Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficcount/cwtrafficcount.php on line 489

Deprecated: Required parameter $limit follows optional parameter $stripHtml in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwgears/helpers/tools.php on line 38

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficclean/cwtrafficclean.php on line 448

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficonline/cwtrafficonline.php on line 330

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/administrator/components/com_coalawebtraffic/helpers/coalawebtraffic.php on line 245
FELELET - Szabad a csok - a cikksorozatról (2021. 03. 28.)
user_mobilelogo
Szabad a csok - a cikksorozatról (2021. 03. 28.)

'Felelet'

Ha már váratlanul találtam egy sok elemében kiváló cikksorozatot, legelőbb leírom a helyét.

Szerző: Pintér Balázs; újság: Magyar Nemzet (elektromos?); sorozatcím: Szabad a csok (azaz itt: magyarnemzet.hu/dossziek/szabad-a-csok/)

egyes ajánlott írásokból:

 

A sorozatindító írás: Saját világ 2019. február 20. szerda

 

Ezért minden letelepedés, falualapítás és házépítés is olyan nehéz döntést jelent, amelytől az ember egész létezése függ. Az embernek »saját« világot kell teremtenie, és annak fenntartásáért és megújításáért magára kell vállalnia a felelősséget. Nem váltogatja tehát könnyű szívvel a lakóhelyét, mert nem könnyű feladnia »világát«.” Mircea Eliade vetette papírra ezeket a gondolatokat A szent és a profán című művében... Mifelénk, a „barbár” Kárpát-medencében azonban megmaradt a saját otthon fontossága, amit sokan elmaradottságnak próbálnak beállítani.. Ha ugyanis ez az otthon valóban biztos pont, akkor az élet számos viszontagságát jóval könnyebben tudja átvészelni az ember... Hamvas Béla ezt így fogalmazza meg zseniálisan Az ágy című rövid esszéjében: „A meghittség utolsó állomása az ágy. A paradicsomból ez maradt. Az ember a földről kiüldözte önmagát, de ez a kis hely még a kuckóban, ahová elbújhat egy cseppet aranykorából élni, ha kint zúg is a motor, a szomszédban vinnyog a rádió, belül a zaklatottság nem simult el, az óra mindig ketyeg, és a lelkiismeret háborog.”... Lassan négy éve annak, hogy újraindult az otthonteremtési program, hogy bevezették a családi otthonteremtési kedvezményt, közismert nevén a csokot.

 

Álvilágok helyett Szabad a csok XLIX.

 

Minden van, bármi elérhető, megvehető, csak legyen rá pénzed – nagyjából így lehetne összefoglalni a modern kori, a fogyasztásra és a még több fogyasztásra épülő gazdasági rendszer lényegét, amely nagyon sokaknál egyfajta „életfilozófiává” is válik. Hiszen a mesterségesen felkeltett vágyak és az agymosásig sulykolt reklámok hatására mindent meg akarunk venni, mindent meg akarunk szerezni, és mindent le akarunk cserélni, ami már nem divatos vagy ami már fél évnél „régebbi”. Telefont, ülőgarnitúrát, fürdőszobacsempét, tévét, számítógépet, autót. Mindezt persze most, azonnal. Ha pedig ez anyagi okokból nem megy, frusztráltak, elégedetlenek leszünk, és még azt sem vesszük észre, amink van. Egyre inkább álvilágot építünk magunk köré olyan holmikkal és időtöltésekkel, amelyekre semmi szükségünk. A végén pedig rácsodálkozunk, hogy kifolyik a kezünkből a pénz, hogy súlyos adósságokba vertük magunkat, és hogy noha „csak boldoggá akartuk tenni” a feleségünket, a gyerekeinket, magunkat, de a várt boldogság csak nem akar megérkezni az anyagi terhekkel, a folyamatos pszichés nyomással és a céltalan semmittevéssel teli hétköznapokba.

