user_mobilelogo

Tagged in: jó állam

  • Interjú Márki-Zay Péterrel (2022. 06. 05.)

    Interjú Márki-Zay Péterrel (2022. 06. 05.)

    válaszonline.hu cikk (régi Heti Válasz)

    Stumpf András·2022.06.03

    'Felelet:' Rokonszenves válaszok, szerintem hiteles. Sajnos az Euro bevezetési szándéka (a forintunk megszűnése) miatt számomra eleve nem jó a programja, egy 400 éve megszállás alatt levő ország lakójaként. Persze ma már magát a készpénzt is meg akarják szüntetni, ami még rosszabb.

    A Hetiválasz megbízhatóságát meg Ukrajna-pártisága teszi kétségessé...

    A cikk végén a Mihazánk-os megjegyzés nagy kérdés. Tényleg a remélhetően jószándékú vezetőit csak felhasználják a nemzetközi hatalmak, mint 1988-tól a fideszeseket is?

     

    a cikk:

    – Nézegeti már a porszívóügynöki állásokat?

    – Sokak szerint ezt kellene tennem, mások szerint még az is tisztességesebb állás, mint politikusnak lenni. Lehet, hogy a porszívóügynökök meg is sértődnének, ha valaki afféle politikusi lét utáni lejtmenetként utalna a munkájukra.

    – Népes családját valahogy csak el kell majd tartani, ha polgármesteri mandátuma lejár. Hat vagy hét gyerek…

    – Ja, a szolnoki beszédemre utal!

    – Arra.

    – Visszahallgattam, és tényleg hatot mondtam hét helyett, magam sem tudom, hogyan. Fagyos idő volt még, sokadik kampánybeszédem volt aznap összefagyott szájjal… Talán ez volt az oka.

    – A lényeg nem is ez. Hanem a jövője. Eddigi harcostársa, Kész Zoltán szerint lopás, hogy nem adja vissza a támogatói pénzeket, miután nem sikerült a kormányváltó projekt. Esetleg ezek biztosítják majd a család jövőjét?

    – Eddig sem loptam és ezután sem fogok lopni. Mindig el tudtam tartani ezt a nagy családot a munkámból, egyedül is. A jövőben is így lesz. Ráadásul azok a politikusok, akik korruptak, egyáltalán nem éheznek. Egyiknek sem kenyérre kell, egyik sem azért lop.

    – Mégis: nem kellene visszaadni a megmaradt pénzeket a nagyobb donoroknak?

    – A névtelen támogatóknak nem is lehet, a nagyobb adományozókkal pedig beszéltem és nem kérték vissza a maradékot. Ki sem lehetne számolni pontosan, kinek, hogyan és mennyi jár vissza, ráadásul a kampányszámla nem nulláról indult: a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) már jóval korábban is gyűjtött a céljaira. De bármilyen meglepő: az MMM pénzügyeit nem én intézem. Ez egy demokratikus szervezet, lefektetett szabályokkal, a kampány során pedig az operatív csapat pénzügyesei felelősek a szabályszerűségért. A fontos döntéseket az elnökség hozza.

    – Volt, hogy leszavazták önt az elnökségben?

    – Persze! Másfél éve Kész Zoltánnal én is támogattam a párttá alakulást, de nem volt meg a többségünk, maradtunk civil szervezet. Vagy például három éve volt egy operatív igazgatónk, aki miatt Hadházy Ákos kilépett az elnökségünkből. Később már én is Ákossal értettem egyet, de az elnökség többsége csak az önkormányzati választások után jutott erre az álláspontra és csak akkor választottunk mást erre a feladatra. Ez minden, csak nem diktatúra…

    – A Direkt36 elemző cikkéből pedig az derül ki, hogy nem viselte el, ha nem az volt, amit ön akart. Egészen a plakátszín szintjéig akart irányítani mindent a kampányban.

    – Ez hazugság. Még a saját Facebook-posztjaim szövegébe sem szóltam bele…

    – Nem akart beleszólni abba, milyenek legyenek a plakátok, hogyan tördeljék a kampánykiadványt?

    – Amikor azt láttam, hogy olvashatatlanul kicsi betűkkel készülnek plakátok és szórólapok, rossz tördeléssel kiadványok, akkor valóban szóltam – marketinges vagyok, ehhez értek, ezek pedig amatőr hibák voltak.

    – Akkor mi hazugság?

    – Az, hogy akarnokként mikromenedzselni akartam a kampányt – erre időm sem lett volna.

        Makacs vagyok, piszkosul makacs, de demokrata.

    Mutassanak még egy szervezetet, ahol annyi kritika érheti a vezetőt, mint engem az MMM elnökeként! A DK-sok mondták nekem a kampányban: ha náluk valaki így beszélne az elnökükről, ahogy egyesek az én kampánycsapatomban rólam, már régen kihajították volna az illetőt.

    – Sokan, köztük Ruff Bálint és Tóth Péter politikai tanácsadók, a jobbikos Szabó Gábor és Jakab Péter is arról számoltak be, hogy arrogánsan, agresszíven kommunikált velük, ezért nem tudtak együttműködni. Ezt elismeri?

    – 2020 decemberében volt az a bizonyos találkozó Jakab Péterrel, de addigra a Jobbikban már eldöntötték: mégsem mögém állnak be az előválasztáson. Ezért valójában nincs jelentősége, milyen volt a stílusom, vagy hogy milyen rámenősen érveltem az euró bevezetése mellett. Nem volt hatása ugyanis a döntésükre. Jakab Péter valóban megsértődött, amikor később a DK-val való összeborulásukat kritizáltam – ezt utólag is stratégiai hibának tartom. A Jobbik 2018-as szavazóit nem tudtuk megtartani az ellenzéki összefogásban. Az ok számomra egyértelmű: a Jobbik túlságosan összegyurcsányozódott.

    – Még az MMM-es Lukácsi Katalin is rossz vezetőnek nevezte. Ez sem gondolkodtatja el?

    – Elfogadom a kritikát, nem vitatom a hibáimat sem. Ugyanakkor tessék csak belegondolni: 2017 decemberében egy budapesti szállodában döbbentem rá, hogyan lehetne Orbán Viktort leváltani. Matt 9 lépésben – ezzel a címmel meg is írtam később. Az ellenzéki MTI-t leszámítva ez a stratégia 2022. április 2-ára meg is valósult…

    – Április 3-át inkább ne is vegyük a szánkra?

    – Csúnya nap volt, nagyot buktunk – a jelen gondolatmenet erejéig maradjunk április 2-ánál: akkorra, négy év alatt szinte tökéletesen megvalósult egy, a kiötlés pillanatában semmilyen politikai háttérrel, anyagi vagy párttámogatással, ismertséggel nem rendelkező magánember terve, országos politikai stratégiája. Benne két polgármesteri győzelemmel, egy mozgalomszervezéssel, összellenzéki összefogással, előválasztással, húszezer szavazatszámlálóval, százezres március 15-i megemlékezéssel, amelyen a lengyel konzervatív Donald Tusk is beszédet mondott Orbán ellen. Ha annyira rossz vezető lennék, ez aligha jött volna össze.

    – Azért amikor olyan harcostárs, mint Kész Zoltán, szintén ön ellen fordul, az mégiscsak ezt mutatja, nem?

    – Nem. Nem mondom, hogy jólesik, de olyan nagyon meg sem lep. Kész Zoli a brüsszeli gépen mutatott nekem egy kimutatást, hogy hogyan költsünk el egy általuk kínált szolgáltatásra nyolcszázmillió forintot. Nemet mondtam. Most komolyan: ha én agresszíven viselkedek, ha nem lehet velem beszélni, ha mindenkinél pocsékabb vezető vagyok, akkor ugyan miért kampányolt még ezután is fél évet mellettem? Ruff Bálintnak és Tóth Péternek még én könyörögtem az előválasztási kampányban, hogy jöjjenek, segítsenek. Akkor nem jöttek. Amikor aztán megnyertem azt a menetet és találkoztam velük, akkor is nagy örömmel vettem volna a segítségüket. Azt a felvetésüket, hogy a pártokkal forduljak szembe, kerüljem meg vagy hagyjam ki őket – ezt butaságnak tartottam valóban. Egy előválasztási küzdelem után nem letámadni kell a pártokat, hanem konszolidálni a helyzetet, hiszen a győzelem együtt lehetséges csak.

    – Nem úgy tűnt, hogy konszolidálni akar. Tavaly karácsonykor nyilvánosan, tévéstúdióban árulózta a pártok egyes tagjait. A saját vezetettjeit!

    – Azzal a megszólalással nem szétvertem a kampányt, hanem amennyire lehetett, összetartottam.

    – Azzal, hogy akik részt vettek benne, azokat árulózta?

    – Azzal.

    – Mégis hogyan?

    – Úgy, hogy először is: bizonyos pártok befolyásos emberei tényleg árulók. Azzal tudtam őket valamelyest kordában tartani, hogy meglebegtettem ezt, a megnevezésük nélkül. Minthogy gyakran a leghangosabb ellenzékiekről van szó, számukra az egyetlen veszély az volt, hogy megnevezem őket és elkötelezett szavazóik előtt is kiderül, hogy ők valójában szándékosan tartják hatalomban Orbánt. Ezért mondtam ilyeneket – hogy ne akadályozzák a kampányt, vagy még inkább legalább a minimális szinten részt vegyenek benne.

    – Kik voltak árulók?

    – Itt többnyire nem arról van szó, hogy Orbán diktálná nekik, mit tegyenek. Lehet vitatkozni tehát azon, jó szó-e ez rájuk, de én azokra is neheztelek, akik nem akarják leváltani a rendszert, csak úgy tesznek, mintha.

    – Ki volt ilyen?

        – Gyurcsány Ferenc például már az elején beárazta a bukást. Nem számított arra, hogy nyerhet az ellenzék. Ennek megfelelően politizált. Mások is vannak, akik úgy tesznek, mintha le akarnák váltani Orbánt, pedig nem, abszolút nem.

    A Jobbik egyik vezetője is elismerte nekem: az előválasztási kampányban végig abból kiindulva politizáltak, hogy a Fidesz úgysem verhető meg – igaz, ők az előválasztás végétől láthatóan már hittek a győzelem lehetőségében. Jakab Péternek ugyanakkor később is hiába könyörögtünk, hogy kampányoljunk együtt, nem volt rá hajlandó. Sokan nem is a változás reményéért, csak a parlamenti helyekért, a megszerezhető erőforrásokért vannak a politikában. Ahhoz például, hogy a Fidesz 12 év után is gyurcsányozással nyerjen, nem árt neki, ha tényleg ott van Gyurcsány Ferenc. Hogy ezt a hatást csökkentsük, sikerült elérnem, hogy Gyurcsány neve ne legyen ott a szavazólapon látható helyen, a lista tetején. Kérésemre belement abba is, hogy soha közös rendezvényen ne szerepeljünk, kettőnkről közös fotó ne készülhessen. Azt, hogy egyáltalán ne kampányoljon, nem kértem tőle, kéréseimet tehát betartotta, köszönet érte.

    – Akkor tanácsadói önt még nem értesítették arról, hogy létezik az úgynevezett Photoshop?

    – Semmi kétségem nem volt afelől, hogy a fideszes művészek meg fogják alkotni a Márki-Zay–Gyurcsány-képet, de úgy voltam vele: ha a valóságban ilyen kép nincs, mégiscsak nehezebb lesz összegyurcsányozniuk. 2021 októberében éppen azért nyertem én az előválasztást, mert akkor még nem voltam összegyurcsányozva. Ezért lépett vissza végül Karácsony Gergely is a javamra: a mérésekből az látszott akkor, hogy Orbán ellen ő is, Dobrev Klára is veszítene, én viszont nyernék.

    – A tárgyalt időpillanatban az ellenzék 43-38-ra vezetett a mérésekben. Ön nemhogy nem nyert, ezt is sikerült történelmi mélypontra tornázni a vezetésével.

    – Persze, hiszen azok a mérések még az összegyurcsányozásom előtt készültek. Tévedtem abban, hogy engem nem tudnak majd összegyurcsányozni. Négy óriásplakátkampány, a sokmilliárdos TV-, rádió-, print- és közösségimédia-kampány megtette hatását – fél év alatt ez az előnyöm elolvadt. Kiderült, hogy bárki összegyurcsányozható.

    – Akkor mégiscsak jobb döntés lett volna olyan jelöltet választani, aki már eleve össze van gyurcsányozva, de legalább abstart van kampánycsapata és képes összefogni a hadakat?

    – Erről a választók döntöttek. Egyrészt. Másrészt Dobrev Klára mellé az előválasztási kampányban csupán Gyurcsány Ferenc állt oda. Engem viszont a Momentum, az MSZP, Karácsony Gergely, minden korábbi miniszterelnök-jelölt, számos kisebb párt, valamint a civilek is támogattak. Mitől lett volna tehát Dobrev Klára integratívabb személy nálam? Az ő jelöltségével talán megmaradtak volna a Jobbik-szavazók a táboron belül? Kötve hiszem. Még a budai körzeteket is elbukta volna az ellenzék – azok éppen azért lettek meg, mert nem Dobrev Klára volt a jelölt – és ezt személyes képességeinek elismerése mellett mondom. Egyébként az egész országban, minden körzetben rosszabbul szerepelt az ellenzék, mint ha összeadjuk a négy évvel korábbi szavazataikat. A Fidesz pedig 106-ból 102 körzetben jobban szerepelt, mint 2018-ban. Melyik is volt az a négy körzet, ahol rontott a kormánypárt?

    – Hajnal Miklós és Orosz Anna budai körzetei, meg Tordai Bencéé… Melyik a negyedik?

    – Itt ülnek éppen. Hódmezővásárhely.

    – De itt Lázár János nyert, nem ön!

    – Igen, de szavazatokban és százalékban is kevesebbet szerzett, mint négy éve. Márpedig ilyen körzet csupán négy volt a 106-ból. A rendkívül aktívan kampányoló győztes ellenzéki Jámbor András körzetében például a Fidesz jobban szerepelt, mint négy éve, az ellenzék meg korábbi önmagához képest 8 százalékkal rosszabbul. Nálam a Fidesz gyengült önmagához képest és az ellenzék csak 5 százalékkal szerepelt rosszabbul, mint 2018-ban.

    – Mit akar ezzel mondani?

    – Csak azt, hogy nem látom mitől lett volna jobb egy olyan jelölt, akinek a pártja az egyéni körzetekben is rendre a közös lista alatt teljesített. Meg azt, hogy nem látszik, hogy ez a jelölt vagy az a jelölt sokat számított volna.

    – Vagy a receptjük volt rossz és ön jó vezető volt, vagy jó volt a recept, de ön elbaltázta.

    – Az nem jutott még eszükbe, hogy amit megpróbáltunk, annak a műfaja: mission impossible – lehetetlen küldetés? Millió hibát vétettem a szerepléseimben, persze, de a recept jó volt – csak már nem hatásos arra a betegségre, amelyben az ország szenved. Olyan ez, mint amikor ajtók során keresztül kell kijutnod egy épületből, ahol minden ajtó zárva van. Kitalálod, hogy szerzel egy pajszert. Remek recept. Ki is nyitod vele az ajtókat sorban – aztán az utolsó ajtó már nem fából, hanem páncélból van. Lehetetlen pajszerral kinyitni. Ennyi történt. Volt egy térképünk, végigmentünk rajta – de a végén nem volt kijárat…

    – Szóval nem az ön hibája.

    – De, természetesen. Hányadszor is szerzett most kétharmadot a Fidesz?

    – Negyedszer.

    – Az előző három alkalommal is én voltam a jelölt?

    – Nem.

    – Köszönöm.

    – Csakhogy a Fidesz most szerezte a legnagyobb kétharmadot!

    – Ami gyönyörűen illeszkedik a trendbe: ebben a választási rendszerben mindig négy-öt százalékkal jobban szerepel a Fidesz, mint a megelőző választáson. 44-49-53 százalék. Ez tehát tendencia. S hogy mi az oka? Részben az, hogy Orbán minden ciklusban megszüntetett vagy elfoglalt valamit a nyilvánosság tereiből: bezáratta a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet, átvette a Hír TV-t, ahogy az Indexet is… Kampányra pedig mindig egyre többet költöttek, újabb és újabb technikákkal – CÖF-plakátokkal, Facebook-profilokkal, Megafonnal…

    – Ha így, akkor ideje elnézést kérni Gyurcsány Ferenctől, nemde?

    – Miért is?

    – Ön április 3-án este ugyanazt a következtetést vonta le, amit ő az ön állítása szerint már tavaly: hogy a Fidesszel szemben nem lehet nyerni. Tehát neki volt igaza, ő építette helyes alapállásra a stratégiáját.

        – Ennyiben igaza volt, igen. Mondjuk nem is tett meg mindent azért, hogy nyerjünk. Ahogy Jakab Péter sem. Ezek a pártok a hatpárti kampánystáb legfontosabb üzeneteit sem voltak képesek megosztani a saját felületeiken, a saját politikusaik felületein. Ami azért nonszensz. Pedig megígérték, amikor elengedtem a hetedik frakciót.

    – Nem járt volna jobban, ha leszedik önt kampány közben és valaki más vezetésével veszít az ellenzék? Most a pártok által kitúrt, nagy visszatérő civilként alapíthatna pártot, nem „politikai hullaként”.

    – Az előválasztás győzteseként én nem futhattam el – de a pártok bármikor leszedhettek volna. Bármikor. Csakhogy miért is tették volna azok, akik amúgy sem láttak esélyt a győzelemre? Gyurcsány meg is mondta nekem négyszemközt: nem teszik meg nekem azt a szívességet, hogy leszedjenek. Már csak azért sem lett volna ennek értelme egyébként, mert a szóbeszéddel ellentétben, ami az én akarnok mikromenedzserkedésemről kerekedett, valójában a hatpárti csapat közösen határozta meg az irányt. A stratégiát, az üzeneteket, a háborúra való reakciót: ezeket mind egy csapat dolgozta ki, nem én. Én jártam az országot és kampányoltam.

    – Nem ön találta ki a fő üzeneteket? A háborúra való reakciót sem a mellényzsebéből húzta elő?

    – Dehogy! Hogy mi Európában és a NATO-ban bízunk, hogy Putyin a gonosztevő, ez teljesen közös álláspont volt, nem az én magánszámom.

    – Kunhalmi Ágnes mintha mondogatta volna, hogy erről le kellene jönni.

    – Ő volt az egyetlen, aki már néhány héttel a bukás előtt is mondta, hogy a putyinozás nem működik. Gyurcsány közben olyanokat posztolt, hogy „pocsék ember leszel vagy meghalsz”… Szóval nem, ezt tényleg nem lehet kizárólag az én nyakamba varrni. Nem én szerveztem a Wesley Clarkkal való beszélgetést sem, a tervezett Zelenszkij-videóhívást sem… Azzal már nem is értettem egyet a kampány végén.

    – Mert?

