user_mobilelogo

Tagged in: élhető város

  • Séta a gyalogosoknak megnyitott alsó rakparton (2020. 05. 16.)

    Séta a gyalogosoknak megnyitott alsó rakparton (2020. 05. 16.)

    Végre.

    A Demszky korszakból egy jóra emlékszem: A Lánchíd hétvégi városi gyalogos híddá tételére.

    A Tarlós korszakból (a polgárság által elfoglalt, felújítás miatt lezárt Szabadság) híd hasonló módon, az élhető város elmélethez méltóan való használatára.

    Most a harmadik polgármester, harminc év után végre, ma először, a (pesti) rakpartot átadta (hétvégére) a polgárságnak, azaz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak. Kipróbáltam. Jó. A levegő is finom, szmogmentes volt.

    Harminc év, három apró, hamar megszűnő próbálkozás a város élhetővé tételére. Sok más lehetőség is lenne. Talán a mostani polgármester tényleg komolyan gondolja, talán tényleg elér valamit.

    Saját javaslatom 2019-ből, 5. pont.

    1990-től írt, a Fidesz szakembereinek, politikusainak 2010-ben 50 helyre eljuttatott tanulmányom. 84-86. oldalak

     

  • Szabad a csok - a cikksorozatról (2021. 03. 28.)

    Szabad a csok - a cikksorozatról (2021. 03. 28.)

    'Felelet'

    Ha már váratlanul találtam egy sok elemében kiváló cikksorozatot, legelőbb leírom a helyét.

    Szerző: Pintér Balázs; újság: Magyar Nemzet (elektromos?); sorozatcím: Szabad a csok (azaz itt: magyarnemzet.hu/dossziek/szabad-a-csok/)

    egyes ajánlott írásokból:

     

    A sorozatindító írás: Saját világ 2019. február 20. szerda

     

    Ezért minden letelepedés, falualapítás és házépítés is olyan nehéz döntést jelent, amelytől az ember egész létezése függ. Az embernek »saját« világot kell teremtenie, és annak fenntartásáért és megújításáért magára kell vállalnia a felelősséget. Nem váltogatja tehát könnyű szívvel a lakóhelyét, mert nem könnyű feladnia »világát«.” Mircea Eliade vetette papírra ezeket a gondolatokat A szent és a profán című művében... Mifelénk, a „barbár” Kárpát-medencében azonban megmaradt a saját otthon fontossága, amit sokan elmaradottságnak próbálnak beállítani.. Ha ugyanis ez az otthon valóban biztos pont, akkor az élet számos viszontagságát jóval könnyebben tudja átvészelni az ember... Hamvas Béla ezt így fogalmazza meg zseniálisan Az ágy című rövid esszéjében: „A meghittség utolsó állomása az ágy. A paradicsomból ez maradt. Az ember a földről kiüldözte önmagát, de ez a kis hely még a kuckóban, ahová elbújhat egy cseppet aranykorából élni, ha kint zúg is a motor, a szomszédban vinnyog a rádió, belül a zaklatottság nem simult el, az óra mindig ketyeg, és a lelkiismeret háborog.”... Lassan négy éve annak, hogy újraindult az otthonteremtési program, hogy bevezették a családi otthonteremtési kedvezményt, közismert nevén a csokot.

     

    Álvilágok helyett Szabad a csok XLIX.

     

    Minden van, bármi elérhető, megvehető, csak legyen rá pénzed – nagyjából így lehetne összefoglalni a modern kori, a fogyasztásra és a még több fogyasztásra épülő gazdasági rendszer lényegét, amely nagyon sokaknál egyfajta „életfilozófiává” is válik. Hiszen a mesterségesen felkeltett vágyak és az agymosásig sulykolt reklámok hatására mindent meg akarunk venni, mindent meg akarunk szerezni, és mindent le akarunk cserélni, ami már nem divatos vagy ami már fél évnél „régebbi”. Telefont, ülőgarnitúrát, fürdőszobacsempét, tévét, számítógépet, autót. Mindezt persze most, azonnal. Ha pedig ez anyagi okokból nem megy, frusztráltak, elégedetlenek leszünk, és még azt sem vesszük észre, amink van. Egyre inkább álvilágot építünk magunk köré olyan holmikkal és időtöltésekkel, amelyekre semmi szükségünk. A végén pedig rácsodálkozunk, hogy kifolyik a kezünkből a pénz, hogy súlyos adósságokba vertük magunkat, és hogy noha „csak boldoggá akartuk tenni” a feleségünket, a gyerekeinket, magunkat, de a várt boldogság csak nem akar megérkezni az anyagi terhekkel, a folyamatos pszichés nyomással és a céltalan semmittevéssel teli hétköznapokba.

     Persze ha veszünk egy mobilt, amely egy év múlva tönkremegy, vagy éppen megunjuk, néhány tízezer forintunk bánja. Egy otthonnál, egy háznál azonban nagyságrendekkel több pénzről és persze sokkal meghatározóbb döntésről van szó. A legtöbbször egy élet munkájáról vagy éppen egy életre meghatározó kiköltekezésről, eladósodásról. De ahogy az egyre újabb és újabb telefonok egyre „okosabbak” lesznek, úgy az egyszerű lakás vagy ház sem feltétlenül olyan egyszerű már, hanem mindenféle extrával felszerelt. Annyi minden újdonság van, annyi minden beépül a házba, hogy jóformán az „extrákra”, a ház „felokosítására” többet kell költeni, mint arra, hogy egyáltalán legyen hol laknunk. Ám sokszor már nem is egyszerűen extrákról van szó, hanem előírásokról! Mert a gépész, a hőszigetelő-gyártó és egyéb lobbik elérték a döntéshozóknál, hogy rendeletbe legyen foglalva, hogy x energiamegtakarításhoz y vastagságú hőszigeteléssel kell becsomagolni a házat, és mindehhez milyen hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítése szükséges. És sok-sok pénzből felépül az álvilág, amelyben – nem túlzok! – az ablakot sem szabad kinyitni, mert akkor borul az egész rendszer. Az a rendszer, amelynek kiépítése – szintén nem túlzás! egy tízmilliós csoknak megfelelő összegbe került.

    Ezekhez a falansztervilághoz közelítő high-tech megoldásokhoz képest igazi felüdülés az Otthon, csak másképp című dokumentumfilmben bemutatott alternatíva (KraatsFilm) (A film leírását lásd lentebb). A film egy négygyermekes család építkezését követi végig, akik kalákában, a barátaik segítségével, szalmabálákból és sárból építenek maguknak „lélegző” házat. Amellett, hogy a nagy klímahisztériázóknak is figyelemre méltó példa lenne, hogy nem kell műanyagba csomagolni a házat ahhoz, hogy az alacsony energiafelhasználású legyen, a film azt is bemutatja, hogy ma is lehet olcsón építkezni. Gergő, a családapa elmondása szerint ugyanis minden pénzük ráment a tervekre és arra, hogy a telküket építkezésre alkalmassá tegyék. Vagyis csak a csokra, az áfa-visszatérítésre és a csokos hitelre tudtak támaszkodni, ebből a 25 millióból viszont gyönyörű házat építettek.

    „A film célja, hogy a városi elidegenedett környezet ellensúlyozására népszerűvé tegye a tradicionális vályogépítészet modernizált formáját. Mert ez a technológia anyagilag elérhető lehetőséget jelenthet az otthonteremtésre és mert ezen építési kultúra közösségformáló ereje segítségével újra egyesítheti egy környék lakóit – nem csak egymás mellett, de együttélésre is ösztönözve őket” – olvasható a YouTube-on elérhető kisfilm leírásában. És noha egy építkezés igazi szakítópróba, a fiatal házaspár a négy gyerekkel is együtt ül le egy csillagfényes este az első családi vacsorára a teraszon.

     

    A youtube-os film leírása:

    Egy merész fiatal család - Flóra, Gergő és négy gyermekük - barátaikkal, kis pénzből, saját kézzel szalmabálákból és sárból építenek otthont maguknak mindössze egy év leforgása alatt. A dokumentumfilm főszereplője egy fiatal család: Gergő, Flóra és négy gyermekük. Őket követjük a film során, miközben egy év alatt, az erdő szélén, saját kézzel, helyben kitermelt agyagból építenek maguknak modern szalmaházat. Az organikus építészet ezen módját, annak minden buktatójával együtt menet közben tanulják ki. Mivel ezt az építési eljárást bárki elsajátíthatja, a film szereplői mikroközösségben építhetik saját jövőjüket. Az építkezésre kalákába fogják össze barátaikat, rokonaikat, miközben negyedik gyermekük is megszületik. Gergő és Flóra így önfeláldozó munkájukkal és kis kezdőtőkéjükkel, az állami családtámogatásra támaszkodva, a nagyüzemi építőipar kikerülésével teremthetnek otthont maguknak. Ráadásul az építés és a fenntartás során a károsanyag-kibocsátásuk és környezetterhelésük egyaránt csekély. Az emberi egészségre pozitívan ható “lélegző” házuk pedig idővel újrahasznosítható lesz, visszasimul majd a földbe, és nem marad utána hulladék. A film célja, hogy a városi elidegenedett környezet ellensúlyozására, népszerűvé tegye a tradicionális vályogépítészet modernizált formáját. Mert ez a technológia anyagilag elérhető lehetőséget jelenthet az otthonteremtésre és mert ezen építési kultúra közösségformáló ereje segítségével újra egyesítheti egy környék lakóit - nem csak egymás mellett, de együttélésre is ösztönözve őket. Rendező: Hörcher Gábor Operatőr: Becsey Kristóf Hangkeverés: Fejér Mihály Vágó: Hack Julia Producer: Iványi Marcell, Hörcher Gábor Gyártó: KraatsFilm - @​ Támogató: MTVA Mecenatúra, NMHH Médiapartner: Millenáris Teátrum

     

    Eszetlen okosítás 2020. július 22 Szabad a csok XXXVI.

     

    Okosotthon – a kifejezés a lakásépítések legújabb kori ciklusában hívószó lett... Az okosmegoldások egyfajta kényelmi jelleggel bírnak, azt az illúziót keltve, hogy a lakás tulajdonosának semmi más dolga nincs, mint lehuppanni a fotelbe és bambulni az okostévét. Merthogy helyette mindent megoldanak az okoseszközök, ha kell, árnyékolnak, ha kell, melegítenek..  lakásvásárlásnál gyakorlatilag nem tűnik fel az okosmegoldásokkal felszerelt otthon árkülönbözete. Nem, hiszen egyik fejlesztő lakásának az árába és a másikénak az árába is be van építve az okosdolgok jelentette pluszköltség. A budapesti új lakások elszállt árait nézve feltehetően jelentős százalékot tesz ki az ingatlan „okossága”, ezzel szemben, ha egy egyszerű, a mai kívánalmaknak, életmódnak és a különböző energetikai és egyéb előírásoknak megfelelő, remekül élhető, de „buta” lakás épülne, az feltehetően jelentősen olcsóbb lehetne. Csakhogy ilyen alig készül. Hogy miért nem? Mert – hangzik az általános válasz – a vásárlók az okosmegoldásokat keresik. Vagyis lényegében egy jól felépített trükkel állunk szemben: reklámokkal, ügyesen elhelyezett, izgalmas cikkekkel mesterségesen felkeltjük az igényeket, majd azokat kiszolgálva, a termékünket sokkal drágábban adhatjuk el... „Az internetre kapcsolt ostoba okoseszközök lesznek a jövő informatikai azbesztje”. Ezt Mikko Hyppönnen, az F-Secure kiberbiztonsági cég vezető munkatársa fogalmazta meg tavaly. Arra utalt, hogy korábban az építőiparban előszeretettel használt azbesztet is csodaanyagnak tartották, amely szinte mindenhol, szinte mindenre jó. Ámulattal figyelték és használták, mint az okosmegoldásokat manapság. Csakhogy aztán kiderült: rákot okoz. Onnantól persze a legnagyobb körültekintéssel igyekeznek eltávolítani az épületekből ezt a káros anyagot, mifelénk is rendszeres sajtóhírt szolgáltat egy-egy azbesztmentesítés. Mikko Hyppönnen ehhez hasonlítja az okoseszközöket – szerinte úgy szabadulunk majd tőlük néhány év múlva, mint ma az azbeszttől. A szakember azt mondja, a gyártók a biztonságra a legkevesebb figyelmet sem fordítják, az adatok nincsenek titkosítva, bármilyen információ lehallgatható, lekövethető. Mondjuk az, mikor nincs otthon a tulajdonos. De sajnos az sem egyszeri eset volt, amelyet néhány éve lehetett olvasni egy kisfiúról, aki arra panaszkodott a szüleinek, hogy valaki beszél hozzá éjszaka. Szülei nem tudták ezt mire vélni, szegény fiúcs­kát már pszichológushoz vitték. Végül kiderült, hogy egy idegen behatolt a ház informatikai rendszerébe és az okos babafigyelőn keresztül beszélt a gyerekhez.

     

    Álmok és rémálmok 2021. február 3.Szabad a csok Szabad a csok XLVIII. 

     

     Nem véletlenül mondják, hogy az építkezés erősen próbára teszi a házaspárt, bizony nem könnyű ép ésszel és ép lélekkel kijönni belőle. Árulják tehát a házat, de – pláne ilyen helyzetben – nem egyszerű az eladás. Egy családi ház eleve saját ízlés, saját elképzelések szerint épül, ritka egybeesés, ha más is úgy „beleszeret”, mint amennyire az építtetők szerették – volna... Az új ház is olyan – különösen, ha már jó ideje üresen áll és nem tudják eladni –, mint az új autó, amely kigördül a szalonból: rögtön sokat veszít az értékéből... Néhány évtizeddel korábban a túlméretezés volt az egyik fő gond. Ennek a mementói azok a hatalmas családi házak, melyeket a nyolcvanas évek második felében vagy a kilencvenes években építettek. Amikor szó szerint egy élet munkáját beletette valaki a házába (pénzt, ener­giát és egészséget nem kímélve), csak mire odajutott, hogy a kalákában épülő ház nagy nehezen elkészült, addigra rossz esetben a gyerekek kirepültek, még rosszabb esetben az asszony megözvegyült – s ott maradt egyedül abban a két-háromszáz négyzetméteres monstrumban, amelyet több generációnak tervezett a családfő. Most nincs már kaláka, van helyette építési vállalkozó. Tisztelet a kivételnek, de ennek a megnevezésnek minden pejoratív jelentéstöbbletével...

     

    Korszerűtlenségek 2021. január 20. szabad a csok Szabad a csok XLVII.

