Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficcount/cwtrafficcount.php on line 489

Deprecated: Required parameter $limit follows optional parameter $stripHtml in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwgears/helpers/tools.php on line 38

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficclean/cwtrafficclean.php on line 448

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficonline/cwtrafficonline.php on line 330

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/administrator/components/com_coalawebtraffic/helpers/coalawebtraffic.php on line 245
FELELET - épített környezet
user_mobilelogo

Tagged in: épített környezet

  • "Árokásás" a Zene Háza ürügyén (2022. 01. 28.)

    "Árokásás" a Zene Háza ürügyén (2022. 01. 28.)

    Magyar Nemzet újság, 2022. 01. 28.: Ezeket csak a gyűlölet élteti - Pilhál Tamás (Mandinerenis)

    'Felelet':

      A mára megépült ház helyén (később majd bemutatom), a Városliget megóvásáért csatlakozva a tiltakozáshoz, hónapokig (hetente egyszer) zenével tiltakoztunk, gyimesi csángó táncokat muzsikálva. Többszörösen is érintett vagyok, építészként, népzenészként, az élhető várossal 30 éve foglalkozóként és természetvédőként.

      (A kilencvenes években sok szó esett az "árokásásról", azaz hogy mekkora baj a nemzetnek, ha bármilyen okból megosztják. Akkor nemzeti oldal - Szdsz viszály volt, de bár az Szdsz-nek óriási nemzetközi támogatása és hazai sajtója volt valamint rengeteg beépített embere, a választásokon alig szavaztak rájuk a magyarok. Most a megosztás még károsabb, hiszen a szavazók fele fideszpárti.)

      A bemutatott kormánypárti, hangadó cikkben az óriásberuházásokat ellenző állampolgárokra (az ország felére?) az alábbi sértéseket írja a szerző, nem engedve helyet semmilyen más véleménynek (ami jellemző a Fidesz demokrácia gyakorlatára):

    - "ezek", azaz nem "ők": tárgyak, állatok az ellenzők...

    - csak a gyűlölet élteti

    - Tökmag jankók, 12 éve toporzékolnak

    - legsemmirekellőbb, legpitiánerebb (Budapest vezetője)

    - részben szobatiszta

    - primitív düh, rombolási vágy

    - eszeveszett düh, tomboló rombolhatnék

    - látszólag emberszabású lények

    - frusztrált idiotizmus

    - nullszériás senkik

     

     Ezek után érdemes a szerzőről tájékozódni.

    Édesapja egy ismert név volt. Frissebb írása: Polgári Körök 2019.11.16., magyarnemzet.hu

    "Eltűnt az emberi hang, a tévedéseket őszintén bevalló, az eredményeket bemutató, a másféle véleményre is kíváncsi, párbeszédre hajlandó magatartás, helyette agytrösztökben kimunkált, közvélemény-kutatásokon megmért üzenetek vannak, meg izomból politizálás, véli Bencsik."

    "Talán mert tudod, hogy mi itt vagyunk, a híveid maradunk, velünk bármit megtehetsz. […] Ne tedd! Legyél újra a régi, a kedves, a szerethető!"

    "És 2010-ben, a választás előtt ez állt a Fidesz-plakátokon: „Itt az idő!” Aztán, mindjárt az első kétharmad után, máról holnapra elfelejtették a polgári köröket. Már nem volt kíváncsi rájuk a politika. Kinőtte őket. Levetette, mint egy megunt ruhát. A polgár – a lelkes, csupa szív aktivista – megtette a kötelességét. A polgár mehet… Vele együtt, ahogyan Bencsik is írja, szép lassan „eltűnt az emberi hang"

    A fiútól

    Egy írás a pesti Srácokban: Végre! Liberális hüllőkeltetőből nemzeti intézmény lesz a színművészeti! 2020. 08. 08

    Itt az egyetemista felnőtt állampolgárokról ír saját demokráciafelfogásával:

    "Miféle szabadságról hadováltok, ifjak? Zavart érzek az erőben. Ez egy egyetem, nem pedig Woodstock vagy Ozora, ahol napokig hentereghettek a fűben, szétcsúszva. Ide tanulni jártok, nem követelőzni. A nevetek is az: hallgató. Tehát hallgattok, figyeltek."

    "Márpedig, pajtások, akár elfogadjátok, akár nem, ti jelen pillanatban diákok vagytok, hallgatók, nem pedig a kormány. Nem ti döntötök, hanem ők. Világos? Majd ha egyszer fölnőtök (pár évtized múlva), nos, akkor majd dönthettek bizonyos ügyekben – ám arról, hogy ki vezesse az egyetemet, akkor sem. Azért nem, mert az nem a ti asztalotok, pupákok! Milyen nyelven írjam, üzenjem, morzézzam ezt nektek, hogy fölfogjátok? A kormány sem szól bele, milyen grimaszokat vághattok a színpadon."

    Továbbá a bugyiszóra rákeresve is találunk adatokat az újságíróról.

     

     

     

     

  • A Balaton halála (2022. 01. 27.)

    A Balaton halála (2022. 01. 27.)

    A Káli Híradó 2021 dec. 2022 jan. számából, Somogyi Győző

    korábbi írásaiból itt

    Magyar Nemzet újság, 2021. 11. 10.: Szabad a csok rovat, Csepp a (magyar) tengerben LVIII - Pitér Balázs írása

    előző írásairól itt

    ez is ajánlható: Szabad a csok LIX. Öncélúság és lélekpusztítás 2021.11.24.

     

    A Káli Híradóból:

    Lakópark épül Alsóörsön és Akaliban közvetlenül a Balatonparton, a nádas kiirtásával, és ugyanez várható Badacsonyőrsön is.

    Évek óta összehangolt támadás zajlik a balatoni természet és kulturtáj ellen.

    A tettes ismeretlen. Minden építkezés mögött fantázianevű cég áll.

    A természetpusztítók most látták alkalmasnak régi tervük megvalósítását, kihasználva a figyelemelterelő járványt és a kormány "mindent a túrizmusnak és mindent az építőiparnak" politikáját.

    85 zöld egyesület még 2018-ban levélben fordult a kormányhoz, követelve Környezet és Természetvédelmi Minisztérium felállítását és a Nemzeti Parkok hatáskörének visszaadását. Még nem jött össze a szükséges 45000 aláírás...

     

     

     

    'Felelet':

     

     

     

     

  • A felforrt József nádor tér - Magyar Nemzet Lugas (2019.09.07.)

    A felforrt József nádor tér - Magyar Nemzet Lugas (2019.09.07.)
    kapcsolódó cikk: Magyar Nemzet Lugas 14.o. Máté Enikő: Felforrt epe (2019. 09.07.) valamint az 1. és 3. oldal írásai Budapestről, mint legjobb úti célról

    Évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Nemzet mellékletében jó írások bújnak meg. A belvárosi tér átalakításáról szóló cikk szerzője két óvatos bekezdés közé helyezi el értékes, őszinte véleményét. A szem előtt lévő mondatok: „Az eredmény – felemás” és „rendezték, ami jó, de meghittebbé is lehetett volna varázsolni”. Az elrejtett részek: „egyre elviselhetetlenebb budapesti nyarak… egyértelmű: a városnak … több fára van szüksége… tarvágást csináltak faltól falig… csak évtizedek múltán lesz lombsátor… sivár, napsütötte, lekövezett katlan… a díszkút … egy plázát zavartalanul díszíthetne… a kecses kutakat, újabb képzavarként, masszív padok veszik körbe…” (Nem ír arról, hogy a polgárság védő-tiltakozása itt is reménytelen volt. Pontosan várható volt a megvalósult lesújtó eredmény.)

    Öröm, ha egy-egy igaz, őszinte cikket olvashatunk, és remélem, Máté Enikő további értékes, bátor írásaival gyakran fogunk találkozni.

    Valaki elmagyarázhatná a politikai, gazdasági, közműveltségi folyamatot, ami a parkot tönkretette, hogy okulhassunk belőle az ország javára, megelőzve a hasonlókat.

    Ötletek kellenek (a hibákat már egész jól összefoglalta), hogyan lehet jóvátenni a történteket. A kutak, padok, lámpák, korlátok, oszlopok, burkolatok könnyen áthelyezhetők, lecserélhetők, módosíthatók. A fák esete nehéz. Esetleg vidéki mezőkről helikopterekkel 100 éves fákat áttelepíteni. A költséget a tarvágásból hasznot húzó cégek és személyek fizethetnék.

    Érdekes lenne, hogy témánk hogyan egyeztethető össze az ugyanezen lapszámban címoldalon kifejtett hírrel, miszerint Budapest a legélhetőbb kelet-európai város és a legjobb úti cél. Újra kelet vagyunk, de ott legalább a legjobb, mint Kádár idején? Mi alapján értékelt minket az Economist?

  • A Fidesz Budapest kivégzője (2024. 05. 31.)

    A Fidesz Budapest kivégzője (2024. 05. 31.)

     

    'Felelet':

    Nem kell Fideszes polgármester Budapest tönkretételéhez. Amúgy is: előbbi választás előtt megígérte a Fidesz, hogy nem lesz felhőkarcoló, aztán épp ők kierőszakolták. A kiemelt beruházásokkal bármit megtehetnek, ehhez jön a Kádár féle rendeleti kormányzás (vírus, háború ürügyén. Persze mindegy: 2011 óta az országgyűlési kétharmad csak bábként szerepel.

    A felhőkarcolóval és a körülötte épülő lakótelepekkel, irodatelepekkel a Duna partot semmisítik meg Budapest határáig. Ahogy Tarlós igyekezett ugyanezt tenni a Római parttal. Az alábbi cikkekből még két helyszín ismerhető meg, az egyik a Városliget mellett, azt láttam, ahogy megvalósult. Rákos daganathoz hasonlítanám a Fidesz budapesti működését (is). Érthetelen volt, hogy kinek kell ennyi lakás, iroda. Persze a bürökráciát növelik, ahogy tudják, és a 100 éve zajló falutönkretétel, falurombolás sem állt meg, tehát magyarok és az ázsiai betelepítettek mind a városokba jönnek.

    Másfél milliárd dollárért a fidesz megveszi hivatalnak ezeket a tömböket Orbán rokonaitól. Közpénzből, állami hitelből, lopott pénzből felépítették és most mégegyszer megkapják az árát...

    https://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/

    Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak

    Bódis András | 2024.05.29.

    Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.

    ... Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink....

    ... Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink.

    ... Bő két éve egyébként részletesen bemutattuk a hely múltját: a kertjéről és leányiskolájáról nevezetes Sacré-Coeur-zárdát, az 1968-ban alapított Politikai Főiskolát és a 2020 novemberéig működő, kultikus Dürer Kertet. Azt mondtuk akkor: ez a terület a szűkös Városliget egyetlen reális bővítési lehetőségét kínálta volna – ami az Ajtósi Dürer sor forgalomcsillapításával együtt új minőséget teremtene a környéken –, ám az állam ehelyett mindenben kiszolgálta a magánberuházói érdeket.

    ...   a 2022-es választási év tavaszán előszerződésben rögzítették: az állam kormányzati „alnegyed” céljára felvásárolja a fejlesztési zóna két nagy, összesen 40 ezer négyzetméternyi irodatömbjét

    – miközben a területen épült 207 lakást a magánberuházó saját körben értékesítheti. (Úgy tudjuk, e hajlékokat jelenleg 2,2–2,5 milliós négyzetméteráron kínálgatják az érdeklődőknek

    II. Zugló-Városközpont – hét egységből álló új irodanegyed

    A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 tavaszán, 150 ezer négyzetméter irodaterület, melyet a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg; lehetséges beköltözők: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal, stb.

    a nyolc tömbből végül hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, és csak 168 luxuslakást kell értékesítenie...

    III. Kopaszi-gát, BudaPart – hat új irodaház

    A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 nyarán, 160 ezer négyzetméter irodaterület, 255 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 őszétől); lehetséges beköltözők: a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt MÁV–Volánbusz-csoport, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, stb.

    https://www.valaszonline.hu/2024/04/22/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba/

    Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész

    Zsuppán András | 2024.04.22.

    Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat.

    A Bosnyák téri csarnok háta mögött toronydaruk erdeje magasodik egy hatalmas, egészen a Rákos-patakig nyúló területen...

    Nyolc emelet rideg luxus..

    Dél-Amerikában vannak ilyen durva kontrasztok a városképben, ahol élesen, minden tompítás és átmenet nélkül találkozik kirívó gazdagság és szegénység, steril globális jólét és továbbélő lokális tradíció.

    Nehéz elképzelni, hogy ennek a lakótömbnek a jövőbeli vásárlói – már ha tudják, hol vesznek lakást – pont erre a kontrasztra vágynának, amikor a steril luxust megkaphatják a Duna-parton is. Természetesen az őstermelői piacot és a szomszédos csarnokot meg lehet szüntetni, arrébb lehet paterolni, lesznek is erre még határozott kísérletek,

    a NER a luxusberuházásokat szereti, ezért ide is luxuslakást épített. Eredetileg jóval többet, hiszen a tornyok fele még két éve is lakóház lett volna, és csak a másik fele iroda. Akkoriban összesen 950 lakással számolt a beruházó Bayer Construct, a NER meghatározó gazdasági háttérembere,

    2023 tavaszán lakossági fórumon számolt be a cég arról, hogy a terv módosult, egy kivételével az összes tömb irodává alakul át. Elég nagy változás ez egy olyan projektben, amely még mindig „Zugló Városközpontnak” nevezi magát, de funkcionálisan kifejezetten egyhangú lesz: iroda iroda hátán óriási tornyokban egymásra halmozva.

    naponta két elviselhetetlen dugó vár az ide ingázókra meg persze a környéken lakókra is, akik ugyanazokat az utakat használják

    Már csak azért is, mert ez a hét hatalmas irodatömb egy olyan területen épül fel, ami tömegközlekedési szempontból egyáltalán nem megfelelően ellátott, már a jelenlegi igények alapján sem. Az egyetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolatot a Nagy Lajos király útján haladó villamos jelenti, de ez egy gyűrűs közlekedési elem, nem biztosít közvetlen kapcsolatot a belvárossal. Ahhoz a sugárirányú tengelyen lenne szükség villamosra, vagyis a Thököly és a Csömöri úton, de azt még Demszky Gábor idején felszámolták a budapesti villamosmegszüntetések utolsó hullámában: 1995 szentestéjén döcögött végig az utolsó öreg UV-pár a 44-es vonalán a rákospataki hurokvégállomástól a Keleti pályaudvarig. A hurokvégállomás egykori területe a patak mellett ma szintén a Bayer-projekt telkéhez tartozik, az egyik épülő irodatömb foglalja el. Bár a pálya még 2005-ben is járható volt, mert akkor közlekedésbarát önkéntesek végigküldtek rajta egy különjáratot a megszüntetés tizedik évfordulójára emlékezve,..

    A villamos utódjának szánt 4-es metró szintén nem készült el a Keletitől kifelé, bár a 2000-es évek elején az új zuglói városközpont terve – amiből aztán ezernyi alakváltozással a Bayer-projekt lett – pont azért született meg, mert számítottak rá, hogy a metró érkezésével a terület felértékelődik, jobban megközelíthető lesz...

    Ám ez a beruházó csak látszólag egy profitmaximalizálásra törekvő, a területből mindent kisajtoló, a köz szempontjait lehetőleg figyelmen kívül hagyó magáncég. Bár előbbi tulajdonságai megvannak, a beruházó valójában a magyar állam. Nem piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztésről van ugyanis szó, hanem egy teljesen torz közberuházásról.

    olyan időszakban költi el az állam irodavásárlásra, amikor a legtöbb budapesti fejlesztést leállították arra hivatkozva, hogy az államháztartás nehéz helyzete miatt semmire nincs pénz.

    Azt azonban nem tudjuk, miért csinálják. A nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek,

    A Bayer ezután csak a 168 lakást és az üzleteket tartja meg, egyébként levonul a területről. Nem kell bajlódnia azzal, hogy piaci alapon kinek is adott volna bérbe 150 ezer négyzetméter irodát ezen a nem annyira fényesen megközelíthető helyen, amikor a Váci úti irodafolyosó jelentős része is üresen áll. Mindez már az állam gondja, valamire biztos használni tudja.

    Hadházy értesülése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költözne ide, amit a szerződés kiderülése után Gulyás Gergely is megerősített egy kormányinfón.

