Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficcount/cwtrafficcount.php on line 489

Deprecated: Required parameter $limit follows optional parameter $stripHtml in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwgears/helpers/tools.php on line 38

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficclean/cwtrafficclean.php on line 448

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficonline/cwtrafficonline.php on line 330

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/administrator/components/com_coalawebtraffic/helpers/coalawebtraffic.php on line 245
FELELET - sajtószemle
user_mobilelogo

Tagged in: sajtószemle

  • A Mandiner hetilap második számáról (2019.09.19.)

    Mandiner, második szám, 2019. szeptember 19.

    Tisztelt szerkesztőség!

    Öröm után bánat. Az első számról írt sok jó után most úgy érzem, hogy sajnos a második szám már érdektelen, bátortalan, egyhangú, unalmas. Olyan, mint a legtöbb mai sajtótermék.

    Mit reméltem? Érdekes írásokat, jól megfogalmazott szép magyar nyelven, lényegre törő kérdéseket, művelt emberek a témákat sokoldalúan láttató írásait. Jó riportalanyokat. Elhallgatott fontos ügyeket. Kevesebb politikai és gazdasági, materialista megközelítést.

    (54.o. kenyérről) Az egyetlen érdekes cikk, amit találtam (nem olvastam mindent el). A termékpályával kapcsolatban említeni lehetne legalább a búzafajtákat, a vegyszereket már ott, a termelésben. Összefüggésbe lehetne hozni a diplomákról szóló cikkel (például a szakképzés rossz minőségéről szóló részt, és egyáltalán, hogy minek a sok diploma, ha ő se használja), és a 65. o. termőföld nélküli termeléséről szóló írással.

    (65.o., Városlakók…) Érdekes, hogy pont ellenkező a cikk mondanivalója, mint a valódi, egészséges kenyérről szóló írásnak. Itt a talaj nélkül, vegyszeres tápoldaton, vagy halürüléken növesztett zöldséget magasztalják. Eszerint „reális”, hogy a parkokat és a városok környékét beépítik (zöldmezős kamionterminálok, lakótelepek, plázák), így pihentető séta helyett járhatunk fallabdázni, és egészséges növények helyett ehetünk „hidropóniásat” a házfalakról.

    (3.o.) Egy unalmas vezércikk egy unalmas témáról. A klímaváltozás figyelemelterelés a valódi szennyezésekről, és nagy nemzetközi üzlet. A szerző csak a klímaváltozást igazoló „komoly” kutatásokról hallott, pedig van más is, csak az ma nem szponzorált.

    Ha semmi széndioxidot nem bocsátunk ki, csak egy atombalesettel lakhatatlanná tesszük a Kárpát-medencét, akkor megfelelünk az elvárásoknak? Akkor is, ha a termőföldet napcellákkal borítjuk el, étel helyett pedig méheket és talajt elpusztító vegyszeres növényekkel bio üzemanyagot termelünk?

    A cikk olyan szavakat használ, amit a polgári olvasóközönség remélem nem. Három Holló? klímaszlem? Miért mélyed női portálokba? Selena? Greta? Ezt kell ismerjük?

    A „nagyvárost leterítő hőhullámot” összevethetnék a Tarlós interjúval. A parkokkal. A fakivágásokkal. A dugókkal, megoldatlan közlekedéssel. A klímaberendezések melegítő hatásával. A Duna partjainak jelenlegi beépítésével.

    (10.o) Cigány fogamzásgátlásról… ami a cikk szerint a cigányok felzárkózásának egyik legfontosabb pillére.

    Azt nem meri(?) leírni, hogy a jelenlegi folyamat nem a propaganda szerinti muszlim jövőt, hanem egy cigány országot vetít előre. Mert a magyarok már száz éve ismerik az egykézést, a kicsi vagy kocsi kérdést, a kötelező(!) és a túlélés miatt fontos gyerek-taníttatás rettentő kiadásainak visszatartó erejét. (gyerekközösség által elvárt drága mobil, egyetemtől elvárt laptop, drága alkalmi ruhák.) Ezt kéne kiterjeszteni tehát a cigányokra is?

    „Oda szülessen meg…” Mi az a minimum az első három évben, ami a társadalmi felzárkózáshoz kell, és a cigánytanyán nincs meg? Az, hogy szoptatás helyett GDP-t növelő tápszert kapjon a gyerek? Azt, hogy ne édesanyjával legyen boldogan, hanem egy drága közkiadású bölcsődében üvöltsön keservében? Szokja a nyolc óra munkát, a közlekedés viszontagságait, tanulja meg a kapitalizmus kiszolgálását már iskolás korában? Légkondis lakásban váljon asztmássá, ne normális hőmérsékletű viskóban legyen egészséges? Sok dezodor, vegyszeres szappan és egyéb tegye allergiássá? Legyen elég sok TV reklám, mobiltelefon és wifi sugárzás a lakásban? Váljon drága szépségműtétekre vágyó felnőtté?

    Szegény cigányok „rossz anyagi és lakhatási” körülmények között vannak gyerekeikkel, míg a boldog magyar nők 50 éves korukig tanulnak és karriert építenek kétségbeesetten, aztán meg örökbe fogadnak egy cigánygyereket, mert a „jó” körülményeik miatt már nem lehet saját gyerekük. Szegény cigány nők „megszokják az anyaszerepet”. A boldog magyarok nem kell megszokják, 20-30 évig ülhetnek helyette az iskolapadban, vagy esetleg egy multi munkahelyen, pláza pénztársoron.

    Szóval álszentnek tűnik a cikk. Az ingyen óvszer legfeljebb arra jó, hogy lassabban kerüljenek többségbe. De nem jó a cigányoknak.

    (14.o.) Tarlós, kampány. Feltételezem, hogy az első szám után leszóltak(?) a szerkesztőségbe, hogy váltsanak irányt. Ezért lett ez a szám unalmas, és ezért került bele egy választási interjú a kormánypárt jelöltjével. Ami rettentő unalmas, mert mindig ugyanazt halljuk. A kérdések is gyengék…

    (20.o. nyelvvizsga a felvételihez)

    Nagyon zavaró, amikor értelmetlen mondat kerül egy cikkbe. „a fiatalok 72%-a csak anyanyelvén vagy legfeljebb még egy nyelven tud…” Ez nem jelent semmit! Ha csak anyanyelvén, az is jó, mert 28% tud idegen nyelvet (ezt se hiszem el). Ha 72% tud egy idegen nyelvet, 28 meg többet, az már az álomvilág.  Szóval a cikk kiinduló mondata értelmetlen.

    Írhatnának arról, ami a nyelvvizsgához kötött diploma ügyében merült fel, hogy a legtehetségesebb világhírű emberek, feltalálók közül rengetegen a mai rendszerrel hajléktalanná válnának, elkallódnának. És persze tízezrekkel ez történik. Emberi tragédiák. De legalább kisebb a statisztikai diplomás munkanélküliség.

    Persze „jó” az erőltetett nyelvtanulás, mert aki tud angolul, az könnyebben megy nyugatra dolgozni majd a magyar diplomájával. Nem zavar itthon, ott meg olcsó munkaerő. Más értelme nincs, a szakmák 99%-a esetében. Aki meg nem tud levizsgázni, az is tud nyugaton dolgozni, csak nem diplomásként.

    Még az oroszok se követelték azt, amit most a kormány az angol nyelvvel. Kellett órákra járni, de át lehetett csúszni kettessel.

    Még a romániai ügy hasonló, ahol a mai rendszerben épp a székely gyerekek nem tudják teljesíteni a kötelező nehéz román érettségit, ami jó, mert vagy nem tanulhatnak tovább, vagy értelmiségként elhagyják Romániát.

    (28.o. szuverenitás)

    A cikk számomra érdekes része az informatika. Hogy az információt befolyásoló google, a cenzúrázó facebook hatalmasabb a kormányoknál. Érdekes, hogy soha fel se merül, hogy jutottunk idáig. Miért nem védte meg a kormány a magyar közösségi oldalt? Miért nem hoz létre egyet belföldi használatra? Miért nem ingyenes szoftvereket használ a közigazgatás? Miért nincs magyar Uber, magyar szállásközvetítő. Az egyetlen, ami jó és magyar, tudomások szerint, az utazásmegosztó Oszkár. Miért nem használjuk az első fidesz kormány által kiállításon is bemutatott óriási magyar tudást ezekre?

    (32.o. Kolozsvár) Jó lenne egy sorozat a határon túli, egy meg a határon belüli nagyvárosokról. A cikk szerint fontos közösségi terekről. Budapesten pl. az Erzsébet teret már évek óta egy szégyenletes csúnya óriáskerék foglalja el előlünk. Egyedül a Demszky alatt a közönségnek néha átadott Lánchíd, és a Tarlós alatt a nép által elfoglalt Szabadság híd mutatta meg, milyen lehetne egy élő, élhető Budapest, működő közösségi terekkel.

    (66.o.) Sajnos ide került a szám egyetlen igazán zavaró, bár nem trágár, de illetlen szava, teljesen fölöslegesen (szirupos…).

    Érdekes témafelvetés még a japán és a keresztény cikk…

    További örömteli újságírást kívánok

    Sámsondi Kiss Gergely

  • A Mandiner hetilap V évf. 6. számáról (2023.02.14.)

    A Mandiner hetilap V évf. 6. számáról (2023.02.14.)

    'Felelet'

    Egyáltalán nem ajánlom, csak kezembe akadt, és leírom, hogy milyen gyenge, hiteltelen újság. Három éve, amikor kezdtem a 'Felelet'-et, épp indult a Mandiner, és egy hétig reménykeltő volt. Több számrólírtam.

    Lássuk ezt a számot.

    Címlapon Rákay Philip. És egy interjú vele.

    Mondjuk higgyük el, hogy 2002-ben a vagyonát/munkáját kockáztatta a Fidesz melletti kiállással. (Persze, nyereségre is jó esély volt, akkor is, ha esetleg kívülálló volt/lett volna.)

    Azt is higgyük el, hogy tehetségével szerezte vagyonát, csinált rádióműsort, ingatlan tanácsadót, "fejlesztőt". (Persze ezek a fejlesztők teszik tönkre Magyarországot. Jó lenne tudni, mit és hol "fejlesztettek".)

    Azt is fogadjuk el, hogy nem felelős az "Aranybulla" film minőségéért.

    "Elengedtük a mozifilm ötletét." Ki? Miért? Miért egy ember dolgozik közpénzen egyszerre két filmen?

    Az viszont csúnya és otrombán hazug állítás tőle, bár ön-védekezésnek biztos kitűnő, hogy a filmet csak az ő szereplése miatt támadják. A keresztény-konzervatív Fidesz szavazókat is porig alázza megjegyzéseivel, amennyiben nem tetszett nekik a filmje.

    • balosok lettünk
    • gusztustalan dolgot művelünk
    • szellemi verőlegények vagyunk
    • bornírt őrültek
    • gyűlölők
    • kánonban gyalázkodunk
    • a személyét állítjuk célkeresztbe
    • epeömlés
    • értelmiséghorda vagyunk
    • hazaáruló, akinek nem tetszik a filmje?
    • Soros kapcái vagyunk? (Nem Orbánékat és a Fideszt segítette, oktatta?)
    • akinek nem tetszik a film, az haladó magyargyűlölő

    Picit unalmas az interjú ezzel a sok véleménnyel. Túl sok támadásos védekezés, rossz taktika.

    Sikerült a keresztény-konzervatív fidesz sajtó kedves (titkolt) szokása szerint (amiben a sóhajtozó fideszes megmondóember a legdurvább) újságba nem illő trágár szót is becsempészni, ez jellemezheti a valódi színvonalat. ("II Andrásból, aki egyébként...").

    Rögtön utána műveltségét mutatva olyan kifejezést mond, amit egyáltalán nem ismerek, értek (gála, gálám kifordul?) A haladár magyargyűlölet is érdekes kifejezés.

    Tény, hogy a magyarok úgy érzik 2010 óta is, hogy kiszorulnak a hazájukból. (Filmben: a legjobb nemzetiek nem kaptak rendezési lehetőséget.)

    Tény, egyetértek, hogy rengeteg pocsék film készül 32 éve. De ebből 16 a fideszé volt!

    Az is tény, hogy újabban rengeteg játékfilmbetétes dokumentumfilm látható. Eddig mind nagyon gyenge volt, sokkal értéktelenebb, mint egy egyszerű igazi jó dokumentumfilm. Magától a primitív filmbetéttől nem lesz jó. A színvonal a külföldi adók repülőgépkatasztrófa filmjei körül vannak, amik csak reklámkörítésre és népbutításra alkalmasak, ez is a céljuk.

    Miért forgattak "elképesztően szűk időkeretben"? Ez akkor a kormányzat hibája, teljesen értelmetlen sietni, hova?

    Szerencsére nem vagyok fb-os, nem tudom mi ez a Megafon, sose láttam, olvastam.

    Nevetséges, hogy állítólag miért kapta a négymilliárdos újabb lehetőséget. Valós ok az lehet legfeljebb, hogy már minden valódi tehetséget eltaszított, tönkretett a Fidesz.

     

    "Amióta Káel Csaba a kormánybiztos, kitapintható a pozitív változás." (2019) Akkor a Fidesz 9 évig rosszat tett a magyarsággal és a magyar kultúrával? (Igen, és most is.)

    "Sosem volt pozitív élményem az Andy Vajna évekről." "Rosszat tettek a magyar filmnek" "Nem születtek katartikus történelmi filmek" Aha! Akkor a Fidesz 9 évig rosszat tett a magyarsággal és a magyar kultúrával? Mikor és ki fog bocsánatot kérni ezért? Hogy az iskolások Farsangkor csak Supermannek öltöznek, nem Kinizsinek? 16 év fidesz hatalom után?

    Szándékosan vajon? (Valószínű.)

    Egyetértek, a Bánk Bán (2002 választásra készült) volt az egyetlen jó történelmi nagyfilm. Mozit (Uránia) is kaptunk hozzá, aztán azóta hagyják tönkremenni. (Koreográfia: Emlékezzen a magyar nép nyolc évig a fideszre mint valami jóra, hogy aztán teljesen a rabja legyen, és ne legyen már semmi másra remény.)

    Szeintünk ez a film egyszerűen szánalmas és nézhetetlen. Mozifilmnek is, TV filmnek is és oktató filmnek is. Kínos nézni, mint amikor egy kedvelt gyerek/felnőtt felelete/előadása egyzerűen szégyenletesen pocsék. Egy részt néztünk csak meg, többre nem lett volna élet-időnk, lelkierőnk.

    A Szabadság tér 89 és 56 sorozat se volt kiemelkedő, legfeljebb hiánypótló, ha nincs jobb, megnézzük, de sokkal jobbat vártunk volna a témákban. Úgy tett, mintha igazat mondana, de a valóban fontos dolgokat és embereket elhallgatta. Ez a "Népszabadság" minőségi módszere volt a hazugságra.

    Azt mondja, a négymilliárdos Petőfi filmért ő vállalja majd a felelősséget. De rossz előjel, ha a producer kell kicserélje a díszletet az utolsó pillanatban. Azt sejteti, hogy legfontosabb munkáját, például egy jó díszlettervező kiválasztását se tudta elvégezni.

    Sajnálom őt, annak idején (2002) olyan bíztatóan igyekvő, rokonszenves volt.

    Lehet, hogy tehetségével gazdagodott meg, lopás és korrupció nélkül. Erre van 1% esély. Arra, hogy az "első milliót" is úgy szerezte (vagy szülei), arra 1 ezrelék. De tényleg lehetséges. Ha elmondaná, hogy volt, elhihetnénk.

    Furcsa, ha a gyerekeit az osztálytársak bántották. A mai átlagkultúra miatt inkább a szegényt, a TV-t, telefont nem használót, nem cigizőt, nem trágárt, esetleg erdélyi magyart szokták kivetni, nem a gazdagot. Egy igazán jó közösségbe pedig senkit. Érdekes lenne erről többet tudni.

     

    Van egy cikk a gyerekvállalásról. Semmi valóság nincs benne, csak pártdícséret."Százezer gyerek született a támogatások miatt" " Utóbbi években nem áll jól a gyermekvállalás, a számokon látszik." Most akkor mi az igaz? (Lásd korábbi írásaim.) Az újságíró bátran (ma ez is bátorság) felveti a autótámogatások visszavételének bürokratikus rettenetét, de válasz nincs erre.

     

    Van egy cikk Németországról. Csak a lényeget nem említi, hogy amerikai gyarmat a 2. VH óta. (Lásd Snowden film)

     

    Van egy írás a "mesterséges értelemtől", ahelyett, hogy ennek valódi mibenlétéről tudnánk meg valamit értelmes embertől.

     

    Van egy cikk Ukrajnáról. Rettentő semmitmondó, időthúzó butaság ez is. "Kijev aduja az ukrán földek gazdagsága." Hiszen épp most kerül az egész a globalisták tulajdonába! Még a fölösleges embereket is elűzik róla, marad a háborús bűnös Monsalto és traktorjai.

     

    Van egy japán energia cikk. Az egyetlen hasznos értelmes benne egy grafikon, amin látszik, hogy az atomenergiát a katasztrófa után szépen visszavették, leállították az erőműveket. Erről egy szó sincs a cikkben! Az bezzeg igen, hogy nálunk a most tervezett után még egy kell a szakemberek szerint. Hadd pusztuljon el az egész Kárpát-medence. Persze az USA háborúja most jó ürügy az atomenergia újraélesztésére Japánban is.

     

    Van egy olimpia cikk. Schmitt Pállal. Azt ígérte, hogy a hamis doktorija helyett ír egy igazit. Ha már becsapta az országot, "a mamája kedvéért hagyta magát rábeszélni". Megírta? Akkor hitelesebb lenne.

     

    Van egy cikk Szilárd Leóról. (Ha már annyira biztonságos az atom.) Ő is tévedett. Rábeszélték az elnököt az atombomba kifejlesztésére, de a bevetésről már hiába próbálták lebeszélni. A magyar csapat tömeggyilkos (terorista, ártatlan civilek lemészárlója, holokauszt segéd) lett, sajnos. Ők is így érezhették. Persze a cikk nem így fogalmaz.

     

     

     

     

     

     

  • A Mandiner hetilap VI évf. 7. számáról (2024. 03. 21.)

     

    A Mandiner hetilap VI évf. 7. számáról (2024. 03. 21.)

     

     

    https://mandiner.hu/kultura/2024/02/traktorok-es-burokratak

    2024. február 14.

    Jásdi István

    ’Felelet’: Az az érdekes, hogy a semmitmondó újságban megjelenhetett egy, ha finoman is, de kormánykritikus cikk.

    (A jelenleg zajló francia, lengyel tüntetések kapcsán. Magyarországon már lényegében nincsenek gazdák, akiket az itthoni kormány így hív, azok az Szdsz-fidesz NER lovagjai és a nemzetközi bankárok földbirtokosai, a traktorokat azokon dolgozó bérmunkások vagy számítógépek vezetik. Még 2005-ben a gazdatüntetésen voltak igazi gazdák, azokat Ángyán Úrral együtt jórészt tönkretette Orbán uralma.)

    idézetek:

    ...egyik másik magyar hatóság nem megfelelni akar Brüsszelnek, de rendszeresen túlteljesít...

    (A gazdákat súlyosan terhelő bürokratikus dolgokról következik az újságcikkben néhány példa, de ezerből válogat, ennyi baj van.)

    ... HACCP 2005...

    ... Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ...

    ... kötelező visszaváltás rendszer...

    ... borkóstoló helyen kötelező online számla és rendelésfelvétel...

    ... áfakulcsonként számlázás...

    ... 70 féle borospalack gyártási lapja helyett tízezer borfélét nyilvántartani az üvegvisszaváltáshoz...

    ... ezek nem EU előírások, ez szorgalmi feladat. Amihez többezer kistermelő kell asszisztáljon. Amíg össze nem dől a rosszul felépített, fölös adatokkal túlzsúfolt rendszer.

    ’Felelet’: Feltehetően ezek nem egyszerűen a bürokrácia automatikus burjánzásai, hanem a kormány ezek segítségével teszi tönkre a valódi parasztság maradékát. Összevethető a Somogyi Győző írásaiból megismert jelenségről, a vidék tönkretételéről. Ma egy rádióműsorban rendőrfőnökök beszéltek lelkesen arról, hogy már drónokkal ellenőrzik az autókat, sőt saját védelmünkben a gyalogosokat is. A legrosszabb rémfilm orwelli diktatúráját építik...

