Otthon esélyesebb, mint inkubátorban (2022. 12. 24.)
Magyar Nemzet 2022.12.24.cikk:
Tar Hajnalka: Megtanítjuk a szülőket újra hinni és bízni
Semmelweis Egyetem I.sz. gyermekgy. klinika koraszülött intenz. oszt. Szabó Miklós főorvos
'Felelet': Rokonszenves gondolatok, csoda hogy megjelenhetnek!
legfontosabb bekezdés:
"Kolumbiában csak azok a csememők kaphattak kórházi ellátást, akiknek szülei ki tudták azt fizetni. A többieket viszont azzal a tanáccsal küldték haza a születést követően, hogy próbálják a saját testükkel melegen tartani a koraszülötteket, és az anyatejet a szájukba csepegtetni. Egy bogotái orvost azonban nem hagyott nyugodni, hogy mi lett a szegény családok gyermekeinek a sorsa. Kiderült, hogy nagyobb arányban élték túl azok a koraszülött babák, akiket nem a kórházban és inkubátorban kezeltek, hanem otthon az édesanyjuk a saját testével melegített és ápolt, akár nagyon szerény körülmények között. Ezek a történetek hihetetlennek tűntek akkoriban az orvosszakmai körökben..." (kapcsolódó cikkeket lásd lent)
'Felelet':Ez egyértelmű, és megegyezik Széchenyi gondolatával (Önismeret, Atheneum, Budapest, 1875, OSZK itt): '1az orvosok átlagosan sokkal többet ártanak az embereknek, mint használnak.' Csak az a baj, hogy hatalmat kapnak mellé: a közpénzekből rengeteget (orvosi és gyúgyszertámogatás) és egyéb jogokat, pl. kényszeroltás vagy gyerek elvétele a családjától, vagy bárkinek az őröltekházába dugásával.
további idézetek:
"Az úszülöttekkel kapcsolatos orvosi tevékenység folyamatos alázatra int minket... régebben fel se merült bennünk, hogy a szülő bármilyen módon segíteni tudna..."
'Felelet': Igen. Ezen mérhetetlen orvosi önbizlom miatt altatják a szülő nőket (nem kellenek), tiltották ki a rokonokat, vették el az újszülötteket az anyjuktól. Bármely macska vagy kutya értelmesebben viselkedik, mint az utóbbi száz év hivatalos többségi orvostársadalma. Ezért tiltották ki most a kovidcirkusz alatt a betegek mellől a látogatókat, az öregotthonokból a rokonokat. Népirtás és Hitlert felülmúló emberkínzás mérhetetlen orvosi önbizalommal.
"megkérdőjelezhetetlen, hogy a szüleivel minél több időt töltő babáknak minden szinten jobb a gyógyulása: kevesebben kapnak kórházi fertőzést, hamarabb érik el, hogy megfelelő mennyiséget tudjanak enni, rövidebb a kórházi tartózkodásuk és jobb az idegrendszeri feljődésük..."
"meg kellett értenünk a babák valódi igényét, például azt, hogy mi, orvosok és ápolók lehet hogy folyamatosan látni akarjuk őket, hogy észlelhessük az állapotukat, ám ők a sötétet kedvelik."
'Felelet': A babák a halálukkal megmutatják az érdeklődő orvosoknak, hogy mit tesznek velük. Az óvodások, iskolások, a dolgozók a munkahelyi erős neon és ledfényben ugyanúgy megbetegszenek vagy tömeggyilkossá válnak, de a fény előírásokkal, a fényforrások fejlesztésével foglalkozók, az izzók betiltásáért felelősök nem jutnak ilyen visszajelzéshez, vagy túlteszik magukat rajtuk, mit a legtöbb orvos is a fenti témában említetteken.
"korábban a monitorok riasztása is hangos volt, hogy mindenképp felfigyeljünk egy kedvezőtlen élettani változásra, de a babák ötven decibel feletti zajszintet nem tolerálnak károsodás nélkül."
'Felelet': A reklámok hangja (otcán, otthon, plázában), a gépészet (belső klíma, szomszédot zavaró ventillátoros kazán, klíma külső) ugyanúgy betegít, pusztít, életet ront. Ki hajlandó észrevenni?