     

    Elnyúlt már olyan hosszan ez az egész koronavírusos időszak, hogy maradandó változásokat okozzon. Tavaly tavasszal, a kijárási korlátozás idején még csak fellángolásnak tűnhetett, hogy sokan a zöldbe vágyódnak... bebizonyosodott, tényleg nem az a legfontosabb, hogy alattunk van-e az éjjel-nappali, hanem az, hogy ki tudjunk menni egy jóízűt sétálni az otthonunkból. És persze kiderülhetett az is, hogy nem feltétlenül a munkahelynek kell meghatároznia, hogy hol lakunk. Ha ugyanis nem mindennapi stresszt jelent az ingázás, ha lehet otthonról dolgozni, akkor a modern világ egyik leginkább gúzsba kötő szempontján – tudniillik nem ott lakunk, ahol születtünk, ahol szeretnénk, hanem ahol a munkalehetőség van – tudunk úgy túllépni, hogy nem vonulunk ki teljesen a civilizációból...

     

    pénzügyekről:

    'Felelet': Nyilván a legfontosabbról nem találhattam írást a kormánylapban: A Csok gerjesztette áremelés

    1: Elvette az építésre félretett pénzek 8saládi vagyonok) értékének felét, ellehetetlenítve családok tízezreit.

    2: A támogatásos, adósrabszolgaságba döntő építkezéseknél épp a kölcsön részre nem lenne szükség, ha nincs az óriási áremelkedés.

     

    Lenyelt milliók 2019. október 16. Szabad a csok XVII.

    Vegyünk az egyszerűség kedvéért nettó ötvenmillió forintos bekerülési értéket. Erre eddig méltányos áfateher került: 2,5 millió forint. Jövő évtől azonban: 13,5 millió. A különbözet 11 millió forint – ha úgy tetszik, több mint a csok, több mint a babaváró támogatás. S nincs ez másként a sajáterős építkezésnél sem. Jelenleg nem világos, mi lesz az ötmillió forintos áfa-visszaigénylés sorsa 2020. január 1-jétől.

    Noha a kormány elvileg éppen azért vezeti ki a kedvezményes lakás­áfát, mert a befektetők jártak vele jól, a lépés most a családokat sújtja elsősorban. Eklatáns példa erre a Balaton déli partja. Éppen e hasábokon mutattuk be, hogy az ottani ezres nagyságrendben épülő lakásokból zömében befektetők vásároltak: vagy maguknak második, esetleg többedik lakásként, vagy kiadási céllal. Aki tudott, „bevásárolt” a kedvezményes áfa négy éve során – most meg ott van számukra a kecsegtető Magyar Állampapír Plusz.

    De a fejlesztőket se sajnáljuk ám! A legnagyobbak ezerszám kaptak építési engedélyt 2018. november 1-je előtt, így ők még évekig kényelmesen tudnak „olcsóbban” lakást értékesíteni a kisebb áfateher miatt. De mit is jelent ez az olcsóbban? Budapesten a milliót közelítő négyzetméterárat. Miközben egy, a piacra jó rálátással bíró szakembertől tudjuk, hogy a társasházi új lakások közvetlen kivitelezési költsége a fővárosban sem több 400 ezer forint körüli négyzetméterárnál, s ha ehhez hozzászámítjuk a telek árát, még akkor is jelentős extraprofit marad a cégnél.

     

    Kidobott tudás 2019. június 26. Szabad a csok

     

    Letarolt erdők, kiirtott nádasok, pár év után penészedő lakóparkok, a paneltömböktől látszatra alig különböző betonépületek, „letisztult” formák, a tájjellegtől, az utcaképtől elütő, nagyzoló, extrém megjelenés. És akkor még csak a lakóépületekről szóltunk, a városok és kistelepülések határában is gombamód szaporodó ipari és logisztikai „csarnokokról”, a fém–üveg–beton elegye alkotta gigaplázákról és irodatömbökről még nem is... a háború után meghurcolt, fizikailag és lelkileg tönkretett arisztokrácia és parasztság ellehetetlenítésével, kultúrájának felszámolásával az építészeti hagyományok is vakvágányra kerültek. Városainkat paneltömbökkel, falvainkat Kádár-kockákkal csúfították el – egyelőre megmásíthatatlanul. De ne legyenek kétségeink, a lapostetős kockák és a fantáziátlan, egyedül a minél nagyobb profit reményében épülő társasházak csak a korszerű megoldásokban különböznek említett elődeiktől. Nemcsak a helyreállítás nehéz, de gátat szabni is mindennek... Kiveszőben vannak a hagyományos tudások, az emberléptékű tervezés, a vályog lélegzése és hőtartása, a zsalugáter, a tornác.. Vannak persze jó ötletek, innovációk, amelyeket aztán pár év után újabbak írnak felül – holott nyári hűtésre bármilyen csoda légkondicionálónál jobb egy nem kivágott, dús lombozatú diófa. Miközben épületeinket drága pénzen „felokosítjuk”, több száz év felhalmozott tudása mintha a kukába menne.

      

    Adómentesen, mégis legálisan 2020. október 14. Szabad a csok XLII.

    ebből csak ennyi érdekes:

    Jó lenne például túllépni azon a gyakorlaton, hogy minél kisebb helyre minél több lakást igyekszünk bezsúfolni a minél nagyobb profit reményében. Nemcsak azért, mert a városképnek – finoman szólva – nem tesznek túl jót ezek a lakótelepekre emlékeztető monstrumok, hanem mert most újra távlatosabban tervezhetnek a fejlesztők is. Ne is kerülgessük a forró kását:most már elég a paneltömböknél is szűkebb életteret és intimitást nyújtó sok száz lakásos társasházakból!

     

    környezetvédelem, zaj:

    Szétterített problémák 2020. szeptember 16. Szabad a csok XL.

    Mára a globális vállalatok „működési elvét” idézik ezek a szolgáltatások: a profitot bezsebelni, a károkat, a veszteséget társadalmi szinten szétteríteni.

     

    hagyomány, Népi építészeti program:

     
     

    esztétikai ajánlott írás:

    Munkásoverall Szabad a csok XLIV.

    Lázadni a hagyománnyal Szabad a csok (XXVI.)

    Amikor Füleky Zsolt építészeti helyettes államtitkárt a Nemzeti mintaterv-katalógusról és az abban is felbukkanó néhány lapostetős háztípusról kérdeztük, ezt válaszolta: „Az alapelvek tehát örökérvényűek, és ha a terv kerek egész, az előírásoknak megfelel, a többiben szabadsága van a tervezőnek, lehet akár lapostetős is a terve. Idehaza létezik bizonyos előítélet ezekkel szemben, aminek ideológiai okai is vannak, mert a hasonló épületeknek embertelen korszakuk is volt. A helyi arculati kézikönyv feladata az is, hogy megmutassa, mely településrészen lehet létjogosultsága egy lapostetős háznak.” A kérdés csak az, vajon ott maradnak-e ezek a házak azokon a bizonyos településrészeken, vagy mindenhová beszivárognak. Mert a nagy egyéniségek korában inkább azt tapasztaljuk, hogy nem az állítólagos alkalmazkodás, mint inkább az erőltetett különcködés a jellemző.

     

     

    'Felelet': nem ajánlom (főleg kormánypropaganda ízű írások):

    Kihúzott méregfog Szabad a csok XLVI.

    Őrültségek Szabad a csok XLV.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Szabad a csok - Magyar Nemzet (2021. 03. 17.)

    'Szabad a csok - "Túlzások kora" és "Eltűnni látszik az alázat Paloznakon" - Magyar Nemzet (2021. 03. 17.)

    Magyar Nemzet napilap, 2021. 03. 17., 16. oldal

    'Felelet'

    legelőször: Ha már váratlanul találtam egy nagyrészében jó cikksorozatot, legelőbb leírom a helyét.

    Szerző: Pintér Balázs; újság: Magyar Nemzet (elektromos?); sorozatcím: Szabad a csok (azaz itt: magyarnemzet.hu/dossziek/szabad-a-csok/)

     Az eddigi cikkeket külön írásban szemlézem (március 28.). (Már amennyit sikerül átolvasnom) A "Túlzások kora" épp az 50. írás.

     

      'Felelet'

    Két cikk hazánk építésekkel való tönkretételéről. Az egyikben egy tisztességes, bátor polgármesterről, Czeglédi Ákosról és testületéról hallunk újra. Paloznak, talán még nem túl későn, szembeszállva korrupcióval, fenyegetéssel, megpróbálja megmenteni magát, jövőjét. Pintér Balázs másik cikkében (Túlzások kora) az utóbbi évek minden korábbinál gátlástalanabb és rombolóbb építési gyakorlatáról ír.

    Csoda, hogy ez az írás megjelenhetett egy kormánylapban, de az ellenzék is ugyanúgy az építési maffia része, ezért sehol nem olvashatunk ilyesmit. Köszönet Pintér Balázsnak és a cikket átengedő szerkesztőnek a jó hírért, hogy mégis maradtak még tisztességes emberek a megfélemlített sajtóban. (A cikk hivatkozásaiból ismertem meg, tudtam meg, hogy egy régebbi cikksorozatról van szó, bár a nyomtatott lapban eddig nem tűnt fel nekem.)

    Előző cikkünkben Andrásfalvy professzor is említi Trianont, mint az ország vezetésének bűnét. Építész nézőpontból pedig Budapest "felvirágzásának" ára többmillió, főleg falusi magyar tönkretétele és elkergetése volt. Ráadásul már akkor is a díszes homlokzatok mögött nyomortelepeket építettek a városba kényszerített falusiaknak. Ma hasonló történik.

    Az ország rendbetételéhez, élhetőségéhez szükséges lesz jórész lebontani/visszabontani/átépíteni a szocialista lakótelepeket, az utóbbi 30 év városba épített, parkokat és parknak alkalmas szürkezónákat beépítő lakótelep/iroda/pláza épületeket, a városokat megfojtó külső zöldmezős főleg kereskedelmi térfoglalásokat, a lakókörzetekbe nem illő túlépítéseket (társasházakat), a Balaton parti apartmanházakat, szállodákat.

    A falusi cikkben Körmendy Imre (MUT, Magyar Urbanisztikai Társaság) a zártkertek súlyos problémájáról is beszél. Hallunk még Bérczi Szabolcstól gondolatokat (MUT falutagozat), Szkordilisz Flóráról a falut megerőszakoló városiakról.

    A másik cikkből:

    "A korszellemnek van-e nagyobb felelőssége?"

    'Felelet': Igen, ha a korszellemet az ország vezetésével, amilliárdos vállalkozókkal azonosítjuk.

    "Amit épülni látunk magunk körül, sokszor nagyon elkeserítő: az ízléstelenség, a kivagyiság, a nagyzolás, a stíluskavalkád, a tájba... nem illő... elmebajok"

    És a mindenek fölé helyezett profitorientáltság. Az egyre kevésbé emberléptékű befektetői lakásépítések ugyanis sok esetben semmire és senkire nincsenek tekintettel. Mozgatórugójuk szinte kizárólagosan az, hogy minél kisebb helyre minél több lakást bezsúfolni, az adott terület minél nagyobb részét beépíteni. Mert úgy lesz nagyobb a nyereség. A kétezres évek eleji hasonló építési láznál még talán valamelyes visszafogottságot tapasztalhattunk a fejlesztők, az építési vállalkozók részéről, de ma mintha egészen elszaporodtak volna a rossz példák. Ezek Budapesten a már-már élhetetlenül zsúfolt, (2020. április 1. "Túlzsúfoltsági kérdések járvány idején" - Szabad a csok XXVIII.) a régi lakótelepeknél is kevesebb zöldfelülettel rendelkező, több száz lakásos épületekben öltenek testet, a Balaton déli partján a sokemeletes, teljesen tájidegen apartmanházakban (2019. szeptember 4. "Balatoni szellemházak" - Szabad a csok XIV.) a kisebb településeken pedig abban, hogy azokra a telkekre, amelyek családi vagy legfeljebb ikerházat „bírnának el”, négy-hat-nyolc lakásos lakóépületet terveznek. Zsebkendőnyi „kerttel”, amelyen pár perc alatt végigmegy az ember fűnyíróval, azt az illúziót keltve, hogy kertes házunk van, hogy zöldben élünk. Minél több lakás, annál nagyobb profit – a településrész túlterhelése, a kevésbé élhető otthonok pedig járulékos veszteségek, amelyek a fejlesztőt már hidegen hagyják.

    'Felelet':

    Mindez összecseng azzal, amit Somogyi Győző írásaiban többször olvashattunk, a honlapon is szerepel.

    Mentsük meg Hazánkat és utódainkat!

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Tarlós budapesti ígéretei /2010/ és a jelen /2019/ (2019.10.09.)

    Tarlós budapesti ígéretei (2010) és a jelen (2019)

    Néhány észrevétel az egyes oldalakról kiemelt idézetekkel
    "A nemzet fővárosa – Tarlós István Budapest –programja"
    kiadvány alapján

    5.o. „demokráciadeficit” volt 1990-2010-ig.

    Most mi van? Miről tud a polgár? Mibe szólhat bele?

    11.o. vizsgálni fogjuk a tiltott területekre szóló építési engedélyeket…

    nyilvánosság: hol vannak ezek az esetek felsorolva? térképen megmutatva? kik adták, kik kapták? És 2010 után már egyszerűen a tiltott területeket átminősítik, ezért nincs szabálytalanság?

    15.o. kijelöljük a toronyházak és a végleges zöldterületek helyét…

    Helyette felhőkarcoló kapott engedélyt, és a zöldterületek csak csökkennek, építik be az árterületeket is.

    15.o. A 4-es metró a 2. ütem nélkül gazdaságtalan és értelmetlen.

    Erről mik a valós adatok ma? Hogy áll a budaörsi folytatás ügye? Nyilvánosak a Tarlós befejezés mellett való döntését alátámasztó elemzések? Nem azért építették Demszky és Tarlós valójában, hogy sokat lehessen lopni és Kelenföldön egy nagy plázaberuházást csinálni?

    16.o. kijelöljük a szállodahajók kikötőjének helyet

    Semmi sem történt, két híd között egy Dunaparton párosával nyolc hajó áll, és a tragikus idei baleset is megvolt. Kié a haszon a kikötőkből? A hajókból? Ki van megvesztegetve? Kié a kár?

    16.o. megkezdjük a turistákkal kapcsolatba kerülő dolgozók (BKV, rendőr…) nyelvi és viselkedési kiképzését…

    Ez az ügy hogy áll? És a magyar állampolgárokkal nem kell rendesen viselkedni?