    A kancelláriaminiszter azt mondta, a kormány szándékai szerint több államigazgatási szervet áthelyeznek ide az olcsóbb működés érdekében. Erre készült egy terv, a jelenlegi épületeket pedig értékesítik. Példaként a nagy létszámú hivatalok közül a NAV-ot említette, valamint a Központi Ellátási Főigazgatóságot. Utóbbi azért furcsa, mert a szervezet alig néhány éve kapott korszerű új székházat a Szabolcs utcában.

    Hasonló kormányzati negyedet legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt akartak építeni a Nyugati pályaudvar mellett. Az ötletet heves viták övezték, az akkori Fidesz élesen ellenezte. Most viszont a jelek szerint itt van egy új kormányzati negyed, másfél éven belül kész lesz, és nincs miről vitatkozni, hiszen nem is tudhatta senki mindeddig, hogy készül.

    A nyilvánosság azt hihette, hogy a Bayer Construct nevű magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában egy nagy közberuházás zajlott kiszervezve. Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot. Egy ilyen jelentőségű beruházáshoz nyilvános hatástanulmányok készülnének, amelyek sorra vennék, hogy tényleg olcsóbb-e a működtetés, mi lesz a felszabaduló ingatlanokkal, megfelelő helyen van-e az új negyed, jó-e a költöztetés az ügyfeleknek, aztán lenne építészeti tervpályázat és tisztességes, nyílt közbeszerzés, egyeztetnének a fővárossal és a kerülettel. Megépülne legalább egy új villamos, és olyan városközpont létrehozására törekednének, amely jelentős zöldterületet is magában foglal, nemcsak egy szűkös sétányt és zöldtetős födémeket. A tervről lenne nyilvános vita, az első bejelentéstől az utolsó kapavágásig nyomon lehetne követni az eseményeket.

    Így működnek a közberuházások, ha a közérdeket szolgálják, de Zugló esetében sokkal valószínűbb, hogy valami egész más történt: a NER egyik oligarchája belevágott egy óriásprojektbe, menet közben kiderült, hogy ezen a területen a tervezett, messze eltúlzott lakás- és irodamennyiséget nem lehet piaci alapon megtölteni, és mivel bukni nem hagyhatták, az állam mentőövet dobott: legyen szinte az egész iroda, majd teszünk bele valamilyen hivatalokat, abból úgyis van elég. A fejlesztő így biztonságosan és nyereséggel kiszállhat, az állam pedig úgy tesz, mintha pont erre a projektre lett volna szüksége. De vajon ha ez így alakult, az mit vetít előre a Zuglónál nagyságrendekkel nagyobb Rákos-Dubaj esetében? Ha nem jól méri fel az ottani befektető, hogy Budapesten mennyi luxuslakásra, irodára és üzletre van szükség, akkor ki fogja azt a projektet a bukástól megóvni, és mennyiből?

    https://www.valaszonline.hu/2024/05/23/ner-oroksegvedelem-urbanisztika-zuglo-kiemelt-projekt-durer-park-market/

    Üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv – itt a NER egyik legnagyobb merénylete Budapest ellen

    Zsuppán András | 2024.05.23

    Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. Ezúttal nem a Bosnyák térről lesz szó, hanem egy másik XIV. kerületi projektről, a Városliget melletti, Tiborcz–Garancsi-féle Dürer Parkról. Az itteni védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett, de arra nem kaptunk választ, hogy Horváth Csaba zuglói polgármester tett-e lépést az ügyben. Közben kijöttek a lakótömbök látványtervei is, és kiderült, hogy hét-kilencemeletes monstrumokat erőszakolnak be az istvánmezei villák közé. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.

    Az elmúlt hetekben a Közvágóhíd, a Bosnyák tér mögötti „Zugló Városközpont” (itt és itt olvasható), valamint a tervezett Rákos-Dubaj kapcsán részletesen bemutattuk, hogyan írja felül a közérdeket a magánérdek kormányzati segítséggel a legnagyobb budapesti fejlesztések esetében. A kiemelt projektek intézményesített jogtalansága urbanisztikai szörnyetegeket szül, és e szörnyetegek között a Dürer Park a legrémisztőbbek egyike.

    akkoriban még csak azt tudtuk fényképeken megmutatni, hogy nagy erőkkel zajlik a fővárosi védettségű Sacré-Coeur-zárda épületeinek bontása.

    a Dürer Park esetében megtévesztésről nem nagyon beszélhetünk: a két irodai tömb elképesztő, a környező városrészektől teljesen idegen léptéke, és a védett épület tönkretétele már ezeken is előre látható volt. A Dürer Parkot még a látványtervek sem tudták vonzónak mutatni.

    Európa egyik legelső közparkjához, az Abonyi utca felől pedig Istvánmező bájos, egy-kétemeletes villáihoz kellene illeszkedniük.

    A tervező Lean-Tech Mérnökiroda (a Market saját leányvállalata)

    ’Felelet’ rákeresés: https://www.leantech.hu/   1037 Budapest, Bojtár u. 51.   Biró Máté, Horváth Zoltán, Ilku György, Koválcsik Dóra, Márkus Péter, Novotny Nóra, Ország István, Szüle Péter, Dávid Magdolna senior építész tervező, Balláné Gergely Zsófia projekt építész, Kunovics Richárd senior építész tervező, Sturcz Miklós senior építész tervező, Tóth Krisztina senior építész tervező..... (Szegények, biztos büszkék a művükre, és remélhetőleg jól meg is fizették őket. Vajon Kádár 1956 után milyen fizetést adott a hóhéroknak?

    „Vajon Kádár 1956 után milyen fizetést adott a hóhéroknak?”

    ********Ezen a részen finomítok utólag. Nyilván a hóhérok között is van aki csak a kötelességét végezte, van aki meg hitt abban, hogy a demokrácia érdekében kell áldozat, a bűnösök megérdemlik a halált. A mai építészek is kényszerpályán vannak, erről már Finta régi könyvében is olvashatunk. Ha elnyernek egy munkát, arról hamar kiderül. illetve rossz irányban változik is menet közben, hogy a szomszédság és a köz érdekét általában, szinte mindig (multicéges, bankos, beruházás-fejlesztő, ingatlanfejlesztő, ingatlan panama, állami, kiemelt munkák, gazdag emberek, versenykényszerben lévő befektető építtetők) súlyosan sérti a munka. Szóval aki munkát kap, az szinte mindig árt a közösségnek. Mit lehet tenni?

    cikk részletek tovább:

    muszáj volt a telekhatárra építkezniük.

    az eredmény a Román Építészszövetség hírhedt bukaresti székházára emlékeztet – de az legalább érdekes a maga vakmerő borzalmasságában.    A Dürer Park simán csak borzalmas, fantáziátlanul és szellemtelenül. A legridegebb üzleti építészet, üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv.

    hogy ez ezen a helyen milyen merénylet a város ellen, azt egyetlen régi fénykép felidézésével mutatjuk

    A Sacré-Coeur-zárda ugyanis fővárosi védelem alatt állt, és a főváros még a Tarlós-érában elfogadott, teljesen korrekt 2017-es értékvédelmi rendelete kimondja, hogy a védett épületeket hiteles állapotban kell megőrizni, vagy eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani, az értéket képviselő részek bontása nélkül. Láttuk a Közvágóhíd esetében, hogy a fővárosi védelem ott sem ért semmit, a kiemelt projekt státus gyakorlatilag felülírta, és az épületegyüttes nagy részét lebontották. A Sacré-Coeur esetében azonban kissé más lehetett volna a helyzet, mivel az a kormányrendelet, amely 2021-ben kiemelt projekt minősítést adott a Dürer Parknak, a védett épület bonthatóságáról konkrétan nem rendelkezik. A rendelet új építési szabályokat határoz meg a beépítésre, felülírva ezzel az érvényes Zuglói Építési Szabályzatot, de azt nem mondja ki egyértelműen, hogy a Sacré-Coeur részben vagy egészben feláldozható.

    Erő Zoltán budapesti főépítész korábbi cikkünkben azt mondta, a tervek a kiemelt projekt státus miatt nem kerültek a főváros elé, ők is csak a sajtóból ismerték meg a bemutatott vázlatokat.

    Birtokunkban van Számadó Tamás budapesti főjegyző 2021. április 28-i levele, amelyet Horváth Csaba polgármesternek küldött. Ebben a főjegyző azért fordul a zuglói polgármesterhez, hogy a jogsértő bontás miatt kezdeményezze településképi kötelezési eljárás lefolytatását „a még álló építészeti értékek fennmaradása, illetve az építészeti értéket tekintve az eredeti állapot helyreállítása érdekében”.

    A településképi kötelezési eljárás a kiemelt projekt státust élvező projekttel kapcsolatban szinte az egyetlen eszköz volt az érintett két önkormányzat kezében, amely a beruházót legalább a Sacré-Coeur-tömb esetében a tervek átdolgozására késztethette volna.

    Az eljárás járhatott volna azzal az eredménnyel, hogy kötelezik a fejlesztőt az eredeti állapot helyreállítására (nyilván ebben az esetben kérhettek volna egy új kiemelő rendeletet, ami legalizálja a bontást – ám ettől még az ellenállás gesztusainak, kísérleteinek minden esetben van értelme).

    A zuglói önkormányzat a területén zajló kiemelt projektek (Bosnyák tér és Dürer Park) miatt alkotmányossági panaszt nyújtott be a kormányrendeletek ellen. Ennek sem volt sok esélye a sikerre, el is utasította az Alkotmánybíróság, de a kerület legalább megpróbálta.

    Pedig a 2012-ben elfogadott, máig érvényes építési szabályzat már alapvetően azokhoz az elképzelésekhez igazodott, amelyeket a telek előző tulajdonosa, Ehud Amir javasolt. Ennek megfelelően már ez a lehetőségeket messzemenőkig kihasználó, túlépített lakás- és irodafejlesztés lett volna, valamint tartalmazott még egy szállodát (ami a mostani projektből már hiányzik). Ennek megfelelően a szabályzat a terepszint fölött 50 százalékos, a terepszint alatt 60 százalékos beépítést engedélyezett, a zöldfelület minimális mértékét 30 százalékban határozta meg. A kiemelő rendelet két pontban növelte tovább a beépíthetőség léptékét: a terepszint alatti beépítettséget 70 százalékosra, és ami ennél sokkal lényegesebb, a megengedett legmagasabb épületmagasságot 18 méterről 35 méterre.

    Két lényeges adalék: 2011 áprilisában az akkori főépítész, Krikovszky Péter a képviselőtestületnek adott szakvéleményében már az Amirral kötött megállapodás paramétereit is túlzónak találta, és javasolta, hogy a terepszint fölötti beépítés mértékét csökkentsék le 40 százalékra, a zöldfelületet növeljék szintén 40 százalékra. Ebből végül semmi nem lett. A másik, hogy a NER előtti koncepcióban nemcsak az épületmagasság lett volna sokkal kisebb, hanem a Sacré-Coeur-zárda és a leánygimnázium épülete teljes egészében megmaradt volna, csupán az udvarát fedték volna le üvegtetővel. Vagyis az Ajtósi Dürer sor és a Városliget felé a mostaninál sokkal szelídebb, a város hagyományait jobban tisztelő nézet látszott volna, mint ami végül megvalósult. (A Szent István Gimnáziumhoz e szerint is egy nagy, H-alakú irodaháztömb tapadt volna, de ez nem futott volna ki egészen az Abonyi utcáig, mint most.)

    A kiemelő rendeletek elvileg azt a célt szolgálják, hogy valamilyen kiemelt közérdek megvalósulhasson a beruházás során. A gyakorlatban ez annyira nincs így, hogy a Dürer Park esetében megállapíthatjuk, még az izraeli ingatlanfejlesztő is kellemesebb, az értékeket jobban tiszteletben tartó tervet készített, mint a kedvezményezett nemzeti nagytőke.

    A fejlesztő korábban nem mutatta meg, milyen lakónegyedet is képzelt ide, a villák közé, a Városligettől egy saroknyira. Május elején azonban az Octogon magazinban kijöttek a látványtervek.

    A három tömbben összesen 207 lakás lesz, a tervezők a környezet felé annyi gesztust tettek, hogy a három belső torony kilencemeletes lesz, az Abonyi utca felé eső két külső „csak” hét. Léptékét, jellegét tekintve ez egy lakótelep.

    Európában történelmi városok belső területein egyszerűen elképzelhetetlen lenne ilyen beépítés, az pedig végképp csak a hazai viszonyok között értelmezhető, hogy mindez hathatós kormányzati segítséggel történik meg. Akárcsak a Közvágóhíd vagy a Bosnyák téri irodapark, a Dürer Park is Budapest tönkretételének újabb állomása. Közcél nyomokban sem fedezhető fel mögötte. Az egyetlen értelmes közcél az lehetett volna, hogy ilyesmi soha ne történjen meg.

     

     

     

     

     

     



  • A gyertyától a ledig (2020. 10. 17.)

    A gyertyától a ledig (2020. 10. 17.)

    (Felelet:)

    "Pallérozott kristályból tizenkét lámpások

    Benne sorba függtek, nagy vólt ragyogásuk;

    A viaszgyertyáktól esett villámlások,

    Szememet sértették a sok súgárzások."

       Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása

     

    Gazdag ország vagyunk, dacára az 500 éve tartó megszállásoknak, háborúknak. Nemcsak lakásállományunkat cseréljük le 50 évente, szemben a szegény svájciakkal, franciákkal, angolokkal, hanem a mesterséges világítást is.

    Berlinben az utcai lámpák harmada máig gázlámpa. A fénye is szebb, kevésbé zavar, kápráztat, vakít, és anyagilag is jobban jártak. Nálunk például az iskolákban a 80-as évektől lecserélték az olcsó üveggömb izzólámpákat drága (rút) fénycsőre, majd kompaktra, majd ledre. Persze a csere is drága, az újabb fényforrások is sokkal többe kerültek, de energiát se spóroltunk, és a hálózatot is át kellett építeni, sőt atomerőművet is akarnak, mivel a cserék közben az egykori 60 lux fényerőt 1000 (ezer!) luxra növelték. (iskolákban mért adatom)

    Így hiába fogyaszt kevesebbet (az amúgy előállítása, eldobása és használata közben is mérgező) modern termék. Tizenötszörösére nőtt a fényerő, és emiatt már 100 lux ablakon bejövő fénynél is felkapcsolják a lámpát, hisz sötétnek tűnik nélküle. Hozzájönnek a nulladik órák, a délutánra úgyfelejtett lámpák, és az egyre inkább ablak (de legalábbis megfelelő nagy és magas ablak) nélkül épülő oktatási épületek. (Nem beszélve a teljesen ablaktalan munkahelyekről, plázákról, egyetemekről.) Azaz az 50 évvel ezelőtti napi átlag egy órás mesterséges fény helyett az iskolákban is 10 órát világítanak. Ezt a 15-ször 10-es, azaz 150-szeres növekményt kéne a ledeknek megtakarítaniuk.

    A sok fény, erős fény, vibráló, természetellenes fény, a sok munkafüzeti, számítógépes, mobilos munka (beszélgetés, előadásra figyelés, játék helyett) tönkreteszi a gyerekek szemét. Szerencsére a sok szemüveges növeli az orvosipar hasznát és a GDP-t.

    Persze ez már száz éve kezdődött a fény-ipar-kapitalizmusban is, az izzók élettartamának globális lerontásával. (Izzólámpa összeesküvés c. film, 53 perc itt felirattal) index cikk, magyar nemzet cikk, (reklám, terveztett avulás, hitel - a három alap...)

     Ne féljünk, a ledek vagy autó xenon fényforrások se fognak tovább működni, mint az izzók. De sajnos addig is tűrnünk kell a hatóságok közönye miatt a szembevakító, a hagyományos 65 wattos izzóhoz képest erősebb, fehérebb, kékebb, kisebb pontból jövő és ezért is vakítóbb, közlekedést veszélyeztető fényét, valamint városban a mögöttünk álló magas fényszórójú tankok (SUV), vagy előttünk féklámpát égető, ezzel vakító többtízmilliós autók zavarását.

     

     

     

     

     

     

     

  • A Mandiner hetilap VI évf. 21. számából - felhőkarcoló (2024. 06. 03.)

     

    A Mandiner hetilap VI évf. 21. számából - felhőkarcoló (2024. 06. 03.)

     

     

    A Mandiner hetilap VI évf. 21. számából - felhőkarcoló (2024. 06. 03.)

    36.oldal:

    Az új Buda  (XI kerület) – Nizalowski Attila

    részletek:

    1.

    „A fejlődés jelképe a 143 méter magas MOL campus, hazánk legmagasabb irodaépülete...”