     

     



  • A néhai Heti Válasz (2021. 12. 27.)

    A néhai Heti Válasz (2021. 12. 27.)

    'Felelet':

    Előkerült a kupacokból egy régi Heti Válasz, feltehetően az utolsókból.

    XVI éfvolyam, 2016. (konzervatív Fidesz újság volt!) június 9.

    Teljesen érthető ebbe a számba beleolvasva, hogy miért tiltották be, bocsánat, ment tönkre.

    Három igazán jó, tartalmas, sok értékes gondolatot tartalmazó írás rögtön a szám elején! (Ebben az újságban még voltak jó írások, ma már a nyomtatott sajtó az 50-es évek színvonalára jutott.) Természetesen a kínos archívumot is eltüntetik. Orwelli múltátírás.

    10. oldal: Nemzeti tőke vagy oligarchia?

    14. oldal: Interjú Lányi Andrással: Egy százéves fa csak száz év alatt pótolható

    "Orbán Viktor... kormányozhatott volna a túlnyomó többség bizalmából, de ő a klientúrájának juttatott... hatalom erejénél fogva kívánt kormányozni"

    "A Fidesz csak szavakban támogatta a hazai kis- és középvállalkozókat, az adófizetők pénzét haszontalan és megalomán beruházásokra fordítja - korszerűtlen, soha meg nem térülő atomerőmű, üres stadionok, múzeumi negyed..., megerősítette a falvakat fojtogató nagybirtokrendszert, átláthatatlan, túlközpontosított kormányzati szerkezetet teremtett, azt szervilis hivatalnokokkal töltötte fel..."

    "A nyugati civilizációt kellene megmenteni, nem a multik... világhatalmát."

    17. oldal: Merénylet Budapest városképe ellen - Radetzky, mars!

     

    Az újság utóda itt: valaszonline.hu

     "A Heti Válasz a második legolvasottabb országos magyar hetilapként szűnt meg 2018 nyarán. Az újság bezárása után a szerkesztőség magja egyben maradt, és 2018 decemberétől internetes médiumként folytatja a munkát. A szerkesztőségnek jelenleg nyolc tagja van: Ablonczy Bálint, Bódis András, Borbás Barna, Élő Anita, Laky Zoltán, Stumpf András Vörös Szabolcs és Zsuppán András."

    Eltüntették egykori lapunk, a Heti Válasz internetes archívumát, szerkesztőségünk tiltakozik - 2021.10.22

    Napok óta elérhetetlen a valasz.hu, ahol egykori újságunk, a Heti Válasz és az internetes kiadás teljes archívuma ingyenesen elérhető volt. Hiába kérdeztünk és tettünk panaszt, egyelőre nem tudjuk, miért történt mindez. A Heti Válasz archívumát és kiadói jogait két évvel ezelőtt szerezte meg a felszámolásból Vörös József, Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője.

    Ide kapcsolódik, hogy a megszüntetett-Fidesz által újra megszállt Magyar Nemzet utóda a hang.hu.

    Kb. ezt a két terméket ismerem, mint az országos viszonylag szabad sajtó maradékát. Persze nem túl jók, például oltásügyben a nemzetközi kötelező vonalat követik sajnos, önálló vélemény helyett.

    lásd:  Életre szóló döntés! Oltási akcióhét: 2021. november 22–28. A Válasz Online is önként csatlakozott a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezéséhez, melynek célja a hazai átoltottság növelése és a járvány megfékezése.

    és: Óriási dilemmában a szülők: 33 kérdés és válasz az 5-11 évesek oltásáról, Élő Anita·2021.12.13

     

     

     

     

  • A pusztító folyószabályozás és intenzív mezőgazdaság (2022. 07. 30.)

    A pusztító folyószabályozás és intenzív mezőgazdaság (2022. 07. 30.)

    Cikkajánló:

    Magyar Nemzet Lugas 2022.07.23.

    Terján Nóra: Mezőgazdaság - Túlésés

    Felelet:

    Azért jött elő a téma, mert az Alföldön idén kisebb a termés, főleg kukoricából, és a talaj, kutak és fák (pl. debreceni erdő) kiszáradása már nem titkolható.

    Sok évtized után most először mondanak-írnak igazat magyar országos (állami vagy akár ellenzéki) újságban a 200 éve kezdett és egyre erőszakosabb folyószabályozásról. Nem csoda: a városi mérnökök butasága mellé állt a földtulajdonon meggazdagodni vágyók hatalmasok (ma oligarchák) serege, és így elméletük az utóbbi sok évtizedben már akadémiai-egyetemi-szakmai kötelező hit lett.

    Sajnos a feltűnösködő és buta (hazug) (al)cím ("Bibliai mértékű aszály sújtja az Alföldet") továbbra sem javítja az újság hitelességét, és keresztény képét sem.

    Szomorú, hogy Andrásfalvy Bertalant, az ügy (fokgazdálkodás, vízgazsálkodás) elismert támogatóját nem említik a cikkben.

    (még kapcsolódó: Vízgazdálkodás a középkorban - Ferenczi LászLó (http://gepeskonyv.btk.elte.hu))

    Idézetek a cikk jó részéből (van bővel rossz része is):

     

    Kökény Attila TMMG Talajmegújító Mezőgazdaság Mozgalom:

    minimális talajművelés

    direktvetés

    megfordítani a talajpusztítást, amelyet a talajműveléssel dolgozó mezőgazdaság végez.

    folyóátvágás - elhibázott lépés

    erdőmentes területek miatt nincs csapadék - többszáz hektáros táblák

    önmagát szárítja ki az ország a profit miatt

    ne akarjunk rekordhozamokat

    a nagy állattartó telepek nem képesek tájszinten életben tartani a rendszert

     

    Pinke Zsolt, ELTE

    A 19. században kezdtük felszámolni az alföldi vizes élőhelyeket... a vizes élőhelyek 97%-a eltűnt a folyószabályozás következtében. Ez ökológiai és vízgazdálkodási katasztrófa. A múltunk hibáiból tanulhatunk.

    Európai Bizottság restaurációs törvényjavaslata 2022. 06. 22. folyók és árterek visszaállítására. (Felelet: A fidesz majd megvátózza, hiszen a méheket és embereket irtó mérgek kivonásával is megtette. A szuernagyföldtulajdonosok érdeke ugyanaz 200 éve.)

    Áldozatot kell hozni, a mély fekvésű, gyenge földeken fell kell hagyni a szántóföldi műveléssel

     

    A cikk jobb része:

    Pinke Zsolt, ELTE

    A XIX. században kezdtük felszámolni az alföldi vizes élőhelyeket, méghozzá oly nagy sikerrel, hogy a XX. század elejére az egykori vizes élőhelyállomány 97 százaléka eltűnt Európa legnagyobb folyószabályozásának köszönhetően a Tisza-völgyben. Ez Pinke Zsolt szerint ökológiai és vízgazdálkodási szempontból egyaránt katasztrófa, de a múltunk hibáiból tanulhatunk.

    Magyarország Európában kiemelkedő lehetőséggel bír az árterek helyreállítása szempontjából, hiszen vizekkel szerencsére bőségesen rendelkezünk. Június 22-én ráadásul megszületett az Európai Bizottság úgynevezett restaurációs törvényjavaslata, amely 25 ezer kilométernyi folyót és a hozzájuk kapcsolódó ártereket kívánja helyreállítani 2030-ig.

    Kökény Attila TMMG

    Kökény Attila, a Talajmegújító Mezőgazdaság (TMMG) mozgalom létrehozója a fenntartható élelmiszer-termelés technológiáit és magyar adaptációs lehetőségeit kutatja. Sorsfordító élet­események miatt kezdett saját élelmiszert termeszteni, majd külföldi gyakorlati tapasztalatok és kutatási eredmények alapján alakította ki az ökológiára és mikrobiológiára épülő, minimális talajművelésen és direktvetésen alapuló technológiát, amelyet egyre több gazdaság vezet be a segítségével. A TMMG-technológia talajoltással, takarónövényekkel, minimumműveléssel javítja a talajok termékenységét, vízbefogadó és -megtartó képességét.

    – Kimentem a földre. Semmiféle mezőgazdasági végzettségem nem volt, viszont korábban informatikai rendszereket építettem, így megnéztem, hogy rendszerszinten mit szeretnék elérni, és mik a lehetőségeim – mondja Kökény Attila. – A műveletlen terület pontosan olyan állapotú volt, mint amilyennek lennie kellene egy jó termőtalajnak: földigilisztákban gazdag, élő, gombaillatú, igazi termőtalaj. Tőle egy méterre szétművelt, kizsigerelt, betonszerűen összetömörödött massza terült el: ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a műveletlen terület földjének minősége a cél, azaz kvázi megfordítani azt a talajpusztítást, amelyet a talajműveléssel dolgozó mezőgazdaság végez.

    Széchenyi idejében átvágták a folyókat, és megszüntették a víz természetes kiáramlását a földekre, ami azért volt elhibázott lépés, mert a Kárpát-medencét mindig is csapadékdepresszió jellemezte. Az Alpokból, az Adria felől érkező csapadék a nyugati országrészben esik le, majd utána a Duna vonalától varázsütésre eltűnik, tehát rendkívül kevés jut el az Alföldre. Az Alföldet az áradó víz töltötte fel nedvességgel, ám az áramlás elmaradásával szépen elkezdett kiszáradni a terület. Az ötvenes évektől intenzívvé vált a mezőgazdaság, ekkor már kimutathatóan elindult a száradás a régióban – sorolja Kökény Attila, majd emlékeztet: a mezőgazdaság mindig úgy kezdődött, hogy felégették az erdőt, a helyén néhány évig termeltek, majd maximum fél emberöltő után továbbálltak új erdőket felégetni, mert kimerült a talaj. Amikor elfogytak a szabad területek, elindultak a vetésforgók, az összes ismert régi civilizáció is gyakorlatilag a saját kardjába dőlt a talajműveléssel.

    A földekről eltűntek a katicabogarak, a fátyolkák, a zengőlegyek: az összes hasznos rovar.

    A folyamatos erdőtakarás szállítja a vizet, és amint ezt megszakítják, mint mondjuk Tolnában, Baranyában és a Balaton környékén a nagy erdőmentes területekkel, már nem esik rendesen csapadék. Az a probléma a szántóföldekkel, hogy ahol takaratlan felszín van, ott nincsenek a légkörbe felszálló baktériumok, gombaspórák, és egy vihar csak a port tudja felrántani, és nem indul el az esőképződés. Ahogy Zalától elindulunk kelet felé, egyre csökkennek az erdővel fedett területek, egyre jobban nő a csupasz, nagy táblás szántóföldek aránya, ahol szinte semmilyen talajtakarás nincsen. Békésig elérve már csak egybefüggő, több száz hektáros táblákat látunk a horizontig. Rá­adásul ez öngerjesztő folyamat, tehát ha egy évben mondjuk ötven milliméterrel kevesebb eső esik, annyival kevesebb tartalékkal felvértezve indul neki a talaj a következő évi aszálynak. Gyakorlatilag önmagát szárítja ki az ország – jelenti ki Kökény, aki úgy látja, hogy ma az Európai Unióban a rövid távú profitmaximalizálás az elsődleges szempont a mezőgazdaságban, ebbe nem fér bele olyan tevékenység, amely egy centnyi támogatás elvesztését okozhatja. Nem kerülnek ki fasorok, nem erdősítik be az egyébként semmire sem jó területeket, inkább kínozzák a földet, hogy öt évben legalább egyszer kapjanak normális termést egy szikes területen.

    – A talaj akkor pihen, hogyha él, és akkor él, amikor élő növények vannak benne. A talajmegújító mezőgazdaság koncepciója arról szól, hogy ugyanúgy termeljük a növényeket, ugyanúgy hasznot érünk el, ám mindeközben a talajt is tápláljuk, ezért nem termelünk rekordhozamokkal. Képzeljünk el egy bukolikus képet, ahol kint legelésznek a boldog szarvasmarhák az embermagasságú növényzetben! Mostanában divatos hangoztatni, hogy az állatok szén-dioxid-kibocsátásuk révén felelősek a klímaváltozásért. Ez zsákutca: a marháknak semmi közük ehhez, hiszen az ökoszisztéma, a biológiai szénciklus részei. A fenntartható rendszer alapja a helyi és szezonális táplálkozás, az ökológiai rendszerek emellett akkor működnek jól, ha vannak benne bogarak, madarak és nagy testű kérődzők.

    A szarvasmarhák, birkák, kecskék viszont gyakorlatilag eltűntek a földekről, a rendszerváltozás óta lefeleződött az állatállomány – velük együtt a rovarok és a madarak is eltűntek. Nagy, koncentrált állattartó telepek vannak, amelyek nem képesek tájszinten életben tartani a rendszert. Ökológiai rendszerben élünk, és ezt az agráriumban dolgozók zöme nem hajlandó tudomásul venni. Ugyanúgy a rendszer része az a szántóföld, mint az erdő. Ugyanazok a szabályok működnek rajta az Antarktisztól a trópusokig, ha pedig ezt nem vesszük figyelembe, magas költségű, fenntarthatatlan mezőgazdaságot kapunk – summáz Kökény Attila.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • A reklámok tartanak életben? (2024. 04. 07.)

    A reklámok tartanak életben – a hatalom szerint 2024. 04. 07.

    Magyar Nemzet kormánysajtó 2024. 04. 05 (5. oldal)

    https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/a-fovaros-miatt-tobb-epulet-maradhat-romosan

    A főváros miatt több épület maradhat romosan

    A közös képviselő, Szilber Szilvia szerint a társasházaknak égető szükségük van az óriásplakátok jelentette bevételre, ugyanis ezek biztosítanak alapot a későbbi felújításokhoz.

    Gábor Márton

    2024. 04. 05. 4:52

    Felelet: Szerettem volna, ha mint jobb helyeken a Földön, a kényszerítő erőszakos reklámokat (azaz amit anélkül látunk, hallunk, hogy akarnánk, kérnénk, odamennénk), és minden orvosi reklámot betiltanának. Harminc éve írtam erről a közlekedési tanulmányomban. Legfeljebb A0 méret, de az is csak kulturális, közösségi rendezvényekről.

    Nem csak elcsúfítják az országot, de hatásuk a fölösleges fogyasztást generálja és a betegségtudatot, gyógyszerevést. Általánossá teszi a reklámok hazugságát, annak megszokását, sőt el is hiszik azokat (pl: biztnonságos és hatásos covid oltás... vigyázzunk egymásra nevű hazugság, sőt uszítás...)

    Ehelyett a szemkilövő jelent meg egy házon először 2010 előtt, aztán a fidesz alatt az egész várost elöntötték az ablakokat is elfedő reklámok. Olyan reklámok mögött kell éljenek emberek, amivel nem értenek egyet, és azoktól kell pénzt elfogadjanak.

    A cikk és a hatalom szerint a magyar emberek nem tudják fenntartani lakóházaikat és életüket, ehhez a multik reklámjából kell pénzt szerezzenek, akik persze velünk, a vevőkkel fizettetik meg többszörösen a reklám árát.

    Azt persze (ami hír lenne, közérdeklődésre számot tartó), hogy mennyit fizet egy reklámcég egy háznak, nem árulják el.

    a cikk:

    Az általam képviselt társasházak általában meglepő módon kevés tulajdonossal rendelkező sarokházak, amik központi helyen találhatók, és óriási összeg lenne a felújításuk. Az óriásplakátok hatalmas segítséget jelentenek a tulajdonosoknak, mert azt a több tízmillió forintot, amibe egy tetőfelújítás vagy egy homlokzatfelújítás kerül, azt nagyjából tíz tulajdonos nagyon nehezen tudná kigazdálkodni – mondta Szilber Szilva, aki szerint, hogyha az önkormányzat belenyúl a tulajdonosok azon rendelkezési jogába, hogy a saját homlokzatukra mit raknak fel, akkor egy támogatási lehetőséget is biztosítani kellene a társasházaknak, amellyel kompenzálják a kieső bevételeket, és megakadályozzák, hogy elmaradjanak a szükséges felújítások.

     Számos, a kezelésemben lévő ingatlan komplex felújítása nem valósulhatott volna meg a reklámhálók nélkül. Ha ez a bevételi forrás megszűnik, és nem valósulnak meg ezek a felújítások, akkor az említett házak sebként fognak állni a főváros legfontosabb útszakaszai mentén

     – jelentette ki a közös képviselő, majd hozzátette, vannak olyan kerületek, ahol nagyon jó pályázati lehetőségek vannak, és a pályázat kizárja a reklámháló telepítését, tehát nyilatkozni kell arról, hogy a társasházak a támogatás ellenében lemondanak erről a lehetőségről.
    A belvárosi 100-130 éves társasházak elektromos és vízhálózatai mostanra felújításra szorulnak. Eközben pedig homlokzat és tető, valamint a fő szerkezeti elemek is egyre öregszenek, úgyhogy minden fontos szerkezeti elemet szinte egyszerre kell felújítani, ami rendkívül sokba kerülhet.

    Az államilag támogatott hitel megoldást jelenthet, azonban nagyon sok ház ezzel azért nem mer élni, mert a tulajdonosi körben vannak olyanok, akik nem tudnak eleget tenni a fizetési kötelezettségüknek. Ha pedig a társasház nem fizet, akkor előfordulhat, hogy akár a magánszámlákról is inkasszóval behajthatja a társasházi hiteltartozást a bank

     – emelte ki Szilber Szilvia, aki megerősítette, hogy az óriás­plakátokból származó bevételeknek jelenleg nincs egyértelmű alternatívája.
    Amint arról már korábban is beszámoltunk, korábban Karácsony Gergely többször is arról írt a közösségi oldalán, hogy a főváros rendeletének hatására sorra tűnnek el a városképet elcsúfító gigaplakátok Budapestről. A főváros ugyanis közterületek tulajdonosaként egy rendeletben megtiltotta a hatalmas reklámok kihelyezését.

    Most szólok: aki a bírósági döntés ellenére sem szereli le az illegális épülethálóit, azokat én saját kezemmel fogom elvágni – közölte a főpolgármester.

    Mindeközben Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat tízemeletnyi reklámfelületet ad bérbe Kelenföldön, annak ellenére, hogy a főpolgármester intenzív kampányba kezdett a fővárosban található, az épületek homlokzatára vagy a felújítás idején az állványzatra ideiglenesen elhelyezett óriásplakátok, molinók ellen.

     

     

     



     

     



  • A szívekben győzött a kommunizmus (2022. 04. 16.)

    A szívekben győzött a kommunizmus (2022. 04. 16.)

    „Úgy látszik, a szívekben győzött a kommunizmus” – Hodász András kiégésről, állami pénzről és igaz hitről

    Stumpf András·2022.04.15

    valaszonline.hu

    'Felelet: Lényegében nem ismerem a pap eddigi munkáját, oldalát. Ez az interjú tetszik.

     

    részletek:

     

    Bayer Zsolt és társai rongyoltak nekem, amiért leírtam, hogy talán nem a ki tudja, hogyan létező meleglobbi meg az itthon biztosan nem létező nemátalakító műtétek jelentik a legnagyobb veszélyt a magyar gyerekekre, hanem mondjuk a depresszió és a függőségek. Mert ezek tényleg létező, súlyos problémák, amelyeket kezelni kellene.

    Ha nem is szándékosan böjti fogadalom volt tehát a csatornamentesség, azért egy nárcisztikus embernek biztosan nagy lemondás megválni az influenszeri szereptől.

    – Az, de rájöttem, hogy vissza kell fognom nárcisztikus késztetéseimet. Azok sem önmagukban rosszak persze: ha az ember valami jónak a szolgálatába állítja őket, tudnak nagyon hasznosak is lenni. A hatásukra jó videókat készítünk, remek cikkeket írunk, vagy politikusnak megyünk és felvirágoztatjuk az országot – ahhoz a szakmához is kell némi nárcisztikus hajlam. Nem szabad azonban hagyni, hogy ez személyiségzavarrá fejlődjön, hogy az ember visszajelzésfüggő legyen, csak akkor érezze magát valakinek, ha szerepel, ha megtapsolják, lájkolják. Kíváncsi voltam, hogy miért csinálom ezt valójában: tényleg az evangéliumért, vagy magamért. Picit ez az önmegtartóztatás is benne volt a csatorna leállításában, de főleg nem emiatt hoztam a döntést, ez mellékes motívum volt.

