user_mobilelogo

Tagged in: környezetvédelem

  • Vírus: SARS-CoV-2 összevetése egy influenzajárvánnyal (2020.03.25.)

    Vírus: SARS-CoV-2 összevetése egy influenzajárvánnyal (2020.03.25.)

    szemlélt cikk: Hányan is halnak meg nálunk egy influenzaszezonban? Joób Sándor 2020 03 05

     A cikkből kiderül, hogy egy erősebb influenzajárvány heteiben Magyarországon napi 100-170, főleg idős, súlyos beteg emberrel halnak meg többen, mint influenzamentes hónapokban. Most naponta egy a többlet, azaz százszor kevesebb, mint influenza esetén.

     A számot Olaszország népességére vetítve, ott egy influenza napi 600-1000 többlet halálesetet okoz, azaz annyit, mint a mostani vírus.

     (Azt nem értem, hogy az akkori halálesetek miért nem okoznak kórházi túlterhelést. Talán mert az országban egyenletesen oszlik el a betegszám? Vagy mert nem kell lélegeztetőgép? Olyan nehéz a mai iparnak sebtiben legyártani akárhány gépet?)

    Felelet

     

    a cikk:

    https://index.hu/belfold/2020/03/05/influenza_halalozasi_arany_ksh_halaloki_statisztika_koronavirus_jarvany_kronikus_beteg_idos/?token=d96555b79b34db434de43cf10f7297f4

    a cikkben hivatkozás:

    https://qubit.hu/2020/02/06/jankovics-istvan-virologus-az-uj-koronavirus-alig-fertozobb-mint-egy-atlagos-influenza

    (és ha már rátaláltam erre az újságra, ez is érdekes:)

    https://qubit.hu/2020/03/25/a-brit-nepesseg-fele-fertozott-lehet-egy-friss-oxfordi-tanulmany-szerint

     

  • Vírus: van más vélemény is a járvány kezeléséről (2020.03.20.)

    Vírus: van más vélemény is a járvány kezeléséről (2020. 03.  20.)

    És ez jó.

    Furcsa volt hallani, hogy mindenki (szakemberek, papok, kormánytagok, járókelők) tökéletesen egyetért a bezárkózás, leállított élet, tönkremenő gazdaság, megszüntetett kultúra, közösségi élet, számítógépre szoktató oktatás taktikájával. Mást gondolva, bolondnak és bűnözőnek, szinte gyilkosnak állítják be az embert. Pedig, főleg a tudományban, na meg a politikában, az ellenérvek, a gondolkodás szabadságának hiánya sose vezetett jó dolgokra.

    Az ügyet másként látók most társakra leltek, bár őket is úgy támadja a (hadiiparszerű, a teljes oktatást, kutatást, nyilvánosságot vezérlő) gyógyszeripar és tanítványaik, hogy talán feladják módszerüket. Miszerint a Szerbiától Spanyolországig közkedvelt hadiállapot, kijárási tilalom stb. fölösleges, sőt sokkal több kára van, mint esetleges haszna, van más mód. Ők:

    Borisz Johnson brit miniszterelnök

    Patrick Vallance, Johnson egészségügyi főtanácsadója

    Mark Rutte holland miniszterelnök

    Jaap van Dissel, a holland nemzeti közegészségügyi intézet vezetője

    svéd kormány

    Anders Tegnell, svéd állami epidemiológus

    Talán ennyi európai országot, szakértőt, választott vezetőt mégse kéne csak úgy leszamarazni. Se félresöpörni, elhallgatni az érveiket. Helyettük egy eddig rettenetes, a szabadságot lánctalppal eltipró diktatúrának beállított országot követni. Hiszen hazánkról van szó!

    Volt már olyan, amikor egy ország bátran eltérve a tömegnyomástól (divattól, hisztériától, háborús korrupciótól), a világháborúban egészséges közellátást szervezett, ezzel később megmentette népét a mindenhol máshol tomboló spanyolnáthától is. Mikkel Hindhede 1862-1945. Magyarul ebben a könyvben olvashatunk az esetről: dr. Ralph Bircher - Szigorúan bizalmas

     

    Felelet.hu

    ui: Gémesi György gödöllői polgármester is mer önállóan gondolkodni (03.15.)

     

    Gémesi.jpg

     

     

    2020. 03.29. bővítés

    pár cikk Svédországról (ahonnan "nincs információ")

    https://hu.euronews.com/2020/03/29/elet-a-jarvany-idejen-a-fegyelmezett-svedorszagban
     
    https://indirekt.hu/cimlap/koronavirus-szabad-az-ut-nem-harcolnak-a-svedek-a-jarvany-ellen/
     
     https://azonnali.hu/cikk/20200328_europa-bajba-jutott-vezetoinek-nagyon-jol-jott-a-koronavirus
    "Svédország a gazdasági leállás helyett hagyja kicsit jobban terjedni a koronavírust, és inkább az egészségügy színvonalában bízik. Ezt a válságkezelést sem ellenzik azonban hevesen a választók, Stefan Löfven szociáldemokrata-zöldpárti kormányának támogatottsága emelkedni tudott a februári adatokhoz képest."
     
    https://felvidek.ma/2020/03/a-svedek-elkepesztoen-vakmero-jarvanykezelesi-strategiaja/
    "60 haláleset 03. 29-éig"
    „Egyértelmű, hogy Svédország kivételt képez” – jellemezte a helyzetet a The Financial Times napilapnak Carl Bildt volt miniszterelnök. Egyelőre csak az ötszáz résztvevőt meghaladó nyilvános rendezvényeket tiltották be, bezártak az egyetemek és azt tanácsolták az embereknek, hogy amennyiben lehetséges, dolgozzanak otthonról. A vendéglők és kocsmák nyitva tartanak, de csak az asztaloknál szolgálnak ki, a bárpultnál nem. "

     

     

  • Vízmegtartás, fokgazdálkodás (2025. 03. 22.)

     

    Vízmegtartás, fokgazdálkodás (2025. 03. 22.)

     

     

    https://www.valaszonline.hu/2025/03/21/balogh-peter-vizvalaszto-tisza-aszaly-alfold-tajgazdalkodas-interju/

    „Nincs olyan, hogy káros víz” – az élő Tiszáért küzd a nagykörűi gazdálkodó

    Borbás Barna

    2025.03.21.

    Tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon: igazi agrárpolitika nem létezik. A mezőgazdaság rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve, és ameddig ebben nincs alapvető változás, a vízhelyzet sem javul – mondja Balogh Péter. A nagykörüi gazdálkodó geográfus egyike volt annak a néhány civilnek, aki a 2022-es pusztító aszály után életre pofozta a hazai vízmozgalmat, és ma is viszi annak zászlóját. Állítja: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat, még az árvíznek is meg kellene találni a helyét a tájban. Balogh Péter mindent megtett, hogy hasson a kormányzati politikára, a magát tradicionalistának valló, lovas hagyományőrzőként a Kurultájon is fellépő geográfus ügyét mégsem a Fidesz, hanem az ex-LMP-s Keresztes László Lóránt karolta fel. Portré a nagykörüi harcosról, a végén a Vízválasztó Mozgalom programjának ismertetésével.

    „Gazdálkodó geográfus vagyok, így, vessző nélkül, hogy az első szó jelzője a másodiknak. Tudományos módszertanom a helyivé válás. Egyszerűen az, hogy itt vagyok: gumicsizmával, traktorral, cigányokkal vidéken, az alföldi tájjal, benne az emberekkel. Azonos vagyok a kutatásommal és higgyék el, egészen más információkat lehet így kapni, hogy te tartod az állatot, neked hiányzik a víz, mintha ugyanezt egy városi intézet fizetéses kutatójaként csinálnám.”

    Balogh Péter, a Vízválasztó mozgalom szervezője, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a nagykörűi Tisza-parton sétálva fejtegeti ezt. A Szolnokról származó geográfus huszonöt éve él és gazdálkodik itt, 40 hektáron: korábban szürkemarhákkal és juhokkal is foglalkozott, mostmár csak ló van saját, és a hullámtéri területein bérbe legeltet húsmarhát, valamint a mentett oldali gyepeken kaszálót tart fenn. Mégis, alapvetően tanárnak tartja magát: „Ember és Természet(e) között akarnék közvetíteni, a fenntartható kapcsolat megtalálása céljából.”

    Balogh Péter a 2022-es aszály óta kibontakozó civil vízmozgalom egyik fő figurája: konferenciákat, fórumokat, akciókat szervez. Az egyik leglátványosabbat pont innen néhány méterre, ahol most sétálunk: a nagykörűi Tisza kiszáradó medrében tartottak ülést az aszályhelyzetről 2024 szeptemberében, mégpedig a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága keretében, ahova csak két ellenzéki képviselő jött el, a kormányoldal távol maradt.

    Mikor érezte először, hogy baj van a vízzel?

    – 1997. március elsején beszéltem róla először tudományosan.

    Elég konkrét válasz.

    – Emlékszem, mert akkor volt az első szakmai előadásom, a Bolyai Szakkollégium házi konferenciáján. Arról szólt, hogy tájhasználat-váltás kell, mert ami most van, az fenntarthatatlan.

    Sok-sok évvel a nagy hőhullámok, aszályok előtt járunk, amikor még bőven volt víz. Miből következtetett a bajra?

    – Egyrészt megtanultam az iskolában, hogy 500 mm csapadék van az Alföldön, amire jut 800 mm-nyi párolgás, úgyhogy kéne az árvíz, amit viszont levezetnek. Másrészt Szolnok alatt nőttem fel, a kiszélesedő Tisza ártér volt a játszóterünk. Apám mérnökember, de nagyon erős történelmi és természetorientált nevelést adott. Rövid idő alatt rájöttem, hogy a mai, csatornává tett Tisza-folyó alig emlékeztet arra, ami eredendően lenni akarna. És hogy

    amikor kimondjuk azt, hogy „Meg kell menteni a Tiszát!”, akkor az egész tájról beszélünk, melyet a tiszai vízrendszer hozott létre.

    Ezért beszélek eredendő, tehát létéből fakadó működésről: a hegyekből anyagot szállított, lerakta, elteregette, formákat hozott létre, és a struktúrához sajátos működés társult, ami fenntartotta az életet. Ezért kell táji léptékben gondolkodnunk. Élő tájban. És a tájba természetesen beleértendő az ember is. „Természetesen” a természetellenes ember is. Csakhogy az ellenműködő ember tönkreteszi az eredendő működést, ami által ellehetetleníti az életet. A sajátját is. Azt kérdezte, miből látszott már az ezredforduló előtt, hogy elindult a kiszáradás. Menjünk vissza 2000-be, amikor a nagy árvíz volt a Tiszán: a hullámtéri színültig volt, de 200 méterre kiszáradtak a békák az aszályban. Feltettem a kérdést: miért nem teszik ide a vizet? Ide való, helyből pedig rengeteg van, csak a víz helyét elfoglalták a szántók.

    Nem ez az árvízi védekezés lényege: hogy nem engedjük elárasztani a földet, utat, falut?

    – Ha egy vízhiányos területet megvédünk a víztől, az nem jó. Nem megakadályozni kell az árasztást, hanem szabályozni. A tájban, a morfológiában, a domborzatban lenne helye a víznek. A régiek úgy építették fel a tiszai településszerkezetet, hogy a falvak „szigeteken”, vagyis magasabb pontokon legyenek. Nézzék meg, ahogy átjönnek Szolnokról Nagykörűbe: „dombra” fel, ott a település, aztán „dombról” le, ott az ártér. A Tisza így alakította, az ember alkalmazkodott hozzá – legalábbis régen. Aztán az ember kitalálta, hogy telket, házat, pincét épít az ártérre, a mélyen fekvő területekre, és minden páros évben kiabál, hogy „Támad a víz!” Könyörgöm, nem támad az, csak menne a helyére, hozni az életet. Sosem felejtem el, néhány éve egy vízügyes mondta egy konferencián: kész már a paradigmaváltás, mert mostantól csak a „káros vizet vezetjük le”. Amire a válasz a tanításom egyik alaptétele: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat – az Alföld éghajlati adottságai mellett. Ha a víz kárt okoz, akkor rosszul szabályozta az ember.

    A köztudomással ellentétben a gátakat nem a települések védelmében építették, hanem a szántóföldi gyarmatosítás érdekében.

    Mondjunk le önként termőterületekről?

    – A termőképesség – víz és talaj – éppenséggel a helytelen tájhasználat miatt veszik el. A tájhasználaton kell változtatnunk, és akkor meg van oldva az árvízvédelem, úgy, hogy közben nem száradunk ki. A hegyvidékek víztöbbletére szükség van az alföldi tájban, félreértés ne essék, nem természetvédelmi okok miatt, hanem a gazdálkodás és az élet fenntarthatósága miatt. Szükség van rá a talajnedvességhez, a felszín alatti vizek életben tartásához, a párolgáshoz, ami vizet juttat a levegőbe, hogy legyen minek visszaesnie, miközben megoldja a napsugárzásból érkező óriási energia eloszlatását, tehát a táj hűtését, a hőmérséklet járásának mérséklését. Az árvizek kiengedése kell a sivatagosodás elkerüléséhez. Ezeket az összefüggéseket nem veszi figyelembe a modern mezőgazdaság és az azt kiszolgáló vízügy.

    Egy hónapja cikket írtunk Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkájáról, az Eltékozolt vizeinkről, mely meggyőzően mutatja be, hogy az Alföld kiszáradásának elsődleges okozója a túlcsatornázás, a totális vízlevezetés. Nem az a fő baj?

    – A film kiváló diagnózist ad, de a terápiás javaslatban nem kap elég hangsúlyt a kulcsfontosságú összefüggés: hogy a vízlevezetés helyett a nagyvízi hozamok kivezetése szükséges; tehát az árvizek mentett oldali árterekbe való bevezetése ellensúlyozhatja a kiszáradást. Érdemes megnézni az 1992-es Magyarország Nemzeti Atlaszát: van benne egy térképlap, mely a nyári félév „éghajlati vízhiányáról” szól. Nos, az a rendszerszerű csapadékhiányt mutatja, de az ugyancsak rendszerszerű árvízi víztöbbletekkel nem számol. Ez a fő baj.

    Azt akarja tehát mondani, hogy felejtsük el, hogy az árvíz rossz, mert valójában jó?

    – Az árvíz a táj pulzáló szívverése, ami arra való, hogy ellássa vízzel és tápanyaggal a tájat, amivel egyébként iparszerű, drága és mérgező módszerekkel próbálkoznak, elégtelenül. Évi átlagosan 500 milliméter csapadék hullik, harminc és száz éve is ennyi volt, ebben nincs lényegi változás, csak az eloszlás borult fel. Erre az 500 milliméter csapadékra jut 800 milliméter párolgás. Ez a párolgási kereslet növekszik a hőmérséklet emelkedésével, de a minimum 300 milliméteres csapadékhiány rendszerszerű: az aszályhajlam része a természetes működésnek, de az aszályhajlamból aszályt a többletvizek elvezetése csinált. Ha az árvizet hozzászámoljuk, akkor nincsen hiány! A helyes vízélethez tehát nem megspórolható, hogy az árvizet értelmezzük másképpen, és használjuk fel.