    19.o., 82.o. az alsósok a lakhelyükhöz közel legyenek…

    Mit tett ezért Budapest? Úgy tűnik, még az óvodásokat is autóval hurcolják szüleik, szétcincálva ezzel a közösségeket és növelve az autós forgalmat. Lehet sétálni biztonságos sétányokon a közeli jó minőségű iskolába?

    20.o., 87.o. a gyermekeknek egészséges ételt előállító cégek esetleg ártámogatást kapnak. A rossz minőséget készítőket tiltólistára kell helyezni.

    Mi történt? Ha egy szülő csak annyit szeretne, hogy finomított cukrot ne egyen a gyereke, mit tehet? Még a bolti mustárok is cukrozottak, nemhogy a menzaétel.

    21.o. javítani kell a természeti környezetben űzhető sportágak, turistautak helyzetén.

    Mi történ azon túl, hogy polgári tiltakozásra szünetel a Normafa beépítésének ötlete? Mi lesz a Rómaival?

    22.o. kultúra

    Mi történ a kis múzeumok támogatásával? Ez elektrotechnikai múzeuméval? CseH Tamás várbéli emlékszobájával? Mi lesz a Széchényi könyvtárral? A polgári élet önálló egyesületeit támogatják, vagy csak a politikaikat?

    24.o. erősíteni kívánjuk a fürdővárosi státust

    Ez azt jelenti, hogy a Rudasban 900 Ft 3 dl limonádé? Vagy hogy a Rácz fürdő örökké zárva van? Vagy hogy egy budai polgár a zuglói Paskalba kell menjen, ha a masszázs beutalója mellett úszni is szeretne (a Rudasban tilos). Hány fürdő épült Budapesten, Budán? Az új uszodák tágasak, napfényesek, kertesek, csendesek, kényelmesek, nincs tömeg?

    24.o. leállítjuk amég megmaradt (!) zöldterületek felesleges beépítését

    A Pannon park a Városligetbe ezek szerint nem felesleges, hanem, főleg ott, létfontosságú. És a múzeumok is. És a délbudai Dunapart beépítések. És a Római ingatlanpanama övezet gáttal megvédése. A Csörsz utcai beépítések. A Sasadi úti panama.

    24.o. A szemetelés szigorúan szankcionáljuk.

    Az autósok kidobálják csikkeiket az útra, amit még Romániában sem szabad. Ez egy apró példa.

    25.o. A közterületi rendezvények és reklámozás szabályait szigorítjuk.

    Még 2019-ben is egész éjszaka üvöltő diszkóhangok rontják el egy-egy kerületnyi ember pihenését. A szigorúság legfeljebb a halkan, akusztikus hangszerekkel magyar népzenét játszó polgárokra, nem a sokezer wattos hangfalakkal embertelen zenét üvölttető emberekre, cégekre vonatkozik.

    Az elmúlt 9 évben valósággal tobzódásba kezdtek az egész házakat ellepő plakátok, melyek korábban tiltva voltak. A TV-ben pedig mindmáig egyes reklámok üvöltenek a környező műsorokhoz képest.

    32.o. nálunk nincs a rendőrségnek társadalmi támogatottsága…

    Bár ez kormányügyként került a városi programba, de mi változott? A szervezett koldusok? A lomtalanítási kupacokon ülő, azt kisajátító fémmaffia? Az óriás terepjárókat korlátozták, mint Londonban? A statisztika ma is hamis a meg se tett bejelentések miatt?

    34.o. erősödjön a rendőri jelenlét

    Megtörtént, erősödött. Bátran büntetnek a biztonsági öv, a gyerekszék miatt. Tank áll ünnepekkor a Vörösmarty tér sarkán. Minek? Baj esetén átgázol a tömegen?

    41.o., 46.o. a zöldfelületek bővítése…

    Csak nem a Városliget az eredmény?

    41.o. élhetőbb, emberközeli város… közösségi kapcsolatok erősítését támogató lehetőségek… kellemes parkok, sétányok létrehozása… a gyógyfürdők ilyen célú kihasználása… DE SZÉP LENNE!

    A házakat borító, a ott lakókat is megalázó plakátok? A lakosságnak átadták hétvégenként az elmúlt kilenc évben a Lánchidat, a Szabadság hidat?

    46.o. a gyógyfürdőknél a rekreációs, közösségi igények az elsők…

    Ezért nem úszhat a Rudasban, aki TB beutalt masszírozásra? Ezért 900 Ft egy limonádé? 2500 egy belépő, vagy 5000? Ezért van diszkós kék led medencevilágítás, mely nappal is ég az idős vendégeket zavarandó? Vagy az angol részegek legénybúcsújához van méretezve az egyébként fölösleges emeleti Rudas étterem, és az egész Belváros?

    48.o.Budapesten a közlekedés anarchikus…

    Ma jobb? Az M0 déli része, a Belváros a Ferenciek terénél évnyi hosszan lezárva… Minden építkezés összehangolatlan, és kb. 10-szer lassabb a kelleténél. Egy fél várost megbénító dugót egyetlen rendőr, vagy egy lámpa kikapcsolása, átprogramozása megoldana, de ez senkinek se feladata.

    49.o. felszíni zebrák híján aluljáróba kell lépcsőzzenek, egyedül Európában…

    Mi változott? Egyedül a Ferenciek tere, az is csak az építészek, nem a szaktervezők vagy a városvezetés akaratából. Ott végre kiengedtek minket a vakond életből. Korábban a Körtér volt érdekes eset, ahol a szakma és a pénzlopás miatt épült aluljáró, de a polgárok akaratából zebra is.

    52.o., 58.o. kiterjedt gyalogos zónák szükségesek…

    hol vannak?

    53.o. egységes parkolási rendszer…

    kétharmados alkotmányozó többség se volt rá elég kilenc év alatt? A jelenlegi rendszer lényege: káosz, korrupció, kényelmetlenség, drágaság, értelmetlen az egész.

    55.o.időalapú buszjegy, nem kell átszállásonként 400 Ft-ot fizetni… Képzett, udvarias ellenőrök?

    Kilenc év nem elég?

    65.o. paneles épületek: nem csak hőszigetelés, hanem könnyűszerkezetes hozzáépítés…

    ?

    65.o. nem kell kis Manhattan

    De felhőkarcoló kell? A olajmulti fontosabb a városnál, az Országháznál?

    65.o. Múzeumnegyedet kell építeni a szürkezónába

    nem volt szó a Városliget beépítéséről! sőt, azon kívüli új zöldfelületről volt szó az programban

    66.o. Dél pályaudvar lefedése vagy részbeni bontásával új városközpont…

    nem volt szó a pályaudvar megszüntetéséről, a terület feltehetően agresszív tőke általi beépítéséről. Egy óriási parknak én is örülnék. Új épület max 3%. A környező házakat lehet használni egyéb célokra.

    66.o. létrehozandó a Fővárosi Közmunkák Tanácsa

    Létrehozta? Vagy még a város által elfogadott korábbi hosszútávú terveket is feladta a Városliget beépíthetősége és egyéb ingatlanpanamák kedvéért?

    75.o. a nagyvárosi élet is lehet egészséges, ahol az emberek tudatosan törődnek környezetükkel…

    Valóban, az emberek meg akarták védeni élhető, az egészségüket védő környeztüket, civil mozgalmakkal, tüntetésekkel is. A 15 szintes Bécsi utca 2-10 alatti Csipak-Rogán-Ráday-Foster féle szivaralakú plázát még megakadályozták (most ehhez hasonló vétség készül a MOM felhőkarcolóval), de a Kossuth teret, a József-nádor teret már nem tudták megvédeni. (A szivarplázát fejlesztő Immobilia Zrt. vezérigazgatója korábban az ING bank alkalmazottjaként a Vörösmarty téri üvegkalitka köztérnek ígért(!) átriumának a beépítését „intézte” el. Azt is vissza kéne bontani vagy 10 métert növelve a teret, szerintem.)

    82.o. lsd 19.o.

    87.o. lsd 20.o.

    92.o. komplex szabadidős centrumkell, extrémsport park, természeti környezeti sportok, turistautak

    hol vannak?

    93.o. sportlétesítmények üresjáratait ingyen is odaadni

    megtörtént?

    108.o. életet megkeseríti (!) a rezgés és zajterhelés, hulladékelhelyezés…

    hogy vonulnak fel a fontos emberek rendőrkíséretei? a mentők? (és ha közelebb lennének a kórházak, sűrűbben?) a reklámok? A szelektív hulladék épp a tördelve legszemetelőbb, egyben legnagyobb „hungarocell” csomagolóanyagokat nem viszi el, és az üveget…

    113.o. városklíma, szmog;  megakadályozzuk a fennmaradt üres területek felesleges beépítést… ahol lehet, parkokat, zöld foltokat hozunk létre…

    NAGYON SZÉP LETT VOLNA! sajnos, hála az ingatlan, építőanyag, építőipar és pártlobbiknak az ellenkezője zajlik; a sok légkondis épület és busz, autó pedig tovább melegíti a parkoktól, fáktól megszabadított várost

     

     

  • Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum (2020. 12. 29.)

    Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum (2020. 12. 29.)

     

    A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

     

    Felelet.hu:

     Hasonlóság: Mindkettőt örökké álló, az építő hatalmát dicsőítő szimbólumnak szánták a Városligetbe, és mindkettő jövője a bontás.

     Különbség: Sokkal több közpénzt és emberi munkát pazarolnak el most, mint Rákosiék.

     

     Függetlenül attól, hogy a miniszterelnök valójában jót vagy rosszat akar vagy tesz a magyar népnek, valós önálló személy vagy kiszolgáltatott bábfigura, mindenképp szomorú és sajnálható, hogy építészeti működése, azaz az utána maradó épített emlékek csak szégyenére válnak...

     A Nemzeti Színház egy jó kezdeményezés volt, de végül egy kisvárosba való, kívülről giccses, belülről szegényes, hibás épület keletkezett, és építéséért cserébe az egész rakpartot beépítették Ceaușescu lakótelepeihez hasonló épületekkel.

     Budapest a Fidesz alatt házakat elborító óriásplakátokat, nevetséges óriáskereket kapott, a maradék kis parkokat kiirtották, a Duna-partok beépülnek és végül a Városligetet is tönkreteszik. (De az 56-os szabadságharcosokat megalázó rozsdaszobrot megtartják.)  Építik titokban a (MOL) felhőkarcolótis, a világunkat megfojtó pénzvilág templomát.

     néprajzi_múzeum_2.jpgsztalin_szobor.jpg

    Kapcsolódó könyvajánló (bár a vége nem tetszik):

    Miloš Urban Héttemplom

    "A korunk egyik legégetőbb kérdését, a pusztuló és pusztított emberi környezet problémáját felvető műben a cseh író a hajdan igen népszerű műfajt, a rémregényt támasztja fel."

    idézetek:

    ...a világnak nem kellett volna megérnie a modernség csődjét a huszadik század apokalipszisében, ha megőrizte volna a középkor építészeti stílusát. A bűn bizonyosan nem vált volna a mindennapok részévé, nem vennénk magunkhoz nap mint nap fekete ostyaként a tévéhíradók bemondóitól. Nem volna televízió...

    A huszadik század építészei nem ismerik az alázatot...

    A csúf város csúf embereket fogan.

    Szörnyű, mennyire nem tiszteljük az ősök alkotóerejét... Legkönnyebben a rombolás művészetét tanuljuk meg, és legszívesebben a nulláról kezdjük, a zöld mezőn, amit csak ki kell önteni betonnal.

    ...megtiltatott volna, hogy bármely objektum lebontassék, ha még nem telt el száz év azóta, hogy a bontásról döntés hozatott.

    a középkori utcácskák, bolthajtások és portálok, árkádsorok, tornyos házak megerősített oldalai-sarkai lefékeznék a páncélozott limuzinok gyilkos iramát...

    az idő legelőször a lassú léptűket falja fel...

    A prágaiakról köztudomású, hogy nemigen törődnek a városukkal, és a koszos utcákon kívül bajosan vesznek észre bármi mást.

    A város, amely eltűri, hogy egy bank... túlnője vagy beárnyékolja a templomot, nem érdemel mást, nem érdemel mást, mint hogy spekulánsok, házmesternék és aktakukacok gyámságában sínylődjön.

     

     

     A felhőkarcolókhoz:

    építészfórum

     2019.06.24.
    A budapesti, illetve hazai építészek, valamint a közvélemény egy ideje már polemizál azon, kellenek-e az ultramagas toronyházak Budapesten, amilyen például a MOL-székház lesz. A vita időnként föllángol, időnként leül, viszont úgy tűnik, a budapestieknek ezzel kapcsolatban mindenképp van véleménye. Most azonban az UNESCO-nak is, mely jelentést adott ki, miszerint rémületes, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol Campus, vagyis az olajtársaság 120 méter magasra tervezett székháza a tizenegyedik kerületben, és arra kéri a magyar felet, állítsa le a projektet. A UNESCO azért nem akármilyen szervezet, ez nyilván felkavarja majd a kedélyeket a megkritizált épületek körül. (Liget-projekt, Biodóm, az új Néprajzi Múzeum). Hogy ennél többre futja-e majd, meglátjuk.

    2018 júniusában kilencven méterben korlátozta az Országgyűlés az építhető toronyházak magasságát. Az eredeti, még a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János által benyújtott tervezet a fővárosi Bazilika magasságához igazította volna a megálmodott toronyházak méretét, így nem lehetett volna 65 méternél magasabb épületet felhúzni sehol az országban. Ennek nyilván sokan örültek a toronyházépítés-ellenzők között. Ez azonban nem maradt annyiban, az előterjesztéshez előbb a gazdasági bizottság, majd a törvényalkotási bizottság fűzött módosító indítványt, amelyet el is fogadott a Parlament, így tehát a törvény értelmében ha a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul, akár 90 méteres ingatlan is építhető. Sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében e szabálytól is eltérhetnek a tervezők. 

    Mivel a jogszabály a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik, a módosítás nem érinti a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres MOL-székházat. Schneller István építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára számos ponton alátámasztva erősen ellenezte a felhőkarcoló-építést, de nemcsak ő, hazai építészek is petíciót írtak alá, köztük olyan neves szakemberek, mint Alföldi György, Kévés György vagy a tájépítész Bardóczy Sándor, az urbanista Gauder Péter vagy Lányi András filozófus.

    Így írtak a tiltakozók: A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.

     

    Körmendy Imre építész, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke pedig egyenesen arról beszélt, hogy vannak városok – mint Róma vagy Washington D.C. –, ahol nincs helye toronyházaknak, és Budapest is ilyen. 

