Tisza párt és Ángyán – (2026.04.20)
Ahogy nyilvánvaló volt 2012-ben, Ángyán hátbatámadásával és eltávolításával, hogy Orbán az országot is becsapta 2010-ben (ki tudja mióta), úgy most is jelzésszerű lesz, hogy Magyar Péternek eszébe jut-e Ángyán József és a már 2011-re, rengeteg tárcaközi egyeztetéssel és nyilvános fórummal kidolgozott programja, a Vidékfejlesztési program. (Nem összekeverendő az ellenkező tartalmú Fidesz irattal.)
Nemzeti Vidékstratégia (NVS) 2012-2020 kormányzati program
http://kielegyenafold.hu/doc.php?id=11828
egy interjú:
Ángyán József: Valójában soha nem volt igazi politikai szándék a vidék megmentése, a demográfiai földprogram mögött
Magyar Jelen
2020. okt. 2.
https://magyarjelen.hu/belfold/7396-angyan-jozsef-valojaban-soha-nem-volt-igazi-politikai-szandek-a-videk-megmentese-a-demografiai-foldprogram-mogott
„Az utóbbi másfél-két évtized alatt mintegy hétszázezer kisebb termelő adta fel a gazdálkodást, a birtokok száma drasztikusan lecsökkent, és a hazai birtokszerkezet ma Szlovákia és Csehország mögött a harmadik legkoncentráltabb az EU-ban – mondta Ángyán József, a második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának volt parlamenti államtitkára, aki a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia kidolgozásának felelőse volt. Az azóta lemondott és kegyvesztetté vált szakembert arról kérdeztük, miért nem valósult meg semmi a nyolcéves tervből, valamint az ehhez kapcsolódó Demográfiai Földprogramból.”
A Vidéki Térségek Európai Chartájának megfogalmazása szerint: „város és vidéke közös sorson osztozik, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.”
Az NVS az addig követett agár- és vidékpolitikákhoz képest megközelítésében újszerű volt, mert integrált vidékfejlesztési politikát tűzött ki célul, a családi gazdaságok fejlesztésének adott elsőbbséget, és a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi, mozaikos, a környezet- és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdaságot részesítette előnyben. A dokumentumban alapcélkitűzésként szerepelt a vidék foglalkoztatást, tisztes megélhetést biztosító, népességmegtartó képességének és közösségeinek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása, a lakosság jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel történő ellátása és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a tájak természeti értékeinek, tradícióinak és kultúrájának tudatos megőrzése. Olyan vidéki jövőképet vetített előre, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá, amely úgy állít elő értékes, szermaradvány- és génmódosítás-mentes, egészséges, biztonságos élelmiszereket, hogy közben védi talajainkat, ivóvízbázisainkat, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával, munkát, megélhetést és tisztes jövedelmet biztosítva a lehető legtöbb vidéki polgár számára.
Ami az akkori célkitűzéseket illeti, azok közül jószerivel semmi nem valósult meg. Az NVS hamvába holt, mielőtt megvalósítása egyáltalán megkezdődhetett volna. Nem volt rá szándék, politikai akarat, így azt egy idő után a kormányzati internetes oldalról is nyomtalanul eltüntették.
A 2010-es választások megnyerése után az Orbán-rezsim az ellenzékben hirdetett programjához képest 180 fokos fordulatot véve – vagy ami még rosszabb, eredetileg is tán ezt tervezve – „a nemzeti tőke erősítése” jegyében a bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló gazdálkodást folytató, kétes eredetű – gyakorta a nemzeti vagyon megrablása, az állami gazdaságok és szövetkezetek vagyonának rabló-privatizációja révén született – tőkés nagybirtokkal és agrároligarchákkal kötött stratégiai szövetséget.
A nagybirtokra szabott mintagazdasági rendszer bevezetése, a nagy hazai és multinacionális tőkeérdekeltségekkel megkötött nagyszámú „stratégiai partnerségi megállapodás”, a támogatások alsó és felső határértékeinek felemelése, ezzel a kicsik kizárása, a tőkés integrátori törekvések kiszolgálása – mind-mind ellentétesek voltak a Nemzeti Vidékstratégia elveivel, törekvéseivel és céljaival.