    Vízügyes szempontból ez nem így látszik: évtizedeken át óriási vízbőség volt nagy belvízkárokkal, az ágazat leginkább 2010 óta jegyzi a kiszáradás jeleit.

    – Ez a hozzáállás vezetett a táj kiszárításához. Egyébként már Széchenyitől is van olyan idézet, miszerint látja, hogy a vízhiány nagyobb baj, mint a vízbőség, és aztán végig megjelenik a vízügyi szakirodalomban, hogy nem úgy kellett volna csinálni, ahogy mégis koncepcionálisan megcsinálták.

    Állattartóként, gazdálkodóként hogyan érinti a vízhiány?

    – Van tíz hektár területem bekerítve, de mostmár nyaranta annyira kiszárad, hogy két lovat sem tud eltartani. Kiszárad a gyep, és mostmár a kútban is lement a víz. Van ott egy csatorna, húsz éve télen-nyáron volt benne víz, nem is csináltam kerítést oda, úgyse mennek át a lovak rajta. Nagyjából tíz éve nyáron kiszáradt, de télre visszajött a víz. Öt éve már télen sincs. Most, idén karácsonykor először fordult elő, hogy kimentek a lovak a csatornán keresztül.

    Tavasz van, és nincs víz kútjában?

    – Ez már tényleg új korszak. A folyamat tudományosan is dokumentált: 400 talajvízkút adatai szerint évente 2-5 cm csökkenés tapasztalható a talajvízszinteben, ami az Alföld 50 ezer négyzetkilométerére vetítve

    balatonnyi vízmennyiség elvesztését jelenti. Nem összesen, hanem minden évben.

    Ahol annyira lecsökken a talajvíz szintje, hogy a fák sem érik el, akkor kiszáradnak. Örökre. Ez a folyamat már tapasztalható bizonyos helyeken. A gazdálkodó sikertelen erdőfelújításként találkozik vele, hiába a törvényi kötelezettség. Fák helyett füves puszta lesz, s aztán füvetlen. Ez a sivatagosodás iránya, amit az emberi döntő hatás miatt pontosabb sivatagosításnak nevezni. Nem metaforikusan, hanem tudományosan.

    ×××

    Balogh Péter – a Zöld Gerilla Mozgalmat szervező Kulcsár László és más érintettek és segítségével – a három évvel ezelőtti pusztító aszály után, 2022 szeptemberében rendezte meg először a Vízválasztó konferenciát, több mint tizenöt szakértő, köztük víz- és környezetmérnökök, biológusok, ökológusok közreműködésével. A rendezvényhez kapcsolva kiadtak egy nyilatkozatot „a kezdődő katasztrofális éghajlati események kivédésére”, és azonnali struktúraváltást, táji vízvisszatartásra átalakított rendszereket sürgettek. Bár a konferenciához az agrárminisztériumtól kértek és kaptak termet, a szaktárca hivatalosan nem jelent meg az előadásokon.

    Ez a fajta összefogás, a változatos hátterű kutatók és gyakorlati szakemberek összeültetése akkoriban újdonság volt, bár a koncepció nem az: az alapokat Molnár Géza már a múlt század nyolcvanas éveitől megírta, de a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) tervezésbe huszonöt éve bekerült. Magát a „vízválasztó” kifejezést mint mozgalmi jelzőt a Szövetség az Élő Tiszáért – Vízválasztó Egyesület már 2018-ban használta az egyik pályázatánál, és az említett is konferenciát megelőzte az augusztusi zászlóbontás a Magyarok Országos Gyűlése nevű rendezvényen, Ópusztaszeren.

    Az akkor indult kezdeményezésnek kettős célja volt: hírverés, a társadalom felrázása, és azért volt sürgős, mert el kellett kerülni, hogy a Kormányzat a vízlépcsőépítést hirdesse meg megoldásként. „A »vízhiány van = vízlépcső kell« téves megoldás meghirdetését akartuk kivédeni, és végre arról beszélni, ami a lényeg: hogy a tájból hiányzik a víz, oda kell juttatni, nem pedig a táj kiszárításához vezető rendszert újabb hatalmas műtárgyakkal továbbfejleszteni” – mondja Balogh.

    A vízválasztósok sikeresen gyűjtötték maguk köré a témára fogékony közönséget, és komoly szerepük volt a magyar vízpolitika életre pofozásában. Az idén januárban az Országgyűlés Barankovics István Irodaházában megrendezett Vízválasztó II. Konferencián még több kutató szólalt fel, magas szinten képviseltette magát a Vízügy, már politikusok is megjelentek: Keresztes László Lóránt ellenzéki országgyűlési képviselő mellett felszólalt a területért felelős államtitkár, V. Németh Zsolt is, valamint Bencsik János fideszes képviselő.

    xxx

    Sikerült összeültetnie kormányzati és ellenzéki politikusokat, akik látszólag konszenzussal beszélnek arról, hogy a probléma valós, lépni kell. Elégedett?

    – Hangsúlyozom, hogy ez kérdés és koncepció felülemelkedik a pártpolitikai cirkuszon. A politikával mint államigazgatással van dolgunk, minthogy övé az ágazatok feletti felelősség, és így a változtatás lehetősége. Ennek megfelelően az elégedettségtől nagyon messze vagyunk. Örülök, hogy több politikus megtalálta a témát, Keresztes László Lóránt már az első Vízválasztón is ott volt, csendben végighallgatta, átlátta a koncepció helyességét, megjegyzem, földrajzos doktori fokozattal rendelkezik, és azóta a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnökeként segíti a mozgalmat. Neki köszönhető a januári hatékony helyszín és rendezés. Vezető politikus egyedül Dúró Dóra keresett meg, aki mint az Országgyűlés alelnöke kapott tőlem tájékoztatást, és láthatóan megértette a valós problémát és a megoldási javaslatunkat. Toroczkai László beleállt a zsilipzárásba is a Zöld Gerillával – igyekszünk mi is használni a cirkuszi porondot. A kormányzat hivatalos bizottsági meghallgatásokon kapott tájékoztatást, fogadott Farkas Sándor miniszterhelyettes úr, de láthatóan a jelenlegi rendszerben maradtak,

    eddig sajnos a Fidesszel nem sikerült megértetnünk a téma jelentőségét. Országosan a „vas és acél” értékrend szerint zajlik a nehézipar

    és az iparszerű gyarmatosítás erőltetése, a „környezet” és a „civil” fogalmak teljes és végzetes félreértése mellett. Megyei szinten is bántó az értetlenség. Úgy gondolják, hogy ez csak valami környezetvédelmi ügy, ami eleve nem fontos, és egyébként is valami balos dolog.

    Ön alföldi gazdálkodó, lovasnomád hagyományőrző, fellép a Kurultájon, a harcostársai sem tőrőlmetszett „libernyákok”. Miért is nem rohant önhöz tárt karokkal a Fidesz?

    – Nem tudom, nem értek a politikához. Az egyesületünk alelnöke hagyományosan jó kapcsolatban van a Fidesszel, csak sajnos a párt politikáján ez nem látszik.

    Most indult „Vizet a tájba” címmel program az OVF-nél, ami az önök szóhasználata, és – elvileg – megvalósítás előtt áll egy sor vízvisszatartást szolgáló beruházás.

    – A Vízügy nyitása fontos jele annak, hogy látják, mekkora a baj, hogy terület kell a megoldáshoz, és elhiszem, hogy őszintén keresik a megoldást. De még mindig hiányzik az alapvető szemléletváltás, amit jól mutat, hogy gazdálkodói szándékokról érdeklődnek. Valójában a domborzat és a vízjárás mondja meg, hogy hová való a víz, hol lehet, és kellene árasztást csinálni. Az államnak az a feladata, hogy ezt kommunikálja a gazdálkodók felé, és hogy a szabályzó és támogatási rendszerét úgy alakítsa, hogy a gazdálkodónak megérje a természethez igazodva gazdálkodni.

    Ez úgy féltucat törvény- és talán tízszer annyi szabálymódosítás, újraírt tulajdonosi viszonyok. Nem fogják azt mondani: köszönjük Balogh úr, de ez illúzió?

    – A valóság azt mutatja, és mostmár a tudomány is bizonyítja: az az illúzió, hogy a jelenlegi rendszer jó.

    Arra mégiscsak kellene mondani valamit, hogy mi lesz a földtulajdonosi jogokkal. Hogy magyarázzuk el rengeteg gazdának, hogy bocsánat, de a te földeden mostantól víz lesz, amikor csak lehet?

    – Érdekes, az aszály nem kér tulajdonosi hozzájárulást. A víznek akkor miért is kell? Messze túl vagyunk már ezen. Lassan tényleg életről és halálról van szó. Az az illúzió, ahogy a rendszer most működik. Amit én mondok, az természettudomány. Ami a kérdését illeti, már abból is kiderül, hogy tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon. Agrárpolitika – az nincs itt. Önmagában a Vízügynek sincs célja, a gazdálkodás rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve. Abban reménykedem, hogy a nagygazdák érdeke is az, hogy a táj működjön. Olcsóbb termelni, ha nem kell öntözni, mert öntözi a táj saját magát. Ja, hogy ahhoz oda kell adnom a területeim 20-30 százalékát, és kiteríteni rajta az árvizet, amikor jön?

     xxx

    A Vízválasztó koncepció és megoldási javaslat

    • A nagyvizek használata szükséges: a helyben keletkező, úgynevezett belvizek helyben tartása, és a kívülről érkező árvizek szabályozott bevezetése az eredendő árterekbe.
    • Táji szintű vizesítés szükséges, az évszázados kiszárítást nem lehet parcellaszintű öntözéssel ellensúlyozni. A csatornákon kívül területi vízborítások kellenek, a kisvízkörforgások újraindítása: beszivárgás, párolgás, talajvízszint-emelés, helyi csapadékok.
    • Ehhez a tájhasználatban kell helyet biztosítani a víznek – a mezőgazdasági művelés átalakításával. Az ártéri szinteken a szántóművelést gyep- és erdőgazdálkodásra, vizes haszonvételekre kell váltani.
    • A tájhasználatváltást az agrárszabályzó- és támogatási rendszer átprogramozásával kell biztosítani, ehhez igazítva a vízügyi üzemrendeket. Területalapú támogatás szükséges a vízpuffer-orientált művelésekre, valamint az áradó víz kivezetése, a „belvíz” fogalom eltörlése.

    (fotók: Vörös Szabolcs)

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József interjú (Darvas Béla honlapja) (2020. 05. 22-től)

    Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József interjú (2020. 05. 22-től)

    http://www.bdarvas.hu/main.php?id=6108

    A 2005-ös gazdatüntetés története

    Szerkesztő: Darvas Béla

    Szerzők: Ács Sándorné Éva, Ángyán József, Bagi Béla, Darvas Béla és Kajner Péter

    részletek:

    Ami az előkészítés engem érintő, személyes részét illeti, Jakab István kért fel a TD-ben való részvételre, és az egyik – a vidékfejlesztési, EU-s és hazai költségvetési, támogatási témacsoportot tárgyaló – szakmai bizottság vezetésére. Igyekezetében Gödöllőre is kijött hozzánk, és – megdöbbenésünkre meglehetősen ellenszenves módon nyájaskodva, előtte teátrálisan letérdelve – győzködte a feleségemet, hogy támogassa a részvételemet a demonstráción, és a kapcsolattartás érdekében a Magosz mobiltelefonjának elfogadását, addig ugyanis elhatározottan nem volt egyikőnknek sem mobilja. A feleségem végül – rossz előérzetei ellenére – belement a dologba, és bár folyamatosan arra kért, hogy tartsam távol magam ettől az embertől, azért mindvégig mellettem állt, és mindenben segített. A Jakabbal történt megállapodást követően a Szent István Egyetemről (SzIE) szabadságot vettem ki azzal a szándékkal, hogy elkerüljem a munkaidőben folytatott politikai tevékenység vádját. Ezután három barátomat – Ács Sándorné Évát, Kajner Pétert és Roszík Pétert – kértem segítségemül, akik közül ketten (Ácsné és Kajner) mindvégig kitartottak mellettem. Bennük teljes mértékben megbíztam, velem együtt vitték a bőrüket a vásárra. Megkértem őket, hogy a TD munkatársaiként legyenek személyes szakértőim a tárgyalásokon. A felkészülésben segítségemre volt továbbá ifjabb Zlinszky János barátom is, akitől azt kértem, hogy – ha a helyzet fokozódna és megkívánná – segítsen összehozni egy személyes találkozást édesapjával, idős †Zlinszky Jánossal, hogy vele a jogi kereteket, a közjogi méltóságok mozgásterét körbejárhassuk. Úgy éreztem ugyanis, hogy bevinni a gazdákat és barátaimat egy ilyen éles helyzetbe nem túlságosan nehéz, de kihozni onnan őket már nem is olyan egyszerű, és én személyes felelősséget is éreztem értük.

    A gazdák oldalán Jakab István, a Magosz elnöke irányította a tárgyalásokat. Ő volt egyértelműen a kulcsszereplő, bár időnként nagyobb vitákba keveredve vagy komolyabb döntések meghozatalánál és általában a feszült helyzetekben maga is elbizonytalanodott, ingerült lett, és gyakran elvonult telefonálni. Bár egy-egy alkalommal – pl. egy rendkívül feszült helyzetben, amikor elakadtak a tárgyalások, és úgy nézett ki, hogy nincs tovább – Benedek Fülöppel is beszélt, ám általában az volt az érzésem, hogy a demonstráló szervezeteken kívüli partnerekkel egyeztet, stratégiai megbeszéléseket folytat.

    15 év távlatából visszatekintve azt is egyre valószínűbbnek tartom, hogy a Fideszes, Orbán-évfolyamtárs jogász, volt katonai ügyész, Budai Gyula Jakab Istvánnak komoly segítője lehetett. Vele korábban nem találkoztam, de azokban a vidéki gazdakörökben sem ismerték, ahol én akkor már évek óta sok-sok fórumot tartottam. A demonstrációt megelőzően közöttük tudomásom szerint egyáltalán nem fordult meg. Amikor feltűnt a demonstráción, azt gondoltam, hogy Jakab valamiféle táskahordozója és/vagy sofőrje lehet, ám több olyan jelenetnek is tanúja voltam, amikből egészen másfajta szerepére kellett következtetnem. Később a – politikai karrierjében kétségtelenül ugródeszkaként használt – MaGGosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) második számú vezetőjévé is megválasztatta magát. Bár tapasztalatom szerint a gazdák többségének nem volt szimpatikus, legalábbis 2006 májusában, Kisteleken, ahol én is jelen voltam. Jakab erőteljes ráhatására, többek által vitatott körülmények között mégis a szervezet szövetségi igazgatójává választották.

