Építészeti és építésügyi szabályozási reformjavaslat
felhívás, vitairat
2026. május 15.
Alapelvek
A szabályozás célja az építészeti alkotómunka, a közjó, a kis- és közepes családi vállalkozások támogatása, valamint az indokolatlan adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentése.
A szabályozásnak arányosnak, átláthatónak és a szakmai felelősséggel összhangban állónak kell lennie.
Főbb javaslatok
- Az építészek kötelező továbbképzési rendszerének megszüntetése.
A szakmai továbbképzés önkéntes, szabadon választható formában működjön. - A kötelező kamarai tagság megszüntetése vagy újraszabályozása.
A kamarai működés önkéntes tagságon és tényleges szakmai érdekképviseleten alapuljon. - A kamarai díjrendszer átalakítása.
A közfeladatok finanszírozása állami forrásból történjen, az érdekképviseleti feladatok költségei pedig bevételarányos tagdíj alapján kerüljenek meghatározásra. - Az elektronikus és CAD-alapú tervezés kizárólagos kötelezettségének megszüntetése.
A kézi vagy más szabad formájú tervkészítés lehetősége maradjon biztosított. - A pályakezdő építészek kötelező többlet-gyakorlati idejének csökkentése vagy eltörlése kisebb léptékű tervezési feladatok esetén, közben az egyetemi gyakorlati oktatás javítása.
- A kötelező építési napló és műszaki vezető előírásának eltörlése családi házak és kisebb, a későbbi tulajdonosok által terveztetett társasházak esetében.
- Kisebb léptékű épületeknél elegendő legyen egyszerűsített, engedélyezési szintű tervdokumentáció.
- A „közel nulla energiaigényű” épületekre vonatkozó kötelező előírások felülvizsgálata és rugalmasabb alkalmazása.
- Az építészeti pályázati rendszerek egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése és az alkotói szabadság növelése.
- A kiemelt beruházásokra vonatkozó különleges kedvezmények és egyszerűsített eljárások megszüntetése.
- A hagyományos és természetes építési módok (fa, föld, szalma stb.) egyszerűbb engedélyezése.
- A közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, különös tekintettel a kisebb léptékű építési és tervezési munkákra.
a. Az épületgépészeti szabályozásban előnyben kell részesíteni:
b. a természetes szellőzést és megvilágítást,
c. a tartós és javítható rendszereket,
d. az alacsony zajterhelést,
e. a környezet- és egészségkímélő megoldásokat.
- Az építésügyi szabályozásban kiemelt szempont legyen:
a. a helyi közösségek tájékoztatása,
b. a zöldterületek védelme,
c. a túlzott beépítés korlátozása,
d. az arányos és méltányos szankciórendszer,
e. a településképi értékek és tartós építészeti minőség megőrzése.
Záró rendelkezési elvek
- Az építésügyi szabályozás kialakításakor törekedni kell:
a. az egyszerű, közérthető, kiszámítható, betartható, egyértelmű jogi környezetre,
b. az indokolatlan adminisztratív terhek megszüntetésére,
c. a kisvállalkozások versenyhátrányának csökkentésére,
d. a közösségi és környezeti érdekek hosszú távú védelmére.
Használjuk fel az eddig elkészült munkákat is, mint akár a minisztériumi anyagok még külső beavatkozás előtti állapotban (továbbiak a mellékletben is)
2026. május
Sámsondi Kiss Gergely
Kisecset, Nógrád megye, kamarai tag
melléklet:
Idézetek az ügy előzményeiből, az előterjesztés elkészítéséhez felhasznált anyagokból.
Betelt a pohár — nyílt levél a Magyar Építész Kamarához és építészeinkhez
Ertsey Attila
https://epiteszforum.hu/print/betelt-a-pohar-nyilt-level-a-magyar-epitesz-kamarahoz-es-epiteszeinkhez
2008.10.29.
E.A.-1. A naponta a magyar Parlamentből és Brüsszelből érkező jogszabály-tömeg egyre kezelhetetlenebb helyzetet teremt. Minden változtatás nehezít és ront az építészet és az építészek helyzetén. Az EU bürokráciája túlszabályoz, a magyar jogalkotás pedig ezt túllihegve tesz rá még egy lapáttal.