" Ma már tudjuk, hogy minimalizálnunk kell a beavatkozásokat."
'Felelet': Bár az orvoslás más területein is elhangzana, netán érvényesülne ez a gondolat. Jelenleg a drága, közpénzből elvégzett minél több vizsgálatra akarják rávenni az embereket, ami aztán végtelen orvosi, gyógyszeres vagy műtéti beavatkozást eredményez, nyilván sokkal több kárral mint haszonnal. Maga a vizsgálatok reklámainak hallása, az ijesztgetés, a vizsgálat megtörténése és igaz vagy téves, mindegy, eredményének közlése is rengeteg káros stresszt és betegséget okoz- Egy példa erre a várandósvizsgálatok tömege (vajon milyen halálos betegsége van a magzatnak? vetessük el? szavazzanak a szülők és nagyszülők! ja, téves volt az eredmény), melyek után már neház az ellazult boldog természetes szülés, jöhet a gyerek kivágása sok pénzért.
'Felelet': Azért a bocsánatkérést nem találtam a cikkben az orvostársadalom nevében. Ők vették el a címben említett hitet a szülőktől, és alakították ki a "csak az orvostudomány számít" materialista gondolkodásmódot a társadalomban. Most saját hibájukat, bűnüket kéne orvosolniuk, ezt nevezik a szülők tanításának?
'Felelet': Egyébként persze rengeteg ember, a valóban figyelő orvosoktól az anyákon át a természetgyógyászokig, füvesemberekig, mindig is tudták ezeket a dolgokat, csak a világi hatalommal szövetkező akadémiai orvoslás tiltotta ezeket a gondolatokat. Haszonlesés (pl. oltásüzlet), a tévedések beismerésétől, a felelősségrevonástól való félelem lehetnek ilyenkor a háttérben.
'Felelet'
Sokkal nehezebb kérdés, hogy meddig és milyen áron (várható egészségi állapota) kell egy koraszülöttet életben tartani. A kérdés része, a haldokló idősek kórházba cibálásával és megalázó meghalatásával.
Ennek könnyebb részkérdése:
Akár csak pénzügyileg. Mondjuk 10 milliárd forintért kaphat esélyt valaki továbbélésre (vagy emberként, vagy roncsként). Hány emberi élet mehet tönkre azért, ha a közpénzből ezt elvesszük? Vagy amíg a földön van ember, akinek a legdrágább kísérleti szérumot vagy műtétet nem fizettük ki, addig ne menjünk színházba, ne vegyünk ruhát, a nők ne szépítkezzenek? Erre könnyebb a válasz. Önkéntes adományok rendbe vannak (állami adomány esetleg, nagycéges nem, milliárdos adománya nem, mert az is közpénz), de az élet nem állhat le a mértéktelen gyomrú orvosipar étvágya miatt, még akkor sem, ha a cél szentnek állítódik be.
2013. Június 10. Bakóczy Szilvia
Az anyai test mint inkubátor – így maradhatnak meg a koraszülött babák
A koraszülött babák szinte az összes időt inkubátorban töltik, pedig van, ahol sokkal jobb helyen lennének: az édesanyjuk testén. Számos kutatás állítja, hogy azok a babák, akiket naponta a szülő mellkasára tesznek, sokkal jobban fejlődnek inkubátorban elhelyezett társaiknál.
A kengurumódszer Kolumbiából származik, ahol a nyolcvanas években a koraszülöttek halandósága a hetven százalékot is meghaladta. Inkubátorok híján az orvosok elkezdték kiadni a csecsemőket az anyáknak, akik ösztönösen betették őket a ruhájuk alá, innen ered a módszer neve. Az eredmények mindenkit megdöbbentettek, a halálozási arány ugyanis hamarosan a harmadára csökkent. Pedig a dolog egyáltalán nem bonyolult. Lényege mindössze egy nagyon szoros, intim, biztonságot jelentő testkontaktus a baba és az anya vagy az apa között, melyben bőr a bőrrel, mellkas a mellkassal érintkezik. Mindez kedvező hatással van – többek között – az általános életfunkciókra, a súlygyarapodásra, az alvásra és az idegrendszer fejlődésére. Ami a kihűlésre vonatkozó félelmeket illeti, a kutatások bebizonyították, hogy a baba testhőmérséklete az anya testén nem csökken, alacsonyabb viszont a fertőzések kockázata, ráadásául duplájára nő a szoptatás sikeressége.