     

     2. rész

    https://darvasbela.atlatszo.hu/2020/05/24/volt-egyszer-egy-gazdatuntetes-angyan-jozsef-szerint-aki-komolyan-gondolta/

    ...néhány európai országot kiemelve azt látjuk, hogy mezőgazdasági területük 80%-át még néhány évvel ezelőtt is az alábbiaknál kisebb birtokok fedték le: Svájc 54 ha, Hollandia 135 ha, Belgium 150 ha, Lengyelország 250 ha, Franciaország 274 ha, Ausztria 295 ha, Olaszország 337 ha, Dánia 426 ha, és Németországban az újraegyesítés után is csak 1.391 ha. Európa az ennél nagyobbakat már az ún. nagygazdaságok (large farms)kategóriájába sorolta. Magyarországon ugyanakkor ez a birtokméret-határérték 3.164 ha volt. Mint hogyha nem is az Európai Unióhoz tartoznánk.

    A versenyképes méretet az európai birtokrendszer tehát – szemben a dél-amerikai modellel – nem az egyes gazdaságok méreteinek növelésével vagy azokat nagy integrátorok alá rendelve, egyoldalúan kiszolgáltatva, hanem e kisebb mozaikok szövetkezésével képes igen hatékonyan biztosítani. Ezek közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési, de akár a helyi közösséggel együtt alakított fogyasztási vagy hitelszövetkezetek is lehetnek. Az alulról szerveződő szövetkezet ugyanis a teljes vertikum eredményét visszaosztja az azt létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, gazdacsaládoknak. Ezzel az egymásra épülő tevékenységek teljes haszna hozzájuk kerül, helyben marad, így a kisebb területű birtokok is képesek kiválóan eltartani őket. Ráadásul ennek az európai és saját hagyományainknak is minden tekintetben megfelelő modellnek a rugalmas alkalmazkodó képessége, valamint környezeti, regionális, társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási teljesítményei is lényegesen jobbak, mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszeréi. A felülről szervező, nagy tőkeerejű integrátor viszont maga válik profitcentrummá, és kiszívja az összes hasznot az általa integrált kisebb gazdaságokból.

    A jelekből ítélve nekem úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány a Gyurcsány-kormány által is támogatott tőkés nagybirtokot választotta, éppen azt, ami ellen a gazdatársadalom 2005-ben fellázadt. A végveszélybe került családi gazdaságok ügye tehát ma talán még aktuálisabb, mint 2005-ben volt a gazdademonstráció idején.

     

  • Zach Bush interjú környezetszennyezésről, járványról (2021. 01. 07.)

    Zach Bush interjú környezetszennyezésről, járványról (2021. 01. 07.)

     

    Zach Bush

    video öt rész 2020.09.18.- 2020.10.24.

    (vastag kiemelések: 'Felelet')

    Szöveges változat forrása itt. video itt is.

    Del Bigtree: A következő vendégem annyira fontos... Már volt lehetőségem interjút készíteni Zach Bush-al, több előadását is láttam és álltunk már közösen is színpadon. Zach egy híres, több szakvizsgával rendelkező belgyógyász, hormontan szakértő, végstádiumú betegek gondozója. Tanítása kihangsúlyozza, hogy el kell szakadnunk a kémiai alapú mezőgazdaságtól és orvoslástól. Folyamatos munkája utat mutat a fogyasztóknak, a gazdáknak és a mamutvállalatoknak, hogy együtt dolgozzanak egy egészséges jövőért mind az emberek, mind a Föld számára. Ha törődsz az egészségeddel, gyermekeid egészségével, nagyszüleid egészségével és a jövő generációival... Ha szíveden viseled a Föld sorsát, ha tudni szeretnéd, hogy mi folyik itt... akkor remélem, hogy rászánod az időt és figyelsz ezen interjú minden pillanatára... mert hiszem, hogy ez az a beszélgetés, mely elvezet minket abba a jövőbe, mely fényt visz oda, ahol eddig sötétség volt... Mint az az erőteljes és érzelmes kijelentés attól a nővértől, akit az előbb azt mondta: Megoldások, megoldások vannak előttünk! Hiszek abban, hogy egy nagyszerű világ vár ránk... és remélem hogy élvezni fogod ezt az elképesztő interjút Zach Bush-val!

    Hey Zach! Szeretetném megköszönni hogy itt vagy és ránk áldozod napod egy részét. Mindketten szerettünk volna személyesen találkozni de kiderült, hogy ha Hawai-ra mennék, 14 napig karanténba kellene vonulnom és...

    Zach: Biztos nagyon utálnád...

    Del Bigtree: Dehogy, imádnék fogoly lenni Hawai-on... szörnyű lenne! De keményen dolgozom a műsoron és tudod, folytatnom kell a munkát, melyet csinálunk... természetesen megvizsgáltuk a lehetőségeket és mivel te nem tudsz egyenesen Texas-ba repülni, hanem érintened kellene Kaliforniát vagy Washingtont és így te is karanténbe kerülnél kb. 14 napra... így hát úgy döntöttünk, hogy online beszélgetünk. Szeretném megköszönni Neked, hogy időt szakítottál ránk! Tudod, az egyik legnézettebb interjú amit valaha is készítettem a High Wire-n (Del Bigtree televíziós csatornája) az a beszélgetésünk volt, ami a bélflóráról és a kapcsolódásainkról a baktériumokhoz és vírusokhoz a Földön. Szóval igazán akartam ezt az interjút... De azon nézőinknek, akik nem ismerik a munkádat... Tudod... te vagy az a személy, aki – úgy tűnik – érti az óceánokat... a szénbányákat... a hoszpisz ellátást... (haldokló betegek gondozása) Segítenél megérteni, hogy e különböző ágak... érted, amik beágyazódtak a hátteredbe... Hogyan definiálnád a szakértelmedet?

    Zach: Épp most bukkantam rá egy remek szakkifejezésre a permakultúráról szóló írásokban, ez pedig „a természet tökéletes vargabetűi” és azt hiszem, karrierem legjobban ezzel írható le: a tökéletes vargabetű... A karrierem sokat kanyargott!

    Amikor először felfedeztem az egyetemi oktatási rendszert, eldöntöttem, hogy mérnök leszek. És aztán a drámában – melyet egyedül egy 18 éves fiatal tud megteremteni – darabokra tört a szívem egy párkapcsolat miatt... A legelső barátnőm volt... Annyira össze voltam törve, hogy halasztanom kelett egy évet a főiskoláról. Rögtön e döntés után felhívott a nagynéném és meghívott a Fülöp-szigetekre, hogy ott dolgozzak ott egy szülészeten... Soha életemben nem foglalkoztam orvoslással... Az ehhez legközelebb álló dolog talán egy mexikói árvaház tetőépítése volt, és ehhez hasonló dolgok......tehát már láttam egészségügyi létesítményeket ez előtt is... Megérkeztem hát a Fülöp-szigetekre és két héten belül a nőt, aki a 14. napos teszteket csinálta, egy családi tragédia visszasodorta Kanadába... És engem, a 19 éves kölyköt helyeztek a pozíciójába, hogy a 14 napos újszülöttek szűrését végezzem... És ez volt az a pont, amikor ráéreztem az élet csodájára és elköteleződtem az emberi biológiához vezető út mellett.

    Miután 6 hónapon át figyeltem, ahogy a gyermekek megérkeztek e Földre, képtelenségnek éreztem, hogy visszamenjek mérnöknek tanulni és arra gondoltam hogy inkább lennék sebészasszisztens vagy valami hasonló, és ahogy haladtam ebben az irányban, valaki azt mondta, hogy „Figyelj, Zach, csak egy évvel több és orvos is lehetsz és akkor sokkal több lehetőséged lesz!” Nos, aki ezt mondta, hogy ez csak egy extra év lesz, annak fogalma sem volt, miről beszél... 17 évvel később fejeztem be végre orvosi tanulmányaimat... mivel elvégeztem pár kapcsolódó szakképzést is... Szóval a Colorado Egyetem orvosi képzése után, ami egy rendkívüli utazás volt, imádtam az orvosi képzést, az iskolát – életemben először... Az első élményem, ahogy belemerültem az anatómiába és ez teljesen elkápráztatott... Hirtelen tudtam, úgy éreztem, hogy képtelen vagyok elfelejteni bármit is... Egyszerre mindennek értelme lett, hiszen leláttam egészen a rost szövetekig és ez... tökéletes! Mikor 4 hónapon át boncolsz egy emberi testet és azt képzeled, hogy megtanultál minden vénát, minden artériát, megismerted a nyirokrendszert, az összes ideget abban a testben... És az utosó dolog a sorban – érdekes módon – a kéz... mert ahogy boncolod a kezet, ez egy mindenen túláradó érzelmi tapasztalás, amire egyáltalán nem számítasz, mert épp leszedted az arcról a bőrt......és azt gondolod, hogy ez volt a legintenzívebb dolog, amit valaha is tettél, de valamiért... az emberi kézbe annyi emberség van kódolva... és ez egyszerűen lenyűgöző... Szóval az orvosi pályám, azt hiszem, egy 82 éves hölgy kezéhez vezethető vissza, amit felboncoltam... És ez a kéz olyan volt, mint az emberi bölcsesség egy régészeti lelete......e kéz ráncai és a többi jellemzője... És ez arra inspirált, hogy mély kérdéseket tegyek fel és nagyon kíváncsivá tett, hogy mit is jelent embernek lenni... Mit is jelent, beburkolva lenni e szövetek valóságába...

    Ezért elkezdtem belgyógyászattal foglalkozni... És azt hittem, hogy ettől fogom megérteni az emberi létezés teljes mátrixját. Ez az a képzés, mely az alapja minden szakágnak, a kardiológiának, urológiának , az összes különféle szakágnak. És ezen út végén a belgyógyászat rezidens vezetője lettem a virginiai egyetemen és egy éven át tanítottam belgyógyászatot és ráébredtem, hogy épp csak a megértés legfelső rétegét érintem, hogy hogyan is történnek a dolgok a biológiában. Sokat tanultam a betegségekről, de nem értettem, miért történik az élet? Annak ideján hallottam a belső elválasztású mirigyek rendszeréről és ez ott lapult az agyam hátsó részében, hogy talán ez a titok, az emberi test titkos nyelve, talán ezek a hormonok kordinálnak 70 trillió sejtet! És ennek az utazásnak a végén a rákkutatásban találtam magam, kemoterápiás fejlesztésekben, és akkor ébredtem rá, hogy soha nem volt még olyan rákos eset a történelemben, amelyet a kemoterápia hiánya okozott! És ráébredtem, hogy zsákutcába kerültem és hogy ez sosem fog elvezetni a probléma gyökeréhez.

    Ezek után a hoszpisz és pallatív ellátásba kerültem, remélve, hogy talán így nem fogok ártani és betarthatom a hippokratészi eskümet... és tanulhatok életről és halálról... És ez egy csodálatos zárszava lett azon tapasztalataimnak, melyek a fülöp-szigeteki újszülöttekkel kezdődtek és a hoszpiszban egyértelműen egy második születés történik...

    És ez az élmény hozott ki végül a végstádiumban lévő betegek gondozásából, mert kezdtem ráébredni, hogy többet akarok tudni az életről és ehhez a táplálkozást kell tanulmányoznom. Alapítottam hát egy táplálkozási központot 10 évvel ezelőtt és elindítottam a mikroflórát kutató saját biotechnológiai laboratóriumomat 8 éve, mert felismertem, hogy nem az endokrin rendszer az ember biológiai nyelve és koordinációs rendszere... Hanem a mikroflóra, azok a baktériumok és gombák, amikkel együtt élünk! Ez az élet kommunikációs hálózata és ez volt az én izgalmas utazásom az elmúlt 8 évben, ahogy belemerüljek magába a bélflóra életébe.

    Del Bigtree: Azért is akartam veled találkozni, mivel útjaink itt és ott már kereszteződtek egyes előadásainkon. De te nem olyan valakinek tűnsz, aki más szekerét tolja.Neked egyedi perspektívád van és azt remélem, hogy te valahogy a saját nézőpontodat tudod adni a COVID-19-ről. Tudom, hogy elfoglalt vagy, így nem hiszem, hogy láttad volna az adásaimat, és én sem tudom hogy te mit mondtál erről nyilvánosan, így én most csak nyitott maradnék, mert már megfigyeltem hogy oly módon rakod össze a gondolataidat, hogy azok jól rezonálnak... Mi a meglátásod a COVID-19-ről és erről a tapasztalatról, amit mi mind megélünk együtt globálisan?

    Zach: Hogy erre alapos választ adhassak, kissé hátra kell lépnem a jelen szituációtól. A vírus keresztül fog menni a populláción és akárcsak az összes többi koronavírus, amit láttunk és amelyek széles körben eredményeztek halálozást, és eltűntek 2 éven belül. Az első a SARS volt és nem volt oltás, nem volt semmi, egyszerűen nyájimmunitást fejlesztettünk ki vagy valamilyen módon eltűntek azok a biológiai organizmusok, melyek előállították e vírust. Így történt 2002-ben, a vírus eltűnt, ez volt 2003-ban, akkor is eltűnt... MERS járvány volt 2012-2013-ban, az is eltűnt... Nem volt védőoltás, ezek a dolgok végigsöpörtek a környezetünkön és mi új történeteket kreálunk néhányukról... SARS, MERS, COVID, de ha visszatekintesz 1976-ra, amikor a vírusos tünetek terén hatalmas kiugrás volt és elkezdtük megfigyelni, ahogy a vírusok fajok között ugrálnak, ahogy igazán furcsa dolgokat kezdenek csinálni genomikailag... 12800 újonnan felfedezett vírusunk volt akkoriban és ezek csak azok, amiket addig feljegyeztünk és kategorizáltunk. És valószínűleg ennek a százszorosa, tízezerszerese vagy akár a tízmilliószorosa létezik, amelyet még nem ismertünk meg. Az atmoszférában, a talajban és a vízben lévő genomikai információk mennyisége messze túlmutat a szuperszámítógépeink elemzői kapacitásán és amikor valaki egyszer csak előáll és azt mondja: Itt egy új vírus!!! Az első gondolatom az, hogy honnan a pokolból gondolja, hogy ez valóban új? Milyen adatok támasztják ezt alá? Rögzítetted a bolygó vírus-genomját már ezelőtt? És a válasz, hogy ez teljes képtelenség! 10^31 (hatvány) vírus van a levegőben ugyanennyi a vízben és 10^30 vírus van a talajban. Vagyis körül vagyunk véve, konkrétan elnyeljük, belélegezzük, a bőrünkön, a fülünkön, az orrunkon, a rendszereinken át... A genomikus információk felszívó gépei vagyunk eredetünk óta, sőt jóval eredetünk előtt is amikor a genomikus milliőben úszkáltunk.