E.A.-2. A faépítészet új szabályai szerint gyakorlatilag nem lehet földszintesnél magasabb fafödémes épületet építeni. Ami évezredekig jó volt, ma lehetetlenné vált.
E.A.-3. Munkánk a könyvtárakban való keresgélés és kikonszignálás raktárosi feladatára szorítkozik.
E.A.-4. Az igazán fenntartható építészet az, ha a meglévő, jól megépített épület alkalmas új funkcióra, és akár többször is átépíthető, nem eldobható termék.
E.A.-5. Mit is tanulnak a BME Építéskivitelezési Tanszékén: nem szabad egyedi ablakot tervezni, mert az tilos, nincs minősítve.
E.A.-6. A 3/2003 rendelet pedig lehetővé tenné a józan értelmezést is: az épület és minden egyedi alkatrésze is gyártmány, azonban nem gyártósoron, hanem a helyszínen készül, specifikációja maga a kiviteli terv – ami, lássuk be végre, egyedi gyártmányterv – és minőségét a felelős tervező és felelős műszaki vezető garantálja. Nincs szükség tehát minden egyedi épületnél és minden vályogtéglánál a milliós tételbe és félévekbe kerülő ÉMI-minősítésre, csak végre a felelősség megnevezésére és vállalására.
E.A.-7. Tőkekoncentrációt az iparban és – ne lepődjünk meg – a tervezésben is. A kis építészirodák megszűnnek
E.A.-8. Miért nincs olyan kezelhető és felhasználóbarát méretezési segédlet vagy szoftver, amivel bármelyik tervező képes lenne energiatanúsítványt saját jogán kiállítani?
E.A.-9. A jogszabályözön – amellett, hogy elviselhetetlen terhet jelent a tervezőknek és az engedélyező hatóságnak –, nem szolgál mást, mint a felelősség továbbhárítását.
E.A.-10. Ahol a bürokrácia kezelhetetlen, ott megjelenik a korrupció, aztán a maffia is.
E.A.-11. Projektcégek építenek lakóparkokat, plazákat, az érvényes szabványoknak, követelményeknek fittyet hányva, „kijáróemberekkel” kenve végig az engedélyezés folyamatát, szavatosság és felelősség nélkül, súlyos épületkárokat – penészedést, beázásokat – hátrahagyva, büntetlenül. Ez mehet, jogorvoslat nincs, az erő diktál.
E.A.-12. Az EU követelmények túllihegésére legjobb példa az Építész Továbbképző Kht. létrejötte. Mindenki egyetért abban, hogy a szakmai fejlődés fontos. Ez azonban mindenkinek saját természetes igénye és joga. Ahelyett, hogy ezt segítenénk elő, önként és az EU-ban példátlan módon létrehoztunk egy bürokráciát, ahol infantilis módon pontokat gyűjtögetünk, papírokat, igazolásokat gyártunk, sorban állunk érte, egy esemény értékét a kreditpont határozza meg. Megalázó, és a szellemi élet szabadságát korlátozó agyhúgykő ez az intézmény – szorgalmas dolgozói ne vegyék magukra a vádam, nem róluk szól a kritika, a bürokrácia akkor is bürokrácia, ha olajozottan működik –, mely már most is úgy funkcionál, mint annak idején a kötelező orosz nyelv: mindenki utálni fogja, pedig a nyelv – a szakmánk – nem tehet róla. Persze van az EU által előírt élethosszig való tanulás kötelezettsége, de ennek adminisztratív eszközökkel való kikényszerítése ember- és kultúraellenes. Ha pedig nem csináljuk, elvész a munkához való – alkotmányos – jogunk, megvonják jogosultságunkat.