 Persze ha veszünk egy mobilt, amely egy év múlva tönkremegy, vagy éppen megunjuk, néhány tízezer forintunk bánja. Egy otthonnál, egy háznál azonban nagyságrendekkel több pénzről és persze sokkal meghatározóbb döntésről van szó. A legtöbbször egy élet munkájáról vagy éppen egy életre meghatározó kiköltekezésről, eladósodásról. De ahogy az egyre újabb és újabb telefonok egyre „okosabbak” lesznek, úgy az egyszerű lakás vagy ház sem feltétlenül olyan egyszerű már, hanem mindenféle extrával felszerelt. Annyi minden újdonság van, annyi minden beépül a házba, hogy jóformán az „extrákra”, a ház „felokosítására” többet kell költeni, mint arra, hogy egyáltalán legyen hol laknunk. Ám sokszor már nem is egyszerűen extrákról van szó, hanem előírásokról! Mert a gépész, a hőszigetelő-gyártó és egyéb lobbik elérték a döntéshozóknál, hogy rendeletbe legyen foglalva, hogy x energiamegtakarításhoz y vastagságú hőszigeteléssel kell becsomagolni a házat, és mindehhez milyen hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítése szükséges. És sok-sok pénzből felépül az álvilág, amelyben – nem túlzok! – az ablakot sem szabad kinyitni, mert akkor borul az egész rendszer. Az a rendszer, amelynek kiépítése – szintén nem túlzás! egy tízmilliós csoknak megfelelő összegbe került.

Ezekhez a falansztervilághoz közelítő high-tech megoldásokhoz képest igazi felüdülés az Otthon, csak másképp című dokumentumfilmben bemutatott alternatíva (KraatsFilm) (A film leírását lásd lentebb). A film egy négygyermekes család építkezését követi végig, akik kalákában, a barátaik segítségével, szalmabálákból és sárból építenek maguknak „lélegző” házat. Amellett, hogy a nagy klímahisztériázóknak is figyelemre méltó példa lenne, hogy nem kell műanyagba csomagolni a házat ahhoz, hogy az alacsony energiafelhasználású legyen, a film azt is bemutatja, hogy ma is lehet olcsón építkezni. Gergő, a családapa elmondása szerint ugyanis minden pénzük ráment a tervekre és arra, hogy a telküket építkezésre alkalmassá tegyék. Vagyis csak a csokra, az áfa-visszatérítésre és a csokos hitelre tudtak támaszkodni, ebből a 25 millióból viszont gyönyörű házat építettek.

„A film célja, hogy a városi elidegenedett környezet ellensúlyozására népszerűvé tegye a tradicionális vályogépítészet modernizált formáját. Mert ez a technológia anyagilag elérhető lehetőséget jelenthet az otthonteremtésre és mert ezen építési kultúra közösségformáló ereje segítségével újra egyesítheti egy környék lakóit – nem csak egymás mellett, de együttélésre is ösztönözve őket” – olvasható a YouTube-on elérhető kisfilm leírásában. És noha egy építkezés igazi szakítópróba, a fiatal házaspár a négy gyerekkel is együtt ül le egy csillagfényes este az első családi vacsorára a teraszon.

 

A youtube-os film leírása:

Egy merész fiatal család - Flóra, Gergő és négy gyermekük - barátaikkal, kis pénzből, saját kézzel szalmabálákból és sárból építenek otthont maguknak mindössze egy év leforgása alatt. A dokumentumfilm főszereplője egy fiatal család: Gergő, Flóra és négy gyermekük. Őket követjük a film során, miközben egy év alatt, az erdő szélén, saját kézzel, helyben kitermelt agyagból építenek maguknak modern szalmaházat. Az organikus építészet ezen módját, annak minden buktatójával együtt menet közben tanulják ki. Mivel ezt az építési eljárást bárki elsajátíthatja, a film szereplői mikroközösségben építhetik saját jövőjüket. Az építkezésre kalákába fogják össze barátaikat, rokonaikat, miközben negyedik gyermekük is megszületik. Gergő és Flóra így önfeláldozó munkájukkal és kis kezdőtőkéjükkel, az állami családtámogatásra támaszkodva, a nagyüzemi építőipar kikerülésével teremthetnek otthont maguknak. Ráadásul az építés és a fenntartás során a károsanyag-kibocsátásuk és környezetterhelésük egyaránt csekély. Az emberi egészségre pozitívan ható “lélegző” házuk pedig idővel újrahasznosítható lesz, visszasimul majd a földbe, és nem marad utána hulladék. A film célja, hogy a városi elidegenedett környezet ellensúlyozására, népszerűvé tegye a tradicionális vályogépítészet modernizált formáját. Mert ez a technológia anyagilag elérhető lehetőséget jelenthet az otthonteremtésre és mert ezen építési kultúra közösségformáló ereje segítségével újra egyesítheti egy környék lakóit - nem csak egymás mellett, de együttélésre is ösztönözve őket. Rendező: Hörcher Gábor Operatőr: Becsey Kristóf Hangkeverés: Fejér Mihály Vágó: Hack Julia Producer: Iványi Marcell, Hörcher Gábor Gyártó: KraatsFilm - @​ Támogató: MTVA Mecenatúra, NMHH Médiapartner: Millenáris Teátrum

 

Eszetlen okosítás 2020. július 22 Szabad a csok XXXVI.