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Toronyház vita (2021. 07. 22.)

    Toronyház vita (2021. 07. 22.)

    Toronyház-vita: A korszerűség jelképe? (epiteszforum.hu)

    Dr. Schneller István, építész-urbanista

    2021.07.14.

    A magasházakról, felhőkarcolókról szóló vitában nagyon nehéz új érvet mondani, hiszen a rendszerváltozás óta elmúlt 30 évben, az időnként fellángoló, majd elcsituló vitában szinte minden támogató és ellenző vélemény elhangzott már, nem is egyszer. Jómagam is többször hozzászóltam a vitához, és megbízója, sőt egyik készítője voltam a „Magasépítmények Budapesten" c. azok elhelyezhetőségét és szabályozási javaslatát megfogalmazó, 2002-ben készült átfogó koncepciónak. Az ebben megfogalmazott gondolatok nagyrészét – 20 év után – ma is érvényesnek tartom, s e gondolatok – kisebb módosulásokkal – megjelentek a 2015-ben jóváhagyott településszerkezeti tervben is. Nem csoda ez, hiszen egy város életében a 20-30 esztendő egy emberi élet hozzávetőlegesen 2-3 évének felel meg, tehát meglehetősen rövid idő, ami a lassan alakuló épített környezet világában semmiképpen sem jelenthet elavulást. Mindezt azért kell leszögezni, mert a mostani vitát felélesztő – az átfogó koncepciót erőszakosan felülíró – MOL torony esete újra felveti a kérdést, hogy az esetlegesen épülő toronyházak, felhőkarcolók milyen hatást gyakorolnak a város egészére. Jóllehet, többen is felemeltük a szavunkat az önkényes döntés ellen, a torony épül és precedenst teremthet az őt esetleg követni akarók számára.

    Az urbanisztikában és építészetben az elmúlt 100 év alatt megannyi karta született, amelyek bár tartalmaznak születésük óta meghaladott gondolatokat, mégis számos olyan a közösség érdekeit képviselő, a nyers gazdasági, politikai erőfitogtatás elleni elvet tartalmaznak, amelyeket hosszú távon is célszerű lenne betartani. 1999-ben részt vehettem az UIA nemzetközi építész szövetség 20. kongresszusán Pekingben. Ott a számomra legemlékezetesebb előadást Charles Corea világhírű indiai építész – Új-Delhi egyik tervezője – tartotta. Lényegi mondanivalója az alábbiakban foglalható össze: a városok tervezésénél, alakításánál jól tudjuk, hogy mit kellene tennünk, de a valóságban annak éppen ellenkezője történik. Régóta tudjuk, hogy a magasházak helyett nagy sűrűségű de alacsony beépítéseket /high density low rise/ kellene szorgalmaznunk, de épülnek a különböző funkciójú tornyok. Régóta ismert, hogy a kötöttpályás közösségi közlekedés a városok jövője szempontjából kulcsfontosságú, de rendületlenül építjük az autópályákat. Régóta tudjuk, hogy nem monofunkciós elkülönülő városi területeket, hanem vegyes, kevert funkciójú, kis közlekedési igényű városrészeket kellene kialakítani, mégis épülnek egymástól elkülönülő, egy funkciós lakó- munkahelyi- és fogyasztói területek, amelyeket mostanában elegánsan tematikus parkoknak nevezünk. E szavak mostani vitáinkban is figyelemre méltó gondolatokat tartalmaznak.

    Globalizált világunkban a nagyság önmagában értéknek számít, és kiemelten a nagy épület, épületegyüttes szinte minden vonatkozásban teret nyer. Nemcsak óriási óceánjárók vonulnak a tengereken, vagy éppen kamionvonatok az autópályákon, de hatalmas tájromboló logisztikai és elosztóközpontoknak nevezett lebutított fém dobozok jelennek meg legszebb tájainkon, s ugyanígy város a városban méretű építmények hagyományosan történeti városainkban is. A nagy méretű építmények között az egyik a magasház vagy felhőkarcoló. Úgy tűnik az emberiség a nagy méretektől, a kiterjedéstől és a sebességtől várja a megváltást.

    Persze a nagy méret önmagában is érdekes lehet. Rem Kolhaas korunk egyik sztárépítésze, egyenesen az unalomba fulladó modern építészet egyik lehetséges kiútjának tartja a nagy épületet. És valóban, egy rendkívüli nagy kocka, vagy éppen egy gúla sokkal inkább kivívja figyelmünket, mint hétköznapi másuk. Mindebben rejtetten a monumentalitás iránti igényünk, tiszteletünk jelét is láthatjuk.

    Félreértés ne essék, a monumentalitás iránti vágy ősi emberi jelenség, végighúzódik az építészet egész történetén. Az építés-építészet kezdeteinél két elemi igény munkálkodott. Az egyik az emberi hajlék létrehozása, a legegyszerűbb anyaghasználattól, a legkifinomultabb eszközökig. A másik a mindenkori ember számára kiemelkedően fontos hely megjelölése. Ez utóbbi mindenképpen összefüggött a vertikalitással, a felegyenesedő ember számára spirituális jelentéssel is bíró függőleges iránnyal. A magasba törés látszik a szent hegyet formázó sírdombok, a szent fák körzetének kiemelése, a piramis és toronyépítők munkája nyomán. Persze jó emlékeznünk arra, amire Mircea Eliade vallástörténész felhívja a figyelmet, hogy a magasba törő jel nem pusztán geometriai közép megjelölésére szolgál, hanem egyúttal axis mundi, világtengely, amely összeköti az eget a földdel, azaz egy társadalom hitvilágának megjelenítője, sokszoros szimbolikus tartalommal bír, így transzcendens jelentése van, az istenire is mutat.

    A mai világ leginkább látható istene, a pénz, a sebesség és a korlátlan növekedés szentháromsága. A Chicagóban és New Yorkban megszületett felhőkarcoló már születése pillanatától ehhez az istenséghez kötődik. Az első felhőkarcolók kimondva-kimondatlanul a business katedrálisai kívántak lenni. Elég csak egy pillantást vetni a Chrysler Buildingre, hogy lássuk az erőfeszítést. Amerikának nem voltak gótikus katedrálisai, ezért az első felhőkarcolók ezért is tudatosan felvállalták a székesegyház tornyához, sőt a bábeli toronyhoz, a lépcsős piramishoz való hasonlóságot. A felhőkarcoló a bábeli torony bibliai mítoszát felvállalva született, még akkor is, ha létrejöttéhez szükségesek voltak technikai vívmányok. Az acélszerkezetű vázas építés, a gyors függőleges közlekedést lehetővé tévő liftek csoportja, s a telefon a megvalósítás segédeszköze volt.

    A toronyépület a siker mámorában az amerikai nagyvárosokban megsokszorozódott. Ez vált az Amerika dominálta világban a modern város jelképévé, ezzel járult hozzá Amerika a városfejlődés évezredes drámájához. Megszületett az izgalmas, sőt őrületes New York, amely azután követendő példává vált, a világ többi részében is.

    A felhőkarcolók útja Európába nehezebb volt, mint az úgynevezett fejlődő világban. Európa eleinte megpróbálta megtartani a magasba törés eredeti spirituális értelmét. Az első felhőkarcoló tervek keresték a vertikális jel közösségi értelmét. Eleinte a népek palotája, egyetem vagy kulturális központként akarták létrehozni vagy éppen a meglévő városszerkezet kiemelkedő pontjait hangsúlyozni velük. Később a magasházas csoportok esztétikai komponálására törekedett az öreg kontinens. Így jött létre többek között a La Defense Párizs mellett, de a frankfurti magasházas együttes kompozíciós elvei is így születtek.

    Az esetlegesen, csoportképzésre alkalmatlan, nem tudatos városfejlesztési koncepciók alapján épített felhőkarcolók bántóan megzavarják a hagyományos európai város képét. Gondoljunk csak a párizsi Montparnasse toronyra, a barcelonai londoni uborka Jean Nouvell-i hasonmására, vagy éppen a Bécs történeti városrészeihez közel épült felhőkarcolókra, de ilyen a mi MOL tornyunk is.  Az ilyen esetlegesen megvalósult felhőkarcolók úgy állnak a kialakult történeti európai városképben, mint tehénen a gatya. Esetleges elhelyezkedésük, magányos alakjuk erőtlen kísérlet arra, hogy az Amerikából elszármazott előd szimbolikus jelentését utánozza. Izzadságszagú erőlködés, hogy jelképet állítson a gazdaság vélt vagy valós erejének.

    Az ilyen magasházak, szoliter felhőkarcolók közösségi haszna, jelképes ereje a nullához közelít. Amellett, hogy egy cég marketingjét jelzik, a város egyébként egyedi és ezáltal közösségi értéket képviselő szövetét, sziluettjét megtörik. Ehhez a károkozáshoz képest újdonság erejük elenyésző. Észre kellene venni, hogy az építészeti érték, de még az újszerűség sem függvénye a puszta nagyságnak, a kiterjedésnek.

    Városainkban élhető környezeteket, a házak között kialakuló nívós köztereket, s nem pedig „város a városban" jellegű, a tényleges közterületeket elrabló nagy létesítményeket kell kialakítani. Mindez nem jelenti azt, hogy a város látványát, sziluettjét mintegy simára kell borotválni. A magassági változatosság mindig is hozzátartozott a városképhez. A változatos magassági viszonyokat Budapest esetében a domborzati adottságok, a természetközeli elemek városközponthoz való közelsége, a történeti építészet hangsúlyos elemei biztosítják.

    A kérdés nem az, hogy Budapestnek szüksége van e felhőkarcolókra, mert erre az egyértelmű válasz, hogy nincs.  A korszerűség jelképe nem a minél magasabb ház. A kérdés az, hogy lehet-e, érdemes-e Budapesten felhőkarcolót építeni, s a választ csak egy nagyon tudatos városfejlesztési koncepció adhatja meg.


     

    Mit szimbolizál a MOL torony? (építészfórum)

    Dr. G. Szabó István, mérnök, c. egyetemi docens

    2021.06.16.

    Immár – egy időre legalábbis – visszavonhatatlan, egyben meghökkentő látványelemként kezd a legváratlanabb helyszínekről felsejleni fővárosunk látképében az épülő és végleges magasságát 2021. áprilisában, a fotók készültekor még el sem érő MOL torony. „Tájseb", ahogy 2017-ben egy befolyásos kormánypolitikus jósolta.

    Egy magasház a legtöbb esetben puszta fizikai létezésén túl is kétségtelenül erős szimbolikus horderővel bír, és különösen igaz ez a MOL toronyra, melynek kapcsán számos releváns nyilatkozat hivatkozik konkrétan is a ház szimbolikus jelentőségére.

    Egy épület egyúttal üzenet is a jövőnek. Üzenet a korról, amiben épült, az építés körülményeiről, az építtetőkről, a társadalomról. Vegyünk hát sorra néhány jelképelemet, és próbáljunk meg válaszolni a kérdésre: mit üzen a jövőnek, mit szimbolizál a MOL torony?

    • Mindenekelőtt azt, hogy a XXI. század elejének Magyarországán a kiemelkedő pénzügyi és lobbi erő szinte korlátlan lehetőséget biztosít egy akarat keresztülvitelének. Hiába volt a számtalan szakmai ellenérv, a világörökségi látkép féltése, a jogi kiskapuk nagyra nyitásával, a korábbi építési magassági korlátok átírásával, megnövelésével majdhogynem akadálytalanul és jogszerűen kapott szabad utat a 120 m-es monstrum építése.
    • Szimbolikus maga a 120 m-es méret más okból is: nagyjából ennyi a távolság a torony és a Hungária körgyűrű középvonala között. A körgyűrűn belül ugyanis 30 m-es magassági korlátozás van (még napjainkban legalábbis) érvényben.  A XXI. század Magyarországán tehát elegendő ez a 120 m-nyi távolság, hogy a 30 m-es magassági korlát mintegy négyszeresét meghaladó magasságú épület úgymond máris jogszerűvé és építési engedély-kompatibilissá váljon.
    • A torony szimbólum abban az értelemben is, hogy hiánya nyilvánvalóan nem volt feltétele annak, hogy a MOL régiós vezető céggé váljon; a vállalat a korábbi épületekben, irodákban végzett munka eredményeként lett a régió egyik jelentős középvállalata.   
    • Mindenképpen (negatív) szimbolikus jelentőségű az is, hogy (némi képzavarral élve) az „olajipar alkonyának hajnalán", a megújuló energiatermelés minden kétséget kizáróan visszafordíthatatlan térnyerésének XXI. századában az olajipari nagyvállalat egy olyan tornyot emel (mementóként? az olajipar környezetkárosítására emlékeztetve?), amihez több tízezer m3 vasbeton szükséges, mindehhez felhasználva sok-sok ezer m3 cementet, melynek előállítása az egyik legjelentősebb karbonlábnyomú technológia. Szomorú tény, hogy míg Berlinben vagy Bécsben napjainkban egy legalább részben fa alapú anyagokból épülő magasház építése a „menő" hír, Budapesten ugyanekkor még egy cementfaló betonmonstrum jelképezi a környezettel való „felelősségteljes" kapcsolatunkat.
    • Szimbólumértékű az is, ahogyan a „kinek van nagyobb" ősi erődemonstrációs versengés megjelenik a MOL torony építése kapcsán. Bár nemzetközi viszonylatban ez a tornyocska a futottak még kategóriába sem kerülhetne be (150 m alatt lévén, nem is nevezhető felhőkarcolónak), a „kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk" vonalon haladva minden bizonnyal önelégült módon örülnek majd a megvalósításban részt vevők, hogy „na, mi építettük fel Budapest első 100 m-nél magasabb épületét". (Nem minden ok nélkül hallottam ezek szerint valamikor egy építésztől a mondást, hogy „Vigyázni kell az építészekkel, mert szeretik a betont!") Holott az emberi nagyság sokszor nem abban nyilvánul meg, amit megteszünk, hanem abban, amit megtehetnénk, de mégsem tesszük (emlékeztetőül, az úriember anekdotabeli meghatározása: tud szaxofonozni, de nem teszi…).
    • Sajnálatosan jelképértékű az is, ahogyan a hazai építész- és urbanista közösség egy jelentős részének szakmai érdekérvényesítő képessége hasonlóképpen sajnálatosan jelképértékű volt a MOL torony körüli engedélyezési folyamatban. Még annyit sem sikerült elérniük a szakmai alapon érvelőknek, hogy a torony építési helye legyen valamivel „hátrább vonva", távolítva a Duna parttól, hogy a Gellért-hegy takaró hatása jobban érvényesüljön a Duna belvárosi szakaszáról nézve.  
    • És szimbólumértékű az is, ahogyan a vonatkozó honlap (molcampus.hu) a látványterveken keresztül próbálja sugallni azt, mennyire „jelentéktelen" a torony városi panorámára gyakorolt hatása. Szinte művészi példa a látványtervekkel való manipulálásra, ahogyan a „Margit híd budai hídfő" c. látványterv és a körvonalazódó valóság viszonyul egymáshoz.