    – Mert a vásárhelyi piacon folyamatosan kaptam már én is, hogy jaj, nem szeretnék, ha elvinnénk katonának a gyerekeket Ukrajnába meghalni. Nem a mi butaságunk volt az oka a kialakult helyzetnek, hanem a Fidesz gonoszsága, azt azért tegyük hozzá most is.

    – A Gulyás Mártonnál háborúügyben elmondottakat sem bánja?

    – De. Mondjuk, ha visszanézik az egészet, látják, hogy nem mondtam mást, mint ami a közös álláspontunk volt: ha a NATO katonai segítséget ad Ukrajnának, azt mi is támogatjuk. Arról egyáltalán nem beszéltem, hogy magyar katonákat küldenénk oda: ilyen terv ötletszinten sem volt senkiben.

    – Aztán egy visszakérdezésre „nem” helyett azt mondta, hogy „igen”.

    – Valóban. Hiba volt. Hiba volt bármi olyat mondani, amit ki lehetett forgatni. Ezt vállalom. Azt viszont továbbra is cáfolom, hogy ezen ment el a választás.

    – Az összegyurcsányozódáson ment el? A háború nem is számított?

    – Dehogynem! Az összegyurcsányozásom sikere meghozta a győzelmet a Fidesznek, a háború kommunikációs kezelése pedig a kétharmadot. Csakhogy ezek ellen a hazugságkampányok ellen nem sokat tehettünk. Egy másik példával könnyű ezt megvilágítani. A katonák mellett ugyanilyen hangsúlyt kapott Orbánék kampányában, hogy elhitessék: elzárnánk a gázcsapokat. Soha ilyet nem mondtam. Négyszer kérdezett meg erről naponta a Fidesz-sajtó, mindahányszor elmondtam, hogy nem támogatjuk ezeket a szankciókat, az ország energiabiztonsága számunkra is kiemelten fontos. Ennek ellenére terjeszteni kezdték a hazugságot, és működött így is. Sms-eket láttam az általam egyébként normálisnak tartott Varga Mihály nevével aláírva, hogy „A Gyurcsány és Márki-Zay vezette baloldal követeli a gázcsapok elzárását”. Nem volt tehát szükségük hibára, rosszul megfogalmazott félmondatra sem, hogy minden csatornán terjesszék a hazugságaikat. Amelyeket elképesztő hatékonysággal terítettek.

    – Amikor közölte, hogy önök egyszerre képviselik a kommunistákat és a fasisztákat – akkor azért lefagyott a kampánycsapat is. Az pedig nem a Fideszen múlt.

    – Nyelvbotlás volt. Több fórumon elmondtam már jól azt a mondatot. Úgy szólt a gondolat, hogy Orbán egyetlen személyben volt már 40 év alatt minden, a kommunistától a fasisztáig, miközben nálunk viszont a pártok külön-külön képviselik saját értékeiket a szociáldemokráciától, liberalizmustól a konzervativizmusig, nem váltogatva, tehát sokkal hitelesebb ez a konstrukció. Azon a balatoni fórumon viszont kimaradt a mondat közepe, összecsúszott a két gondolat. Hibáztam. Nem papírból olvastam a szövegeimet, mint Orbán, aki még azt is olvassa, hogy Szijjártó Péter lesz a külügyminiszter.

    – Nem is bakizik. És van négy kétharmada.

    – Így kell csinálni, igen. Régen ő is hadart és csapongott, de leszoktatták róla húsz éve.

    – Ötvenévesen akar még fejlődni ebben?

    – Nincs ilyen tervem. Szórólapozástól a szemétszedésig, aláírásgyűjtéstől a tüntetésig bármit megteszek, ami rajtam múlik, hogy ez egy jobb ország legyen, de a miniszterelnökség nincs a terveim  között. Most sem volt szabad és demokratikus a választás, négy év múlva pláne nem lesz az.

    – Ezt belátta, aztán rögtön alapít is egy pártot. Logikus…

    – Mert megígértem. Azért. Nem azért, mert úgy gondolom, hogy négy év múlva a választásokon majd le lehet győzni Orbánt. Nem lehet. Viszont az a sokezer ember, aki például civilként a mozgalomban dolgozik, megérdemli, hogy máskor ne érje hátrány arra hivatkozva, hogy még pártja sincsen. Ennyi.

    – Minden mindegy, tehát csinálhatunk akár pártot is?

    – Így is nézhetjük. Unatkozik? Vegyen mosómedvét! Vagy alapítson pártot. Persze ez a jelenlegi pártoknak nem tetszik. A DK például mindent le akar uralni, el akarja foglalni a teljes ellenzéket – s ez Orbánnak sincs ellenére. Karácsony Gergő letámadása is ezt a célt szolgálja.

    – Karácsonyról még jó a véleménye?

    – Maximálisan.

    – Ő azt mondta nekünk: nem biztos, hogy a választópolgárok rosszul döntöttek. Merthogy kormányzóképesség szempontjából gyatra volt az ellenzék.

    – A Fidesz is rosszul kormányoz – de tény, hogy sikeresebben, mint a 2010 előtti kormányok. Románia már Orbán alatt hagyott el minket egy sor mutatóban, de Szlovákia vagy Lengyelország éppenséggel még a Gyurcsány-kormány alatt. Az oktatási eredményeink katasztrofálisak, de már 2005 óta romlanak folyamatosan – és akkor nem Orbán-kormány volt. Az egészségügy meg mindig katasztrofális volt. Az emberek ezt megszokták, s az alacsonyabb adót, a visszatérítéseket, a rezsicsökkentést, az árbefagyasztott termékeket, üzemanyagot látják főleg.

    – Szóval nem tudott volna jobban kormányozni Orbánnál?

    – Dehogynem. Hosszútávú növekedési pályára lehetett volna állítani Magyarországot – a tudás, a program ehhez megvolt. Ha az a kérdés, meglett-e volna ehhez a politikai támogatás a pártok részéről… Na, akkor viszont Gergőnek igaza van. Hisztérikus rohamot kaptak egyesek az ellenzéki pártok soraiban már attól az ötlettől is, hogy a várólisták csökkentése érdekében tegyünk az állampolgárok számára ingyenessé – a TB által finanszírozottá – bizonyos magánegészségügyi ellátásokat – holott ilyen ma is van. Komplett pártok ellenezték ezeket a terveket.

    – Karácsony mondta azt is, hogy elitista volt a szövegük. Egészségügyi Minisztériumot hiányoltak ahelyett, hogy a falusi háziorvos hiányával kampányoltak volna, például.

    – Biztos így van. Kunhalmi Ági és több másik ellenzéki pártvezető sokkal bátrabb, populista ígéreteket javasolt a közös programba. Tény, hogy én ellenálltam, de elég jó érvem volt: az előző három kétharmad sem azért jött össze, mert az MSZP nem ígért eleget. Eleget ígért. Most pedig októbertől áprilisig a GDP 8 százalékát szórta ki a Fidesz a kampányban. Mi ehhez képest néhány populista ígéret? Ezalatt az idő alatt ráadásul feloldották a Covid-lezárásokat, plusz irdatlan kampányt folytattak: 25 ezer óriásplakátot pakoltak ki. Mi tizedennyit tudtunk. Olyan adatbázisuk volt, amilyen számunkra elképzelhetetlen.

    – Hódmezővásárhelyen hogy nézett ez ki?

    – Két és fél évvel ezelőtt, amikor több szavazatot kaptam, mint most, 2200 fős adatbázisunk volt. Most nyolcezer fős. Közben azonban Lázár János csapata a komplett választói névjegyzéken ment végig akár többször is. Fizetett aktivistákkal, nem helyiekkel, hanem állítólag pestiekkel és erdélyiekkel, de házról házra mentek. Az idősek otthonában 150-en szavaztak le a Fideszre, csak ketten rám. A helyi szegregátum lakói, akiknek a felzárkóztatására rengeteget költött a város az irányításommal, simán leszavaztak Lázárra – utólag jutott csak el hozzám, mit terjesztettek a körükben.

    – Mit?

    – Azt, hogy meg fogjuk emelni a lakbérüket a most felújított, hőszigetelt lakásaikra. A makói romáknál meg jobbikos fasiszta voltam. Testre szabott hazugságokkal járták az utcákat, mindenkiről tudták, mivel lehet elvinni az urnához. Egy vásárhelyi barátomhoz is becsöngettek – konkrétan a makói polgármester. Idejött kopogtatni. A haveromról tudták, hogy nem fideszes, az édesanyjáról is, úgyhogy csak a harmadik lakót keresték. Róla nem volt információjuk, hát rárepültek, hátha. Ennyire szisztematikusan végezték a munkát és mindenhol pont azt a hazugságot terjesztették, amiről tudták, hogy ott hatni fog. Elképesztő erőforrásokat használtak. Ezzel mi nem tudtuk felvenni a versenyt. Esélytelen volt a küzdelem.

    – Ha így látja, akkor miért is járul hozzá a demokrácia látszatához egy új párt alapításával?

        – A Horthy-rendszerben egyetlen percig nem volt esélyük az ellenzéki pártoknak a győzelemre. Ettől még léteztek és politizáltak. Voltak tehát már ilyen korszakok. Én azonban az országos politizálásnál fontosabbnak tartom Hódmezővásárhelyet. A parlamentbe is ezért nem ültem be.

    – Pedig akkor két évvel tovább, 2026-ig lett volna állása.

    – Csakhogy van itt vagy száz ember a városban, akiket szélnek eresztenének, ha én elhagynám a várost, és a Lázár János által utódomként emlegetett öt nő egyike megnyerne egy időközi polgármester-választást. Ezekért az emberekért pedig felelősséggel tartozom.

    – Akkor nem is az a terv, hogy a most alapítandó civilek pártja két év múlva az EP-választásokon szerez egy mandátumot önnek, hogy Brüsszelben folytathassa 2029-ig?

    – Nem. Maradnom kell és indulni is fogok a 2024-es polgármester-választáson.

    – Túl jó esélyei nincsenek.

    – Egyelőre talán nincsenek: az újabb Fidesz-kétharmad, valamint Lázár János miniszteri kinevezése megkavarta a viszonyokat helyben is.

    – Hogyan?

    – Már eddig is voltak, akik inkább engedelmeskedtek neki, mint nekem. Tőle félnek, tőlem nem. Ugyanakkor: két és fél évre lehetetlen előre látni. Ki tudja, milyen lesz akkor a Fidesz népszerűsége? A gazdasági helyzet kezelése nem lesz leányálom, még Orbánnak sem. Előállhat tehát olyan helyzet a ciklus közepére, amelyben sokkal nagyobb eséllyel indulhatnak majd az ellenzékiek a polgármesterségért.

    – Csakhogy az összellenzéki párttámogatást sem tudja majd maga mögött – ez már most borítékolható.

    – Ez is igaz. Könnyen előfordulhat, hogy lesz olyan baloldali párt is, amely indít majd ellenem jelöltet. A Fidesz segítségével a Mi Hazánkat is tovább erősítik majd. Szóval a helyzet nem könnyű, de ezt a küzdelmet a város és a vásárhelyiek érdekében nem adhatom fel – a tisztesség, a becsület kívánja így.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Iskolakezdési szigorítás (2021. 03. 13.)

    Iskolakezdési szigorítás (2021. 03. 13.)
    Igazságmorzsák címkével ellátott írások: Az utóbbi évek sajtójában (elsősorban a Magyar Nemzet újságról van szó) az unalmasan egyhangú, ömlesztett, hazug, egyoldalú propaganda cikkek között alig találni egy-egy érdekeset. Már a nem politikai cikkek is érdektelenné, színvonaltalanná váltak. Néha van viszont legalább egy (ottfelejtett? becsempészett?) mondat, mely valós információt közöl. Ezekről lesz szó a sorozatban.
     

    1. rész. 'Felelet':

    2021. 03.13. Magyar Nemzet, 6. o. belföld rovat: "Jóváhagyták az iskolahalasztási kérelmek túlnyomó többségét"

    Az érdekesség a kis keretes írásban rejlik. "A 2020 előtti néhány évben mintegy harmincezer hatévest tartottak vissza az iskolából... (szüleik, egy évet)"

    Mit jelent ez számomra?

    Az évfolyamonként (született) 90000 gyerek egyharmadát (háromból kettőt) a szülei NEM akarják, legalább még egy évig, iskolába adni. Lehet, hogy többen is, csak nem tudnak élni a lehetőséggel.

    Miért az otthon vagy óvodában tartás? Esetleg féltik a gyereküket? Talán számukra trauma volt az iskolarendszer? Vagy szeretnék, hogy még együtt maradjon a család? Vagy félnek, hogy egy rossz osztályban a gyerek elzüllik, megrontják?

    Tehát az állampolgárok legalább harmada mást akar, mint amit a kormány rákényszerít, pláne az idei szigorítással. "Családbarát" kormány a családok akarata ellen? A gyerek elvétele a családtól, mint Madách Ember tragédiájában (Falanszter):

     

    TUDÓS
    E gyermeket orvosnak kell tanítni
    Ebből pásztor lesz.

    AZ AGGASTYÁN
    El tehát velök.
    (A gyermekeket el akarják vinni. Éva ellentáll.)

    ÉVA
    Hozzá ne nyúlj! e gyermek az enyém:
    Ki tépi őt el az anyakebelről! -

    AZ AGGASTYÁN
    Vegyétek el, mit késtek még vele.

    ÉVA
    Óh, gyermekem! hisz én tápláltalak
    Szivem vérével. - Hol van az erő,
    Mely e szent kapcsot elszakítni bírja?
    Lemondjak-é hát rólad mindörökre,
    Hogy elvessz a tömegben, és szemem
    Fürkésző gonddal hasztalan keressen
    A száz egyenlő ídegen között?

    ÁDÁM
    Ah, emberek, ha van előttetek szent,
    Hagyjátok ez anyának gyermekét.

    ÉVA
    Ugy-é, ugy-é, te áldott ídegen.

    AZ AGGASTYÁN
    Merész játékot űzesz, idegen;
    Ha a család előitéletét
    Éledni hagyjuk, rögtön összedűl
    Minden vívmánya a szent tudománynak.

     

    Érdekes lenne egy népszavazás a kötelező iskolarendszerről, kötelező óvodáról. (Igazi kérdésekkel, csalás nélkül.)

    Persze már rászoktattak minket a családtalan életre, a kisgyerek iskolába adására, államra bízására. Mária Terézia kezdte, a magyarok elnémetesítése és engedelmes alattvalóvá tétele céljával. Mára elvették az anyák idejét, elvették a rokoni, baráti, utcabeli segítség, összetartás lehetőségét (pl a panelbe költöztetéssel).

    Mégis, lám, a családok legalább egy év haladékért könyörögnek. De a hatalom könyörtelen, a családbarát kormány már az óvodáskorúakat is kötelezően kiszakítja a családból.

     

     

     

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Jancsó O.: Elrabolt idő - vírusradar (cikkek apropóján) (2020. 09. 26.)

    Jancsó O.: Elrabolt idő és Munkatársunktól: Gyorsan értesül, aki fertőzött lehet (cikkek apropóján) (2020. 09. 26.)

    Magyar Nemzet Lugas Magazinja 2020. 09. 26. és 09. 28. hétfői szám

    idézetek az "Elrabolt idő" cikkből:

    A The Social Dilemma az adatkapitalizmus bugyraiba vezeti a nézőt, bemutatva a közösségi alkalmazások negatív hatásait.

    A koronavírus miatti  bezártság például megsokszorozta a közösségi felületeken töltött időt... Ez kiválóan szolgálta a tech-cégek céljait is...

    idézetek a 24.hu-ról:

    Dömös Zsuzsanna újságíró. 2020. 09. 13.

    https://24.hu/tech/2020/09/13/the-social-dilemma-netflix-jeff-orlowski-dokumentumfilm-ajanlo-google-facebook-kozossegi-media/

    "A Netflixen szeptember 9-től magyar felirattal is elérhető Társadalmi dilemma (The Social Dilemma)című dokudráma hátborzongató képet fest a jövőnkről, de főként a valóságunkról. A Facebook, a Google és az Instagram egykori fejlesztői kongatják meg a vészharangot, és hívják fel a figyelmet arra, hogy mit művel az adatkapitalizmus a mentális egészségünkkel és a demokráciával."

    "A történelem során még nem volt olyan, hogy ötven tervező, húsz és harmincöt év közötti fehér férfiak Kaliforniában, olyan döntéseket hoznak, amik kétmilliárd életre lesznek hatással." mondja Tristan Harris, a Google korábbi dizájnetikusa a filmben elhangzó interjújában. Harrist úgyis emlegetik, mint a Szilícium-völgy lelkiismeretét. Az egykor a Gmailen is dolgozó férfit egy ponton elkezdte zavarni, hogy a szolgáltatásokat egyre addiktívabbá tervezik, ezért felhívásként elkészítette a fent idézett gondolatot is tartalmazó prezentációját, amit szétküldött a cég alkalmazottainak, abban bízva, hogy belülről tud elérni változásokat. A várt forradalom azonban elmaradt.

    A Harris által felvetett problémára építette fel filmjét Jeff Orlowski rendező, aki korábban a klímaváltozás témájáról forgatta a Chasing Ice és Chasing Coral dokukat.

    ...Erről beszélnek a nagy techcégek egykori alkalmazottai interjúkon keresztül. Olyanok, akik vezetőként dolgoztak volt a Facebooknál, a YouTube-nál, a Google-nél és a Twitternél, de távozásuk óta élesen kritizálják a termékeket, amik létrehozásában nekik is szerepük volt.

    ...újra kellene gondolni a reklámokra épülő üzleti modellt. Például megadóztatni a cégeket az általuk gyűjtött adatok után...

    A legszélsőségesebben talán Jaron Lanier, a virtuális valóság úttörője, informatikus vélekedik:... a legjobb, ha törlöd magad a rendszerből.

     

    Felelet: Gondolom, a magyar államvezetés a filmet fontossága miatt a nemzeti adókon azonnal sugározni fogja, és egyéb megnézését is ingyenessé teszi! Az újság a hírt nagy késéssel, és a tartalmat szélsőségesen tompítva, szinte meghamisítva írja meg. Miért? Mert a kormány is egy oldalon van az adathalász/tudatbefolyásoló cégekkel? A "stratégiai partnerekkel"? A MN cikkben a két kiemelt sornál nincs is több érték, csak az, hogy egyáltalán megismertet a film létezésével.

    frissítés 2021. 01.30.

    Megnéztem a filmet, gyenge, időrabló. (Mint a légikatasztrófa sorozatok, pár perc igazi műsor elhúzva sokszorosra.)

    Öt perc hasznos gondolatot tartalmaz a feltérképezésünkről, befolyásolásunkról, az embercsoportok közötti növekvő ellenségességről, a fiatalok öngyilkosságáról. Rengeteg dologról meg nem beszél. (Talán szándékosan?)

    Kéne egy igazi, jó film!