 

Okosotthon – a kifejezés a lakásépítések legújabb kori ciklusában hívószó lett... Az okosmegoldások egyfajta kényelmi jelleggel bírnak, azt az illúziót keltve, hogy a lakás tulajdonosának semmi más dolga nincs, mint lehuppanni a fotelbe és bambulni az okostévét. Merthogy helyette mindent megoldanak az okoseszközök, ha kell, árnyékolnak, ha kell, melegítenek..  lakásvásárlásnál gyakorlatilag nem tűnik fel az okosmegoldásokkal felszerelt otthon árkülönbözete. Nem, hiszen egyik fejlesztő lakásának az árába és a másikénak az árába is be van építve az okosdolgok jelentette pluszköltség. A budapesti új lakások elszállt árait nézve feltehetően jelentős százalékot tesz ki az ingatlan „okossága”, ezzel szemben, ha egy egyszerű, a mai kívánalmaknak, életmódnak és a különböző energetikai és egyéb előírásoknak megfelelő, remekül élhető, de „buta” lakás épülne, az feltehetően jelentősen olcsóbb lehetne. Csakhogy ilyen alig készül. Hogy miért nem? Mert – hangzik az általános válasz – a vásárlók az okosmegoldásokat keresik. Vagyis lényegében egy jól felépített trükkel állunk szemben: reklámokkal, ügyesen elhelyezett, izgalmas cikkekkel mesterségesen felkeltjük az igényeket, majd azokat kiszolgálva, a termékünket sokkal drágábban adhatjuk el... „Az internetre kapcsolt ostoba okoseszközök lesznek a jövő informatikai azbesztje”. Ezt Mikko Hyppönnen, az F-Secure kiberbiztonsági cég vezető munkatársa fogalmazta meg tavaly. Arra utalt, hogy korábban az építőiparban előszeretettel használt azbesztet is csodaanyagnak tartották, amely szinte mindenhol, szinte mindenre jó. Ámulattal figyelték és használták, mint az okosmegoldásokat manapság. Csakhogy aztán kiderült: rákot okoz. Onnantól persze a legnagyobb körültekintéssel igyekeznek eltávolítani az épületekből ezt a káros anyagot, mifelénk is rendszeres sajtóhírt szolgáltat egy-egy azbesztmentesítés. Mikko Hyppönnen ehhez hasonlítja az okoseszközöket – szerinte úgy szabadulunk majd tőlük néhány év múlva, mint ma az azbeszttől. A szakember azt mondja, a gyártók a biztonságra a legkevesebb figyelmet sem fordítják, az adatok nincsenek titkosítva, bármilyen információ lehallgatható, lekövethető. Mondjuk az, mikor nincs otthon a tulajdonos. De sajnos az sem egyszeri eset volt, amelyet néhány éve lehetett olvasni egy kisfiúról, aki arra panaszkodott a szüleinek, hogy valaki beszél hozzá éjszaka. Szülei nem tudták ezt mire vélni, szegény fiúcs­kát már pszichológushoz vitték. Végül kiderült, hogy egy idegen behatolt a ház informatikai rendszerébe és az okos babafigyelőn keresztül beszélt a gyerekhez.

 

Álmok és rémálmok 2021. február 3.Szabad a csok Szabad a csok XLVIII. 

