Lesz-e termálvíz (2025.12.11.)
https://www.valaszonline.hu/2025/12/10/ingatlanfejlesztes-budapesti-termalviz-ner-lakoparkok-zuglo-bayer-construct-kormanyzati-negyed-szilas-liget-angyalfold-paskal-kut-zvk-geotermikus-energia/
’Felelet’ észrevételek a cikkhez:
(A cikk címe nem tetszik, olvasóvadász méltatlan divat szleng a szóhasználat.)
Eddig úgy tudtam, hogy a visszasajtolás régi alapvető követelmény. Érdekes, hogy mégse.
A materialista, természeten uralkodó gondolkodásmód is okozza ezt a felelőtlenséget. Amit nem látunk, nincs. Föld alatt nem látunk. Ugyanezért nem számít a föld kiszáradása, a multi boltokban lévő egészségtelen termékek hatása, a led világítás károssága. Látszólag minden szép és jó.
óriási baj lesz a levegős hőszivattyúkkal is. Már most testi és lelki beteg a lakosság a sok zajtól. A mesterséges szellőzés zaja, a fénycső és ledvilágítás, a hangszórókból áradó zene és beszéd, agresszív kereskedelmi és politikai reklám. Ehhez hozz fog jönni éjszakai zajként, hogy már pihenni se tudjunk, a levegős hőszívattyú zaja. Amíg csak kevés van, a szomszéd lakó felé lehet hárítani a zajt, aztán lassan mindenki kap belőle. A gyártók már próbálnak halkabb éjszakai üzemmódot programozni. Idővel a közterületfelügyelet már nem a parkolással kell foglalkozzon, hanem éjszaka kell a zajforrásokat mérje. A kémények is zajt keltenek a füstáramlást segítő ventillátorok miatt, és persze a tetőkre helyezett óriási szellőzők, szellőzőkémények.
Javaslat: a kifúrt kutakat népi fürdőkhöz használni kizárólag. A tanulmányomban (57.o.) korábban kiszámítottam, hogy mennyi fürdő kéne. Legalább tízszeres mennyiség.
https://felelet.hu/PDF/Tanulm%C3%A1ny%202018%20v72%20-%202011%2007%2023%20v%C3%A1ltozat.pdf
A cikkből:
Rászívták magukat a NER ingatlanfejlesztői a budapesti termálvízre, és ebből még baj lehet
Zsuppán András
2025.12.10.
Sorra jelentik be az újabb nagy lakótelepépítéseket Budapesten, és ezeket legalább két esetben geotermikus energiával fűtenék. Vagyis termálvízzel. Ahogy a zuglói új kormányzati negyedet is, ahol ehhez már a kutakat is megfúrták. Noha a visszasajtolás csökkenti a kockázatokat, egy nagy szakértői kutatás eredménye tavaly az lett, hogy a fővárosi fürdők védelmében a piros zónában minden megcsapolást szigorúan tiltani kellene. A tét a budapesti termálkincs hosszú távú jövője, amit az újabb kútfúrások veszélybe sodorhatnak.
A geotermikus kutatási engedélyeket 2023 óta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adja ki.
Vidéki nagyvárosokban, például Szegeden és Hódmezővásárhelyen már korábban indítottak olyan programokat, amelyekben a városi távhő kap ellátást geotermikus rendszerekből; Veresegyházon ez már harminc éve működik.
a Bayer 2023-ban már megfúrta az új, 1200 méter mély kutat, és 70-72 fokos termálvizet talált (ez a kút kapta aztán a ZVK-I nevet). A korábban megszerzett vízjogi engedélyben napi 490 köbméternyi termálvíz kivétele volt megadva, de ezt majdnem hatszorosára, 2897 m3/napra próbálták felemelni egy újabb engedélykérelemben.
A 8000 m3/nap egyébként a felső határa annak, ami környezeti hatásvizsgálat nélkül még engedélyezhető.
Egészen biztosak lehetünk benne, hogy a fővárosi fürdőkben ötven év múlva is szeretnének majd fürödni a városlakók – ahogyan a ma élők nagyszülei is tették –, és olyasmit szigorúan tilos lenne csinálni, ami ezt a lehetőséget, a következő nemzedékek életminőségét veszélyezteti.
A hatások nem modellezhetők száz százalékos biztonsággal. Mindegyik kút ugyanabban a geológiai rétegben, a budai termálkarszt triász kori karbonátos kőzetek repedezett zónájában található. Ez egyetlen összefüggő hidrogeológiai rendszert alkot egész Budapest alatt. Vannak olyan részei, ahol a kőzetben lévő töréseken keresztül a víz a felszínre is feltört természetes úton (ezek a középkor, vagy talán az ókor óta ismert budai hévízforrások), és van ahol a termálkincs mélyen a föld alatt rejtőzik, és csak a fiatalabb geológiai rétegeken átfúrva érhető el (ilyenek a pesti fürdőket tápláló kutak, amelyek közül a legrégebbieket a 19. században fúrták).
Egy alapos tanulmány, amelyet Laukó Ágnes és Csabainé Lőrincz Marianna készített a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság számára, hangsúlyozza: az ilyen karsztos rendszerek rendkívüli sérülékenységét. Mint írják, a visszasajtolás valóban megakadályozza regionális szinten a vízszint csökkenését, lokálisan viszont mindenképpen vízszint- és nyomásváltozásokat okoz. „Az üzemeltetés kezdetén ezek a változások (…) egyértelműen lokálisak, de hosszabb távú termelés során – különösen több, egymáshoz közeli rendszer esetében – összeadódhatnak”, állapítják meg. Még nagyobb veszély, hogy a nyomásváltozás megváltoztathatja a jelenlegi áramlási pályákat, ami egy-egy kútra drasztikus és kiszámíthatatlan hatással lehet.
A vízhőmérséklet csökkenése sem játék, ugyanis „régóta tudható, hogy a budapesti termálkarszt egy igen nagy transzmisszibilitású, hidraulikailag összefüggő rendszer. Mivel a termálvíz ásványianyag-koncentrációja függ a víz hőmérsékletétől is, nem csak a termelt víz lesz alacsonyabb hőfokú, hanem ezzel együtt annak kémiai összetétele és egyben gyógyhatása is megváltozhat.
Az ország legnagyobb fürdőfenntartójaként Budapestnek el kell kezdeni a maga eszközeivel is óvni a fővárosi termálkincset. Nem kétséges: a kormány által támogatott cégek hathatós állami segítséggel meg tudják kerülni a fővárost, találhatnak másik telket a kútnak, vezetéknek, és akkor még a távhő sem profitál a haszonból, meg parkocska sem lesz. Ez a kérdés azonban annál sokkal fontosabb, mint hogy Budapest csendben félreálljon az útból, és a NER lakóparkos cégei végül a fürdőket is tönkretegyék.
https://www.hidrologia.hu/vandorgyules/42/word/0606_lauko_agnes.pdf
Annak érdekében, hogy ezen energia minél előbb kiaknázható legyen az engedélyezési eljárások
egyszerűsödtek, illetve 2023. március elsejétől az energiahasznosítás céljából történő termálvíz kutatására irányuló fúrások és a kitermelhető vízmennyiségek engedélyezése a vízügyi hatóság jogköréből a bányahatóság jogkörébe került át.