„Ma már nem kérdés, hogy a kengurumódszernek kizárólag pozitív hatása van – erősíti meg Kulcsár Judit, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület alelnöke.
Kulcsár Judit szerint a kedvező fizikai változások mellett ugyanilyen fontos a kengurumódszer hatása a baba-mama kapcsolatra. A módszer segíti ugyanis a korai kötődés kialakulását, melynek hiánya később csak nagyon nehezen pótolható. „Természetesen egy alig egy kilogramm súlyú újszülöttet először félve vesz kézbe egy szülő, ahogy bizonytalanok azok az intézmények is, melyekhez még nem jutott elég információ a módszer sikerességéről. Itthon tíz éve tudnak az eljárásról, ennek ellenére még a tájékozottabb kórházakban is előfordul, hogy elegendőnek tartják, ha hetente néhány alkalommal és mindössze fél órára biztosítják a testi kontaktust, pedig ez nem elég:
Dr. Nádor Csaba (osztályvezető, Honvédkórház ÁEK, újszülött intenzív osztály) blogjában a látogatási idő kontra kengurumódszer témában az alábbi bejegyzés olvasható: „Valódi sztori, hogy Levente nevű kis koraszülöttünk gyakran felejtett el levegőt venni, ami az 1000 gramm alatti babáknál nem számít ritkaságnak. Megfigyeltük, hogy amikor édesanyja az inkubátorához közeledett, jobban lett, amikor pedig kenguruzott vele, megszűntek a légzéskimaradások. Elmúlt egy óra, nincs apnoé, kettő, még mindig nincs, három, anyu jelezte, hogy neki már mennie kellene, de a nővérek kérlelték, hogy maradjon még, mert ezek Levi legbiztonságosabb órái. Végül öt órát maradt, félig ülő, félig fekvő helyzetben kenguruzva kisfiával. Ezt akarjuk elvenni holmi látogatási idő kitűzésével?”
A szoros testkontaktus segíti a csecsemők fejlődését
2012-09-23 Hordozás, kengurumódszer
Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a 33. terhességi hét előtt született kisbabáknál gyermek- és kamaszkorban több és értelmi- és magatartásbeli probléma lép fel.
A kanadai Quebec városában működő Laval Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a képes-e a kenguru módszer megelőzni ezeket a problémákat.
Az eredmények megmutatták, hogy a serdülő korba lépett kengurus csoport hasonló volt, mint az időre születettek.
Rey és Martinez fejlesztette ki 1978-ban a kolumbiai Bogotában a kenguru- módszert, az alacsony születési súlyú babák hagyományos ellátásának alternatívájaként az inkubátorhiány, a nozokomiális fertőzések magas száma és a csecsemőelhagyás problémáinak megoldására.
2003-ban a WHO kiadta az “Anyai gondoskodás kenguruzással” című irányelvét.
Lélegeztetett babáknál ugyanúgy alkalmazható, mint stabil állapotú koraszülötteknél.
A kenguru-módszer – koraszülött babával a kórházban
Az 1800-as évek végén jött a nagy ötlet, méghozzá a párizsi állatkertből. Ott a satnya csirkék fölneveléséhez meleg vízzel fűtött keltetőket használtak. Nem lenne jó egy ilyen a koraszülött babák kihűlése ellen? Dr. Budin francia orvos publikálta az ötletet, amit azonban a francia orvoslás nem fogadott jól. Annál nagyobb fantáziát látott benne egy amerikai orvostanhallgató, Martin Couney. Úgy döntött, hogy befuttatja az ötletet, és pénzt csinál belőle. Az 1896-os berlini világkiállításon mutatta be először, élő babákkal, nagy sikerrel. Azt már nem verte nagy dobra, hogy a babák, akiket az inkubátorban mutogatott, meghaltak. A berlini világkiállítás után Couney Amerikában roadshow-t szervezett az inkubátornak, és az ötletet befuttatta. Az inkubátort az 1940-es évek óta használják elterjedten – anélkül, hogy az inkubátornak a babákra gyakorolt hatásáról modern módszertanú kutatások készültek volna!
