Felelős Szülők és Emberek Közösségének levele M tisztifőorvos asszonynak, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak.

A gyermekek maszkviselésével kapcsolatos 53103-2/2020/KTEF iktatószámú adatigénylésünkre adott válaszában írásban Ön úgy nyilatkozott, hogy egészségkárosító hatásokról nincsen tudomása a maszkok viselésével kapcsolatban.

Csatoltan küldjük ezúton a Stanford Egyetem (Stanford University) összesítő tanulmányát.

Ez a tanulmány nagy mennyiségű információval és a vonatkozó tudományos anyagokkal támasztja alá az alábbiakat:

1. A maszkviselés (főleg gyermekeknél) súlyos egészségügyi károkat okoz és többszörösére növeli a különféle megbetegedések (pl. influenza) kockázatát.

2. Egyértelműen kijelenti, hogy a Sars-cov-2 koronavírus elleni védekezésben a maszk viselésének védelmi funkciója és hatása nincsen.

A 385/2016. (XII. 2.)a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kormányrendelet alapján Ön mint közfeladatot ellátó személy büntetőjogi felelősséget visel.

Mivel a csatolt tudományos munka és az alárenelt vonatkozó tanulmányok alapján a gyermekek maszkviselésre kötelezése, vagy ennek csak hallgatólagos engedélyezése is egyértelműen veszélyezteti a gyermekeket és számukra egészségügyi kárt okoz, haladéktalanul kérjük az EMMI iskolai protokolljának frissítését, a maszkviselési rész törlését, és ennek azonnali kikomunikálását az iskolák igazgatói felé.

A gyermekek maszkviselésének előírása, vagy maszkviselés hallgatólagos támogatása sérti a gyermekek egészséghez való alapjogát, és álláspontunk szerint megvalósítja a Btk. 165. § szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést, mely szerint: aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha figyelemfelhívó levelünk hatására sem történik semmilyen változás, akkor álláspontunk szerint a Btk. 165. § (3) szándékos veszélyeztetés bekezdése is megvalósul. Mivel több levelünkben, többször írásban tudományos alátámasztással jeleztük az egészségügyi hatásokat, felhívtuk a figyelmet a várható egészségügyi károkra, és ezeket az információkat Ön folyamtosan figyelmen kívül hagyta.

Álláspontunk szerint a gyermekek maszkviselési problémájának figyelmen kívül hagyása vagy a tanulmány elolvasását követően a maszkviselés megengedése / támogatása megvalósíthatja a Btk. 208. § (1) bekezdés szerinti kiskorú veszélyeztetését, mely szerint: a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Büntető törvénykönyv kimondja, hogy az emberi élet, a testi épség és az egészség védelme kiemelkedő fontosságú, ezért nemcsak ezeknek a sérelmével, hanem az ezeket a jogtárgyakat veszélyeztető cselekményekkel szemben is indokolt büntetőjogi védelmet biztosítani.

Az alaptörvény is védi a gyermekek egészségét az alábbi alaptörvényekkel. A maszkhordási kötelezettség egészségkárosító és személyiségromboló hatása miatt az alábbi alapjogokat sérti:

XVI. cikk (1), (2), (3) bekezdés,

–                      „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

XX. cikk

–                      „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Itt szeretnénk hivatkozni arra, hogy foglalkozási szabálynak tekintjük az NNK Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely egyértelműen rendelkezik az egészségvédelmi kötelezettségről.

Az országos tisztifőorvos feladata és hatásköre:

5.1.1. b) közreműködik a népegészségügyi stratégia elkészítésében, felelős az ezzel összefüggő feladatok ellátásáért, illetve felel az intézményi stratégia előkészítéséért;

5.1.2. Az országos tisztifőorvos a felügyeleti, ellenőrzési és kontrolling feladatok körében:

c) ellenőrzi az NNK részére a jogszabályok által előírt feladatok végrehajtását;

5.1.3. 2) megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít,

3) felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési, valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a lakosság érdekében szükségesek, valamint az intézkedések elmaradása esetén a miniszter útján intézkedés céljából megkeresi az arra feladatkörrel rendelkező minisztert,

ae) közreműködik a miniszter szakmai irányítása keretében az alábbi területeken:

2) szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok megszervezésében,

b) a kormányhivatal és járási hivatal számára

bb) a szakmai feladatellátással kapcsolatosan szakmai eljárásrendeket, útmutatókat és elvi állásfoglalásokat, valamint iratmintákat ad ki,

c) folyamatosan értékeli az ország járványügyi helyzetét és szükség szerint kihirdeti a járványhelyzetet;

d) részt vesz a közegészségügyi, járványügyi, munkaegészségügyi, egészségügyi igazgatási tárgyú, valamint az egészségfejlesztésre és az egészségügyi ellátás fejlesztésére irányuló jogszabályok előkészítésében, továbbá véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező egyéb jogszabály-tervezeteket;

j) felelős az állampolgárok tájékoztatásával, panaszaik, közérdekű bejelentéseik kivizsgálásával összefüggő feladatok ellátásáért;

k) felügyeli a transzparencia irányelvek érvényesülését;

m) felügyeli az NNK nyilvántartási és hatósági tevékenységével kapcsolatos feladatait;

Stanford-University összefoglaló tanulmány a maszkok káros élettani hatásairól és a viselés egészségügyi következményeiről (valamint a Sars-cov2 koronavírus elleni védekezben való viselésük feleslegességéről)

 Nincs tudományos és klinikai alapja a maszkok viselésének, mint védelmi stratégia, tekintettel arra a tényre, hogy a maszkok korlátozzák a légzést, hipoxémiát és hypercapniát okoznak, és növelik a légúti szövődmények, az önszennyeződés és a fennálló krónikus állapotok súlyosbodásának kockázatát.”

„Az arcmaszk viselése mechanikusan korlátozza a légzést azáltal, hogy növeli a légmozgás ellenállását mind a belégzési, mind a kilégzési folyamat során. A száj, az orr és az arcmaszk között csapdába esett levegő többször visszalélegzésre kerül, így alacsony O ₂ és magas CO ₂ koncentrációt létrehozva hipoxémiát és hypercapniát okoz. A súlyos hipoxémia kardiopulmonáris és neurológiai szövődményeket is kiválthat. Az artériás vér alacsony oxigéntartalma myocardialis ischaemiát, súlyos ritmuszavarokat, jobb vagy bal kamrai diszfunkciókat, szédülést, hipotenziót, syncopét és pulmonalis hypertoniát okozhat. Az arcmaszk használatának eredményeként kialakuló krónikus alacsony fokú hipoxémia és hypercapnia súlyosbíthatja a meglévő kardiopulmonáris, metabolikus, érrendszeri és neurológiai állapotokat. (A mellékelt táblázat összefoglalja az arcmaszk viselésének élettani, pszichológiai hatásait és azok lehetséges hosszú távú következményeit az egészségre.)

Az arcmaszk ezen túlmenően a baktériumokat is visszatartja, visszavezeti a maszk belső és külső rétegére. Ezek a mérgező összetevők így ismételten visszajutnak a testbe, önfertőzést okozva. Az arcmaszkokon keresztüli lélegzés növeli a hőmérsékletet és a páratartalmat a száj és az arcmaszk közötti térben, ami a maszk anyagából mérgező részecskék felszabadulását eredményezi. Szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a maszkok aeroszolos szennyezettségi szintje 13-202 549 különböző vírust tartalmaz. A szennyezett levegő magas baktérium- és mérgező részecskekoncentrációkkal történő visszalégzése, alacsony O ₂ és magas CO ₂ -szint mellett, folyamatosan kihívást jelent a test homeosztázisára, önmérgezést és immunszuppressziót okozva.

A szöveti arcmaszknál azonban még egy nagyon káros hatást figyeltek meg: több mint 13-szor nagyobb kockázattal [relatív kockázat = 13,25 95% CI (1,74–100,97) növelte az influenzaszerű betegségek kockázatát. A szövetmaszkok jelentős egészségügyi és biztonsági problémákat hordoznak, ideértve a nedvességvisszatartást, az újrafelhasználást, a rossz szűrést és a fertőzések kockázatának növekedését.

Pszichológiai károkozás bizonyítása:

Mivel korábbról szinte semmilyen információ nem állt rendelkezésre a gyermekek (és felnőttek) maszkviseléssel kapcsolatos hosszú távú tapasztalatairól, készült egy összesítés a szülői tapasztalatok alapján.

Az eredmények az alábbiak voltak:

2020.10.26-ig összesen 20 353 ember használta a nyilvántartást, akik összesen 25 930 gyermekről adtak meg adatokat. A maszk átlagos viselési ideje napi 270 perc volt. Maszk viseléséből eredő károsodásokról a szülők 68% -a számolt be. Ezek az alábbiak: Ingerlékenység (60%), fejfájás (53%), koncentrációs nehézségek (50%), kevesebb boldogság (49%), vonakodás az iskolába / óvodába járástól (44%), rossz közérzet (42%) a tanulás zavara (38%) ) és álmosság vagy fáradtság (37%).