    Szóval nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy azt mondhassuk, BÁRMI ÚJ is van a nap alatt, mert valószínűtlen, hogy a Föld ne látta volna ezt már valamikor ezelőtt. Már túl van 6 nagy kihalási hullámon, mi éppen a 6. közepén vagyunk... Voltak már katalisztikus események ezen a bolygón, kontinensek emelkedtek és süllyedtek el, voltak rendkívüli klímaváltozások... Az egész bolygót jég borította egy időben, és aztán a jég felszívódott és megemelkedett az óceánok vízszintje és voltak jelentős vulkanikus események is, melyek befedték az eget kénvegyületekkel és mérgező savakkal... Ez a Föld egyenesen kataklizmikus események történelme! Jelenleg az emberi faj jelenti a kataklizmát a bolygón, és tisztában kell lennünk ezzel a szerepünkkel PONT MOST, mint pusztító erők vagyunk a bolygón és a biológiát az alapjaibab manipuláljuk... És igazán nem csodálkozhatunk, amikor összeomolni látjuk a saját egészségünket... Ez a tudományosan leginkább megjósolható dolog, amit te is megtehetsz...

    A mi csoportunk igazán kicsi, én egyéni-vállalkozó tudós vagyok... Saját magam finanszírozom kis laboratóriumomat, azért tevékenykedünk, mert ez érdekes és érted, még ha a kihalásba is menetelünk bele az emberiség maradékával... Tegyük ezt nyitott szemmel, ünnepelve a szépséget amiben létezünk. Az élet elképesztően csodálatos, és én beleérteném ebbe a vírusokat is, mint ennek a szépségnek egy különleges esetét...

    Létezik egy genomikus nyelv ezen a planétán amit vírusoknak neveztünk el és amit – úgy gondolom, hibásan – a mikroflóra részének gondoltunk és így ellenségünkké tettük őket. Kreáltunk egy történetet, ami kiátkozza a genomikus nyelvet... az élet nyelvét... A történet, melyet újra kell írnunk, az az, hogy az élet őrülten csodálatos és alkalmazkodó és mindig regeneráló és mindig a következő megoldást keresi. És a megoldás keresése és az alkalmazkodás módja a vírusokon át vezet. Így csináljuk. Az élet mindig is így csinálta.

    Ha egy vírust hibáztatsz, akkor magát az élet nyelvét hibáztatod!

    Del BigTree: Teljesen zavarbaejtő, amit mondasz, legalábbis az átlagember számára! Hogy érted? Hiszen nekünk azt mondták, hogy a vírusok az ellenségeink, Hogy megállítottuk, az oltások megállították a kanyarót, legyőztük a gyermekbénulást, a himlőt! Ezek a betegségek embereket öltek! Hogy érted, hogy a vírusok nem rosszak? Hogyha belegondolok... Mit tudsz mondani a gyermekbénulásról, mit mondasz ezekről a halálos betegségekről, amelyeket az orvostudomány korábban megállított, hogyan mondhatod, hogy a vírusok szépek, mit jelent ez? Milyen kölcsönhatásban vannak a testemmel, hogy ebben bármilyen szépséget is megláthatnék?

    Zach: Amikor egy fertőzést látunk, legyen az HIV vagy AIDS, vagy egy kis baktérium, amit bacilusnak nevezünk, ami TBC-t okozhat, vagy ez a COVID helyzet is egy remek példa arra, amikor kölcsönhatásba lépünk a mikrobiális világgal, amit úgy írhatunk le, mint egy „talaj” vagy egy ökoszisztéma tapasztalása. És ez az ökoszisztéma hatalmas, amikor egészséges állapotban vagyunk! Ez az ökoszisztéma mindig alkalmazkodik és igazodik a stresszorokhoz. Amikor azt látjuk, hogy egy mikroba járvánnyá válik egy területen, – és erre kiváló példa a gyermekbénulás, vagy a HIV is egy nagyszerű példa erre most – szóval lokális területken, ahol a vírus nagy mennyiségben jelen van, ott nagy valószínűséggel emberi alkalmazkodást láthatunk abban környezetben. Az a mikroba bekerül az emberekbe, így néhány ember azok közül, akik a járvány-sújtotta területen élnek, a gyermekbénulásnak nevezett betegséget fogják mutatni, de sok-sok ember azon a kicsi populáción kívül, akik betegek lesznek, szintén ki vannak téve a gyermekbénulás vírusnak, a vízhálózaton keresztül és más módokon, így ezek természetes elemei ennek a környezetnek.

    A HIV, úgy tűnik, rendkívül alul van diagnosztizálva. Van egy igazán érdekes tanulmány, amelyben 8000 egészséges embert vizsgáltak, akiknek korábban semmilyen fertőző betegségük nem volt, teljesen negatív volt a vérvizsgálatuk eredménye, és aztán elvégeztek a vérükben néhány száz ismert vírus örökítőanyagának elemzését és 42 vírust találtak ezeknek a teljesen egészséges pácienseknek a vérében! Akiknek semmilyen tünetük nem volt és sose volt fertőző betegségük, és negatív volt az antitest-szűrésük pl. HIV-re és hasonlókra. A kutatók elképesztő mennyiségű HIV és Hepatitis C virust találtak a vérükben és ezt mind egy tünetmentes populációban, amiből arra következtethetünk, hogy ezek a mikróbák részét képezik a mindennapi normál biológiai működésünknek (!!!)

    Időnként előfordul immunhiányos állapot, amely nem egy emberi tapasztalat, – majd mindjárt beszélhetünk arról mélyebben, hogy mi is az emberi immunrendszer – De ami ilyenkor történik, hogy van egy egyensúlytalan állapot, ami kialakulhat hirtelen ott, ahol ezek a mikróbák vannak, és ezekből nagyon sok van az emberi testben... Harmincezer baktériumfaj létezik és ki tudja, mennyi van a testben az 5 millió gombafajból, és ki tudja, mennyi van a 300 000 parazitafajból, Eddig nem igazán sikerült még megismernünk, hogy is néz ki egy egészséges emberi test „talaja”, de megvizsgálva az afrikai vadászó-gyűjtögető életmódú törzseket az amerikai bélflóra projekttel – amit Jeff Leach vezet – láthatjuk, hogy az amerikaiak most körülbelül a szükséges bélflórának csupán a 10 százalékával rendelkeznek! Tehát a bélflórájuk 90%-a hiányzik!

    És amikor pl. egy ökoszisztéma 90%-a hiányzik, akkor megjelennek a gyomok, és elburjánzanak e területen, pont úgy, mint ha pl. a kertünkben egy rotációs kapával minden növényt kiirtunk a talajból és tönkretesszük a kert egyensúlyban lévő ökoszisztémáját, akkor azonnal gazok fognak nőni, amik egész addig nem voltak ott, amíg megvolt a biológiai sokszínűség. Nem voltak láthatóak, de ott voltak és a magjaikból elegendő mennyiség volt jelen ahhoz, hogy amint lehetőségük nyílt nekik, amint teret nyertek, rögtön kihajtsanak. De ha megkérdezzük a regeneratív mezőgazdaságot végző gazdákat, rögtön kiderül, hogy soha nem a gyomok jelentik a problémát. A gyomok a biológiai sokszínűség összeomlásának a tünetei.

    És én ugyanezt mondanám a gyermekbénulásra, a HIV-re vagy a fertőzések bármelyikére. Amikor fennáll a biológiai sokszínűség, el tudunk érni egy homeosztatikus állapotot, ahol a több százezer fűfaj és növényfaj egy dzsungelben fenntart egy ökológiai egyensúlyt és nincs lehetőség arra, hogy felboruljon ez az egyensúly, hogy kiegyensúlyozatlanság legyen, vagy megbetegedés jöjjön létre. De ha kipermetezünk egy rakás Agent Orange-ot ebbe a környezetbe, vagy kiszórunk egy adag Roundup-ot vagy Glifoszfátot és elpusztítjuk ezt a dzsungelt, akkor egy nagyon felborult egyensúlyú rendszert kapunk és nőnek a gyomok... de nem a gyomok a probléma. Valójában a gyomnövények a megoldás részei! Tehát a gyomok, amiket a regeneratív mezőgazdaságban találunk, valójában a természet azon eszközei, amelyekkel helyreállítja az ökoszisztémát. Tehát a gyomoknak megvannak ezek a fontos korai funkciói az ökológiai rendszerben és ezek megreformálják a micélium hálózatait és a talaj intelligenciáját, amely képes majd újjáépíteni a baktériumok és gombák mikroökoszisztémáját, majd végül a csíranövényeket, és a biológiai sokszínűség újra visszatér a magbankból, amely ott rejlik mélyen a talajban és manifesztálja magát.

    Így ha abbahagyjuk a talaj háborgatását és megengedjük, hogy az visszaálljon az eredeti állapotába, ha abbahagyjuk a szántást, a permetezést és hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát, láthatjuk, hogy megjelennek azok az őshonos gyepek, amelyekről azt gondoltuk, hogy 200 évre kihaltak. Nincs szükség arra, hogy fűmagot vessünk, mert a talaj mátrixából visszaszivárog maga az élet és a biológiai sokszínűség. E folyamatban a gyomnövények lépésről-lépésre a biodiverzitást teremtik meg.

    Amikor egy felborult emberi mikroflórával van dolgunk, ahol kivesszük az embert a természetes vadászó-gyüjtögető egyensúlyi állapotából mely harmóniában van az ökoszisztémájukkal, és egy faluba kényszerítjük őket, ahol a víz ürülékkel szennyezett és nem férnek hozzá friss vízhez és elpusztítottuk az összes legelőjüket és e legelők sokféleségét a falujukban... Most a halott agyagon járnak, agyagból taposott kunyhókban élnek... Minden kapcsolatukat elvesztették a talaj mikroflórájával... Ez a kezdete a járványoknak! Ekkor látunk felborult egyensúlyi állapotokat! És a tuberkolózis egy kivételesen jó példa arra az állapotra, amely nem jelent meg egészen az ipari forradalomig és hirtelen Londonban és New Yorkban felütötte a fejét a tuberkolózis helyi jelensége a városokban, mivel annyira elszakadtunk a kiegyensúlyozott ökológiától, a harmonikus környezettől...

    így a tuberkolózis vagy a COVID vagy bármilyen mikroba, amire rámutatsz – a lime kór egy nagyszerű példa erre – az nem kór, az csak a gyom! Egy organizmus, ami helyet talált magának a károsodott ökoszisztémában és csak teszi a dolgát, hogy visszaépítse a biodiverzitást. És minket, orvosokat, arra tanítottak, hogy megöljük őket... A farmereket is arra tanították, hogy elpusztítsák őket! Így rohanunk és megöljük az összes gyomot és aztán csodálkozunk, hogy jövőre miért lesz belőlük még több és hogy a növényeink miért teremnek kevesebbet a következő évben. Így egyre több nitrogén műtrágyát és vegyi anyagot kell használnunk és a növényeink egyre gyengébbek lesznek, egyre érzékenyebbek a kártevőkre, tehát dobunk rájuk még több gyomírtót, még több permetezőszert, és belekerülünk ebbe az ördögi körbe…

    És aztán csodálkozunk, hogy a krónikus betegségben szenvedő gyermekek száma miért emlekedett 1,2%-ról 52%-ra a legutóbbi orvosi szűrések alapján... 1.2%-ról 52%-ra az 60-as évektől számítva! Tehát mi hozta létre az elmúlt 50 évben ezt a járványát a biológiai veszteségnek a gyermekeinkben és a termőhelyeinken? És a válasz erre: a háború a mikroflóra ellen! Így amikor valaminek – legyen az COVID vagy HIV – az emelkedését látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy nem a HIV volt a probléma, hanem az intelligenciánk hiánya testünk „talajában”, kertünkben és a földjeinkben... Hogy tönkretettük azt a mikrobiális sokféleséget, amely kiegyensúlyozott ökoszisztémához vezetne. És kórokozóknak hívjuk őket... Veszélyes csírának nevezzük őket... Pedig ők az idők kezdete óta itt vannak valamilyen formában...

    És a koncepció, hogy ezt militarizáljuk… Az ember meg sem közelítheti a biodiverzitás sebességét, a vírus változatosságát. Annyira gyorsan szaporodnak, olyan gyorsan változtatják genomikájukat, hogy nem tudunk lépést tartani ezzel. Nincs olyan laboratórium a világon, amely a természetnél gyorsabban dolgozna. A természet egy gyönyörű alkalmazkodó gép!

    Del BigTree: Nos, ez a válasz máris elvezet a következő kérdésemhez... Vagyis hogy ez, amiről most a médiában sokat beszélnek, hogy vajon ezt a vírust egy wuhani laboratóriumban hozták-e létre, vagy egy észak-Karolinai laborban és az jutott el Wuhanba? Ez a vírus vajon egy biológiai fegyver-e, és tényleg ember hozta-e létre? Tudod, hallottam már, hogy a tudósok azt mondják, hogy ezeket a vírusokat szaporítják, átalakítják, fejlesztik, tudományos kutatásokban, és kérdéses, hogy ezt szabadna-e csinálni vagy sem, Ezt „funkciónövekedés”-nek nevezik, amiről napjainkban sokat hallunk. Létrehoznak ilyen „funkciónövelt” vírusokat... Tegnap hallottam, ahogy egy tudós azt mondta, hogy használják ezt a funkciónövelés-módszert és 8 milliószor gyorsabban tudják megváltoztatni a patogéneket, mint ahogy az a természetben magától megtörténne. És úgy tűnik, te pont az ellenkezőjét állítod. Te hogyan látod ezt a kérdést? Ezt ember hozta létre és talán emiatt lehet esetleg halálosabb, vagy nem? Mi a te álláspontod ezzel kapcsolatban?

    Zach: Nos, a CDC weboldalán van egy népegészségügyi statisztika a légzőszervi halálesetekről – valószínűleg ez a legjobb hely, ahol tájékozódni érdemes – azzal kapcsolatban, hogy valóban világjárvány van-e? És nagy bizonyossággal mondhatjuk a CDC saját adatai szerint, hogy most nagyon alacsony a légúti halálozás, az egyik legalacsonyabb az elmúlt hét évben. 2017-ben nagyon komoly problémát jelentett a légzőszervi betegségek okozta halálesetek száma egy igazán rosszindulatú influenza törzs miatt, amely az egész világot bejárta és a halálozási aránya 7% volt A CDC ezt 2017 januárjában jelentette be és azt mondta, hogy katasztrofális influenzaszezon közeleg – és az lett! Láthatjuk, hogy a légzőszervi betegségek miatti halálozás száma szinte kilőtt abban az évben jóval magasabbra, mint általában az adott évszakokban lenni szokott, és ez a tüdőgyulladások minden típusára kiterjedt az influenzavíruson kívül más kórokozókra, de az influenza miatt volt ez a nagyon szignifikáns emelkedés.

