Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficcount/cwtrafficcount.php on line 489

Deprecated: Required parameter $limit follows optional parameter $stripHtml in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwgears/helpers/tools.php on line 38

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficclean/cwtrafficclean.php on line 448

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficonline/cwtrafficonline.php on line 330

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/administrator/components/com_coalawebtraffic/helpers/coalawebtraffic.php on line 245
FELELET - Gyámhivatal - a gonoszság maga (2023. 01. 30.)
user_mobilelogo
Gyámhivatal - a gonoszság maga (2023. 01. 30.)

'Felelet'

Ahogy már nagy emberek megállapították, a hivatalok (az ügyek hivatalosodása) maguktól egyre inkább embertelenekké, gonosszá válnak. A nálunk több évszázados korrupció csak tovább ront ezen.

Most épp egy öt hónapos embert, csecsemőt kínoznak. Tévedésből (?) odaadják egy házaspárnak, aztán visszaveszik. Hitler büszke lehetne rájuk, azaz a hivatal ügyintézőinek tevékenységére. Persze csak mindenki végzi a dolgát, azaz védi magát és az aktákat, a sokféleképpen értelmezhető, de általában az ügyintéző szempontjából legegyszerűbben értelmezett (sem emberséget, sem értelmet, sem könyörületet, sem belátást - hacsak nem hatalom vagy korrupció segít - nem ismerő értelmezés) paragrafusokat.

(Magyar Nemzet) :  A csecsemő Ócsán hivatásos nevelőszülőhöz került, miközben elkezdődött a örökbeadási eljárás. A kislány vér szerinti édesanyja lemondott a gyermekről, a gyámhivatal pedig kiállította az örökbefogadáshoz szükséges papírokat. A brit–afgán házaspár ezután jelent meg Ócsán, kikérte a gyermeket a kijelölt gyámtól, aki oda is adta nekik.

'Felelet'

Állítólag a lemondó anya hibásan töltötte ki a papírt. Amilyenek ma a hivatalos papírok, mindenki hibásan tölt ki mindent. (A számítógépes papírokat meg sokszor lehetetlen kitölteni, nem engedi a buta és hibás program.) Persze a bankok által kiadott, tönkretett magyarok által aláírt uzsorakamatok papírjai azok nem hibásak, érvényesek a családok tönkretétele céljára, azokat nem vonták vissza.

Széchenyi is károsnak látta az árvaházakat és a köré tornyosuló bürokráciát. (Önismeret)

Böszörményi Gyula is szépen leírja, hogyan működik a gyerekvédelem állami szinten:

 

„Izomsorvadása van a gyereknek, próbálják ne nagyon megszeretni, mert nem éli meg a tizedik születésnapját.” Elég szar mondat, nem? Kétéves voltam, amikor az orvos közölte a diagnózist a szüleimmel.

('Felelet': ilyen orvosokat képeznek az egyetemen?)

Anyám próbált nekem iskolát szerezni. A körzeti általános igazgatója elutasította, mondván, „gondoljon bele, hogy nézne ki a maga fia az egészségesek között?!”.

('Felelet': ilyen igazgatókat képeznek az egyetemen?)

egy debreceni egészségügyi gyermekotthonba vittek, ahol a nyolcszáz gyerekből rajtam kívül mindössze kettő épelméjű akadt, a többi mind értelmi fogyatékos volt…
 

('Felelet': ilyen rendszert alakítanak a döntéshozók?)

Öninterjút készítettem magammal a mozgássérültségről és a magányról, és bár a debreceni házirend tiltotta az ellenőrizetlen levelezést a külvilággal, meggyőztem a gondozómat, Margit nénit, hogy postázza a szöveget a Magyar Ifjúság című hetilapnak. Csodák csodájára lehozták, és küldtek kétszáz forint honoráriumot, ami akkor komoly pénznek számított. Az intézetvezetés őrjöngött, Margit nénit kirúgták, én két hét tévébüntetést kaptam, vagyis lényegében elzártak a külvilágtól,

 ('Felelet': ilyen vezetők inkább egy haláltáborba valók, nem?)
 
a Pest megyei Erdőkertesen, az ottani idősek otthonában találtam magam, huszonkét évesen... A perspektíva annyi, hogy maradj nyugton egész addig, míg holnap, vagy évtizedek múlva, egyre megy, lábbal előre ki nem tolnak innen. Hamar a tudtomra adták, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni azzal, aki élni akar. Elegem volt mindenből, pár hónapot adtam magamnak arra, hogy belakjam az új világomat, és ha nem sikerül, eldöntöttem, véget vetek ennek az élet nevű hülyeségnek.
Mindketten keményen piáltak, s én csatlakoztam az intenzív haláltréningjükhöz; nem beszéltük meg, de tudtuk, hogy erről szól a dolog.

 ('Felelet': ez a hivatal vívmánya? Van ebben bármi jó, vagy inkább több rossz, mint jó?)

Rég nem élnék, ha nincs két pályakezdő nővér, Ancsa és Inci; a két lány egy nap azzal áll elém, hogy ennél bennem sokkal több van, gyerünk, átcuccolunk egy másik szobába.

 ('Felelet': Ha van jó, az a hivatal peremén szolgálók, itt például még nem lelkibeteggé tett kezdők)

 

Azt is tudjuk, hogy ártatlan csecsemőket, gyerekeket "emelnek" ki (milyen álszent hazug szó!) a hivatalok a családjukból, mert egészségesen nevelik őket (a szomszédok nem bírják nézni, hogy TV és sok réteg télikabát, fűtött WC nélkül náluk sokkal egészségesebbek). Igen, TV vagy fürdőszoba hiánya miatt is tönkretesz a hivatal családokat. Persze, hiszen a tisztviselők úgy vannak nevelve, hogy ezek az élet alapvető részei.

Nemrég meg a teljes magyar államhatalom azzal volt elfoglalva, hogy egy csecsemőt és családját tegye tönkre, mert nem akartak igazolványt a gyereknek. (Persze, a hatalom retteg attól, hogy a nép egyszer csak észreveszi, hogy meztelen a király, azaz értelmetlen és illegitim, sőt gonosz a hatalom.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÚJ ÍRÁSOK