Pszichológiailag az arcmaszk viselése alapvetően negatív hatással van a viselőjére és a közeli személyre. Az arcmaszkok viselése miatt, melyek az arc fontos, mimikát közvetítő részét eltakarják az alapvető ember-ember közötti kapcsolat sérül, és az önazonosság. 

A hipoxiás és hiperkapnici állapotot okozó arcmaszkok viselése, amely folyamatosan kihívást jelent a normális homeosztázisra, aktiválja a „harcolj vagy menekülj” stresszreakciót, amely az emberi test fontos túlélési mechanizmusa. Az akut stressz válasz magában foglalja az idegrendszer, az endokrin, a szív- és érrendszeri, valamint az immunrendszer aktiválódását. Ezek közé tartozik az agy limbikus részének aktiválása, stresszhormonok (adrenalin, neuro-adrenalin és kortizol) felszabadítása, a véráramlás eloszlásának megváltozása (a perifériás erek értágulata és a zsigeri erek vazokonstrikciója) és az immunrendszer válaszának aktiválása ( makrofágok és természetes gyilkos sejtek szekréciója). A maszkot viselő emberekkel való találkozás aktiválja a veleszületett stressz-félelem érzelmeket, ami elemi reakció minden veszélyben lévő vagy életveszélyes helyzetben lévő ember számára, például halál vagy ismeretlen, kiszámíthatatlan kimenetel esetén. Míg az akut stresszreakció, amely másodpercekig, vagy percekig tart adaptív reakció a kihívásokra és a túlélési mechanizmus része, a krónikus és tartós stressz-félelem állapota már káros hatással van a testi és lelki egészségre. Az ismételten vagy folyamatosan aktivált stressz-félelem válasz a testet túlélési módra készteti, fenntartva a vérnyomás növekedését, a gyulladáscsökkentő állapotot és az immunszuppressziót.

A maszkok viselésének hosszú távú gyakorlata erősen pusztító egészségügyi következményekkel jár. A hosszan tartó hipoxiás-hiperkapnikus állapot veszélyezteti a normális fiziológiai és pszichológiai egyensúlyt, rontja az egészséget, és elősegíti a meglévő krónikus betegségek kialakulását és előrehaladását. A hipoxia szintén fontos szerepet játszik a rák kialakulásában. 

A krónikus stressz, valamint az oxigénhiányos és hiperkapnikus állapotok felborítják a test egyensúlyát, és fejfájást, fáradtságot, gyomorproblémákat, izomfeszültséget, hangulati zavarokat, álmatlanságot és felgyorsult öregedést okozhatnak. Ez az állapot elnyomja az immunrendszert, így az nem képes megvédeni a testet a vírusoktól és baktériumoktól, csökkenti a kognitív funkciókat, elősegíti a súlyos egészségügyi problémák kialakulását és súlyosbítását, beleértve a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a rákot, az Alzheimer-kórt, a növekvő szorongást és depressziós állapotokat és társadalmi elszigeteltséget okoz.

Egy tanulmány a vér oxigén szintjének jelentős csökkenését is megállapította műtéti, viszonylag steril körülmények között, állandó hőmérséklet és páratartalom mellett. Ez a hatás fokozottan jelentkezik egy nem kontrollált hétköznapi, főként zárttéri környezetben. Olyan emberek között, akik nincsenek a maszk viseléséhez sem hozzászokva.

Kutatók oximéter segítségével 53 sebész vér oxigénszintjét vizsgálták. Mérték a vér oxigénellátását műtét előtt, valamint a műtétek végén. Azt találták, hogy a maszk jelentősen csökkentette a vér oxigénszintjét (pa0 2 ). Minél hosszabb ideig viselték a maszkot, annál nagyobb volt a vér oxigénszintjének csökkenése. Az oxigénszint csökkenése (hipoxia) nem csak az agyat károsítja, hanem az immunitást is, mely a kórokozókkal való védekezésben elemi fontosságú. Gátolhatja a vírusfertőzések leküzdésére használt fő immunsejtek típusát, az úgynevezett CD4 + T-limfocitát és stimulálja a Tregs nevű erőteljes immungátló sejtet. Ez meghatározza az esetleges fertőzések, köztük a sars-cov2 fertőzésének lefolyását, és sokkal súlyosabbá teszi a fertőzés következményeit. Lényegében a maszk igen erősen megnövelheti a fertőzések kockázatát, amely, ha bekövetkezik emiatt sokkal rosszabb kimenetelű lehet. „