    A plébániáján Pál Feri, Kuzmányi István is szolgál. Nem jó munkakörnyezet?

    – Dehogynem! A mikrokörnyezetemre egy szavam sem lehet. Pál Ferire picit irigykedem egyébként: őt különcnek tartják ugyan, de elfogadják. Prédikációban például nyugodtan kimondhatja az egyébként nyilvánvaló tényt, hogy Putyin az agresszor, a háborús bűnös

    A választási eredmény után sok barátom döntött úgy, hogy külföldre költözik. Megértem őket. Ez nem gazdasági döntés – arról az érzésről szól, hogy nem vagy otthon a saját hazádban, hogy nem bírod elviselni a hangulatot, amely körülvesz. Nem is csak a konkrét gyűlöletkeltést, hanem az állandó feszültséget és megosztottságot, amelyben ez a társadalom a mindennapjait éli. De nekik is azt mondtam: én éltem két évet Rómában és nem tudtam megszokni. Pedig beszélem a nyelvet, szeretem az olaszokat, csodálatos az olasz konyha is – de mindig idegen maradsz.

    Ha Bese Gergő atya egy közösségi házban, reverenda nélkül elmondaná, hogy ő ezért meg ezért támogatja a kormánypártot, nem lenne vele gondom. Templomban, az oltár mellől… Ezt viszont nem tartom szerencsésnek.

    Besének volt azért egy jó érve.

    – Meleglobbi?

    – Nem, azt az ügyet a társa vitte.

    – Akkor mi?

    – A pénz. Hogy ha az ellenzék nyerne, elapadnának az egyháznak szánt források.

    – Halleluja! Bárcsak. Annyira jót tenne az egyháznak! Ez bizony a probléma szíve közepe. Bárkivel vitatkozom kereszténység és politika kapcsolatáról, mindig ezt kapom meg érvként. „De hát kapjuk a pénzt!” Mégis milyen erkölcsiség ez? Milyen evangélium?

        Hol van a Bibliában, hogy a lopott pénz csak addig lopott, ameddig mi nem kapunk belőle?

    Az egyházban márpedig felütötte a fejét ez az erkölcsiség, sajnos. A gyűlöletkeltés nem bűn, ha nem ránk irányul, a hazugság nem hazugság, ha nem rólunk hazudnak. Ez viszont így nem helyes. Hivatásunkból fakadó kötelességünk, hogy a bűnt elítéljük, függetlenül attól, ki követi el. A hazugságnak sincs pártlogója. Van a hazugság és az igazmondás – nekünk utóbbi mellett kellene állnunk mindig. Nem ez a helyzet. Ettől talán nem függetlenül – ahogy Beer Miklós megfogalmazta – már arra is kapunk pénzt, amire nem is kérünk.

    Hadd legyek most kicsit gőgös katolikus, ha már történelmi távlatokba révedünk. Akkoriban ugyanis az oltár volt fölül. Az egyháznak kellene tehát befolyásolnia a politikát, nem a politikának az egyházat. Ma fordítva ülünk a lovon. Az egyháznak, állítom, nincs szüksége a politikára, sem annak pénzére. Ha összedőlnek a templomok, majd összejövünk házaknál. Úgy kezdtük az egészet.

    – Az állami ajándékpénzt ön is megkapta azért?

    – Hogyne. Egyszer karácsonykor utaltak majdnem egymilliót minden papnak, így nekem is, de azóta van új megállapodás és havi apanázst is kapunk.

    – Miközben az állami alkalmazott tanárok egy-két kósza ígéretet kaptak csak?

    – Az állami alkalmazott tanárok? A szintén állami alkalmazott egészségügyi szakdolgozók? Akiknek családjuk van? Nekik minek? Nekünk kell a pénz!

    A tanárok kiállása egyébként elég gyengére sikerült: visszavonulót fújtak, merthogy kampány van, beérték néhány ígérettel. Hol van a nekik ígért pénz? A mienk, jelentem, megjött: a választás után pittyent az sms. Kezdő pedagógus nettójának nagyságrendje érkezik mostantól havonta. Ezt a hívek sem mind nézik ám jó szemmel. A Szemlélek felmérésében egyébként a majd’ 3000 megkérdezettnek több mint hetven százaléka mondta: zavarja, hogy a kereszténységből politikai termék lett.

    amikor néhány éve egy interjúban elmondtam ugyanezeket a parancsolatokat, hozzátéve, hogy ezek jobb- és baloldaliakra egyaránt vonatkoznak, „odafentről” beállított hozzám valaki azzal, hogy ilyeneket ne nyilatkozzak, mert nem fog az egyház támogatást kapni.

    Az igaz, hogy mára a Magyar Kurírból is ki van tiltva?

    – Igen.

    – Pedig az egyházi lap főszerkesztője a már említett, plébániáján diakónusként szolgáló Kuzmányi István.

    – Nem rajta múlt. Vele nagyon jóban vagyunk. István valóban főszerkesztő, de nem tulajdonos.

    – A tulajdonos a Veres András vezette püspöki kar.

    – Így van. A helyzet jól mérhető volt most, a Papifrankó megszűnésekor: a teljes magyar sajtó, még a bulvárlapok is beszámoltak róla, az RTL Klub is hívott… Egyedül a katolikus sajtó nem írt egy sort sem. Mintha soha nem is léteztünk volna. Pedig léteztünk, pénz nélkül, minden nélkül, lelkesedésből

    Lehet, hogy erős megfogalmazás, de nagyon úgy fest, hogy Magyarországon a szívekben győzött a kommunizmus. Nem vágyunk arra, hogy értelmes vita legyen, pláne fair verseny. Arra vágyunk, hogy legyen valaki, aki megmondja, mit kell gondolni, a rezsi meg legyen alacsony. Bármi áron.

    Biztos baj, ha az emberek így gondolkodnak? Legyen alacsony a rezsi, legyen biztonság… Elég érthető vágyak.

    – Csakhogy ez ugyanaz, mint a Kádár-rendszer 3,60-as kenyere! Most meg legyen 480 a benzin! Akkor sem tette fel senki a kérdést, hogy vajon jó-e, hogy a kenyér azért tud annyi lenni, mert iszonyatos hiteleket vettünk fel. Amelyeket egyszer majd törleszteni kell.

    A párhuzamok folytathatók: újra úgy működik az ország, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van…

    – Kádár azért megengedőbb volt.

    – A végén. Az elején nem.

    – Kivégzések viszont ma nincsenek.

    – Persze. Egy párhuzam sem tökéletes. Az viszont ma is úgy van, hogy ha csak felvetsz valamit, mondjuk azt, hogy nem kellene-e tényleg megvédeni a fiataljainkat, ellenség leszel. Karaktergyilkosságok tehát vannak.

    Öt éve még ön is az identitáspolitikai harcot vívta bibliai alapon, elítélve a homoszexualitást. Mi történt időközben?

    – Igaza van, bejártam egy utat, de hadd mondjam azt: erre azért inkább büszke vagyok. Rájöttem, hogy szélmalomharcokat folytatunk. Hadakozunk a meleglobbi ellen, amely lehet, hogy Kanadában veszélyes, és az is lehet, hogy egyszer majd eljut Magyarországra is, és akkor időben be kell zárni a kapukat, de közben olyan égető társadalmi kérdésekről nem beszélünk, amelyek itt és most vannak jelen, a mindennapjainkban. Másrészt mivel valóban beleálltam ebbe a vitába évekkel ezelőtt, ennek következményeként

        rengeteg meleg emberrel beszéltem. Rá kellett döbbennem, hogy egy dolgot mulasztottam el korábban hangsúlyozni: az empátiát.

    Ők ugyanis nem egy csoport, amely a mi keresztény értékeink megsemmisítésére szövetkezett. Ők érző és egymástól is különböző emberi lények, akik abban viszont tőlünk sem különböznek, hogy szeretetre, elfogadásra vágynak, meg arra, hogy otthon érezhessék magukat a hazájukban.

     

    Kapcsolódó:

    szemlelek.net

    Nem a meleglobbitól kellene leginkább félteni gyerekeinket

    Hodász András

    2022.01.17.

    megdöbbenve látom, hogy mennyi fiatal, tehetséges, jó képességű lány és fiú hiszi magát tehetségtelennek, gyenge képességűnek, haszontalannak. És lehet, hogy mi megvédjük őket a nemátalakító műtétektől, de úgy tűnik, hogy nem tudjuk megvédeni őket saját életük sötétségétől.

    A szülő, aki babakocsit tol az utcán, és a telefonjába merül ahelyett, hogy a gyermekével beszélgetne; a tablet, az x-box, az okostévé kiváló villanypásztorként működnek, némi szabadidőt adva az amúgy valószínűleg tényleg túlterhelt anyukának, így korán megtanítja a csemetének, hogy az élet dolgaiban egyedül marad. Amikor a gyerkőc iskolás lesz – hála a kiváló magyar oktatási rendszernek – napi hét-nyolc, néha kilenc órát tölt el az intézményben, hogy utána még legalább fele ennyit szánjon a házi feladatokra otthon, de néha ez sem elég, mert természetesen minden nap mennie kell különórára, hiszen muszáj, hogy ő legyen a következő Iron Lady vagy Szoboszlai Dominik, mert ugye az élet csak a világelsőknek tartogat boldogságot. És amikor zombiként dől be este az ágyba, reggel pedig nem akar felkelni, iskolába menni, sőt enervált, kedvetlen, fáradt, nem tudunk másra gondolni, minthogy biztos lusta vagy kamaszodik. Nyilvánvalóan nem az a baja, hogy tizennégy évesen naponta több órát dolgozik, mint a két szülő együttvéve. Ugyan, miért kéne, hogy legyen ideje élni, barátokkal találkozni, párt találni, szórakozni? Nem attól lesz boldog és kiegyensúlyozott, hanem a diplomák számától, és a bankszámla egyenlegétől. Egyértelmű.

    elhitetjük velük, hogy csak akkor szerethetőek, ha ötösöket hoznak haza, ha sikeresen szerepelnek az iskolai versenyeken, és ha menő egyetemre jutnak be. Beléjük neveljük, hogy a teljesítmény biztosítja a helyüket és az értéküket a társadalomban, de ez nem vezethet máshoz, csak szorongáshoz, kiégéshez, az önbecsülés csökkenéséhez. A teljesítményelvű társadalom mindenképpen depresszív, kudarcot valló embereket hoz létre, akik meg vannak győződve arról, hogy értéktelenek és nem szerethetőek. És ezt mi csináljuk, nem a nyugat.

    Ma az idegi alapú betegségek, a depresszió, az önpusztítás, a szorongás, a függőségek szedik a maguk tizedét az emberek között.

    “Te vagy az én szeretett fiam, benned telik kedvem!” Az az érdekes, hogy eddig a pillanatig Jézus még nem tett semmit, ami emberi szemmel dicséretet érdemelne. Még nem mondott egyetlen prédikációt, és nem gyógyított meg egyetlen beteget sem. Az Atya szeretete nem a teljesítménye miatt árad rá, hanem egyszerűen csak gyönyörködik benne, mert szereti. Hány fiatal boldogabb lenne ma, ha a szüleitől gyakran hallotta volna, hogy “Gyönyörködöm benned!” “Jó, hogy vagy!” “Büszke vagyok rád!”.

     

    kapcsolódó:

    szemlelek.net

    Igen, védjük meg a gyerekeket! De mitől is?

    Gégény István

    2022.03.31.

    Népszavazást egyébként tipikusan nem országgyűlési vagy önkormányzati választással együtt szokás tartani, hiszen olyankor eleve kifejezheti a nép az akaratát. Ahogy a 2013. évi CCXXXVIII. törvény bevezetője fogalmaz: „A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek.” A két választás összemosásával felérő párhuzamosságnak nemrég még – nem véletlenül – nem is volt jogszabályi lehetősége, ám ezt az akadályt 2021 novemberében elhárította saját maga elől az *Országgyűlés

    Az sem véletlen azonban, hogy a jelen sorok írásakor hivatalban lévő kormánypárt tényeken alapuló párbeszéd helyett érzelmi befolyásolással próbálja a maga érdekeit érvényesíteni. A tények ugyanis nem csupán beszédesek, de a Fidesz-KDNP számára rendkívül kellemetlenek.

    Három olyan személy ügye került az elmúlt években nyilvánosságra, akik kapcsán aligha a tisztaság fogalma jut eszünkbe. Kaleta Gábor azért is emelkedik ki a sajátos trióból, mert az ő büntetőügye, leginkább 19 ezer pedofil kép birtoklása volt az eredetileg pedofilellenesnek indult törvény megalkotásának kiváltó oka. Annyiban nem különbözik a diplomata esete a luxusjachton örömlányokkal szexelő Borkai Zsoltétól, és az ereszen homoszexuális orgiáról menekülni próbáló Szájer Józsefétől, hogy elvileg mind nagyon keresztény, nagyon konzervatív kormánypárti politikai szereplők voltak a lebukásukig.

    Ez egy tényszerű helyzet, amelyről mindenképp el akarhatta terelni a figyelmet a kormánypárt, ezért áldozhatta fel a majdnem létrejött egyetértést is, a homoszexualitás és a pedofília egy lapon emlegetésével.

    totális háború zajlik „kormányinformáció” megnevezéssel évek óta. Hol Brüsszel ellen, hol Soros György – Orbán Viktor korábbi patrónusa – ellen, hol a menekültek ellen, hol az ellenzéki politikusok ellen. Ha bárki azt gondolná, hogy ez az indulatkorbácsolás nincs hatással a gyermekek lelki fejlődésére: téved.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • A tudományellenesek demokráciaellenesek? (2022. 02. 26.)

    A tudományellenesek demokráciaellenesek? (2022. 02. 26.)

    Magyar Nemzet Lugas hétvégi magazin (Tíz éve még egész színvonalas volt)

    2022. 02. 26. szám 3. oldal:

    A tudatlanság térfoglalása

    Riport Boldogkői Zsolttal, a Szegedi TudományegyetemOrvosi Biológiai intézetének vezetőjével

    (A cikkben a tudományellenes jelentése, ha valaki az 'államilag' elfogadott nézeteket megkérdejelezi. Lehet általánosan szó védőoltásokról, vagy manapság a covid eljárásokról, maszkról, lezárásokról stb.)

    részletek:

    Tíz éve foglalkozom ismeretterjesztéssel.

    Az alternatív orvoslás taglalása igen heves reakciókat váltott ki. ('Felelet': pár éve a homeopátiát is erősen támadják a kormányzati erők.)

    A nyílt tudományellenesség pszichológiai indíttatású, és nem hat rá sem a tudományos ismeretterjesztés, sem maguknak a tényeknek a bemutatása.

    Ha ez a nagy tömeg nem csak kifogásokat keresne, felvette volna a kínai oltást, ami hagyományos. ('Felelet': Azt értem, hogy szerinte a világ fele kifogást keres a lényegében kötelezővé tett covid oltás ellen. De arról nem beszél, hogy ezek az embermilliárdok a kormányok erős propagandája ellenére miért nem hisznek nekik.)

    Az erőszakos tudományellenesség ('Felelet:' mire gondol vajon?) bizonyos formái jelentős állambiztonsági kockázatot jelentenek, sőt a tudatlanság térfoglalása veszélyt jelent a demokráciára... ('Felelet': Rákosi és Sztálin se mondhatta volna szebben!)

     

    'Felelet'

    Ha ma ilyen egy intézetvezető, érthető, hogy Semmelweis felfedezése ellenére miért gyilkolta tovább még évtizedekig az európai hivatalos orvoslás anyák tízezreit, és őt magát miért ölték meg egy bolondokházába zárva.Nyílván ő is állambiztonsági kockázat volt.

    A témával kapcsolatban remélem, hogy a jelen járvány-oltás ügy következtében végre felébred a társadalom, és a cikkben is említett, a társadalom által eltűrt vagy éppen elvárt gyerekkori védőoltásokról megtudja a valóságot, és eltörlik azokat.

     

     

     

     

     

     

     

  • Anglia - inkább az oltottak halnak meg (2021. 11. 18.)

    Anglia - inkább az oltottak halnak meg (2021. 11. 18.)
     
     
     
    Copy_of_anglia_2021_okt_1_a.jpg
     
     
    anglia_2021_okt_1.jpg
     
     
     
     

    A teljes mértékben beoltottak a Covid-19 halálesetek 83%-át, a kórházi kezelések 68%-át és a megbetegedések 55%-át tették ki Angliában - civilekatisztanlatasert.hu

    Az "a" táblázat összesítése a cikkben:

    "Nem oltott lakosság = 538 haláleset 17,5%
    Részben vakcinázott lakosság = 85 haláleset
    Teljesen beoltott lakosság = 2447 haláleset. 80%  (összesen 3070)


    Ez azt jelenti, hogy az október 4. és október 31. közötti Covid-19 halálesetek 83%-a a beoltott lakosságra esett, míg a be nem oltottak csak 17%-át tették ki."

     
     Felelet:
     
    Úgy tűnik, Angliában még a hivatalos nyilvántartás szerint is, a "covid pozitív" halottak között nemhogy alig van oltott, hanem inkább több, mint ami az oltottsági arány szerint arányos lenne.

    Azaz a 3. oldal szerint Angliában 61-66% (2, 1 oltás) lett 2021. október végéig beoltva.

    Ha oltástól függetlenül egyenletesen halnának az angolok, 61% kéne legyen a halottak aránya is, ehelyett 80%. Tehát oltással a hivatalos statisztika szerint is könnyebb meghalni.

    (Bár a szövegben valahogy próbálják a számokat kedvezőbben értelmezni a táblázatok megjegyzéseiben, a 21. oldalon és az összefoglalásban a 29. oldalon....)

    Másik oldalról viszont még rosszabb lehet az oltás: Nem szerepelnek a halálesetek között az éppen negatív tesszttel elhunytak, valamint az oltás miatt például szívinfarktussal meghaltak.

     

     

     

     

     

     

     

  • Ángyán József a kínai egyetemről, hazaárulásról (2021. 04. 20.)

    Ángyán József a kínai egyetemről, hazaárulásról (2021. 04. 20.)

    2021. 04. 20 Ángyán József levele

    Fudan Budapest - a kínai pártegyetem hazai kormányzati letelepítése

    Kedves Barátaim!

    Egy - nekem szinte felfoghatatlan, meghaladni gondolt állapotokat felidéző, vészjósló - kormányzati tervről szóló hírrel kapcsolatban írok.

    Nem tudom, hogy mennyire kíséritek figyelemmel a bennünket körülvevő világ történéseit, de én csak utólag, Darvas Béla professzor írásából (undefined, undefined) szereztem tudomást a kínai pártegyetem magyarországi letelepítésének kormányzati szándékáról, ami mélységesen felháborított, és az ügy számomra a rendszer szintű, állami rangra emelt hazaárulás és korrupció megalapozott gyanúját is felveti. De azt a tragikus helyzetet is jelzi, hogy milyen mértékben kerülhetett a magyar kormány a kínai gazdasági-politikai érdekek fogságába, ami számunkra nem túl bíztató jövőt vetít előre. Isten legyen irgalmas hozzánk és utódainkhoz!

    Az íráshoz - hallgatási fogadalmamat időlegesen felfüggesztve - magam is hozzászóltam, mert úgy gondolom, hogy ezt már valóban nem lehet szó nélkül hagyni. Véleményemet - amelyet megjegyzésként más posztokhoz (pl. undefined) is hozzáfűztem - a csatolt fájlban olvashatjátok. Ebben "nemzeti konzultációs kérdések" formájában a projektet érintő legsúlyosabb ügyeket mintegy magamnak összegeztem, de a "kereszténységet védelmező" kormányunknak is szíves figyelmébe ajánlom..

    A szerintem tévútról bennünket visszafordító Gondviselésben bízva, az ügy és lehetséges következményei végiggondolását kérve, szeretettel és barátsággal: Jóska

    U.i.: levelemet és csatolt véleményemet a közvéleménynek is szántam, így az szabadon terjeszthető

     

    Ha Kína hitelt nyújt

     

    Azt mondja Róna Péter professzor (Klubrádió, 13.10), hogy az afrikai, de európai vagy akár dél-amerikai országoknak nyújtott kínai hitelek közös jellemzője, hogy:

    - rendszerint olyan célra nyújtják, amit a beruházás saját tevékenységének eredményéből nem tudnak visszafizetni,

    - a szerződéseknek rendre van egy titkos záradéka, amely azt tartalmazza, hogy amennyiben a hitelezett ország nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor jelentős nemzeti vagyon kerül át kínai tulajdonba.