     

    idézetek a "Gyorsan értesül, aki fertőzött lehet" cikkből:

     (a "Vírus radar" mobilalkalmazás)... a megszokott működés közben a háttérben futva azoknak a mobiloknak rögzíti az egyedi, titkosított azonosítóját, amelyek legalább negyedórán át az applikációt letöltő személy kétméteres közelségében tartózkodnak.

    Felelet: Hogy örülne Sztálin vagy Rákosi! Micsoda lehetőség (kapcsolatok, mozgás, beszélgetések elemzése besúgóhálózat nélkül)! Természetesen a kétméteres közelségben tartózkodók hozzájárulását nem kérik... Népszavazás sincs a kérdésről...

     

     

     

  • Ki irányította a rendszerváltást? (Magyar Nemzet 2020. 05. 16.)

    Ki irányította a rendszerváltást? (Magyar Nemzet 2020. 05. 16.)

    Magyar Nemzet cikk, Fricz Tamás

    ... a várva várt jóléti, szociális állam helyett privatizációt és a piac uralmát... kapták... a közép-európai országok... elvárásként, normaként... a globális pénzügyi hatalomtól és az ezeket támogató nyugati hatalmaktól...

    ... aki ettől merészelt eltérni, azt brutális módon gátolták, korlátozták, szankcionálták...

    Helmuth Kohl arra kérte Antallt, hogy hagyja külügyminiszternek a valahol pufajkás kommunista Hornt......agresszívabb eszközöket alkalmazott a pénzügyi elit... Volt akarat és szándék a lengyel és magyar adósság elengedésére - Alfred Herrhausen, a Deutsche Bank elnöke, Kohl gazdasági főtanácsadója (személyében). (Őt) 1989 decemberében kocsijában felrobbantották. Ez véget vetett az értékalapú (erkölcsös) megközelítésnek...

    ... ha most harminc évet ugrunk, akkor, mint jól látjuk, nem változott semmi.

    ... az ellenzéki pártok vezetői elhitették magukkal, hogy 1989 tavaszától már csak nekik van dolguk a rendszerváltással, a tömegeknek nem.

    Felelet:

    1  Ha ez utóbbi mondat igaz, akkor százszor igaz a mindenkori Fidesz vezetőkre.

    2  De az akkori ellenzéki "vezetőknek" nem biztos, hogy volt más lehetőségük.

    3  Ha a német politikust megölték, Antallt miért nem? Vagy igen?

    4  Ha harminc éve nem változtak a nemzetközi erők, akkor ma, avagy 2010 után miért lenne más a helyzet? Miért lenne itthon igazibb rendszerváltás, népakarat szerinti kormányzás, mint azt a cikkben olvassuk? Van-e ma civil társadalom? Milyen helyzetbe kerültek a kis civil szervezetek 2010 után?

     

  • Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Magyar Nemzet Lugas 2021. 03. 13. Hídélmény

    várostervezés, városépítészeti cikk Budapestről

    albertfalvai_es_galvani_hid.jpg

    Egy-egy rész a jó-rossz cikkből.

    Déry Attila BME:

    „a háború óta nem volt hosszú távú városfejlesztési terv”

    ’Felelet’: De a középtávú tervet is - ami Budapest parkjait védte, és Budapestet a felhőkarcolóktól - felszámolta a magyar kormány.

    „az ingatlanfejlesztők lobbiképességén múlik, mi épüljön és hova”

    ’Felelet’: Már ez a szó is hazugság. Nem ingatlanfejlesztő, hanem ingatlanspekuláns. Avagy zöldterületbeépítő, lakóövezetromboló, műemlékház lebontó. Sajnos már a 120 évvel ezelőtti időkben is komoly volt a hatalmuk, és manapság egyre jobban összenőnek a kormányokkal is.

    „a kölni Mülheimer híd hasonmása az új Erzsébet hidunk”

    ’Felelet’:  Szerintem vissza kéne építeni a szép régit. Ez esetleg máshol még felhasználható.

    „a korszellem volt, hogy átvezették a Belvároson az autópályákat… A 70-es években így tanították az egyetemünkön. Az akkori építészek ezt tanulták jónak. A mai oktatás szerint mindez a legrosszabb volt, fékezni, mérsékelni kell a forgalmat.”

    ’Felelet’: Ez a lényeg. Le se diplomázhatott, aki nem  adta vissza engedelmesen a tanítottakat: falurombolás, lakótelep építés, nagyüzemi sokemeletes állattartás, marxizmus… A tisztességesen gondolkodók általában nem lehettek szakemberek, ezért a rossz vezetők, döntéshozók generációkra rontják el az országot. Az alkalmatlan vezetők generációk után sem tűrhetnek maguk mellett tehetséges beosztottakat. Ez máig hat. Mert a forgalmat általában kell mérsékelni, azaz a tervezett nagy hidak is károsak lehetnek, mert növelik is a forgalmat, nem csak csökkentik. Azt kell elérni, hogy ne kelljen annyit kényszerűen közlekedni. Például az utóbbi évben láthattuk: Ha nem kell annyi gyereket iskolába hurcolászni, fölöslegesen munkába járni, rögtön élhető lesz a város.

    „Az Árpád híd ősbűne, hogy a levezető római romokra épült.”

    ’Felelet’: Ezen is lehetne javítani. A Margit szigeten meg csak egy szervizsáv-bicikliút menjen a szigetre. A szigetről nyugodtan le lehet bontani az épületek kétharmadát, alapvetően egy sétálós szabadidős parknak hagyva. Szálloda se kell, legfeljebb egy közösségnek olcsón elérhető gyógyfürdő.

    Domonkos Csaba hídtörténész:

    „félreértelmezett demokrácia – felhergelték a Hamzsabégi út lakóit… így nem lehetett teljes a Hungária körút renszere… józan kompromisszum, ellentételezés… így lett derékszögű kanyarral dél felé terelve… A Rákóczi út torzó, Buda felől lényegileg megközelíthetetlen…”

    ’Felelet’: Én ellenkezően látom, emlékszem. Végre először, az Antall kormány alatt, az emberi környezet védelme is számított a csőlátású szakemberi döntések mellett. Mely szakmai elvek, mint fent az építészetről írták, hibás tanításon alapultak. A túl éle kanyar már a szaemberek bosszúja volt az állampolgárok ellen. Majd úgyis továbbvezetjük az autópályát a lakóövezeten, a parkon! És tényleg, most is ezt tervezik, mint a cikkből kiderül. A hiányos kapcsolódások is a tervezők hibája. A továbbvezetést irányokra osztva sokkal kíméletesebben lehetett volna Kelenföld felé vezetni. Dél-Buda így is egy autóút rengeteg lett, négy párhuzamos észak-déli úttal.

    Az is az egyetlen, jelzésértékű változás volt, hogy az Antall kormány alatt először nem vágtak ki minden fát a külső körúton, volt hogy egyetlenegyet is kikerültek gondosan, és a korábbi 50 méteres aszfalt-por rengeteg helyett zöldsávot is terveztek.

    Vitézy Dávid BFK:

    „A déli körvasút 3. sínpárja épül a park rovására. A tiltakozásokat megelőzendő ezért törlik az autópálya parkon keresztüli tervét a szabályozási tervekből”

    ’Felelet’: Azaz máig benne maradtak, a szakma máig a zöldterületek rovására akar városi autópályákat építeni! Ugyanaz a gondolkodás, mint a 70-es években.

    „A Galvani híd előrehozását a környező barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése… a cél”

    ’Felelet’: Magyarul, azaz igazat szólva: Az ingatlanlobbi érdeke, hogy parkok, élhető város helyett szörnyű lakótelepek, irodatelepek, felhőkarcolók épüljenek. Ehhez pedig közpénzből közlekedés, híd.

    A Rákóczi hídtól Nagytétényig töltik fel, építik be rettentő sűrű, élhetetlen módon a parti sávot. Mindezeket, felhőkarcolóstul, majd szépen le kell bontani, és a Budafoki út és a Duna között egy valódi, az életnek, az embereknek értékes, tágas, nem túlzsúfolt parkot lehet építeni természetes vízparttal, kis csónakházakkal, éttermekkel, Római parti hangulattal, de a vízparton többszáz méter széles, 99%-os zöldfelülettel.

    Bertók T László, a cikk írója, zárómondat:

    „Az új hidak nélkül… sem a belváros forgalomcsillapítása, sem a rozsdaövezetek újrahasznosítása, sem a városrobbanás megfékezése nem képzelhető el.”

    Dehogynem! A forgalomcsökkentésnek száz más módja van, és épp az út túlkínálat növelheti a forgalmat. A rozsdaövezet újrahasznosítása itt is hazugság. Egy parkhoz nem kell autópályahíd. Sőt annak zaja, mint az M§ hídnál is, tönkreteszi a part hangulatát. Persze a milliárdos, de továbbgazdagodni kívánó ingatlanmaffia a korrupt tisztviselőkkel együtt a parképítést, a közjót nem tartja „hasznosításnak”, csak a beépítést. A városrobbanást meg épp az új utak-hidak segítik elő. Egy mondatban három hazugság…

     

    A témához a világhálón találva:

    Horváth Gyula: Galvani, vagy Albertfalvai legyen a csepeli híd? 2017. július 10.

    Két csepeli híd terve: sárgával a csepeliek által rég várt  Albertfalvai, kékkel a kormányzat által favorizált, a semmiből a semmibe vezető Galvani híd tervezett nyomvonala. Vita nincs. Híd sincs, mert még csak hetven éve ígérik, tervezgetik...

    Mikor a kilencvenes évek végén fővárosi képviselő lettem gyakran rágtam Vajda Pál főpolgármester helyettes fülét, hogy az Ófalui térséggel szembeni kötelesség teljesítése miatt tervezzük be a főváros Dél Budapest számára nélkülözhetetlen Albertfalvai hidat. Pali nem támogatta, de nem is ellenezte a kérdést, csak jegelte! Már akkor, amikor teljesen lemondtam volna róla behívott és nagy lelkendezve mondta: épül híd Csepelen! Nem az általad preferált Albertfalvai, hanem feljebb, a Galvani úttal szemben!

    Aztán jöttek a tervek, mentek a tervek! Egyik-másikán, már mindkét híd szerepelt. /A papír bírta!/ A kis Duna (RSD) alá bujtatott utakkal, mélyvezetésű villamosjárattal, meg miegymással. Mind, mind illúzió, mert a főváros szeme mindig a belvárosra, és Észak Pestre szegeződött, kevéssé Délre, és Csepelre.

    ’Felelet’: Valóban, a helyszínrajzról valószínűsíthető, hogy nem az állampolgároknak épül a híd, hanem a környéket beépíteni akaró ingatlanmaffiának. Kis Kína, Kis New-York a terv.

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Kockázat másképp - atomenergia, E. Schumacher (1980-as könyv, 2020. 04. 27.)

    Kockázat másképp - az atomenergia és a vírusveszély. Schumacher, A kicsi szép könyvévől (1980 - 2020. 04. 27.)

     (Közgazdasági kiadó 1991, 136. oldaltól)

     A közgazdaságtan vallása a gyors változás bálványimádását kívánja elterjeszteni...

    ...A bizonyítás terhét az ökológiai szempont híveire hárítják át...

    Az atomenergia úgynevezett békés felhasználása alkalmasint sokkal nagyobb veszélyt rejthet magában az emberiségre nézve. Aligha lehetne ennél világosabb példával szolgálni a közgazdaságtan mai diktatúrájának benutatásához... Az, hogy az atommaghasadás hihetetlen, hasonlíthatatlan és egyedülálló módon veszélyezteti az emberi életet, egyáltalán nem jön számításba...

    ... itt egy mindeddig ismeretlen dimenziójú kockázatról van szó...

    Hogyan lehet biztonságosan elhelyezni az atomreaktorok által termelt radioaktív hulladékot?

    Az országok nagy része hevesen ellenezte, hogy az amerikaiak és a britek az óceánokban helyezik el a hulladékot.

    Rengeteget vitatkoznak azon a jelentéktelen kérdésen, vajon a reaktorok élettartalma 20, 25 vagy 30 év. De senki sem beszél arról az életbevágó kérdésről, hogy... talán évezredekig ott kell hagyni őket... nem lesznek háborúk, zavargások... a jövő semmit sem számít a most elérhető legcsekélyebb gazdasági nyereséggel összevetve.

    ... olyan emberek, mint Albert Schweizer, nem hajlandók elfogadni ezeket a döntéseket...

    A sugárártalmak akár megfoghatatlanok is lehetnek, például az összes életjelenség (amilyen a mozgékonyság, termékenység, érzékszervek működése) hanyatlását idézheti elő.

    ... Bennünket, erőmű szakembereket... gyötör a bűntudat...

    Azt gondolná az ember, hogy önfenntartási ösztönünk védetté tesz bennünket a bűntudattól gyötört tudományos optimizmus vagy az anyagi előnyök bizonytalan igéreteivel szemben.

    Az utolsó 30 év tudományos és műszaki fejlődése egészen tűrhetetlen veszélyeket hozott létre...

    Einstein mondta: gazdaságilag szinte az össze tudós tökéletesen függő helyzetben van.

     

    A "Felelet" hozzáfűzése:

    A mai hatalmi gondolkodásmód ugyanolyan mint akkor, amit épp az atomerőműépítési akarata mutat (de az akkumulátor-villanyautó lobbi se különb). Tehát a jövő, a kockázat, az emberi élet nem számít, csak a pillanatnyi politikai, gazdasági haszon. De akkor vajon vírusügyben mi a titok? Ezzel a logikával ott se számít a súlyosan beteg idős emberek esetleges halála. Az esetleges nagyobb járvány több halála sem. Mi lehet a politikai-gazdasági célja a válságnak és kezelésének?

     

  • Könyv - Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók (2021. 08. 23.)

    könyv - Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók (2021. 08. 23.)

    kiadó: PatmosRecolrds, Budapest, 2015

    eredeti: Gekaufte Journalisten, 2014, Kopp Ferlag, Rotterburg (a szerző több helyen említi, mint a ritka, igazat megjelentető kiadó egyikét)

    kéri továbbá a Kopp Exklusiv oldal támogatását.

    'Felelet': a magyar kiadóról: "A Patmos Records 2010-ben alakult a Hit Gyülekezete kiadói- és terjesztői szervezeteként." Sose gondoltam volna, hogy innen kell fontos könyvet ajánlanom, nem is tudtam semmit erről a kiadóról. Rejtélyes számomra, hogy ki mit miért csinál, csodálom, hogy ilyen jó könyvet éppen ők adnak ki.

    34.o.: Ez a könyv a médiáról szóló háromrészes... sorozat első része...

    'Felelet': Úgy tűnik, a harmadik kötet már nem készülhetett el, a szerző "elhunyt".

    Szerencsére a második kötetet már egy rokonszenves kiadó, a Püski adta ki, Népnevelőkcímmel.

    Ehhez kapcsolódó:

    1:

    The Mysterious Death of Udo Ulfkotte: Evidence for a Murder
    by Jonas Schneider

    Magyar Idők cikkből: (Udo Ulfkotte halálának évfodulójára, ) Most már csak az hiányzik, hogy Ulfkotte rejtélyes haláláról írt könyv is megjelenjen. Annak szerzője Jonas Schneider. Teljes címe: „Udo Ulfkotte rejtélyes halála: egy gyilkosságra utaló jelek”.

    2:

    Paul Craig Roberts (2017. Január 15.) visszatekintésének szerkesztett fordítása:
    Ulfkotte a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője volt. Kiadott egy nagyon bátor könyvet, amiben azt állította, hogy jelentősebb európai újságíróikat a CIA tartja kézbe, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Washington szabja meg az európaiak véleményét és azt mi juthat az európai vezetők tudatába. Valójában nincs olyan európai kormány, amely független lenne Washingtontól.
    Valamikor Európa teli volt bátor emberekkel, manapság nehéz ilyet találni. Charles de Gaulle volt az utolsó jelentősebb európai ország vezetője, aki független maradt Washingtontól. Manapság Marine Le Pen mondható függetlennek, és talán a magyar miniszterelnök. De Nyugat és Kelet Európa vezetői Washington vazallusai, akik elkötelezik magukat az amerikai háborúk mellett…

    'Felelet': Sajnos szerintem a magyar miniszterelnök valójában egy ügyes szemfényvesztés folytán tűnik csak függetlennek.

    'Felelet': A könyv nem túl olvasmányos, de jó. Itt találtamegy magyar feliratos rövid angol nyelvű felvételt a szerzőtől: "A hírek hamisítása - Ismert német újságíró vallomása".

     

     

     

     

     

     

  • Könyvajánló: Bezárva (2024. 04. 12.)

    Könyvajánló: Bezárva (2024. 04. 12.)

    Noll-Szatmári Enikő: Bezárva (Minden, ami a fősodratú médiában a covidjárványról kimaradt)

    Prométeusz kiadó 2023

    idézetek:

    34.o.

    pereket nem tudtunk indítani, mert annyira szűk, nehézkes és korrupt a rendszer, és nem voltak ügyvédeink

    35

    gonosz dolog volt, ahogy megvezették a tiniket: nem mehettek bulizni, csak az oltottak

    zsarolták a sportolókat, nem engedték őket versenyezni, sokan az életükkel és egészségükkel fizettek

    Németországban nyugtatót tettek az ivóvízbe (?)

    36

    2023-ban bejegyeztettük a Vészharang egyesületet

    41

    a honvédség semmire semm reagál, ezzel leállították a katonák jogorvoslati lehetőségét

    45

    Németországban... Heinrich Habig... 16 hónapja van börtönben; oltási igazolásokat adott oltás nélkül... hősöknek tartják...

    „Felelet”: Magyarországon is volt legalább egy-két ilyen tisztességes embermentő, a terrorral szembeszálló igaz orvos. Szerintem még az se baj, ha pénzt kértek érte, hisz óriásit kockáztattak. Persze akik ingyen csinálták, az szebb. Biztos többen voltak, csak nem jött rá a rendőrség mindegyikre.

    47

    Csollány Szilveszter (olimpiai bajnok tornász) a kormány és a sajtó szerint oltatlansága miatt halt meg, pedig éppen hogy oltott volt. Nyilatkozott az oltás ellen, tehát kényszeroltott volt.

    „Felelet”:... lélegeztetőgépre tették. Egy hónapig! Akkor feltehetően azzal ölték meg. Sokáig kibírta. Természetesen sehol nem említik, hogy be volt oltva...

    47

    hirtelen tabu lett az oltottsági státusz...

    „Felelet”: Mert sorra kezdtek halni az oltottak, és ők kerültek kórházba, nem az oltatlanok!

    50

    2021. március 15.: a rendőrök 100-150 ezer forintra büntettek... lecsaptak egy-egy olyan emberre, ako magyar zászlót lobogtatott; ezeket jól meg is verték

    „Felelet”: itt is látszik, hogy a („jogfolytonos” Mária Terézia-...-Ferenc József -Kádár-Orbán) megszálló hatalom (bábja, ügynöke) igazából ugyanúgy utálja a magyar függetlenség jelképeit...

