintért adtak el. Ezeket az ügyleteket is ellenvetés nélkül hagyták az állami felügyeleti szervek.
Pillmayer András devizakárosult több témát is érintett a devizahiteles visszaélések kapcsán. Elmondta, hogy csak a forintosítás kétmillió-száznyolcezer-nyolcszázkilencvennyolc szerződést érintett,
ennyi esetben biztosították a DH-törvények a bankok számára a hatvan százalékkal megemelkedett devizaárfolyamon való átváltást a forintosításkor. Kijelentette azt is, hogy vissza kell venni a közjegyzőktől a záradékolási jogot, és vissza kell adni a bíróságoknak, mert ezek teremtik meg sok esetben a törvénytelen árverezés, kilakoltatás jogalapját. „Csak bírósági úton lehessen dönteni árverezésről!” – húzta alá.
A sajtótájékoztatón részt vett Tőke Tiborné tápiószelei devizakárosult, akit nyolcévi pereskedés után október 30-án lakoltatott ki dr. Szabó Attila nagykátai végrehajtó a MORGAN Hitel és Faktor Zrt., illetve az OTTHON-PILLÉR Nonprofit Kft. követeléskezelők megbízásából. Az ügyben mindenféle jogsértés, hamis ügyiratszám, és sokféle más vétség előfordult, de a kilakoltatást mégsem tudták megakadályozni. A család ötmillió forintos hiteléből eredően végül százmilliós vagyont rekviráltak el: ő maga megfizetett tizenegymilliót, elvették a húga házát, vonták az édesapja nyugdíját, és most kirakták saját otthonából is.
A büntetőfeljelentést megtette a végrehajtó és az OTTHON-PILLÉR ügyvezető-tulajdonosa, dr. Lapis András ellen. Lapisnak és köreinek mesterkedéseiről már 2018-ban olvasni lehetett a Privátkopó bűnügyi portálon, és az ezt szemléző Fogyasztóvédő Alapítvány 24. heti sajtószemléjében is, de a cég azóta is büntetlenül folytatja a törvénytelen harácsolást.
Tőke Tiborné hozzátette: tudomása szerint Lapis András a követeléskezelő-végrehajtó maffia egyik legbefolyásosabb alakja, nagyságrendileg kétszáz ingatlan ingatlant szerzett meg, nemcsak magánszemélyek, de bankok és önkormányzatok vagyonából is kiszemezgetve a finom falatokat.
A devizás társadalom nem adja fel a küzdelmet. A november 24-i, hétfői parlamenti vitanapon minden képviselőhöz eljuttatják kiáltványukat, amelyben követelik a magyarok pénzügyi jogainak helyreállítását, a jogsértések megszüntetését. Szerveződik egy országos tüntetéssorozat is, amely a következő hetekben az ország több tucat településén kívánja felhívni a figyelmet a devizakárosultak helyzetére.