    Utánanéztem, a nemzetközi sajtóból néhány példa:

    - Sri Lanka a legfontosabb kikötőjét kénytelen "bérbe adni" Kínának, amit Kína hadikikötőként használ,

    - Görögországban a legfontosabb kikötő került többségi kínai tulajdonba, ("Pireusz kikötője lesz a kínai sárkány feje" )

    - Venezuelában a teljes olajkitermelésre tette rá Kína a pecsétjét,

    - A legújabb: az Észak-Macedóniában kínai hitelből épített autópályára felvett kínai hitelt az EU-val akarja visszafizettetni. Ez nem sikerült, így jelentős földterületek kerülnek Kína tulajdonába.

    A szakirodalom ezt "rabló hitel"-nek nevezi.

    A magyar és a kínai kormány között létrejött (Belgrád - Budapest vasút), és létrehozandó(?) (kínai egyetem) hitelszerződéseknek nemcsak a záradéka, de a teljes szerződés titkos... sőt, az is titkos, hogy miért titkos.

     

    Fudan Budapest Egyetem

     

    Az újabb fejleményekkel kiegészített megjegyzés Darvas Béla professzor posztjához (2021. 04. 17.)

    ('Felelet': nem tudtam bemásolni)

    Tisztelt Professzor Úr! Kedves Béla!

    Nagyon köszönöm, hogy ráirányítottad a figyelmet a nem akármilyen Fudan Budapest Egyetem projektre. Személyes tapasztalataidon is alapuló megjegyzéseiddel, kételyeiddel és ellenérzéseiddel mélységesen egyetértek, azokhoz – szíves engedelmeddel – néhány további megjegyzést és egy – tán leginkább a kormányhoz címzett – javaslatot fűznék.

    Nos 2003-ban Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása – ezzel szuverenitásunk egy részének kétségtelen feladása – ügyében még országos népszavazás volt. Azóta sokat fejlődhetett az ország, vezetése ma „sokkal jobban teljesít”, hiszen úgy tűnik a bonyolultabb – „hova kerüljön a biciklitároló” típusú, a közösséget megosztó, sorsdöntő – kérdések „ösznemzeti” megvitatásával szemben a kelethez, annak diktatúráihoz való csatlakozást érintő „egyszerű ügyekben” nemhogy népszavazásra, de még csak „nemzeti konzultációra” sincs szükség. A kormány és annak feje – „a magyaroktól kapott teljeskörű felhatalmazás” jegyében nem először – „az emberek” és a törvényhozás megkérdezése nélkül is dönteni tudott a kínai elköteleződés újabb lépése mellett.

    Áttanulmányozva ezt a "nagyívű" projektet, a "kiváló" döntés végleges „nemzeti megpecsételése” jegyében mégsem volna tán haszontalan legalább pl. az alábbi kérdésekben „nemzeti konzultációt” tartani:

    Egyetért-e Ön azzal, hogy 31 évvel a rendszerváltás és 17 évvel az EU-csatlakozás után

    • az a sanghaji Fudan egyetem, a Kínai Kommunista Párt elitegyeteme létesítsen Budapesten, 520 ezer négyzetméteren, részben a tervezett ferencvárosi, 12 ezres kollégiumi negyed, a Budapest Diákváros helyén, 4-5 karból álló, 5-6 ezer hallgatót és mintegy 500 oktatót befogadó önálló egyetemi campust, amely egyetem
    • együttműködik a kínai hírszerzéssel, külön kémiskolát működtet, és a Kínai Kommunista Párt elitképzőjeként tanárainak és hallgatóinak legalább negyede párttag?
    • alig két éve chartájában a gondolat- és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűségnyilatkozattal helyettesítette?
    • kinyilvánította, hogy az egyetem alapvető vezetője a KKP egyetemi bizottsága?
    • ahol a párt iránymutatásainak megfelelően az oktatás és kutatás nem érintheti egyebek mellett az alkotmányos demokrácia, a civil társadalom, a sajtószabadság, a KKP bírálata, a kínai szocializmus nehézségei és az emberi jogok területeit?
    • ahol Hszi_Csin-ping – Mao Ce-tung-ot is megszégyenítő – iránymutatása szerint az egyetemi oktatás és oktatásszervezés lényege az ideológiai és a politikai munka, minden tudomány Marx elméletén alapul, az egyetem dolga pedig ezt a hallgatókban szüntelenül tudatosítani, hogy mindannyian a szocialista alapértékek rendíthetetlen híveivé váljanak?
    • már 2024-től Fudan Hungary Egyetem néven működjön, amit – a magyar állam alóli egyetem-kiszervezések mintájára – egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hoz létre és tart majd fenn?
    • a projekt 100 MrdFt közvetlen magyar költségvetési forrásból és 450 MrdFt – a magyar állam által, a Budapest-Belgrád vasút beruházás mintájára felvett – kínai hitelből valósuljon meg, amelyet teljes egészében Magyarország fizet?
    • a nyilvánosságra került kormányelőterjesztésnek és titkos kormányhatározatnak megfelelően
    • a főváros és a kormány előzetes megállapodása alapján sokezer magyar diáknak tervezett, modern kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projektet felrúgva, területének egy jelentős részén, azt kiszorítva,
    • kizárólagosan kínai kivitelezésben – kínai technológiával, munkaerővel és építési anyagok felhasználásával – épüljön meg,
    • a jogi szabályozásnak pedig – tán már nem is meglepő módon – mielőbb „el kell érni azt a pontot, ahol a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”?
    • az építkezést – az EU vonatkozó szabályozásának való megfelelést „nem relevánsnak” tekintve – arra a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatra bízzák,
    • amelyet a Népi Felszabadító Hadsereggel, vagyis a kiber-kémkedést és technológiai hírszerzést jórészt felügyelő kínai katonasággal való szoros kapcsolata miatt, a velünk NATO-szövetséges Egyesült Államok védelmi minisztériuma 2017-ben feketelistára tett?
    • amely 2012-ben az Afrikai Unió székházát – mint öt év után kiderült – egyfajta kínai "hírszerzési központként" építette meg, titkosszolgálati lehallgatási és információ-továbbító technikával/technológiával szerelte fel?
    • amelynek nemzetközi beruházásait az elmúlt 10-12 évben ezen túl is korrupciós és/vagy kémkedési ügyek sorozata (pl.: fülöp-szigeteki útépítés, bahamai luxushotel- és kaszinóépítés, pakisztáni autópálya építés, ausztrál építővállalat felvásárlás kísérlete, stb) kísérte?
    • (a poszt utáni legújabb fejleményként) a Kormány javaslatára az Országgyűlés úgy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy
    • az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű (azaz jelen esetben kínai – a szerző) felsőoktatási intézmény akkor folytathasson nálunk oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam (azaz jelen esetben Kína – a szerző) kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és
    • képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű, amely esetben
    • a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban (azaz jelen esetben Kínában – a szerző) elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok legyenek adhatóak, továbbá
    • az oktató- és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam (azaz jelen esetben Kína – a szerző) előírásait kell alkalmazni?

    A további tájékozódáshoz, a kérdések mérlegeléséhez és megalapozott megválaszolásához egyebek mellett pl. az alábbi forrásokat és azóta megjelent írásokat is ajánlom az érdeklődők szíves figyelmébe:

    ('Felelet': nem tudtam bemásolni)

    Érdemes a kormányzati propaganda szócsövének írását is elolvasni, amely nem a tényeket cáfolja, vagy a döntés megalapozottságát igazolja, hanem a titkos kormánydöntés kiszivárgását – jól bevált gyakorlata szerint – a főpolgármester személye elleni támadásra használja:

    ('Felelet': nem tudtam bemásolni)

    A figyelemfelhívó írásért ismételt köszönettel, a – szerintem az állami, rendszer szintű korrupció és hazaárulás megalapozott gyanúját is felvető – projekt további fejleményeit, a körülötte kialakuló kormányzati terelést és hazudozást is figyelemmel kísérve, szeretettel és barátsággal: Jóska

    Gödöllő, 2021. április 19.

    Ángyán József

     

     

     

     

     

  • Aranybulla - filmkritika (2022. 12. 25.)

    Aranybulla - filmkritika (2022. 12. 25.)

    'Felelet'

    Csőd. De csak a szokásos. Akármennyit költ a Fidesz, nem tud egy tisztességes filmet létrehozni. Ez volt az első Orbán kormány "évente egy magyar film" próbálkozásával is. Szerintem nem is akarnak.

    Ez az elsőnek bemutatott nevetséges félóra egy gyenge történelemórának felel meg, illetve az áltudományos tv csatornák kínus-időhúzó-reklámközpontú-sokatismétlő-sokatbeszélő filmjeinél alig jobb. Szégyen a Duna Tv egykori nevére. (Micsoda dokumentumfilmek voltak!)

    Egy jó játékfilmet csinálnának/csinálnánk végre, amit a magyarok és/vagy a külföldiek is érdeklődéssel örömmel végignéznek, és így valamit tanulnak is belőle.

    Egy reklámfilmrendezőt bíztak meg vele, ha jól látom. A reklámokat utálom, ha lehet, sose nézem/hallgatom. Ez a film reklámnak is rossz.

     

    folytatás (2023. 01. 07.)

    Találtam egy részletesebb kritikát a Hetiválaszban: Zsuppán András: Higgyék el, annál is rosszabb: az Aranybulla büntetés a történelmi filmek rajongóinak (teljes cikk lent)

    A legrosszabb filmekkel való összehasonlításhoz nem értek, mert szerencsére nem nézek TV-t, se celebeket nem ismerek, se Szulejmánt, a Trónok Harcáról se tudom, hogy TV-e vagy mozifilm vagy vetélkedő?

    Én is kíváncsiam várom, hogy ki vállalja a nemzeti oldalon a film szakszerű felmagasztalását. Elég veszélyes, hiszen mindenki bolondnak és hazugnak fogja ismerni attól kezdve. Egyetlen értelme, hogy orwelli módon bemutassák, hogy kötelező azt hinni, amit a párt mond, ha nyilvánvalóan nem igaz, akkor is. Egyfajta megfélemlítés.

    Amúgy van egy nagyon gyenge próbálkozás a Mandinerben (címe: "Lett egy jó kis magyar sorozat Aranybulla címmel – naná, hogy a HVG-től a Népszaváig a fél baloldal epeömlést kapott tőle" - 2022. december 30. Constantinovits Milán, a teljes cikket lásd lent), de azt végképp senki nem olvassa, és indításánál úgy próbálták bemutatni, mint független lapot, lásd írásaimat. ( 1.szám  2.szám  3.szám  14.szám  II/6.szám   )

    Egy másik elég érdekes kritika a 24.hu-n: Inkei Bence - A Trónok harca helyett Iskolatévét kaptak az Aranybulla sorozat nézői

     

     

     

     

     

    Akit érdekel a történelem, az Aranybulla, inkább hallgassa ezt:

    (feleleten cikk itt)Történelem három órában (3:04:14 hosszú) (youtube-on itt):

    A Szent korona tan 1. (2009?) - Dr. Tóth Zoltán József (1967-2018) (feleleten mp4 itt)

    a tartalomból:

    1:31:48
    1:33:10 II András (1205-35, lánya: Szent Erzsébet), államvagyon, királyvagyon
    1:33:40 Aranybulla: Magyarország nem részvénytársaság
    Idegenek pénzt (sót) csak az országhatáron válthatnak
    1:33:10 Nem keresztény nem kezelheti az állami vagyont
    Terményben kell adót szedni, nem pénzben

    1:36:00 szerzetesrend
    1:41:00 1347 bankházak pénzt eltüntetik (Mediciekhez átmegy a pénz), nagy pestis

    1:42.00- 1:43:00 művészet, ikon, állandó, szemlélő ábrázolás, Leonardo (1452-1519): Istentől függetlenül, buzi
    1:45:00 Pap is akartam lenni

    1:46:40 Boccaccio (1313-75 bankházi gyerek "humanista") - Dekameron
    1:47:40 Ez akkor van, amikor Magyarországon kivirágzik a Szent-László kultusz
    1:47:50 Mi történik Magyarországon a nagy válság után?
    Nagy Lajos 1326-1342-1382
    1351: Aranybulla újra, örökíthetőség (1222, kiskapu, de szokásjog nem engedte) bezárása = Ősiség törvény
    nincs födtulajdon, nincs jelzálog, nincs hitel
    Európai arany 80%-a, kiviteli tilalom
    1:52:10 A pénz mindent akar
    Kiépül egy sokkal agresszívebb birodalom: Fugger bankház: kitalál egy dinasztiát magának: Habsburgok
    1:54:30 leszámolás templomosokkal - átprogramozás - más irány - szabadkőművesség

    2:20:00 Mohács
    2:21:00 Erdély nem szakad ki a Szent-koronából
    2:22:00 Nincs polgárháború
    2:24:40 Új nemességet csinálnak a Habsburgok katonai áruszállítókból (megkresztelkedve)
    2:25:50 1688: Újszerzeményi bizottság 2:30:00
    2:30:00 Ősiség eltörlése, Rotschild, Széchenyi,
    2:36:50 Kossuth a kevésbé radikális, nem akarja eltörölni az Ősiséget,
    2:37:30 hitel legyen Magyar bankból, aranykincsből (80%)
    2:37:50 csere Kossuth és Széchelyi között Ősiség témában
    2:38:20 Magyar Államot 1849-1860 felszámolják, 5 rész, régió (katonai kormányzóság, Trianoni határok szerint)
    2:39:40 Egy generáció alatt dzsentri és földtelen zsellérréteg alakul ki, lakosság legalább 80%-át hitelek tönkreteszik
    2:40:00 MTA visszavonása

     

     

    Vagy olvasson el egy egész jó regényt Szent Erzsébetről:

    (nekem a stílusa nem egészen tetszik, de amúgy jó)

    Zsuffa Tünde: Az ​Ég tartja a Földet (moly)

     

     

     

    Higgyék el, annál is rosszabb: az Aranybulla büntetés a történelmi filmek rajongóinak

    Zsuppán András | 2023.01.05. | Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.

    Elmondhatatlanul rossz Rákay Philip Aranybulla-sorozata. Aki olvasta az elmúlt napok kritikáit, vagy rápillant az IMDb-re, ahol az alkotás jelenleg 1,1 pontos értékelésével épp minden idők legrosszabb magyar filmjének számít, ezen a tényen nem lepődhet meg. Mégis, négy-öt kegyetlenül lehúzós kritika elolvasása sem készíti fel az embert arra az élményre, amit a sorozat hat epizódja kínál. Bármire számítanak, higgyék el: rosszabb.

    Van az utolsó epizódban egy jelenet, amikor II. András király kiűzi a Barcaságból az általa behívott német lovagokat, akik a királlyal kötött megállapodást megszegve önálló rendi államot próbálnak alapítani Erdélyben. A német lovagok mindig kilencen vannak, ami egy kicsit kevés az államalapításhoz, nem csoda, hogy nem jött össze nekik. De azért ész nélkül kilovagolnak a jóval nagyobb – értsd: ötven-hatvan fős – magyar sereg elé, és a vezérük bőszen sértegetni kezdi a királyt. A vezér szarvakkal ellátott csuporsisakot visel, de a monológ végén egy leleményes magyar íjjal szemen lövi a sisak résén keresztül – volt német veszély, nincs német veszély. Így jár, aki kikezd a büszke magyarokkal! Monty Python-színvonalú jelenet, néhány másodperc felhőtlen szórakozás, jöhetne utána Artúr és a Fekete Lovag párviadala a Gyalog galoppból… Sajnos az Aranybulla csak nagyon ritkán ér fel ilyen magaslatokra. És soha nem szándékosan.

    Rákay Philip és csapata 692 millió forint támogatást kapott az Aranybulla elkészítésére, de a végösszeg Kriskó László rendező-producer Indexnek adott interjúja szerint egymilliárd forint fölött van. Ígértek még egy mozifilm-változatot is, mert most hat darab huszonöt perces epizód készült el, ezek a felvezetők és beharangozók nélkül körülbelül 120 perc tiszta tartalmat kínálnak. (A Médiaklikken az egész sorozat megnézhető.) Egymilliárd forint egy történelmi filmre nem lenne nagyon sok, de ahogy azt már többen megírták: az Aranybulla nem történelmi film. Igazából nem lehet tudni, hogy micsoda, mert ilyen műfaj a filmgyártásban nem létezik.

    Az Aranybulla epizódjai három elemből állnak össze. Látszólag elindul kosztümös játékfilmként, színészek által játszott szereplőkkel, fikciós jelenetekkel. Mindehhez van egy rendkívül bőbeszédű narrátor, Kőszegi Ákos, aki a Gyurcsány show fideszes politikai lejárató-reklám hangjaként lehet ismerős. Itt is az a feladata, hogy a nézőt másfél perceként ideológiailag eligazítsa. Az Aranybulla történelemképe nem bonyolult, legjobban a minden epizód elején elhangzó felkonf foglalja össze: „II. András király a korát jóval megelőző reformgondolkodó, valódi keresztény értékeket képviselő uralkodó volt. Olyan folyamatokat indított el, amelyek 800 esztendeje hatással vannak Magyarország történetére.” Egy nagy király életét látjuk tehát, és Kőszegi Ákos nem éri be azzal, hogy ezt az elején leszögezi, hanem lépten-nyomon megállítja a filmet, hogy emlékeztesse a nézőket erre a tényre. Az Andrást játszó színészek – a fiatal királyt alakító Veréb Tamás és a jobb sorsra érdemes Trill Zsolt – ilyenkor megállnak, elgondolkodó tekintettel előre bámulnak, ahogyan a nagy emberek szoktak: egy kandallópárkányra vagy egy üres mezőre meredve. Újabb rövidke játékfilmes jelenet következik, de az akció ismét megáll, és egy szakértő következik, aki eligazítja a nézőt a történelmi hátteret illetően, legyen az a Selyemút és a Halicsi Fejedelemség kapcsolata, vagy a kamarahaszna nevű kincstári bevétel növelésére bevezetett új adónem.

    A szakértők, Szőcs Tibor (ELKH Magyar Medievisztikai Kutatóközpont), Teiszler Éva (Szent István Király Múzeum), F. Romhányi Beatrix (Károli Gáspár Református Egyetem), Horváth Attila (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Veszprémy László (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Major Balázs (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) mind neves, szakmájukhoz kiválóan értő történészek és régészek. Egyedül akkor nem küzd az ember a szekunder szégyen kínos érzésével, amikor ők vannak a képernyőn. Ám ahhoz, hogy ők leüljenek a kamera elé, és egy normális történelmi ismeretterjesztő filmben II. András király koráról beszéljenek, nem lett volna szükség egymilliárd forintra. Rákayék azonban nem erre vágytak, hanem – mint Veréb Tamástól megtudtuk – magyar Trónok harcára. Veréb valószínűleg bánja már a bemutató előtti naív nyilatkozatát, mert az jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Aranybullát a közönség rossz viccként kezelje.

    „Bízom benne, hogy az Aranybullával az István, a király rockoperához hasonló, unikális és ikonikus dolog született. A történet lebilincselő, a szakma kiválóságai vitték filmre, a 21. századi filmigényekhez igazodva. Az előzetesből már láthatják a nézők, hogy a képi világa túlzás nélkül felveszi a versenyt a tömegek által rajongott Trónok harcával” – nyilatkozta az M5 Libretto című műsorának.

    A lécet soha nem szabad ilyen magasra tenni, akkor meg különösen nem, ha az ember életében először próbálkozik magasugrással, és fogalma sincs, hogy kell csinálni. Az Aranybulla minden elemében olyan, mintha egy csapat lelkes amatőr kapott volna pénzt meg egész jó minőségű jelmezeket és bútorokat (a ruhákat egy madridi ruharaktárból, a bútorokat egy római kelléktárból hozták, nem rosszak), és szabadon, de minden hozzáértő segítség nélkül megcsinálhattak volna belőle egy produkciót. Kriskó László eddig csak videoklipeket, reklámfilmeket és dokumentumfilmeket készített, egész estés nagyjátékfilmet vagy tévésorozatot még nem, ami lehetne magyarázat az elveszettségére, de az egyébként profi színészek is reménytelenül rosszak. Igaz, nem is kaptak olyan megírt figurákat, akiket eljátszhatnának. A végeredmény azoknak a várjátékoknak a hangulatát idézi, amiket az ember kissé feszengve szokott nézni Visegrádon vagy Sümegen, miközben alig várja, hogy elszivároghasson a közönségből. Mindenesetre szögezzük le még egyszer: ilyen műfaj, mint az Aranybulla-sorozat, nem létezik.