 

 Nem véletlenül mondják, hogy az építkezés erősen próbára teszi a házaspárt, bizony nem könnyű ép ésszel és ép lélekkel kijönni belőle. Árulják tehát a házat, de – pláne ilyen helyzetben – nem egyszerű az eladás. Egy családi ház eleve saját ízlés, saját elképzelések szerint épül, ritka egybeesés, ha más is úgy „beleszeret”, mint amennyire az építtetők szerették – volna... Az új ház is olyan – különösen, ha már jó ideje üresen áll és nem tudják eladni –, mint az új autó, amely kigördül a szalonból: rögtön sokat veszít az értékéből... Néhány évtizeddel korábban a túlméretezés volt az egyik fő gond. Ennek a mementói azok a hatalmas családi házak, melyeket a nyolcvanas évek második felében vagy a kilencvenes években építettek. Amikor szó szerint egy élet munkáját beletette valaki a házába (pénzt, ener­giát és egészséget nem kímélve), csak mire odajutott, hogy a kalákában épülő ház nagy nehezen elkészült, addigra rossz esetben a gyerekek kirepültek, még rosszabb esetben az asszony megözvegyült – s ott maradt egyedül abban a két-háromszáz négyzetméteres monstrumban, amelyet több generációnak tervezett a családfő. Most nincs már kaláka, van helyette építési vállalkozó. Tisztelet a kivételnek, de ennek a megnevezésnek minden pejoratív jelentéstöbbletével...

 

Korszerűtlenségek 2021. január 20. szabad a csok Szabad a csok XLVII.

 

Elnyúlt már olyan hosszan ez az egész koronavírusos időszak, hogy maradandó változásokat okozzon. Tavaly tavasszal, a kijárási korlátozás idején még csak fellángolásnak tűnhetett, hogy sokan a zöldbe vágyódnak... bebizonyosodott, tényleg nem az a legfontosabb, hogy alattunk van-e az éjjel-nappali, hanem az, hogy ki tudjunk menni egy jóízűt sétálni az otthonunkból. És persze kiderülhetett az is, hogy nem feltétlenül a munkahelynek kell meghatároznia, hogy hol lakunk. Ha ugyanis nem mindennapi stresszt jelent az ingázás, ha lehet otthonról dolgozni, akkor a modern világ egyik leginkább gúzsba kötő szempontján – tudniillik nem ott lakunk, ahol születtünk, ahol szeretnénk, hanem ahol a munkalehetőség van – tudunk úgy túllépni, hogy nem vonulunk ki teljesen a civilizációból...

 

pénzügyekről:

'Felelet': Nyilván a legfontosabbról nem találhattam írást a kormánylapban: A Csok gerjesztette áremelés

1: Elvette az építésre félretett pénzek 8saládi vagyonok) értékének felét, ellehetetlenítve családok tízezreit.

2: A támogatásos, adósrabszolgaságba döntő építkezéseknél épp a kölcsön részre nem lenne szükség, ha nincs az óriási áremelkedés.

 

Lenyelt milliók 2019. október 16. Szabad a csok XVII.

Vegyünk az egyszerűség kedvéért nettó ötvenmillió forintos bekerülési értéket. Erre eddig méltányos áfateher került: 2,5 millió forint. Jövő évtől azonban: 13,5 millió. A különbözet 11 millió forint – ha úgy tetszik, több mint a csok, több mint a babaváró támogatás. S nincs ez másként a sajáterős építkezésnél sem. Jelenleg nem világos, mi lesz az ötmillió forintos áfa-visszaigénylés sorsa 2020. január 1-jétől.

Noha a kormány elvileg éppen azért vezeti ki a kedvezményes lakás­áfát, mert a befektetők jártak vele jól, a lépés most a családokat sújtja elsősorban. Eklatáns példa erre a Balaton déli partja. Éppen e hasábokon mutattuk be, hogy az ottani ezres nagyságrendben épülő lakásokból zömében befektetők vásároltak: vagy maguknak második, esetleg többedik lakásként, vagy kiadási céllal. Aki tudott, „bevásárolt” a kedvezményes áfa négy éve során – most meg ott van számukra a kecsegtető Magyar Állampapír Plusz.

De a fejlesztőket se sajnáljuk ám! A legnagyobbak ezerszám kaptak építési engedélyt 2018. november 1-je előtt, így ők még évekig kényelmesen tudnak „olcsóbban” lakást értékesíteni a kisebb áfateher miatt. De mit is jelent ez az olcsóbban? Budapesten a milliót közelítő négyzetméterárat. Miközben egy, a piacra jó rálátással bíró szakembertől tudjuk, hogy a társasházi új lakások közvetlen kivitelezési költsége a fővárosban sem több 400 ezer forint körüli négyzetméterárnál, s ha ehhez hozzászámítjuk a telek árát, még akkor is jelentős extraprofit marad a cégnél.