    „Ma sokan bírálják a tornyot. Holott kár azon rágódni, amihez nincs közünk, és kilométerekre van...”

    ’Felelet’

    Milyen igaz! Miért rágódtunk azon, amikor Marosvásárhelyen a magyarokra támadtak a románok. Miért foglalkozunk más országok természeti katasztrófáival, miért küldünk segítséget, mentőcsapatot, miért foglalkozunk távoli hegyekben lévő magyar hegymászókkal, 1956-os hősökkel és áldozatokkal, a víruskezelés vagy az oltás áldozataival, közügyekkel, mint oktatás, egyház, mikor „nincs hozzá közünk”...

    Azzal viszont egyetértek, hogy jelkép a multi olajcég tornya: a pénzpiac Magyarország fölötti végső hatalomátvételének, a közakarat teljes semmibevételének jelképe, és jelképnek is egy vacak, ronda tornyot érdemeltünk csak.

    2.

    „Nincs még egy városrész, ahol annyi üde, szellős zöld tér feküdne sorban...”

    ’Felelet’

    Tényleg van pár tér, de túl üdének, szellősnek és zöldnek se mondhatók, legfeljebb a pesti oldal kipusztított fák helyén marad tereihez képest. Azért, mert Pest még rosszabb, attól a budai terek nem lesznek zöldebbek, üdébbek sajnos.

    A vasút melletti parkot pedig több milliárdos fölösleges beruházással épp most semmisíti meg a kormányunk, dacára minden tiltakozásnak. A duna melletti területet már beépítették lopott közpénzből sűrű telepekkel, felhőkarcolóval, most részben megveszi az állam jó pénzért a baráti rokon beruházóktól.

    3.

    „Nemrég Mária Terézia lett a laktanya neve. Erről is zajlott élénk vita, hogy „jajajaj”, de hagyjuk...”

    ’Felelet’

    Nyilván akkor a keresztény polgári lap újságírója ugyanígy vélekedik 1848-ról és 1956-ról, hogy azok butaságok voltak, tökéletesen jó volt nekünk az osztrák és szovjet megszállás.

    4

    "Érettségit nem adnék annak, aki nem ült egy hónapot" (börtönben, katonai fogdában)..., és csak papírból ismeri a szabadságot. (Máshol:) "Érettségit nem adnék annak, aki nem húzott le egy hónapot az ablaknál" (ügyfélszolgálat, kormányablak).

    ’Felelet’

    Gondolom, akkor még van másik száz dolog, amit szükségesnek tart az érettségihez, ugyanilyen fontosak, mit ez a kettő. Csak az a baj, hogy manapság az érettségit megkövetelik a továbbtanuláshoz és sok más munkához is. Az ő rendszerével senki nem kapna érettségit, az persze úgy jó lenne szerintem is, egyszerűen megszűnne ez a kategória, amúgy is értelmetlen és semmit nem mond a diákról, legfeljebb hogy szorgalommal vagy csalással a rendszerbe be tud illeszkedni. Az oktatási rendszer lényege épp Mária Terézia óta a hatalom szerinti deformálás, a rendszerbe kényszerítés és a munka alapú társadalomba szoktatás, a nyolc óra utált rossz munkához való hozzászokás már gyerekkorban.

     

    ’Felelet’ az újság ezen számáról:

    Az 51. oldalig pocsék, propaganda, butaság, hazugság, agymosás. Utána pár olvashatóbb kis írás. Az utolsó oldal „At anyatejjel is” (Névai Gábor) írása jó, és a Sziámi interjú is.

     

     



  • Az állam feláldozza a környezetet (2022. 11. 28.)

    Az állam feláldozza a környezetet (2022. 11. 28.)

    Káli Híradó, 2022 november, Somogyi Győző írásából:

    "Felmerült a gondolat, hogy 53 év működés után oszoljunk fel... Az állam eldöntötte, hogy a környezetet és a természetvédelmet feláldozza az idegenforgalomnak."

     

    'Felelet': A magyar államot nemzetközi segítséggel megszállva tartó Szdsz-Fidesz koalícióról van szó. A helyzet rosszabb, mint Kádár vagy Horn alatt (akkor nem is merült fel a feloszlás). Nem az idegenforgalomnak, hanem a multiknak és a milliárdos cinkos körnek áldozza fel.

    Már alig pár társaság működik, akár környezetvédelem, akár bármilyen valódi állampolgári egyesülés céllal. Nemcsak a környezetvédelmet, a polgári összefogást is felszámolta a kormánypárt 4+12 év uralma alatt, és a másik 4+8 év segítségével. (Azaz 1994-2022-ig) 1990-1994-ig az akkori kormány gyengítésével segítették ezt a folyamatot.

    Justin Shubow (wikipédia):

    index 2021.11.04.: Justin Shubow: A modern építészek egoisták, lelketlenek és tradícióellenesek

    "2018-ban az amerikaiak 72 százaléka jelentette ki, hogy nem kedveli a modern szövetségi építészetet, ugyanakkor szereti a tradicionális, nemzeti jelleget megtestesítő, emberléptékű házakat. Ezt az országos felmérést és az ebből született tanulmányt a Justin Shubow építészkritikus vezette Képzőművészeti Bizottság végezte el."

    "Budapest az elmúlt 100 évben sokat veszített épített örökségéből. Ráadásul a II. világháború után szinte csak minőségromboló házak épültek önöknél.  Amit az 1945 előtt emelt házakból meghagytak, vagy valamilyen okból megmaradt, csak az számít még most is Budapest értékének, karakterének és lényegének. Csak ezekért, a XX. század elejéig megépült házaik, és persze a gyógyvizeik miatt keresik fel az önök fővárosát a turisták, s nem a modern épületeik miatt"

    "Le Corbusier mondta egykor, hogy „a ház egy gép”. Ezért a kijelentése miatt nincsenek ma már a Földön építészmérnökök, csak geometriában gondolkodó tervezők. Az ő szellemi követői azok, akik közszemlére kitett és ránk erőltetett „szerkezeteik” működése érdekében ideológiai alapon feláldozzák embertársaikat. A kommunizmusban ezt új embertípusnak mondták."


    Mandiner2021. november 4: Az építészetnek figyelnie kell a közízlésre – Justin Shubow a Mandinernek

    "némelyik építésztervező szerint az élet kaotikus, és az épületeinknek ezt kellene tükröznie. Valóban lehet, hogy egyesek élete kaotikus, de az épületeinknek szerintem nem ezt kell tükröznie, hanem egy jobb világot. Az élet lehet kemény, de az épületeinknek biztonságot és szépséget kell sugároznia. Nagyon könnyű csinálni valamit, ami ronda. Sokkal több tehetségre és erőfeszítésre van szükség létrehozni valami szépet."

    "ezek az építészek azt felejtik el, hogy az építészet sokkal közösségibb funkciót lát el, mint a festészet, és az épületek „ránk vannak erőltetve” úgy, ahogy egy festmény nincsen."

    "nagyon sok modernista épület ronda és népszerűtlen."

    "a második világháború után...betört a modernizmus, azon belül is például a brutalizmus. Az FBI központi, washingtoni irodaépületét például én „a félelem minisztériumának” hívom, de ott van például a hírhedt bostoni városháza is. A közvélemény sem szereti ezeket az épületeket, hiába tartja az építészszakma a bostoni városházát az egyik legnagyszerűbb amerikai épületnek."

    A Biden-adminisztráció azonnali hatállyal menesztette az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának elnökségéből, melynek ő volt az első zsidó származású elnöke. Ilyen menesztésre a testület 110 éves történetében még nem volt példa. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) meghívására...

    MCC.     

    Budapest Lectures: Hagyomány és újítás - Mathias Corvinus Collegium youtube 46 perc, feliratozva

    Oktogonújság: Az MMA Tesztoszteronépítészet sorozatának különkiadásában Smiló Dávid és Erhardt Gábor reagál Justin Shubownak a magyar építészet egészét degradáló előadására. (MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI))

    Shubow-t Donald Trump nevezte ki az általa létrehozott Képzőművészeti Bizottság élére. 

    A magyar építészeket itt képviselő Smiló (sose hallottam róla, de az nem jelent semmit) ilyen stílusban érvel: "Justin Shubow hülyeségeket beszélt az építészetről a Mathias Corvinus Collegium - MCC eseményén. Ez az MCC szempontjából szerintem arcpirító. Gyakorlatilag egy sarlatánt hívtak el."

    országépítő.net: Esték a Hild-Villában – Tesztoszteron Extra 2021. december 14. youtubehosszú! Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet Extra Smiló Dáviddal és Erhardt Gáborral (19:00 körül kicsit érdekes talán, 1:00:00 pedig a falusi Kádár kockáról szól, erről külön írok most röviden);

    építészfórum: Auditórium Podcast – Smiló Dávid (Paradigma Ariadné építésziroda): Nagyon rossz város lesz ez, ha elkezdünk felforrni a közterületeken

     "autóközlekedés és a gyalogosok által használt közterület arányát a jelenlegi 80:20-ról 50:50 százalékra változtassák." ('Felelet': Ez tetszik)

     

    ...Álmosdi Árpád (hangfájl)...

     

     

     

     

    Káli_Híradó_2022_nov-001.jpg

    Káli_Híradó_2022_nov-002.jpg

     

     

     

     

     

     

  • Az értékeinket védtem – Márfi Gyula püspök (2022. 08. 08.) (Felelet 133. cikk)

    Az értékeinket védtem – Márfi Gyula püspök (2022. 08. 08.)

    Cikkajánló:

    Heti Válasz válaszonline

    Élő Anita

    Nem az érsek urat támadtam, az értékeinket védtem” – ezért kell Márfi Gyulának távoznia Veszprémből

    részletek:

    A székesegyház tervezett átalakítása először is szakmai kérdés. Mivel én nem vagyok szakértő, kénytelen vagyok ismert és elismert szakemberekre hivatkozni. Ezek közt vannak a már említett május 26-i konferencia előadói is, mint például Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész, műemlékvédelmi szakember; Gy. Lovassy Klára, a Magyar Építőipari Múzeum nyugalmazott igazgatója; Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE professzor emeritája; Gopcsa Katalin művészettörténész; Veszprém korábbi műemlékvédelmi felügyelője, a Forster Gyula-díjjal kitüntetett Németh Katalin, és mások. Szerintük az üvegfestményeket nem szabad eltávolítani, a díszítőfestményeket pedig restaurálni kellene, nem fehérre lekenni.

    A szeretet. A búcsújáró helyek kegyszobrai és kegyképei között egy sincs, amelyet Michelangelo, Raffaello vagy más hozzájuk fogható művész készített volna. Mégsem cseréljük le vagy dobjuk ki, mert a hívek áhítata és szeretete övezi őket.

    Hogyan emészti meg, hogy kormányzati támogatásból rakják ki az 1956-os forradalom után a székesegyházból eltávolított Badalik Bertalan püspök által megrendelt üvegfestményeket, mázolják le a falfestményeket, tüntetik el az oltárt, amelynél Mindszenty bíboros veszprémi püspökként misézett?

    A 2015-ös párizsi terrortámadás idején, amikor a Charlie Hebdo című lap meggyilkolt karikatúristái miatt mindenki azt mondta magáról: „Je suis Charlie”, én akkor is azt mondtam, nem vagyok Charlie, mert a fegyveres erőszak rettenetes, elítélem, nem menti semmi, de abban az újságban borzalmas dolgokat írtak, rajzoltak a Mennyei atyáról és Mohamedről is. 

    Visszatérve a veszprémi történésekre. Ha ön nem ért egyet a székesegyházzal kapcsolatos tervekkel, június közepén miért állt ki mégis Udvardy érsek úr mellett, és írta alá, hogy az őt ért „nemtelen támadások” az egyház egysége ellen is irányulnak

    – Az érsek atya két diakónust pappá szentelt, őket még én vettem fel a szemináriumba, egyiküket római tanulmányútra is kiküldtem. Mi sem természetesebb, hogy a szertartás végén az újonnan szenteltekről készül egy közös kép a szentelő püspökkel és a jelenlevő papokkal. Közvetlenül a szertartás kezdete előtt, Takáts István érseki helynök úr bejelentette, hogy ez demonstráció lesz érsek atya mellett, akit „nemtelen támadások értek”. Így lett a csoportképből demonstrációs dokumentum. 

    – Tönkretette volna az ünnepi pillanatot, ha ön nem vesz részt a fotózáson. Értjük, de miért írta alá a nyilatkozatot?

     –A nyilatkozatról semmit sem tudok. Nem is láttam. (lásd legalul)

    Az nem nevezhető nemtelen támadásnak, hogy valaki konferenciát szervez a székesegyház üvegablakainak és falfestményeinek védelmében.

    ...A felfüggesztett paptestvérek a szembemiséző oltárt is kidobták, és a koronavírus járvány súlyos szakaszaiban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az érsek úr rendelkezése ellenére – nem voltak hajlandóak kézbe áldoztatni. Makacsságukat nem lehet igazolni, hiszen a kézbe áldoztatás közelebb áll az első szentmisékhez. Jézus sem az apostolok szájába tette az átváltoztatott kenyeret, hanem azt mondta: „Vegyétek és egyétek!” 

    – Bár a hívek egy része értetlenül fogadta a döntést, de az érseknek igaza van? 

    – A felfüggesztések jogosak voltak, de talán meg kellett volna próbálni az atya és az idősebb testvér szeretetével kísérletet tenni a meggyőzésükre.

     – Hány pap közül függesztett fel négyet? 

    – Emlékeim szerint 104 aktív pappal adtam át az érsekséget, most csak 86 van.

     

     'Felelet':

    A járványhisztéria ellen fellépő papokat meg lehet érteni, hiszen az utasítások betartásával ők is a kötelező oltás és a félelemkeltés propagandistái lettek volna, ezzel mintegy egyetértve a templomok bezárásával is. A nemzetközi és hazai hatalmak járványhazugsága a rettegtetés, a bezárás, az öregek és betegek tönkretételén túl, többek között sajnos a pápa hathatós segítségével sokmillió, vagy százmillió ember  kényszerű beoltásához, betegségéhez, halálához vezetett, vezethet.

     

     

     A teljes riport:

    Udvardy György, Veszprém harmadik érseke levélben szólította fel elődjét, Márfi Gyulát, hogy a nyár folyamán költözzön el Veszprémből, lényegében azért, mert zavarja őt hivatali teendőinek ellátásában. A királynék városában általános döbbenet fogadta, hogy az emeritus érsek távozni kényszerül, és vasárnap esti búcsúmiséjén sem jelentek meg az egyházmegye elöljárói. Az érsekség korábban nemtelen támadásnak nevezte a hívek tiltakozását az ellen, hogy a 39 milliárdos állami támogatásból el akarják távolítani a műemlék székesegyház festett üvegablakait, neogótikus oltárát és lemeszeltetnék a falfestményeket. Márfi Gyula a nyilvánosság előtt eddig hallgatott, most először beszél távozásának okairól.

    – Igaz a hír? Búcsúzik Veszprémtől?

    – Igen, augusztus 14-én lesz 25 éve, hogy II. János Pál pápa kinevezett veszprémi érseknek, de az évfordulót már nem tudom itt megünnepelni, mert elköltözöm Szombathelyre. 

    – Szeretnénk megérteni, mi történt. 75 éves volt, amikor Ferenc pápa nyugdíjazta, és kinevezte az addigi pécsi püspököt, Udvardy Györgyöt Veszprém érsekének. Három éve történt mindez, és kívülről úgy látszott, örömmel fogadja az utódját. 

    – Így is volt. Rögtön be is szerettem volna vonulni a veszprémi várban levő papi otthonba, abba a lakrészbe, ahol az elődöm, Szendi József érsek úr korábban lakott. 

    – Veszprém első érseke.

    – Igen, Udvardy érsek úr azonban azt mondta: az a lakrész érsekhez nem méltó, bővíteni, komfortosítani kell. A sok millió forintos beruházás miatt fél évig, 2020 márciusáig várnom kellett a költözéssel. 

    – Udvardy érsek úr tavaly meglátogatta az új otthonában, felköszöntötte a névnapján. Még akkor is úgy nézett ki, mintha minden rendben volna. 

    – Igen, de a beköltözés után egy évvel kiderült: az érsek úr meg kívánja szüntetni a veszprémi várban a papi otthont. 

    – Benne a sok millióból felújított apartmannal? Miért? Úgy tudom, megszokott, hogy a székesegyházak közelében vannak a papi otthonok, mert így a nyugalmazott atyák segíthetnek a misézésben, gyóntatásban. Győrben is így van.