    51

    2021. március 15.: akiknek sétabotjuk, sportruhájuk volt, azok büntetését érvénytelenítették; hatalmi túlkapás volt a rendőrség részéről, felső utasításra

    „Felelet”: Épp mint 2006-ban, és hasonló céllal, valójában (titkoltan) ugyanazon hatalom részéről (lásd: Pintér-Gergényi barátsága)

    52

    2021. május 20: profi módon, hidegvérrel szétvertek egy sétát; aki beletette az idejét és energiáját... jó sokidegeskedéssel... végül megúszta (a százezres büntetést)

    tízezres tömeggel nem tudtak volna ilyen könnyen elbánni

    a példastatuálás, a rendőri brutalitás minden országban megjelent

    55

    2020 november elején volt egy Rendszerváltó tüntetés, másnaptól lezárások voltak

    56

    2021 július 31: egészségügyisek tüntetése... fizetésemelésért... fizették az utazásukat... az oltásellenek ellentüntetése... a fuvarozott tüntetők elmenekültek...

    61

    2021 elejétől már oltottak...

    71

    mind hazugság: a járvány, a média, klímahisztéria, élelmiszerválság, háború, infláció, gazdák ellehetetlenítése, készpénz kivonása, robotizálás, műhús. Az igazi cél a totalitárius állam.

    77

    Az oltásokat a MOK rendelte el. (orvosi kamra)

    „Felelet”: Nem csoda. Semmelweis idején is az a „szakmai” társaság követte el a tömeges anya és csecsemőgyilkosságokat.

    93

    2022. március 8-án egy tollvonással eltörölték a járványügyi intézkedéseket.

    „Felelet”: Elérték, amit lehetett ezzel (6 millió magyar kényszeroltása és a társadalmi kísérlet és összeuszítás, valamit a családi gazdaságok tönkretétele. Új műsor következett, a háború.

    103

    H1N1... Elárulva és becsapva c. dán film... HPV oltások...

    sok gyereket beoltottak... kiközösítették az oltatlanokat...

    105

    D. Ákos budapesti diák két Pfizer oltás után meghalt.

    126

    az oltó orvosok nem írták oda a nevüket...

    két Moderna után öngyilkos lett...

    133

    2021 dec. kórházak...

    „Felelet”: Ismerős kórházigazgató árulta el, hogy miközben azzal ijesztgetett a hatalom, hogy színültig vannak a kórházak, szinte csak az igazgató volt bent. (Sok orvos otthon teniszezett magas fizetésért...)

    139

    Kanadai kamionosok... szolidaritás a társadalom részéről... brutálisan szétverték...

    147

    Kanadai kamionosok...: aki kitartott, még most is börtönben van (2023 november)

    hatalom taktikái:

    élére állni

    megtörni

    bírságok

    megfélemlítés

    csoportkonfliktusok kirobbantása

    lejáratás

    szélsőségesnek beállítás

    elhallgatás

    Vizi Csabát 2022 február 19-én tartóztatták le. megverték, csuklóját eltörték.

    utólag hozott törvények alapján 25 év börtönnel fenyegetik

    kanadai zászlót büntették

    „Felelet”: A szadista rendőrök és a hazaáruló állami vezetők ugyanolyanok... (v.ö. 2006)... Orbán meg 5 év börtönnel fenyegette azt, aki igazat mond a víruskezelésről

    161.

    Hollandia... 30 ezer farm bezárása a terv... majd folytatják a halászokkal, étteremtulajdonosokkal, minden vállalkozó sorra fog kerülni (162.o.) éles lőszerrel lőttek a tüntetőkre... lejárató propaganda... aki kritikus a kormánnyal, annak elveszik a munkahelyét, börtönbe zárják...

    163

    A covidos történet egy második Nürnberg (orvoskísérlet)

    165

    (covid alatt) egy kórházi beteg kihozása nem könnyű feladat... mindenhol kamera... maszkban benyugtatózva... orvos próbált meggyőzni...

    egy teljes napot töltött apám kórházban... otthon felépült (ha PCR-rel covidosnak azonosítják, valószínűleg bentmarad...)... sokan nem jöttek ki élve a kórházból... kórházban: Faripiravir és Remdesivirt

    Ivermectin tiltott lett

    elővigyázatosságból ment be... kórházi protokoll, oxigénmaszk... két és fél nap alatt meghalt

    nem volt orvosi ellátás, mert az orvosok vagy féltek, vagy kényelmesebb volt így nekik

    167

    közben táncoltak az egészségügyi dolgozók

    nem lehetett tudni, mi történik a kórházakban, csak a magatehetetlen betegeket engedték be (2021 Magyarország)

    2021-ben rácsodálkozhattunk ismerőseink jellemére

    ’Felelet’: Mi nagy szerencsével kihoztunk egy hozzátartozót, illetve magát kihozta a Szent Margitból. Becsületes volt az ügyeletes, nem játszott kivégzőosztagot. Bemenni nem lehetett.) Egy teljes más betegség miatt kihívtuk a mentőt (ezt tanácsolta a háziorvos). Azokkal hosszan kedélyesen beszélgettünk, aztán csináltak egy tesztet, amin volt egy halvány csík. Akkor kimentek, és űrhajósnak öltözve tértek vissza. Csak kovid osztályra mehettek mostmár. Ott persze a valós bajjal semmit nem csináltak, nem volt orvos se hozzá. Fűtetlen terembe tették télen. (Pár hete leégett és még nem javították meg a fűtést.) Éjszaka az egyik ágyszomszéd meghalt. Orvos, mindenki embertelen maszkban. Sikerült kimenekülnie, mielőtt begyógyszerezték és gépre tették volna.

    173

    egyes katolikus templomokban a szentelt víz helyett fertőtlenítő volt

    az egyház szorgalmazta az oltásokat

    ’Felelet’: Sajnos a pápa is. Ez pedig szememben felér egy népirtással, hiszen feltehetően tízmilliókat ő győzött meg.

    celebek szerepe...

    174

    Nem fogadom el, hogy rendőrrel büntettették meg egyesek a másként gondolkodókat; és hogy az orvosok nem gyógyították az oltatlanokat; elítélem, hogy oltottsági igazolvány kellett a koncertek látogatásához; az ebben részt vevő előadó, zenész emberként megbukott a szememben.

    ’Felelet’: Mi, a Szépszerével együttes nem vettünk részt ilyen rendezvényen. Ugyanakkor a résztvevők vagy elhitték az állam képviselői, Orbán, az orvosok, a körzetiorvosok véleményét, ami logikus sajnos. Vagy pénzért eladták magukat, ami szerintem is nagy baj.

    179

    vásárolj kisvállalkozónál, csak készpénzzel

    183

    Magyarországon az oltást sunyi módon és zsarolással tették valójában kötelezővé.

    184-185

    épeszű ember nem adta meg a valós adatát (nyugaton)

    példák a lezárás dolgaira... maszk hol igen, hol nem... vírus hol igen, hol nem

    a számítógépes nemzedékből kipusztult az életösztön

    2022 jan 31-én Angliában eltörölték az egészségügyi dolgozók kötelező oltását

    186

    a társadalom nem akar emlékezni

    187-

    utazások oltás nélkül

    189

    óvónő szertartásosan teszi a gyerekre a maszkot (!)

    191

    5G

    193...

     

    majd talán folytatom... (240. oldalig)

  • Kórházi szülésrend és egyéb népirtási gyakorlatok (2024. 02. 05.)

    Kórházi szülésrend és egyéb népirtási gyakorlatok (2024. 02. 05.) (2)

    Képmás folyóirat 2024/02 cikk apropóján

     

    6.o. Riport: Lackfi – Bárdos

    A beszélgetés egy részlet-témájából: „Szembesültem azzal, hogy a szüléseimnél - az évtizedekkel korábbi kórházi viszonyok között – semmi sem úgy történt, ahogyan kellett volna... a gyerekeim is, én is gyógyíthatatlan sebeket szereztünk...

    Felelet: Ezzel kapcsolatban írok újra.

    Kórházi szülésrend és egyéb népirtási gyakorlatok Magyarországon

    Ez a legfontosabb élet-rontási, magánéletbe beavatkozási ügye az orvostudománynak, orvostársadalomnak és most a Fidesznek is. Amikor arról beszélnek máshol (itt a Képmás újságban is!), hogy a nők félnek a szüléstől, a kisgyerektől, ezt sose emlegetik. Tiltott téma. (Egy-egy mondat néha elrejtve bekerülhet egy cikkbe.) Nagyobbrészt ezért csökken a népesség, és ezen nem segít, hanem ront, ha bankhitelekkel nehezítik (CSOK-gyerekek) tovább a családok életét.

    Családrontás mai állami módon:

    1. Egyenjogúság, gyári-irodai munkába állítás, munkaalapú társadalom kötelezése: a lányokat hosszas tanulásra kényszerítik a legjobb időszakukban. (Aztán karrierépítésre, felső vezetőknél a macskákhoz hasonlóan sterilizálásra.
    2. A műanyagipar (lásd épp itt is egy cikkben), vegyszeripar (háborús fegyvergyártás testvére), élelmiszeripar, gyógyszeripar is sokat tesz a termékenység ellen. (Vagy Afrikában: ételért cserébe védőoltásnak álcázott szerrel sterilizálják a lányokat.)
    3. Már várandóság alatt kötelező vizsgálatokkal tartják félelembe a nőket (és ki tudja mit tesznek a magzattal a félelemmel, szűrésekkel, ultrahanggal, vegyszerekkel). Az apáskodó gondoskodó terrorizáló állam nem enged választást, nincs se a nőnek, se a családnak döntési joga. „Kötelező, mert az állam jót akar, védi a magzatot a szülői felelőtlenségtől.”
    4. Általános meglátás: Persze utólag (10-100 év) lényegileg mindenről kiderül (főleg a mi kötelező), hogy az állam, a hatóság, az orvostudomány tévedett, hazudott, kárt okozott. (Pl. a szülési rendszer, a tápszer rendszer, az oltások. Ugyanígy van a vízgazdálkodás, fokgazdálkodás, vízlépcsők ügyében, ahol 100-200 év után jön vissza az igazság.)
    5. Lényegében kötelező (főleg a Fidesz óta) kórházi szülés megalázással, stresszel, műtéttel, vegyszerrel, cukros vízzel, anyától elszakítással, kórházi fertőzéssel, tömegjelenetekkel.
    6. A csecsemőt kapitalizmus függően vagy 2 hét után, vagy később elveszik az anyától. Rosszabb a helyzet, mint az Ember Tragédiájában. A Fidesz által bevezetett kötelező óvoda Mária Terézia művét betetőzve már három évesen attól is elveszi a gyerekét, akit a munkahelye nem kötelezne erre.
    7. A naponta és éveit tekintve is egyre hosszabbá váló kötelező (vagy a megéléshez kötelező) oktatási rend (amely valójában tudásátadásban kb. 1%-os hatékonyságú, valós célja a rendszerbe való engedelmes rabszolgává változtatás) is tovább romlott. A kötelező tornaórák már a közös szabadidős mozgást is elveszik a családtól. (E célból is jó beépíteni a budapesti parkokat, a Dunán a Római-partot, a kisvárosokat környező erdőket, nem csak az ingatlanspekuláció nyer, a totális állam is.) A Fidesz az otthoni tanulás lehetőségét is a szülők joga helyett kegyes eseti állami ajándékká változtatta.
      A Szabad Vonalzó honlapról:
      https://www.szavon.hu/2023/10/03/otthonoktatas-valodi-lehetoseg-vagy-nehezitett-palya/
      „Míg nálunk extremitásnak számít, ha valaki szabad akaratából otthon tanítja a gyermekét, az Egyesült Államokban több millió gyerek egyáltalán nem jár iskolába... a tengerentúli kutatások azt mutatják, hogy a jól megvalósított otthonoktatás semmilyen hátrányt nem jelent a diákok számára, sőt az így oktatott gyerekek még jobban is teljesítenek, és szociális készségeik is jobbak... mennyi idő felszabadult, amikor nem kellett oda-vissza utazni az iskolába, hogy mennyivel hatékonyabb tud lenni, ha egy gyerek a saját tempójában tanul, és hogy milyen jó is az, ha egy család nem csak a reggeli rohanásban és a vacsoraasztalnál van együtt”
      cikk az otthontanításról:
      https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-otthon-tanulas-gyakorlata-a-mult-a-jelen-es-a-jovo
    8. Jellemző, és számomra bizonyítja, hogy ez a legfontosabb bűnös törvény, hogy az oktatásról szóló vitákban SOSE merül fel a kérdés, még megemlítve se, hogy miért van, kell-e, jó-e a kötelező oktatás. Tabu, tiltott téma. Feltehetően nem is kérnek fel ilyen hozzászólókat, cikkírókat, vagy cenzúrázzák őket. Még valószínűbb, hogy az oktatók, szakemberek annyira részei az oktatási rendszernek (beleszülettünk, belenőttünk és az egyetemet is csak ezzel a viselkedéssel végezhettük el), hogy eszükbe se jut megkérdőjelezni (és ezzel saját létüket, munkájukat.) Talán a 30-as években szólalt fel utoljára egy író-képviselő az Országgyűlésben arról, hogy a kötelező oktatás megsemmisíti a magyar parasztságot.
    9. Már a hazai koszt egyéni, családi jellege, összekötő ereje (közös készítés, evés, ízvilág), a népdalokban megénekelt „édesanyám kenyere” sem létezhet ebben a rendszerben, az állam a munkahelyekkel az időbeosztás miatt a menzára is kötelez, egyen, választhatatlan, egészségtelen, a közpénzből, azaz saját adónkból fizetett drága ételszerűséggel. (Ezzel is a multikat, a vegyipart, az iskolai büfékkel a kólát támogatva, a kisgazdákat, bio termelőket tönkretéve.)
    10. Általános meglátás: Minden, ami ingyenes vagy támogatott, valamelyest kötelező is. A mi adónkból fizetik a méregdrága kórházi szülést, ezért persze nehéz kifizetni külön az otthonszülést is. Ugyanez igaz a közpénzből támogatott étkeztetésre, kórházi ápolásra stb.
    11. A család csak percekre lehet együtt (akkor is lelkileg kifáradva, TV elé omolva) a Kádár és Orbán által egyaránt erőltetett munkaalapú társadalomban (ez alkalmazotti, gyári, bürokrata munkát jelent, nem önálló gazdálkodást, ipart, kultúrát)
    12. A gyereknek az iskola a munkahelye, ő is holtfáradt, az iskola és tanár különböző szintű szabotálásával védekezik, manapság a számítógépes térbe menekül, vagy ha engedelmeskedik a követelményeknek, iskola és szülő egybehangzó elvárásának, akkor gyomorbajos lesz már kisgyerekként.
    13. Az együtt élő nagycsaládot kiirtotta a rendszer, és a városokba, lakótelepekre kényszerítéssel a természettel, állatokkal való együttélést is.)
    14. Félelem a családban a gyerekneveléssel kapcsolatban a hatóságoktól és a társadalom, iskola megszólásától, kezdve a védőnős korszaktól már. Akár, mert nincs melegvizes fürdőszoba, akár mert baleset történik, a gyereket elvehetik a családtól, a szülő börtönbe kerülhet. Csak az állam által elvárt nevelés megengedett, bármilyen veszélyes az más szempontokból a gyerekre, a társadalomra. (Semmi kockázat, természetes sport, de sok meleg ruha, sőt naponta más, új ruha, dezodor, műanyag, szőrtelenítés, melltartó, maszkviselés, kötelező oltás, kijárási tilalom, tornaórák családi és baráti együttlét helyett, javasolt fogamzásgátló, sok TV és számítógép, iskolai oktatásban is ajánlott és részben kötelező számítógép használat, drága napi-divat szerű öltözködés.) Jó példa erre az állami gondolkodásra, gondoskodásra, védelemre, terrorra, hogy Magyarországon lényegében tilos természetes vízben fürödni, úszni, és ivóvízként is csak a vegyszer adható. Vagy hogy pár éve az óvodai csoportrendezvényre szülő nem vihet házi süteményt.
    15. A nagyszülők, a szülők, a barátok, szomszédok kezéből ki van véve a tanítás, nevelés, példamutatás sőt az együttlét lehetősége a gyerekekkel. A mai munkahelyekre be se mehet a gyerek a szüleihez, de ha bemegy, akkor se tudja, mit csinál a szülő, sokszor a szülő se tudja. (Lásd: értelmetlen munkák, káros munkák (David Graeber: Bullshit munkák). Szinte semmi valós, értelmes tevékenységet nem lát maga körül. Csak a TV-mozi-számítógép-tankönyv által mutatott életet láthatja.
      https://www.atlantiszkiado.hu/konyv/bullshit-munkak/

     

     

     

     

     

     

     

    .

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     



  • Koronavírus vaklárma? - Dr. Sucharit Bhakdi - Dr. Karina Reiss (2021. 01. 17.) (2021. 03. 14.)

    Koronavírus vaklárma? - Dr. Sucharit Bhakdi - Dr. Karina Reiss (2021. 01. 17.)

    Az író egyik videóját ajánlották, megnéztem, utánanéztem, kiderült hogy írt egy könyvet az eseményekről és azt már magyarul is lehet kapni, megvette nekem valaki aki hajlandó maszkot húzni, kölcsönadtam, visszakaptam, végigolvastam és kijegyzeteltem, jónak találtam, tetszik, örölük, ajánlom újra, mint újévi írásomban.

    Eredeti cím: Corona Fehlalarm?, angolul: Corona false alarm?

    A könyv májusban zárult. Túl sok részletet idézhetnék, inkább csak a témákat jelölöm...

    Szakemberekre hivatkozik az alábbi oldalakon többek közt: 31, 43, 67, 76, 81, 102, 125, 127, 130, 131, 133, 134, 138.

    31.o.: a lehető legtöbb friss levegőt és mozgást

    43.o.: 88% nem a vírustól halt meg...

    44.o.

    75.o.: lélegeztetőgép... halálos tudőgyulladást okoz...

    78.o.

    88.o-tól. elraboltuk az idősektől életminőségüket és azzal élettartalmukat is

    99.o.: (Svédország külső terrorizálása, befeketítése...) mintha el akarnák kerülni, hogy legyen ellenpélda...

    104.o.-tól grafikonok

    118.o.: mrNS oltás: a kilátások rémisztőek... génmanipulált élelmet elutasítják a németek... most mégis éllovassai az embereken végzett genetikai kísérleteknek...

    131.o.: a nép összeuszítása, oszd meg és uralkodj, polgárháború

    133.o. felvilágosítás helyett a félelemre alapozott

    134.o.: cél: a nagyok nyernek, a kicsik veszítenek

    137-139.o.. Kinek az érdeke? párhuzam Hitler hatalomrajutásával: megszűnt a kritikus sajtó, szabályozták a közvéleményt, a média tömeghisztériát szít.