    Léteznek ismeretterjesztő filmek dramatizált, játékfilmes betétekkel, és létezik játékfilm vagy sorozat narrációval, de ez a hármas kombináció, ez nincs. Azért nincs, mert életképtelen. Egy filmes dodó.

    Érezhető, hogy az Aranybulla készítőivel valami olyasmi történt, hogy leültek beszélgetni a szakértőkkel, rájöttek, hogy ez egy rendkívül bonyolult problémákkal teli, izgalmas korszak, és az jutott eszükbe, hogy legjobb lenne, ha ezek a hiteles emberek magyaráznák el, mi is történt. Mivel azonban a szakértők bizonyos kötelező blődségeket nem mondanak ki, a narrátor szájába adták az olyan ideologikus köröket, mint az, hogy a középkori magyar állam valamiképpen kiválóbb, mintaszerűbben keresztény lett volna a többi korabeli királyságnál, vagy hogy a korai Árpád-dinasztia sokkal jobb uralmi rendszert talált ki a nyugat-európainál, mert náluk mindig a legalkalmasabb embert választják fejedelemnek, „szemben a nyugati királyokkal, akik az egy mind felett elve szerint uralkodnak.”

    A narrációnak ezek az elemei tennék az Aranybullát kurzusfilmmé, de Rákayék nem gondolkodtak annyira mélyen a történelemről, hogy abból akár kurzusfilm születhessen. A narráció arra például nem tér ki, hogy ha annyira jó volt a korai magyar rendszer, miért adták azt fel István alatt, és hogy a sorozat hőse, II. András épp az itt kárhoztatott nyugati öröklési rend miatt lehetett király.

    Pedig II. András története valóban lehetne a magyar Trónok harca, annyi izgalmas, véres, meredek fordulatot tartalmaz. A négy évtizedet átfogó sztori egy évekig tartó testvérháborúval kezdődik III. Béla két fia, a jogos örökös Imre és a becsvágyó András herceg között, amiben egyáltalán nem András látszik a pozitív főhősnek. Királyként András egy szinte permanens belpolitikai és vélhetően társadalmi válság körülményei között próbál túlélni, ellenséges bárói csoportok versengenek a hatalomért, és időnként megszorongatják a királyt, aki hol az egyikkel, hol a másikkal szövetkezik. Csak az Aranybulla kiadásának évében, 1222-ben három – mai szóval így mondanánk – kormányváltás történik, legalább az egyik erőszakos zavargásokkal összekötve. Korábban Gertrúd királyné rejtélyes meggyilkolása az Árpád-ház történelmének egyik legsötétebb fejezete, európai botrány, amiről a korabeli kolostori krónikák még Elzászban is beszámolnak. Olyan híre van az esetnek, hogy a közismert anekdota János esztergomi érsek kétértelmű leveléről is Rómában született meg. (A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem – amit a sorozat persze egy az egyben hiteles, megtörtént esetként mesél el, pedig vélhetően egy itáliai retorikai értekezésben írták le először az amphibolia nevű retorikai alakzat példájaként.) Közben a király dicsőségre vágyik, Halicsban hadakozik, és fogadalmát teljesítve eljut a Szentföldre is, az Árpád-házi uralkodók közül egyedüliként.

    Tényleg lehetett volna ebből az alapanyagból magyar Trónok harca egy alkalmas forgatókönyvíró meg rendező kezén, de ahhoz írni kellett volna egy sztorit izgalmas, szerethető és/vagy gyűlölhető fő- és mellékszereplőkkel.

    Ideértve a királyt is, akinek a karaktere nem alkalmas arra, hogy élettelen, tiszteletreméltó bronzszobrot csináljanak belőle, ahogyan Rákayék teszik. Ahhoz túlzottan ellentmondásos és érdekes figura. Az elmúlt évtizedekben és különösen a tavalyi Aranybulla-emlékév kapcsán az a negatív értékítélet, amely András királyt a 19-20. századi történetírásban övezte, sokkal árnyaltabbá vált. A hangsúly egyre inkább arra a jogi, társadalmi és költségvetési reformprogramra helyeződött, amelynek az összegzése pont az Aranybulla – erről Zsoldos Attila történész mesélt a Heti Válasz podcast egyik tavalyi adásában, és közérthető módon az ELKH Történettudományi Intézete is összegezte az új értelmezést a 800. évfordulóra készült cikkekben.

    Ez az információ szivárgott le a szakértőkön keresztül Rákayékhoz, de ettől még II. Andrásból Szent Istvánhoz hasonló, kezdettől távlatosan gondolkodó, nagy formátumú államférfit faragni erős túlzásnak tűnik. Valószínűbb, hogy egy válságba került, megroppant kormányzati szisztéma szétcsúszó viszonyai között keresett valamiféle kiutat, és idővel rá is talált azokra az elemekre, amelyek a jövő irányába mutattak. Ám közben egyáltalán nem mindig volt ura az eseményeknek, például az Aranybulla kiadása idején sem, amikor éppen egy vele ellenséges, saját fiát ellene fordító bárói csoporttal viaskodott a hatalomért. Hogy milyen ember volt, nem tudjuk, de kiválasztottságtudata fiatal hercegként lázadóvá tette saját bátyja ellen, mit sem törődve az országra nézve káros következményekkel. A kereszteshadjárat megítélése is ellentmondásos: nagy teljesítmény eljutni a Szentföldre, és élve visszahozni a sereg javát, de András odaérve leginkább turistáskodott, a muszlimok ellen alig harcolt, és úgy látszik, jobban érdekelte, hogy minél több értékes ereklyét gyűjtsön össze a Szentföldön, és előkelően kiházasítsa a gyermekeit, mint akár az ottani, akár az itthoni közállapotok. Rákay Philipék a nézőket sokkal együgyűbbnek tartják annál, hogy ilyen problémákkal, ellentmondásokkal terheljék őket: elég ha annyit megjegyeznek, hogy II. András nagy, keresztény király volt, egész Európa tisztelte és kész.

    Mára feledésbe merült, hogy 2018 második felében a kormány médiájában támadássorozat indult Andy Vajna filmes kormánybiztos ellen, amiért nem készül elég történelmi film, és ami készül, az nem elég nemzeti szemléletű. A fő célpont Szász János és Hegedűs Bálint Hunyadi-filmje volt, amelynek forgatókönyvét valakik kiszivárogtatták, hogy az elkészítését megakadályozzák, arra hivatkozva, hogy Szász kozmopolita, sőt magyarellenes szemléletű. (Az alkotás végül valóban nem készülhetett el, Szász Jánost a bangladesi ikrek műtétének ügyében meghurcolták, és elhagyta az országot.) Vajnát és munkatársait a kormánylapnak számító Magyar Időkben támadták, de még a Napszállta című Nemes Jeles László-filmről is megírták ugyanott, hogy történelemhamisító, manipulatív és öntudatromboló.

    Vajna a NER nagyágyúja volt, lap- és tévétulajdonosként, a kaszinóbiznisz főszereplőjeként feltétel nélkül kiszolgálta a kormányzati célokat, és jó viszonyt ápolt a kormány egyik legbefolyásosabb emberével, Rogán Antallal. Ez meglepővé tette a támadásokat, hiszen egy érdekcsoport a történelmi filmek ügyét zászlóra tűzve (vagy ürügyül használva) tett nyílttá egy belső konfliktust. Vajna azonban nem ijedt meg a támadásoktól. A film az ő világa volt, értett hozzá, és kormánybiztosként impozáns eredményeket tudott felmutatni: rengeteg szakmai elismerést, köztük a második magyar Oscar-díjat, ami a legjobb külföldi filmnek járt (a Saul fia), felpörgő, évi 100 milliárd forintos tőkebeáramlást hozó filmgyártást, és végre szép nézőszámokat a hazai produkciók tekintetében. A Vajna-éra nyolc éve alatt a százezres álomhatárt nézőszámban tucatnyi magyar film lépte át, többségükben könnyű vígjátékok persze, mert a magyar nézőket ezekkel lehetett tömegesen behozni a mozikba, de számos színvonalas, közepesen sikeres magyar film is született. Érdemes összevetni az adatokat körülbelül 2019 végéig és azután ebből a táblázatból, hogy lássuk, mennyivel kevesebb sikeres, a nézőket megszólító film készült azóta.

    Vajna az akkor még független Indexnek adott interjúban azt mondta a vádakra, nem ellensége a történelmi filmeknek, de ragaszkodik hozzá, hogy jó forgatókönyveket kell írni nekik, különben nem működnek. „Egy jó forgatókönyv, egy érdekes történet, egy olyan dolog, amivel a közönség tud azonosulni, vagyis érti és bele tudja élni magát, el tudja vinni egy álombéli utazásra. Sokan nem értik azt, hogy a filmek a közönségnek készülnek, és a közönség azért megy a moziba, hogy szórakozzon” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi kell egy jó történelmi filmhez.

    Vajna nem sokkal később, 2019 januárjában váratlanul meghalt, és utóda, Káel Csaba szélesre tárta az ajtót azok előtt, akik drága, nagyszabású, a nemzettudatot erősítő történelmi filmek készítésére vállalkoztak. Az Aranybulla messze nem a legnagyobb a készülő produkciók közül, a Hunyadi-sorozat 10,5 milliárd, a Tündérkert-sorozat 2,5 milliárd, a Semmelweis-film 2,26 milliárd, a Hadik-film 2,36 milliárd támogatást kapott. A tatárjárásról szóló 1242 – A Nyugat kapujában épp most kapott újabb egymilliárd forintot, és érte el szintén a 2,5 milliárdos állami támogatási összeget. De még ezek az összegek is eltörpülnek Rákay Philip 2024-re elkészülő Petőfi-filmjéhez képest: ez 4,7 milliárdos állami támogatást és 1,4 milliárd forint értékű adókedvezményt kapott.

    A kormánymédia az Aranybullát ért negatív kritikákat a szokásos keretben értelmezte: a bírálók nem akarják, hogy a dicső nemzeti múltat bemutató, nagyszabású alkotások szülessenek, fáj nekik, hogy valami „építő jellegű” és magyar. A helyzet ezzel szemben az, hogy akárhány milliárdot dobnak oda Rákaynak és társaiknak, az ellenzékiséggel nem vádolható Andy Vajna igazságát a pénz sem írhatja fölül: jó forgatókönyv nélkül csak silány fércművek születhetnek. És ez pont azokat bántja leginkább, akik szeretnének jó filmeket nézni a magyar múltról.

     

     

    Lett egy jó kis magyar sorozat Aranybulla címmel – naná, hogy a HVG-től a Népszaváig a fél baloldal epeömlést kapott tőle

    2022. december 30.

    Írta: Constantinovits Milán  (A szerző a Mandiner oktatási szakújságírója, az MCC Fiatal Tehetség Programjának szakmai vezetője, élménypedagógiai szakkönyvek szerzője, korábban hét évig középiskolai tanár)

    Úgy tűnik, ha egy alkotás a magyar nemzeti múltból táplálkozik, ráadásul építő jellegű, akkor némelyek csak gunyoros lenézéssel képesek viszonyulni hozzá.

    A napokban debütált a II. András uralkodását bemutató Aranybulla-sorozat, amit karácsony utáni kollektív epeömlésként a baloldali médiakritikák árja követett. Az a zsigeri kárörvendés és egymásra licitáló lesajnálás, ami a filmértékelésnek álcázott indulatlevezetésekből sugárzik, alapvetően szóra se volna érdemes. Mivel azonban makacsul tendenciózus a jelenség, érdemes kitérni rá, ugyanis így felrajzolható az utóbbi évek politikai érzelmektől vezérelt fanyalgássorozata. De előbb az alkotásról.

    Az Aranybulla hiánypótló vállalkozás, ugyanis a filmes feldolgozások tekintetében eddig méltatlanul háttérbe szorult Árpád-házhoz, egészen pontosan II. András küzdelmeihez vezet vissza minket. A téma történelmi jelentősége, a nemzeti identitástudat és a lélektani olvasat okán is kínálja magát, így érthetetlen, hogy eddig miért nem mozgatta meg a filmkészítők fantáziáját. A most útjára induló sorozat nem ígér többet, mint amit teljesíteni tud, így a főszereplő, Veréb Tamás Trónok harca-hasonlata is figyelemfelkeltő túlzásnak tekinthető.

    Az első két rész alapján élvezhető és korrekt kortörténeti utazást kapunk, ami több mint egy dokumentumfilm, ám vállaltan kevesebb, mint egy látványos hollywoodi sorozat. Kiváló színészekkel, részletgazdagon megkomponált, korhű környezetben játszódnak a jelenetek, amelyeket térképes illusztrációk és történészi narráció kísér. Ekképp az Aranybulla nem lesz katartikus filmélmény, ugyanakkor szórakoztató, könnyen befogadható módon avat be egy távoli korszak fordulatos világába.

    Az említett kárörvendő kritikák egy része már itt csorbát szenved, Csákvári Géza, a Népszava kiváló tollú kritikusának alapvető fogalmi zavarai vannak a filmműfaj meghatározásával.

    Nem tudja elhelyezni a sorozat dokumentarista és játékfilmes ötvözetét, ekképp marad a magas fordulatszámú szalmabábcsépelés. Feltehetően nem látta a Tisza István halálát vagy a IV. Károly visszatérési kísérletét feldolgozó, infotainment jellegű dokukat sem. Természetesen szerinte a színészi játék is csapnivaló, leszámítva Törőcsik Franciskát. Lapozzunk is. 

    Kovács Bálintnak a HVG-ben publikált fintorgása leginkább csúcsra járatott modoroskodás (korábban tévesen szerző nélkülinek tituláltuk a HVG kritikáját, elnézést érte). A színészi játék itt egyöntetűen színvonaltalan (még szegény Törőcsik Franciska sem kap feloldozást), és az különösen fáj a szerzőnek, hogy mindezt a máskor rebellisségük és rendszerkritikusságuk miatt ünnepelt Katona József Színház művészei követik el. A kritika belső logikája is megbicsaklik, amikor jóleső malíciával az erős női karakterek hiányát említi, miközben Törőcsik Franciska épp ennek ellenpéldája a sorozatban. A kognitív disszonanciát nem is oldja fel, így inkább a magyar uralkodóház, illetve a magyar múlt vélt heroizálásába áll bele. Nehogy már valami lélekemelőt is merítsünk a múlt feneketlen kútjából!

    És itt el is érkezünk a „progresszív” filmkritika általános csődjéhez: ha valami nemzeti múltból, történelmi forrásból táplálkozik, építő jellegű, és főképp nem a nekik kedves alkotók munkája, akkor csak gunyoros lenézéssel lehet hozzá viszonyulni. Ez a vergődés tükröződött a Blokád recepciójánál, és ez érhető most is tetten. Pedig távlatosabban tekintve épp a magyar mozgókép régen tapasztalt sikergazdag korszakát éljük.

    Önmagában örvendetesnek lehet tekinteni a tendenciát, hogy oly sok eltékozolt év után az utóbbi időben irodalmi hagyományaink és történelmünk egyre több szegmensét fedezi fel a hazai filmgyártás. Ha csupán a magyar államiság ezeregyszáz évére tekintünk, fordulatokban oly gazdag évszázadaink bőven szolgáltatnak ihletforrást a mozgóképes megvalósításhoz, legyen szó bármilyen műfajról. Készült már hiánypótló dokumentarista feldolgozás Skrabski Fruzsina rendezésében a Pozsonyligetfalun elkövetett gyilkosságokról és a szovjet „felszabadítás” erőszakhullámáról, 56-os családtörténet Zsigmond Dezsővel (Egy házasság első napja, A forradalom gyermekei), kisfilm a Tanácsköztársaságról és a Tisza-gyilkosságról, ugyanakkor a történelmi hitelességű, fiktív elemekkel bővített játékfilmek terén is remek alkotások születtek, elég az Antall József-képet újrafestő Blokádra (kapcsolódó írásunk itt), vagy szintén Köbli Norberttől a Gera Marina főszereplésével tévés Oscart is elnyert Örök télre gondolni. A hiteles kortörténeti háttérre álmodott, forgatókönyvírói fantáziával megalkotott filmek is reneszánszukat élik, itt az Oscar-díjas, zseniális Saul fia, A vizsga, A martfűi rém, A viszkis, vagy a rákosi korszakból forgatott abszurd dráma, A foglyok sikerét lehet megemlíteni.

    Irodalmi adaptációk közül a Nagy Zoltán Mihály regényéből készült A Sátán fattya, vagy A funtineli boszorkány is maradandó alkotás lett, vagyis az utóbbi években a honi filmgyártás felfedezte a kulturális hagyatékunkat, és általában ügyes kézzel nyúlt hozzá.

    (A teljes képhez tartozik, hogy készültek elméretezett, szinte parodisztikus alkotások, A pozsonyi csata például – ha más műfajban is, ám – hibátlanul folytatta a Honfoglalás dilettantizmusát.)

    Természetesen még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában kulturális és történelmi örökségünk, így Mátyás uralkodása alapján is készülhetne egy fordulatos krimisorozat (benne például a Janus Pannonius-féle összeesküvéssel), az irodalmi művek közül pedig a politikai játszmákat, a hivatalnokvilág szatíráját elénk táró Mikszáth-novellák is megérnének egy kis magyar Black Mirrort. Wass Alberttől az Elvész a nyom pedig egy több szálon futó, nagyívű filmdrámáért kiált.

    Mindezek magvalósítására jelenleg a szellemi és anyagi lehetőségek is adottak, és ezt az sem zavarhatja, hogy a haladár filmkritikusok menetrendszerűen fanyalogni fognak. Márpedig fognak, ebben biztosak lehetünk.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Az állam feláldozza a környezetet (2022. 11. 28.)

    Az állam feláldozza a környezetet (2022. 11. 28.)

    Káli Híradó, 2022 november, Somogyi Győző írásából:

    "Felmerült a gondolat, hogy 53 év működés után oszoljunk fel... Az állam eldöntötte, hogy a környezetet és a természetvédelmet feláldozza az idegenforgalomnak."

     

    'Felelet': A magyar államot nemzetközi segítséggel megszállva tartó Szdsz-Fidesz koalícióról van szó. A helyzet rosszabb, mint Kádár vagy Horn alatt (akkor nem is merült fel a feloszlás). Nem az idegenforgalomnak, hanem a multiknak és a milliárdos cinkos körnek áldozza fel.

    Már alig pár társaság működik, akár környezetvédelem, akár bármilyen valódi állampolgári egyesülés céllal. Nemcsak a környezetvédelmet, a polgári összefogást is felszámolta a kormánypárt 4+12 év uralma alatt, és a másik 4+8 év segítségével. (Azaz 1994-2022-ig) 1990-1994-ig az akkori kormány gyengítésével segítették ezt a folyamatot.

    Justin Shubow (wikipédia):

    index 2021.11.04.: Justin Shubow: A modern építészek egoisták, lelketlenek és tradícióellenesek

    "2018-ban az amerikaiak 72 százaléka jelentette ki, hogy nem kedveli a modern szövetségi építészetet, ugyanakkor szereti a tradicionális, nemzeti jelleget megtestesítő, emberléptékű házakat. Ezt az országos felmérést és az ebből született tanulmányt a Justin Shubow építészkritikus vezette Képzőművészeti Bizottság végezte el."

    "Budapest az elmúlt 100 évben sokat veszített épített örökségéből. Ráadásul a II. világháború után szinte csak minőségromboló házak épültek önöknél.  Amit az 1945 előtt emelt házakból meghagytak, vagy valamilyen okból megmaradt, csak az számít még most is Budapest értékének, karakterének és lényegének. Csak ezekért, a XX. század elejéig megépült házaik, és persze a gyógyvizeik miatt keresik fel az önök fővárosát a turisták, s nem a modern épületeik miatt"

    "Le Corbusier mondta egykor, hogy „a ház egy gép”. Ezért a kijelentése miatt nincsenek ma már a Földön építészmérnökök, csak geometriában gondolkodó tervezők. Az ő szellemi követői azok, akik közszemlére kitett és ránk erőltetett „szerkezeteik” működése érdekében ideológiai alapon feláldozzák embertársaikat. A kommunizmusban ezt új embertípusnak mondták."