 

Kidobott tudás 2019. június 26. Szabad a csok

 

Letarolt erdők, kiirtott nádasok, pár év után penészedő lakóparkok, a paneltömböktől látszatra alig különböző betonépületek, „letisztult” formák, a tájjellegtől, az utcaképtől elütő, nagyzoló, extrém megjelenés. És akkor még csak a lakóépületekről szóltunk, a városok és kistelepülések határában is gombamód szaporodó ipari és logisztikai „csarnokokról”, a fém–üveg–beton elegye alkotta gigaplázákról és irodatömbökről még nem is... a háború után meghurcolt, fizikailag és lelkileg tönkretett arisztokrácia és parasztság ellehetetlenítésével, kultúrájának felszámolásával az építészeti hagyományok is vakvágányra kerültek. Városainkat paneltömbökkel, falvainkat Kádár-kockákkal csúfították el – egyelőre megmásíthatatlanul. De ne legyenek kétségeink, a lapostetős kockák és a fantáziátlan, egyedül a minél nagyobb profit reményében épülő társasházak csak a korszerű megoldásokban különböznek említett elődeiktől. Nemcsak a helyreállítás nehéz, de gátat szabni is mindennek... Kiveszőben vannak a hagyományos tudások, az emberléptékű tervezés, a vályog lélegzése és hőtartása, a zsalugáter, a tornác.. Vannak persze jó ötletek, innovációk, amelyeket aztán pár év után újabbak írnak felül – holott nyári hűtésre bármilyen csoda légkondicionálónál jobb egy nem kivágott, dús lombozatú diófa. Miközben épületeinket drága pénzen „felokosítjuk”, több száz év felhalmozott tudása mintha a kukába menne.

  

Adómentesen, mégis legálisan 2020. október 14. Szabad a csok XLII.

ebből csak ennyi érdekes:

Jó lenne például túllépni azon a gyakorlaton, hogy minél kisebb helyre minél több lakást igyekszünk bezsúfolni a minél nagyobb profit reményében. Nemcsak azért, mert a városképnek – finoman szólva – nem tesznek túl jót ezek a lakótelepekre emlékeztető monstrumok, hanem mert most újra távlatosabban tervezhetnek a fejlesztők is. Ne is kerülgessük a forró kását:most már elég a paneltömböknél is szűkebb életteret és intimitást nyújtó sok száz lakásos társasházakból!

 

környezetvédelem, zaj:

Szétterített problémák 2020. szeptember 16. Szabad a csok XL.

Mára a globális vállalatok „működési elvét” idézik ezek a szolgáltatások: a profitot bezsebelni, a károkat, a veszteséget társadalmi szinten szétteríteni.

 

hagyomány, Népi építészeti program:

 
 

esztétikai ajánlott írás:

Munkásoverall Szabad a csok XLIV.

Lázadni a hagyománnyal Szabad a csok (XXVI.)

Amikor Füleky Zsolt építészeti helyettes államtitkárt a Nemzeti mintaterv-katalógusról és az abban is felbukkanó néhány lapostetős háztípusról kérdeztük, ezt válaszolta: „Az alapelvek tehát örökérvényűek, és ha a terv kerek egész, az előírásoknak megfelel, a többiben szabadsága van a tervezőnek, lehet akár lapostetős is a terve. Idehaza létezik bizonyos előítélet ezekkel szemben, aminek ideológiai okai is vannak, mert a hasonló épületeknek embertelen korszakuk is volt. A helyi arculati kézikönyv feladata az is, hogy megmutassa, mely településrészen lehet létjogosultsága egy lapostetős háznak.” A kérdés csak az, vajon ott maradnak-e ezek a házak azokon a bizonyos településrészeken, vagy mindenhová beszivárognak. Mert a nagy egyéniségek korában inkább azt tapasztaljuk, hogy nem az állítólagos alkalmazkodás, mint inkább az erőltetett különcködés a jellemző.

 

 

'Felelet': nem ajánlom (főleg kormánypropaganda ízű írások):

Kihúzott méregfog Szabad a csok XLVI.

Őrültségek Szabad a csok XLV.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

 

 


 

 

 

ÚJ ÍRÁSOK