    – Szombathelyen is, és Veszprémben is így volt eddig. Éppen egy éve mindannyiunknak el kellett hagynunk a papi otthont, mert abból az érsek úr zarándokszállást és lelkigyakorlatos házat akar kialakítani. 

    – Nincs elég egyházi ingatlan erre a célra a Várban, amely attól olyan különleges, hogy néhány létesítményt kivéve csaknem az egész az egyházé?

    – Én sem értem, hiszen három új épülettel gyarapodott az érsekség. Ráadásul azóta birtokába került a Gizella Hotel is, de az érsek úr joga erről dönteni. Az idős atyák többsége az általam alapított hévízi Szent Lukács Idősek Otthonába került. 

    – Hévíz egy másik megyében van, ráadásul szociális, nem pedig papi otthon. 

    – Valóban.

    – Nem is örültek az idős atyák, hogy Zalába kell költözniük. Két hete az érseknek írt levelükben már egyenesen az „eltakarításukról” beszélnek, és azt írják: nem ők „bujtogatják” a zúgolódó híveket. Mintha a költözés büntetés lenne. Ön sem ment el Hévízre. 

    – Nem, engedélyt kértem az érsek úrtól, és az egyetértésével beköltöztem a Várban levő plébánia káplánlakására.

    – Itt beszélgetünk most, de innen is mennie kell. 

    – Igen, a múlt hónapban levelet kaptam Udvardy érsek úrtól, és szóban is azt kérte, hagyjam el otthonomat és Veszprém városát is. Költözzem olyan helyre, ahol számomra állandó egészségügyi felügyelet biztosított, és az aktuális egyházkormányzati ügyektől is távolságot tudok tartani. 

    – Udvardy érsek „szükséges és egészséges távolságtartást” kért öntől. Túlzottan belefolyt az aktuális ügyekbe? 

    – Dehogy folytam bele.

    – Valami csak történt. 

    – Kitudódott, hogy az érsek úr át akarja alakítani a székesegyházat, el akarja tüntetni a festett üvegablakokat, mondván, nem egységesek, mert újak kerültek a háború alatt megsérültek helyére. Köztük el akarja tüntetni a Szent Mihályt ábrázoló üvegfestményt is

    – A bazilika és Veszprém védőszentjéét. 

    – Igen, az üvegablak Árkayné Sztehlo Lili elismert és nemzetközi díjakkal is kitüntetett művész alkotása. Az érsek atya le akarja festetni a bazilika díszítő festményeit is, mondván, rosszul lettek restaurálva. Ugyancsak eltünteti a stallumokat is. 

    – Vagyis a szentély két oldalán levő ülőbútorokat. 

    – Igen, meg a gyönyörű főoltárt is. 

    – Egyetért ezzel?

    – Nem.

    – A közvélemény számára februárban derültek ki az érsekség tervei, de most először hallom ezt öntől. 

    – Nem hangoztattam a véleményemet. 

    – Mégis úgy gondolja, hogy valójában nem egészségügyi okokból, hanem a véleménye miatt kell elmennie? 

    – Két veszprémi civilszervezet, a Hét Domb Egyesület és a Szent Mihály Védegylet még májusban szervezett egy konferenciát a székesegyház értékeiről. Talán az érsek úr úgy sejti, az egész mögött én állok. 

    – A tudományos konferencia mögött, amin műemlékvédelmi szakemberek beszéltek a fehér minimalizmus terjedéséről az egyházi építészetben és a székesegyház ablakainak művészi értékéről? 

    – Igen. 

    – És ön áll? 

    – Dehogy, ebből egy szó sem igaz. A Hét Domb Egyesület elnöke személyesen hozta el nekem a konferenciára a meghívót, és rögtön mondtam, hogy nem megyek el. 

    – Miért? 

    – A meghívóból láttam, hogy a szervezők a székesegyház értékeit akarják a védelmükbe venni, szemben azokkal a szándékokkal, hogy ezeket átmeszelik, eltüntetik.

    Nem mentem el, mert nem akartam a nyilvánosság előtt szembeszállni az érsek úr álláspontjával.

    Az egyesület elnöke kérésére írtam néhány udvarias sort ezzel az írógéppel, ami ott van ön mellett. Csak annyit, hogy köszönöm a meghívást, sajnos nem tudok részt venni, de szeretettel köszöntöm az előadókat és a résztvevőket. 

    – Vastaps. 

    – Hogy érti? 

    – Vastaps volt a teremben, amikor felolvasták. 

    – Ez volt az én bűnöm? Soha nem az érsek urat támadtam, ekkor sem. Csak az értékeinket védtem. 

    – Hogyan, ha a nyilvánosság előtt eddig nem szólalt meg? 

    – Személyesen megmondtam az érsek úrnak, amit most önnek is. A székesegyház tervezett átalakítása először is szakmai kérdés. Mivel én nem vagyok szakértő, kénytelen vagyok ismert és elismert szakemberekre hivatkozni. Ezek közt vannak a már említett május 26-i konferencia előadói is, mint például Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész, műemlékvédelmi szakember; Gy. Lovassy Klára, a Magyar Építőipari Múzeum nyugalmazott igazgatója; Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE professzor emeritája; Gopcsa Katalin művészettörténész; Veszprém korábbi műemlékvédelmi felügyelője, a Forster Gyula-díjjal kitüntetett Németh Katalin, és mások. Szerintük az üvegfestményeket nem szabad eltávolítani, a díszítőfestményeket pedig restaurálni kellene, nem fehérre lekenni. Már én teszem hozzá: mikor lesz az érsekségnek ennyi pénze a restaurálásra, mint most, amikor 39 milliárd forint áll rendelkezésre?

    – A székesegyház az érsekség tulajdona. Nagyon úgy néz ki, hogy nem a műemlékvédők, hanem az érsek szava a döntő.

    – Számomra különösen nehéz kérdés ez. Jogi szempontból a székesegyház nem magántulajdon, ahogy a plébániatemplomok sem. Egy barátomnak pár éve áldottam meg a magánkápolnáját egy zalai szőlőben. A kápolnájával ő azt csinál, amit jónak lát, mert az az övé. A székesegyház azonban közösségi tulajdon, nem is csak a székesegyházi főplébánia plébánosának és híveinek tulajdona, hanem az egész Veszprémi Érsekségé. Az érsekség egyik levelében azt írta, hogy a székesegyház rangjának és céljának megfelelő alakítása kizárólag az egyházmegye főpásztorának joga és felelőssége. Nem vagyok jogász, de azt mondhatom, hogy én az Egyházi Törvénykönyvben ezzel kapcsolatos paragrafust nem találtam. Úgy vélem ezért, minden lényeges átalakításhoz ki kell kérni a tulajdonos közösség képviselőinek a véleményét. Emellett a jogi szempontokon túl az egyházban figyelembe kell venni a legfőbb parancs követelményét is. 

    – Melyik a legfőbb parancs? 

    – A szeretet. A búcsújáró helyek kegyszobrai és kegyképei között egy sincs, amelyet Michelangelo, Raffaello vagy más hozzájuk fogható művész készített volna. Mégsem cseréljük le vagy dobjuk ki, mert a hívek áhítata és szeretete övezi őket. 

    – A papsággal sem egyeztettek?

    – Nem tudok róla. 

    – Tehát négyszemközt megmondta az érsek úrnak, hogy nem ért egyet a székesegyházzal kapcsolatos terveivel, de nyilvánosan nem támogatta a rekonstrukció ellen felszólalókat. 

    – Így történt.

    – Miért szólalt meg most mégis? 

    – Mert nem értem el semmilyen hatást. 

    – Viszont megromlott az érsekkel a viszonya, mert önt sejti a tiltakozások mögött, és ezért elküldheti Veszprémből?

    – Nem sarkítanám ki ennyire a kérdést. Érsek atya Veszprémen kívül látja a jövőmet. Úgy gondolja, nekem mint szívbeteg embernek olyan egészségügyi felügyeletre van szükségem, amely itt – ahol beszélgetünk – nem biztosítható. Nekem ugyanis még 2000-ben volt egy súlyos infarktusom, akkor a haláltól a veszprémi kórházban, illetve a balatonfüredi szívkórházban mentettek meg. 2001-ben a pécsi szívklinikán Papp Lajos szívsebész professzor úr műtött. Panaszaim másfél éve újultak ki, azóta újabb beavatkozásokat végeztek, és a vérhígító szerek két ízben veszélyes orrvérzést okoztak. 

    – Nem vitatom, hogy ez a fiatal papoknak kialakított puritán szoba nem alkalmas lakhely önnek, és azt sem, hogy 79 évesen felügyeletre szorul. Azt azonban nem értem, szívbetegként miért lenne jobb helyen egy fürdővárosban, mint tíz percre a megyei kórháztól? Miért nem lehet Veszprémben helyet találni önnek?

    – Azért, hogy az egyházmegye kormányzásának gondjaitól – saját érdekemben – megfelelő távolságot tudjak tartani. 

    – Ezt írta Udvardy érsek úr? 

    – Igen. Érsek atya úgy látja, a jelen állapot nem segíti az én nyugalmamat és a főegyházmegye életét sem, sőt néhány ebből fakadó történés erősen hátráltatja ordináriusi szolgálatában.

    – Kemény szavak. Ha jól értem, az ütközőpont a székesegyház ügye, amit állami pénzből újítanak fel, ráadásul műemlékről van szó, amihez az engedélyt szintén az állami szervek adják ki. Önnek sok befolyásos kormányzati ismerőse van. Már érseksége alatt is a kormányzati üzenetek egyik fő rezonátora volt az egyházon belül. A migrációval, az LMBTQ-val kapcsolatos álláspontja közelebb áll a kormányéhoz, mint Ferenc pápáéhoz. 

    – Így van. Érthető, hiszen a szentatya ősei nem álltak harcban 300 évig muszlimokkal, és neki a 150 éves török megszállásról sincsenek olyan emlékei, mint nekünk. Azonkívül az ősei is migránsok voltak Argentínában, ahol befogadták őket. Ő nagyon jó ember, ezért is kerülhette el a figyelmét, hogy a szülei keresztény emberként mentek keresztény országba, hozzánk pedig muszlimok jöttek.

    hirdetés

    – A miniszterelnökkel való közeli kapcsolatára utal, hogy 2019-ben ön szentelte fel a Karmelita kolostort, a kormányfő új hivatalát. 

    – Igen. 

    – Az állami hatóságok engedélye nélkül viszont nem lehet fehérre festeni a székesegyház falfestményeit, hiszen egy műemlék épületről van szó. Próbált kormányzati segítséget kérni? 

    – Nem, nem helyezkedhetek szembe az érsek úrral, legfeljebb tájékoztatást adhatok akár a miniszterelnök úrnak is arról, én hogyan látom az aktuális helyzetet.

    – Hogyan emészti meg, hogy kormányzati támogatásból rakják ki az 1956-os forradalom után a székesegyházból eltávolított Badalik Bertalan püspök által megrendelt üvegfestményeket, mázolják le a falfestményeket, tüntetik el az oltárt, amelynél Mindszenty bíboros veszprémi püspökként misézett?

    – Nehéz erre válaszolni. A helyzet ellentmondásos, mivel én az érsek úrban törvényes utódomat látom, a miniszterelnök úr pedig írásaimat pozitívan értékelte, köztük a Jegyzetek az iszlámról – keresztény szemmel című kis könyvemet is.

    – Az ön érseksége alatt mégis csak csepegtek a források az egyházmegyébe, most 39 milliárd forintos rekordösszeg érkezett.

    – Nézze, amikor az én időmben kiderült, hogy a beázások miatt nem lehet az Érseki Palota tetőzetét javítani, és az egészet le kell cserélni, megírtam Orbán Viktor miniszterelnöknek: „a szobában, amelyben volt szerencsém önt már több ízben fogadni, már két évben beesett az eső. A teljes tetőcseréhez több mint egymilliárd forintra lenne szükség, kérem, amennyiben lehetősége nyílik rá, nyújtson támogatást.”

    Jött egy telefon egy államtitkártól: „Érsek úr, megvan a pénz.”

    Négy évvel ezelőtt meg is történt a teljes külső felújítás. Most megnézi a palotát, megint fel van állványozva. 

    – Miért? 

    – Majdnem mindenről, amit mi felújítottunk, megállapítják, hogy rosszul sikerült: a székesegyház orgonájáról, a Ferences templom belsejéről, az érseki hivatal tetőterében kialakított Gizella teremről, amit már el is bontottak. Az érsek atya egy száztagú szakembergárdára hivatkozik, de az ő személyüket titok övezi.

    – Ahogy a hatósági engedély nagy részét is. Az érsekség szerint a székesegyházat egy hetvenes években történt, elrontott restaurálás miatt kell lefesteni. Amikor 1997-ben ideérkezett, érzékelte, milyen nagy a baj a bazilikával? 

    – Semmi ilyet nem vettem észre, de nem vagyok szakember. Ha rosszul lett restaurálva, akkor csinálják meg jól, és ne festessék le az egészet. 

    – Szóval ön szerzett 1,1 milliárd forintot. 

    – Az érsek úr 39 milliárdot. 

    – A politika érdekeit önnél jobban nem lehet szolgálni, miért eredményesebb lobbista mégis az utódja? 

    – 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa és Veszprém szíve a vár, amelynek épületei többségükben egyházi tulajdonúak. Azt azonban szeretném elmondani, hogy

    én nem szolgáltam a kormány érdekeit, soha mást nem mondtam, mint amit igaznak gondoltam.

    A 2015-ös párizsi terrortámadás idején, amikor a Charlie Hebdo című lap meggyilkolt karikatúristái miatt mindenki azt mondta magáról: „Je suis Charlie”, én akkor is azt mondtam, nem vagyok Charlie, mert a fegyveres erőszak rettenetes, elítélem, nem menti semmi, de abban az újságban borzalmas dolgokat írtak, rajzoltak a Mennyei atyáról és Mohamedről is. 

    – Visszatérve a veszprémi történésekre. Ha ön nem ért egyet a székesegyházzal kapcsolatos tervekkel, június közepén miért állt ki mégis Udvardy érsek úr mellett, és írta alá, hogy az őt ért „nemtelen támadások” az egyház egysége ellen is irányulnak

    – Az érsek atya két diakónust pappá szentelt, őket még én vettem fel a szemináriumba, egyiküket római tanulmányútra is kiküldtem. Mi sem természetesebb, hogy a szertartás végén az újonnan szenteltekről készül egy közös kép a szentelő püspökkel és a jelenlevő papokkal. Közvetlenül a szertartás kezdete előtt, Takáts István érseki helynök úr bejelentette, hogy ez demonstráció lesz érsek atya mellett, akit „nemtelen támadások értek”. Így lett a csoportképből demonstrációs dokumentum. 

    – Tönkretette volna az ünnepi pillanatot, ha ön nem vesz részt a fotózáson. Értjük, de miért írta alá a nyilatkozatot?

     –A nyilatkozatról semmit sem tudok. Nem is láttam. 

    – Egyébként milyen nemtelen támadás érte az érseket? 

    – Nemtelen támadásoknak én is ki voltam téve, mint minden vezető pozícióban levő ember, de az nem nevezhető nemtelen támadásnak, hogy valaki konferenciát szervez a székesegyház üvegablakainak és falfestményeinek védelmében. Az persze előfordulhat, hogy olykor egy-egy hozzászóló alpári hangot üt meg, de az ilyet – szerintem – nem kell komolyan venni.

    – Eredetileg azt hittem, Udvardy érsek úrnak az a gondja, hogy általa felfüggesztett papok is megjelentek a konferencián. A híveknek háttal miséző papokról van szó, meg olyanokról, akik a súlyos koronavírusjárvány idején nem voltak hajlandóak kézbe áldoztatni, hogy csökkentsék a fertőzésveszélyt. 

    – A háttal misézés nem tiltott, de minden templomban kell lennie egy körüljárható és szembemisézésre alkalmas oltárnak. A helyzet tiszta, mert a felfüggesztett paptestvérek a szembemiséző oltárt is kidobták, és a koronavírus járvány súlyos szakaszaiban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az érsek úr rendelkezése ellenére – nem voltak hajlandóak kézbe áldoztatni. Makacsságukat nem lehet igazolni, hiszen a kézbe áldoztatás közelebb áll az első szentmisékhez. Jézus sem az apostolok szájába tette az átváltoztatott kenyeret, hanem azt mondta: „Vegyétek és egyétek!” 

    – Bár a hívek egy része értetlenül fogadta a döntést, de az érseknek igaza van? 