Dr. Margareta Griesz-Brisson PhD, Európa egyik vezető neurológus tanácsadója, orvosjogi-szakértő, a londoni Neurológiai Klinika orvosi igazgatója. Szakterülete a neurológia és neuro-regeneráció. Több nyilatkozatában is megerősítette, hogy a maszkviselés, főleg hosszútávon oxigénhiányos állapotot eredményez.  Az emberi agy nagyon érzékeny az oxigénhiányra. Vannak idegsejtjei, többek között a hippokampuszban, amelyek nem maradhatnak 3 percnél hosszabb ideig oxigén nélkül – mert azt már nem élik túl.
A kialakuló veszélyes állapotra utaló tünetek: fejfájás, álmosság, szédülés, koncentrációs problémák, reakcióidő lelassulása – a kognitív rendszer reakciói. Ha azonban a páciens már krónikus oxigénhiányban szenved, ezek a tünetek mind megszűnnek, mert a szervezet hozzászokik. 
A másik súlyos probléma, hogy az agy idegsejtjei nem képesek regenerálódni. Tehát abban az esetben, ha a páciens leveszi az arcmaszkot és ismét szabadon oxigénhez jut, az elveszett idegsejtek már nem fognak regenerálódni, így maradandó és életre szóló egészségkárosodást szenved.
Elmondása szerint, mivel a gyermekek agyának a fejlődéshez igen nagy mennyiségű oxigénre van szüksége, a maszkok használata számukra egészségügyileg teljesen ellenjavallt és épp ezért tilos.  Az oxigénhiány gátolja ugyanis az agy fejlődését, és az ennek következtében bekövetkezett károsodás NEM fordítható vissza.

Méreganyagok a maszkokban:

A legtöbb FFP2 maszk gyapja egy hőre lágyuló anyag: polipropilén. Ezen kívül nagy mennyiségben vannak jelen a maszkokban ragasztók, kötőanyagok, antioxidánsok és UV-stabilizátorok. A hamburgi Környezetvédelmi Intézet és a lüneburgi Leuphana Egyetem kutatói illékony szerves szénhidrogéneket is találtak a tanúsított maszkokban. Néhány maszkban nagy mennyiségben voltak formaldehid vagy anilin, majd további mesterséges illatanyagok, amelyek célja elfedni a kellemetlen kémiai szagokat. A kék színű műtéti maszkok esetében a kobaltot általában festékként is használják. Összességében ez egy olyan vegyi koktél, amelynek toxicitását soha nem tesztelték, és hosszú távú hatásait sem. Viselője a kémiai összetevőkön túl még azok a mikroszálas részecskéket is belélegzi, amelyek megfelelő méretűek ahhoz, hogy megtelepedjenek a tüdőben, vagy onnan haladjanak tovább a testen keresztül.

Különösen problémásak azok a mikroplasztikus szálak, amelyek leválnak a maszk gyapjúról. Ezek WHO szálakként is ismertek. „A baleset és munkavédelmi előírások magas szinten kezelik őket a munkavédelem területén, mivel igen veszélyesek, valamint a német Szövetségi Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Intézet linkjei is felsorolják a különböző TRGS-eket és az ilyen veszélyes anyagok kezelésének technikai szabályait. Az emberek pedig mindenféle munkabiztonsági ismeret és védelem nélkül pontosan ezeket a veszélyes anyagokat hordják az arcukon. A tüdőkárosodás így vírus nélkül is bekövetkezik.”

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a maszk gyapjú mikroplasztikus szálainak kopása az idő múlásával jelentősen megnő. A mechanikai igénybevétel a fel- és levételkor fokozott szálkopáshoz vezet. Azok az orvosok vagy nővérek, akik csak akkor viselik a maszkot, amikor elmennek a műtőbe vagy az intenzív osztályra, és a maszkokat akkor dobják el, amikor kijönnek, sokkal kevesebb mikroszál belélegzés veszélyének vannak kitéve, mint azok, akiknek hosszabb utakon vagy sok esetben munkahelyen iskolában, kell viselniük a maszkokat órákon át. 