    Felelet: akkor se a német nép érdekében, hanem külső erők juttatták hatalomra Hitlert. Németország megszállt állam ma is, az alkotmányát sincs joga módosítani a világháború óta, és mint a 2016-os Snowden filmből tudjuk, sajtóját és erőműveit is az USA tartja hatalmában.

    107.o.: Húsvétvasárnap Bill Gates kapott tíz percet főműsoridőben... " hét milliárd embernek fogjuk beadni az oltást"

    'Felelet': Megdöbbentő, hogy az állítólag keresztény Európa Húsvétra Bill Gates-t, aztán Karácsonyra pedig a Megváltó helyett, az állami propaganda sulykolása szerint a megváltó oltást kapta!

    'Felelet': Arról kéne írni, aki tud, hogy hogyan és miért hagyják cserben az egyházak most a népet világszerte, engedelmességre, beletörődésre és oltásra buzdítva. Államegyház? Állam által finanszírozott egyházi, egyetemi, egészségügyi vezetők? Látszategyház? Megfélemlített egyház? Amint azt Don Camillo Moszkvában c. könyvben (nem kapható már) is olvashatjuk?

     

     Egy októberi video: Professzor Dr. Sucharit Bhakdi – virológus, epidemiológus szakértői tanúvallomása a járványügyi intézkedések kapcsán indított perek előkészületénél. – Húsz éven át volt a Mainzi Mikrobiológiai Intézet vezetője, a virológiai tanszék alapítója. – Több, mint háromszáz tudományos tanulmány fűződik nevéhez és több felfedezés. – Németországban tizenhárom állami kitüntetést kapott munkásságáért. A világ egyik legelismertebb, járványügyi szakembere, virológusa. Nyugdíjból jelentkezett vissza magától, tehát az orvosi eskün kívül semmi nem motiválja, mint a társadalom felvilágosítása! Elmeséli, hogy miért nem érnek semmit az engedély nélküli PCR-tesztek, hogy miért betegít meg a maszkviselés és, hogy miért csak a súlyos tüdőgyulladás a COVID19, semmi más.

     

    DR. SUCHARIT BHAKDI professzor előadása (2020. aug. 21.)

     frissítés 2021. 03. 14-én

    innen: Felelős szülők és emberek közössége

     

    Dr. Sucharit Bhagdi: Covid19, maszkok,tesztek...
    2020.11.20

    Dr. Sucharit Bhagdi orvos, mikorbiológus, epidemiológus. Húsz éven át a Mainzi Mikrobiológiai Intézet vezetője, a virológiai tanszék alapítója.Tudományos munkásságát több mint 300 tanulmány és számos tudományos felfedezés fémjelzi. Tizenhárom német szakmai kitüntetés birtokosa. A világ egyik legismertebb járványügyi szakembere.

    Ez az írott anyag egy videó beszélgetés alapján készült, melyet pereknél fognak felhasználni, mint szakértői tanúvallomást.

    Az első tragikus dolog ami történt ezzel a vírussal kapcsolatban, hogy a covid-19 megnevezést hibásan használták. Az ugyanis a tüdőgyulladás megnevezése. A tüdőgyulladásé! Nem köhögésé, nem nátháé, nem egy kis fejfájásé vagy levertségé. Covid 19 a hivatalos neve a Sars-cov-2 vírus által okozott tüdőgyulladásnak. Az első hiba tehát, hogyha valahol Sars-cov-2 vírust találnak, azt azonnal súlyos megbetegedésként könyvelték el. Így tehát mindenki fél, hogy megfertőződhet vagy megfertőzhet valakit, aki azután covid 19-et kap. Ez tévedés.

    A második nagy hiba, ami majdhogynem még tragikusabb, hogy egyetlenegy arany-standard létezett ennek a covid-19 betegségnek a diagnosztizálására. Ez az arany standard egy nem engedélyezett PCR teszt. Egy labor teszt. Így voltaképpen az orvoslás történetében először megtörténik, hogy az egész világ és főleg az orvosok, nem a páciensre néznek, hogy megállapítsák, hogy fennáll-e a betegség, hanem egy cédulára, amire az van írva, hogy igen vagy nem.

    Pedig ez a teszt soha nem lett engedélyezve ennek a komoly betegségnek a diagnosztizálására. Most képzeljék ezt el. Ez olyan, mint a középkorban. Vagy mintha Afrikában jönne egy gyógyító, aki azt mondaná, hogy "Ó te úgy nézel ki, mintha pestised volna." Menj ki innen, vagy el kell, hogy égessünk. Érthetetlen. Korábban boszorkányokat égettünk. Ma azt mondjuk, hogy Ó, covid-19-ed van, védekeznem kell.

    Ez a teszt valójában rendkívül rossz dolog. Két okból is. Az első, hogy maga a teszt túl érzékeny. A kenet-mintát vevő pálcát a garatba helyezik, majd kihúzzák és beteszik egy gépbe. Ezt követően a gép azt mondja, hogy: Igen ön vírus -fertőzött. Ám akár azt is lehetne mondani, hogy annyi vírus van az Ön szervezetében, hogy képes lehet sejteket megfertőzni. Ez az amit a görbe kimutat. De a görbe nem mond arról semmit, hogy léteznek már tanulmányok más koronavírusokkal kapcsolatban, melyek igazolták, hogy a vírus mennyisége egy fertőzött embernél a kilélegzett levegőben ezerszer, tízezerszer kisebb mértékű! Ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy más embereket megfertőzzön!

    Ilyen kísérleteket sohasem végeztek. Éppen ezért értelmetlen dolog adatokat gyűjteni. Pedig ezt csinálják abban a tanulmányban, ami az RKI (Robert Koch Intézet) vírussal kapcsolatos előírásainak alapjául szolgál. Azt mondják, hogy egy minta vevő pálcát használva egy rossz teszttel pozitivitást lehet mérni.

    Amit elhallgattak viszont, hogy minden számítás alapja téves.

    Ez nem stimmel. A teszt nem megbízható.

    Másodjára a teszt nem foglalkozik azzal, hogy a levegőnek, amit akár ki is köhögünk, sokkal, ezerszer kisebb a vírustelítettsége. Hogy szimptómákat nem mutató emberek által a megfertőzés elméletben képtelenség kell, hogy legyen.

    Ami viszont teljesen biztos. És ezeket a számokat a WHO weboldalán található buletinben olvashatják.

    Hetven év alatti embereket, akik megfertőződtek a PCR tesztek alapján, az esetek 99,99%-ban már eleve az általános egészségügyi állapotukból kifolyólag is lehetetlen, hogy megöljön őket ez a vírus. Ez nem jelent mást mint, hogy ez a vírus nem új. Ezt a vírust és elődeit az immunrendszerünk felismeri.

    Az utóbbi három hónapban nagyon-nagy tudású tudományos csoportok igazolták, hogy az önök limfocitái, az immunrendszer sejtjei, amik arra vannak trenírozva, hogy vírusokat ismerjenek fel, ezt a vírust is felismerik.

    Azon emberek véréből vett mintákban is megtörtént a felismerés, melyeket öt évvel ezelőtt vettek le, tehát ez a vírus annyira ismeretlen már nem lehet.

    Ez egy nagyon jó hír. hiszen azt mutatja nekünk, hogy a vírussal való együttélés, nem új keletű, inkább nagyon régi. Testvéreivel, szüleivel is együtt éltünk már. Jönnek és mennek és bármikor megfertőződhetünk velük. Annak, hogy ez az új változat, vagy esetleg egyik a régebbiek közül, semmi jelentősége nincsen. Természetesen folyamatosan megfertőződünk. Mert így alakul ki a békés együttélés. Ha önnek nincsen alapvetően súlyos betegsége, lehet akár 80 vagy 90 éves is, akkor sem fogja önt ez a vírus megölni.

    Nyolcvan vagy kilencven évesen is ugyanúgy fog együtt élni ezzel a vírussal is, ahogy azt az elődeivel is tette. Tehát aki azt hiszi, hogy tilos ezzel a vírussal megfertőződni, az igen naiv. Épp ellenkezőleg.

    Van még egy nagyon jó hír, mégpedig az, hogy ha ez a vírus így el tud szaporodni, ez azt jelenti, hogy nem kell aggódnunk, mivel nincs súlyos covid19 betegség.

    Egyetlen egy eset sem létezik, egyetlen egy covid19 tüdőgyulladás sem, ami bizonyíthatóan, egy másik tünetmentes ember által került volna átfertőzésre. A hétköznapi életben, vagy iskolákban, vagy a szabadban...mindegy hogy hol.

    A maszkokról el kell mondanom, hogy kórokozó-tenyészetek. Többek között a staphylococcusok melegágya. Azt hiszem mindenki hallott már erről a kórokozóról, mely a felnőttek és a gyermekek 10 %-ának orrnyílásánál megtalálható, és így innen bejut a maszkba is. A staphylococcusok a legjelentősebb kórházi fertőzések okozóinak számítanak és ha ezeket a baktériumokat belélegzik mondjuk gyermekként, akkor tüdőgyulladást kaphatnak tőle!

    A staphylococcusok között léteznek multirezisztens fajták is. Olyanok, melyek aztán rengeteg problémát okoznak a kórházakban! Ezek is a maszkokon tapadnak meg. Tehát ezek a maszkok kórokozó-tenyészetek és veszélyesek!

    Néhány gondolat erejéig had beszéljenek az érzéseim.

    Ha ez a társadalom, ez az ország, a szülők ebben az országban ilyesmit elfogadnak, akkor ez annak a jele, hogy visszatértünk a középkor szintjére. Hol maradnak a gyermekek jogai? A gyermekeket kevésbé védjük mint az állatokat? Ők csupán ártatlan áldozatok, akik nem képesek védekezni.

    A felnőttek azt mondják, hogy a maszkokat meg kell hogy szokják. Miért kéne megszokják?

    Ez nem az, amit Isten nekünk teremtett. Önöknek teremtett. Én budhista vagyok.

    Isten a levegőt adta a légzéshez, és ha a Teremtő úgy látta volna jónak, hogy egy vírus ellen bármilyen mechanikus védelmet kell biztosítani a szánk elé, akkor úgy teremtett volna meg minket.

    Ha pedig emberek azt gondolják, hogy ezt jobban tudják, akkor el kell mondanom, hogy hatalmasat tévednek!

    Képesek a tévedésük áldozatává tenni a gyermekik jólétét. Hogyan tudják megtenni ezt?

     

     

    továbbiak:

    https://www.aeginagreece.com/aegina-island/bethechange/

     

    Corona unmasked

    Neue Zahlen, Daten, Hintergründe

    https://www.goldegg-verlag.com/titel/corona-unmasked/

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Közösségi szolgáltatók (2021. 02. 12.)

    Közösségi szolgáltatók (2021. 02. 12.)
    'Felelet':
     

    Manapság már a kormánysajtó is az óriáscégek törvények általi szabályozását kéri. Ilyen szavakkal ír a Magyar Nemzet 2021. febr. 12-én a 11. oldalán róluk: önkényuralmi módszerek, különösen kemény diktatúra eszközei, ha nem kényszerítjük, totálisan védtelenek leszünk, törvény erejével kényszeríteni, ez egy újabb harc…

    Mennyivel egyszerűbb lett volna megtartani, megvédeni, vagy újra indítani egy magyar szolgáltatást! De nem ez az irány. Hiszen most a vírus ürügyén is a magyar cégeket teszik tönkre, hogy a multik erősödhessenek.

    Egyáltalán nem lenne nagy ügy, se drága, főleg a magyarok számítástechnikai tudását nézve magyar szolgáltatásokat üzemeltetni. Lehetnének államiak (ha nem alkalmatlan korrupt emberre bízzák) vagy támogatott tisztességes magáncégek. Mindegy. Csak legyenek a programok a maiaknál sokkal felhasználó-barátabbak, használhatóbbak, jobbak.

    Most én csak egyről tudok, a jól működő magántulajdonú Oszkár teleautó szolgáltatást.

    Kéne:

    Egy fb-hoz hasonló baráti csevegő, ismerőskereső oldal, amint volt is egy magyar régen. Bűn volt hagyni, hogy tönkremenjen.

    Egy szolgáltatás, amire a fb-ot használják ma, de teljesen alkalmatlan rá: autós, élelem és más rengeteg csoport, ahol értelmes keresés, rendszerezés és sok más funkció lenne szükséges.

    Csere-bere hirdetéses keresős oldal, ami most is van valamilyen, csak pocsék keresési lehetőséggel. Egy összefoglaló oldal kell, melyet kis oldalak is tudnak használni. Precíz adatmegadás és keresés, megbízhatóság a résztvevőktől is.

    Közös beszélgetés, előadás, tanítás oldal.

    Licitálós eladó oldal.

    Stb.

    Mindezek legyenek teljesen reklámmentesek. Másfelől vagy államilag készített ingyenesek, mint rengeteg más dolog az országban, vagy egyszerűen olcsón előfizethetők. A haszon és az adathaszon ne jusson ki az országból. Azaz ne is legyen „haszon” rajtuk, csak a tisztességesen elvégzett munka díja. Legyenek védettek az ottani adataink, főleg a kereskedőktől és multiktól. Persze ezekkel az oldalakkal szükség szerint nemzetközi térbe is lehetne csatlakozni.

     

     
     

     

     


     

     

     

  • Lányi András interjú - Magyar Hang (2020.03.06.)

    kapcsolódó cikk: Magyar Hang - "Hatalmas sikereket értünk el, félig már elpusztítottuk a bolygót" Lányi Andrással készít interjút Ficsur Benedek (2020. 03. 06.)

    Kedvcsináló:

    A konzervatív lázadók szabadságharcot hirdetnek a totális ellenőrzés, a technológiai gazdasági rendszerek zsarnoksága ellen.

    Európában... okostelefont nyomunk a gyermekek kezébe, így is sikerül belőlük engedelmes fogyasztót, önálló gondolkodásra képtelen alattvalót nevelni.

    Visszaköveteli magának az értelmes munkát, az ép és szép környezetet, a tartalmas és biztonságot nyújtó emberi kapcsolatokat.

    Magyarországon az agrár-környezetvédelem és a víz-visszatartó gazdálkodás volna...

    A gépkocsi- és teherforgalom csillapítása... a német autóipar gyarmatán eretnek gondolatnak számít.

    Magyarországon sem találunk az államtól független középosztályt, hiszen azt a bolsevizmus módszeresen megsemmisítette. A késő kádári korban felnövekvő új középosztály pedig szervilizmusra és ügyeskedésre szocializálódott.... Továbbra is az állam ellenőrzi a civil társadalmat.

    A változásra vágyó, önálló kezdeményezésre képes fiatalok döbbenetesen nagy számban hagyják el az országot.

    A fiatalok észrevegyék... egy minden ízében ellenőrzőtt és manipulált kommunikációs gépezet termináljai csupán.

    A népvándorlással menekülők... elüldözésük otthonaikból, majd utaztatásuk és kifosztásuk jövedelmező üzletág. Ha ezt a terrorszervezetektől a feketegazdaságon át a hatalmi elitekig húzódó gazdasági láncolatot szét lehetne robbantani, sok probléma megoldódna.

     

     "Vitatható ökopolitika" vitaestek:

     https://tatk.elte.hu/content/vitathato-okopolitika.e.2061

     

     

  • Lehallgató telefonok (2021. 03. 13.)

    Lehallgató telefonok (2021. 03. 13.)
    'Felelet':
     

    Mit tehetne egy kormány, ha meg akarná védeni a polgárok bizalmas magánéletét?

    Amit tudunk, tapasztalunk:

    A számítógépek (laptopok) levelezésünket, baráti körünket, beszédünket, arcunkat, környezetünket figyelik.

    A mobiltelefonok, a nemzetközi ellenőrizhetetlen óriáscégekre "bízott" közösségi alkalmazások mozgásunkat, találkozásainkat, ismeretségeinket, az elérhető távolságban mindenki más beszédét, arcát figyelik.

    A közterületi és egyéb kamerák azonosítanak, mozgásunkat figyelik.

    A szorgalmazott, ránkerőltetett banki fizetés a költekezésünket, vásárlási szokásainkat (beleértve a művelődésit is), a mozgásunkat figyeli.

    A most különösen ránk kényszerített "online" élet sokszorosan megfigyelhetővé tett, pl. az iskolai órák révén.

    Sokmindenről nem tudunk.

     

    Mit tehetnénk?

    Hazai (közösségi) programok és védelmek kifejlesztése.

    Hazai operációs rendszerek, vagy független rendszerek használata (pl. windows, android helyett),.

    Fizikai védelem: Csak olyan mobiltelefonok (autók, mosógépek) forgalmazását engedélyezni (a régiekhez szervizes átépítést biztosítani), amelyekeken mechanikus kapcsolók vannak a mikrofonhoz, kamerákhoz, helymeghatározáshoz. Ma az alkalmazások, maga a telefon el se indul "mindenhez hozzáférés" kikényszerített engedélyünk, hozzájárulásunk nélkül. Ha látszólag ki is kapcsoljuk a helymeghatározást, vagy a telefont pl. repülő módba tesszük, azért a lehallgatás szépen folytatódik.

    A levelezéshez való hozzáférés követelését is meg lehet tiltani, hazai programokkal elérni.

    Reklámok általános megszüntetésével csökkenteni a függőség kialakulását.

    Csatolt áruként ("nincs más a keresett kategóriában, nem kerül többe") ne lehessen a vevőkre kényszeríteni minket lehallgató autót, mosógépet, se ilyet reklámozni.

    Kézpénzhasználat visszaállításával csökkenteni a megfigyelést és az anyagi veszteséget (túlköltekezés, banki nyereség, online pénzlopás).

    Általánosan: Minden "vívmány", melyet a minket megfigyelni, befolyásolni akaró iparág évtizedek alatt elért, szépen visszaszorítható.

     

    Ezekről érdekes lenne egy népszavazás. Persze tisztességesen megfogalmazott kérdésekkel és válaszlehetőségekkel.

     

     
     

     

     


     

     

     

  • Lukács Csaba: A félelem szaga (cikkajánló-2015. 05. 16.) (2020. 09. 02.)

    Lukács Csaba: A félelem szaga (cikkajánló-2015. 05. 16.) (2020. 09. 02.)

    Magyar Nemzet 2015

    idézetek:

     

    Nem csak a kutyák érzik meg, ha valaki retteg - az Utrechti Egyetem kutatásai szerint... az emberek is megérezhetnek bizonyos érzelmeket...

    ... mostanában egyre többször érzem magam is az országban a félelem szagát.

    ... radikális változásokra volna szükség, mert nem ez volt az eredeti irány... félnek erről beszélni...

    Valami nagyon elromlott abban az érték- és érzelmi közösségben, amely kétszer is kétharmados győzelmez hozott a polgári oldalnak. Korábban nem volt jellemző a lapítás és a sunyiság... Most tele vagyunk szorongó, tépelődő emberekkel, akik a mundér becsületének hamis illúziójába kapaszkodva teszik egyre kevesebb meggyőződéssel a dolgukat...

    ... féltjük az állásunkat, a státusunkat vagy a jelenünket...

    film: Tudor Giorgiu, Miért én?