    – A felfüggesztések jogosak voltak, de talán meg kellett volna próbálni az atya és az idősebb testvér szeretetével kísérletet tenni a meggyőzésükre.

     – Hány pap közül függesztett fel négyet? 

    – Emlékeim szerint 104 aktív pappal adtam át az érsekséget, most csak 86 van. Néhány olyan papot is nyugdíjba küldtek, aki még nem érte el a 75 éves papi nyugdíjkorhatárt, és nem is kérte a nyugdíjazását. 

    – Nagy a paphiány, miért küldenek mégis papokat idő előtt nyugdíjba és teszik át őket egy másik megye idősotthonába? 

    – Az érsek úrtól tessék megkérdezni. Nekem nincs jogom megkérdőjelezni a nyugdíjazások jogosságát.

    – Ugyanakkor azt is hallottam, hogy Udvardy érsek veszprémi beilleszkedését nehezíthette, hogy kénytelen volt meghozni néhány olyan konfliktusos intézkedést, amit ön nem tett meg. Például elfogytak a kispapok, de nem záratta be a papi szemináriumot. 

    – Tökéletes püspök nincsen, nyilván én sem voltam az. Azért azt vissza kell utasítanom, hogy káoszt hagytam volna az utódomra. Ami a szemináriumot illeti, ott mindig tanultak más egyházmegyés kispapok is. Összesen tizenkét kispapot hagytam érsek úrra, ebből van most egy – hármat felszentelt, két diakónust felfüggesztett, hármat elküldött, nem tudom miért, három elment. Közülük hármat már máshol pappá, illetve diakónussá szenteltek. Azonban egyikünknek sincs jogunk, hogy érsek atya döntéseit kritizáljuk. A döntéseinek okát ő tudja, nekünk nincsenek erről megbízható információink. Az viszont kötelességünk, hogy imádkozzunk új hivatásokért, ha ilyenek nem születnek, azért mi is felelősek vagyunk. 

    –  Vasárnap búcsúzott Veszprémtől, ezután Szombathelyen fog élni. Miért ezt a várost választotta?

    – Szerettem volna Veszprémben maradni, de Szombathelyre tulajdonképpen hazatérek, 25 évig voltam Veszprémben, de korábban 17 évig szolgáltam ott is, mint püspöki titkár és irodaigazgató. Az ottani papi otthonban fogok élni. Megpróbálok segíteni Székely János püspök úrnak, misézek, gyóntatok, ahogy eddig itt is tettem. 

    – Ezzel végleg kivonul a veszprémi ügyekből? 

    – Az egyházmegye kormányzásába eddig sem avatkoztam bele. A székesegyházzal kapcsolatban is csak a véleményemet mondtam el, ami talán nem beavatkozás. Érsek úr úgy határoz, ahogy jónak látja. Imádkozom, hogy a Veszprémi Érsekség javát szolgáló döntéseket megtalálja. 

    – Érsek úr, nem könnyű pillanatokban találkoztunk, végül is miért vállalta ezt az interjút? 

    – Őszinte leszek: nem jó kedvemben, de szerettem volna hangsúlyozni, hogy itt nem a saját személyemről van szó, nem is Udvardy György érsek úrról, csakis szeretett főegyházmegyénkről. A jó Isten kegyelme legyen mindannyiunkkal. Úgy éreztem, ha már megkerestek, kötelességem néhány kérdést tisztázni abban a reményben, hogy érsek atyának, a székesegyház festményeit sirató híveknek és talán még a jószándékú kívülállóknak is segítek.

     

     

     

     A cikkben utal erre:

    Nyilatkozat

    2022.06.17., Hírek rovat

    Mi, a Veszprémi Főegyházmegye papsága, ezúton is kiállunk Dr. Udvardy György érsek úr mellett és minden támogatásunkról biztosítjuk főpásztorunkat. Köszönettel tartozunk Istennek, hogy nekünk adta őt és Ferenc pápának, hogy 2019. július 12-én egyházmegyénk vezetésére őt jelölte ki számunkra. Az őt ért nemtelen támadásokat, amelyek nemcsak személye, hanem az egyház egysége ellen is irányulnak, határozottan visszautasítjuk.

    Ezután is imádkozunk érte, hogy felelőségteljes munkáját továbbra is Isten dicsőségére és a rábízottak javára tudja folytatni.

    Kérjük számára a Szentlélek megerősítő kegyelmét és biztosítjuk mi is imáinkról és nagyrabecsülésünkről!

    Kérjük híveinket is, hogy maradjanak velünk az egység és a hűség krisztusi útján!

    Veszprém, 2022. június 17-én

    a Veszprémi Főegyházmegye papsága

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Balaton, pénzemberek - Káli Híradó 2020 augusztus (2020. 05. 22.)

    Balaton, pénzemberek - Káli Híradó 2020 augusztus- Somogyi Győző (2020. 08. 22.)

    http://www.kalihirado.hu/

    Pénzemberek, befektető és ingatlanfejlesztő cégek sokasága repült rá idén a Káli-medencére és az északi balatonpart még beépítetlen kis darabjaira. Ezek a tájat nem ismerik, nem szeretik. Csak mint pénztermelő forrást akarják "fejleszteni" - azaz teleépíteni nagyméretű tájidegen szállodákkal, lakóparkokkal, szórakozóhelyekkel, yachtkikötőkkel. Kihasználva azt, hogy ezt a tájat mindeddig sikerült megőrizni és ezzel vonzóvá tenni.

    Nem törődnek azzal, hogy óriási ronda épületeik, autóparkolóik, a túlgerjesztett turistatömeg megfosztja jellegétől és vonzerejétől a tájat és az az idegenforgalom is összeomlik, amiből ők hasznot húzni akarnak.

    Sajnos a kormány "idegenforgalom fejlesztés" jelszóval minden káros építkezést milliárdokkal támogat, ezért a nagy üzlet maga a beruházás tekintet nélkül arra,hogy a jövőben működik vagy sem.

    A Balatont csak... szigorú építkezési stop mentheti meg...

    Felelet:

    Némi bontás is ráfér a Balatonpartra. A szocializmusban Siófoknál elétöltöttek a villasoroknak, hogy a nép tudjon fürödni. Ezt a területet az utóbbi évtizedekben megintcsak beépítették, óriási csúf épületekkel...

     

  • Balatonpusztítás (2021. 03. 19.)

    Balatonpusztítás (2021. 03. 19.)

    Petíció aláírása itt, a szabad.ahang.hu oldalon. Címe: STOP Balatonaligarcha! – Balatonvilágos úttörőtábor
    Szervező: Aligai fürdőegyesület

    További: stop.balatonaligarcha.hu

    Tájékoztató itt, a balatontipp.hu oldalon (láss részleteket lentebb)

     

    Egy régebbi (2020. febr.) kezdeményezés itt - szabad.ahang.hu/petitions (márc. 20. .- 85 ezer) Szervező: Összefogás a Balatonért

    Címe: STOP "Balaton-törvény"! Egy általános balatoni védelmi kezdeményezés.

    Cikk itt -hirbalaton.hu. (2020 febr. 6.)

     

    'Felelet'

    Amint az oldalamon is olvashatták Somogyi Győző, Andrásfalvy Bertalan írásaiból idézve vagy Pintér Balázs újságcikkeiben, a magyarság vezető rétege a 13. századtól felelőtlenül önzően viselkedik, pénzhajhászásból tönretéve a közösség környezetét, békés és boldog életét.

    A Balatont is akarták már szántófölddé tenni. Az is a maiakhoz hasonló zseniális ingatlanpanama lett volna: a közös vízből magán búzatermelő szántóföld...

    Az utóbbi 25 évben - az utóbbi néhányban fokozottabban - a Balaton tönkretétele folyik, elsősorban ingatlan túlépítésekkel, a zöldterület beépítésével. Mi marad az országból?

    Vagy ez csak gumicsont? Amíg a magyarság még ittmaradt és még reménykedő része tiltakozik, nagyobb bűnöket követnek el? A budai felhőkarcoló is csak figyelemelterelés volna, vagy az eszme és uralom megépülő jelképe-emléke, mint a Sztálin szobor?

    A tervezők, beruházók, engedélyezők, haszonhúzók meg éppen úgy járnak, mint a legborzasztóbb szocialista lekótelepek tervezői, akik munkájukkal egyben a kisvárosi, falusi nép elhazátlanításában is részt vettek: kénytelenek lesznek halálukig (mint Kádár János) bizonygatni maguknak, hogy jót tettek, miközben egész környezetük, még családjuk is a hátuk mögött szánakozni fog rajtuk.

     

    A hivatkozott cikkből:

     Balatonvilágos – Előjátéknak egy 92 lakásos társasház a Club Aliga szomszédságában

    Szerző: Győrffy Árpád 2021.03.11.

    Balatonvilágos egykori aligai részén elkezdődött az a gigantikus és ész nélküli természetátalakítás, amit tavaly nyár végén jósoltunk egy nem sokkal korábban megjelent kormányrendelet nyomán. Az első fecske egy kisebb falu lakosságát befogadó épület lesz a hajdani pártüdülő kerítésétől nem messze.

    Az augusztusban Orbán Viktoraláírásával kiadott jogszabály elsősorban az egykori MSZMP-üdülő, a Club Aliga mai tulajdonosainak adott szintekorlátlan beavatkozási lehetőséget az addig érvényes építési és telekalakítási szabályok felülírásával. A helyiek és más egyszerű halandók jogait csorbító beruházói szabadságból jutott a kerítésen túlra is. A várhatóan elsőként elkészülő, és a mai módihoz mintát adó épületet az “úttörőtáborként” ismert, de Erzsébet táborként is működtetett vízparti üdülő helyén, az 1392-es helyrajzi számú ingatlanon húzzák fel rövidesen.

    A helyi önkormányzatnak hosszú időn át csak annyi köze volt az állami tulajdonban lévő 8300 négyzetméteres területhez, hogy pénzért parkolóhelyet biztosított az éppen aktuális bérlőknek. A part közeli területek szabályozásáról közben elfogadott “TNM- rendeletben” 10 méter széles zöld sávot, parti sétányt, 30 méter széles beépíthetetlen területet jelöltek ki. Ugyanez került a helyi építési szabályzatba is.

    2016 őszén egy parlamenti tájékoztató kapcsán csillant fel a remény, hogy a falunak szorosabb köze is lehetne a területhez. Ekkor levélben fordultak az MNV Zrt-hez, hogy az ingatlant másokkal együtt adják térítésmentesen önkormányzati tulajdonba vagy vagyonkezelésbe.Mivel kérésük nem talált meghallgatásra, 2019 tavaszán újabb levelet írtak, amiben 49 évre szóló térítésmentes önkormányzati vagyonkezelési lehetőséget kértek.

    A képviselők többsége nem akart erőn felüli vásárlásba ugrani, de ahhoz mindenképpen ragaszkodtak, hogy legalább a TNM-rendelet szerinti 10 méteres parti sétány továbbra is állami vagy önkormányzati tulajdonként a nemzeti vagyon része maradjon, kötelező önkormányzati fenntartási kötelezettséggel. Ennek rendezéséhez az árverés eredménytelenné nyilvánítását és tárgyalási lehetőséget kértekaz MNV Zrt.-től. Kérésük megint süket fülekre talált. Válasznak legfeljebb azt tekinthették, hogy az MNV Zrt. oldalán megjelent adatok szerint május 11-én 326 millió forintos összeggel megkötötték a szerződést az árverésen nyertes Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft.-vel.

    ...a bevezetőben már említett atomcsapás, ami 2020 augusztusában gyakorlatilag lenullázta a helyiek Club Aligával kapcsolatban kivívott jogait, erre a területre is érvényes lett. A kormányrendelet itt is elvett minden jogot és reményt.

    A jogszabály szállodafejlesztésre hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette az 1392-es helyrajzi számú ingatlanon tervezett munkálatokat is. Kivételes elbírálásként többek között

    • 20-ról 30%-ra emelte a beépíthetőség mértékét,
    • a legnagyobb épületmagasságot 8-ról 16,5 méterre növelte,
    • a kötelező zöld felület arányt 50-ről 40 százalékra csökkentette,
    • a terepszint alatti beépíthetőség mértékét 20-ról 50%-ra emelte. És ami igazán durva,
    • kimondta, hogy az ingatlanon parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.

    Hogy magát az építési eljárás lebonyolítását is megkönnyítsék, a rendelet lerövidítette az engedélyezési határidőket, és rögzítette azt is, hogy a beruházás esetében építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, valamint településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

    szó nincs a kormányrendelet indokaként használt szállodafejlesztésről. Egyszerűen csak fel akarnak építeni egy 92 lakást és egy vendéglátó egységet magába foglaló hétszintes társasházat, ami a telek szinte egészét elfoglalja. S a korábban tervezett 30 méteres védett parti sáv és a sétány helyett az épület egyik szárnya 8 méterre lesz a Balatontól.

     

    A petícióból:

    Címzett: Füleky Zsolt - Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság - helyettes államtitkár és dr. Neszmélyi Zsolt - Somogy Megyei Kormányhivatal – kormánymegbízott
    STOP Balatonaligarcha! – Balatonvilágos úttörőtábor

    A Somogy Megyei Kormányhivatal 2021. márciusban építési engedélyt adott egy Balatonba nyúló lakóparkszörnyre, melyet Balatonvilágos 1392. hrsz-ú telekre, a volt úttörőtábor területére terveznek építeni. A 92 lakást és egy vendéglátó egységet magába foglaló hétszintes társasházhoz épül több nagy medence és legalább 13 jakuzzi a teraszokon.

    A luxus lakóparkszörny azért kaphatott építési engedélyt, mert a Helyi Építési Szabályzatot a tavaly augusztusban módosított 141/2018-as kormányrendelet felülírta és a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A kormányrendelet a telek beépítési paramétereit megsokszorozta, így lehet az, hogy 1-2 szintes családi és üdülő házak mellé, azokat beárnyékolva épülhet a 22,8 méter magas lakóparkszörny.

    Úgy tűnik, a kormányrendeletre hivatkozva az új Balaton-törvényt sem kell betartani, pedig az kimondja, hogy a partvonaltól 30 méteres sávon belül épület nem helyezhető el (lsd. 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4)).

    A korábbi szabályozási terveken a Balaton-parttól számolva 10 méter széles zöld sávot, parti sétányt és 30 méter széles beépíthetetlen területet jelöltek ki. Ezzel szemben a lakóparkszörny „Drinkbár” nevezetű vasbeton melléképülete közvetlenül a partig ér, a hét emeletes főépület pedig 8 méterre közelíti meg a partot.

    Egy ekkora épület megépítése és használatba vétele számos terhet ró Balatonvilágosra (pl.: építési forgalom, új betelepülő lakosok miatt megnövekedett közszolgáltatási szükségletek -óvoda, iskola, orvosi ellátás, parkolási igények), ezért elengedhetetlen, hogy az építési engedély kiadása előtt helyi szinten történjenek egyeztetések a beruházóval.

    Fentiekre tekintettel:

    A petíció aláírói tiltakoznak, hogy az épület ebben formában megépüljön!

    A petíció aláírói felszólítják a Somogy Megyei Kormányhivatalt, hogy a kiadott építési engedélyt vonja vissza!

    A petíció aláírói kiállnak a Balaton-parti területek fenntartható, környezettudatos fejlesztése mellett!

    A petíció aláírói kiállnak amellett, hogy a Helyi Építési Szabályzatot a helyi szinten kell meghatározni, nem pedig személyre szabott egyedi jogszabályok alapján!

    2021-re tendencia lett a Balaton-parti telkek mohó, profitorientált, minden társadalmi értéket nélkülöző fejlesztése. A Balaton nem egy kifeszített víztükrű medence, az új épületeket tájba illő módon és fenntarthatósági, társadalmi, környezettudatossági szempontokat figyelembe véve kell fejleszteni. A Balaton mindenkié! Stop Balatonaligarcha!

    Kezdeményezésünket támogatja az Összefogás a Balatonért Egyesület.

    Kampányoldal és A témával foglalkozó cikkek és média megjelenések: stop.balatonaligarcha.hu/

     

    Az index írásában (Rettenetes épületszörny magasodhat a balatonaligai parton) a legvégén az építész tervező (akiről szép épületnél is el szoktak feledkezni) is megszólalhatna:

    "Az Építészfórum arról írt, hogy a 92 lakásos balatoni óriást a szegedi Török Csongor Építésziroda tervezte. Szerettük volna megtudni, milyen beépíthetőségi és övezeti szempontokat vettek figyelembe a tervezés során, de azt mondták, olyan döntés született, hogy nem nyilatkoznak."