    Mandiner2021. november 4: Az építészetnek figyelnie kell a közízlésre – Justin Shubow a Mandinernek

    "némelyik építésztervező szerint az élet kaotikus, és az épületeinknek ezt kellene tükröznie. Valóban lehet, hogy egyesek élete kaotikus, de az épületeinknek szerintem nem ezt kell tükröznie, hanem egy jobb világot. Az élet lehet kemény, de az épületeinknek biztonságot és szépséget kell sugároznia. Nagyon könnyű csinálni valamit, ami ronda. Sokkal több tehetségre és erőfeszítésre van szükség létrehozni valami szépet."

    "ezek az építészek azt felejtik el, hogy az építészet sokkal közösségibb funkciót lát el, mint a festészet, és az épületek „ránk vannak erőltetve” úgy, ahogy egy festmény nincsen."

    "nagyon sok modernista épület ronda és népszerűtlen."

    "a második világháború után...betört a modernizmus, azon belül is például a brutalizmus. Az FBI központi, washingtoni irodaépületét például én „a félelem minisztériumának” hívom, de ott van például a hírhedt bostoni városháza is. A közvélemény sem szereti ezeket az épületeket, hiába tartja az építészszakma a bostoni városházát az egyik legnagyszerűbb amerikai épületnek."

    A Biden-adminisztráció azonnali hatállyal menesztette az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának elnökségéből, melynek ő volt az első zsidó származású elnöke. Ilyen menesztésre a testület 110 éves történetében még nem volt példa. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) meghívására...

    MCC.     

    Budapest Lectures: Hagyomány és újítás - Mathias Corvinus Collegium youtube 46 perc, feliratozva

    Oktogonújság: Az MMA Tesztoszteronépítészet sorozatának különkiadásában Smiló Dávid és Erhardt Gábor reagál Justin Shubownak a magyar építészet egészét degradáló előadására. (MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI))

    Shubow-t Donald Trump nevezte ki az általa létrehozott Képzőművészeti Bizottság élére. 

    A magyar építészeket itt képviselő Smiló (sose hallottam róla, de az nem jelent semmit) ilyen stílusban érvel: "Justin Shubow hülyeségeket beszélt az építészetről a Mathias Corvinus Collegium - MCC eseményén. Ez az MCC szempontjából szerintem arcpirító. Gyakorlatilag egy sarlatánt hívtak el."

    országépítő.net: Esték a Hild-Villában – Tesztoszteron Extra 2021. december 14. youtubehosszú! Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet Extra Smiló Dáviddal és Erhardt Gáborral (19:00 körül kicsit érdekes talán, 1:00:00 pedig a falusi Kádár kockáról szól, erről külön írok most röviden);

    építészfórum: Auditórium Podcast – Smiló Dávid (Paradigma Ariadné építésziroda): Nagyon rossz város lesz ez, ha elkezdünk felforrni a közterületeken

     "autóközlekedés és a gyalogosok által használt közterület arányát a jelenlegi 80:20-ról 50:50 százalékra változtassák." ('Felelet': Ez tetszik)

     

    ...Álmosdi Árpád (hangfájl)...

     

     

     

     

    Káli_Híradó_2022_nov-001.jpg

    Káli_Híradó_2022_nov-002.jpg

     

     

     

     

     

     

  • Az ember létének kezdete a fogantatás - Csókay interjú (2022. 10. 27.)

    Az ember létének kezdete a fogantatás (2022. 10. 27.)

    magyarjelen.hu 2022. október 31., hétfő

    Az ember létének kezdete a fogantatás – Csókay Andrással beszélgettünk

    Kemény János

     

    Csókay András idegsebész neve nem csupán arról híres, hogy nagy szerepet vállalt a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában, hanem mélyen megélt keresztény hitéről is. Azt mondja, lényegében minden ebből következik az ő személyes életében. Többek között erről és közéleti kérdésekről beszélgettünk vele. 

     

    – Gyakran beszél a kereszténységről és hitéről. Adódik a kérdés, hogyan látja ma Magyarországot? Nem is annyira a politikára gondolok, magára a társadalomra.

    Nagyon köszönöm ezt a kérdést. Megmondom őszintén, van bennem sok csalódás, azért mert nagymértékű gyűlölködést látok. Soha nem titkoltam, hogy én tősgyökeres KDNP-Fidesz-párti ember voltam és vagyok, de természetesen egyéb keresztény identitású pártokkal is szimpatizálok, tehát ez nem zár ki semmit. Sőt, adott esetben baloldali, nem hívő gondolkodású emberekkel is, különösen, ha Krisztusnak az emberségét példaképül veszik, vagy adott esetben keresik még istenségét is. Ez egy nagyon fontos dolog, mert valahol itt lehet konszenzus. Indítottunk is egy szabadegyetemet Petrányi-Szöőr Annával Krisztus, a tudomány megváltója címmel.

    – Mi ennek a szabadegyetemnek a missziója?

    Ez azt jelenti, hogy Jézus nemcsak a prostituáltakért, bűnösökért jött, hanem a tudósokért, benne a politika, sport, művészetek tudoraiért is és természetesen az orvostudományt művelőkért is. Ez egy szelíd válasz volt arra a mérhetetlen, gátlástalan kampányra, amit egy kormánypárti véleményvezér tollnok indított ellenem négy cikken át. S nem csak ellenem, hanem azok ellen a munkatársak ellen is, kikkel megoldottuk a bangladesi sziámi ikrek idegsebészeti szétválasztását. A lényeg, hogy meglepetten tapasztaltam azt, hogy a keresztény oldalról is milyen gyűlölködő hazugságokat lehet szétfröcsögni a médiában olyan barátainkra, mint akár Szász János rendezőre, vagy több másik művészre, orvos csapattagra. Az előbbinek egy bűne volt: nem kormánypárti. A többinek meg velem együtt pedig az, hogy az igazságtalan üldöztetés miatt megvédtük kormánypártiként. Persze nyilvánvaló, hogy ez nem egy teljes kör, minden politikai csoportosulásban vannak gyűlölködők, de az mondjuk elég rossz, ha szakmailag teljesen tájékozatlan véleményvezérek állnak ebbe bele politikai gyűlölködéssel.

    ('Felelet': Szerintem a "keresztény oldal" csak magát próbálja annak mutatni, politikai célból, de egyáltalán nem keresztény oldal. Kivastagítás: 'Felelet' által.)

    – Tehát akkor a szabadegyetem célja, hogy a gyűlölködést megszüntesse?

    Lényegében igen, hogy gyűjtsük össze Krisztus nevében azokat az erőket, akik nem akarnak gyűlölködni és hazudozni. S figyelembe veszik Krisztus emberségét, és sokan vagyunk, akik istenségét is.

    Természetesen akik a materializmus talaján állnak, ők csak az emberségében hihetnek. De például Gandhi is azt mondta, hogy ő ugyan nem keresztény, mert túl sok keresztényt ismert ehhez meg, de Jézusban hisz, annak ellenére, hogy hindu maradt. De ugyanez volt Simone Weil, aki zsidó volt, de ő végül be is lépett az egyházba. De a lényeg, hogy számos baloldali ember Krisztus emberségét sokra tartja, példaképnek tekinti, és én azt gondolom, nem szabad pusztán azért gyűlölettel fordulni feléjük, mert a másik táborhoz tartoznak. Ugyanolyan emberek, mint a többiek, sok jó vagy kevésbe jó tulajdonsággal. Ez az országunkat tönkretevő gyűlölködés elég fájdalmas. Küzdök ellene.

    – Sok kritikát kap ezért?

    Kaptam, hideget-meleget. De boldoggá tesz, mert úgy érzem, Krisztus nevéért kaptam.

    – Manapság gyakran hallani Orbán Viktor részéről is azt, hogy kulturális kereszténység. De vajon mit jelent ez? Ez csak egy politikai termék? Miben tér el a hívő kereszténységtől? Nyilván, fontos a kulturális kereszténység is, de vajon elég?

    – Ez messze nem elég, nem hiszem, hogy így értette, mert a kereszténység nem csak kultúra, ami feljön, aztán eltűnhet. Hanem az Út, az Igazság és az Élet, és egy célja van, hogy a szívekben megszülessen Jézus Krisztus békéje és igazsága. Sajnos, sokan azt gondolják, hogy elég a kulturális kereszténység, és az is egy hasznos dolog, hiszen a keresztény kultúrának, tudománynak élünk a termékeivel a mindennapjainkban, ami egy csodálatos dolog, de ez még kevés. Ettől nem leszünk még mélyen hívő emberek. Természetesen nem könnyű eljutni az Úr Jézushoz, ebben nagy segítségünkre lehet a Szűzanya és a szentek.

    De nem azért halt meg Jézus a kereszten, hogy kultúrát teremtsen, hanem azért, hogy a bűnösöket megváltsa. Ez nagyon távol áll attól, hogy ezt csak egy kultúrának állítsuk be.

    – Viszont kulturálisan kereszténynek lenni nagyon kényelmes állapot, mert nem követel meg különösebb lemondást az egyéntől. Mit gondol erről?

    – Persze, keresztény kultúrát művelő emberek például adott esetben nyugodtan törhetnek házasságot, mert ennek a tilalma sehol nincs leírva törvényileg, csak az Evangéliumban. Otthagyhatják az első, második, harmadik feleségüket vagy férjüket, ilyen akadályok nincsenek. Mélyebbre kell evezni ahhoz, hogy a kereszténység élő hit és tapasztalás legyen az igazságról.

    – Mit gondol az egyházak szerepéről, kellően felhívják erre a figyelmet?

    – Széles a merítés az egyházakban, ezt is tudjuk. A lelkészek és a pap testvérek között is nagyon különböző emberek vannak, különböző szintekkel. Vannak bátrabbak, kevésbé bátrabbak.

    De azt hiszem, hogy a jelenlegi papi és püspöki karból mindenki kőkeményen kimondja, hogy a hit  nem csak valami elméleti kérdés, romantikus és szép dolog, hanem kegyelmi valóság az igazságról, aki maga Krisztus. És ez a legfontosabb.

    S csak ez az egy oldhatja meg Európa életét és az ukrán-válságot is: az Úr Jézus reményeink szerint megrázza Putyint, Zelenszkijt és Bident, ahogy a vargával tette. A teremtett világunk sóhajtozva várja Isten fiainak megnyilvánulását, ahogy az írva van.

    – Egy másik témáról is szeretném kérdezni. Mint ismeretes, ön is tagja a Budaházy György szabadulásáért alakult bizottságnak. Miért csatlakozott?

    – Nyilvánvalóan egy aránytalan ítélet született. Ha egyáltalán történt bűncselekmény. Mert az, hogy én vagyok egy szervezetnek az elnöke, például egy alapítványnak, arról én nem tehetek, hogy a szervezetemben egyes tagok milyen túlzott cselekedeteket hajtanak végre, például bedobnak valamilyen égő anyagot egy politikus kertjébe, s arra, hogy ilyenre felbujtotta volna őket a Gyuri, arra nincs egyértelmű bizonyíték. A koronatanú is visszavonta a vallomását. Ő nem követett el emberéletet veszélyeztető cselekedetet. Az, hogy ő tervelte volna ki, nem bizonyítható.

    De rá kell térnünk az akkori politikai helyzetre is, tudjuk, hogy a kormány által vezényelt rendőrterror volt akkor. Ebben a történelmi helyzetben egészen más elbírálás alá esnek cselekmények, de még ezek sem követeltek semmifajta sérülést.

    Szerkesztői megjegyzés: az interjú készítésekor még nem lehetett tudni, hogy Budaházy Györgyöt háziőrizetbe helyezték

    – Ellentétben a rendőrterrorral…

    – Pontosan, gondoljunk csak arra, mi történt 2006-ban! Súlyos sérülések, szemeket lőttek ki, nem beszélve a lelki megaláztatásokról. Még csak nem is kellett ehhez tüntetőnek lenni, emlékezzünk, mi történt a békés megemlékezőkkel, akik a Fidesz-nagygyűlésen vettek részt. Egy ilyen történelmi helyzetben hogy lehetne terroristának nevezni azt, aki dühében lekalapál egy vörös csillagot a Szabadság téri szovjet emlékmű tetejéről? De még azok a személyi sérüléssel nem járó cselekmények sem róhatók fel Budaházy Györgynek, amiket rákentek. Ez alapján mindenki terrorista volt: Mansfeld Péter,  Wittner Mária ésTóth Ilona is. Óvatosabban kellene itt dobálózni a 17 évekkel. Ez egyszerűen felháborító, nem tudok mást mondani. Ebben egyetérthet minden józan gondolkodású ember, aki végig szenvedte a 2006-os rendőrterrort, ahogy én is. Három beszédet mondtam akkoriban a Parlamentnél. Félelemmel teli helyzet volt.

    – Ezt nagyon sokan így gondolják, de megy a találgatás, mi lehet ennek az oka, hogy még mindig nem engedik szabadon?

    – Pontosan az, amiről az előbb is beszéltünk. Vannak gyűlölködő emberek. De hála Istennek, most egy magát kereszténynek mondó koalíció van hatalmon, és remélem, hogy ennek nagyon hamar vége fog szakadni a kegyelmi kérvénnyel. De én azt hiszem, hogy most már a baloldali barátaim is ebben bíznak, hiszen számukra is nonszensz, ami 2006-ban történt.

    – Hogy pozitív történésekről is beszéljünk, nemrégiben bevezették a szívhang-rendeletet, amit Dúró Dóra már régóta szorgalmazott. Mi a véleménye erről a fejleményről?

    – Minden rendelet, ami segíti a magzat életben maradását, életfontosságú. Az emberi személy létének a kezdete nem az érettségi, nem az óvodáskor, nem a születés, hanem a fogantatás. Ez már nem ideológiai vagy filozófiai, vallási kérdés. A teljesen materialista tudomány, amely a gondolatot, a tehetséget az agyban lévő vízből, zsírból, fehérjéből stb. származtatja, is elismeri, hogy a megtermékenyített petesejtben ugyanazok a gének vannak, mint minden sejtünkben – legyünk 10 vagy 50 évesek. Másik gondolat: egy párkapcsolati problémára vagy gazdasági gondra semmilyen pár nem mondja, hogy a 10 éves gyereknek adjunk be egy méreginjekciót. És nem azért, mert félnek a börtöntől. Egyszerűen azért, mert tudják, hogy az egy emberi személy. A szívhangok meghallgatása ezt a tudatot erősíti.

    A szívhang meghallása előérzete annak az örömnek, amit akkor érzünk, amikor Jézus valóságos testét magunkhoz vesszük a Szentáldozásban.

     

     

     

     

  • Az emberi CO2 okozta klímaváltozás: fantom (2020. 12. 06.)

    Az emberi CO2 okozta klímaváltozás: fantom (2020. 12. 06.)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámban váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban a harmadik cikkről:

    " A Maldív szigeteken... 2009-ben... azzal riogattak, hogy hét év alatt elsüllyed..."

    Nils-Axel Mörner (1938-2020) svéd geofizikus... 2009-ben 20 cm-rel alacsonyabb volt a vízszint, mint az előző száz évben... szélsőségesek kivágták a parti fát, ami létével cáfolta a szintemelkedést... " "igyekeztek elhallgattatni és lejáratni"

    "Antarktisz nagyobb részén nem fogy, hanem hízik a jég... Rónai András (1906-1990) volt barátja..."

    "az óceánok mélyét... a Nap-Föld kapcsolatokat... megdöbbentően kevéssé ismerjük..."

    "A klímaváltozás, sőt teljes földi létünk a természet egészétől függ:"

    "A járvány alatt (a leállások ellenére) tovább nőtt a CO2"

    Attenborough hazudott filmjében, a rozmárok nem a klímaváltozás miatt lettek öngyilkosok, hanem jegesmedvék támadásától menekültek.

    "súlyosabb bűn az embereket reménytelenségbe taszítani"

    'Felelet':

    Legalább húsz éve szajkózza a politika, az oktatás és a sajtó az üvegházhatást. Csoda, hogy kormánylapban, vagy bármilyen banki tulajdonú lapban le mernek közölni egy ilyen cikket. Vajon elhallgatják, vagy agyagba döngölik? Sokak szerint az üvegház politika csak egyfelől üzlet, másfelől figyelemelterelés a valóban veszélyes környezetszennyezésről, mint a reklámok által felfokozott fölös fogyasztás, a tervezett avulás miatti szemétgyártás, a vegyipari élelem és víz, az atomszenny stb.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Az értékeinket védtem – Márfi Gyula püspök (2022. 08. 08.) (Felelet 133. cikk)

    Az értékeinket védtem – Márfi Gyula püspök (2022. 08. 08.)

    Cikkajánló:

    Heti Válasz válaszonline

    Élő Anita

    Nem az érsek urat támadtam, az értékeinket védtem” – ezért kell Márfi Gyulának távoznia Veszprémből

    részletek:

    A székesegyház tervezett átalakítása először is szakmai kérdés. Mivel én nem vagyok szakértő, kénytelen vagyok ismert és elismert szakemberekre hivatkozni. Ezek közt vannak a már említett május 26-i konferencia előadói is, mint például Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész, műemlékvédelmi szakember; Gy. Lovassy Klára, a Magyar Építőipari Múzeum nyugalmazott igazgatója; Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE professzor emeritája; Gopcsa Katalin művészettörténész; Veszprém korábbi műemlékvédelmi felügyelője, a Forster Gyula-díjjal kitüntetett Németh Katalin, és mások. Szerintük az üvegfestményeket nem szabad eltávolítani, a díszítőfestményeket pedig restaurálni kellene, nem fehérre lekenni.

    A szeretet. A búcsújáró helyek kegyszobrai és kegyképei között egy sincs, amelyet Michelangelo, Raffaello vagy más hozzájuk fogható művész készített volna. Mégsem cseréljük le vagy dobjuk ki, mert a hívek áhítata és szeretete övezi őket.

    Hogyan emészti meg, hogy kormányzati támogatásból rakják ki az 1956-os forradalom után a székesegyházból eltávolított Badalik Bertalan püspök által megrendelt üvegfestményeket, mázolják le a falfestményeket, tüntetik el az oltárt, amelynél Mindszenty bíboros veszprémi püspökként misézett?

    A 2015-ös párizsi terrortámadás idején, amikor a Charlie Hebdo című lap meggyilkolt karikatúristái miatt mindenki azt mondta magáról: „Je suis Charlie”, én akkor is azt mondtam, nem vagyok Charlie, mert a fegyveres erőszak rettenetes, elítélem, nem menti semmi, de abban az újságban borzalmas dolgokat írtak, rajzoltak a Mennyei atyáról és Mohamedről is. 

    Visszatérve a veszprémi történésekre. Ha ön nem ért egyet a székesegyházzal kapcsolatos tervekkel, június közepén miért állt ki mégis Udvardy érsek úr mellett, és írta alá, hogy az őt ért „nemtelen támadások” az egyház egysége ellen is irányulnak

    – Az érsek atya két diakónust pappá szentelt, őket még én vettem fel a szemináriumba, egyiküket római tanulmányútra is kiküldtem. Mi sem természetesebb, hogy a szertartás végén az újonnan szenteltekről készül egy közös kép a szentelő püspökkel és a jelenlevő papokkal. Közvetlenül a szertartás kezdete előtt, Takáts István érseki helynök úr bejelentette, hogy ez demonstráció lesz érsek atya mellett, akit „nemtelen támadások értek”. Így lett a csoportképből demonstrációs dokumentum. 

    – Tönkretette volna az ünnepi pillanatot, ha ön nem vesz részt a fotózáson. Értjük, de miért írta alá a nyilatkozatot?

     –A nyilatkozatról semmit sem tudok. Nem is láttam. (lásd legalul)

    Az nem nevezhető nemtelen támadásnak, hogy valaki konferenciát szervez a székesegyház üvegablakainak és falfestményeinek védelmében.

    ...A felfüggesztett paptestvérek a szembemiséző oltárt is kidobták, és a koronavírus járvány súlyos szakaszaiban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az érsek úr rendelkezése ellenére – nem voltak hajlandóak kézbe áldoztatni. Makacsságukat nem lehet igazolni, hiszen a kézbe áldoztatás közelebb áll az első szentmisékhez. Jézus sem az apostolok szájába tette az átváltoztatott kenyeret, hanem azt mondta: „Vegyétek és egyétek!” 