E.A.-13. Kedves Barátaim! Ha ez így megy tovább, lehúzhatjuk a rolót, de az egész ország is... Mire lenne szükség? Deregulációra, vétójogra, a személyes felelősség és döntési kompetencia erősítésére, azonnal. Dereguláció, azaz a jogszabályok egyszerűsítése és könnyítése, valamint a felelősség növelése – egyszerre. A ritkítandó, de értelemmel bíró szabályokat pedig be kell tartani, egyéni, személyes felelősségvállalással... Felelős minisztériumot, civil részvételt, a kamara vétójogát az összes, minket érintő kérdésben.
Betelt a pohár II.
Ertsey Attila programadó nyílt levele a Magyar Építész Kamara november 20-i tisztújító küldöttgyűlése elé.
https://epiteszforum.hu/betelt-a-pohar-ii
2009.11.09.
E.A.-14. Visszanézve azt kell mondjam, hogy valahol utat tévesztettünk. Ugyanott vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt, de sok tekintetben sokkal mélyebben. Nincsenek reményeink, illúzióink, az ország tönkretéve, eladósítva, mi sarokba szorítva. Az alattvalói létből át akartunk lépni a szabad építészek körébe, és ma, 20 év után a túlnövekedett, bürokratikus állam és a hatalmi tényezővé vált gazdaság alattvalói lettünk.
E.A.-15. Pl.: ...egy fiatal házaspárnak terveztem házat, akik megépítették azt, de elfogyott a pénzük, ezért rövidebbre építették, azzal a szándékkal, hogy majd később folytatják. Az építéshatóság a nem megépült épület után, annak becsült értékéből kiszámítva 3,2 millió forintos bírságot vetett ki rájuk, az engedélyezett tervtől való eltérésre hivatkozva.
E.A.-16. Programpontjaim: Az élhetetlenné vált állapot érdemi megváltoztatása. Ennek elsődleges eszköze a Kamara közjogi szerepének megerősítése, a kamarát érintő jogszabályok olyan értelmű módosításának kezdeményezése, mely azok létrejöttébe érdemi beleszólást tesz lehetővé (javaslattételi, véleményezési ill. vétójog)
E.A.-17. ...használhatatlan jogszabályok sorát alkotja...
E.A.-18. ...A részvételi demokrácia megvalósítása a Kamarán belül.
E.A.-19. Konkrét jogszabályok azonnali visszavonásának és átdolgozásának követelése.
E.A.-20. Dereguláció, a kezelhetetlen tömegű jogszabály csökkentésének és egyszerűsítésének kezdeményezése, élén az engedélyezési eljárással.
E.A.-21. Simlis, örök túlélő hivatalnokokra, szavukat nem tartó karrieristákra nincs szükség.
Betelt a pohár III.
Egy tisztújító gyűlés előtt szükséges mérleget vonni az elmúlt négy év szakmai közéleti eseményeiről, megvalósult és elmaradt eredményeiről
https://epiteszforum.hu/betelt-a-pohar-iii
Ertsey Attila
2013.11.05.
E.A.-22. Heroikus munka, csekély eredmények.
E.A.-23. Számos olyan munka készült el, mely egy professzionálisan működő kamara felé mutat. Ezek a szabályzatok, a tervpályázati és közbeszerzési, minőségbiztosítási útmutatók, stb. Ez a terület a MÉK saját területe, szabad mozgástere. Szinte csak ebben sikerült eredményeket elérni.
E.A.-24. A MÉK delegáltjaként két éve részt vettem a gazdasági miniszter által létrehozott Otthonteremtési Tanács munkájában. A munka teljesen eredménytelen volt. Jellemző, hogy a tanácsot egy bankigazgató vezette... a devizahitelesek fizetési moratóriumának feloldása volt a legfontosabb téma.
E.A.-25. Nincs energiahatékonysági politika. A pályázatok kiírása előre nem látható, nem tervezhető, meglepetésszerű... ilyen tempóban az összes érintett lakóépület felújítására 660 év alatt kerülne sor. A keret oly kicsi, hogy 1-3 nap alatt kimerül. Bencsik János államtitkár, akivel jó együttműködést építettünk ki, már rég lemondott.