     

    Az építészfórumról:

    Szegedi építésziroda jegyzi a kiemelt beruházásként megépülő balatoni társasházat  2021.03.16.

    "elérhető látványtervek és részletek alapján már-már hihetetlennek tűnő balatoni projekt"

    Az Építészfórum értesülése szerint az 92 lakásos balatoni óriást a szegedi Török Csongor Építésziroda tervezte, akik megkeresésünkre megerősítették az információt.

    „Igen, az én irodám tervezte a tárgyi lakóépületet. További információt nem tudok adni, nincs rá felhatalmazásom." – fogalmazott Török Csongor építész.

     Csongor nevéhez a településen rendkívül sok megvalósult projekt, épület kapcsolódik többek között egy a balatonvilágosi tervhez tömegképzését tekintve hasonló társasház is, amely 2018-ban elnyerte az Év Homlokzata díjat. Az építész a Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara tagja és a városban jó hírnévnek örvend. Török Csongor egy kisebb csapattal dolgozik és stílusát tekintve mindig törekszik követni az aktuális igényeket, trendeket. A látványtervet és a díjazott szegedi társasházat szemlélve hasonló formákra ismerhetünk rá az Építészfórum oldalán is bemutatott balatonszemesi Marina Sétány Penthouse esetében is.

     

    utóbbihoz egy hozzászólás az építészfórumon:

    A Déli-parton sok nehéz esetet láthatunk, de a szemesi Marina óceánjáró igazi állatorvosi ló. Érdemes lenne megkérdezni a közvetlen szomszédait, aki hosszú évekig küzdöttek jogi eszközökkel, hogy egy emberi (Balaton-parti) léptékű épület valósuljon meg. Ez nem sikerült és sajnos megbocsájthatatlan. Nézzük az említett 10 m építménymagasságot! Földszint + 4 emeletnél? Hasonló a helyzet a szintterületi mutatóval, a zöldfelület arányával, a kötelező parkolóhelyekkel, a fák pótlásával. A siófoki építéshatóság és a kaposvári kormányhivatal mindent rendben talált. Ez persze nem csak Szemesen jellemző. Itt viszont jelenleg is tervezik három közvetlen vízparti kemping és három nagy méretű táborhely beépítését hasonló léptékváltó társasüdülőkkel.

     

     Részletek a fentebbi cikkben hivatkozott, balatontipp,  írásból: ('Az augusztusban Orbán Viktoraláírásával kiadott jogszabály')

    Másfél évvel ezelőtt jelentős fordulat történt azzal, hogy az Appeninn Holding leányvállalata megszerezte a Pro-Mot Hungária Kft. többségi tulajdonát. Ezzel a hajdani pártüdülő a NER legbelső köreihez tartozó személyekhez került. Igaz, a nevek az utóbbi hónapokban változtak, de a tulajdonosi pozíció megmaradt. Vélhetően ennek is köszönhető az a baráti hozzáállás, amit a kormány az utóbbi időben mutatott. Mint korábban írtuk, az idén áprilisban 1 milliárd forintot adtak magyar adófizető polgárok pénzéből elektromos kikötő fejlesztésére, májusban pedig további 7,4 milliárddal segítették a közösből az új tulajdonosokat a “Balatonvilágos Club Aliga hotel és élményközpont” megvalósításában.

    Az Aligai Fürdő Egyesület fórumán elhangzottak szerint a 8,4 milliárdos közpénz támogatásnál sokkal nagyobb ajándék lehet a Pro Mot-nak az a kormány rendelet, ami augusztus elején felülírta az önkormányzattal hét éve között megállapodást. A Club Aliga fejlesztését kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánító kormányrendelet megszünteti vagy bizonytalanná teszi egyes területek közösségi használatát, és olyan új építési szabályokat tesz kötelezővé, amik a táj, a környezet védelme helyett annak pusztítását garantálják.

    Az elhangzottakból válogatva kiemelünk néhány részletet a kormány állampolgáraival szemben hozott jogfosztó rendelkezéseiből. Kezdjük azzal, ami nem csak a helyi lakosokat, a strandolókat, hanem a területen egyszerűen áthaladni akarókat is egyaránt érinti.
    Hét éve a Pro-Mot és az állam is támogatta, hogy az államtól önkormányzati tulajdonba kerüljenek az üdülőfalut három irányból átszelő utak, s azok közútként kerüljenek nyilvántartása, hogy a funkciójuk minden más szándéktól függetlenül így maradjon.
    Az utak önkormányzati tulajdonba adását máig nem hajtották végre, és nem került sor azok közúttá nyilvánítására sem. Mostantól pedig már nem is kerülhet sor rá, mert a kormányrendelet kimondja, hogy “a rendeletben megjelölt telkek – felsorolva az utakat tartalmazó ingatlanokat is – és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkek közterületként, illetve közútként nem alakíthatók ki”.
    Így az utak maradtak magánhasználatú kategóriában, amit a magyar állam bármikor eladhat a Pro-Mot-nak, s az új tulajdonos bármikor kizárhatja a lakosságot az utak használatából.

    Ugyancsak ingyenesen az államtól önkormányzati tulajdonba kellett volna kerülni a pártüdülő parti részén a nyugati saroktól a kikötőig húzódó 10 méter széles parti sétánynak, az ezzel párhuzamosan húzódó területből további 20 méteres területsávnak, valamint a móló előtti 4,5 hektáros parknak. Mivel erre sem került sor eddig, itt is érvényes a most elrendelt közterületté alakítási tilalom.
    Az már csak hab a tortán, hogy miközben a Balaton 30 méteres sávjában nem lehetne építkezni, a 20 méteres területsávot is magába foglaló telken öt százalékos felszín feletti és 45 százalékos terepszint feletti beépíthetőség mellett 12,5 méterben határozzák meg a lehetséges legnagyobb épületmagasságot.

    A korábban önkormányzati tulajdonba ígért kikötő előtti parknak eddig beépítésre nem szánt zöldterület besorolása volt. Az új szabályozás szerint ezen “kikötő, kikötőüzemeltetési és vendéglátás rendeltetésű épületek elhelyezhetőek”. A beépítettség legnagyobb mértékét a felszínen 2-ről 5 százalékra, a terepszint alatt 4-ről 45%-ra növelték. Az épületek legnagyobb magasságát 4,5-ről 12,5 méterre emelték itt is, miközben a zöldfelület legkisebb mértékét 80-ról 70-százalékra csökkentették. A rendelet a móló két szára között lévő, a fenti parkhoz kapcsolódó területről ugyancsak rögzíti, hogy annak “közterületi jellegét nem kell fenntartani”.
    Ez a pont kimondja azt is, hogy az uszoda előtti, eddig parti sétányként nyilvántartott területen “parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn”.

    Aliga felől ezzel megszűnik a közvetlen vízhez jutási lehetőség. Ha fürödni akarnak a tőlük néhány száz méterre lévő Balatonban, akkor iránytól függően 6-8 kilométer gyalogolhatnak.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Biodóm méretű hazugságok (2022. 11. 28.)

    Biodóm méretű hazugságok (2022. 11. 28.)

     (korábbi írások: Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum  Meglepő igénytelenség: az új Néprajzi   Toronyház vita   "Árokásás" a Zene Háza ürügyén )

     

    Az alábbi cikk appropóján:

    MagyarNemzet 2022. nov. 28.:

    Az államnak adná a főváros az üresen álló biodómot

    alcím: Tarlós István szerint a beruházás már tavalyra befejezhető lett volna

    Tarlós: "Aki...bizonygatja az állatkert dilettantizmusát, az ne felejtse el, hogy az intézmény vezetője, Persányi Miklós a Gyurcsány-kormány minisztere volt..."

    'Felelet':

    Tehát a Fidesz demokratilus kormánya Budapest építési törvényeit, a szakemberek tiltakozásait, tüntetéseket megalázva beépíti a Városligetet, a kontinens első igazi közparkját Európa egyik legbetegebb lakosságú, legkevesebb zöldet tartalmazó fővárosában. Az óriásberuházások, melyek ráadásul a reális ár többszörösét emésztik fel az állami korrupció miatt, inflációt indítanak, melynek (és a kormány által is megszavazott EU-s szankciók) hatására a magyar nép elveszíti megtakarításai értékének a felét mára. És a nyugdíjak, fizetések értékének is jókora részét.

    A parkot elfoglaló, szerintem kívülről behemót és csúf (az igénytelen megjelenésű műanyag háromszögekről nem hittem volna, hogy a véglegesek) épület az eredeti ár többszörösébe került, kerülne, belülről egy betontenger (akkor is ha beborítják növénnyel). Maga a koncepció is beteges, környezetellenes hatalmi gondolkodásmód megtestesítóje, Energia- és pénzfaló, mint a 4-es metró, melyet Tarlós büszkén befejezett. De ott se kapott a magyar nép nyilvános tanulmányt, számítást arról, hogy mi indokolta a befejezést, megtérül-e vagy örökre csak nyeli a pénzt, mint a hosszútávon leginkább az önkény ellen tiltakozó lakosságrész gettósítására alkalmas futball-arénák.

    Szóval hogy kell Tarlós fent idézett mondatát érteni? Persányi megbízható, mert miniszter volt, vagy megbízhatatlan, mert a hírhedt szemkilövőnek dolgozott?

    No de Tarlós meg szdsz-esként adta el a Római partot, Orbánt és csapatát "Soros" nevelte-pénzelte, jórészük MSZMP, KISZ kéder vagy utód. És Tarlós az alkotmányozó többséggel maga mellett nem oldotta meg az egységes parkolási rendszert, nem adta vissza a városnak a 2010 (Fidesz hatalom kezdete) óta kész, de a polgárok számára nem létező Rácz fürdőt se. Még egy buszsávot se tudott létrehozni, lásd a Budaőrsi úti fiaskót, míg a jelenlegi vezetés legalább a 8-as busz útvonalát járhatóvá tette. Teljes kudarc Tarlós működése.

    Örülnék a Biodóm mielőbbi elbontásának. A vázszerkezet talán alkalmas valamire egy vidéki nagyváros környezetében... A Városliget legtöbb új és régebbi épülete, a más parkokban, Dunaparton épített-épülő beruházások és a Metróállomások és panellakótelepek felének is ezt javaslom. És persze a felhőkarcolónak is.

    A vidámpark elpusztított vagy épp most tönkremenő néhány eredeti, kedves játékát meg kell menteni vagy vissza kell építeni.

     

     

     

  • Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)

     

    Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)

     

     

    Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)

    ’Felelet’: Végre valahol az állam rugalmasan ésszerűen próbál segíteni. Erre, azaz a jellemzően túl szigorú, a hivatalok-közműcégek kényelmét biztosító szabályoktól való eltérésre még a régebbi törvényeknél is volt lehetőség eltérni. (Én is intéztem volna ilyet 20 éve egy falu rendezési tervéhez, de a közöny és a korrupció meghiúsította.) Most külön törvényt csinálnak, ami jó lehet más helyek problémáinak megoldására.

    Az 50 éve érvényes hazai, főleg közmű szabályok szerint Olaszország, Franciaország minden szép régi kisvárosát le kéne bontani, képesek voltak itthon falusi rendezési terveken 10-20 méter széles utakat kijelölni...

    Persze a fákat közben ugyanezen cégek tönkreteszik, a föld alatt a gyökereket, fent a vezérágat vágják el a vezetékek kedvéért. Ehhez jön az útkezelő az aszfalttal, sózással és más vegyszerekkel.

    A cikk kiemelésekkel, megjegyzésekkel:

    https://hegyvidekujsag.hu/kozelet/lakossagi-egyeztetes

    2024. 03. 12.

    Lakossági egyeztetés kezdődött Csillebérc rendezéséről

    A Hegyvidéki Önkormányzat kezdeményezésére törvény és új szabályozási terv készül a csillebérci üdülőtelepre azzal a céllal, hogy elősegítse a terület kusza tulajdonviszonyai, valamint ezzel összefüggésben számos probléma rendezését. Milyen változást jelentenének az új szabályok a csillebérciek számára? Egyebek mellett erről beszélgettünk Szabó-Kalmár Évával, a polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának vezetőjével.

    • Mi az oka, hogy épp a csillebérci üdülőterület küzd hosszú évtizedek óta a rendezetlen tulajdonviszonyok miatti problémákkal?
    • Országosan is egyedülálló a csillebérci üdülőtelep helyzete. Az 1930-as, 40-es évek zsidótörvényei miatt egészen apró méretű parcellákat alakítottak ki a területen, osztatlan közös tulajdonban. Ez a tulajdonjogi helyzet ma is fennáll, több száz tulajdonosa van az öt helyrajzi számon lévő területnek. A tulajdonviszonyok rendezetlensége számos probléma forrása, sok örökösödési vita is emiatt zajlik. További nehezítő körülmény, hogy a közterületként használt ösvények, szűk utak is részei a nagy, közös tulajdonú területeknek, ám a keskeny kialakításuk miatt egyes házakat nem lehet megközelíteni gépjárművel, valamint új közművek – például a környékről hiányzó csatornahálózat – kialakítását sem teszik lehetővé a jelenlegi szabványok.
    • Hogyan lehet rendbe tenni ezt a bonyolult tulajdonjogi helyzetet?
    • Számos jogszabály alól felmentést kell kérni ahhoz, hogy önálló, 1/1-es tulajdonú ingatlanokként lehessen bejegyezni a kialakult, 200-300 négyzetméteres használati egységeket, továbbá a közműszolgáltatók által is elfogadott magánútként létezhessenek a közös területeken található keskeny utak, ösvények, lépcsők. A felmentést egy új jogszabály adhatja meg, aminek a megalkotását évekkel ezelőtt az önkormányzat kezdeményezte. A minisztériumokkal történő hosszas egyeztetési folyamat eredményeként elkészült a törvénytervezet normaszövege és ehhez kapcsolódóan a kerületi rendezési terv, amiket egyeztetni szeretnénk a csillebérciekkel.
    • Kerítések, támfalak vagy egyes épületek bontását előírná az új rendezési terv?
    • A korábbi terv a szabványoknak megfelelő, széles utakat jelölt ki, ám ezek kiépítése a meglévő kerítések, támfalak nagyarányú bontását, sőt, több helyen házak eltüntetését igényelte volna. A tervezett új szabályok szerint viszont a létező kerítések, támfalak nagyrészt megmaradhatnának, épületet pedig egyáltalán nem kellene bontani. A célunk az, hogy a nem beépíthető területrészeken magánutak alakulhassanak ki. Ezek szélességét korábban 5–5,5 méterben határozta meg a rendezési terv, a továbbiakban viszont – a támfalakhoz, kerítésekhez igazítva – 3–3,5 méterre csökken a minimális szélesség. Fontos tudni, hogy a magánutak tényleges kiépítéséről maguk a tulajdonosok dönthetnek majd, így ezek akkor valósulnak meg, ha a költségeket is vállalni tudják.
    • Mi lesz azokkal a házakkal, amik engedély nélkül épültek?
    • A tulajdonjogi rendezetlenség egyik következménye az is, hogy sok illegális építkezés indult meg a területen. Az illegálisan kialakított épületeket nem szeretnénk legalizálni, ez semmiképpen sem célja a terület rendezésének, de valahol meg kell húzni a határt.A törvény és a rendezési terv a 2019-es állapotokat tekinti majd kiindulási alapnak. Ekkor ortofotó készült a területről, valamint geodéziai felméréssel pontosan meghatároztuk az összes kerítés, támfal, épület helyzetét. Öt évvel ezelőtt változtatási, később építési tilalmat is elrendeltünk az üdülőterületre, így azok az építkezések, amiket ezek megsértésével végeztek, a törvény erejénél fogva nem kapnak automatikusan fennmaradást. Az építési tilalom az új rendezési terv hatálybalépéséig marad meg.

    ’Felelet’: Ezt nem értem. Az öt évnél régebbi épületek mégis legálissá válnak? Ha az össze szomszédot, a környéket agyonnyomják, akkor is? Ha valaki 100%-os beépítéssel toronyházat épített, akkor is? Nyilván az átlagos beépítést kéne utólag megengedni, a sokkal zavaróbbakat a szomszédok, a teljes közösség kárpótlására, kivásárlására vagy bontásra kényszeríteni, egyenként igazságosan és nyilvánosan megokolva, megtárgyalva. Ez összefügg a cikk itt következő kérdésére adott válasszal is.