    – Bár a hívek egy része értetlenül fogadta a döntést, de az érseknek igaza van? 

    – A felfüggesztések jogosak voltak, de talán meg kellett volna próbálni az atya és az idősebb testvér szeretetével kísérletet tenni a meggyőzésükre.

     – Hány pap közül függesztett fel négyet? 

    – Emlékeim szerint 104 aktív pappal adtam át az érsekséget, most csak 86 van.

     

     'Felelet':

    A járványhisztéria ellen fellépő papokat meg lehet érteni, hiszen az utasítások betartásával ők is a kötelező oltás és a félelemkeltés propagandistái lettek volna, ezzel mintegy egyetértve a templomok bezárásával is. A nemzetközi és hazai hatalmak járványhazugsága a rettegtetés, a bezárás, az öregek és betegek tönkretételén túl, többek között sajnos a pápa hathatós segítségével sokmillió, vagy százmillió ember  kényszerű beoltásához, betegségéhez, halálához vezetett, vezethet.

     

     

     A teljes riport:

    Udvardy György, Veszprém harmadik érseke levélben szólította fel elődjét, Márfi Gyulát, hogy a nyár folyamán költözzön el Veszprémből, lényegében azért, mert zavarja őt hivatali teendőinek ellátásában. A királynék városában általános döbbenet fogadta, hogy az emeritus érsek távozni kényszerül, és vasárnap esti búcsúmiséjén sem jelentek meg az egyházmegye elöljárói. Az érsekség korábban nemtelen támadásnak nevezte a hívek tiltakozását az ellen, hogy a 39 milliárdos állami támogatásból el akarják távolítani a műemlék székesegyház festett üvegablakait, neogótikus oltárát és lemeszeltetnék a falfestményeket. Márfi Gyula a nyilvánosság előtt eddig hallgatott, most először beszél távozásának okairól.

    – Igaz a hír? Búcsúzik Veszprémtől?

    – Igen, augusztus 14-én lesz 25 éve, hogy II. János Pál pápa kinevezett veszprémi érseknek, de az évfordulót már nem tudom itt megünnepelni, mert elköltözöm Szombathelyre. 

    – Szeretnénk megérteni, mi történt. 75 éves volt, amikor Ferenc pápa nyugdíjazta, és kinevezte az addigi pécsi püspököt, Udvardy Györgyöt Veszprém érsekének. Három éve történt mindez, és kívülről úgy látszott, örömmel fogadja az utódját. 

    – Így is volt. Rögtön be is szerettem volna vonulni a veszprémi várban levő papi otthonba, abba a lakrészbe, ahol az elődöm, Szendi József érsek úr korábban lakott. 

    – Veszprém első érseke.

    – Igen, Udvardy érsek úr azonban azt mondta: az a lakrész érsekhez nem méltó, bővíteni, komfortosítani kell. A sok millió forintos beruházás miatt fél évig, 2020 márciusáig várnom kellett a költözéssel. 

    – Udvardy érsek úr tavaly meglátogatta az új otthonában, felköszöntötte a névnapján. Még akkor is úgy nézett ki, mintha minden rendben volna. 

    – Igen, de a beköltözés után egy évvel kiderült: az érsek úr meg kívánja szüntetni a veszprémi várban a papi otthont. 

    – Benne a sok millióból felújított apartmannal? Miért? Úgy tudom, megszokott, hogy a székesegyházak közelében vannak a papi otthonok, mert így a nyugalmazott atyák segíthetnek a misézésben, gyóntatásban. Győrben is így van.

    – Szombathelyen is, és Veszprémben is így volt eddig. Éppen egy éve mindannyiunknak el kellett hagynunk a papi otthont, mert abból az érsek úr zarándokszállást és lelkigyakorlatos házat akar kialakítani. 

    – Nincs elég egyházi ingatlan erre a célra a Várban, amely attól olyan különleges, hogy néhány létesítményt kivéve csaknem az egész az egyházé?

    – Én sem értem, hiszen három új épülettel gyarapodott az érsekség. Ráadásul azóta birtokába került a Gizella Hotel is, de az érsek úr joga erről dönteni. Az idős atyák többsége az általam alapított hévízi Szent Lukács Idősek Otthonába került. 

    – Hévíz egy másik megyében van, ráadásul szociális, nem pedig papi otthon. 

    – Valóban.

    – Nem is örültek az idős atyák, hogy Zalába kell költözniük. Két hete az érseknek írt levelükben már egyenesen az „eltakarításukról” beszélnek, és azt írják: nem ők „bujtogatják” a zúgolódó híveket. Mintha a költözés büntetés lenne. Ön sem ment el Hévízre. 

    – Nem, engedélyt kértem az érsek úrtól, és az egyetértésével beköltöztem a Várban levő plébánia káplánlakására.

    – Itt beszélgetünk most, de innen is mennie kell. 

    – Igen, a múlt hónapban levelet kaptam Udvardy érsek úrtól, és szóban is azt kérte, hagyjam el otthonomat és Veszprém városát is. Költözzem olyan helyre, ahol számomra állandó egészségügyi felügyelet biztosított, és az aktuális egyházkormányzati ügyektől is távolságot tudok tartani. 

    – Udvardy érsek „szükséges és egészséges távolságtartást” kért öntől. Túlzottan belefolyt az aktuális ügyekbe? 

    – Dehogy folytam bele.

    – Valami csak történt. 

    – Kitudódott, hogy az érsek úr át akarja alakítani a székesegyházat, el akarja tüntetni a festett üvegablakokat, mondván, nem egységesek, mert újak kerültek a háború alatt megsérültek helyére. Köztük el akarja tüntetni a Szent Mihályt ábrázoló üvegfestményt is

    – A bazilika és Veszprém védőszentjéét. 

    – Igen, az üvegablak Árkayné Sztehlo Lili elismert és nemzetközi díjakkal is kitüntetett művész alkotása. Az érsek atya le akarja festetni a bazilika díszítő festményeit is, mondván, rosszul lettek restaurálva. Ugyancsak eltünteti a stallumokat is. 

    – Vagyis a szentély két oldalán levő ülőbútorokat. 

    – Igen, meg a gyönyörű főoltárt is. 

    – Egyetért ezzel?

    – Nem.

    – A közvélemény számára februárban derültek ki az érsekség tervei, de most először hallom ezt öntől. 

    – Nem hangoztattam a véleményemet. 

    – Mégis úgy gondolja, hogy valójában nem egészségügyi okokból, hanem a véleménye miatt kell elmennie? 

    – Két veszprémi civilszervezet, a Hét Domb Egyesület és a Szent Mihály Védegylet még májusban szervezett egy konferenciát a székesegyház értékeiről. Talán az érsek úr úgy sejti, az egész mögött én állok. 

    – A tudományos konferencia mögött, amin műemlékvédelmi szakemberek beszéltek a fehér minimalizmus terjedéséről az egyházi építészetben és a székesegyház ablakainak művészi értékéről? 

    – Igen. 

    – És ön áll? 

    – Dehogy, ebből egy szó sem igaz. A Hét Domb Egyesület elnöke személyesen hozta el nekem a konferenciára a meghívót, és rögtön mondtam, hogy nem megyek el. 

    – Miért? 

    – A meghívóból láttam, hogy a szervezők a székesegyház értékeit akarják a védelmükbe venni, szemben azokkal a szándékokkal, hogy ezeket átmeszelik, eltüntetik.

    Nem mentem el, mert nem akartam a nyilvánosság előtt szembeszállni az érsek úr álláspontjával.

    Az egyesület elnöke kérésére írtam néhány udvarias sort ezzel az írógéppel, ami ott van ön mellett. Csak annyit, hogy köszönöm a meghívást, sajnos nem tudok részt venni, de szeretettel köszöntöm az előadókat és a résztvevőket. 

    – Vastaps. 

    – Hogy érti? 

    – Vastaps volt a teremben, amikor felolvasták. 

    – Ez volt az én bűnöm? Soha nem az érsek urat támadtam, ekkor sem. Csak az értékeinket védtem. 

    – Hogyan, ha a nyilvánosság előtt eddig nem szólalt meg? 

    – Személyesen megmondtam az érsek úrnak, amit most önnek is. A székesegyház tervezett átalakítása először is szakmai kérdés. Mivel én nem vagyok szakértő, kénytelen vagyok ismert és elismert szakemberekre hivatkozni. Ezek közt vannak a már említett május 26-i konferencia előadói is, mint például Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész, műemlékvédelmi szakember; Gy. Lovassy Klára, a Magyar Építőipari Múzeum nyugalmazott igazgatója; Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE professzor emeritája; Gopcsa Katalin művészettörténész; Veszprém korábbi műemlékvédelmi felügyelője, a Forster Gyula-díjjal kitüntetett Németh Katalin, és mások. Szerintük az üvegfestményeket nem szabad eltávolítani, a díszítőfestményeket pedig restaurálni kellene, nem fehérre lekenni. Már én teszem hozzá: mikor lesz az érsekségnek ennyi pénze a restaurálásra, mint most, amikor 39 milliárd forint áll rendelkezésre?

    – A székesegyház az érsekség tulajdona. Nagyon úgy néz ki, hogy nem a műemlékvédők, hanem az érsek szava a döntő.

    – Számomra különösen nehéz kérdés ez. Jogi szempontból a székesegyház nem magántulajdon, ahogy a plébániatemplomok sem. Egy barátomnak pár éve áldottam meg a magánkápolnáját egy zalai szőlőben. A kápolnájával ő azt csinál, amit jónak lát, mert az az övé. A székesegyház azonban közösségi tulajdon, nem is csak a székesegyházi főplébánia plébánosának és híveinek tulajdona, hanem az egész Veszprémi Érsekségé. Az érsekség egyik levelében azt írta, hogy a székesegyház rangjának és céljának megfelelő alakítása kizárólag az egyházmegye főpásztorának joga és felelőssége. Nem vagyok jogász, de azt mondhatom, hogy én az Egyházi Törvénykönyvben ezzel kapcsolatos paragrafust nem találtam. Úgy vélem ezért, minden lényeges átalakításhoz ki kell kérni a tulajdonos közösség képviselőinek a véleményét. Emellett a jogi szempontokon túl az egyházban figyelembe kell venni a legfőbb parancs követelményét is. 

    – Melyik a legfőbb parancs? 

    – A szeretet. A búcsújáró helyek kegyszobrai és kegyképei között egy sincs, amelyet Michelangelo, Raffaello vagy más hozzájuk fogható művész készített volna. Mégsem cseréljük le vagy dobjuk ki, mert a hívek áhítata és szeretete övezi őket. 

    – A papsággal sem egyeztettek?

    – Nem tudok róla. 

    – Tehát négyszemközt megmondta az érsek úrnak, hogy nem ért egyet a székesegyházzal kapcsolatos terveivel, de nyilvánosan nem támogatta a rekonstrukció ellen felszólalókat. 

    – Így történt.

    – Miért szólalt meg most mégis? 

    – Mert nem értem el semmilyen hatást. 

    – Viszont megromlott az érsekkel a viszonya, mert önt sejti a tiltakozások mögött, és ezért elküldheti Veszprémből?

    – Nem sarkítanám ki ennyire a kérdést. Érsek atya Veszprémen kívül látja a jövőmet. Úgy gondolja, nekem mint szívbeteg embernek olyan egészségügyi felügyeletre van szükségem, amely itt – ahol beszélgetünk – nem biztosítható. Nekem ugyanis még 2000-ben volt egy súlyos infarktusom, akkor a haláltól a veszprémi kórházban, illetve a balatonfüredi szívkórházban mentettek meg. 2001-ben a pécsi szívklinikán Papp Lajos szívsebész professzor úr műtött. Panaszaim másfél éve újultak ki, azóta újabb beavatkozásokat végeztek, és a vérhígító szerek két ízben veszélyes orrvérzést okoztak. 

    – Nem vitatom, hogy ez a fiatal papoknak kialakított puritán szoba nem alkalmas lakhely önnek, és azt sem, hogy 79 évesen felügyeletre szorul. Azt azonban nem értem, szívbetegként miért lenne jobb helyen egy fürdővárosban, mint tíz percre a megyei kórháztól? Miért nem lehet Veszprémben helyet találni önnek?

    – Azért, hogy az egyházmegye kormányzásának gondjaitól – saját érdekemben – megfelelő távolságot tudjak tartani. 

    – Ezt írta Udvardy érsek úr? 

    – Igen. Érsek atya úgy látja, a jelen állapot nem segíti az én nyugalmamat és a főegyházmegye életét sem, sőt néhány ebből fakadó történés erősen hátráltatja ordináriusi szolgálatában.

    – Kemény szavak. Ha jól értem, az ütközőpont a székesegyház ügye, amit állami pénzből újítanak fel, ráadásul műemlékről van szó, amihez az engedélyt szintén az állami szervek adják ki. Önnek sok befolyásos kormányzati ismerőse van. Már érseksége alatt is a kormányzati üzenetek egyik fő rezonátora volt az egyházon belül. A migrációval, az LMBTQ-val kapcsolatos álláspontja közelebb áll a kormányéhoz, mint Ferenc pápáéhoz. 

    – Így van. Érthető, hiszen a szentatya ősei nem álltak harcban 300 évig muszlimokkal, és neki a 150 éves török megszállásról sincsenek olyan emlékei, mint nekünk. Azonkívül az ősei is migránsok voltak Argentínában, ahol befogadták őket. Ő nagyon jó ember, ezért is kerülhette el a figyelmét, hogy a szülei keresztény emberként mentek keresztény országba, hozzánk pedig muszlimok jöttek.

    hirdetés

    – A miniszterelnökkel való közeli kapcsolatára utal, hogy 2019-ben ön szentelte fel a Karmelita kolostort, a kormányfő új hivatalát. 

    – Igen. 

    – Az állami hatóságok engedélye nélkül viszont nem lehet fehérre festeni a székesegyház falfestményeit, hiszen egy műemlék épületről van szó. Próbált kormányzati segítséget kérni? 

    – Nem, nem helyezkedhetek szembe az érsek úrral, legfeljebb tájékoztatást adhatok akár a miniszterelnök úrnak is arról, én hogyan látom az aktuális helyzetet.

    – Hogyan emészti meg, hogy kormányzati támogatásból rakják ki az 1956-os forradalom után a székesegyházból eltávolított Badalik Bertalan püspök által megrendelt üvegfestményeket, mázolják le a falfestményeket, tüntetik el az oltárt, amelynél Mindszenty bíboros veszprémi püspökként misézett?

    – Nehéz erre válaszolni. A helyzet ellentmondásos, mivel én az érsek úrban törvényes utódomat látom, a miniszterelnök úr pedig írásaimat pozitívan értékelte, köztük a Jegyzetek az iszlámról – keresztény szemmel című kis könyvemet is.

    – Az ön érseksége alatt mégis csak csepegtek a források az egyházmegyébe, most 39 milliárd forintos rekordösszeg érkezett.

    – Nézze, amikor az én időmben kiderült, hogy a beázások miatt nem lehet az Érseki Palota tetőzetét javítani, és az egészet le kell cserélni, megírtam Orbán Viktor miniszterelnöknek: „a szobában, amelyben volt szerencsém önt már több ízben fogadni, már két évben beesett az eső. A teljes tetőcseréhez több mint egymilliárd forintra lenne szükség, kérem, amennyiben lehetősége nyílik rá, nyújtson támogatást.”

    Jött egy telefon egy államtitkártól: „Érsek úr, megvan a pénz.”

    Négy évvel ezelőtt meg is történt a teljes külső felújítás. Most megnézi a palotát, megint fel van állványozva. 

    – Miért? 

    – Majdnem mindenről, amit mi felújítottunk, megállapítják, hogy rosszul sikerült: a székesegyház orgonájáról, a Ferences templom belsejéről, az érseki hivatal tetőterében kialakított Gizella teremről, amit már el is bontottak. Az érsek atya egy száztagú szakembergárdára hivatkozik, de az ő személyüket titok övezi.

    – Ahogy a hatósági engedély nagy részét is. Az érsekség szerint a székesegyházat egy hetvenes években történt, elrontott restaurálás miatt kell lefesteni. Amikor 1997-ben ideérkezett, érzékelte, milyen nagy a baj a bazilikával? 

    – Semmi ilyet nem vettem észre, de nem vagyok szakember. Ha rosszul lett restaurálva, akkor csinálják meg jól, és ne festessék le az egészet. 

    – Szóval ön szerzett 1,1 milliárd forintot. 

    – Az érsek úr 39 milliárdot. 

    – A politika érdekeit önnél jobban nem lehet szolgálni, miért eredményesebb lobbista mégis az utódja? 

    – 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa és Veszprém szíve a vár, amelynek épületei többségükben egyházi tulajdonúak. Azt azonban szeretném elmondani, hogy

    én nem szolgáltam a kormány érdekeit, soha mást nem mondtam, mint amit igaznak gondoltam.

    A 2015-ös párizsi terrortámadás idején, amikor a Charlie Hebdo című lap meggyilkolt karikatúristái miatt mindenki azt mondta magáról: „Je suis Charlie”, én akkor is azt mondtam, nem vagyok Charlie, mert a fegyveres erőszak rettenetes, elítélem, nem menti semmi, de abban az újságban borzalmas dolgokat írtak, rajzoltak a Mennyei atyáról és Mohamedről is. 

    – Visszatérve a veszprémi történésekre. Ha ön nem ért egyet a székesegyházzal kapcsolatos tervekkel, június közepén miért állt ki mégis Udvardy érsek úr mellett, és írta alá, hogy az őt ért „nemtelen támadások” az egyház egysége ellen is irányulnak

    – Az érsek atya két diakónust pappá szentelt, őket még én vettem fel a szemináriumba, egyiküket római tanulmányútra is kiküldtem. Mi sem természetesebb, hogy a szertartás végén az újonnan szenteltekről készül egy közös kép a szentelő püspökkel és a jelenlevő papokkal. Közvetlenül a szertartás kezdete előtt, Takáts István érseki helynök úr bejelentette, hogy ez demonstráció lesz érsek atya mellett, akit „nemtelen támadások értek”. Így lett a csoportképből demonstrációs dokumentum. 

    – Tönkretette volna az ünnepi pillanatot, ha ön nem vesz részt a fotózáson. Értjük, de miért írta alá a nyilatkozatot?

     –A nyilatkozatról semmit sem tudok. Nem is láttam. 

    – Egyébként milyen nemtelen támadás érte az érseket? 

    – Nemtelen támadásoknak én is ki voltam téve, mint minden vezető pozícióban levő ember, de az nem nevezhető nemtelen támadásnak, hogy valaki konferenciát szervez a székesegyház üvegablakainak és falfestményeinek védelmében. Az persze előfordulhat, hogy olykor egy-egy hozzászóló alpári hangot üt meg, de az ilyet – szerintem – nem kell komolyan venni.

    – Eredetileg azt hittem, Udvardy érsek úrnak az a gondja, hogy általa felfüggesztett papok is megjelentek a konferencián. A híveknek háttal miséző papokról van szó, meg olyanokról, akik a súlyos koronavírusjárvány idején nem voltak hajlandóak kézbe áldoztatni, hogy csökkentsék a fertőzésveszélyt. 

    – A háttal misézés nem tiltott, de minden templomban kell lennie egy körüljárható és szembemisézésre alkalmas oltárnak. A helyzet tiszta, mert a felfüggesztett paptestvérek a szembemiséző oltárt is kidobták, és a koronavírus járvány súlyos szakaszaiban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az érsek úr rendelkezése ellenére – nem voltak hajlandóak kézbe áldoztatni. Makacsságukat nem lehet igazolni, hiszen a kézbe áldoztatás közelebb áll az első szentmisékhez. Jézus sem az apostolok szájába tette az átváltoztatott kenyeret, hanem azt mondta: „Vegyétek és egyétek!” 

    – Bár a hívek egy része értetlenül fogadta a döntést, de az érseknek igaza van? 

    – A felfüggesztések jogosak voltak, de talán meg kellett volna próbálni az atya és az idősebb testvér szeretetével kísérletet tenni a meggyőzésükre.

     – Hány pap közül függesztett fel négyet? 