    Idén nem láttuk ilyen nagy kiugrást a halálozások számát illetően, Nem volt több légzőszervi haláleset azon felül, amennyi az egyes évszakokban lenni szokott. Tehát minden évben vannak olyan kórokozók, amik ciklikusan keresztülmennek a népességen és a tüdőgyulladás végső fázisához és légzőszervi halálhoz vezetnek és nem jövünk rá, hogy mik is ezek, nem teszünk erőfeszítést arra, hogy megtaláljuk ezek genomikus okát vagy nincsenek meg hozzá a megfelelő laboratóriumaink. Ezért először is azt tudnám mondani, hogy nincs bizonyíték arra, hogy lenne az USA-ban valami súlyos és új betegség, ami egy bio-terror fegyver lenne. Ha emberek hozták létre ezt a vírust, akkor semmi okunk félni tőlük, mert nagyon rossz munkát végeztek, az influenza 3 évvel ezelőtt sokkal több halálos áldozatot követelt, mint most ez a betegség... Tehát ha ez egy biológiai fegyver, akkor az alkotói még nem igazán jók ebben a szakmában!

    Talán megölt pár embert. Az biztos, hogy haltak meg olyan emberek, akiknek jelen volt a COVID a vérében. De ahogy mondtam korábban, ha megnézzük a vér genomtartalmát 8000 embernél, akkor találunk bennük 42 gyakori vírust, beleértve például a HIV vírust is, ami meglehetősen gyakori volt a vizsgált populációban. Tehát ha elvégzünk egy vérvizsgálatot és azt mondjuk, hogy a PCR teszt alapján bizonyított, hogy a COVID DNS-e jelen van a véredben, akkor ezzel mindössze annyit mondtunk, hogy ez a vírus is része a „kertnek”, most már a COVID is részét képezi a „talajnak”.

    Hogy ez a COVID felel-e a tünetekért? Ez a mi értelmezésünk szerint lehetetlen. Mert amikor a Harvard elemzi a COVID-os haláleseteket, valójában arra jönnek rá, hogy a légszennyezés mértéke az, ami minden környezeti tényezőnél jobban megjósolja a halálozást, jobban, mint a vírus jelenléte! A halálozás attól függ, hány mikrogramm 2,5 nanométer alatti légszennyeződés van a levegőben, amit beszívunk, ettől fognak az emberek meghalni. És ez annyira erőteljes, hogy minden egyes plusz mikron...

    Egy évvel ezelőtt voltam egy wellness fesztiválon Sun Valley-ben és mindenkinek megmutattam, hogy a következő járvány pont Kína középső részén fog kitörni, és mutattam egy térképet a RoundUp permetezés mértékéről és mondtam, hogy pont itt lesz a járvány, mert itt van a természetes ökoszisztéma a legnagyobb nyomás alatt. Szóval ha egy tudós azt mondta tegnap, hogy e laborok 8 milliószor gyorsabbak a természetnél... A természet bármilyen sebességgel tud alkalmazkodni, amilyenre épp szüksége van, sokkal adaptívabb, mint amire a laboratóriumaink képesek, De azt kell mondjam, hogy az elmúlt pár ezer évben a természetnek eddig nem nagyon volt oka arra, hogy igazán gyorsan változtassa a genomokat... egészen mostanáig, amikor is ilyen méretűre nőtt az ipari mezőgazdaság, mint most. És jelenleg 2,25 milliárd kilogram (!!!) antibiotikumot öntünk a talajba minden egyes évben! Rendkívül nagy nyomás alá helyezzük a mikroflórát, ezért úgy hiszem, a mikroflóra gyorsítja a genetikai anyagoknak a termelését, amiket mi vírusoknak nevezünk, mert most gyorsabban kell adaptálódnia, mint bármikor az elmúlt 55 millió évben.

    Van egy erő a természetben, ami folyamatosan működik, s amit kihalásnak nevezünk, ami rendkívül sok adaptív információ kiáramlását idézi elő az élőlényekből és rá kell jönnünk, hogy mi is pontosan ezt tesszük! A bennünk lévő stressz rengeteg genomikus információt küld ki a testünkből. Ezeket vírusoknak nevezzük? Nem, ezeket exoszómáknak hívjuk, és különféle módon tudjuk őket kategorizálni, de igazából ezek csak nevek. A stressz hatása alatt lévő élőlények új genomikus információkat bocsátanak ki magukból és ez másodpercek alatt történik. Minden egyes másodpercben különböző mikro RNS-eket bocsátok ki magamból. A mikro RNS-em kipárolog a testemből, melyeket piciny exoszómák hordoznak, és ez nem egy teljes fehérjét kódoló gén, hanem egy piciny hírvivő, ami üzen az összes mikróbáknak körülöttem, a családtagoknak körülöttem, a háziállatoknak, a mellettem elsétáló embereknek, a körülöttem élő növényeknek... Folyamatosan genomikus információt közvetítek kifelé az aktuális stressz-szintemnek megfelelően. És minden élőlény a bolygón ugyanezt generálja!

    Most képzeld el, hogy 7 milliárd ember bocsát ki magából genomikus információkat! És képzeld el, hogy 1,4 quadrillió baktérium van a testeden, amelyek genomikus információkat bocsátanak ki! 30-50%-át a természetbe kijutó vírusoknak – attól függően, hogy melyik rendszerben vagyunk – baktériumok állítják elő, ezek bakteriofágoknak nevezzük. Tehát a baktériumok és az emberi sejtek is gyártják ezt a genetikai információt. Ha nem olyan genetikus információt gyártunk, ami egy vírusjellegű dolog exoszómája, akkor ezeket a mikro RNS-eket gyártjuk, amelyek egyfajta jelzőkészülékek. Ezeket gyakorlatilag kipárologtatjuk magunkból. Hogyan mondhatja egy laboratórium, hogy 8 milliószor gyorsabban tudja ezt elvégezni, mint egy összetett gazdaszervezet? Egy egész napon át tudnék ezzel vitatkozni, hogy fizikailag lehetetlen, hogy egy labor a természetnél gyorsabb legyen. Egy DNS lánc esetén képesek rá? Bizonyára igen, de egészen biztos, hogy amit csinálnak, az valamilyen intelligens módon kölcsönhatásba lép a környezettel.

    Gondoljunk például egy rakás sertés ürülékre! Amúgy ez a kedvenc mentális gyakorlatom... A legtöbb antibiotikumot felhasználó terület a fehérjetermelő húsiparban a sertés-ágazat, és a malacok ürülékét ma már veszélyes hulladéknak tekintik, szigorúan tilos államhatárokon át szállítani. Észak-Karolinában, ahol az ország legnagyobb sertéstelepei vannak, például a Smithfield és hasonlók, ott szó szerint sertésürülék-tavak vannak, gátakat, töltéseket építenek, hogy tárolni tudják ezt az ürüléket. Több száz millió gallon sertésürüléket, amit nem szállíthatnak el sehova, és a földbe sem áshatják el, mert veszélyes hulladék, csupán annyit tehetnek, hogy hatalmas mocsártavakban tárolják a sertésürüléket. És abban az ürülékben, ezt tudnod kell, egy kanálnyi mennyiségben körülbelül 10^15 vírus található, ez 15 nulla az egyes után! Tehát van egy hatalmas virális transzkripció gyár, többszáz-millió gallon ürülék, tele baktériummal, bakteriofágokkal, vírus-gyártósorok gépezeteivel. Egy ilyen sertésürülékkel teli tóban, ott ez a gyár, egy vírusgyár, sok-sok kvadrillió sejt genomikus módosításait előállító gyár, amik új vírusokat alkotnak, ellenőrzik a hibákat és aztán genomikus módosulásokat hoznak létre, akkor egy új fehérje alkalmazkodik és már van egy új vírus, vagy egy új virális genetikai elrendeződés, és aztán ez újra átalakul, megváltozik, és az a sebesség, ahogy mindez a sertésürülékben zajlik, az valami elképesztő! Hihetetlenül gyorsan történik...

    Szóval szívesen leülnék egy asztalhoz bármelyik kormányhivatalnokkal vagy laboratóriumi szakértővel és kihívni az illetőt, hogy „fogadsz-e arra, hogy a laborod jobb, mint egy rakás disznószar!” És úgy gondolom, hogy újra és újra azt fogjuk látni, hogy az utóbbi a jobb. A természettel nem tudjuk felvenni a versenyt alkalmazkodóképesség tekintetében, Azt hisszük, hogy mert mindenféle genetikus módosításokat végzünk, azt hisszük, hogy nagyon okosak vagyunk, mert genetikailag módosítottunk egy gént kukoricává vagy a szójababbá... Viccelsz? Az emberi genom 50%-a vírus, vírusokból lettünk összerakva, a genomunknak legalább a 10%-a retrovírus, mint amilyen például a HIV, A Víróma mechanizmusa épített fel bennünket! Tehát nem mondd nekem, hogy mert módosítottál egy gént, már az anyatermészet teremtőképességének a szintjén állsz! Épp csak a felszínt karcolgatjuk, hogy milyen is valójában a genetikai módosulás.

    És a természet elképesztő sebességgel és kapitalista szándék nélkül végzi a dolgát, így amikor hozzáteszünk ehhez egy pénzcsináló rendszert, a genetikai módosítások mellé, akkor megint megváltoztattuk a természetet, A természet erkölcsi világkép nélkül működik. A természetnek az a célja, hogy biztosítsa a biológiai sokszínűséget és fenntartsa az életet. A bolygó újra és újra bebizonyítja, hogy biodiverzitást akar és ennek érdekében folyamatosan létre kívánja hozni az életet egészen az idők végezetéig. Mi, emberek, ellene fordultunk annak a természetnek, amely eddig mindig a biológiai sokszínűség és a földi élet nyertesének bizonyult. S mi folyamatosan pusztítjuk őt...

    Del BigTree: Nos mindezek tudatában most térjünk át...

    Ugye beszéltük arról, miként kerültünk ide, hogy vírusokból vagyunk összerakva, és hogy vannak hatalmas sertésürülék-tárolóink, térjünk most át a COVID-19-re. Ugyebár említetted nemrég, hogy több mint egy évvel ezelőtt azt jósoltad valahol Közép-Kínában, azt hiszem, egy konferencián, valahol a Hubei tartomány területén, hogy ott fog megjelenni egy vírus, hogy onnan fog kiindulni a következő világjárvány. Sok ember mondja, hogy ez egyszerűen túl ironikus, hogy egy 4-es szintű laboratóriumunk van ott. Te mit gondolsz, mi a legjobb teória a Kína középső részén történtekkel kapcsolatban? Valóban innen ered a járvány és mi a helyzet a COVID-19-cel az általunk korábban megvizsgált vírusokhoz képest?

    Zach: Nos, a COVID-dal kapcsolatos tudomány gyorsan fejlődik, de hiba lenne azt mondani, hogy bármit is tudunk róla, és pont ezért frusztrál rettenetesen, amit a kormány és az egészségügyet szabályzó szervezetek, mint pl a CDC (Járványügyi központ) és a NIH (Nemzeti Egészségügyi Intézet) és a John Hopkins Egyetem, amely most nagyon rajta van ezen a témán, tehát vannak egyetemeink, amelyek kijelentik, hogy hány ember halt meg COVID-tól. De ez tudományosan lehetetlen, amit mondanak, hogy ilyen sokan haltak meg COVID-ban. Mindig van egy csomó ember, aki bizarr légzőszervi betegségekben hal meg. Úgy tűnik, van egy tünetegyüttes, ami rokonságban áll a COVID-dal, és az a tünetegyüttes egy másik koronavírusra emlékeztet minket, ami 2001-2002-ben volt, a SARS-ra. És a SARS leírása az orvosi szakirodalomban annyira elképesztő, hogy amikor olvassod e kezdeti tudományos tanulmányokat, amiket 2002-2003 körül publikáltak... miszerint a betegek elkékülnek, majd később tüdejük megtelik folyadékkal és meghalnak.

    Nagyon fontos az események sorrendje: először elkékülnek a betegek és utána lesz a tüdejükben folyadékgyülem. Tehát nincs légzési elégtelenség, amely ehhez vezet. És végül, amikor a folyadék már ott van a tüdőben, a betegeknél tüdőgyulladás alakul ki és meghalnak. Pontosan ez történik e COVID vírustörzs esetében is. Tehát egy újabb koronavírus, ami hipoxiával jelentkezik, amely a szövetek oxigénhiányos állapotát jelenti, ezért a betegek elkékülnek és igen alacsony lesz a vérük oxigénszintje, és mégis, sokan közülük első látásra egész jól vannak, nem veszik szaporán a levegőt, nincs semmilyen légzési nehézségük... És ezért az orvosok teljesen kiakadnak és próbálnak rájönni, hogy hogy lehetséges, hogy a beteg ott ül és beszélget velük, miközben rettentő alacsony az oxigénszintje, kék az arca és már sokszervi elégtelenség kezd kialakulni nála... A máj az első szerv... volt erről egy remek cikk, amikor megvizsgálták a betegeket, hogy mik voltak a kezdeti laborértékek annál az 5000 betegnél, akiknek COVID-szerű tüneteik voltak New Yorkban. Az 5000 beteg túlnyomó többsége még csak lázas sem volt, az átlagos testhőmérsékletük 37 celsius fok volt, ami egy normális testhőmérséklet, Tehát a betegek nem voltak lázasak és semmi jelét nem mutatták légzési elégtelenségnek, és mégis emelkedett májenzim-értékeikvoltak. Ez az egyetlen olyan laborérték, ami konzisztensnek tűnik mindenkinél. Nem volt magas a fehérvérsejtszámuk, ami egy vírusfertőzés esetén megemelkedne, a trigliceridszintjük sem volt magas, ami egy gyulladásos folyamatra utalna.

    Tehát nincs semmi ilyesmi leírva abban a cikkben, így azt mondom, mutassák meg nekem a bizonyítékot arra, hogy ezeknek a betegeknek valamiféle vírusfertőzésük van! Mutassák meg a bizonyítékot, hogy vannak jelek az immunrendszerben vagy máshol, hogy itt egy vírusfertőzésről van szó. Ehelyett a betegek a hipoxiába halnak bele, szöveti szintű oxigénhiányuk van, a szövetek ki vannak éhezve az oxigénre. És kiderül, hogy amikor hipoxiás állapot áll fenn és oxigénhiány van a tüdőben, akkor egy úgynevezett tejüveg-reakciót látunk (a tüdőrőntgen-felvételen), és folyadékgyülem kezd felhalmozódni a tüdőben a hipoxia okozta károsodás miatt, az oxigén hiány miatt. Az érrendszerben elkezd diszfunkcionálisan működni az endothelium (az erek belső borítása), ahol már nem lehet értágító hatást kiváltani, és elkezd romlani a vénás visszaáramlás és a vénás vér elvezetése. És mindez pangáshoz vezet, ami pedig vérrögök kialakulását eredményezheti. Tehát az egész szervezet, a máj, a vérkeringés és a többi szerv is, beleértve a tüdőt is, mind az oxigénhiány jeleit mutatja. És ez az egész pontosan olyan, mintha ezt az embert hirtelen felvinnénk a Mount Everest tetejére, mintha a tengerszinttől 5 perc alatt a Mount Everestre kerülne. Pontosan így néz ki a páciens. Tehát ez történt 2002-ben és most megint ez történik.