E.A.-26. Kiszolgáltatottságunk teljes. Elég, ha csak magam köré nézek. Meg lehet tenni, hogy egy polgármester megkér, csináljak meg egy programtervet egy pályázathoz, töredékáron, a nyaralásomat feláldozva, kiviteli szinten, költségelve, háromszori teljes átdolgozással, azzal az ígérettel, hogyha megnyerik, a kiviteli tervben megkapom a befektetett munkát. A csekély díjat is 3 hónappal a leadás után fizetik ki, majd amikor megnyerték a pályázatot, megversenyeztetik, és elviszi egy noname cég...
E.A.-27. Aztán megtehetik velünk és bárkivel,– mint Skardelliékkel is – hogy a titkosságot sértő formai baromság miatt kizárnak egy pályázatból, nyerőesélyes tervvel. És sorolhatom az ingyen előre megtervezett munkákat, most már szinte csak ilyen van, amiknek a töredéke valósul meg.
E.A.-28. A tervpályázati titkosság baromságát az EU és a jogászok erőltették ránk. Hogy zajlott Kós Károly idején a zsűrizés? A pályázók a hónuk alá csapták a cca. 3 tablónyi tervet, és bementek a zsűri elé. Ott nyilvánosan ismertették a tervet, majd a zsűri – az összes pályázatot áttekintve - ott helyben, nyilvánosan döntött. Nyilvánosan, és igazságosan. Nem volt ez jobb, mint a mai?
E.A.-29. Egy élhetetlen és embertelen rendszert építettek körénk.
E.A.-30. A MÉK képviseletében 2010-ben lelkesen kapcsolódtam be az Ángyán-féle Nemzeti Vidékstratégia készítésébe. Az elmúlt 20 év legprogresszívabb dokumentuma készült el, valós társadalmi részvétellel. Mire elkészült, kiderült, hogy nem lesz belőle semmi, a kirakatnak készült. Ángyán mellől elszívták embereit, és meglepetve vette észre, hogy az agrárpolitika az ellenkező irányba fordult.
E.A.-31. A döntéseket a politikusok hozzák, de velük nincs kapcsolat. Olümposzi magasságokban lebegnek, velünk nem szoktak tárgyalni...
E.A.-32. Megteheti egy politikus, hogy amikor kamaráink szót kívánnak emelni szakmánk érdekében, súg, hogy t.i. ne ugráljunk, mert esetleg még rosszabb lesz a helyzet, ha feszegetjük. Nem megint fordítva ülünk a lovon? A politikusnak egy a dolga, hogy szolgáljon. Az apparátusnak szintén.
E.A.-33. Egy olyan kísérlet volt, ami érdemi jogszabályi változásra irányult, a Zoboky-Skardelli-Finta-féle csoporté, melynek javaslatai új, átlátható rendbe rendezték volna az építésügy jogrendjét. A szakmának nem sikerült egységesen mögéállnia, a MÉK-nek sem.
E.A.-34. Szakmai munkásságom egyik fő műve az Autonóm Kisrégió c. tanulmány 1999-ből, mely egy fenntartható települési-kistérségi stratégia metodikáját dolgozta ki. Ezt forgatják ma is sok településen, ebből dolgozott Bencsik államtitkár úr is, amíg tehette. És ennek esszenciáját láttam viszont idén júniusban, a Liechtensteini Egyetem által rendezett Fenntartható térségfejlesztési Csúcs nevű konferencián.
Néhány gondolat az építészeti műveltségről (Wienerberger Tégla - 2008. szeptember)
Borvendég Béla
B.B.-1. „Művelt építtető nélkül nem lehet jó házat létrehozni... ehhez a társadalom műveltségi szintjének emelésével vezet az út.”
B.B.-2. „A jellemző hazai befektető kizárólag költségben... és megtérülésben gondolkodik.”
B.B.-3. „Ma a technika maga mutogatása ... kérdés, hogy ez a divat meddig tart, és mikor lép helyébe... pl. az ökológiai lábnyom csökkentésének sürgető kényszere.”