    – Emlékeim szerint 104 aktív pappal adtam át az érsekséget, most csak 86 van. Néhány olyan papot is nyugdíjba küldtek, aki még nem érte el a 75 éves papi nyugdíjkorhatárt, és nem is kérte a nyugdíjazását. 

    – Nagy a paphiány, miért küldenek mégis papokat idő előtt nyugdíjba és teszik át őket egy másik megye idősotthonába? 

    – Az érsek úrtól tessék megkérdezni. Nekem nincs jogom megkérdőjelezni a nyugdíjazások jogosságát.

    – Ugyanakkor azt is hallottam, hogy Udvardy érsek veszprémi beilleszkedését nehezíthette, hogy kénytelen volt meghozni néhány olyan konfliktusos intézkedést, amit ön nem tett meg. Például elfogytak a kispapok, de nem záratta be a papi szemináriumot. 

    – Tökéletes püspök nincsen, nyilván én sem voltam az. Azért azt vissza kell utasítanom, hogy káoszt hagytam volna az utódomra. Ami a szemináriumot illeti, ott mindig tanultak más egyházmegyés kispapok is. Összesen tizenkét kispapot hagytam érsek úrra, ebből van most egy – hármat felszentelt, két diakónust felfüggesztett, hármat elküldött, nem tudom miért, három elment. Közülük hármat már máshol pappá, illetve diakónussá szenteltek. Azonban egyikünknek sincs jogunk, hogy érsek atya döntéseit kritizáljuk. A döntéseinek okát ő tudja, nekünk nincsenek erről megbízható információink. Az viszont kötelességünk, hogy imádkozzunk új hivatásokért, ha ilyenek nem születnek, azért mi is felelősek vagyunk. 

    –  Vasárnap búcsúzott Veszprémtől, ezután Szombathelyen fog élni. Miért ezt a várost választotta?

    – Szerettem volna Veszprémben maradni, de Szombathelyre tulajdonképpen hazatérek, 25 évig voltam Veszprémben, de korábban 17 évig szolgáltam ott is, mint püspöki titkár és irodaigazgató. Az ottani papi otthonban fogok élni. Megpróbálok segíteni Székely János püspök úrnak, misézek, gyóntatok, ahogy eddig itt is tettem. 

    – Ezzel végleg kivonul a veszprémi ügyekből? 

    – Az egyházmegye kormányzásába eddig sem avatkoztam bele. A székesegyházzal kapcsolatban is csak a véleményemet mondtam el, ami talán nem beavatkozás. Érsek úr úgy határoz, ahogy jónak látja. Imádkozom, hogy a Veszprémi Érsekség javát szolgáló döntéseket megtalálja. 

    – Érsek úr, nem könnyű pillanatokban találkoztunk, végül is miért vállalta ezt az interjút? 

    – Őszinte leszek: nem jó kedvemben, de szerettem volna hangsúlyozni, hogy itt nem a saját személyemről van szó, nem is Udvardy György érsek úrról, csakis szeretett főegyházmegyénkről. A jó Isten kegyelme legyen mindannyiunkkal. Úgy éreztem, ha már megkerestek, kötelességem néhány kérdést tisztázni abban a reményben, hogy érsek atyának, a székesegyház festményeit sirató híveknek és talán még a jószándékú kívülállóknak is segítek.

     

     

     

     A cikkben utal erre:

    Nyilatkozat

    2022.06.17., Hírek rovat

    Mi, a Veszprémi Főegyházmegye papsága, ezúton is kiállunk Dr. Udvardy György érsek úr mellett és minden támogatásunkról biztosítjuk főpásztorunkat. Köszönettel tartozunk Istennek, hogy nekünk adta őt és Ferenc pápának, hogy 2019. július 12-én egyházmegyénk vezetésére őt jelölte ki számunkra. Az őt ért nemtelen támadásokat, amelyek nemcsak személye, hanem az egyház egysége ellen is irányulnak, határozottan visszautasítjuk.

    Ezután is imádkozunk érte, hogy felelőségteljes munkáját továbbra is Isten dicsőségére és a rábízottak javára tudja folytatni.

    Kérjük számára a Szentlélek megerősítő kegyelmét és biztosítjuk mi is imáinkról és nagyrabecsülésünkről!

    Kérjük híveinket is, hogy maradjanak velünk az egység és a hűség krisztusi útján!

    Veszprém, 2022. június 17-én

    a Veszprémi Főegyházmegye papsága

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Az oltás gyengíti az immunrendszert? (2021. 07. 31.)

    Az oltás gyengíti az immunrendszert? (2021. 07. 31.)

    sajtószemle, Magyar Nemzet napilap 2021. 07. 30. számából: "Egyre biztosabb, hogy kell harmadik oltás a Pfizerből"

    idézet:

    Albert Bourla, a Pfizer elnöke:... kéthavonta átlagosan hat százalékkal csökken az oltóanyag hatákonysága... a gyengülő immunitás az emberi szervezet súlyos betegségek elleni védelmét is rontja.

    'Felelet':

    Ha feltesszük, hogy az újság igazat akar írni, a forrásai jók, az elnök igazat mondott, a sajtó ördöge sem működött, a fordítás is jó és ugyanazt a magyar nyelvet beszéljük, akkor ez azt jelenti pontosan, hogy:

     

    A "COVID védőoltás" az emberi szervezet súlyos betegségek (azaz járványtól független minden betegség) elleni védelmét is rontja, a gyengülő immunitás okozója az első két oltás.

    Ismételve, mert hihetetlen (hogy leírják):

    Az államilag sulykolt, lényegileg (retorziókkal) kötelezővé tett, a kritikus véleményeket tiltó, igazságot eltitkoló kormányok által beadott "COVID védőoltások" az emberi szervezet súlyos betegségek elleni védelmét is rontják, a gyengülő immunitás okozója maga az oltás.

     

    Magyarul az oltás öl, az oltás méreginjekció. Csak lassan öl, hogy legyen idő mindenkinek beadni.

    Talán ("bízunk benne", idézik Bourla-t) egy harmadik "adag", egy (újabb!) "emlékeztető" oltás megmenti ettől az áldozatokat (párszáz millió embert), feltéve hogy négyhavonta beadatják (ki is fizetjük), és a rengeteg oltásba és lezárásba és maszkhordásba és félelembe és anyagi csődbe nem pusztulunk bele.

     

     

     

     

  • Az oltottak halnak meg (2022. 07. 25.)

    Az oltottak halnak meg (2022. 07. 25.).)

    2022. 07. 15. orvosokatisztanlatasert.hu-ról

    Kovid statisztikák külföldről

    Egy kis statisztika Angliából. 2022. április 1. és május 31. között a kovid diagnózissal elhunytak közül 288-an voltak oltatlanok, 4.647-en kétszer oltottak, 4.215-en pedig háromszor oltottak.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Az újságírásunk a mélypont felé tart (2021. 09. 23.)

    Az újságírásunk a mélypont felé tart (2021. 09. 23.)

    A Magyar Nemzet napilap 2021. szept. 22-i,

    "A koronavírus annyi áldozatot követel, mint a spanyolnátha"

    című cikke alkalmából.

     'Felelet'

    A cikk végén a címmel ellenkezőleg azt olvashatjuk, hogy a spanyolnáthának világszerte 50 millió halálos áldozata volt, a mostaninak eddig 5 millió. A mai négyszeres népesség miatt ez 40-szer kisebb halálozás, és ha hozzáteszzük azt, hogy még az autóbalesetben meghaltakat is Covid áldozatnak tüntetik fel (lásd 'Bayer Zsolt: Alig van áldozat' c. írásban, ami szerint csak a számolt áldozatok 3 százaléka igazi), a különbség legalább 400-1200-szoros!

    Ezerszer ártalmatlanabb a Covid a Spanyolnál. (Persze a kormányzati intézkedések, félelemkeltés, hazudozás, lezárások, tilalmak, maszkok, oltások valóban ártalmasok.) Érdekes összevetés a mai hlyzettel, hogy a Mikkel Hindhede-nek köszönhetően egészségesen étkező Dáiában nem volt járvány.

    Nem hiszem, hogy Sztálin és Rákosi idejében ennél nagyobbat hazudtak volna az újságok.

    Felelősségre vonás esetén azt mondanák az újság védői, hogy az alcímből kiderülhet, hogy a főcím az Egyesült Államokra (USA) vonatkozik... De még akkor is többszörös hazugság a cikk. A spanyolnátha a háborúban legyengített Európát érintette, ezt veti össze zűrösen a mai Amerikával.

    Érdekes a szinte betegesen pontosnak mutatkozó, de talán azt célző forma, hogy higgyünk a tájékoztatásnak: Az utolsó mondatban egy adott napszakig ("hétfő este") ad meg 4,69 millió halottat! Mintha napszakra pontosan tudnánk a halottak darabszámát. Miközben ezerszeres hazugság a valóság. És közben a magyar statisztika (KSH) is még hónapok után is módosítja a halottak számát, nem a covidot, hanem az összhalálozást. Azaz rendkívül lassú és pontatlan az adatáramlás. (Akkor legalább kimásolt volna a cikkiró egy számot a worldometers.info-ról, ami most például 4,736,031. Itt a halálozásban egyébként harmadikak vagyunk..)

     

     

     

     

     

     

     

  • Balaton, pénzemberek - Káli Híradó 2020 augusztus (2020. 05. 22.)

    Balaton, pénzemberek - Káli Híradó 2020 augusztus- Somogyi Győző (2020. 08. 22.)

    http://www.kalihirado.hu/

    Pénzemberek, befektető és ingatlanfejlesztő cégek sokasága repült rá idén a Káli-medencére és az északi balatonpart még beépítetlen kis darabjaira. Ezek a tájat nem ismerik, nem szeretik. Csak mint pénztermelő forrást akarják "fejleszteni" - azaz teleépíteni nagyméretű tájidegen szállodákkal, lakóparkokkal, szórakozóhelyekkel, yachtkikötőkkel. Kihasználva azt, hogy ezt a tájat mindeddig sikerült megőrizni és ezzel vonzóvá tenni.

    Nem törődnek azzal, hogy óriási ronda épületeik, autóparkolóik, a túlgerjesztett turistatömeg megfosztja jellegétől és vonzerejétől a tájat és az az idegenforgalom is összeomlik, amiből ők hasznot húzni akarnak.

    Sajnos a kormány "idegenforgalom fejlesztés" jelszóval minden káros építkezést milliárdokkal támogat, ezért a nagy üzlet maga a beruházás tekintet nélkül arra,hogy a jövőben működik vagy sem.

    A Balatont csak... szigorú építkezési stop mentheti meg...

    Felelet:

    Némi bontás is ráfér a Balatonpartra. A szocializmusban Siófoknál elétöltöttek a villasoroknak, hogy a nép tudjon fürödni. Ezt a területet az utóbbi évtizedekben megintcsak beépítették, óriási csúf épületekkel...

     

  • Bangladesben nem fordulhatna elő (2022. 06. 13.)

    Bangladesben nem fordulhatna elő (2022. 06. 13.)

    Cikkajánló:

    „Bangladesben nem fordulhatna elő az, ami nálunk” – a világhírű magyar sebész esete a Honvédkórházzal

    Válaszonline

    Élő Anita, 2022.06.08

     

    A világ minden tájára hívják operálni, professzorok lesik a mozdulatait, hogy megtanulják az általa kifejlesztett módszereket. Neki sikerült elkülöníteni a bangladesi ikrek összenőtt agyi ereit, ami lehetővé tette a koponyák szétválasztását. Két évvel ezelőtt magas állami kitüntetésben részesítették, most pedig felbontották a szerződését a Honvédkórházban. Hudák István idegsebész a Válasz Online-nak mesél arról, hogy az orvosok nem mindig a magasabb bérekért mennek külföldre. Előfordul, hogy rákényszerülnek...

     

     

     frissítve 2022. 06. 14.: némi előzmény...

    Magyar Nemzet 2022. 04. 15. (azaz a választás után  jelent meg, feltehetően előtte nem lehetett)

    Udvardi-Lakos Luca:   Egy műtőasztal melletti vitától a házkutatásig

     

     részletek:

     

    – Mi okozta a konfliktust, amely miatt később kitört a botrány?

    – A koponyák szétfűrészelése után a kivett csontdarabokból egy külön asztalon kellett visszaépíteni a két kis koponyatetőt oly módon, hogy legalább hátul fedje az agyat, hogy ne legyen később agyi bevérzés, a hanyatt fekvő helyzet, illetve az egyéb ápolás okozta sorozatos érintési mikrotraumák miatt. Erre a feladatra nagyon sokat gyakorolt Muhari-Papp Sándor Balázs képző- és festőművész, akit én kértem fel erre a feladatra. Húsz éve dolgozunk együtt, és ehhez a műtéthez szükséges illusztrációkat is ő készítette el nekem. A képzőművész legalább ötven friss halotton és 3D modelleken gyakorolt, hogy bármilyen csonttörmelékből össze tudja rakni a koponyatetőt. Így felkészültebb volt, mint bármelyik orvos.
    – Mi történt a műtét ezen szakaszában?

    – Számomra érthetetlen okból a plasztikai orvoscsoport tagjai – az előzetes tervtől eltérve – a megkérdezésem nélkül kiszorították a műtétből Muhari-Papp Sándor Balázst, és az idegsebészek helyett ők maguk végezték el a koponya újraépítését minden előzetes gyakorlás nélkül. A feladatot sajnos rosszul végezték el. Valószínűleg ennek a következménye az egyik kislány későbbi agyi bevérzése és az ebből következő súlyosan károsodott, definitív állapota. Én nem voltam jelen a műtét előtti vacsora után, amikor a csapat eldöntötte, hogy átveszi az amúgy egyértelműen idegsebészeti részfeladatot, így sokáig nem is tudtam arról, hogy a műtét ezen részét nem idegsebész kollégáim végezték el, ezért beleavatkozni sem tudtam. Később, a házkutatás után tudtam meg, hogy mi történt.

     

    – Mit gondol, miért avatkozhatott bele a más kompetenciájú orvoscsapat az idegsebészek munkájába?

    – Azt hitték, hogy ezt a látszólag könnyűnek tűnő idegsebészeti feladatot meg tudják csinálni a sebészeti jártasságukkal. Úgy gondolom, ez szakmaiatlan és etikátlan volt, ráadásul megalázták és lelkileg terrorizálták az ebben kulcsfontosságú munkatársamat, Muhari-Papp Sándor Balázst.

    – Az alapítvány elsősorban Szász János rendezőt támadja, aki a műtétsorozat egy szakaszát vette filmre.

    – Szász Jánost azért támadja az alapítvány, mert a rendező kamerái rögzítették, ahogy a jelenlévő orvosok nem engedték dolgozni a művészt, másrészt azt is, ahogy a műtét végén megegyezik a csapat abban, hogy egyelőre szó sem lehet sikerkommunikációról. Az alapítvány ezért akarja megszerezni ezeket a felvételeket, és ezért vonatta vissza a szülők által aláírt beleegyező nyilatkozatot is a felvételek publikálásáról.

     

    – Ön szerint miként fajulhatott odáig a helyzet, hogy a rendőrség házkutatást tartott Szász Jánosnál?

    – Az alapítványnak van egy nevét nem vállaló, hamis tanúja, aki följelentette Szász Jánost és félrevezette a rendőrséget. Ennek következménye a nyolcórás házkutatás Szász Jánosnál, amely nagyon meggyötörte a családot, beleértve a nyolc- és – az akkor már – 15 éves gyereket.

    – Hogyan érintik önt és kollégáit az alapítvány nyilatkozatai a műtétről?

    – Felháborítóak. Éppen ezért nem hagyhattam szó nélkül a hazugságokat. A minap kértük, hogy töröljék az idegsebész csapatot az alapítvány honlapjáról. Szász János nem a botrányokról akart filmet csinálni, hanem a gyerekekért folytatott huszonhat órás műtét küzdelmeiről. Hiszem, hogy a gyerekeket az Úr Jézus mentette meg, életükért Mindszenty József bíboros úr közbenjárásával és honfitársaink százezreivel is imádkoztunk. A csoda, hogy életben vannak, minden orvosi beavatkozáson túltesz. Ez az igazi siker. A húsvéti időszakban ez arra emlékeztet engem, ahogy Jézus kereszthalála után minden keserűséget elsöpör a feltámadás.

     

     

    továbbá érdekes részlet az alábbiból:

    A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány nyilatkozata:

    Kedves Magyar Nemzet Olvasóközösség!

    Közlemény

    2022.04.15 (Nagypéntek)

    A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány állásfoglalása Csókay András nyilatkozatairól és az alapítvány és Szász János rendező között kialakult jogvitáról

     

    Véleményünk szerint Csókay doktor teljesen egyedi módon jár el: soha a magyar orvostörténelemben nem történt olyan, hogy egy orvos más orvosokról ilyen módon állítson igaztalan dolgokat, más orvosokat ilyen szervezett módon próbáljon lejáratni...

     

    Csókay doktor interjújában azt a Szász Jánost veszi védelmébe, aki Magyarországról külföldön és itthon az elmúlt évtizedben számos dehonesztáló valótlanságot állított, mindemellett, aki az ikrek szétválasztási története kapcsán „botrányba” keveredett és nem átallott a választások előtt egy héttel – vélhetően Csókay András segítségével megszerve – megpróbálni interjúiban ismét lejáratni a sziámi ikrek kapcsán létrejött sikeres magyar - nemzetközi egészségügyi erőfeszítést és egyéb negatív állításokat fogalmazott meg országunkban zajló folyamatok kapcsán.

     

    'Felelet': Tehát azon nemzetközi hírű szakemberek, akik nem dicsűítik a Fidesz hatalmát, nemkivánatosak Magyarországon.

     

    cikk zárása:

    Szász János válasza a történtek után

    Szász János rendező nem szeretne reagálni az őt ért vádakra, mert a Cselevés a Kiszolgáltatottakért Alapítvánnyal való vitát méltatlannak érzi. Válaszul az interneten megtalálható Egy testben két lélek című kisfilmet (itt 'Egy test, két lélek' / 2021 / címen van feltöltve) ajánlja mindenki figyelmébe, amelyben a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásának körülményeiről beszélget Csókay András idegsebész osztályvezető főorvos és a Honvédkórház idegsebészeti csapata, valamint Valálik István, a Szent János-kórház idegsebésze.

    (olvasói hozzászólás a youtube video alatt: "Ez a videó megjelent a január 10.-i Mandiner Csókay Andrással készített interjúja végén, majd pár óra múlva eltűnt!Mi törtènt?Pataki Gergely leszedette?!"

     

    továbbiak:

    hvg: 2021. február. 05.: Megszólalt Szász János a házkutatás után: Pontosan tudom, hogy ki az

    ...Szerinte botrányos, „hogy ez megtörténhet ma Magyarországon” – mondta a rendező a lapnak, aki hozzátette, undorító gazság van a háttérben.

    A fiának épp online matematikaórája volt, amikor kikapták a kezéből a laptopot.„Sosem fogom elfelejteni ezeknek az embereknek, hogy betörtek a gyerekem hálószobájába stukkerrel” – mondta

     

    index 2022. 03. 28.: Szász János: Nem bocsátom meg a házkutatást!

     

    ...Szász Jánosnak egy évig nem volt munkája, január óta viszont Svédországban él, és a Királyi Színházban rendezi Gorkij Éjjeli menedékhely című darabját, amely egyúttal színházi demonstráció is az Ukrajnában történtek ellen, valamint az ellen, amit Magyarországon a kultúrával művelnek.

    Stockholmban otthon érzem magam, rendkívüliek a munkakörülmények, életem legnagyobb kihívása ez a rendezés. Ez a felkérés is csak megerősít abban, hogy külföldön szükség van rám, a munkámra, míg otthon, a saját hazámban nem kapok lehetőséget

    – mondja Szász János, hozzátéve, hogy 23 évig tanított az SZFE-n, amelyet aztán hirtelen átszerveztek, pontosabban lerohantak és leromboltak, és összekeverve a tanítást a politikával, hazug és igazságtalan vádak érték az intézményt és az ott dolgozókat.

    Bár a művész maradhatott volna díszpintynek, nem tette meg, pedig örömmel tanított volna, miközben egyetemi tanárként alig keresett többet 250 ezer forintnál.

    Azok, akik elorozták az egyetem irányítását, alig, vagy sosem tanítottak, többségük hataloméhes, dilettáns

    – mondja Szász János