1970-es években, Dél-Amerikában, Kolumbia fővárosában, Bogotában Dr. Edgar Rey Sanabria és csapata azzal a problémával küzdött, hogy rendkívül mostoha körülmények között kevesen kellett, hogy folyamatosan ellássanak sok-sok koraszülött babát. Kevés volt az inkubátor, az orvos és a nővér, sok az icipici baba. Nagyon sok babát veszítettek így el. 1978-ban Dr. Rey úgy döntött, hogy változtat a gyakorlaton: azt javasolta, hogy az anyák a nap 24 órájában tartsák a koraszülött babájukat meztelenül a meztelen mellkasukon, és kizárólag, igény szerint szoptassák őket. Így felszabadultak a túlzsúfolt inkubátorok és volt, aki törődjön a babákkal a hiányos személyzet ellenére is. Azonnali, átütő eredmények születtek:
- drasztikusan javult a túlélési arány,
- kevesebb lett a súlyos betegség,
- csökkent a fertőzés kockázata,
- kevesebb lett a légzőrendszeri károsodás,
- hamarabb haza lehetett engedni a babákat,
- nőtt a kizárólagosan szoptatott babák aránya,
- a babák hosszabban (nagyobb korukig) szoptak,
- nőtt az anyák elégedettsége és magabiztossága.
Dr. Rey és csapata az eredményeiket először 1979-ben publikálták spanyolul, majd 1985-ben angolul, és a módszert kenguru-módszernek (Kangaroo Method) nevezték el. 1996-ban megalapították a kenguru-módszer nemzetközi hálózatát, és megalkották a kenguru-gondoskodás (Kangaroo Mother Care, KMC) kifejezést. Ezek az események már Dr. Nils Bergman nevéhez fűződnek.
Dr. Nils Bergman Svédországban született, Zimbabwében nőtt föl. Orvos, aki Dél-Afrikában egy szülőotthont vezetett 18 000 szülés/év forgalommal, teljesen a saját elvei alapján. Dr. Bergman a tapasztalatai és a kutatásai alapján azt állítja, hogy nincsen értelme élesen külön gondolkodni a koraszülöttekről és az érett újszülöttekről, mert pontosan ugyanaz kell nekik: az, hogy a születés pillanatától fogva folyamatosan, a nap 24 órájában testközelben legyenek. A különbség a koraszülöttek és az érett újszülöttek között „mindössze” ennyi: az érettek jobban túlélik, ha nem kapják meg azt, amire szükségük van – a korababáknak ez élet-halál kérdése! Angolul nagyon tömör és kifejező, amire a babáknak szükségük van, hadd írjam hát le így is: „zero separation”. Ez annyit tesz: egyáltalán ne tedd le, mindig tartsd a babát magadon!
Dr. Nils Bergman tapasztalatai és kutatásai szerint az inkubátor destabilizálja a babákat. Az ő és sok más kutató kutatásai szerint a bőr-bőr kontaktus azonban stabilizálja őket, és rendkívül jó hatással van a túlélésükön túl a gyarapodásukra, a fejlődésükre (nagyon sok téren), a szopási készségükre, a tejtermelésre, a szülő-gyerek kapcsolatra, a szülők hogylétére és a szülői gondoskodás minőségére is.
És mi a helyzet ma Magyarországon?
Sajnos, eléggé el vagyunk maradva. A legtöbb kórház gyakorlata a tudományos evidenciákkal szembe megy. A szülők jellemzően sokára és alig-alig jutnak hozzá a koraszülött babájukhoz, és akkor is csak felöltözve. Persze, a koraszülött-ellátás megváltoztatása nem kis feladat – de a tét sem kicsi, a lehetőségek pedig, amiket a változás hozhat, óriásiak!