B.B.-4. „szemet kímélő világítás”
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
(a Budapesti és Pest megyei mérnöki kamara kiadása, 2021., 280 oldal)
H.Ö.-1. Egy demokráciában... a központi hatalom számára egy bizonyos autoritását el kell ismernünk, de annak túltengése a demokrácia rovására megy. Éppen az egyes közfeladatoknak az állampolgárok valamely csoportja által irányított köztestület kezébe adása a biztosíték, mely a túlzott centralizációt ellensúlyozni tudja... (28.o.)
H.Ö.-2. A decentralizációs folyamat erősíti a közösségi szellemet, érdekeltté teszi a népet a politizálásban, egyben újratermeli az aktivitást. (28.o.)
H.Ö.-3. Erős középosztály nélküle elképzelhetetlen erős ország építése. A középosztály erősítése nemcsak pénz, illetve magasabb fizetés kérdése. A középosztályt olyan helyzetbe is kell hozni, hogy tudása és véleménye a közérdek számára hasznosulni tudjon. (28.o.)
H.Ö.-4. Képviseleti demokrácia helyett részvételi demokráciára gondoltunk. (29.o.)
H.Ö.-5. Mostanra (2021) az építésügy politikai pénzcsinálóvá alacsonyodott. A politika a műszaki értelmiséget elszigetelte saját körébe… A mérnökök iránti bizalmat növelné, ha nem lennének elhallgatott hibák, problémák. Saját hibáink feltárása a legtisztességesebb, amire talán még lenne lehetőség. (41.o.)
H.Ö.-6. Ausztriában közös kamarájuk van az építészeknek és a mérnököknek. (35.o., 168.o.)
H.Ö.-7. Hiányzik a (parlamenti) felsőház, melybe 1944 előtt a Mérnöki Kamara két képviselőt és a Műegyetem szintén két képviselőt küldhetett. (32.o.)
H.Ö.-8. 305/2011/EU rendeletéből: Az építményeknek … felépítésük és szétszerelésük során a lehető legkevesebb energiát szabad csak felhasználniuk. Biztosítva legyen…: bontás után felhasználható vagy újrahasznosíthatók… tartósak… környezetbarát nyersanyagok.
H.Ö.-9. (köztestületi törvény, 1993) Szerintünk a központi költségvetés feladata lenne, hogy az… előírt közfeladatokat közpénzekből finanszírozza, míg a tagságnak csak az érdekvédelmi feladatokat kellene finanszíroznia. (173.o.) 2011 évi CXCV tv. az államháztartásról, 3. a közfeladatok, 3/A§: Közfeladat ellátása… pénzügyi fedezet … biztosításával valósul meg. (177.o.)
H.Ö.-10. Igazságtalan a rendszer azért, mert a tagdíj mértéke minden tag részére egyformán állapíttatik meg, nem függ az illető személy jövedelmétől, árbevételétől. A kamarai díjat a … szolgáltatás díjának százalékában vagy ezrelékében kellene megállapítani. (176.o.)
H.Ö.-11. 2013: Kihagyták az új törvényből, hogy „A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek.” (174.o.)
H.Ö.-12. Barsiné Pataki Etelka (MDF) parlamenti kérdéséből (1995): „Az … országokat nem a haderejük, nem pusztán gazdaságuk, hanem a társadalmi közösségek, a civil társadalom tartja fenn. Ezek a nem állami szervezetek jelentik a társadalmon belül az összekötő erőt.” (191.o.)
H.Ö.-13. A 25 évet megélt törvényünket 197 helyen módosították, … cserére érett… új szellemiségű kamarai törvény (kell). (196.)
H.Ö.-14. A kizárólag hivatásrendi kamara illetékességébe tartozó munkát végző vállalkozások mentesülhettek az iparkamarai tagság alól (1996-os törvény) (199.o.)
H.Ö.-15. A MÉK elnöke… visszakozott és arra kért bennünket, hogy a kilenc hónapos közös munkával elkészült tervezeten a MÉK neve ne szerepeljen, és építészeti díjszámításra vonatkozó adatokat abba ne közöljünk. (2000) (145.o.)