     

    Toronyház-vita: ”Egy fecske nem csinál nyarat” (építészfórum)

    Fegyverneky Sándor, korábbi országos főépítész

    2021.07.21.

    ('Felelet': Csak a cikk végét másolom ide, akit érdekel, elolvassa eredeti helyén…)

    Tudom, hogy az építészek körében nem szexi a magasház, de az első és sokáig az egyetlen ilyen budapesti épület ügyében legyünk türelmesek, toleránsak. Aki teheti, legyen büszke, hogy még ilyet is tudunk építeni, és ha kész, menjünk fel a tetejére!

     
     

     

    'Felelet': Szerintem éppúgy kell lebontani, mint a Lenin-szobrot. Ugyanazt jelképezi, csak nagyobb kárt okoz és drágább.

     

  • Zach Bush interjú környezetszennyezésről, járványról (2021. 01. 07.)

    Zach Bush interjú környezetszennyezésről, járványról (2021. 01. 07.)

     

    Zach Bush

    video öt rész 2020.09.18.- 2020.10.24.

    (vastag kiemelések: 'Felelet')

    Szöveges változat forrása itt. video itt is.

    Del Bigtree: A következő vendégem annyira fontos... Már volt lehetőségem interjút készíteni Zach Bush-al, több előadását is láttam és álltunk már közösen is színpadon. Zach egy híres, több szakvizsgával rendelkező belgyógyász, hormontan szakértő, végstádiumú betegek gondozója. Tanítása kihangsúlyozza, hogy el kell szakadnunk a kémiai alapú mezőgazdaságtól és orvoslástól. Folyamatos munkája utat mutat a fogyasztóknak, a gazdáknak és a mamutvállalatoknak, hogy együtt dolgozzanak egy egészséges jövőért mind az emberek, mind a Föld számára. Ha törődsz az egészségeddel, gyermekeid egészségével, nagyszüleid egészségével és a jövő generációival... Ha szíveden viseled a Föld sorsát, ha tudni szeretnéd, hogy mi folyik itt... akkor remélem, hogy rászánod az időt és figyelsz ezen interjú minden pillanatára... mert hiszem, hogy ez az a beszélgetés, mely elvezet minket abba a jövőbe, mely fényt visz oda, ahol eddig sötétség volt... Mint az az erőteljes és érzelmes kijelentés attól a nővértől, akit az előbb azt mondta: Megoldások, megoldások vannak előttünk! Hiszek abban, hogy egy nagyszerű világ vár ránk... és remélem hogy élvezni fogod ezt az elképesztő interjút Zach Bush-val!

    Hey Zach! Szeretetném megköszönni hogy itt vagy és ránk áldozod napod egy részét. Mindketten szerettünk volna személyesen találkozni de kiderült, hogy ha Hawai-ra mennék, 14 napig karanténba kellene vonulnom és...

    Zach: Biztos nagyon utálnád...

    Del Bigtree: Dehogy, imádnék fogoly lenni Hawai-on... szörnyű lenne! De keményen dolgozom a műsoron és tudod, folytatnom kell a munkát, melyet csinálunk... természetesen megvizsgáltuk a lehetőségeket és mivel te nem tudsz egyenesen Texas-ba repülni, hanem érintened kellene Kaliforniát vagy Washingtont és így te is karanténbe kerülnél kb. 14 napra... így hát úgy döntöttünk, hogy online beszélgetünk. Szeretném megköszönni Neked, hogy időt szakítottál ránk! Tudod, az egyik legnézettebb interjú amit valaha is készítettem a High Wire-n (Del Bigtree televíziós csatornája) az a beszélgetésünk volt, ami a bélflóráról és a kapcsolódásainkról a baktériumokhoz és vírusokhoz a Földön. Szóval igazán akartam ezt az interjút... De azon nézőinknek, akik nem ismerik a munkádat... Tudod... te vagy az a személy, aki – úgy tűnik – érti az óceánokat... a szénbányákat... a hoszpisz ellátást... (haldokló betegek gondozása) Segítenél megérteni, hogy e különböző ágak... érted, amik beágyazódtak a hátteredbe... Hogyan definiálnád a szakértelmedet?

    Zach: Épp most bukkantam rá egy remek szakkifejezésre a permakultúráról szóló írásokban, ez pedig „a természet tökéletes vargabetűi” és azt hiszem, karrierem legjobban ezzel írható le: a tökéletes vargabetű... A karrierem sokat kanyargott!

    Amikor először felfedeztem az egyetemi oktatási rendszert, eldöntöttem, hogy mérnök leszek. És aztán a drámában – melyet egyedül egy 18 éves fiatal tud megteremteni – darabokra tört a szívem egy párkapcsolat miatt... A legelső barátnőm volt... Annyira össze voltam törve, hogy halasztanom kelett egy évet a főiskoláról. Rögtön e döntés után felhívott a nagynéném és meghívott a Fülöp-szigetekre, hogy ott dolgozzak ott egy szülészeten... Soha életemben nem foglalkoztam orvoslással... Az ehhez legközelebb álló dolog talán egy mexikói árvaház tetőépítése volt, és ehhez hasonló dolgok......tehát már láttam egészségügyi létesítményeket ez előtt is... Megérkeztem hát a Fülöp-szigetekre és két héten belül a nőt, aki a 14. napos teszteket csinálta, egy családi tragédia visszasodorta Kanadába... És engem, a 19 éves kölyköt helyeztek a pozíciójába, hogy a 14 napos újszülöttek szűrését végezzem... És ez volt az a pont, amikor ráéreztem az élet csodájára és elköteleződtem az emberi biológiához vezető út mellett.

    Miután 6 hónapon át figyeltem, ahogy a gyermekek megérkeztek e Földre, képtelenségnek éreztem, hogy visszamenjek mérnöknek tanulni és arra gondoltam hogy inkább lennék sebészasszisztens vagy valami hasonló, és ahogy haladtam ebben az irányban, valaki azt mondta, hogy „Figyelj, Zach, csak egy évvel több és orvos is lehetsz és akkor sokkal több lehetőséged lesz!” Nos, aki ezt mondta, hogy ez csak egy extra év lesz, annak fogalma sem volt, miről beszél... 17 évvel később fejeztem be végre orvosi tanulmányaimat... mivel elvégeztem pár kapcsolódó szakképzést is... Szóval a Colorado Egyetem orvosi képzése után, ami egy rendkívüli utazás volt, imádtam az orvosi képzést, az iskolát – életemben először... Az első élményem, ahogy belemerültem az anatómiába és ez teljesen elkápráztatott... Hirtelen tudtam, úgy éreztem, hogy képtelen vagyok elfelejteni bármit is... Egyszerre mindennek értelme lett, hiszen leláttam egészen a rost szövetekig és ez... tökéletes! Mikor 4 hónapon át boncolsz egy emberi testet és azt képzeled, hogy megtanultál minden vénát, minden artériát, megismerted a nyirokrendszert, az összes ideget abban a testben... És az utosó dolog a sorban – érdekes módon – a kéz... mert ahogy boncolod a kezet, ez egy mindenen túláradó érzelmi tapasztalás, amire egyáltalán nem számítasz, mert épp leszedted az arcról a bőrt......és azt gondolod, hogy ez volt a legintenzívebb dolog, amit valaha is tettél, de valamiért... az emberi kézbe annyi emberség van kódolva... és ez egyszerűen lenyűgöző... Szóval az orvosi pályám, azt hiszem, egy 82 éves hölgy kezéhez vezethető vissza, amit felboncoltam... És ez a kéz olyan volt, mint az emberi bölcsesség egy régészeti lelete......e kéz ráncai és a többi jellemzője... És ez arra inspirált, hogy mély kérdéseket tegyek fel és nagyon kíváncsivá tett, hogy mit is jelent embernek lenni... Mit is jelent, beburkolva lenni e szövetek valóságába...

    Ezért elkezdtem belgyógyászattal foglalkozni... És azt hittem, hogy ettől fogom megérteni az emberi létezés teljes mátrixját. Ez az a képzés, mely az alapja minden szakágnak, a kardiológiának, urológiának , az összes különféle szakágnak. És ezen út végén a belgyógyászat rezidens vezetője lettem a virginiai egyetemen és egy éven át tanítottam belgyógyászatot és ráébredtem, hogy épp csak a megértés legfelső rétegét érintem, hogy hogyan is történnek a dolgok a biológiában. Sokat tanultam a betegségekről, de nem értettem, miért történik az élet? Annak ideján hallottam a belső elválasztású mirigyek rendszeréről és ez ott lapult az agyam hátsó részében, hogy talán ez a titok, az emberi test titkos nyelve, talán ezek a hormonok kordinálnak 70 trillió sejtet! És ennek az utazásnak a végén a rákkutatásban találtam magam, kemoterápiás fejlesztésekben, és akkor ébredtem rá, hogy soha nem volt még olyan rákos eset a történelemben, amelyet a kemoterápia hiánya okozott! És ráébredtem, hogy zsákutcába kerültem és hogy ez sosem fog elvezetni a probléma gyökeréhez.

    Ezek után a hoszpisz és pallatív ellátásba kerültem, remélve, hogy talán így nem fogok ártani és betarthatom a hippokratészi eskümet... és tanulhatok életről és halálról... És ez egy csodálatos zárszava lett azon tapasztalataimnak, melyek a fülöp-szigeteki újszülöttekkel kezdődtek és a hoszpiszban egyértelműen egy második születés történik...

    És ez az élmény hozott ki végül a végstádiumban lévő betegek gondozásából, mert kezdtem ráébredni, hogy többet akarok tudni az életről és ehhez a táplálkozást kell tanulmányoznom. Alapítottam hát egy táplálkozási központot 10 évvel ezelőtt és elindítottam a mikroflórát kutató saját biotechnológiai laboratóriumomat 8 éve, mert felismertem, hogy nem az endokrin rendszer az ember biológiai nyelve és koordinációs rendszere... Hanem a mikroflóra, azok a baktériumok és gombák, amikkel együtt élünk! Ez az élet kommunikációs hálózata és ez volt az én izgalmas utazásom az elmúlt 8 évben, ahogy belemerüljek magába a bélflóra életébe.

    Del Bigtree: Azért is akartam veled találkozni, mivel útjaink itt és ott már kereszteződtek egyes előadásainkon. De te nem olyan valakinek tűnsz, aki más szekerét tolja.Neked egyedi perspektívád van és azt remélem, hogy te valahogy a saját nézőpontodat tudod adni a COVID-19-ről. Tudom, hogy elfoglalt vagy, így nem hiszem, hogy láttad volna az adásaimat, és én sem tudom hogy te mit mondtál erről nyilvánosan, így én most csak nyitott maradnék, mert már megfigyeltem hogy oly módon rakod össze a gondolataidat, hogy azok jól rezonálnak... Mi a meglátásod a COVID-19-ről és erről a tapasztalatról, amit mi mind megélünk együtt globálisan?

    Zach: Hogy erre alapos választ adhassak, kissé hátra kell lépnem a jelen szituációtól. A vírus keresztül fog menni a populláción és akárcsak az összes többi koronavírus, amit láttunk és amelyek széles körben eredményeztek halálozást, és eltűntek 2 éven belül. Az első a SARS volt és nem volt oltás, nem volt semmi, egyszerűen nyájimmunitást fejlesztettünk ki vagy valamilyen módon eltűntek azok a biológiai organizmusok, melyek előállították e vírust. Így történt 2002-ben, a vírus eltűnt, ez volt 2003-ban, akkor is eltűnt... MERS járvány volt 2012-2013-ban, az is eltűnt... Nem volt védőoltás, ezek a dolgok végigsöpörtek a környezetünkön és mi új történeteket kreálunk néhányukról... SARS, MERS, COVID, de ha visszatekintesz 1976-ra, amikor a vírusos tünetek terén hatalmas kiugrás volt és elkezdtük megfigyelni, ahogy a vírusok fajok között ugrálnak, ahogy igazán furcsa dolgokat kezdenek csinálni genomikailag... 12800 újonnan felfedezett vírusunk volt akkoriban és ezek csak azok, amiket addig feljegyeztünk és kategorizáltunk. És valószínűleg ennek a százszorosa, tízezerszerese vagy akár a tízmilliószorosa létezik, amelyet még nem ismertünk meg. Az atmoszférában, a talajban és a vízben lévő genomikai információk mennyisége messze túlmutat a szuperszámítógépeink elemzői kapacitásán és amikor valaki egyszer csak előáll és azt mondja: Itt egy új vírus!!! Az első gondolatom az, hogy honnan a pokolból gondolja, hogy ez valóban új? Milyen adatok támasztják ezt alá? Rögzítetted a bolygó vírus-genomját már ezelőtt? És a válasz, hogy ez teljes képtelenség! 10^31 (hatvány) vírus van a levegőben ugyanennyi a vízben és 10^30 vírus van a talajban. Vagyis körül vagyunk véve, konkrétan elnyeljük, belélegezzük, a bőrünkön, a fülünkön, az orrunkon, a rendszereinken át... A genomikus információk felszívó gépei vagyunk eredetünk óta, sőt jóval eredetünk előtt is amikor a genomikus milliőben úszkáltunk.

    Szóval nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy azt mondhassuk, BÁRMI ÚJ is van a nap alatt, mert valószínűtlen, hogy a Föld ne látta volna ezt már valamikor ezelőtt. Már túl van 6 nagy kihalási hullámon, mi éppen a 6. közepén vagyunk... Voltak már katalisztikus események ezen a bolygón, kontinensek emelkedtek és süllyedtek el, voltak rendkívüli klímaváltozások... Az egész bolygót jég borította egy időben, és aztán a jég felszívódott és megemelkedett az óceánok vízszintje és voltak jelentős vulkanikus események is, melyek befedték az eget kénvegyületekkel és mérgező savakkal... Ez a Föld egyenesen kataklizmikus események történelme! Jelenleg az emberi faj jelenti a kataklizmát a bolygón, és tisztában kell lennünk ezzel a szerepünkkel PONT MOST, mint pusztító erők vagyunk a bolygón és a biológiát az alapjaibab manipuláljuk... És igazán nem csodálkozhatunk, amikor összeomolni látjuk a saját egészségünket... Ez a tudományosan leginkább megjósolható dolog, amit te is megtehetsz...