    • Változna a terület övezeti besorolása, beépíthetősége?
    • Nem, az adottságai miatt üdülőterület marad a környék, és az építési paraméterek is a korábbi szabályozási terv előírásait követik majd. A környéken élők igényei alapján nem szeretnénk, ha alapvetően megváltozna a terület használata, az a cél, hogy megőrizzük a hely nyugalmát és csendjét. Fontos, hogy ne nőjön a kis forgalmú utak terheltsége, ne alakulhasson ki átmenő forgalom, ezzel védve a környező lakóterületeket is.
    • Amennyiben a lakosság támogatja az új törvényt és az építési szabályzatot, és ezek hatályba lépnek, mit kell tenniük az érintetteknek, hogy önálló tulajdonosokká váljanak az általuk használt területen?
    • A tulajdonosok koordinálásának feladatát az önkormányzat magára vállalja, ezzel együtt a jogi feltételek megteremtése mellett is szükség lesz az itt élők összefogására, együttműködésére. A tulajdonostársak többségének alá kell majd írnia a telekalakítási vázrajzot, ami lehetővé teszi, hogy a saját tulajdonukba kerüljenek az általuk használt területrészek. Mivel ezt korábban akár egyetlen tulajdonostárs is meghiúsíthatta – a tulajdonközösség megosztására tett egyik próbálkozás 1985-ben éppen így nem valósult meg –, ezért az a törvényalkotó szándéka, hogy olyan jogszabály készüljön, ami alapján nem szükséges a tulajdonosok 100%-ának hozzájárulása. A részletszabályokat a parlament elé kerülő törvényjavaslat, valamint az annak végrehajtását szabályozó kormányrendelet tartalmazza majd.

    ’Felelet’: Ehhez valóban törvény kellett. Ugyanilyen nehézségek voltak vannak a bérház tulajdonos közösségeknél is, és a földterületeknél. Lám, Csillebérc ügyében 40 év után lép az állam! Hány százalék kell majd?

    • Hogyan véleményezhetik a csillebérciek az új törvény és az építési szabályzat tervezetét?
    • Az önkormányzat honlapján külön felület áll rendelkezésre a csillebérci üdülőterülettel kapcsolatos anyagok megismerésére. Írásban a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címre lehet eljuttatni az észrevételeket, továbbá a terveink között szerepel, hogy személyesen, egy fórum keretében is elmondhassák véleményüket az érintettek.

    Továbbiak, előzmények:

    https://hegyvidek.hu/csilleberc

    https://www.csilleberc.hu/category/csilleberc-rendezes/

    https://www.csilleberc.hu/kerdesek-a-rendezes-kapcsan/

    Kérdések a rendezés kapcsán

    Szeretnénk összegyűjteni a rendezés kapcsán a tulajdonosokban felmerülő kérdéseket, melyeket összegzünk,  rendezünk és a téma szerint illetékesnek (akár az Önkormányzat, akár valamelyik közszolgáltató cég lesz az) az első adandó alkalommal eljuttatunk. Elképzelhető, hogy az első ilyen lehetőség épp az Önkormányzat részvételével szervezett lakossági fórum lesz, így jó lenne, ha – összhangban a korábbi hírben olvasható jegyzői “felkéréssel”, a résztvevők már ezekre a kérdésekre felkészülve érkezhetnének.

    Ezért tehát bárkiben (tulajdonosban, természetesen) bármiféle konkrét kérdés bujkál, ne habozzon azt megírni, és a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre elküldeni.

    Tekintve, hogy a végleges tervezet részletei még mindig nem ismertek, leginkább olyan kérdésekre számítunk, melyek a konkrét levélírónak fontosak (pl. nagy telkek lesznek “megosztva”, vagy 1/1, lesz-e csatorna, mi lesz az utak sorsa, mi lesz a beépíthetőségi százalék, stb.), de természetesen bármilyen kérdés felmerül, örömmel fogadjuk.

    1.  

    Kovács Árpád 2021.06.02. at 11:40

    Reply

    Mekkora lesz a
    – minimális telekméret?
    – Maximális beépíthetőség?
    – maximális épület magasság ?
    Ugye lebontják az engedély nélküli túlépített ingatlamokat?
    Ha a minimális telekméretnél kisebb a telek, akkor mi van a meglévő telken lévő házzal?
    Ha a ház mérete nem haladja meg a beépíthetőség mértékét, akkor ugye fel lehet újjítani?

    1.  

    jlbjr 2021.06.02. at 12:09

    Reply

    – Ha jól emlékszem, a “kiválás”, vagyis az önálló 1/1-es tulajdon bejegyzésének a kezdeményezése mindenkinek saját döntése lesz; ez továbbra is így van?
    – Aki nem akar 1/1-es tulajdont, az mind az “osztatlanban” marad – hogy tervezik, minden egyes alkalommal újraszámolják majd a tulajdoni hányadot, és mindenki újra köti majd a szerződését, ahányszor valaki kiválik? Vagy van erre valami terv, hogy ez hogy fog zajlani? Ez megint kismillió széljegyet tudhat generálni…

    1.  

    Fekete Orsolya 2021.06.02. at 12:17

    Reply

    Sziasztok!
    Az én kérdéseim első körben:
    – Mindegyik út közterület lesz? Az ösvények is?
    – Mi lesz a Csillebérc közepén lévő, jelenleg közös, de rendezetlen terület sorsa?
    – Milyen sors vár az erdőre, ami most osztatlan közös tulajdon?
    – Mi lesz a telep határában fekvő zöld, erdős területekkel, amik a térképen fel vannak parcellázva?

    Köszönöm!

    1.  

    Egyesület Csillebércért 2021.06.07. at 07:52

    Reply

    A rendezéssel kapcsolatos kérdéseket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen gyűjtjük. A felmerülő konkrét kérdéseket anonim formában a weboldalon is közzétesszük.

    KÉRDEZŐ 1
    – a saját telkem 1/1 tulajdoni hányad arányban kerül a tulajdonomba?
    – belterületté nyilvánítják az Üdülőtelepet?
    – sor kerül-e kisajátításra, amennyiben igen az mit érint, érinti-e a telkeket?
    – saját helyrajzi számot kap valamennyi telek vagy alátöréssel oldják meg a rendezést?
    – milyen beépíthetőségi arányokat határoznak meg az egyes telkeknél?
    – tervezik-e a Magas út csatornázását? Amennyiben igen, mikor kerülhet rá sor?

    KÉRDEZŐ 2
    – 1/1, utak, közművek problémája
    – van mód lakóövezeti adó kivetésére a rendezés után?

    KÉRDEZŐ 3
    – kell-e majd az utakat szélesíteni?
    – ha csatorna készül, felújítják az utat utána?
    – mi lesz a házszámok sorsa, maradhatnak a jelenlegi formában?

    1.  

    Szabó Zsóka 2021.06.08. at 13:12

    Reply

    Kérdésem:
    Az ösvények 5 m-re kiszélesítése szerepel a rendezési tervben. Ahol ez valóban lehetséges mi lesz a meglévő támfalak visszaállításával? Önkori intézi vagy saját ktsg.?

    1.  

    Egyesület Csillebércért 2021.06.09. at 11:04

    Reply

    Sajnos személyesen nem fogom tudni megkérdezni, de úgy tudom, hogy elég brutális úthálózat fejlesztés is akarnak.
    Szélesíteni, és ezzel jelentősen növelni az átmenő forgalmat, ami már reggelente így is borzasztó.
    Erről, ha megtudhatnák esetleg többet.

    1.  

    Kinga Haraszti 2021.06.14. at 06:51

    Reply

    Jó lenne kapni egy világos és konkrét összefoglalást az üdülőterület és lakóterület kritériumairól, előnyeiről és hátrányairól. Nem tudom, ez a lakossági fórum kompetenciája-e, de jó lenne oda már tájékozottabban érkezni, így nagyon örülnék, ha ebben a témában esetleg előre lehetne információt kapni – akár egyesületi berkeken belülről, de ott (a lakossági fórumon) mindenképpen fontos lenne egy összefoglaló.

     

     

     



  • CSOK - Kit támogat a kormány? (2020. 10. 01.)

    CSOK - Kit támogat a magyar kormány? (2020. 10. 01.)

    (Felelet:)

    A 2015. júliusától bevezetett 10plusz sokmilliós "családi otthonteremtési kedvezmény" valós hatásai, feltehetően (nagyrészben) eredeti céljai. A lent felsoroltak ellenére gondolom és remélem, hogy a program kezdeményezői túlnyomó részt valóban jót szerettek volna tenni Magyarországgal, a magyar családokkal.

    1.

    Propaganda, ezzel és a befolyó pénzzel, egyéni gazdagodással, kiszolgált nemzetközi hatalmak hálájából is következő hatalmon maradás, ezzel élve (sajtó birtoklása stb.) a más gondolatok megjelenésének, terjedésének gátolása, épp az adott témában is.

    2.

    A (főleg nemzetközi) bankok (és más "kormányzati stratégiai partnerek") nyereségének közpénzből való hosszútávú növelése, biztosítása egyfelől a családok ügyféllé tételével, másrészt a közpénzből való kamattámogatással.

    3.

    A magyar családok adósrabszolga státusba irányítása legalább további 25 évre. Akinek fizetnie kell havi 100-200 ezret törlesztésre, másképp elveszti otthonát, (és következésképp esetleg családját is), az (a milliárdosokat leszámítva) szabadon nem változtathatja életmódját, gondolkodását, munkáját, nemigen sztrájkolhat, vonulhat utcára, vitatkozhat a munkaadójával, nem közölheti véleményét sem riportban, sem levelezésben.

    4.

    Az elsősorban nemzetközi, kisebbrészt magyar milliárosokhoz köthető építőanyag gyártás, kereskedelem, és nagy építőipari vállalkozások hasznának nagymértékű növelése. (Duplájára nőtt anyagárak, sokszorosára nőtt építkezésszám.)

    5.

    Az árfelhajtással lényegileg a megtakarítások elvétele. Amely család hosszan gyűjtött házépítésre, azt vehette észre, hogy a duplájára nőtt árak miatt a megtakarítás fele elveszett.

    6.

    A más szektorokra (lásd bérlakás, élelem árak, zöldség árak) is átgyűrűző építőiparból kiinduló áremelkedés végül általános inflációt hoz a köznépet érintő kategóriákban (élelem árak, de nem a helikopter árak), ami egyfelől minden átlagos magyar család megtakarítását elveszi, másrészt a nehezen megemelt állami és magán bérek értékét is csökkenti.

    7.

    Az előző pont következtében a megtakarító családok is, akaratuk ellenére, banki, állami kölcsönt kell felvegyenek, törlesztéssel terhelve életüket.

    8.

    A korábban az előző ingatlanválság, munkanélküliség, banki behajtások, a budapesti Belvárosan a hatóságok által szabadon az ottélők nyakára eresztett airbnb-s, az életet elviselhetetlenné tevő bulituristák következtében a magyar nép által kényszerből olcsón eladott lakások magyar milliárdos és külföldi felvásárlói most (az árfelhajtás után) többszörös áron adhatják el/ki a megszerzett ingatlanokat.

    9.

    A családi életbe és a gyermekáldásba, a lelki életbe és vallási életbe való durva állami beavatkozás. A pénz mindenható voltának, ennek tudatának erősítése a társadalomban.

    10.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez az ügy is az adókkal elvett pénz közpénzként, központi visszaosztásával a hatalom "paternalista" jellegét erősíti az egyéni, családi, helyi, közösségi önálló felelősségteljes döntések helyett.

    11.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez is növeli a korrupciót.

    12.

    Mint általában a nem mindenkinek elérhető, nem mindenki által megnyerhető támogatások, pályázatok, ez is növeli az igazságtalanságot és annak érzetét is, amikor hasonló családok közül az egyik kap a közpénzből 10-20 milliót, a másik nem. (Például mert épp kicsit előbb építkezett saját pénzből.)

    13.

    A társadalom szoktatása és erőltetése a gyermekáldás helyettesítő, jórészt embertelen és drága, nagyrészt eredménytelen művi eljárásokra, ezzel az orvosipart, gyógyszeripart általában is erősítve, gazdagítva. (Ha nem születik meg a banknak-kormánynak megígért gyerek, vissza kell fizetni a milliókat.) Miközben az ivóvizeink vegyszerrel, gyógyszermaradvánnyal és fogamzásgátlóval fertőzöttsége révén is gyengülő nemzőképesség ügyét a hatóságok és a sajtó teljességgel figyelmen kívül hagyja.

    14.

    A még megmaradt, közjó céljára használható, az egészséghez és élhető városhoz szükséges, amúgy is kevés városi zöld vagy szabad területek további beépítése főleg lakóparknak hazudott silány, zsúfolt lakótelepekkel. (Dunapart. Miközbem a Városligetet és más más tereket, parkokat kormányzati vagy banki célból tarolnak le.)

     

     

    Pár, a világhálón is csak ritkán található kritikus írás:

    keresztenykultura.blog.hu

    Prém Alexandra, református teológus: Mibe kerül ez a gyerek? Avagy a CSOK árnyoldalai

    "A CSOK-igénylés feltételei között ezért kifejezetten etikátlan lehet az a kitétel, amely egy sokak szerint talán éppen a vallási meggyőződésük miatt megkérdőjelezhető, egyben igen költséges módszert tesz kötelezővé a hitelfelvevők számára."

    "Az eddig leírtakon kívül teológiailag a legproblematikusabb pontja a rendszernek, hogy a házasságot idegen célokkal terheli meg. A keresztyén református teológiai etikában a házasság öncél. Önmagáért van, és arra szolgál, hogy benne az élet és a felek kiteljesedjenek. Méltatlan a házassághoz, hogy azt anyagi vagy más céllal megterheljük, akár a gyermeknemzéssel. A keresztyén értékrend szempontjából nem házasodhatnak anyagi haszonszerzés céljából  a párok, sem pedig azért, mert mondjuk az egyik fél mindenáron gyermeket szeretne. Magáért a házasságért kell házasodni, azért, mert én a választott társammal, és csak vele házasságban akarok élni. Mert elköteleződöm mellette. Amennyiben valaki anyagi megfontolásból házasodik, az már nem házasság, hanem sokkal inkább üzlet. Hasonló megítélés alá eshet, ha valaki azért vállal egynél több gyereket, mert azért magasabb támogatás jár. Persze a többség egyébként is akár gyereket, gond akkor van, ha tényleg a pénzért vállal többet – ez azon gyermekkel szemben etikátlan és méltatlan, akit „pénzért szültek”."

    https://www.thermo-block.hu/rejtett-csapdak-igy-koppanhat-oriasit-a-csok-kal

    https://azenpenzem.hu/cikkek/beveti-a-kormany-a-csok-bombat-a-valasztasra/4755/

    https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot_kaszalhatnak_a_gazdagok_a_csokos_hitelen.679139.html

     

     

     

     

     

     

  • Gátat vetni (Római-part) - Magyar Nemzet Lugas (2020.02.15.)

    Gátat vetni (Római-part) - Magyar Nemzet Lugas - Bertók T. László: Gátat vetni (2020. 02. 15.)

     felelet.hu: Bár megmenekülne a Római part az ingatlanspekulánsok további rombolásától! Hátha a politikai munkamegosztás, az állampolgárok akaratát is kivételesen figyelembe véve, nem teszi tönkre a helyet. Budapest nagyrésze mára elromlott, beépítve, lakhatatlan, csúf. Ha most az ingatlanlufi kipukkad, a gazdasági csőd közeleg, talán nyugalmunk lesz egy ideig a beépítési szándékoktól.

    A cikk egyes mondatairól:

    "közösségi tervezés - még nem volt példa rá" Bár tényleg ilyen történne egyszer! Óriási, történelmi dolog lenne. Érdemes kicsit jobban lelkesedni. Persze az esély 5%. Hiszen még igazi, érdemi témájú, nem elcsalt népszavazás sem volt nálunk.

    egy jó mondat: "A beruházói lobbi nyomulásával szemben civil ellenállás" Ezek a tüntetések voltak, melyek (főleg családos, gyerekes) részvevőit Tarlós polgármesterünk mélyen megalázó-becsmérlő jelzőkkel illette. Tényleg: Tarlós úrnak nincs köze az említett lobbihoz?

    "Ezer ottlakó érdeke a hullámtér védelme" Ez nem igaz! Pont a barátságos környezet miatt költöztek oda, kockáztatva az árvizet. Ha a terület beépülne, lakásaik értéküket is vesztenék. Ismerek ott élőket.