    ... A film rendezője azt mondja: az idősebb nézők egy része azza a tanulsággal áll fel a vetítés után, hogy nincs remény, a becsületes emberek menthetetlenül a rendszer áldozatai lesznek. A fiatalok pedig azzal, hogy erőt kapnak...

    ...értékelvű közösségünket túszul ejtette egy erkölcsre és etikára túl sok figyelmet nem fordító, kizárólag a hatalomra koncentráló, arccal a pénztár felé forduló szűk csoport.

    ... a közigazgatás alacsonyabb szintjein is riasztóan hasonló folyamatok zajlanak...

    ... szervilis emberekkel végeztetik el az egyre inkább vállalhatatlan munkát...

     

     

    Lukács Csaba 2020-as cikkei a Magyar Hang újságban...

  • Magyar kormány - svéd kormány 1:0 (2020. 12. 15.)

    Magyar kormány - svéd kormány 1:0 (2020. 12. 15.)

     Felelet.hu:

    A Magyar Nemzet 15-i száma szerint "vírus miatti" halottaink száma (arányban) elérte a svédekét. Akiket és vezetőiket a kormánypárt sajtója, szószólói a magyar polgárok előtt tömeggyilkosnak mutattak be tavasszal, mert nem követték az átlagos, itthon is gyakorolt "élet lezárása" típusú "védekezést".

     (Persze a helyzet bárhogy változhat a jövőben és a statisztika se sokat jelent.)

     Eszerint mára a mi magyar kormányunk is tömeggyilkossá vált? Vagy bocsánatot kértek a svédektől szószólóink? (frissítés dec. 17: Nem a magyar kormány-tömegtájékoztatók, hanem a svéd király kért elnézést, ugyanannyi halott miatt.)

    A különbség, hogy nálunk a kisvállalkozások, családi vállalkozások tömege ment tönkre, bár cserébe a multik támogatást kaptak az adópénzekből, így tudnak rabszolgamunkát adni az eddig még, a rendszerváltás mikéntje, az EU csatlakozás, a közbeszerzések dacára önállóságukat megtartó családoknak. Továbbá általában az életet rosszabbá tették, mint egy háborús ellenséges megszállás alatt lenne. A séta, úszás, egymás, idős barátok, rokonok látogatásának megtiltásával (kijárási tilalom) rengeteg embert testileg-lelkileg megbetegítettünk.

     

    Magyarország grafikon

    Screenshot_2020-12-15_Hungary_Coronavirus_285763_Cases_and_7237_Deaths_-_Worldometer.png

    Svédország

     

     

    Screenshot_2020-12-15_Sweden_Coronavirus_341029_Cases_and_7667_Deaths_-_Worldometer.png

     Svédország hivatalos járványinformációja (krisinformation.se).

     

    korábbi 'felelet' írás

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Magyar Nemzet: Kennedy-USA (2024. 01. 07.)

    Magyar Nemzet: Kennedy-USA (2024. 01. 07.)

    Pap Krisztián Kennedy-akták; Szörnyeteg-összeesküvés; Magyar Nemzet Lugas 2024 01 06; 4. oldal (nem találom az oldalt)

    2023 dec 5

    2023 dec 13

     az-amerikai-gestapo-a-kapitalizmus-lathatatlan-hadserege (ez valamiért törölve van?)

     

    Újságcikk ajánló.

    Ez a cikksorozat is érdekes, egész jó.

    Téma: USA, Kennedy, FBI vagy CIA nem tudom ezeket...

    A magyar kormánysajtó írja ezeket a dolgokat.

    Miközben az első Fidesz kormány telepítette le legálisan az FBI-t Budapesten.

    Az USA nagykövetség meg mint a megszállók erődítménye pöffeszkedik a város közepén.

    Mi a cél? Olyasmi, mint a Soros kampány, valami nagy figyelemelterelés, hazugság, gondolom.

     

    Néhány idézet a mostani cikkből: (CIA és elődje tettei)

     Maffiafőnököket engedtek szabadon a szicíliai partraszállásnál.

    1948-as olaszországi választások elcsalása, hogy ne "kommunista" kormáyn lépjen be e NATO-ba.

    1947. május 1.i szicíliai mészárlás.

    A fasiszta kormány által felszámolt maffia felélesztése.

    VI Pál (Montini) az FBI ügynöke???

    dallasi merénylet (Kennedy)

    CIA 1947-es létrehozása - rendőrállam létrejötte - amerikai Gestapo létrehozása.

    USA-n belüli háttérhatalom, "fasiszta diktatúra demokrácia látszatával, személyi kultusz nélkül". Kennedy szembeszállt ezzel, életével fizetett.

    Sok-sok törvényesen megválasztott kormány megbuktatása (megölése).

     

    Felelet:

    Akkor Magyarországon a személyi kultusz sincs kihagyva az amerikai jellegű diktatúrából.

    Az USA történetében már az észak-dél harca is egész más volt, mint a hivatalos történelmük szerint...

    A másik történelmi nagy változás volt a nemzeti jegybank magánosítása.

    Szóval fokozatosan alakult ki a mai rendszer.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     



  • Magyarország 0,4 ezreléke erdő még (2022. 08. 15.)

    Magyarország 0,4 ezreléke erdő még (2022. 08. 15.)

    Cikkajánló:

    Heti válasz - Van elég tűzifa természetrombolás nélkül is – egy veszélyes és felesleges rendelet teljes háttere

    Az eredeti cikk képekkel itt.

     

    'Felelet':

    Számok, számítás a cikk alapján:

    Két millió hektár fával borított (vagy éppen tarra vágott) terület az ország 20%-a.

    Ebből

    - "magas természetességű fokú" 200 ezer hektár, az ország 2,5 %-a.;

    - legalább 100 éves, erdőnek tűnő terület 120 ezer hektár;

    - a 63 erdőrezervátumban (részben150 éves fákkal) 3,6 ezer hektár. az "erdők" két ezreléke, az ország 0,4 ezreléke.

    Idősebb erdő NINCS. (500 év lenne a minimum, hogy teljes értékű erdőről beszéljünk, a 150 éves olyan, mintha az országban nem élne 30 évesnél idősebb ember.

     

    A kormány dömping-vélemény-emberei például a 2022. aug. 15-i Hír TV-s "Vezércikk" adásban azzal nyugtatnak: Látták, hogy egy kivágott erdő hat év után már újra erdő volt. És: Az a normális, hogy az erdőt kivágják, felhasználják, újraültetik. Azaz ezek az emberek nem hazudnak, hanem tényleg ennyire buták. Megérdemlik a fizetésüket, így hitelesen, őszintén hazudnak.

    És egy jó cikk az ügyről:

     

    Van elég tűzifa természetrombolás nélkül is – egy veszélyes és felesleges rendelet teljes háttere

    Zsuppán András·2022.08.12

    Minél tovább van érvényben a kormány tarvágási rendelete, annál nagyobb károkat okozhat. Legnagyobb veszélyben a legértékesebb, természetközeli, öreg erdők vannak, miközben a tűzifaigényt biztosítani lehetne természetrombolás nélkül is. Mivel a rendelet gyakorlatilag kikapcsolta a természetvédelmet, minden az erdészek szakmai felelősségérzetén múlik: az erdőkért aggódó rengeteg ember legfeljebb bizakodhat, hogy jövő ilyenkor sem lesz kopasz a fél Mátra meg a Börzsöny. Az ökológusok szerint a helyzet eddig is messze volt az ideálistól, de attól tartanak, most 50 évet csúszhatunk vissza az időben.

    Rég váltott ki olyan heves ellenhatást kormányzati intézkedés, mint az a kormányrendelet, amielyaz energia-veszélyhelyzetre hivatkozva felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ma délután tüntetés lesz az Agrárminisztérium előtt az erdők tarvágása ellen, és az esemény Facebook-oldalán eddig 48 ezren jelezték, hogy érdeklődnek, 8 ezren pedig részt is vennének a demonstráción. Lehet, hogy végül jóval kevesebben lesznek, de ettől még tény: ötvenezer ember fejezte ki ezen a módon, hogy nagyon aggódik a magyar erdőkért. A tüntetést az LMP szervezte, de a párt politikai súlyát ismerve bizonyára nem miattuk, hanem az ügy miatt ilyen nagy az érdeklődés. Hogy ne csak párt által szervezett tiltakozás legyen, augusztus 17-re újabb demonstrációt hirdetett három zöld civil szervezet (a Greenpeace Magyarország, a 10 millió Fa és a Jane Goodall Intézet) az MTA épülete elé, a WWF Magyarország pedig öt másik civil szervezettel együtt petíciót indított, nyílt levélben kérve Orbán Viktor miniszterelnököt a rendelet visszavonására. Ehhez eddig 60 ezer ember csatlakozott.

    Vihar van tehát. A kormány részéről Nagy István agrárminiszter jó előre rágalomhadjáratnak, tudatos negatív hangulatkeltésnek vagy hozzá nem értésnek minősítette a zöld szervezetek és az ellenzék tiltakozását. Pedig az erdők féltése, a természet szeretete tényleg független a pártszimpától és a világnézettől, tulajdonképpen a hazaszeretet legtisztább megnyilvánulása. Nem véletlen, hogy a kormány nem azt kommunikálja, hogy „kell a tűzifa, ezért kivágunk mindent, az erdők védelme a hanyatló nyugat hóbortja” – a kormányzati narratíva az, hogy nincs semmi veszély, minden a legnagyobb rendben lesz, az erdőket nem fenyegeti semmi.

    Nagy István miniszter ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a tűzifa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem!” Ez első hallásra teljesen értelmetlen, hiszen józan ésszel mindenki tudja, hogy a valóság ennek pontosan az ellenkezője, de a három állításból kettő formailag igaz: az erdőtörvény véghasználatnak nevezi a szabályosan végrehajtott fakitermelést, ami után az erdő jogilag nem szűnik meg, hanem felújítják (újratelepítik vagy hagyják természetes módon megújulni, amennyiben képes rá). Erdészeti szempontból ez nem erdőirtás, hiszen nem azért vágják ki az erdőt, hogy ott szántó vagy stadion legyen. Nagy István harmadik állítása viszont egyáltalán nem igaz:

    a rendelet által a védett területeken is engedélyezett tarvágás igenis rontja az erdő természeti állapotát, mégpedig súlyosan. Ha nem így lenne, nem lett volna eddig korlátozva.

    Mivel a miniszer a hozzáértést hiányolja a tiltakozásból, fontos fejlemény, hogy az ELKH Ökológiai Kutatóközpontja is közzétett egy állásfoglalást, amely határozottan károsnak mondja az intézkedést: „a rendelet alapján Magyarország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyeztetjük, […] a klímaváltozás enyhítése és az élővilág védelme szempontjából kulcsfontosságú a meglévő természetes élőhelyek fenntartása. Amellett, hogy a megnövekedett tűzifa igényre választ kell adni, ehhez nem az őshonos fafajú védett erdőket kell feláldozni.” Az ELKH vagyis a korábbi akadámiai kutatóintézet annak ellenére állt ki ebben az ügyben, hogy állami fenntartású tudományos műhelyről van szó; nyilván olyan súlyosnak ítélték ökológiai szempontból a veszélyt, hogy nem hallgathattak.

    Kisebb tarvágásos folt egy mátrai bükkösben (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)

    Az elmúlt napokban a kormányzati kommunikációban egy új motívum is megjelent: eszerint a rendelet csak lehetőségeket ad az erdészeteknek, de ha nincs tűzifahiány, akkor ezeket nem kell kihasználni, maradhat minden a régiben. Zámbó Péter erdőügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek már azt mondta, „az új, veszélyhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, […] amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.” Szó szerint ugyanazt mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is, ami felfogható egyfajta óvatos visszavonulásnak.

    A baj az, hogy ettől még a rendelet érvényben van, és ezzel a pusztítás lehetősége is nyitva áll. Bár már nagyon sokan megtették, röviden mégis érdemes sorra venni, hogy mi van az ominózus kormányrendeletben. (Akit a téma mélyebben érdekel, érdemes elolvasni ezt a kérdezz-felelek formájú összeállítást a WWF Magyarország oldalán.)

    --------

    Mit tartalmaz a rendelet?

    (1) a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozó korlátozásokat nem kell alkalmazni

    Kommentár: a tiltakozók attól tartanak, hogy a fészkelő madarak vagy röpképtelen madárfiókák alól is kivágják majd az erdőt, Zámbó Péter államtitkár szerint viszont csak az a célja, hogy az aszály miatti kemény talajon korábban meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását, mert ez egy-két hét nyereséget jelent augusztusban. De ha ez volt a cél, miért nem ezt írták? Amennyiben a rendelet tavasszal még érvényben lesz, és fészkelési időszakban is lehet fát kivágni, borzasztó károk keletkezhetnek az élővilágban, most ősszel viszont még nincs túl nagy jelentősége.

    (2) védett területen sem szükséges többé idegenhonos állomány kitermelése után fafajcserés szerkezetváltást végezni

    Kommentár: a rendelet célja világos, ha egy védett területen kitermelnek mondjuk egy akácost, a helyére nem kell tölgyet, kőrist, gyertyánt telepíteni, ismét akác nőhet fel a területen. Az államtitkár ezt konkrétan ki is mondta: ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekedhetnek. A probléma az, hogy az átmenetiség az erdőgazdálkodásban 20-30 évet jelent, ennyi időre lehetetleníti el egy ilyen lépés, hogy egy védett területen ahhoz illő, őshonos erdő alakuljon ki, miközben az idegenhonos állományok fokozatos felszámolása nagyon fontos lenne.

    (3) mostantól szabadon lehet tarvágást végezni védett területeken, állami tulajdonú erdőkben, őshonos állományban is, az ezzel kapcsolatos korlátozásokat (pl. hogy legfeljebb 3 hektáros területen volt ez engedélyezett) feloldották

    Kommentár: ez a rendelkezés a legijesztőbb, mivel lehetőséget ad az ökológiai szempontból legértékesebb erdők tarvágására.

    (4) kisebb erdészeti földutakat (ezt hivatalosan közelítőnyom-hálózatnak nevezik) hatósági engedély nélkül ki lehet alakítani

    Kommentár: erdészeti utakra nyilvánvalóan szükség van, a természetvédők által pártolt örökerdő üzemmód esetében is, de nem mindegy, hol: a hatósági engedélyezés pont azt a célt szolgálta, hogy a csapások olyan helyeken vezessenek, ahol kevésbé okoznak eróziót, nincsenek annyira értékes élőhelyek stb. Most az ilyen megfontolások nem érvényesülnek.

    (5) a tölgy- és cserfa erdők esetében is engedélyezett a sarjról történő természetes felújulás tarvágás után

    Kommentár: ez eddig csak gyorsan növő fafajok (akác, nyár, fűz, éger) esetén volt megengedett, és silányabb, homogén életkorú erdők alakulnak ki utána, mostantól ez az értékesebb tölgyesek esetében is így lesz, a rendelkezés tartós (30-40 évre szóló) károkat okoz. Az erdőtörvény egy másik passzusát is hatályon kívül helyezték, ami a jobb erdőminőséget hozó, mageredetű felújítást írta elő.

    (6) az agrárminiszter az állami erdészeti cégek számára bármilyen, az erdőtervben nem szereplő fakitermelést engedélyezhet

    Kommentár: a tarvágást felszabadító passzus mellett ez a másik igazán rémisztő rendelkezés, mert nem világos, hogy ha Nagy István egy reggel arra ébred, hogy márpedig ő kivágatná a kékesi erdőrezervátumot, mi gátolhatná meg ebben. Ilyen valószínűleg nem lesz, olyan viszont nagyon is lehet, hogy az erdőgazdálkodásban is megjelenik a normális hatósági folyamatokat felülíró kivételes, ad hoc kormánydöntések rendszere. Az építésügyben ez a kiemelt projektekkel már megtörtént, és általában önkényes és kártékony beavatkozásokhoz vezet.

    --------

    Azt a kormányzati állítást, hogy a rendelet nem veszélyezteti a védett erdőket, maga a jogszabály cáfolja: a rendelkezések többsége kifejezetten a védett területekkel foglalkozik, és azt a célt szolgálja, hogy könnyebb legyen fát kitermelni ezekből az erdőkből. Azt is mondhatnánk, hogy az esetleges idei tűzifahiányra hivatkozva a kormány az erdőkben felfüggesztette a természetvédelmet. Pedig ha a mostani helyzet valóban átmeneti, akkor a józan lépés pont az ellenkezője lenne: a védett területek megkímélésével máshonnan kellene biztosítani a többlet tűzifát. Ez annál is inkább megtehető lett volna, mert jóval több az olyan erdő, ami nem védett, mint ami védelem alatt áll.

    Senki nem tudja, hogy idén mennyi tűzifára lesz szükség. Közismert, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma 40-60%-os, ezért a felhasználása előtt másfél-két évig szárítani kell, hogy jó fűtőértékű tűzifa legyen belőle. A most kivágott többletet tehát nem is nagyon lenne szabad ezen a télen felhasználni, a nedves fa elégetése ráadásul nagyon rontja a levegőminőséget, és a kályhának sem tesz jót. Kétségtelen, hogy előállhat olyan nehéz helyzet, amikor még a nedves fa is jobb a semminél. Vajon ilyen télre készül a kormány, és a rendelet a legrosszabb forgatókönyv végiggondolása miatt született meg? Legyen kivágható bármennyi erdő, csak a biztonság kedvéért? Láttunk már példát hasonlóra, amikor a koronavírus-járvány alatt a kormány 16 ezer lélegeztetőgépet vett Kínából – azóta tudjuk, hogy még közelítőleg sem volt szükség ilyen sok eszközre, a magyar állam nagyon rossz üzletet kötött, és a többségük azóta is raktárban porosodik. A erdőgazdálkodásnál a veszély még ennél is nagyobb, mert a tét nem egy fölösleges költés, hanem akár 50-100 évre szóló károkozás az ország természeti értékeiben.

    Farakások egy erdei út mentén a Bakonyban. (fotó: MTVA/Farkas Melinda )

    Kétségtelen, hogy jelen pillanatban készlethiány van tűzifából a tüzépeken és több erdőgazdaságban is, az árak pedig rekordmagasak, a tavalyihoz képest akár 20-40%-kal is nőhettek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy tényleg nem lesz elegendő tűzifa, csak annyit jelent, hogy pánik van. Mint amikor elkapkodják a vécépapírt a polcokról, mert mindenki a legrosszabbtól tart. A tűzifa lehetséges hiányáról szóló hírek önmagukban is arra ösztökélik az embereket, hogy próbálják jó előre megvenni a tüzelőt, ráadásul a rezsicsökkentés kivezetése és a brutálisan elszállt gázár miatt ezen a télen valószínűleg tényleg többen fognak fával fűteni, mint korábban. Sokan tartanak attól is, hogy átmenetileg vagy tartósan megszakad az orosz gázszállítás.