A maszkok belső terében keletkezett meleg, nedves légkör, kedvez a káros baktériumok elszaporodásának, így sok maszkot viselő, egészséges gyermek fertőződik meg. A használati útmutatóban rögzítik azt is, hogy: „A használt maszkokat fertőtleníteni kell, vagy másod – harmadosztályúvá kell őket minősíteni.” „Ha a maszkot viselő személy köhög, tüsszög vagy légszomja van, használatát azonnal abba kell hagyni.” A maszkot maximum 2 órán át javasolják viselni, egyébként az egészségügyi intézményekben és a műtőkben 20 percenként javasolják a maszkok cseréjét. Ezek a követelmények a hétköznapi használat során teljesíthetetlenek, illetve ilyenkor olyan bakteriális, virális hatások is érik a maszkot, melyek a műtő steril körülményei között nem fordulhatnak elő, s melyek igen magas mértékben növelik a fertőzések kockázatát!

Ezeket az egészségügyi eszközöket nem hétköznapi vagy utcai használatra tervezték. Céljuk, hogy műtőben, viszonylag steril körülmények között és állandó hőmérsékleten megvédjék a beteg sebeinek véletlen szennyeződését, és viselőjüket a testnedvek fröccsenéseitől vagy permetezésétől. 

Egyéb bakteriális stb. szennyeződések:

A házi-készítésű maszkoknál viselőjük gyapjún, pamuton vagy textilszöveten keresztül lélegezik. A kilélegzett pára lecsapódik a szálakra, mely a szálak mikrostruktúrájához kapcsolódik. A vírusok nagyon jól képesek túlélni ebben a számukra ideális környezetben.

Az egész nap használt koszos, nedves maszk miatt pedig gyorsan kialakulhat egy súlyos staphylococchus fertőzés amely egyetlen antibiotikumra sem reagál és az orrüregen keresztül az egész légző-rendszert megbetegítheti. Ennek kórokozója az emberek 10%-ának orrnyílásában alapvetően is megtalálható. A maszkok rásegítő nedves közege és visszatartó ereje nélkül azonban általában nem okoz komolyabb megbetegedést.  A maszk viselésével azonban a kilélegzett vírusok nem tudnak elmenekülni, és az orrjáratokban koncentrálódnak. Súlyosabb esetben bejutnak a szaglóidegekbe és rajtuk keresztül aztán az agyba, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az agy azon területéhez, amely a közelmúlt emlékezetével és a memória konszolidációjával foglalkozik. 

Prof. Detlev Krüger, 27 évig, 1989-től 2016-ig volt a Berlini Charité és a Virológiai Intézet igazgatója megállapítása szerint „A szájmaszkok a különböző légzőrendszert megbetegítő kórokozók szétterítését, széthordását eredményezik.”

“A Kalifornia Egyetemen (Davis) dolgozó kollégáktól megjelent Nature (Scientific Reports) cikk alapján bizonyos, hogy a műtéti maszkok, mint amilyen a zárt KN95, illetve feltehetőleg a szellőztetett N95 csökkenthetik csak jelentősen légúti mikrométeres részecskék kibocsátását köhögés, beszéd vagy szájon át való légzés kapcsán. A házi készítésű szövetmaszkok viszont jelentősen emelik vagy sokszorozzák a légúti mikronos részecskék kibocsátását!
Ezen eredmények azt mutatják, hogy akár tiszta, akár szennyezett pamutmaszkokból származó rostrészecskék aeroszolos terjedése is egy vírusjárványt erősítő tényező lehet minden vizsgált légzésforma esetében.

Levelünkhöz az alábbi mellékleteket küldjük:

·         Stranford-university tanulmány és forrásai (angol és magyar nyelven)

      Arcmaszkok a COVID-19 időszakban: Egészségügyi hipotézis           

·         Michael Braungart professzor, a hamburgi Környezetvédelmi Intézet tudományos igazgatójával készült szakmai interjú (német és magyar nyelven)

·         Az 53 sebészorvos bevonásával végzett maszktanulmány: Preliminary report on surgical mask induced deoxygenation during major surgery

·         Margareta Griesz-Bisson német neurológus cikk magyar és angol nyelven (German Neurologist Warns Against Wearing Facemasks: ‘Oxygen Deprivation Causes Permanent Neurological Damage)

·         Szülők bevonásával a maszk gyermekekre gyakorolt pszichológiai és fizikai hatásáról készült vizsgálat magyar nyelven. (Corona children studies “Co-Ki”: First results of a Germany-wide registry on mouth and nose covering (mask) in children)

Kelt: 2021. április 20.

Köszönettel:

Felelős Szülők és Emberek Közössége