    A mi csoportunk igazán kicsi, én egyéni-vállalkozó tudós vagyok... Saját magam finanszírozom kis laboratóriumomat, azért tevékenykedünk, mert ez érdekes és érted, még ha a kihalásba is menetelünk bele az emberiség maradékával... Tegyük ezt nyitott szemmel, ünnepelve a szépséget amiben létezünk. Az élet elképesztően csodálatos, és én beleérteném ebbe a vírusokat is, mint ennek a szépségnek egy különleges esetét...

    Létezik egy genomikus nyelv ezen a planétán amit vírusoknak neveztünk el és amit – úgy gondolom, hibásan – a mikroflóra részének gondoltunk és így ellenségünkké tettük őket. Kreáltunk egy történetet, ami kiátkozza a genomikus nyelvet... az élet nyelvét... A történet, melyet újra kell írnunk, az az, hogy az élet őrülten csodálatos és alkalmazkodó és mindig regeneráló és mindig a következő megoldást keresi. És a megoldás keresése és az alkalmazkodás módja a vírusokon át vezet. Így csináljuk. Az élet mindig is így csinálta.

    Ha egy vírust hibáztatsz, akkor magát az élet nyelvét hibáztatod!

    Del BigTree: Teljesen zavarbaejtő, amit mondasz, legalábbis az átlagember számára! Hogy érted? Hiszen nekünk azt mondták, hogy a vírusok az ellenségeink, Hogy megállítottuk, az oltások megállították a kanyarót, legyőztük a gyermekbénulást, a himlőt! Ezek a betegségek embereket öltek! Hogy érted, hogy a vírusok nem rosszak? Hogyha belegondolok... Mit tudsz mondani a gyermekbénulásról, mit mondasz ezekről a halálos betegségekről, amelyeket az orvostudomány korábban megállított, hogyan mondhatod, hogy a vírusok szépek, mit jelent ez? Milyen kölcsönhatásban vannak a testemmel, hogy ebben bármilyen szépséget is megláthatnék?

    Zach: Amikor egy fertőzést látunk, legyen az HIV vagy AIDS, vagy egy kis baktérium, amit bacilusnak nevezünk, ami TBC-t okozhat, vagy ez a COVID helyzet is egy remek példa arra, amikor kölcsönhatásba lépünk a mikrobiális világgal, amit úgy írhatunk le, mint egy „talaj” vagy egy ökoszisztéma tapasztalása. És ez az ökoszisztéma hatalmas, amikor egészséges állapotban vagyunk! Ez az ökoszisztéma mindig alkalmazkodik és igazodik a stresszorokhoz. Amikor azt látjuk, hogy egy mikroba járvánnyá válik egy területen, – és erre kiváló példa a gyermekbénulás, vagy a HIV is egy nagyszerű példa erre most – szóval lokális területken, ahol a vírus nagy mennyiségben jelen van, ott nagy valószínűséggel emberi alkalmazkodást láthatunk abban környezetben. Az a mikroba bekerül az emberekbe, így néhány ember azok közül, akik a járvány-sújtotta területen élnek, a gyermekbénulásnak nevezett betegséget fogják mutatni, de sok-sok ember azon a kicsi populáción kívül, akik betegek lesznek, szintén ki vannak téve a gyermekbénulás vírusnak, a vízhálózaton keresztül és más módokon, így ezek természetes elemei ennek a környezetnek.

    A HIV, úgy tűnik, rendkívül alul van diagnosztizálva. Van egy igazán érdekes tanulmány, amelyben 8000 egészséges embert vizsgáltak, akiknek korábban semmilyen fertőző betegségük nem volt, teljesen negatív volt a vérvizsgálatuk eredménye, és aztán elvégeztek a vérükben néhány száz ismert vírus örökítőanyagának elemzését és 42 vírust találtak ezeknek a teljesen egészséges pácienseknek a vérében! Akiknek semmilyen tünetük nem volt és sose volt fertőző betegségük, és negatív volt az antitest-szűrésük pl. HIV-re és hasonlókra. A kutatók elképesztő mennyiségű HIV és Hepatitis C virust találtak a vérükben és ezt mind egy tünetmentes populációban, amiből arra következtethetünk, hogy ezek a mikróbák részét képezik a mindennapi normál biológiai működésünknek (!!!)

    Időnként előfordul immunhiányos állapot, amely nem egy emberi tapasztalat, – majd mindjárt beszélhetünk arról mélyebben, hogy mi is az emberi immunrendszer – De ami ilyenkor történik, hogy van egy egyensúlytalan állapot, ami kialakulhat hirtelen ott, ahol ezek a mikróbák vannak, és ezekből nagyon sok van az emberi testben... Harmincezer baktériumfaj létezik és ki tudja, mennyi van a testben az 5 millió gombafajból, és ki tudja, mennyi van a 300 000 parazitafajból, Eddig nem igazán sikerült még megismernünk, hogy is néz ki egy egészséges emberi test „talaja”, de megvizsgálva az afrikai vadászó-gyűjtögető életmódú törzseket az amerikai bélflóra projekttel – amit Jeff Leach vezet – láthatjuk, hogy az amerikaiak most körülbelül a szükséges bélflórának csupán a 10 százalékával rendelkeznek! Tehát a bélflórájuk 90%-a hiányzik!

    És amikor pl. egy ökoszisztéma 90%-a hiányzik, akkor megjelennek a gyomok, és elburjánzanak e területen, pont úgy, mint ha pl. a kertünkben egy rotációs kapával minden növényt kiirtunk a talajból és tönkretesszük a kert egyensúlyban lévő ökoszisztémáját, akkor azonnal gazok fognak nőni, amik egész addig nem voltak ott, amíg megvolt a biológiai sokszínűség. Nem voltak láthatóak, de ott voltak és a magjaikból elegendő mennyiség volt jelen ahhoz, hogy amint lehetőségük nyílt nekik, amint teret nyertek, rögtön kihajtsanak. De ha megkérdezzük a regeneratív mezőgazdaságot végző gazdákat, rögtön kiderül, hogy soha nem a gyomok jelentik a problémát. A gyomok a biológiai sokszínűség összeomlásának a tünetei.

    És én ugyanezt mondanám a gyermekbénulásra, a HIV-re vagy a fertőzések bármelyikére. Amikor fennáll a biológiai sokszínűség, el tudunk érni egy homeosztatikus állapotot, ahol a több százezer fűfaj és növényfaj egy dzsungelben fenntart egy ökológiai egyensúlyt és nincs lehetőség arra, hogy felboruljon ez az egyensúly, hogy kiegyensúlyozatlanság legyen, vagy megbetegedés jöjjön létre. De ha kipermetezünk egy rakás Agent Orange-ot ebbe a környezetbe, vagy kiszórunk egy adag Roundup-ot vagy Glifoszfátot és elpusztítjuk ezt a dzsungelt, akkor egy nagyon felborult egyensúlyú rendszert kapunk és nőnek a gyomok... de nem a gyomok a probléma. Valójában a gyomnövények a megoldás részei! Tehát a gyomok, amiket a regeneratív mezőgazdaságban találunk, valójában a természet azon eszközei, amelyekkel helyreállítja az ökoszisztémát. Tehát a gyomoknak megvannak ezek a fontos korai funkciói az ökológiai rendszerben és ezek megreformálják a micélium hálózatait és a talaj intelligenciáját, amely képes majd újjáépíteni a baktériumok és gombák mikroökoszisztémáját, majd végül a csíranövényeket, és a biológiai sokszínűség újra visszatér a magbankból, amely ott rejlik mélyen a talajban és manifesztálja magát.

    Így ha abbahagyjuk a talaj háborgatását és megengedjük, hogy az visszaálljon az eredeti állapotába, ha abbahagyjuk a szántást, a permetezést és hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát, láthatjuk, hogy megjelennek azok az őshonos gyepek, amelyekről azt gondoltuk, hogy 200 évre kihaltak. Nincs szükség arra, hogy fűmagot vessünk, mert a talaj mátrixából visszaszivárog maga az élet és a biológiai sokszínűség. E folyamatban a gyomnövények lépésről-lépésre a biodiverzitást teremtik meg.

    Amikor egy felborult emberi mikroflórával van dolgunk, ahol kivesszük az embert a természetes vadászó-gyüjtögető egyensúlyi állapotából mely harmóniában van az ökoszisztémájukkal, és egy faluba kényszerítjük őket, ahol a víz ürülékkel szennyezett és nem férnek hozzá friss vízhez és elpusztítottuk az összes legelőjüket és e legelők sokféleségét a falujukban... Most a halott agyagon járnak, agyagból taposott kunyhókban élnek... Minden kapcsolatukat elvesztették a talaj mikroflórájával... Ez a kezdete a járványoknak! Ekkor látunk felborult egyensúlyi állapotokat! És a tuberkolózis egy kivételesen jó példa arra az állapotra, amely nem jelent meg egészen az ipari forradalomig és hirtelen Londonban és New Yorkban felütötte a fejét a tuberkolózis helyi jelensége a városokban, mivel annyira elszakadtunk a kiegyensúlyozott ökológiától, a harmonikus környezettől...

    így a tuberkolózis vagy a COVID vagy bármilyen mikroba, amire rámutatsz – a lime kór egy nagyszerű példa erre – az nem kór, az csak a gyom! Egy organizmus, ami helyet talált magának a károsodott ökoszisztémában és csak teszi a dolgát, hogy visszaépítse a biodiverzitást. És minket, orvosokat, arra tanítottak, hogy megöljük őket... A farmereket is arra tanították, hogy elpusztítsák őket! Így rohanunk és megöljük az összes gyomot és aztán csodálkozunk, hogy jövőre miért lesz belőlük még több és hogy a növényeink miért teremnek kevesebbet a következő évben. Így egyre több nitrogén műtrágyát és vegyi anyagot kell használnunk és a növényeink egyre gyengébbek lesznek, egyre érzékenyebbek a kártevőkre, tehát dobunk rájuk még több gyomírtót, még több permetezőszert, és belekerülünk ebbe az ördögi körbe…

    És aztán csodálkozunk, hogy a krónikus betegségben szenvedő gyermekek száma miért emlekedett 1,2%-ról 52%-ra a legutóbbi orvosi szűrések alapján... 1.2%-ról 52%-ra az 60-as évektől számítva! Tehát mi hozta létre az elmúlt 50 évben ezt a járványát a biológiai veszteségnek a gyermekeinkben és a termőhelyeinken? És a válasz erre: a háború a mikroflóra ellen! Így amikor valaminek – legyen az COVID vagy HIV – az emelkedését látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy nem a HIV volt a probléma, hanem az intelligenciánk hiánya testünk „talajában”, kertünkben és a földjeinkben... Hogy tönkretettük azt a mikrobiális sokféleséget, amely kiegyensúlyozott ökoszisztémához vezetne. És kórokozóknak hívjuk őket... Veszélyes csírának nevezzük őket... Pedig ők az idők kezdete óta itt vannak valamilyen formában...

    És a koncepció, hogy ezt militarizáljuk… Az ember meg sem közelítheti a biodiverzitás sebességét, a vírus változatosságát. Annyira gyorsan szaporodnak, olyan gyorsan változtatják genomikájukat, hogy nem tudunk lépést tartani ezzel. Nincs olyan laboratórium a világon, amely a természetnél gyorsabban dolgozna. A természet egy gyönyörű alkalmazkodó gép!

    Del BigTree: Nos, ez a válasz máris elvezet a következő kérdésemhez... Vagyis hogy ez, amiről most a médiában sokat beszélnek, hogy vajon ezt a vírust egy wuhani laboratóriumban hozták-e létre, vagy egy észak-Karolinai laborban és az jutott el Wuhanba? Ez a vírus vajon egy biológiai fegyver-e, és tényleg ember hozta-e létre? Tudod, hallottam már, hogy a tudósok azt mondják, hogy ezeket a vírusokat szaporítják, átalakítják, fejlesztik, tudományos kutatásokban, és kérdéses, hogy ezt szabadna-e csinálni vagy sem, Ezt „funkciónövekedés”-nek nevezik, amiről napjainkban sokat hallunk. Létrehoznak ilyen „funkciónövelt” vírusokat... Tegnap hallottam, ahogy egy tudós azt mondta, hogy használják ezt a funkciónövelés-módszert és 8 milliószor gyorsabban tudják megváltoztatni a patogéneket, mint ahogy az a természetben magától megtörténne. És úgy tűnik, te pont az ellenkezőjét állítod. Te hogyan látod ezt a kérdést? Ezt ember hozta létre és talán emiatt lehet esetleg halálosabb, vagy nem? Mi a te álláspontod ezzel kapcsolatban?

    Zach: Nos, a CDC weboldalán van egy népegészségügyi statisztika a légzőszervi halálesetekről – valószínűleg ez a legjobb hely, ahol tájékozódni érdemes – azzal kapcsolatban, hogy valóban világjárvány van-e? És nagy bizonyossággal mondhatjuk a CDC saját adatai szerint, hogy most nagyon alacsony a légúti halálozás, az egyik legalacsonyabb az elmúlt hét évben. 2017-ben nagyon komoly problémát jelentett a légzőszervi betegségek okozta halálesetek száma egy igazán rosszindulatú influenza törzs miatt, amely az egész világot bejárta és a halálozási aránya 7% volt A CDC ezt 2017 januárjában jelentette be és azt mondta, hogy katasztrofális influenzaszezon közeleg – és az lett! Láthatjuk, hogy a légzőszervi betegségek miatti halálozás száma szinte kilőtt abban az évben jóval magasabbra, mint általában az adott évszakokban lenni szokott, és ez a tüdőgyulladások minden típusára kiterjedt az influenzavíruson kívül más kórokozókra, de az influenza miatt volt ez a nagyon szignifikáns emelkedés.

    Idén nem láttuk ilyen nagy kiugrást a halálozások számát illetően, Nem volt több légzőszervi haláleset azon felül, amennyi az egyes évszakokban lenni szokott. Tehát minden évben vannak olyan kórokozók, amik ciklikusan keresztülmennek a népességen és a tüdőgyulladás végső fázisához és légzőszervi halálhoz vezetnek és nem jövünk rá, hogy mik is ezek, nem teszünk erőfeszítést arra, hogy megtaláljuk ezek genomikus okát vagy nincsenek meg hozzá a megfelelő laboratóriumaink. Ezért először is azt tudnám mondani, hogy nincs bizonyíték arra, hogy lenne az USA-ban valami súlyos és új betegség, ami egy bio-terror fegyver lenne. Ha emberek hozták létre ezt a vírust, akkor semmi okunk félni tőlük, mert nagyon rossz munkát végeztek, az influenza 3 évvel ezelőtt sokkal több halálos áldozatot követelt, mint most ez a betegség... Tehát ha ez egy biológiai fegyver, akkor az alkotói még nem igazán jók ebben a szakmában!