H.Ö.-16. (1410/2019 VII 9. kormány határozat … a szabályozott szakmák számának csökkentéséről (148.o.) v. ö. 2023. III: MOK (orvosi kamara) nem kötelező már
H.Ö.-17. A kamarának felelőssége,... hogy tagjai számára megadja a lehetőséget képességeik… fejlesztésére. Az egyénekre szabott továbbképzést bürokratikus úton nem lehet hatékonnyá tenni, de a kamarának tájékoztatni kell … rendezvényekről, kiállításokról, támogatni kell az azokon való részvételt, szemlézni kell a … szaklapokat. A konferenciákon elhangzott előadások anyagát olyan formába kell hozni, hogy a későbbiekben is elérhető legyen a tagdíjfizető kamarai tagok számára. (215.o.)
H.Ö.-18. Korunkban a mérnök a társadalmi szükségletek kiszolgálására koncentráljon az olyan vágyálmok kielégítése helyett, amelyek fölösleges mértékben veszik igénybe a környezetet, miáltal csökkentik a jövő generációk képességét saját szükségleteik alapvető kielégítésére. (220.o.)
H.Ö.-19. Az (1996-os kamarai) törvény szellemével és a mi eredeti szándékainkkal ellentétben a kormányok nem adták meg szervezetünknek azt az autonómiát, önigazgatási és jogalkotói feladatkört, melyre kezdetben gondoltunk. …politikusaink nem tartanak minket kompetensnek. Egy valódi kamara, az önigazgatás keretében, köztestületi jogosultságánál fogva meg kell tudja hozni ezeket a szabályokat. Saját mérnöki ügyeinkben… a végrehajtó adminisztrátor szerepét szánták nekünk. Most, amikor 2017-ben ezt a visszaemlékezést írom, a törvényhozás előkészítetlenül, nagyon kapkodva, sok hibával, többszöri módosításokon keresztül hoz meg törvényeket. Ez… mérnökeink számára lehetetlenné teszi a jogkövetést… A sok törvény és kormányrendelet sokkal inkább akadályozza, mint segíti a mérnöki munkát, különösen gátja az innovációnak. Kétséges, hogy a keresztény morál – Szent István óta működő – társadalomfegyelmező erejét fel tudják-e váltani a jogászok által kifundált jogszabályok? Véleményem szerint erkölcsi alapok nélkül a demokrácia nem működik (228.o.)
H.Ö.-20. (autokrácia) …Demokratikus államberendezés esetében a közfeladatok közül, amit lehet, köztestületek kezébe kell adni, annak biztosítása érdekében, nehogy a hatalom önkényuralmi rendszert tudjon kiépíteni. Mondok egy példát: az élethosszig tartó tanulás, a továbbképzés lehet etikai, erkölcsi kötelessége a mérnöknek, amelyet szükséglete szerint válogat meg, de lehet jogszabályban előírt mértékű és témájú adminisztratív kötelessége is. Ennek eldöntését saját kézbe kellene venni. (228.o.)
H.Ö.-21. A kamara mint köztestület… a közfeladatok szakmájába vágó részének végzője, felelőse, a kormány partnere kellene legyen… Azt vártuk, hogy Magyarországon részvételi demokrácia fog épülni… Ahová Magyarországon eljutottunk,… az a képviseleti demokrácia… Választunk valakit, de aztán… az mindent visz. Most (2021) a politikai pártok már csak a kialakult autoriter hatalom megőrzéséről vagy cseréjéről vitatkoznak. (251.o.)
H.Ö.-22. … Az épített környezet alakítására fordítható közpénzek elosztását a választások szavazat-optimalizálásáért folytatott belháború szabályai vezénylik.
Alom vagy valóság – a jövő Budapestje?
Dr. Finta József (Magyar Építőipar 2009./2.)
...Paradigmaváltást jelent a számítógéppel segített tervezés a maga... hatalmas manipulációival.
...a szabályozási tervkészítések... morális szétesésében, az önkormányzatok és az általuk szolgálandó lakosság perlekedő viszonya, a polgárság teljes kirekesztése a nagy elhatározásokból...