    Szóval mi ez az egész, ha semmi jel nem utal vírusfertőzésre, mi a fene történik és miért találunk a betegek némelyikének vérében COVID-ot? És úgy tűnik, az történik, akár a SARS halálozásokat vizsgáljuk, akár a COVID-ot, hogy a vérkeringésben bekövetkezik bizonyos események együttese, amelyek egy magaslati betegséghez hasonló károsodást vagy oxigénhiányos károsodást indukálnak az egész szervezetbe. És ha ezt a problémát nem kezeljük, akkor a páciensek tüdeje megtelik folyadékkal, hisz nem fordítottuk vissza a hipoxiát okozó folyamatot. Ha ezeket a betegeket lélegeztetőgépre tesszük, akkor valójában csak rontunk a helyzeten, mert a tüdőbe erőltetett nagynyomású oxigén nagyon ártalmas a tüdőszövetben, ha benyomjuk az oxigént és a véráram nem tudja azt megkötni, akkor ezzel nem oldottuk meg az oxigénhiányt és így oxidatív károsodást idézünk elő, amely gyulladást vált ki egy olyan szövetben, amely nem képes megkötni az oxigént a szöveti szinten. Így aztán rettenet magas halálozási rátákat látunk, New Yorkban a lélegeztetőgépekre tett betegek 88 százaléka meghal... Sehol a világon nem láttunk még ilyen magas halálozási arányt! Szóval mi is a probléma része vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy egy légzési elégtelenséggel állunk szemben.

    SARS óta 18 év telt el, 18 évnyi tudományos kutatás bebizonyította, hogy ez egy hipoxia-okozta károsodás, nem egy vírusfertőzés-szerű dolog. Ha ez egy vírus lenne, ami elárasztja a szervezetet, akkor látnánk, ahogy arra az immunrendszer a megfelelő módon reagál. A COVID esetében előfordulhat láz a későbbi stádiumokban, de nem a fertőző folyamat elején. Sőt, valójában csak a második héten kezdjük látni, hogy a hőmérséklet-görbe felugrik. Megismétlem: az 5000 new york-i betegnél a testhőmérséklet teljesen normális volt, amikor bekerültek a kórházba. És csak napokkal később, amikor a tüdejükben már folyadékgyülem volt, és a kórházi körülmények között már másodlagos bakteriális fertőzés alakult ki náluk, akkor lettek lázasak. Szóval vannak későbbi jelei annak, hogy oxigénhiányos károsodás van az egész szervezetben és összegyűlnek fertőzés-szerű tünetek is... De nem a betegség kezdetén.

    És amint ezt mi, egészségügyi dolgozók, elfogadjuk, máris igen gyorsan életeket fogunk menteni. Ezt a tünetegyüttest egy hipoxiás károsodásként kell kezelnünk, és sok érdekes adattal rendelkezünk erről. Én jelenleg épp készítek egy filmet arról, ami szerintem itt most történik, és valószínüleg nem látom át a teljes képet, mert per pillanat a klinikámat zárva kell tartanom, ami igencsak ironikus, hiszen ha azt hiszed, hogy túlterhelt a kórházak kapacitása, akkor nem kéne bezárod az összes klinikát. Ne mondja senki, hogy az összes olyan klinika, amely nem áll kapcsolatban egy kórházzal, hirtelen feleslegessé vált. Ha nem akarod túlterhelni a kórházi rendszert, akkor tartsd nyitva a klinikákat! Na de ez mellékes... Tehát én még nem tudtam kezelni e betegeket ily módon, de bármelyik orvosnak ajánlom, hogy kezdje el ezt kutatni, vizsgálni! E tünetegyüttest oxigénhiányos károsodásként kell kezelnünk, a ciánmérgezéshez hasonló módon, tehát el kell kezdeni beadni mindazt, amivel a hemoglobin alakját meg tudjuk változtatni. Amit meg tudunk csinálni, hiszen tudjuk, hogyan kell kezelni a ciánmérgezést!

    A ciánmérgezés történetesen pontosan úgy néz ki, mint a COVID-tünetegyüttes, amelyben nincs láz, a beteg bőre kék és a májelégtelenség jeleit mutatja, a szervek pedig oxigénkárosodásának jeleit, amely később légzőrendszeri halállal végződik. Van egy nagyon jól bevált kezelési tervünk a ciánmérgezésre, ami három gyors injekcióból áll. És többek között nátrium-nitrátot használunk, hogy megváltoztassuk a hemoglobin alakját úgy, hogy az képes legyen újra megkötni az oxigént. Tehát van egy FDA-által elismert protokollunk a ciánmérgezés kezelésére és most ezt kellene alkalmaznunk. Hogy igazam van-e és hogy ez megoldja-e a problémát? Lehet, hogy komplikáltabb ez a dolog, de amíg el nem kezdjük a hemoglobint úgy kezelni, mint egy kezdeti károsodást, addig nem fogjuk elhárítani a későbbi stádiumban fellépő fertőzéseket, amelyek megjelennek, mert az emberek nem a COVID-ban halnak meg, hanem másodlagos tüdőgyulladásban, amelyek bakteriális természetűek. És néhány beteg oxigénhiány-okozta szervelégtelenségbe hal bele, de nem magától a vírustól halnak meg, semmi erre utaló jelet nem látunk a betegekben.

    Del BigTree: Oké, oké, értem, de ezt a problémát a vírus okozza, nem?

    Úgy értem, nem csak jelentéstani kérdés, hogy azt mondjuk: nem, a vírus nem lázat okoz, hanem valójában ezt a hemoglobin problémát okozza, hogy az nem képes megfelelő módon az oxigénszállításra? És ez az, amiről egy New Yorki orvos is beszélt, Kyle Seidel, aki azt mondta, „úgy tűnik mintha a betegeim tízezer méter magasan lennének”. Tehát egyrészről azt mondod, hogy nem a vírustól kéne az embereknek félniük, de vannak, akiknél ez a vírus oxigénhiányos állapotot okoz, nem?

    Dr. Zach Bush: Bizonyára hozzájárul a vírus is, szerintem ez nagyon... Úgy értem, ez még nincs bizonyítva, de úgy gondolom, elég nagy a valószínűsége annak, hogy a vírus közrejátszik a hemoglobin átalakulás létrejöttében. És amikor azt mondom, létrehozza, akkor arra gondolok, hogy nem lehet a közvetlen okozója, mert akkor mindenkinek, aki találkozott a vírussal, hipoxiás károsodása lenne. De azok közül, akik kapcsolatba kerülnek a vírussal és antibiotikumokkal és a többi ilyen tipikus szerrel, csak nagyon keveseknél alakul ki ez az elkéküléssel járó szervelégtelenség. És azt mondják, hogy van egy új fehérje – de ezt még bizonyítani kell – hogy van egy van egy új RNS szál, ami egy új fehérjét kódol és ami különbözik a SARS-tól és a MERS-től. Remek, de a SARS-ban és a MERS-ben is volt valami, ami ugyanazt okozta, tehát van valami állandó ezekben a koronavírusokban, amely a betegek kis százalékában megmutatkozik, ez pedig a hemoglobinra kifejtett hatás. Tehát akkor nem azt kéne mondanunk, hogy a vírus okozza a megbetegedést? Nos, ha a vírus okozná, akkor mindenki megbetegedne, aki kapcsolatba került a vírussal. Tehát mit csinál a vírus? Úgy tűnik, hogy a vírus a környezetünk toxicitását mutatja meg, és van valami igazán költői abban, hogy az ebben a betegségben meghaló emberek általában olyan területeken élnek, ahol a mezőgazdaságban igen nagy mennyiségben használnak Roundup-ot (növényvédőszer) és nagyon magas a mikroszemcsés, azaz a 2,5mikronnál kisebb szemcséjű légszennyeződés. Tehát Észak-Olaszország, New York, Seattle, Lousiana... ezek mind olyan régiók Európában és az USÁ-ban, ahol ez a két tényező együtt jelen van, a mezőgazdaságból eredő mérgek és a légszennyezés, a mikroszemcsék. Kinában ez Wuhant és az egész Hubei-i tartományt érinti. Ott van a legnagyobb mennyiségben Roundup a talajban, ami tönkretette a talajt, és aztán Pekingben és Dél-Pekingben a legmagasabb a légszennyeződés. És Hubei nagyon mérgezett! Mikronméretű szemcsék tömegéről beszélünk, aminek a szintje 40-szer nagyobb a New York-inál. Ez rendkívül sok méreganyagot jelent Hubeiben... És ebben a légszennyezésben tudjuk, hogy nagyon sok vegyület megtalálható, többek között cianid is, és tudjuk, hogy a cianid a normál légszennyezés részét képezi. Egy nagyon jó Earth Justice jelentés került napvilágra néhány hónappal azelőtt, hogy ez a világjárvány-sztori elindult. Volt egy Earth Justice végzés (amerikai környezetvédelmi jogi szervezet) egy “Class action” per kapcsán, amely felelősségre vonta az EPA-t, amiért nem hozta nyilvánosságra sok amerikai nagyváros cianid szintjének növekedését és nem hozott semmilyen intézkedést ez ellen. És a biztonsági határértékek fölé emelkedett a cianid szintje, újra és újra, és semmi nem történt ennek elhárítására, és az Earth Justice rájött erre, és aztán hónapokkal később azt látjuk, hogy az emberek valami olyasmiben halnak meg, ami ciánmérgezésnek tűnik... És ami szerintem érdekes, hogy lehetséges az, hogy a természet a haldokló talajnak ebben a mérgező kotyvalékában, a glifoszfát-tartalmú Roundup-ban, egy intenzíven művelt kínai mezőgazdasági területen feltárta a cianid és a hemoglobin kapcsolatát. És ez egy adaptív működési mechanizmus, mivel a természet árasztotta ki magából ezt (a vírust)... Ha ez egy újabb katonai művelet, akkor a 2001-ben történteket utánozzák le, és akkor ez nem egy új dolog, újra létrehozták és úgy tűnik, hogy sokkal, de sokkal alacsonyabb a halálozási aránya, mint a SARS-nak, aminek úgy tűnik, hogy kb. 8 százalékos a halálozása, talán 10 százalékos. Nehéz megítélni, mert nem volt túl jó a szűrés, amit végeztünk, lehet, hogy sok tünetmentes ember volt a SARS esetében is. De az egészen bizonyos, hogy most szerintem egy jóval alacsonyabb halálozási rátát látunk, egészen alacsony, valahol az 1 – 1,3 % közötti tartományban van, a legújabb Stanford tanulmány szerint, amely Santa Clara városának népességét vizsgálta és kb. 1 százalék volt, valami ehhez hasonló. Kb. a normális influenza halálozásával egyenlő, tehát ha ez egy új dolog, ha a katonaság gyártotta, akkor nem az a szándékuk, hogy embereket öljenek meg vele, talán, és nem tudják mivel játszanak.

    Tehát van-e vírus? Igen. Mit csinál ez a vírus? Úgy tűnik, a vírus a környezetünk szennyezettségét tárja fel, amit mi magunk hoztunk létre, és maga a vírus nem elég ahhoz, hogy bekövetkezzenek a halálozások, ehhez szükség van a légszennyezés igen nagyfokú növekedésére és minden egyes mikron 20-szorosára növeli a halálozási rátát a Harvard egyetem vizsgálata szerint.

    Minden egyes mikron szennyeződés! És amikor azt mondom, hogy 40-szeresére nőtt a szennyeződés mértéke Hubei-ban, akkor katasztrófálisan nagy lesz az esélye annak, hogy ez a hipoxiás károsodás elterjedjen, és többszázszorosára nő a halálozási kockázat pusztán azáltal, ha valaki abban a környezetben él. És azt láttuk, hogy a halálozási ráta hirtelen lecsökkent közel nullára, és nem azért, mert mindenki be volt zárva a lakásába, hanem úgy vélem, amiatt, mert ha megnézzük a légszennyezési görbét, látjuk, hogy lement 40 mikron/köbméter alá 2 hét alatt azt követően, hogy Hubei-ban leállt az élet. És mivel leálltak a szennyezést okozó emberi tevékenységek, kikerült a cián a levegőből és hirtelen senki se halt meg COVID-ban. Mindenki gyanakszik, hogy Kina biztos hazudik, hogy bizonyára nagy ott a halálozás, és nagyon bírom, hogy az USA mindig azt gondolja, hogy Kína hazudik, és mindig azt hiszi, hogy Oroszország hazudik, ez a mi alapvető működési mechanizmusunk, de tényleg azt hisszük, hogy mi nem hazudunk? Például melyik médiában bízol meg jelen pillanatban?

    Del BigTree: Semelyikben!

    Dr. Zach Bush: Mit gondolsz, ki nem hazudik nálunk? És hirtelen Kina a hazug? Egyesült Államok, ha továbbra is fenntartod ezt a felsőbbrendűséget a kínaiakkal szemben, akkor hülye vagy. Hisz van egy csomó kórházunk, amelyek még azt se tudják, hogyan szerezzenek maszkokat az orvosoknak és a nővéreknek, mert nem tudják, hogyan kell maszkot készíteni, mivel Kína gyártja nekünk őket! Szóval annyira lusták vagyunk, annyira rettenetesen lusták és annyira kapitalistán gondolkozunk, hogy nem is gondoltunk arra, hogy gondoskodjunk a maszkok utánpótlásáról, amelyeknek darabja 7 centtel olcsóbb, ha Kínában gyártatjuk és nem itthon, ezért aztán kihelyeztük a gyártását... Szóval nem vagyunk leleményesek, ha ismert fenyegetésről vagy a biztonságról van szó, akkor reaktívan viselkedünk és dühösek vagyunk az egész világra, és félünk és hibáztatjuk Kínát, és hibáztatjuk ezt meg azt, holott senki mást nem hibáztathatunk, csakis saját magunkat amiatt, hogy nem voltunk képesek előrelátóan felkészülni egy ilyen helyzetre. Nagyon lehangoló volt a „teljesítményünk” az igazság és igazságszolgáltatást illetően ebben az országban az elmúlt 20-30 évben. Ezek az eszmék teljesen erodálódtak... És szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egy összeomló-félben lévő nagyhatalom vagyunk. És ez a COVID-ügy erőteljesen rátereli a figyelmünket arra a tényre, hogy gazdaságilag mennyire rettenetesen instabil ez az ország, amelynek fő oka, úgy gondolom, ez a 3,7 milliárd dolláros egészségügyi rendszer, amely nem képes felvenni a versenyt a krónikus betegségek egyre növekvő számával.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Zugló végső tönkretétele (2025.11.08.)