    Talán megölt pár embert. Az biztos, hogy haltak meg olyan emberek, akiknek jelen volt a COVID a vérében. De ahogy mondtam korábban, ha megnézzük a vér genomtartalmát 8000 embernél, akkor találunk bennük 42 gyakori vírust, beleértve például a HIV vírust is, ami meglehetősen gyakori volt a vizsgált populációban. Tehát ha elvégzünk egy vérvizsgálatot és azt mondjuk, hogy a PCR teszt alapján bizonyított, hogy a COVID DNS-e jelen van a véredben, akkor ezzel mindössze annyit mondtunk, hogy ez a vírus is része a „kertnek”, most már a COVID is részét képezi a „talajnak”.

    Hogy ez a COVID felel-e a tünetekért? Ez a mi értelmezésünk szerint lehetetlen. Mert amikor a Harvard elemzi a COVID-os haláleseteket, valójában arra jönnek rá, hogy a légszennyezés mértéke az, ami minden környezeti tényezőnél jobban megjósolja a halálozást, jobban, mint a vírus jelenléte! A halálozás attól függ, hány mikrogramm 2,5 nanométer alatti légszennyeződés van a levegőben, amit beszívunk, ettől fognak az emberek meghalni. És ez annyira erőteljes, hogy minden egyes plusz mikron...

    Egy évvel ezelőtt voltam egy wellness fesztiválon Sun Valley-ben és mindenkinek megmutattam, hogy a következő járvány pont Kína középső részén fog kitörni, és mutattam egy térképet a RoundUp permetezés mértékéről és mondtam, hogy pont itt lesz a járvány, mert itt van a természetes ökoszisztéma a legnagyobb nyomás alatt. Szóval ha egy tudós azt mondta tegnap, hogy e laborok 8 milliószor gyorsabbak a természetnél... A természet bármilyen sebességgel tud alkalmazkodni, amilyenre épp szüksége van, sokkal adaptívabb, mint amire a laboratóriumaink képesek, De azt kell mondjam, hogy az elmúlt pár ezer évben a természetnek eddig nem nagyon volt oka arra, hogy igazán gyorsan változtassa a genomokat... egészen mostanáig, amikor is ilyen méretűre nőtt az ipari mezőgazdaság, mint most. És jelenleg 2,25 milliárd kilogram (!!!) antibiotikumot öntünk a talajba minden egyes évben! Rendkívül nagy nyomás alá helyezzük a mikroflórát, ezért úgy hiszem, a mikroflóra gyorsítja a genetikai anyagoknak a termelését, amiket mi vírusoknak nevezünk, mert most gyorsabban kell adaptálódnia, mint bármikor az elmúlt 55 millió évben.

    Van egy erő a természetben, ami folyamatosan működik, s amit kihalásnak nevezünk, ami rendkívül sok adaptív információ kiáramlását idézi elő az élőlényekből és rá kell jönnünk, hogy mi is pontosan ezt tesszük! A bennünk lévő stressz rengeteg genomikus információt küld ki a testünkből. Ezeket vírusoknak nevezzük? Nem, ezeket exoszómáknak hívjuk, és különféle módon tudjuk őket kategorizálni, de igazából ezek csak nevek. A stressz hatása alatt lévő élőlények új genomikus információkat bocsátanak ki magukból és ez másodpercek alatt történik. Minden egyes másodpercben különböző mikro RNS-eket bocsátok ki magamból. A mikro RNS-em kipárolog a testemből, melyeket piciny exoszómák hordoznak, és ez nem egy teljes fehérjét kódoló gén, hanem egy piciny hírvivő, ami üzen az összes mikróbáknak körülöttem, a családtagoknak körülöttem, a háziállatoknak, a mellettem elsétáló embereknek, a körülöttem élő növényeknek... Folyamatosan genomikus információt közvetítek kifelé az aktuális stressz-szintemnek megfelelően. És minden élőlény a bolygón ugyanezt generálja!

    Most képzeld el, hogy 7 milliárd ember bocsát ki magából genomikus információkat! És képzeld el, hogy 1,4 quadrillió baktérium van a testeden, amelyek genomikus információkat bocsátanak ki! 30-50%-át a természetbe kijutó vírusoknak – attól függően, hogy melyik rendszerben vagyunk – baktériumok állítják elő, ezek bakteriofágoknak nevezzük. Tehát a baktériumok és az emberi sejtek is gyártják ezt a genetikai információt. Ha nem olyan genetikus információt gyártunk, ami egy vírusjellegű dolog exoszómája, akkor ezeket a mikro RNS-eket gyártjuk, amelyek egyfajta jelzőkészülékek. Ezeket gyakorlatilag kipárologtatjuk magunkból. Hogyan mondhatja egy laboratórium, hogy 8 milliószor gyorsabban tudja ezt elvégezni, mint egy összetett gazdaszervezet? Egy egész napon át tudnék ezzel vitatkozni, hogy fizikailag lehetetlen, hogy egy labor a természetnél gyorsabb legyen. Egy DNS lánc esetén képesek rá? Bizonyára igen, de egészen biztos, hogy amit csinálnak, az valamilyen intelligens módon kölcsönhatásba lép a környezettel.

    Gondoljunk például egy rakás sertés ürülékre! Amúgy ez a kedvenc mentális gyakorlatom... A legtöbb antibiotikumot felhasználó terület a fehérjetermelő húsiparban a sertés-ágazat, és a malacok ürülékét ma már veszélyes hulladéknak tekintik, szigorúan tilos államhatárokon át szállítani. Észak-Karolinában, ahol az ország legnagyobb sertéstelepei vannak, például a Smithfield és hasonlók, ott szó szerint sertésürülék-tavak vannak, gátakat, töltéseket építenek, hogy tárolni tudják ezt az ürüléket. Több száz millió gallon sertésürüléket, amit nem szállíthatnak el sehova, és a földbe sem áshatják el, mert veszélyes hulladék, csupán annyit tehetnek, hogy hatalmas mocsártavakban tárolják a sertésürüléket. És abban az ürülékben, ezt tudnod kell, egy kanálnyi mennyiségben körülbelül 10^15 vírus található, ez 15 nulla az egyes után! Tehát van egy hatalmas virális transzkripció gyár, többszáz-millió gallon ürülék, tele baktériummal, bakteriofágokkal, vírus-gyártósorok gépezeteivel. Egy ilyen sertésürülékkel teli tóban, ott ez a gyár, egy vírusgyár, sok-sok kvadrillió sejt genomikus módosításait előállító gyár, amik új vírusokat alkotnak, ellenőrzik a hibákat és aztán genomikus módosulásokat hoznak létre, akkor egy új fehérje alkalmazkodik és már van egy új vírus, vagy egy új virális genetikai elrendeződés, és aztán ez újra átalakul, megváltozik, és az a sebesség, ahogy mindez a sertésürülékben zajlik, az valami elképesztő! Hihetetlenül gyorsan történik...

    Szóval szívesen leülnék egy asztalhoz bármelyik kormányhivatalnokkal vagy laboratóriumi szakértővel és kihívni az illetőt, hogy „fogadsz-e arra, hogy a laborod jobb, mint egy rakás disznószar!” És úgy gondolom, hogy újra és újra azt fogjuk látni, hogy az utóbbi a jobb. A természettel nem tudjuk felvenni a versenyt alkalmazkodóképesség tekintetében, Azt hisszük, hogy mert mindenféle genetikus módosításokat végzünk, azt hisszük, hogy nagyon okosak vagyunk, mert genetikailag módosítottunk egy gént kukoricává vagy a szójababbá... Viccelsz? Az emberi genom 50%-a vírus, vírusokból lettünk összerakva, a genomunknak legalább a 10%-a retrovírus, mint amilyen például a HIV, A Víróma mechanizmusa épített fel bennünket! Tehát nem mondd nekem, hogy mert módosítottál egy gént, már az anyatermészet teremtőképességének a szintjén állsz! Épp csak a felszínt karcolgatjuk, hogy milyen is valójában a genetikai módosulás.

    És a természet elképesztő sebességgel és kapitalista szándék nélkül végzi a dolgát, így amikor hozzáteszünk ehhez egy pénzcsináló rendszert, a genetikai módosítások mellé, akkor megint megváltoztattuk a természetet, A természet erkölcsi világkép nélkül működik. A természetnek az a célja, hogy biztosítsa a biológiai sokszínűséget és fenntartsa az életet. A bolygó újra és újra bebizonyítja, hogy biodiverzitást akar és ennek érdekében folyamatosan létre kívánja hozni az életet egészen az idők végezetéig. Mi, emberek, ellene fordultunk annak a természetnek, amely eddig mindig a biológiai sokszínűség és a földi élet nyertesének bizonyult. S mi folyamatosan pusztítjuk őt...

    Del BigTree: Nos mindezek tudatában most térjünk át...

    Ugye beszéltük arról, miként kerültünk ide, hogy vírusokból vagyunk összerakva, és hogy vannak hatalmas sertésürülék-tárolóink, térjünk most át a COVID-19-re. Ugyebár említetted nemrég, hogy több mint egy évvel ezelőtt azt jósoltad valahol Közép-Kínában, azt hiszem, egy konferencián, valahol a Hubei tartomány területén, hogy ott fog megjelenni egy vírus, hogy onnan fog kiindulni a következő világjárvány. Sok ember mondja, hogy ez egyszerűen túl ironikus, hogy egy 4-es szintű laboratóriumunk van ott. Te mit gondolsz, mi a legjobb teória a Kína középső részén történtekkel kapcsolatban? Valóban innen ered a járvány és mi a helyzet a COVID-19-cel az általunk korábban megvizsgált vírusokhoz képest?

    Zach: Nos, a COVID-dal kapcsolatos tudomány gyorsan fejlődik, de hiba lenne azt mondani, hogy bármit is tudunk róla, és pont ezért frusztrál rettenetesen, amit a kormány és az egészségügyet szabályzó szervezetek, mint pl a CDC (Járványügyi központ) és a NIH (Nemzeti Egészségügyi Intézet) és a John Hopkins Egyetem, amely most nagyon rajta van ezen a témán, tehát vannak egyetemeink, amelyek kijelentik, hogy hány ember halt meg COVID-tól. De ez tudományosan lehetetlen, amit mondanak, hogy ilyen sokan haltak meg COVID-ban. Mindig van egy csomó ember, aki bizarr légzőszervi betegségekben hal meg. Úgy tűnik, van egy tünetegyüttes, ami rokonságban áll a COVID-dal, és az a tünetegyüttes egy másik koronavírusra emlékeztet minket, ami 2001-2002-ben volt, a SARS-ra. És a SARS leírása az orvosi szakirodalomban annyira elképesztő, hogy amikor olvassod e kezdeti tudományos tanulmányokat, amiket 2002-2003 körül publikáltak... miszerint a betegek elkékülnek, majd később tüdejük megtelik folyadékkal és meghalnak.

    Nagyon fontos az események sorrendje: először elkékülnek a betegek és utána lesz a tüdejükben folyadékgyülem. Tehát nincs légzési elégtelenség, amely ehhez vezet. És végül, amikor a folyadék már ott van a tüdőben, a betegeknél tüdőgyulladás alakul ki és meghalnak. Pontosan ez történik e COVID vírustörzs esetében is. Tehát egy újabb koronavírus, ami hipoxiával jelentkezik, amely a szövetek oxigénhiányos állapotát jelenti, ezért a betegek elkékülnek és igen alacsony lesz a vérük oxigénszintje, és mégis, sokan közülük első látásra egész jól vannak, nem veszik szaporán a levegőt, nincs semmilyen légzési nehézségük... És ezért az orvosok teljesen kiakadnak és próbálnak rájönni, hogy hogy lehetséges, hogy a beteg ott ül és beszélget velük, miközben rettentő alacsony az oxigénszintje, kék az arca és már sokszervi elégtelenség kezd kialakulni nála... A máj az első szerv... volt erről egy remek cikk, amikor megvizsgálták a betegeket, hogy mik voltak a kezdeti laborértékek annál az 5000 betegnél, akiknek COVID-szerű tüneteik voltak New Yorkban. Az 5000 beteg túlnyomó többsége még csak lázas sem volt, az átlagos testhőmérsékletük 37 celsius fok volt, ami egy normális testhőmérséklet, Tehát a betegek nem voltak lázasak és semmi jelét nem mutatták légzési elégtelenségnek, és mégis emelkedett májenzim-értékeikvoltak. Ez az egyetlen olyan laborérték, ami konzisztensnek tűnik mindenkinél. Nem volt magas a fehérvérsejtszámuk, ami egy vírusfertőzés esetén megemelkedne, a trigliceridszintjük sem volt magas, ami egy gyulladásos folyamatra utalna.

    Tehát nincs semmi ilyesmi leírva abban a cikkben, így azt mondom, mutassák meg nekem a bizonyítékot arra, hogy ezeknek a betegeknek valamiféle vírusfertőzésük van! Mutassák meg a bizonyítékot, hogy vannak jelek az immunrendszerben vagy máshol, hogy itt egy vírusfertőzésről van szó. Ehelyett a betegek a hipoxiába halnak bele, szöveti szintű oxigénhiányuk van, a szövetek ki vannak éhezve az oxigénre. És kiderül, hogy amikor hipoxiás állapot áll fenn és oxigénhiány van a tüdőben, akkor egy úgynevezett tejüveg-reakciót látunk (a tüdőrőntgen-felvételen), és folyadékgyülem kezd felhalmozódni a tüdőben a hipoxia okozta károsodás miatt, az oxigén hiány miatt. Az érrendszerben elkezd diszfunkcionálisan működni az endothelium (az erek belső borítása), ahol már nem lehet értágító hatást kiváltani, és elkezd romlani a vénás visszaáramlás és a vénás vér elvezetése. És mindez pangáshoz vezet, ami pedig vérrögök kialakulását eredményezheti. Tehát az egész szervezet, a máj, a vérkeringés és a többi szerv is, beleértve a tüdőt is, mind az oxigénhiány jeleit mutatja. És ez az egész pontosan olyan, mintha ezt az embert hirtelen felvinnénk a Mount Everest tetejére, mintha a tengerszinttől 5 perc alatt a Mount Everestre kerülne. Pontosan így néz ki a páciens. Tehát ez történt 2002-ben és most megint ez történik.