Ma még kivételnek számítanak az országban azok a kórházak – és óriási tisztelet nekik –, ahol használják a kenguru-módszert a koraszülöttellátásban.
Dr. Szász Mária neonatológus főorvos: Új módszer a koraszülött babák gyógyításában
2012.10.05
A kenguru módszer - amely azt jelenti, hogy egy koraszülött, szoptatott baba a lehető legtöbb időt tölti az anya (esetleg az apa) mellkasán, közvetlen bőrkontaktusban - tartós pozitív hatással van az agy fejlődésére - tették közzé kanadai és kolumbiai kutatók az Acta Paediatrica gyermekgyógyászati szaklap októberi számában.
Biczó Gabriella
2021. Március 25.
Mit látnak, mit hallanak, és mit éreznek az újszülöttek az első életórában?
A születés utáni első életórának óriási jelentősége van, bármennyire is furcsa ezt elhinni egyetlen órácskáról. Dr. Szabó Miklós, neonatológus a Semmelweis Egészség Napok rendezvényén az újszülöttek első órájáról tartott előadást.
az aranyóra biztosítása.
ha bármilyen formában is megérzi az anya illatát, akkor éhségjeleket mutat. Ez is egy veleszületett képességünk.Az újszülött baba a magasabb tónusú, gyermek típusú hangokat preferálja.
Columbiában a szegény társadalmi státuszú családoknál korán hazaadták a koraszülött babákat, az orvosok az anyák lelkére kötötték, hogy tartsák minél többet a babákat a testükön, a mellükön és táplálják őket anyatejjel, ha szoptatva még nem megy a korababáknak, akkor pipettával vagy bármilyen más eszközzel, de kapják meg a lefejt anyatejet. Utánkövetéssel kiderült, hogy az 1500 gramm alatti, korán hazaadott koraszülött babák túlélése nemhogy rosszabb, hanem egyenesen jobb volt, mint azoknak, akik kórházban maradtak. Innen jött a kenguru-módszer alkalmazásának újrafelfedezése, hiszen a szoros testkontaktus, a bőr-bőr kontaktus anya és baba közötti fontossága évezredes múltra tekint vissza.M
minden érett újszülött kilenc ösztönös, programozott fázison megy keresztül élete első órájában. Ezek a fázisok: sírás fázis, relaxációs fázis, ébredési fázis, aktivizálódás, pihenési fázis, kúszás, ismerkedés, szopási fázis, alvási fázis. Ez nem más, mint az aranyóra fázisai. Akikkel megtörténik ez a kilenc fázis, vagyis háborítatlan lehet az aranyórájuk, azoknak a babáknak nem esik le a cukra, kevesebbet sírnak, jobban kötődnek, könnyebben adaptálódnak, stabilabb a hőháztartásuk, és sikeresebb lesz a szoptatásuk is. Utánkövetéses vizsgálatok alapján azok a babák és anyák, akik békében megélhették az aranyóra kilenc fázisát, egy évvel később jobban értették egymást,
Dr. Szabó Miklós kitért arra is, hogy korábban általános volt az alábbi gyakorlat az újszülött első órájában:születése után azonnal elvágták a köldökzsinórt
– azonnali légúti leszívás
– szárazra törlés
– fürdetés
– szárazra törlés
– szemcseppentés
– bepólyázás, felöltöztetés
– majd megmutatták a babát az anyának és elvitték, hogy az anya pihenni tudjon,
ma már tudjuk, hogy a kívánatos és követendő gyakorlat ez (kéne hogy legyen):- megszületés után azonnal az anyára helyezés
– köldökzsinór elvágása akkor, amikor már nem pulzál
– aranyóra
– csak ezután mérni az újszülöttet, hagyni, hogy mindvégig együtt legyen az anyával,
– nem kell megfürdetni
– együtt elhelyezni őket.Ha ez az egyórányi ráfordítás, odafordulás meg tud valósulni, akkor az újszülött könnyebben képes adaptálódni, egyértelmű vegetatív válaszokat adva.