Az elmúlt évtizedek véglegesen tönkretették a várost: 60-as évektől máig a budai hegyek zöldjének teljes fölemésztése; a panelos lakótelepek kiépítése; a parttalan lakásprivatizáció;
A totálissá váló motorizációt a város tehetetlenül fogadta.
A felszíni közlekedést feláldozták a 4-es metró oltárán.
Csak egy egészen új üzletpolitika menthetné meg a Belvárost a zülléstől (csak kínai és használtcikk).
Vörösmarty tér: Az új „üvegház” eredeti ötletét egy végtelenül rövidlátó üzleti érdek meghiúsította.
400ezer házgyári lakás: komplex feljavítás, nem csak hőszigetelés
Mitől lesz itt magyar építészeti kultúra?
Magyar Nemzet, 2007. május 17. - Kévés György
K.GY.-1. Ybl korában a megterezett ház elkészültét (végig) figyelemmel kellett kísérni. Ez az egyetlen út hogy az építészet visszakapja a rangját.
K.GY.-2. Létrehoztuk az építészek, műértők, képzőművészek egyesületét, (hogy) közös elképzeléseket dolgozhassanak ki
Kévés György, Az ÉMKE elnökének előadása a
Globalizáció-Lokalizáció-Építészet-Közgazdaság. A magyar építészet és építésügy jövője?
című előadás sorozathoz (kb. 2010)
K.GY.-3. „A Műegyetemen jelenleg közönséges designer képzés folyik.”
K.GY.-4. „egyetemi szintű bérrabszolga képzés”
K.GY.-5. „A Trianont követő 25 évben indult meg a kontraszelekció... Bár voltak remek építészek, de vagyonos vállalkozók építették meg a terveiket.”
K.GY.-6. „Nyugatról importált és vezényelt, a magyar életformától idegen lakóparkok, a műlevegővel, műfénnyel ellátott bevásárlóközpontok... határozzák meg környezetünket.”
Nyílt levél a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökének
https://epiteszforum.hu/nyilt-level-a-magyar-epitesz-kamara-es-a-magyar-epitomuveszek-szovetsege-elnokenek
2011.06.20.
NY.L.-1. „Nyílt levelünk célja kettős: rámutatni a közéleti fejlemények szakmánkat is érintő elfogadhatatlan eseményeire, jelenségeire, és állásfoglalásra késztetni a Magyar Építész Kamarát, valamint a Magyar Építőművészek Szövetségét – mint a honi építészek és építészet legfőbb érdekvédelmi szervezeteit.“ A közelmúltban számos formálódó nagyprojekt előkészítése, sőt terveztetése történt - és zajlik jelenleg is - a nyilvánosság teljes kizárásával, a nyílt tervpályázatok mellőzésével. „Hogy lehet az, hogy mindezt a MÉK és a MÉSZ eddig lényegében szótlanul hagyta?"
NY.L.-2. “Pályázat" a Széll Kálmán térre? Hogyan történhetett, hogy Észak-Buda egyik legfontosabb központja, a néhai Moszkva tér, évtizedek óta dédelgetett rendezése közlekedési kérdéssé alacsonyodott? Az építész (Finta Stúdió) és tájépítész (Garten Stúdió) alvállalkozóként szerződnek egy közlekedéstervező cég, jelen esetben a Főmterv alá?
NY.L.-3. Nagy Ervin országos főépítész június 2-i “Felhívás javaslattételre építészeti program előkészítéséhez"című nyílt levele alapján 13 nap alatt kellene a jelentkezőknek kidolgozniuk vázlatterveket “alacsony jövedelmű, lakással nem rendelkező családok számára". A felhívás a javasolt épületről, együttesről, műszaki, szükség szerint építési technológiai leírást, főbb munkanemenkénti költségbecslést is kér – a beépítés helyszíne, módja és karaktere, a megrendelői/későbbi használói program ismerete nélkül. Díjazás a tervek után nem jár, a bírálat módja/szempontjai, a tervek jövőbeni felhasználása nem ismert. Hogy lehet az, hogy mindezt a MÉK és MÉSZ eddig lényegében szótlanul hagyta?