    Zugló végső tönkretétele

    cikkajánló

    https://www.valaszonline.hu/2025/11/07/bosnyak-ter-zuglo-varoskozpont-bayer-construct-kormanyzati-negyed-urbanisztika/

    https://www.valaszonline.hu/2024/04/26/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba-varostortenet-kirugas-dienes-janos/

    Lélektelen falanszter – elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbóluma

    Zsuppán András

    2025.11.07.

    Az üzletház átadásával már majdnem teljesen elkészült a kormányzati ciklus legjelentősebb budapesti városfejlesztési projektje: a Bayer Construct nevű kormányközeli ingatlanfejlesztő utóbb nagyrészt államosított zuglói irodaházegyüttese. Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar államigazgatás tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.

    Nem lehetett ettől sok jót várni építés közben sem. Tavaly tavasszal kétrészes nagy cikkben elemeztük az akkor még csak épülő zuglói kormányzati negyedet. Jól látszott, hogy a túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark, amit minden érdemi tömegközlekedési fejlesztés nélkül húztak fel a Bosnyák tér mögött, óriási terhet jelent majd környezetének. Megmutattuk azt is, hogy jutott el a terület odáig közel húsz év alatt, hogy zöld sportpályák és tanuszoda helyett magántulajdonba vándoroljon, és idővel minden olyan elem kihulljon a projektből, amivel eredetileg a zöldterület felszámolását és eladását a kerületvezetés még 2006-ban megindokolta.

    Most érdemes újra visszanézni a Bosnyák térre, mivel október közepén a Zenit Corso nevű üzletház megnyitásával elkészült a beruházás első üteme, és szinte teljesen készen áll a nagyobb második etap is, azok a hatalmas irodaházak, amelyekbe a magyar államigazgatás jelentős része hamarosan beköltözik. A méreteken túl ez adja „Zugló Városközpont” igazi jelentőségét: a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila Bayer Construct nevű cégétől ugyanis 2023-ban a magyar állam megvette a készülő irodaházakat. A nyilvánosság addig azt hihette, hogy egy magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában hatalmas közberuházás zajlott kiszervezve. A Bosnyák mögött végső soron az új kormányzati negyed épült fel, ahhoz hasonló, mint amit még a Gyurcsány-korszakban a Nyugati pályaudvar mellé terveztek, de ott sosem valósult meg. Egy fél metróvonal kijött volna a ráköltött 244 milliárdból, így nyugodtan mondhatjuk: a NER-korszak legjelentősebb budapesti városfejlesztési beruházásáról van szó.

    Tavaly azt is bemutattuk, hogy ez ráadásul része egy sokkal nagyobb, közel 600 milliárd forintos – majd 700 milliárdra növekvő – ingatlanbiznisznek, amely további két óriásprojekt megvásárlását foglalta magában (az utóbbiaknál az eladói oldal Tiborcz Istvánhoz esett közel).

    Időközben az is világossá vált, hogy szinte az összes közhivatal „kimozgatása” a megszokott helyéről a belvárosban legalább tucat történelmi palota eladását teszi lehetővé, sőt elkerülhetetlenné, hiszen a hivatalok száma sem végtelen, és egyszerre két helyen nem tudnak működni. (Többek között ennek a nagyszabású, még közel sem lezárult ingatlankeringőnek a részeként került a Belügyminisztérium tömbje nemrég a megbukott Rákos-Dubaj emirátusi ingatlanfejlesztőjéhez.)

    Amit tehát Zuglóban magunk előtt látunk, a NER-korszakban átalakult magyar állam új szimbóluma, és el kell ismerni, legyen akármilyen elhibázott urbanisztikai szempontból, annak tökéletes: kísérteties, rideg falanszter, ahol az államigazgatás különféle szervei közel egyforma épületekben alaktalan masszává olvadhatnak össze.

    Egy olyan állam központja ez, amely nyomasztóan tornyosul a polgárai fölé, különböző ágazatai nem rendelkeznek önálló karakterrel, intézményi ethosszal, mind egy nagy, centralizált, bürokratikus gépezet alkotórészei. Ez az állam nem tesz gesztusokat az őt körülvevő humán környezetnek, nem próbál emberarcú lenni, nem különösebben nyitott, bár kétségtelenül korszerű a szó technológiai értelmében. (Fe.: orwelli)

    Nem volt semmi tudatosság ennek a szimbólumnak a megszületésében, sőt éppen azért lett ilyen, mert teljesen rendhagyó körülmények között jött létre. Máshol ugyanis, ha egy állam belevág egy teljesen új kormányzati negyed felépítésébe – nagymúltú európai országokban ez egyébként nem jellemző –, azt évtizedeken át tartó tervezés, városépítészeti és egyedi építészeti tervpályázatok sora, hosszabb nyilvános vita előzi meg. Ennek a során a tervek finomodnak, megjelenik bennük ezernyi különböző szempont, részérdek, a kormányok szeretnék a társadalomnak „eladni” az elképzelést, így nyugaton nagy súlyt fektetnek rá, hogy az új államközpont lehetőség szerint emberléptékű, transzparenciát sugárzó legyen. Keleten inkább az állam tekintélyére és a nemzetépítésre helyezik a hangsúlyt.

    Itt ilyesmi nem volt.

    A magyar állam a baráti fejlesztőtől egy zsákutcába jutott magánberuházást vett át, amely eleve nyolc hatalmas, egymás mellé zsúfolt tömbből állt. Eredetileg ezekben főleg lakások lettek volna, de végül csak egyetlen óriástömb maradt lakásfunkcióban (ezt a Bayer meg is tartotta, Zenit Residence néven értékesít benne 168 lakást). A többiből mind irodaház lett, az első épület alján a már említett üzletközponttal.

    Zugló Városközpont jól csengő neve ellenére már az állami kivásárlás pillanatában ingatlanfejlesztés volt, ami magán hordozta az ilyen projektek tipikus negatívumait: a túlzsúfoltságot, a teljesen elhibázott léptéket, a városi környezet megoldatlanságát és azt, hogy ezek a fejlesztések érdemi tömegközlekedési beruházások nélkül készülnek el, így megnövekedett gépkocsiforgalmat generálnak maguk körül. Minél nagyobbak, annál nagyobbat, a ZVK pedig tényleg nagy: a beruházó által készíttetett előzetes vizsgálati dokumentációban óránként mindössze 30 darab autó megjelenését becsülték, amiről a 2022-ben – még a kerület előző főépítésze, Dienes János által jegyzett – szakvélemény megállapította, hogy életszerűtlen, nincs összhangban az épületegyüttes valódi kapacitásaival, ugyanis a három ütemnek összesen 3269 parkolóhelyet építettek, és a rámpák kapacitása a jósoltnál nagyságrendekkel nagyobb óránkénti áteresztő képességgel bír.

    Az üzletközpont nem vészesen nagy, így ma még a várható forgalomnövekedés a Thököly úton és a Nagy Lajos király útján kevéssé érzékelhető, de amint a kormányzati negyedbe beköltöznek a hivatalok, ez a helyzet változni fog.

    A beruházásnak nyilvánvalóan a forgalmi hatása lesz a környékre a legnagyobb, amit azzal lehetett volna ellensúlyozni, ha a Bosnyák téren legalább az a két kötöttpályás közlekedési eszköz megépül, amit évtizedek óta ígértek a környéknek: a 4-es metró meghosszabbítása és az egykori 44-es villamos visszaépítése a Thököly úton (és meghosszabbítása). Egyik sincs még csak tervben sem.

    A projekt végül környezetvédelmi engedély nélkül épült fel, ugyanis a Fővárosi Törvényszék a XIV. kerületi önkormányzat, a Civilzugló Egyesület és a Védegylet keresete nyomán idén májusban megsemmisítette azt a kormányhivatali határozatot, amely kimondta, hogy nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni. A hivatal úgy ítélte meg, hogy a projektnek nem lesz jelentős környezeti hatása, ami nyilvánvalóan nonszensz, ahogy azt a bíróság meg is állapította. A törvényszék új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt, de időközben az óriásprojekt elkészült – eső után köpönyeg.

    Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a ZVK-ról 2006 és 2021 között fokozatosan minden olyan közcélú elem lehullott, amiért a terveket városközpontnak lehetett nevezni. Az egymást váltó, mindig más színezetű kerületi önkormányzatok csak abban hasonlítottak egymásra, hogy

    a közérdeket képtelenek voltak érvényesíteni az időnként változó magánfejlesztővel szemben,

    aki egy ponton (2017-ben) az egész tömböt kitöltő óriásplázát álmodott a területre. Az eredeti remények – új vásárcsarnok, városháza, szakrendelő, városias főtér, nagy közpark, parkoló a piac alá, a patakpart rendezése – mind füstbe mentek, nem lett belőlük semmi.

    Mire a NER a Bayer Constructtal megérkezett, a kerület már nagyon beszorított helyzetben volt, és attól kezdve alig maradt mozgástere, mivel nem kevesebb mint hét kormányrendelettel az állam minden maradék szabályt és korlátozást eltakarított előle 2021 és 2023 között. A kiemelő rendeletek kivétel nélkül azt a célt szolgálták, hogy a beépítés sűrűsége, nagysága tovább növekedjen, és ne kelljen semmilyen meglévő szabályozáshoz igazodni.

    Az időközben kirúgott főépítész, Dienes János lapunk hasábjain írta meg: úgy érzékelte, hogy Horváth Csaba szocialista polgármester valójában rontotta az önkormányzat tárgyalási pozícióját, és egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen, vagyis végső soron a Bayer érdekeit szolgálta. A polgármester akkoriban visszautasította ezt a vádat, de 2024-ben vereséget szenvedett a választáson a momentumos Rózsa Andrástól. A Zenit Corso október 16-i átadóján Horváth is megjelent Balázs Attila, valamint a Fidesz helyi vezetője, Borbély Ádám társaságában az ünnepélyes átadón. A Telexnek több forrás is arról számolt be, hogy Horváth a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni. A volt polgármester minderre csak annyit mondott, nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, és már nem tekinti magát közszereplőnek.

    Utólag azért kimondható, hogy Horváth Csaba viselkedése teljes mértékben igazolni látszik azt a feltételezést, hogy az akkoriban állítólag ellenzéki polgármester remekül megtalálta a hangot a kerület közepét éppen szétépítő NER-fejlesztővel. A fideszes Borbély Ádám legalább mindvégig nyíltan, egyértelműen támogatta a beruházást, és nem tett úgy, mintha…

    Évtizedek múlva persze csak a történészeket fogja érdekelni, mit csinált Horváth Csaba, és kinek az érdekeit képviselte, már persze a sajátján túl.

    Ami igazán számít, hogy a magyar állam új kormányzati negyede azért lett túlépített és túlzsúfolt falanszter, mert magán viseli egy vadkeleti ingatlanfejlesztés összes strukturális sajátosságát. Egyszerűen nem úgy született meg, ahogy egy ilyen negyed bárhol nyugaton létrejött volna, de még csak nem is olyan módon, ahogy az ilyen beruházások szimbolikus jelentőségét nagyon fontosnak tartó feltörekvő országokban kormánynegyedeket építenek. Az új kormányzati negyed pont azáltal lesz a NER-korszak tökéletes jelképe, és sajnos meghaladhatatlan hagyatéka, hogy nem szánták annak, sőt soha nem volt a koncepciója mögött semmilyen szellemi, intellektuális tartalom, mondanivaló, vagy állameszmény.

    Ha a tömbökben nagyrészt lakások lennének, ahogy eredetileg tervezték, az üzleti építészet elriasztó példája lenne. Így, hogy egy fatális véletlen folytán az állam költözött bele, valami még elriasztóbb dolog keletkezett.

    A ZVK mestertervét eredetileg a Zaha Hadid Architects építésziroda készítette 2021-ben, amikor az még magánfejlesztésnek látszott. A londoni székhelyű vállalatot a rég elhunyt híres építész egykori munkatársai viszik tovább, és a világban sokat foglalkoztatott, magas brandértékű irodának számít. Az ingatlanfejlesztők szívesen dolgoznak egy ilyen építészcéggel, amelynek neve továbbra is jól cseng, és valóban jelent egyfajta építészeti alapminőséget.

    Azt azonban érdemes látni: egy ilyen budapesti fejlesztés megtervezése a Zaha Hadid Architects számára egyrészt kis jelentőségű rutinfeladat, másrészt semmilyen valódi helyismeret nem áll mögötte. A megrendelői igény olyan léptékű és sűrűségű beruházásról szólt, ami az iroda számára megszokott, de valójában Londonban vagy Csengtuban lett volna indokolt, nem Budapesten.

    A funkcióváltás miatt a terv építészetileg elszegényedett, azt a változatosságot is elvesztette, ami eredetileg még megvolt benne. Az egyetlen megmaradt lakótömb fehér alapszínével és erkélyeivel vizuálisan jól elkülönül a rozsdavörös irodaházaktól. Ha legalább az épületek fele lakóház maradt volna, ahogy az még a 2021-es látványterveken megjelenik, az összkép valamivel oldottabb és érdekesebb lenne, de azáltal hogy hét gyakorlatilag egyforma kiképzésű, színű és méretű óriástömb sorolódik feszesen egymás mellé, a falanszterhatás felerősödött.

    Az viszont eleve ingatlanfejlesztői szemléletű hazugság volt, hogy a Zaha Hadid Architects zöld és fenntartható projektként prezentálta a ZVK-t, amely összeköti a Bosnyák teret a Rákos-patakkal, és Pest „egyik legzöldebb és legfenntarthatóbb negyedét hozza létre, mely organikusan kapcsolódik a Rákos-patak környékéhez, harmonikus egységbe foglalva a zöldterületeket és az általunk épített közösségi tereket.”

    Mindennek pontosan az ellenkezője az igaz:

    • a ZVK nem kapcsolódik sem a Bosnyák térhez, sem a Rákos-patak menti zöldterülethez, az utóbbi konkrétan megközelíthetetlen onnan;
    • teljes értékű zöldterület egy 21. századi városfejlesztéstől szokatlan módon egyáltalán nem keletkezett;
    • a megvalósult projekt kifejezetten diszharmonikus viszonyban van a környezetével, ami főként annak köszönhető, hogy teljesen elüt a léptéke mindentől, ami a közelében van.

    Mindez már 2021-ben is látszott a mesterterven, e tekintetben az egyetlen különbség a megvalósult és a megálmodott projekt között csak az, hogy nem épült meg a patak túlpartjára átvezető gyalogoshíd. De ha megépül, szerves kapcsolat akkor sem lenne, ugyanis ahhoz, hogy legyen egy zöld tengely a két parkos terület között, a ZVK-ban is kellene lennie egy teljes értékű, nagyobb kiterjedésű parknak. A régebbi terveken volt még ilyen, a Zaha-Bayer-féle tervekben már nem, csak a tömbök között vezet át egy viszonylag széles sétány, ami azonban zöld tengelynek nem mondható. Az összes többi zöldterület valójában az épületek közötti kiemelt, kerítéssel körülvett növénykazetta.