    Az elmúlt két évtizedben az ország évente kb. 3-3,5 millió köbméter tűzifát termelt (a nettó fakitermelés kicsit több mint a fele tűzifa, a másik fele iparifa), és ebből mindig jutott exportra is. Az exportot a kormány idén megtiltotta, ami teljesen racionális lépés, hogy ennyivel is több fa maradjon az országban. Zámbó Péter államtitkár szerint az idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, vagyis nagyon valószínű, hogy bármiféle lazítás nélkül is nagyobb lett volna az idei tűzifatermelés, mint a tavalyi. A kereslet persze szintén nő, de nem a végtelenségig. A háztartásoknak ma körülbelül a 30 %-a fűt fával (ez arány fokozatosan csökkent, 2015-ben még 40% volt), és biztos, hogy sokan (vissza)váltanának. Piaci hírek szerint nagyon megugrott a kereslet a kandallók, vegyes tüzelésű kazánok, kályhák iránt, és a Vatera bejelentése szerint a forró nyár kellős közepén a top tíz keresőszó közé került a cserépkályha meg a sparhelt, amire még sosem volt példa. Mindenesetre a fatüzeléshez szükség van infrastruktúrára, ami messze nem mindenhol teremthető meg, a többemeletes városi házakban például eleve nincs már általában használható kémény, a modernebbekben nem is volt soha.

    undefined" width="638" height="453" />A fakitermelés alakulása Magyarországon a rendszerváltás óta (MTI grafikon)

    És valójában sokkal több fa van annál, hogy az egyelőre nehezen megjósolható mértékű igénynövekedést a védett erdőkből kelljen pótolni statáriális intézkedésekkel. A kormány is beszél arról, hogy létezik zöld tartalék, mivel évtizedek óta kevesebb fát használunk, mint amennyit az erdők teremnek. Összességében az erdők évente 13 millió köbméter növedéket produkálnak, miközben fakitermelés 2005 óta évente 7-8 millió köbméter volt (ebben a cikkben az ötödik grafikonon látszanak a számok, és kiderül, hogy egyenként az értékesebb fafajtákra is igaz, hogy nagyobb volt a gyarapodásuk, mint a kitermelésük, ez alól az egyedüli kivétel a nemesnyár). Vagyis Magyarország valóban nem folytatott rablógazdálkodást az erdeivel, és van tartalék, amihez hozzányúlhat, bár a fenti számokban természetesen a védett területek is benne vannak.

    Az elegendő tűzifa biztosítását az idei évre valójában nem a természetvédelem akadályozza, hanem a munkaerőhiány: ahhoz kéne ember, hogy országosan valamivel több akácos legyen idén kitermelve, és ezen nem segít, ha hisztérikusan kivágjuk az utolsó ősbükköst.

    A hazai erdőkről a legtöbb embernek hamis képe van. Még akik sokat járnak a természetbe, azok is a Börzsöny, a Visegrádi-hegység vagy a Mátra erdeit látják maguk előtt. Ezek azok a védett területek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, amelyekről a jelenlegi vita folyik. Az erdők több mint fele azonban eleve gazdasági rendeltetésű, ahol senki nem kifogásolja a bevett, általában tarvágásos rendszerű erdőgazdálkodást (és senki nem is járkál az erdészeken és a vadászokon kívül).

    (’Felelet’: gondolom azok a fa-ültetvények, melyeknél a fasorok között több irányban át lehet látni, az egykorú fákon kívül SEMMI nincs az ültetvényben. Tényleg nem erdő. De meg kéne tiltani ezek fenntartását, azaz békén hagyni őket, hogy erdővé válhassanak.)

    A védett területek legjava a 63 erdőrezervátum, azok a csodás, nagyrészt érintetlen, öreg erdők, amelyeknek az ökológiai értéke a legmagasabb, mert a természetes folyamatok zavartalanul érvényesülnek. Nem őserdők ezek sem, mivel többségük korábban szintén gazdasági célokat szolgált, de elég rég magukra vannak ahhoz hagyva, hogy közelítsenek a természetes állapotokhoz. A 63 szép magas szám, de a rezervátumok művelés alól kivont magterületeinek nagysága mindössze 3600 hektár, a teljes hazai erdőterület 0,18 %-a. Mindössze néhány aprócska, véletlenül ottfelejtett folt az, ahol a természetvédelem ténylegesen az elsődleges tényező.

    Katasztrófasújtotta övezet: tönkretett, haldokló bükkös a Vércverés hegyen, a Mátrai Tájvédelmi Körzetben, a tarvágás tíz éve történt, de az élőhely nem tud regenerálódni (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)

    Sokkal jobban néz ki az a statisztikai adat, hogy az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőállomány kiterjedése 422 ezer hektár: ezek a védett területek értékesebb erdői (az uniós Natura2000 területeket is hozzávéve a szám körülbelül a kétszeresére nő). Csakhogy Magyarországon a természetvédelem soha nem volt olyan erős, hogy a nemzeti parkokban és a tájvédelmi körzetekben az erdőgazdálkodást háttérbe szorítsa vagy a metodikáját alapvetően megváltoztassa. A védett területeken ezért továbbra is intenzív erdőgazdálkodás folyik, döntően a 22 állami tulajdonú erdőgazdaság részéről, és csak nagyon lassan kezdett az elmúlt évtizedekben terjedni a természetvédelem által kívánatosnak tartott örökerdő-gazdálkodás, ami azt jelenti, hogy a drasztikus vágások helyett folyamatos erdőborítottságot biztosítanak, az erdei életközösségek sokkal kevésbé sérülnek, az erdőművelés szalánként vagy kis csoportokban történik. Az örökerdő-gazdálkodás során is van fakitermelés, az erdő hasznot hajt, de közben valódi erdő marad, soha nem gyalulják le, mint a vágásos üzemmódnál.

    (’Felelet’: Ha jól tudom, nagyobb hasznot hajt, több és jobb fa jön ki belőle, de persze később! De a kapitalizmus a vedd el magadnak most elméletével működik.)

    A módszer alkalmazásában élen jár az a két erdészet, amelyek a Budapesthez legközelebbi, nagy turistaforgalmú erdőterületeket kezelik: a Pilisi Parkerdő és az Ipolyerdő. Az előbbi már 22 ezer hektáron, területének 40%-án folytat ilyen gazdálkodást, az utóbbi a Börzsöny egyre nagyobb részén. Országosan körülbelül 70 ezer hektáron folytatnak szálalásos jellegű gazdálkodást az erdészetek, de nyilvánvaló, hogy a védettségnek akkor lenne értelme, ha ez idővel minden védett és Natura2000 területre kiterjedne. Ilyen maximalista igényekkel azonban ma még senki nem áll elő.

    (’Felelet’: Én és sokan előállnánk. még többel is.)

    Van viszont körülbelül 200 ezer hektár magas természetességi fokú erdő, aminek a békén hagyását vagy legfeljebb természetvédelmi célú kezelését kívánatosnak tartanák az ökológusok az élőhelyek védelme érdekében. Ez a teljes hazai erdőterület mindössze 10 százaléka: nem látszik túlzó igénynek, de a kormányrendelettel minden eddiginél messzebb került a megvalósítástól.

    A hazai védett területek annak ellenére is lehangoló állapotban vannak, hogy a 2009-es erdőtörvény a korábbinál szigorúbb kötelezettségeket írt elő az ezeken folytatott erdőgazdálkodásra. Mégis rengeteg az elrettentő példa, három éve például egy 180 éves bükköst vágott ki az Egererdő Zrt. a Bükki Nemzeti Park területén; ezt erdészeti szakszóval fiatalító vágásnak nevezték, de a képek magukért beszéltek: ha mindez szabályosan, erdőterv szerint, hatósági engedéllyel történt, akkor a védettség értelmezhetetlen fogalom Magyarországon. A WWF Magyarország a tarvágásos kormányrendelet elleni petícióhoz is egy olyan fényképet csatolt, amit a szervezet erdőprogramjának vezetője, Gálhidy László készített a Tar-kő tetejéről. Jól látszik rajta, hogy a tájat mindenhol erdőirtások durva foltjai tarkítják. Ez ma egy kiemelten értékes nemzeti park látványa Magyarországon – és ehhez képest gondolta úgy a kormány, hogy még lazítania kell a szabályokon.

    Kilátás a Bükkre: így néz ki ma egy magyar nemzeti park (fotó: Gálhidy László / WWF Magyarország )

    „A drasztikus, vágásos erdőgazdálkodás hosszú távon rontja az erdők fenntarthatóságát, különösen a klímaváltozás korszakában. Vannak olyan erdőtípusok, amelyek a mai körülmények között egy tarvágás után már egyáltalán nem tudnak megújulni, ilyen a bükkösök jelentős része vagy például a kiszáradástól sújtott Alföldön a homoki tölgyesek. Ez a gazdálkodás fokozottan kifárasztja az erdő talaját, és sok vágásterület esetén az egész tájegység klímája romlik. A terület kiszárad, melegebb lesz, az özönvízszerű esőket nem fogja meg a növényzet, romlik a vízmegtartó képesség, felgyorsul az erózió. Ebből szempontból az erdészeti utak is rendkívül kártékonyak lehetnek, árvízcsatornaként működnek” – magyarázza Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője. „A vágásos, különösen a tarvágásos gazdálkodás romboló hatása jól dokumentált, az ilyen módon átalakított állományok homogén életkorúak, egyfajúak, és sokkal kitettebbek a tűz-, a szél, a jég- és a rovarkárnak, az egyre gyakoribb ónos esőnek, mint a természetesebb erdők. Az elővilág hosszú távon elszegényedik, mert sok faj nem tud alkalmazkodni ahhoz a durva beavatkozáshoz, hogy a tarvágással néhány évtizedenként az egész ökoszisztéma lekerül egy területről. A rendelet egy eddig is rossz helyzetet rontott tovább azzal, hogy a természetvédelmi szempontok a védett területeken is teljesen háttérbe szorulnak. Az elmúlt tizenöt évben elindult egy nagyon lassú szemléletbeli változás az erdőgazdálkodásban, és attól tartunk, hogy ez most visszájára fordulhat, teljesen eluralkodik az erdészek által is sokszor vetés-aratás rendszernek nevezett módszer.”

    Gálhidy László különösen az öreg erdők miatt aggódik: az intenzív erdőgazdálkodás miatt ezekből nagyon kevés maradt meg Magyarországon, hiszen egy bizonyos életkort elérve az erdőt mindig letermelik, de ökológiai szempontból ezek kiemelkedően értékesek, mert az idős fák, a sok korhadó holtfa olyan fajoknak biztosítanak otthont, amelyek egy fiatalabb erdőben nem élnek meg. 2020-as adatok szerint mindössze 120 ezer hektár száz évesnél idősebb erdő van az országban, legnagyobb részben tölgyesek. 150 évnél idősebb erdőből mindössze néhány ezer hektár van. Valódi katasztrófa lenne, ha most ezek megsérülnének a rendelet miatt, miközben az innen kinyerhető tűzifa mennyisége csekély.

    A rendelet arról sem vesz tudomást, hogy az egyes fafajok a klímaváltozás miatt eltérően reagálnak a tarvágásra. Bár a módszer mindenhol rombol, bizonyos életközösségek, elsősorban a bükkösök és az alföldi homoki tölgyesek különösen nagy veszélyben vannak. „A bükk rosszul bírja az aszályt, a hűvös, csapadékos klímát kedveli, ezért visszaszorulóban van, de óvatos gazdálkodással, fokozottabb védelemmel még sok helyen megmaradhatna, mert egy háborítatlan bükkös erős mikroklímát teremt magának. Tarvágás után egy ilyen erdő a jelenlegi körülmények között lehet, hogy egyáltalán nem tud már regenerálódni” – mondja Aszalós Réka erdőökológus. „A bükkösök pusztulásával eltűnnek a hozzájuk kötődő növény- és állatfajok is, hiszen minden erdő egy komplex, sajátos életközösség. A legmagasabb hazai hegyvidékek montán bükköseiben számos olyan növény található, amelyek egyedül ezekben az erdőkben élnek, Magyarországon valódi ritkaságnak számítanak. És talán szubjektív szempontnak tűnik, de lényeges: az emberek imádják a bükkösöket, nagyon erős az érzelmi kötődés ezekhez az erdőkhöz, és ezek adják a legszebb túraútvonalakat. Könnyen lehet, hogy az unokáink már nem nagyon fognak bükkerdőket látni Magyarországon, miközben a tarvágásokkal elérhető gazdasági haszon eltörpül az ökológiai károkhoz és a rekreációs érték sérüléséhez képest.” Az erdők az identitásunkhoz is hozzátartoznak: Magyarország nem lenne ugyanaz a hegyvidékek – immár nagyon sérülékeny – bükkösei nélkül.

    Az Országos Kéktúra útvonala is átvezet a mátrai Vércverés kivágott bükkösén. Jól látszik, hogy még a meghagyott erdőfolt is folyamatosan pusztul, mert a szárazságnak és az erős szélnek kitett szélső fák sorra tönkremennek (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)

    Az ökológus szerint a másik különösen sérülékeny erdőtípus az alföldi és a hegylábi tölgyeseké, mégpedig az idegen eredetű fafajok erős inváziós nyomása miatt. Ezeken a területeken egy tarvágás után már nem az őshonos erdő regenerálódik, hanem feljön az akác, a zöld juhar, az ostorfa, a bálványfa – az utóbbiaknak az akáccal ellentétben még a fája is teljesen értéktelen. „Az eredeti erdőssztyepp-tölgyesek 90-95%-a elpusztult a mezőgazdasági területek növekedése és a nagyüzemi erdőgazdálkodás miatt, a keményfás ligeterdők több mint 90 %-a is hiányzik. A maradékra nagyon kéne vigyázni, de bőven akad példa arra, hogy az alföldi erdészetekben ilyen állományokat is kivágnak. A jelenlegi vízhiányos viszonyok között ezek nagyon kevéssé tudnak természetes módon megújulni egy vágás után” – teszi hozzá.

    Hogy mi fog történni, mennyi kárt okoz a rendelet, azt egyelőre csak találgatni lehet.

    Igazán nagy baj akkor lesz, ha a rendelkezés nem átmeneti, hanem befagy, és akár évekre érvényben marad.

    Ez egyáltalán nem életszerűtlen felvetés: a koronavírus-járvány is jóval hosszabbnak bizonyult annál, mint azt 2020 elején bárki feltételezte volna, a veszélyhelyzet két évig érvényben maradt. Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború a közeljövőben véget érne, az elemzők inkább elhúzódó konfliktusra számítanak, és ha télre csillapodnak is a harcok, könnyen lehet, hogy nem lesz formális fegyverszünet. A nyugati szankciók kivezetésére belátható időn belül egyáltalán nem lehet számítani, ezért az energia-veszélyhelyzet is sokáig fennállhat. Ebben az esetben a kormányrendelet tartósan az erdőgazdálkodás fő szabályozója lesz, és lassanként „elrontja” az állami erdőgazdaságokat, negatív szemléletbeli változásokat okoz.

    A lakossági felháborodással valamelyest számolnia kell a politikának, de csak a nagyon szem előtt lévő erdők esetében. A kormánypárti polgármesterek közül Cser-Palkovics András, aki az átlagnál több önállóságot szokott megengedni magának, már bejelentette, hogy Székesfehérváron nem vágnak ki városi tulajdonú erdőket, és a környék erdeit kezelő állami erdőgazdasággal, a Vadex Zrt-vel is egyeztetett az ügyben. „A természetvédelmi területeinken húzódó, jóval idősebb, felbecsülhetetlen értékű erdők (pl.: Sóstó és környéke) kivágása sem megengedhető. Megint: a természetvédelmi, klímastratégiai, valamint szakmai szempontokat figyelembevéve az önkormányzat és a kormány milliárdokat invesztált ezeknek az értékeknek a megmentésébe, fejlesztésébe, melyeknek jelentősége generációkon átívelő” – fogalmazott a fehérvári polgármester. Ez a megállapítás persze országos érvénnyel is igaz.

    Valójában azonban a hazai védett erdők egyetlen reménye a következő hónapok vagy rosszabb esetben évek átvészelésére, hogy az erdészek szakmai lelkiismerete ellenáll a kísértésnek, és nem változtatnak az eddigi gyakorlatokon negatív irányba. Az elmúlt évtizedekben minden állami erdőgazdaság igyekezett a sima erdőgazdálkodáson túl megerősíteni az általa kezelt erdők közjóléti funkcióját, egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a természet védelmére, a turisztikára, az ökológiai nevelésre. Nagy különbségek vannak abban, hogy ezt hol mennyire vették komolyan, de a szándék mindenhol megvan, és az erdészeti képzésben is egyre nagyobb teret kapott a korszerű, kíméletesebb gazdálkodási módok oktatása. A Pilisi Parkerdő szóvivője lapunk kérdésére megerősítette, hogy a kormányrendeletben foglaltakat kizárólag abban az esetben kívánják alkalmazni, ha veszélyhelyzet alakulna ki a túzifaellátásban, amennyiben ez nem következik be, a fakitermelés az eredeti tervek szerint zajlik. „Mindezek az intézkedések olyan lehetőségeket tartalmaznak, amelyeket vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazunk, egyelőre azonban az éves tervek szerint folytatjuk gazdálkodási tevékenységünket.” Csak abban bízhatunk, hogy ezt a legtöbb helyen így gondolják majd.

    Nyitókép: tízéves tarvágás a Mátrában a Vércverés nevű hegyen az Országos Kéktúra mellett (fotó: Válasz Online / Zsuppán András

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Magyarország kivégzése akkugyárakkal (2023. 02. 21.) A Felelet 169. cikke, vírusosok nélkül

    Magyarország kivégzése akkugyárakkal (2023. 02. 21.)

    (169. cikk vírusosok nélkül)

    Schiffer András: Hét csapás a globális autóipar legvidámabb barakkjára

     2023. február 20.  index.hu

     A cikk:

     

    Az akkumulátor-nagyhatalmi lázálmok kapcsán az alábbiakban két illúzióromboló állítást szeretnék megfogalmazni. Az elektromosautó-gyártás nem fogja magával hozni a zöldfordulatot a bolygón. Szijjártó Péter davosi víziója pedig – a helyi környezet-egészségügyi aggodalmakon túlmutatóan – sokszorosan sérti Magyarország hosszú távú érdekeit.

    Sohasem voltam az elektromosautó-gyártás lelkes híve. Akkor sem ünnepeltem, amikor éppen a német Zöldek adták át Thüringiában a kínai CATL első európai akkumulátorgyárát. Elcsatornázásnak tartottam évekkel ezelőtt is a klímaváltozás kiszakítását az ökológiai válság kontextusából, és zöldre festésnek az elektromosautó-fétist. A szkepszisre jó okom van.

    Az elektromos járművek karbonsemlegessége több ponton is vitatható. Az elektromos járművek akkumulátorai elég gyakran olyan rendszerről tölthetők, amelyik maga is fosszilis tüzelőanyagokkal működtetett erőművekből táplálkozik. Ennek a szkepszisnek a mértéke azonban talán csökkenthető a megújuló energiaforrások térnyerésével. 