    Szóval mi ez az egész, ha semmi jel nem utal vírusfertőzésre, mi a fene történik és miért találunk a betegek némelyikének vérében COVID-ot? És úgy tűnik, az történik, akár a SARS halálozásokat vizsgáljuk, akár a COVID-ot, hogy a vérkeringésben bekövetkezik bizonyos események együttese, amelyek egy magaslati betegséghez hasonló károsodást vagy oxigénhiányos károsodást indukálnak az egész szervezetbe. És ha ezt a problémát nem kezeljük, akkor a páciensek tüdeje megtelik folyadékkal, hisz nem fordítottuk vissza a hipoxiát okozó folyamatot. Ha ezeket a betegeket lélegeztetőgépre tesszük, akkor valójában csak rontunk a helyzeten, mert a tüdőbe erőltetett nagynyomású oxigén nagyon ártalmas a tüdőszövetben, ha benyomjuk az oxigént és a véráram nem tudja azt megkötni, akkor ezzel nem oldottuk meg az oxigénhiányt és így oxidatív károsodást idézünk elő, amely gyulladást vált ki egy olyan szövetben, amely nem képes megkötni az oxigént a szöveti szinten. Így aztán rettenet magas halálozási rátákat látunk, New Yorkban a lélegeztetőgépekre tett betegek 88 százaléka meghal... Sehol a világon nem láttunk még ilyen magas halálozási arányt! Szóval mi is a probléma része vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy egy légzési elégtelenséggel állunk szemben.

    SARS óta 18 év telt el, 18 évnyi tudományos kutatás bebizonyította, hogy ez egy hipoxia-okozta károsodás, nem egy vírusfertőzés-szerű dolog. Ha ez egy vírus lenne, ami elárasztja a szervezetet, akkor látnánk, ahogy arra az immunrendszer a megfelelő módon reagál. A COVID esetében előfordulhat láz a későbbi stádiumokban, de nem a fertőző folyamat elején. Sőt, valójában csak a második héten kezdjük látni, hogy a hőmérséklet-görbe felugrik. Megismétlem: az 5000 new york-i betegnél a testhőmérséklet teljesen normális volt, amikor bekerültek a kórházba. És csak napokkal később, amikor a tüdejükben már folyadékgyülem volt, és a kórházi körülmények között már másodlagos bakteriális fertőzés alakult ki náluk, akkor lettek lázasak. Szóval vannak későbbi jelei annak, hogy oxigénhiányos károsodás van az egész szervezetben és összegyűlnek fertőzés-szerű tünetek is... De nem a betegség kezdetén.

    És amint ezt mi, egészségügyi dolgozók, elfogadjuk, máris igen gyorsan életeket fogunk menteni. Ezt a tünetegyüttest egy hipoxiás károsodásként kell kezelnünk, és sok érdekes adattal rendelkezünk erről. Én jelenleg épp készítek egy filmet arról, ami szerintem itt most történik, és valószínüleg nem látom át a teljes képet, mert per pillanat a klinikámat zárva kell tartanom, ami igencsak ironikus, hiszen ha azt hiszed, hogy túlterhelt a kórházak kapacitása, akkor nem kéne bezárod az összes klinikát. Ne mondja senki, hogy az összes olyan klinika, amely nem áll kapcsolatban egy kórházzal, hirtelen feleslegessé vált. Ha nem akarod túlterhelni a kórházi rendszert, akkor tartsd nyitva a klinikákat! Na de ez mellékes... Tehát én még nem tudtam kezelni e betegeket ily módon, de bármelyik orvosnak ajánlom, hogy kezdje el ezt kutatni, vizsgálni! E tünetegyüttest oxigénhiányos károsodásként kell kezelnünk, a ciánmérgezéshez hasonló módon, tehát el kell kezdeni beadni mindazt, amivel a hemoglobin alakját meg tudjuk változtatni. Amit meg tudunk csinálni, hiszen tudjuk, hogyan kell kezelni a ciánmérgezést!

    A ciánmérgezés történetesen pontosan úgy néz ki, mint a COVID-tünetegyüttes, amelyben nincs láz, a beteg bőre kék és a májelégtelenség jeleit mutatja, a szervek pedig oxigénkárosodásának jeleit, amely később légzőrendszeri halállal végződik. Van egy nagyon jól bevált kezelési tervünk a ciánmérgezésre, ami három gyors injekcióból áll. És többek között nátrium-nitrátot használunk, hogy megváltoztassuk a hemoglobin alakját úgy, hogy az képes legyen újra megkötni az oxigént. Tehát van egy FDA-által elismert protokollunk a ciánmérgezés kezelésére és most ezt kellene alkalmaznunk. Hogy igazam van-e és hogy ez megoldja-e a problémát? Lehet, hogy komplikáltabb ez a dolog, de amíg el nem kezdjük a hemoglobint úgy kezelni, mint egy kezdeti károsodást, addig nem fogjuk elhárítani a későbbi stádiumban fellépő fertőzéseket, amelyek megjelennek, mert az emberek nem a COVID-ban halnak meg, hanem másodlagos tüdőgyulladásban, amelyek bakteriális természetűek. És néhány beteg oxigénhiány-okozta szervelégtelenségbe hal bele, de nem magától a vírustól halnak meg, semmi erre utaló jelet nem látunk a betegekben.

    Del BigTree: Oké, oké, értem, de ezt a problémát a vírus okozza, nem?

    Úgy értem, nem csak jelentéstani kérdés, hogy azt mondjuk: nem, a vírus nem lázat okoz, hanem valójában ezt a hemoglobin problémát okozza, hogy az nem képes megfelelő módon az oxigénszállításra? És ez az, amiről egy New Yorki orvos is beszélt, Kyle Seidel, aki azt mondta, „úgy tűnik mintha a betegeim tízezer méter magasan lennének”. Tehát egyrészről azt mondod, hogy nem a vírustól kéne az embereknek félniük, de vannak, akiknél ez a vírus oxigénhiányos állapotot okoz, nem?

    Dr. Zach Bush: Bizonyára hozzájárul a vírus is, szerintem ez nagyon... Úgy értem, ez még nincs bizonyítva, de úgy gondolom, elég nagy a valószínűsége annak, hogy a vírus közrejátszik a hemoglobin átalakulás létrejöttében. És amikor azt mondom, létrehozza, akkor arra gondolok, hogy nem lehet a közvetlen okozója, mert akkor mindenkinek, aki találkozott a vírussal, hipoxiás károsodása lenne. De azok közül, akik kapcsolatba kerülnek a vírussal és antibiotikumokkal és a többi ilyen tipikus szerrel, csak nagyon keveseknél alakul ki ez az elkéküléssel járó szervelégtelenség. És azt mondják, hogy van egy új fehérje – de ezt még bizonyítani kell – hogy van egy van egy új RNS szál, ami egy új fehérjét kódol és ami különbözik a SARS-tól és a MERS-től. Remek, de a SARS-ban és a MERS-ben is volt valami, ami ugyanazt okozta, tehát van valami állandó ezekben a koronavírusokban, amely a betegek kis százalékában megmutatkozik, ez pedig a hemoglobinra kifejtett hatás. Tehát akkor nem azt kéne mondanunk, hogy a vírus okozza a megbetegedést? Nos, ha a vírus okozná, akkor mindenki megbetegedne, aki kapcsolatba került a vírussal. Tehát mit csinál a vírus? Úgy tűnik, hogy a vírus a környezetünk toxicitását mutatja meg, és van valami igazán költői abban, hogy az ebben a betegségben meghaló emberek általában olyan területeken élnek, ahol a mezőgazdaságban igen nagy mennyiségben használnak Roundup-ot (növényvédőszer) és nagyon magas a mikroszemcsés, azaz a 2,5mikronnál kisebb szemcséjű légszennyeződés. Tehát Észak-Olaszország, New York, Seattle, Lousiana... ezek mind olyan régiók Európában és az USÁ-ban, ahol ez a két tényező együtt jelen van, a mezőgazdaságból eredő mérgek és a légszennyezés, a mikroszemcsék. Kinában ez Wuhant és az egész Hubei-i tartományt érinti. Ott van a legnagyobb mennyiségben Roundup a talajban, ami tönkretette a talajt, és aztán Pekingben és Dél-Pekingben a legmagasabb a légszennyeződés. És Hubei nagyon mérgezett! Mikronméretű szemcsék tömegéről beszélünk, aminek a szintje 40-szer nagyobb a New York-inál. Ez rendkívül sok méreganyagot jelent Hubeiben... És ebben a légszennyezésben tudjuk, hogy nagyon sok vegyület megtalálható, többek között cianid is, és tudjuk, hogy a cianid a normál légszennyezés részét képezi. Egy nagyon jó Earth Justice jelentés került napvilágra néhány hónappal azelőtt, hogy ez a világjárvány-sztori elindult. Volt egy Earth Justice végzés (amerikai környezetvédelmi jogi szervezet) egy “Class action” per kapcsán, amely felelősségre vonta az EPA-t, amiért nem hozta nyilvánosságra sok amerikai nagyváros cianid szintjének növekedését és nem hozott semmilyen intézkedést ez ellen. És a biztonsági határértékek fölé emelkedett a cianid szintje, újra és újra, és semmi nem történt ennek elhárítására, és az Earth Justice rájött erre, és aztán hónapokkal később azt látjuk, hogy az emberek valami olyasmiben halnak meg, ami ciánmérgezésnek tűnik... És ami szerintem érdekes, hogy lehetséges az, hogy a természet a haldokló talajnak ebben a mérgező kotyvalékában, a glifoszfát-tartalmú Roundup-ban, egy intenzíven művelt kínai mezőgazdasági területen feltárta a cianid és a hemoglobin kapcsolatát. És ez egy adaptív működési mechanizmus, mivel a természet árasztotta ki magából ezt (a vírust)... Ha ez egy újabb katonai művelet, akkor a 2001-ben történteket utánozzák le, és akkor ez nem egy új dolog, újra létrehozták és úgy tűnik, hogy sokkal, de sokkal alacsonyabb a halálozási aránya, mint a SARS-nak, aminek úgy tűnik, hogy kb. 8 százalékos a halálozása, talán 10 százalékos. Nehéz megítélni, mert nem volt túl jó a szűrés, amit végeztünk, lehet, hogy sok tünetmentes ember volt a SARS esetében is. De az egészen bizonyos, hogy most szerintem egy jóval alacsonyabb halálozási rátát látunk, egészen alacsony, valahol az 1 – 1,3 % közötti tartományban van, a legújabb Stanford tanulmány szerint, amely Santa Clara városának népességét vizsgálta és kb. 1 százalék volt, valami ehhez hasonló. Kb. a normális influenza halálozásával egyenlő, tehát ha ez egy új dolog, ha a katonaság gyártotta, akkor nem az a szándékuk, hogy embereket öljenek meg vele, talán, és nem tudják mivel játszanak.

    Tehát van-e vírus? Igen. Mit csinál ez a vírus? Úgy tűnik, a vírus a környezetünk szennyezettségét tárja fel, amit mi magunk hoztunk létre, és maga a vírus nem elég ahhoz, hogy bekövetkezzenek a halálozások, ehhez szükség van a légszennyezés igen nagyfokú növekedésére és minden egyes mikron 20-szorosára növeli a halálozási rátát a Harvard egyetem vizsgálata szerint.

    Minden egyes mikron szennyeződés! És amikor azt mondom, hogy 40-szeresére nőtt a szennyeződés mértéke Hubei-ban, akkor katasztrófálisan nagy lesz az esélye annak, hogy ez a hipoxiás károsodás elterjedjen, és többszázszorosára nő a halálozási kockázat pusztán azáltal, ha valaki abban a környezetben él. És azt láttuk, hogy a halálozási ráta hirtelen lecsökkent közel nullára, és nem azért, mert mindenki be volt zárva a lakásába, hanem úgy vélem, amiatt, mert ha megnézzük a légszennyezési görbét, látjuk, hogy lement 40 mikron/köbméter alá 2 hét alatt azt követően, hogy Hubei-ban leállt az élet. És mivel leálltak a szennyezést okozó emberi tevékenységek, kikerült a cián a levegőből és hirtelen senki se halt meg COVID-ban. Mindenki gyanakszik, hogy Kina biztos hazudik, hogy bizonyára nagy ott a halálozás, és nagyon bírom, hogy az USA mindig azt gondolja, hogy Kína hazudik, és mindig azt hiszi, hogy Oroszország hazudik, ez a mi alapvető működési mechanizmusunk, de tényleg azt hisszük, hogy mi nem hazudunk? Például melyik médiában bízol meg jelen pillanatban?

    Del BigTree: Semelyikben!

    Dr. Zach Bush: Mit gondolsz, ki nem hazudik nálunk? És hirtelen Kina a hazug? Egyesült Államok, ha továbbra is fenntartod ezt a felsőbbrendűséget a kínaiakkal szemben, akkor hülye vagy. Hisz van egy csomó kórházunk, amelyek még azt se tudják, hogyan szerezzenek maszkokat az orvosoknak és a nővéreknek, mert nem tudják, hogyan kell maszkot készíteni, mivel Kína gyártja nekünk őket! Szóval annyira lusták vagyunk, annyira rettenetesen lusták és annyira kapitalistán gondolkozunk, hogy nem is gondoltunk arra, hogy gondoskodjunk a maszkok utánpótlásáról, amelyeknek darabja 7 centtel olcsóbb, ha Kínában gyártatjuk és nem itthon, ezért aztán kihelyeztük a gyártását... Szóval nem vagyunk leleményesek, ha ismert fenyegetésről vagy a biztonságról van szó, akkor reaktívan viselkedünk és dühösek vagyunk az egész világra, és félünk és hibáztatjuk Kínát, és hibáztatjuk ezt meg azt, holott senki mást nem hibáztathatunk, csakis saját magunkat amiatt, hogy nem voltunk képesek előrelátóan felkészülni egy ilyen helyzetre. Nagyon lehangoló volt a „teljesítményünk” az igazság és igazságszolgáltatást illetően ebben az országban az elmúlt 20-30 évben. Ezek az eszmék teljesen erodálódtak... És szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egy összeomló-félben lévő nagyhatalom vagyunk. És ez a COVID-ügy erőteljesen rátereli a figyelmünket arra a tényre, hogy gazdaságilag mennyire rettenetesen instabil ez az ország, amelynek fő oka, úgy gondolom, ez a 3,7 milliárd dolláros egészségügyi rendszer, amely nem képes felvenni a versenyt a krónikus betegségek egyre növekvő számával.