    A valóságban a ZVK nem összeköti a Bosnyák teret a Rákos-patakkal, hanem éppen ellenkezőleg, elfalazza egymástól ezt a két zöld területet, felszámolva egy olyan zöld folyosót, aminek a város ökológiai egészsége szempontjából jelentős szerepe lett volna. Ez egy magánfejlesztés esetében is megengedhetetlen lett volna, de úgy még inkább az, hogy végső soron egy kiemelt közberuházásról beszélünk.

    Az egyetlen olyan elem, ami megőrzött valamit a projekt egykori közcéljából, vagyis abból, hogy Zugló számára új központot teremtsen, az üzletház. Építészeti értelemben is ez a legnívósabb, és érdekes módon van benne valami jó értelemben vett idegenségérzet, egyes pontjain megállva akár azt is hihetnénk, hogy egy londoni kerületben vagyunk.

    A Zenit Corso igazi érdekessége az, hogy nem pláza. Egyáltalán nincs fedett belső tere, az üzletek egy nyitott belső udvar körül helyezkednek el három szinten: a legalsó szint három nagy üzlettel a föld alá van rejtve, és a mélygarázsból közelíthető meg, a földszint három irányba megnyílik a környező közterületek felé, és ezzel a tömbbelső átjárhatóvá válik, feljebb pedig mindössze egy galériaszint található, ahova mozgólépcső vezet fel. Az egész nem nagy, kellemesek az arányai, pont annyit tud, amennyire ezen a helyen, ebben a kerületi alközpontban reálisan szükség van.

    A Zenit Corso más szempontból is fontos épület Budapest számára: megmutatja, hogy egy régebbi és évtizedek óta mellőzött műfaj, az üzletház a városszéli bevásárlóközpontok reális alternatívája lehet.

    Ez ugyanis egy klasszikus üzletház: üzletek vannak benne kifelé, az utcák irányába és belül is, a városias léptékű udvar körül. Mégpedig pontosan olyan üzletek, amelyek kedvéért az emberek manapság autóba ülnek, és városszéli bevásárlóközpontokba mennek ki, hogy egy helyen bonyolítsanak le minden kötelező feladatot a macskakaja megvásárlásától a heti nagybevásárlásig. Ha valami fenntarthatósági és urbanisztikai szempontból értelmes törekvés, az a környezetet fölöslegesen megterhelő bevásárló-ingázás helyett a jó városközepi alternatívák felkínálása; miközben valódi plázákra, amelyek elszívják az életet a környező vendéglátóhelyek, kisboltok elől, már nincs szükség (és láthatóan mozikra sem, miután a covid és a streaming kettőse a mozizásra súlyos csapást mért).

    Valóban szerencse, hogy Zugló nem kapott tíz vagy húsz évvel ezelőtt egy olyan óriásplázát, ami a korábbi tervekben szerepelt, és ami minden bizonnyal megölte volna a Csömöri út és a Nagy Lajos király útja üzleteit. A Zenit Corsónak ilyen hatása nem lesz.

    Egész meglepő érzés ebben a teljesen léptéktévesztett komplexumban találkozni egy olyan részlettel, aminek rendben vannak az arányai. Meglepő és kissé elszomorító is, mert megmutatja, hogy normális szabályozás mellett milyen remek új városrészt lehetett volna itt építeni, ha nem egy magáról minden féket lehányó lopógépezet száguld át Zugló közepén.

    Mert a ZVK-val a legnagyobb baj az, hogy egy közel száz éves városépítészeti álmot teljesített be rosszul: azt, hogy a hatalmas kiterjedésű Zugló, a főváros harmadik legnépesebb kerülete a Bosnyák tér környékén kap egy valódi, urbánus központ. Ennek a főváros egésze szempontjából is nagy jelentősége lett volna, ilyen alközpontokra ugyanis égetően szükség van ahhoz, hogy ne koncentrálódjon minden funkció a túlterhelés alatt rogyadozó történelmi belvárosba, és hogy az emberek a lakóhelyükhöz közel találják meg a városi élet alapvető szolgáltatásait és különösen annak légkörét, atmoszféráját.

    Zugló a 20. század első felében egy már akkor is parcellázási logika által hajtott, extenzív terjeszkedéssel jött létre, amiben ilyen központ nem alakult ki. Hogy ennek az ideális helye földrajzi, közlekedési és városfejlődési okokból a Bosnyák téren van, azt már a 20. század elején felismerték. Ezért akadályozta meg a főváros, hogy tulajdonosa, gróf Andrássy Gézáné felparcellázza azt a hatalmas, üres telektömböt, amit pár évvel korábban spekulációs céllal megvásárolt a mai Nagy Lajos király útja és a városhatár között, a Rákos-patak két oldalán.

    A gróf Andrássy Gézáné-féle telektömböt akkor már mindkét oldalról beépített területek vették körül, de a Bárczy István-féle a városvezetés érzékelte, hogy a Thököly út meghosszabbításához és a Hajcsár utca (ma Nagy Lajos király útja) kiszélesítéséhez szükség van a területre, ezért – bár a döntést rengetegen bírálták, és fölösleges pénzszórásnak tartották – igen magas áron megvették a grófnétól 1910-ben. A hatalmas telektömb helye a Csömöri út és a Bosnyák utca között máig kirajzolódik a városszerkezetben.

    Megvették, de a központ a következő fél évszázadban mégsem tudott megszületni. Az 1950-es évek elején csak a Csömöri út egyik oldalának jó minőségű, Bauhaus házsora meg két frissen felépült modern templom, a katolikus és az evangélikus jelezte, hogy a Bosnyák több akar lenni zajos, koszos külvárosi piactérnél.

    Az egész történetet fölösleges lenne most felidézni, de érdemes egymás után rakni négy képet, amelyek megmutatják, hogy a ZVK milyen fejlődési útnak jelenti a félresikerült végállomását:

    Gebhardt Tibor 1955-ös rendezési terve olyan városias nagyvonalúságot, városépítési tudást, komplex gondolkodást mutat, hogy csak sajnálhatjuk: a magyar várostervezésből kiveszett ez a szemlélet a következő évtizedekben. Nem tért vissza máig sem, pedig ha a Bosnyák tér ezen a módon kiépül – városias térfalakkal, középületekkel, a Nagy Lajos király útja mindkét oldalán megfelelő teresedéssel –, ma Budapest reprezentatív terei közé sorolnánk.

    A tervből szinte semmi nem valósult meg, mindössze egyetlen térfal készült el 1969-ben a Térképész székház átadásával, de sajnos ez a 20. század közepi modern épület nem tartozik a korszak igazán jól sikerült alkotásai közé. Ami még elkészült, az a csarnok és a fedett piac épületegyüttese 1962-ben, de nem a fenti terven látható módon közvetlenül a templom mögött, hanem a Lőcsei út túloldalán. Az emeletes fejépületi rész még Gebhardt tervének szándékai szerint folytatja a Csömöri út beépítésének vonalát (vagyis a templom tömbjének meghosszabbítása). Ez kimondottan érdeme az épületnek, és talán most, hogy az előtte lévő járdaszakaszt rendezték, talán valamivel jobban érvényesül majd, mint az elmúlt évtizedekben.

    Miután a Bosnyák teret a piac átköltöztetése után 1969-ben parkosították, a városfejlődés itt nyugvópontra jutott, a korábbi tervekben látható zárt tér nem jött létre, a tömbök beépítéséről lemondtak.

    Mégis, ezzel a központ nem állt össze, és egészen érdekes módon a 20. század vége felé újra megindult a gondolkodás, hogyan lehetne bővíteni. A 80-as években már egyre gyakrabban merült fel, hogy itt egy városias alközpontra lenne szükség (azért is, mert azt hitték, megérkezik majd a metró). Idővel a figyelem a piac mögötti, 1956 óta létező sportterület felé fordult, mivel ez maradt az utolsó nagy szabad hely Andrássyné egykori telkéből. A Bosnyák tér fogalma tehát az 1960-as évektől képlékeny módon elkezdett bővülni hátrafelé, először csak a csarnok környékét kezdték hozzászámítani, aztán a 90-es évektől már a sportterület helyére megálmodott új városközpontot is.

    A következő nagyszabású tervet a rendszerváltás után, 1999-ben mutatta be Zugló akkor szabaddemokrata vezetése. Így festett:

    Látszik, hogy ebben messze túlsúlyban vannak a közfunkciók és a zöldterületek a megjelenő magánfejlesztések mellett. Az addigra elavultnak érzett régi helyett új vásárcsarnok, új igazgatási épület (vagyis városháza) és rengeteg megtartott sportpálya jelenik meg a terven, amely a megnyitott terekkel még valóban szerves kapcsolatot teremtett volna a régi Bosnyák térrel, illetve a zöld- és sportterületek révén harmonikus átmenetet kínált volna a Rákos-patak felé. Azt is mondhatjuk: ez az a terv, aminek a Zaha Hadid Architects mesterterve utóbb hazudta magát.

    Erre természetesen nem volt pénz.

    A következő fázis már a sportterület 2006-os eladása után született, amikor az akkori kerületvezetés úgy gondolta, nagy engedményeket ad a magánfejlesztőnek, lemond a sportpályák továbbéltetéséről, de cserébe sok mindent kap:

    Látható, hogy a fejlesztői érdekek itt már markánsan megjelennek, van pláza és irodaházak, de még város is van: tágas új közpark a templom mögött, vadonatúj, kétszintes vásárcsarnok, előtte széles, nagyvárosi léptékű köztérrel, ahova a reprezentatív városháza néz. A közterületek mind nagyvonalúak, egyikből a másikba áttekinthető és magától értetődő módon haladhatunk át. Ez a terv még betöltötte volna azt a küldetését, hogy Zuglónak a méretéhez, összvárosi jelentőségéhez mért központot adjon, de a Rákos-patak felé az átjárást már elépítette volna.

    A fenti négy terv más-más urbanisztikai szemléletet tükröz, mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos vonásai, de mindegyik rendelkezik komoly értékekkel – és mindegyik sokkal-sokkal jobb annál, mint ami végül megvalósult.

    A ZVK nemcsak funkcionálisan szegényedett el a korábbi elképzelésekhez képest, nemcsak a zöldterületek vesztek mind oda, hanem különösen a környező utcákhoz, terekhez való viszonya mutatja meg, hogy milyen várostervezési csődtömeget sikerült itt létrehozni.

    Ebből a szempontból a két legfontosabb kapcsolódási felület a Csömöri út és a Bosnyák tér felé található. (Mellesleg: teljesen elrontották a harmadik oldalt, a Bosnyák utcát is, ahol a sugárút szélességű közterület lehetőséget adott volna egy lineáris park kialakítására, ehelyett kopár térkősivatag keletkezett, amit a hétvégi piacnapokon kívül felszíni autóparkolóként hasznosítanak.)

    A legjobban egy-egy képpel lehet megmutatni, hogy mi történt. Lássuk először a történetileg legfontosabb irányt, a régi Bosnyák teret. Így néz ki a ZVK a templom mögötti parkból:

    A kép látszólag nagyon előnyös, hiszen egészen kicsinek, szelídnek tűnik innen a háttérben feltűnő új épületegyüttest (sehonnan máshonnan nem az), de valójában azt mutatja meg, hogy semmiféle kapcsolatot nem sikerült teremteni az ZVK és a régi Bosnyák tér között.

    Ennek a kapcsolódásnak a fő akadálya az 1962-ben épített piac és csarnok, ami szabályosan elrekeszti az utat keresztben, és átjárhatatlan akadályt jelent a hozzá kapcsolódó két, parkoló autókkal teli keresztúttal együtt. Nem véletlen, hogy az 1999-es és a 2007-es terv is a bontásával és az áthelyezésével számolt, hiszen ez akadályozza meg egy nagyvonalú, logikus térfüzér kialakítását. Csakhogy mindig volt ebben a tervezgetésben egy alaphazugság: a piac a főváros tulajdona, és a főváros sosem vett részt aktívan a projektben, így valójában egy harmadik fél telkével kalkuláltak anélkül, hogy az megalapozott lett volna.

    Az eredmény az lett, hogy a piaccal nem történt semmi. Az épület rossz állapotú, a környezete pedig annál is rémisztőbb, kifelé a legtöbb irányban bódékkal, rothadó farostlemezes lapokkal fordul. A körülötte lévő közterületek akadálypályára emlékeztetnek, balkáni színvonalúak. Mindebből nem következik, hogy a csarnokot le kellene bontani, sőt. Kéri Gyula 1962-es modern épületének komoly kvalitásai vannak, bár ezt ma kevesen látják rajta, egy gondos felújítással és a környezete rendezésével ezek előhozhatók lennének. De az egyértelmű, hogy a keresztirányú átjárhatóságot körülötte biztosítani kellene.

    Olyan mulasztás ez, amit egyszer még legalább pótolni lehet. Amit viszont a ZVK a Csömöri úttal művelt, azt már semmi nem hozza helyre. Így néz ki a látvány a Rákospatak utca felől.

    Eszünkbe juthat a sokszor lesajnált, a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus időszakának tartott 90-es évekből egy igen hasonló szituáció: a Westend és a Váci út esete. A kiinduló helyzet nagyon hasonló volt. A Váci út egyik fele a Nyugati tértől és Lehel téri magas színvonalú, városias beépítéssel rendelkezett, a másik oldalon viszont a pályaudvari terület végtelen kerítése és elhagyott oldala húzódott. Ezt a féloldalasságot a Westend tervezése során Finta József (és a korabeli szabályozás) problémaként ismerte fel, és megoldást talált rá: a Westendet kifordították a Váci útra, teljes hosszában hátrahúzták a térfalat, hogy egy jó légkörű, zöld sétányt tudjanak kialakítani az útszakasz teljes hosszában, és a pláza városias földszintekkel és tagolással néz errefelé. A Váci út belső szakasza ennek köszönhetően lett rendezett összhatású, civilizált útvonal, és a sétányt mindig rengetegen használják.

    Ugyanezt meg lehetett volna tenni a Csömöri úttal, amelynek a belső szakasza az egyik oldalán szintén kiépült jó minőségű, előkertes modern bérházakkal a 20. század első felében, a másik azonban nem.

    Sőt, ezt kellett volna tenni vele. Egyszerűen el kellett volna lopni a módszert, ami működik.

    Amit ezzel szemben a fenti képen láthatunk, az a teljes városépítészeti nihil, egy örökre elszalasztott lehetőség. A kormányzati negyed rideg irodaházainak sora áthatolhatatlan falként mered fel a Csömöri út (innen nézve) bal oldalán, és a halott földszintek, a zöld sétány és egyáltalán a városi életre alkalmas terek teljes hiánya miatt nem sokban különbözik attól, mintha egy betonfalat húztak volna fel az útszakasz teljes hosszában. Így senki nem épít várost már azokon a helyeken, ahol van urbanisztikai gondolkodás és bármiféle nyugati értelemben vett szabályozási környezet. Ennél a várostervezésről száz éve is többet tudtak. Ez a kormányzati negyed persze nem az állampolgároknak épült – látszik is rajta.