    Az elektromos autó előállítása legalább kétszer akkora szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a dízelautóé:

    legyártása azért annyira klímakárosító, mert az akkumulátorhoz felhasznált elemeket ki kell bányászni, az érceket szállítani, az akkumulátorgyárakat pedig üzemeltetni kell. Egy amerikai tanulmány szerint az elektromos autók akkumulátorának gyártása nagyobb kibocsátást eredményez, mint egy személygépkocsi előállítása, azonban ezeket a magasabb környezeti költségeket idővel ellensúlyozza az elektromos járművek energiahatékonysága. Így lehet az, hogy az Európai Unió 27 országának energiamixét tekintve az elektromos autók több mint 60 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Az elektromos járművek tehát nem csodafegyverek az éghajlatváltozás mérséklésére: az autók számát kellene tömegesen csökkenteni, a közösségi közlekedést pedig ösztönözni.

    Az elektromos autók teljes életciklusára vonatkozó kutatások egyelőre túlságosan is a gyártás és üzemeltetés szén-dioxid-kibocsátásra fókuszálnak. Nem számolnak az autók egyéb járulékos szennyezéseivel, mint például az alkatrészellátással vagy a kenőolajok előállításával járó szén-dioxid-kibocsátással, illetve az elektromos autók akkumulátorainak a kidobásával járó környezeti hatásokkal (jelenleg az újrahasznosítás aránya nagyon alacsony). Az akkumulátorgyártás negatív externáliái között ott vannak továbbá az emberekre gyakorolt közvetlen behatások (zaj, bűz), a talaj- és vízbázisminőséget érintő kockázatok, a felhasznált vízmennyiség, a kivont termőföldterület akkor is, ha ezek összességükben eltörpülnek az olajkitermelés negatív externáliái mellett.

    Az elektromos autók zöldre festői szemérmesen hallgatnak arról, hogy az akkumulátorgyártáshoz – többek között – lítiumra és kobaltra is szükség van. Bolíviában találjuk a világ egyik legnagyobb lítiumtartalékát. A Bloomberg News 2018-ban már arról írt, hogy Bolívia hihetetlenül fontos ország lesz a következő évtizedben. Az erőltetett lítium-kitermelés miatt a Poopó-tó – a hatalmas ország második legnagyobb tava – már kiszáradt. Evo Morales elnök 2019. november 4-én mondta fel a német ACISA-val kötött 2018. decemberi megállapodást. Az ACISA-megállapodás felmondása megnyitotta a kaput az újratárgyalás előtt olyan feltételekkel, hogy a nyereség nagyobb része a térség lakosságánál maradjon, de felmerült a bolíviai lítiumkitermelő ipar teljes államosítása is. 

    Pár nap múlva Moralest lemondatták, a német kormány elsők közt gratulált a puccsistáknak, a megválasztott elnököt lemondásra kényszerítő katonai fellépést a német Zöldek is üdvözölték.

    Az ACISA akkumulátorokat szállít a Tesla számára, így nem meglepő, hogy a Tesla részvényeinek értéke a puccs hírére rögtön növekedni kezdett. Az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges másik nyersanyag, a kobalt bányászatánál kiemelt probléma a gyermekmunka alkalmazása. Kongó az egyik fő kobaltexportőr a világon, amely az elektromos autók akkumulátorainak fontos alapanyaga, ahol gyakran kiskorúak hozzák elő éhbérért a profitot termelő ásványt. Az elektromosautó-ipar tehát mint cseppben a tenger mutatja be: a Globális Dél kifosztása, kizsákmányolása és elszennyezése árán zöldül a Globális Észak.

    A hazai akkumulátorgyártás eddigi tapasztalatai nem csupán a szkepszisre, hanem az állampolgári aggodalmakra is alapot adnak. Gödön, Komáromban érzékelhető érdeksérelem éri az ottaniakat az akkumulátorgyártás irányából az üzem környezetében terjengő szúrós szag, a betemetett mérőkutak, a folyamatos zaj, az ivóvízben talált oldószerek miatt. A komáromi SK Battery akkumulátorgyár extra vízigénye miatt a térségi ipari célú karsztvízfelhasználás hamarosan szintet lép, ennek pedig főként azok a 20 kilométerrel arrébb fekvő tatai karsztforrások – s persze a tatai Öreg-tó – ihatják meg a levét, amelyek vízszintje az elmúlt években a klímaváltozás hatásait is kezdte megsínyleni.

    A Samsung SDI gödi üzemének már ma is nagyobb az egynapos vízfelhasználása, mint Kecskemét városának. A gödi Samsung-bővítésnél új környezeti hatástanulmányt sem kell végezniük a befektetőnek, a gödi talajvízben pedig megjelent az NMP nevű anyag, ami magzatkárosító hatású, és az akkumulátorgyártás során használják oldószerként. A hatóságok nem adják ki a vállalat saját méréseinek egy részét, mondván, azokban üzleti titok is található, s az is kiderült, hogy a szennyezés egyébként éves rendszerességgel kötelező mérését a cég korábban elmulasztotta. A tervezett beruházások helyszínein, Nyíregyházán és Debrecenben tartott viharos közmeghallgatásokon a beruházók, az önkormányzatok, illetve a szakhatóság képviselői sem válaszoltak érdemben például a beruházással okozott környezeti terheléssel, a majdani telephelyen tárolandó mérgező anyagokkal és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatban feltett konkrét kérdésekre sem. A debreceni CATL-beruházás kapcsán a kormánypropaganda előszeretettel hivatkozik a kínai beruházó – már említett – thüringiai üzemére. A párhuzam azonban több ponton sántít. A CATL Debrecenbe tervezett gyára hétszer többet termelne, háromszor nagyobb lenne, továbbá három és félszer annyian dolgoznának benne, mint a thüringiaiban. Azon kívül Thüringiában – tartományi és szövetségi szinten egyaránt – működik olyan ellenőrző apparátus, amely képes és hajlandó a beruházót rákényszeríteni a környezetvédelmi szabályok betartására.

    Szijjártó külügyminiszter néhány hete Davosban felvázolta kormánya Magyarország-vízióját: Magyarország a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált az elektromosautó-iparnak, a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van. A következő napokban Dömötör államtitkár berúgta a propagandagépezet motorját. Diadaljelentésében ismertette, hogy hazánkban eddig 17 településen jelentek meg zömében ázsiai akkumulátorgyártók, összesen 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be, ehhez pedig mintegy 300 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak. A debreceni beruházás kapcsán megjegyezte: „Ha a tervezett beruházások megvalósulnak, 10 milliós országként is képesek lehetünk arra, hogy 2030-ra a 3. helyen legyünk akkumulátorgyártásban. Ez sok ezer új munkahelyet jelent, és fontos hídfőállásokat a jövő iparágában.”

    A Mediaworks gazdasági alegysége egyenesen felturbózta a szijjártói látomást: „A jelenleg ismert tervek alapján kijelenthető, hogy a 2027-es ciklus végére Magyarország világviszonylatban a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitással fog rendelkezni Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Egészen »brutális« együttállás ugyanis, hogy a nagy német autógyártók és a nagy kínai akkumulátorbeszállítók itt találkoznak, ami páratlan helyzetet teremt. Ezért Magyarország lehet az egyik legnagyobb akkuklaszter Európában, de világviszonylatban is olyan hely lehet, ahol előszeretettel fognak a következő évtizedekben megjelenni mind a járműgyártók, mind pedig az akkumulátorgyártó-kapacitások.” Az elmúlt napok bejelentései alapján a történet ott tart, hogy Magyarország kormánya további több tucat akkumulátorgyárat tervez Németh László Kert-Magyarországról szőtt álmának helyébe. A kabinet a maga narratíváján belül tulajdonképpen teljesen logikusan viselkedik.

    A NER 2010 után nem egyszerűen átvette, áramvonalasította is a rendszerváltás utáni kormányok összeszerelő modelljét: Magyarországot tette meg a német autóipar legvidámabb barakkjává.

    Az összeszerelő ország rémképét annak idején jómagam is visszatérően elhibázottnak tartottam, Szijjártó külügyminiszter pedig nem véletlenül vállalta fel a német autóipar brüsszeli szócsövének dicstelen szerepét, amikor négy éve kijelentette: „Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva észszerűtlenül korlátozza.” Mivel időközben az Európai Unióban döntés született arról, hogy 2035-től a belső égésű motorok gyártása befejeződik Európában, az Orbán-kormány ösztönösen nyúlt a német autó- és kelet-ázsiai akkugyártók közötti konnektorszerep után. Körülbelül úgy, mint amikor valaki padlógázzal menekülne előre egy zsákutcában. Van valami ironikus abban, hogy a „szabadságharcos” kormány éppen a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) „Deglobalizáció vagy reglobalizáció?” című panelbeszélgetésén vezeti elő korrigált jövőképét.

    Orbán Viktor kormánya újólag egyértelművé tette, hogy a reglobalizáció vs. relokalizáció dilemmájában a rendező Klaus Schwab szervezetével azonos oldalon áll. Ebben persze semmi meglepő nincsen, hiszen a magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt letette a hűségesküt a szabadkereskedelmi világrendre: „A szabad kereskedelem kiterjesztése a glóbuszon bizonyítottan az emberiség javát szolgálná.”

    Tételezzük fel egy pillanatra, hogy a debreceni és nyíregyházi kérdésekre kielégítő válaszokat kapunk, és a helybéliek életminőségét a beruházók valóban meg fogják óvni. Fogadjuk el továbbá, hogy Lánczi Tamásnak és a megafonosoknak lehet igazságuk abban, hogy az Orbán által kinézett konnektorszerep számos külföldi gazdasági-geopolitikai érdeket sért. A lényeges kérdés azonban ekkor sem az, hogy a tiltakozás kinek állhat még érdekében: hanem az, hogy ami a tiltakozás célpontja mögött húzódik, a Szijjártó által Davosban felvázolt konnektorszerep Magyarország hosszú távú érdekeit szolgálja-e?

    Orbán Viktor stratégiája viszonylag egyszerűen összegezhető: „ügyes” (ld. még: „sajátos észjárás”) becsatlakozás a nagy globális ellátóláncokba, és siker a lefelé tartó globális bér- és környezetszabályozási versenybe. Ha az utóbbi kapcsán egy külföldi befektető esetleg az EU túl szigorú környezetvédelmi szabályai miatt aggódna, Orbán úgy ajánlhatja fel a belépést az uniós piacra, hogy közben három irányba is kikacsinthat.

    Egyrészt a „regálé jogot” szerzett multinacionális befektető számára biztosítja a Gyurcsány-kormány idején feltalált kiemelt beruházási szabályozást, aminek lényege éppen a közösségi ellenőrzés lazításában rejlik. Másrészt a meglévő rendelkezéseket sem tudják ellenőrizni az állami ellenőrző apparátusok, amelyek létszámát az utóbbi években folyamatosan nyirbálták: a német és a magyar határértékek ugyanis hiába hasonlóak, ha például a gödi Samsung-gyárnál évekig nem mérték rendesen ezeket, vagy a Nemzeti Akkumulátor Stratégiához egyszerűen nem készítették el az amúgy roppant eurokonform környezetvédelmi törvényben előírt stratégiai környezeti vizsgálatot és így tovább. Harmadrészt az eljáró hatóságok a befektetők által benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat simán – és persze a környezetvédelmi törvény, valamint az aarhusi egyezmény előírásait megszegve – üzleti titoknak minősítik, s így a kör bezárul. Magyarország üzleti titokba bújtatva válhat Európa hulladéklerakójává.

     

     

  • Márai: Hallgatni akartam (könyvajánló) (2020. 08. 30.)

    Márai: Hallgatni akartam (könyvajánló) (2020. 08. 30.)

    Helikon, 2013

     

    A felvidéki bevonulás:

    ...  a felvidéki zsidóság... az utolsó húsz esztendőben elhatározó hűséggel tartott ki amagyar kisebbség mellett... (88.o.)

    ... a mindennapos élet gyakorlatában a magyarság... demokratikus életfeltételek között élt.

    Ezen a napon nemcsak az elszakított országrész tért haza Magyarországra, hanem visszatért a "méltóságos úr" is a Felvidékre, visszatértek a kísértetek, a magyar félmúlt megdöbbentő, elevenen maradt árnyai, a műveletlen és orrhangon tárgyaló, pecsétgyűrűs bíró, adóhivatalnok... Visszatért a szigorúan úr-cseléd társadalomra tagolt Magyarország ellenszenves hangja, a hajbókolós köszongetés divatja, a "kérlek alássan"...

    A közigazgatási... rendszer, melyet hoztunk, úgy rendezkedett be ezen a területen... mint... valamilyen gyarmati területre, ahol korbáccsal, pálinkával és kereszttel kell a benszülötteket móresre tanítani.

    ... a visszacsatolt erdélyi országrészen megismétlódtek e tünetek...

    ... okosabb lett volna a közigazgatást az öslakosok kezén hagyni.

    A gyarmatosok büntetőexpedíciójának csatakiáltásával vonult be az új, trianoni szellemben nevelt magyar hivatalnoki... társadalom... (92.o.)

    Hogy ez a megvadult, elnácisodott, fejét vesztett hivatalnoki és katonai szellem kegyetlenségben és öngyilkos elvetemültségben hová fajulhat, azt megmutatták néhány évvel később az újvidéki események... Ez a szörnytett megmutatta, miféle erők önállósodtak a hivatalos, a méltóságos, a tekintélytartó Magyarország színfalai mögött.

     A Vitézi rend:

    ... az elgondolás értelme, megteremteni a nemzet értékes, bátor, helytálló egyéneiből egy új nemességet, nem volt helytelen... Két évtized alatt a vitézek rendje átalakult ... a vitézi cím előjogot jelentett a versenytárgyalásoknál, állások elnyerésénél,... kivételezettséget jelentett az egyetemen, a vizsgáknál is.

      Sajtó:

    ... a pillanattól, amikor a náci nagynémet közelség megnövesztette a hazai jobboldaliság taraját, kóros sarjadzással nőttek elő a magyar szellemtestből az uszító hangú, minden ízlést, tárgyilagosságot nemesebb vitahangot megtagadó termékek.

     ... amilyen értékben elfelejtettek újságot írni a magyar újságírók, olyan mértékben tanult meg újságot olvasni a magyar közönség... (106.o.)

     Polgárság:

    ... mintha a polgári szerepkör igazibb ellenfél lenne... mindig marad egy ellenállási arcvonal... a polgári életérzés, világszemlélet...

    Bethlen:

    ... jobban féltette a magyarságot a szlávság felőrlő faji erejétől, mint a bolsevizmustól...

    ó mindkét találkozó alkalmával megígérte, hogy fegyverszünetet kér... (148.o.)

  • Maszk - 30. víruscikk a honlapon (2021. 01. 18.)

    Maszk (2021. 01. 18.)

    'Felelet':

    • Használata hallgatólagos egyetértéssel a többi polgár szemében is legitimálja a hatalom tetteit: a bezárásokat, a pánikkeltést, sajtóhazugság-dömpinget, büntetéseket, családi cégek tönkretételét, multi-cégek támogatását, családi és közösségi kapcsolattartás ellehetetlenítését, idősek magányra ítélését, háborús közállapot, jogszabályok bevezetését.
    • Aki csak kényszerből, meggyőződése ellenére hordja, az olyan, mintha minden szembejövőnek folyamatosan hazudna.
    • A nép hatalom általi, hatalmi célú összezavarása, megcsúfolása, szándékos elbizonytalanítása, zavarosban halászás, hogy míg két éve az arc eltakarása terrorgyanús volt, most épp az ellenkezője a kötelező.
    • Az egymásra mosolygás (szeretet, jószándék kinyilvánításának) megtiltása az amúgy is bizalmatlan, (reklámoktól, tv műsoroktól, oltásoktól?) agresszív társadalom, emberek további egymásra uszítását jelenti, embertelen és keresztény viselkedés ellenes. (Janikovszky: Mosolyogni tessék)
    • Az állandóan változó, ellentmondó maszk előírás (hol kell, milyen legyen, polgármester írja elő részben) nevetségessé teszi a szabályozást, és a nevetséges kötelezése pedig azt jelenti: tudjátok, hogy értelmetlent követelünk, de azért is be kell tartsátok, különben pénzbüntetéssel tönkreteszünk titeket. (Ez a kegyetlen katonai rend. Szó nélkül tedd azt, amiről tudod, hogy hazug, rossz.)
    • Mindeközben az országot Európa előtt képviselő, nevünkben szavazó fidesz-alapító Szájer példáján láthatjuk, hogy a ránk erőltetett korlátozásokat az álszent, a társadalmat évtizedekig hazugságban tartó uralkodó réteg mennyire tartja magára nézve kötelezőnek. (És a hirdetett keresztény konzervatív családbarát igazmondó beállítottság mennyire nem igaz.)
    • Mint minden pénzbüntetés, egyenlőtlen viszonyok között igazságtalan, mert a dúsgazdagokat nem érinti, nem érdekli.
    • A sajtóban és a világhálón hivatalosan is letiltották az ellenvéleményeket, sőt büntetendővé váltak, ami valószínűbbé teszi azok igazát. A tisztességes, önálló gondolkodású jó szakemberek félreállítása is erre utal. (Cserháti Péter, OORI) Történelmi példa: Semmelweis igazát a hivatalos orvosi hatalom 40 évig tagadta, a szülészeteken ezzel mindaddig minden harmadik anyát megölve.
    • A szövetmaszk nem gátolja a vírus áramlását. Célja a hatalom által kitalált helyzet demonstrálása, elhitetése, a félelem fenntartása, mint amikor a Budapestre egyáltalán nem kíváncsi afrikai bevándorlókat a fővárosba utaztatták.
    • A maszk különösen abszurd, ha valaki prüszköl vagy köhög. Ha leveszi közben, ha nem.
    • A maszk a viselőjébe mindenféle a szervezet által eltávolított rossz dolgot visszajuttat: a maszk tehát megbetegít.
    • A maszk (minél „jobb”, annál inkább) a természetes, normális lélegzés nehezítésével (tudat alatt is, a nehezebb légzéssel) a szervezetben stresszt okoz, ezzel betegít.
    • A maszk a viselőjének, de a látványával a többi embernek is háborús érzést okoz, mely elrontja a polgárinak, európainak, demokratikusnak ígért életünket, növeli a megbetegítő folytonos stresszt.
    • Hasonlóan kettéosztja a társadalmat és megalázza mindkét(!) felet, mint a német megszállás alatt a zsidók kötelező csillagjele.
    • Sajnálatos, hogy az arcok, a kedves, a jóakaratú, az emberi, a szép arcok látását ezzel megtiltják. Helyette óriásplakátokat, csúf modern épületeket nézegethetünk. Valós emberi közösség helyett pedig csak a világhatalom által ellenőrzött és befolyásolt virtuális kapcsolat a megengedett.

     Mi szól mellette?