    "az étterem és sporlétesítmény tulajdonosok érdeke is" Ez se igaz, legfeljebb ha régi csőnakházuk telkét el akarják adni százszoros áron kaszinónak. Az ott működőknek a barátságos part az érdeke. Perszer rendbetéve kicsit. Például ingyenes nyilvános vécékkel, mint a Normafán.

    "a Királyok útja két méterrel magasabban húzódik" Érdekes, a gátépítők ezt sose árulták el / hangsúlyozták, pedig elég nyomós érv a nyomvonal mellett.

    "fő kérdés: közösségi rekreációs funkció a kétmillió budapestinek, vagy túlzsúfolt rideg ingatlanpanama óriási hotelekkel, kaszinókkal a külföldi tulajdonosok és turisták számára" (Átfogalmaztam a kérdést. Attól függ, ki válaszol. Az ingatlanosoknak van saját jól pénzelt álcivil szervezetük...)

    Miért kéne konszenzus? Mert a lobbi olyan erős, hogy mindenképp kell neki valami juss?

    A felelet.hu szerint a lényeg: a 60-as évek közösségi életének és barátságosságának visszaállítása. Ami mellesleg unikum egész Európa nagyvárosai között. És iskolai, a családokat szétszakító drága tornatermi rosszlevegőjű ledlámpás tornaóra helyett a családok dunai evezésének támogatása az újranyitandó csónakházakban.

     

     

     

  • Higgy Istenben és bízz önmagadban! - Géczy Gábor, Magfalva 2020. (2020. 11. 30.)

    Higgy Istenben és bízz önmagadban! - Géczy Gábor, Magfalva 2020. (2020. 11. 30.)

    'Felelet':

    A negyven perces filmből(elbeszélő előadásból) kiragadok pár számomra érdekes gondolatot:

    Az előadóról itt.

    Összevetésként, érdekességnek a Magyar Nemzet nov. 24-i cikke. Ceruzaelemek helyett a hálózati rendszer rabszolgái - Kultuszfilmek a világhálón · Larry és Andy Wachowski: Mátrix (1999) Csejk Miklós. Közös pont a Mátrix.

     

    3:20  öt év egyetemi tanulás hatására eltompult az agyuk... kötelező oktatás... Mária Terézia Ratio Educationis, valódi célja az engedelmes alattvaló...

    5:00  túl kényelmes ez a 'Mátrix'... megteheted azt, hogy egész nap fölösleges dolgokat csinálsz (a munkahelyen)

    6:50  Falun kiderül, hogy mennyi minden fölösleges... miért kell munkahely?

    9:40  Ha életed első kapcsolataiban sérülsz, elkezdesz álarcokat hordani (gyermekekkel való törődés módja) elkezdünk alakoskodni... elfelejtjük, kik vagyunk... Nincs már válaszunk, ha azt kérdezik, mi lelkesít, vagy mikor voltunk utoljára boldogok... Maszk nélkül szebb világ lenne.

    11:30  Az emberek 99%-a abból él, hogy átveri a másikat.

    13:50  teremtés modellje a nemezelés... (gyerekjátékok)

    14:25  odafönt elemi szálak vagyunk

    15:00  játék - kör kibogozása - mindig kör lesz (Isten jelképe)

    16:15  gyerek... amíg a felnőttek ki nem irtják... nem félnek...

    18:20  föld zsírján élősködünk - olaj dolgozik helyettünk - nem működünk együtt az élővilággal

    19:30 könyv fákról: Erwin Thoma: Láttalak ​felnőni

    (fákról másik könyv: A fák titkos élete - Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése - Peter Wohlleben)

    21:15  egy-egy mondásban több a bölcsesség... (torkig vagyok)

    21:50  hibás tudást/vezérlést lecserélni...

    22:40  megnyugtat a tudás, vagy?... Ha félelmet kelt, akkor az az én tudásom?

    33:20  aminek forrása vagy, annak nyelője is... amit teremtesz, az hozzád tér vissza... ahogy bánnak velünk a szomszéd népek, mi indíthattuk el...

     

     

    A témához kapcsolódó könyv: Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Kádár-kocka (2022. 11. 28.)

    Kádár-kocka (2022. 11. 28.)

    'Felelet':

    Én a következő elméletet vallom:

    A földművelő önálló gondolkodású, önellátó, önálló parasztságot évszázadok óta gyengíti, sarcolja, teszi tönkre az ország vezetése.

    (Andrásfalvy* már a 13. századról is azt írja, hogy a hatalmat bíró nemesek kiirtják a falvakat a marhaexportjuk/extraprofitjuk kedvéért. A vasutak megépítésétől kezdve a gabonaipar termőföldínsége pusztítja a tájat és a gátépítésekkel a természetet és talajvizet is. Kós Károly Szék városáról,a száz évvel ezelőtti, budapesti országgyűlési döntésről ír, ahogy elvették a közös legelőket, és akkori NER lovagoknak, és az egyháznak adták.)

    A Kádár féle TSZ-be verés, padláslesöprés és kis falvakban építési tilalom után a parasztság feladta a küzdelmet. Városba költözik, gyárba ingázik. Elszakad addigi éltetőjétől, a természettől, a kerttől, állatok sincsenek már. Látni se akarja a cserbenhagyott kertet: lebontja a tornácot, bezárkózik a kockaházba és TV-t néz.

     

    * "A 13. században sajátította ki a leggazdagabb nemesi osztály a magyar történelem írását és irányítását"

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Magyar Nemzet Lugas 2021. 03. 13. Hídélmény

    várostervezés, városépítészeti cikk Budapestről

    albertfalvai_es_galvani_hid.jpg

    Egy-egy rész a jó-rossz cikkből.

    Déry Attila BME:

    „a háború óta nem volt hosszú távú városfejlesztési terv”

    ’Felelet’: De a középtávú tervet is - ami Budapest parkjait védte, és Budapestet a felhőkarcolóktól - felszámolta a magyar kormány.

    „az ingatlanfejlesztők lobbiképességén múlik, mi épüljön és hova”

    ’Felelet’: Már ez a szó is hazugság. Nem ingatlanfejlesztő, hanem ingatlanspekuláns. Avagy zöldterületbeépítő, lakóövezetromboló, műemlékház lebontó. Sajnos már a 120 évvel ezelőtti időkben is komoly volt a hatalmuk, és manapság egyre jobban összenőnek a kormányokkal is.

    „a kölni Mülheimer híd hasonmása az új Erzsébet hidunk”

    ’Felelet’:  Szerintem vissza kéne építeni a szép régit. Ez esetleg máshol még felhasználható.

    „a korszellem volt, hogy átvezették a Belvároson az autópályákat… A 70-es években így tanították az egyetemünkön. Az akkori építészek ezt tanulták jónak. A mai oktatás szerint mindez a legrosszabb volt, fékezni, mérsékelni kell a forgalmat.”

    ’Felelet’: Ez a lényeg. Le se diplomázhatott, aki nem  adta vissza engedelmesen a tanítottakat: falurombolás, lakótelep építés, nagyüzemi sokemeletes állattartás, marxizmus… A tisztességesen gondolkodók általában nem lehettek szakemberek, ezért a rossz vezetők, döntéshozók generációkra rontják el az országot. Az alkalmatlan vezetők generációk után sem tűrhetnek maguk mellett tehetséges beosztottakat. Ez máig hat. Mert a forgalmat általában kell mérsékelni, azaz a tervezett nagy hidak is károsak lehetnek, mert növelik is a forgalmat, nem csak csökkentik. Azt kell elérni, hogy ne kelljen annyit kényszerűen közlekedni. Például az utóbbi évben láthattuk: Ha nem kell annyi gyereket iskolába hurcolászni, fölöslegesen munkába járni, rögtön élhető lesz a város.

    „Az Árpád híd ősbűne, hogy a levezető római romokra épült.”

    ’Felelet’: Ezen is lehetne javítani. A Margit szigeten meg csak egy szervizsáv-bicikliút menjen a szigetre. A szigetről nyugodtan le lehet bontani az épületek kétharmadát, alapvetően egy sétálós szabadidős parknak hagyva. Szálloda se kell, legfeljebb egy közösségnek olcsón elérhető gyógyfürdő.

    Domonkos Csaba hídtörténész:

    „félreértelmezett demokrácia – felhergelték a Hamzsabégi út lakóit… így nem lehetett teljes a Hungária körút renszere… józan kompromisszum, ellentételezés… így lett derékszögű kanyarral dél felé terelve… A Rákóczi út torzó, Buda felől lényegileg megközelíthetetlen…”

    ’Felelet’: Én ellenkezően látom, emlékszem. Végre először, az Antall kormány alatt, az emberi környezet védelme is számított a csőlátású szakemberi döntések mellett. Mely szakmai elvek, mint fent az építészetről írták, hibás tanításon alapultak. A túl éle kanyar már a szaemberek bosszúja volt az állampolgárok ellen. Majd úgyis továbbvezetjük az autópályát a lakóövezeten, a parkon! És tényleg, most is ezt tervezik, mint a cikkből kiderül. A hiányos kapcsolódások is a tervezők hibája. A továbbvezetést irányokra osztva sokkal kíméletesebben lehetett volna Kelenföld felé vezetni. Dél-Buda így is egy autóút rengeteg lett, négy párhuzamos észak-déli úttal.

    Az is az egyetlen, jelzésértékű változás volt, hogy az Antall kormány alatt először nem vágtak ki minden fát a külső körúton, volt hogy egyetlenegyet is kikerültek gondosan, és a korábbi 50 méteres aszfalt-por rengeteg helyett zöldsávot is terveztek.

    Vitézy Dávid BFK:

    „A déli körvasút 3. sínpárja épül a park rovására. A tiltakozásokat megelőzendő ezért törlik az autópálya parkon keresztüli tervét a szabályozási tervekből”

    ’Felelet’: Azaz máig benne maradtak, a szakma máig a zöldterületek rovására akar városi autópályákat építeni! Ugyanaz a gondolkodás, mint a 70-es években.

    „A Galvani híd előrehozását a környező barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése… a cél”

    ’Felelet’: Magyarul, azaz igazat szólva: Az ingatlanlobbi érdeke, hogy parkok, élhető város helyett szörnyű lakótelepek, irodatelepek, felhőkarcolók épüljenek. Ehhez pedig közpénzből közlekedés, híd.

    A Rákóczi hídtól Nagytétényig töltik fel, építik be rettentő sűrű, élhetetlen módon a parti sávot. Mindezeket, felhőkarcolóstul, majd szépen le kell bontani, és a Budafoki út és a Duna között egy valódi, az életnek, az embereknek értékes, tágas, nem túlzsúfolt parkot lehet építeni természetes vízparttal, kis csónakházakkal, éttermekkel, Római parti hangulattal, de a vízparton többszáz méter széles, 99%-os zöldfelülettel.

    Bertók T László, a cikk írója, zárómondat:

    „Az új hidak nélkül… sem a belváros forgalomcsillapítása, sem a rozsdaövezetek újrahasznosítása, sem a városrobbanás megfékezése nem képzelhető el.”

    Dehogynem! A forgalomcsökkentésnek száz más módja van, és épp az út túlkínálat növelheti a forgalmat. A rozsdaövezet újrahasznosítása itt is hazugság. Egy parkhoz nem kell autópályahíd. Sőt annak zaja, mint az M§ hídnál is, tönkreteszi a part hangulatát. Persze a milliárdos, de továbbgazdagodni kívánó ingatlanmaffia a korrupt tisztviselőkkel együtt a parképítést, a közjót nem tartja „hasznosításnak”, csak a beépítést. A városrobbanást meg épp az új utak-hidak segítik elő. Egy mondatban három hazugság…

     

    A témához a világhálón találva:

    Horváth Gyula: Galvani, vagy Albertfalvai legyen a csepeli híd? 2017. július 10.

    Két csepeli híd terve: sárgával a csepeliek által rég várt  Albertfalvai, kékkel a kormányzat által favorizált, a semmiből a semmibe vezető Galvani híd tervezett nyomvonala. Vita nincs. Híd sincs, mert még csak hetven éve ígérik, tervezgetik...

    Mikor a kilencvenes évek végén fővárosi képviselő lettem gyakran rágtam Vajda Pál főpolgármester helyettes fülét, hogy az Ófalui térséggel szembeni kötelesség teljesítése miatt tervezzük be a főváros Dél Budapest számára nélkülözhetetlen Albertfalvai hidat. Pali nem támogatta, de nem is ellenezte a kérdést, csak jegelte! Már akkor, amikor teljesen lemondtam volna róla behívott és nagy lelkendezve mondta: épül híd Csepelen! Nem az általad preferált Albertfalvai, hanem feljebb, a Galvani úttal szemben!

    Aztán jöttek a tervek, mentek a tervek! Egyik-másikán, már mindkét híd szerepelt. /A papír bírta!/ A kis Duna (RSD) alá bujtatott utakkal, mélyvezetésű villamosjárattal, meg miegymással. Mind, mind illúzió, mert a főváros szeme mindig a belvárosra, és Észak Pestre szegeződött, kevéssé Délre, és Csepelre.

    ’Felelet’: Valóban, a helyszínrajzról valószínűsíthető, hogy nem az állampolgároknak épül a híd, hanem a környéket beépíteni akaró ingatlanmaffiának. Kis Kína, Kis New-York a terv.

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Ledózerolták a Közvágóhidat (2019 - 2021. 10. 14.)

    Ledózerolták a Közvágóhidat (2019 - 2021. 10. 14.)

    idézett cikk (index.hu):

    továbbá: építészfórum ittés itt

    ebből:

    Székács Péter 2014-ben Fővárosi Diplomadíjban részesült és az Építészfórumon publikált terve (2015, diplomamunka) olyan posztindusztriális parkot képzelt el, amelyben nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció került volna hangsúlyba.

     (további építészet: epklub.blogspot.com)

    forrás szerinti első információ itt: oroksegfigyelo.hu blogon Kelecsényi Kristóf

     

    index cikk részlet:

    Ledózerolták majdnem az egész védett Közvágóhidat

    Sajó Dávid, Zsuppán András

    2019.12.02.

    Szinte semmi sem maradt a helyi védettség alatt álló Közvágóhídból, derül ki az Építészfórum légi felvétele alapján. Az előzetes tervekhez képest szinte mindent elbontottak a területről, hogy egy török vállalkozó lakóparkot építhessen a helyén.

    A Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által közrefogott épületegyüttest annak ellenére pusztították el, hogy 1994-ben felvették a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek közé. A Közvágóhíd a maga idejében a főváros modernizációjának egyik jelképe volt, 1872-ben nyílt meg, két német építész tervezte, bejáratánál egy berlini szobrász szarvasmarhákat fékező fiúkat ábrázoló szobrai álltak őrt. A Közvágóhíd váltotta ki a korábban rossz higiéniai viszonyok között működő, járványveszélyes magánmészárszékeket, és egészen 1984-ig szolgálta Budapestet. A megüresedett, rossz állapotú épületegyüttes a rendszerváltás után spontán módon kulturális központtá kezdett válni, rengeteg magyar zenekarnak volt itt a próbaterme, és több klub is üzemelt a csarnokokban, bár egy rendőrségi razzia nem tett túl jót a hely megítélésének. A próbatermek azonban maradtak egészen 2017. július 31-ig, amikor az új tulajdonos kitette a területről az összes klubot és zenekart.

    A Közvágóhídból ugyanis nem lett kulturális központ, mint Nyugat-Európában sok hasonló adottságú ipari műemlék. Példaként említhető a nagyszerű El Matadero vágóhíd Madridban, amiből zenei, filmművészeti és művészeti központot csináltak az épületei megtartásával, vagy a római Mattatoio, ami a kultúra mellett fiataloknak szóló közösségi tér és az építészképzés fellegvára lett. Az ilyen adottságú ipari emlékekből általában nagyszerű hangulatú új városrészeket lehet csinálni:

    Budapest azonban más utat választott. 2017-ben a 4,8 hektáros, a környéken zajló építkezések és kulturális nagyberuházások miatt már erősen felértékelődött területet a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat eladta Adnan Polat egyik cégének. A török üzletember feltűnően jó viszonyt ápol Orbán Viktor családjával. A miniszterelnököt személyesen is ismeri, Tiborcz Istvánnal korábban közös cégük is volt, és azt az alapítványt vezeti, amely a Gül Baba türbéjének fenntartásáért felel, és évi több száz millió forint támogatást kapnak a kormánytól. A török oligarcha a Magyarországra lassan hazajáró Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is jó viszonyt ápol, és ott volt annak idején Orbán Viktor eskütételén, illetve fotózták már a miniszterelnökkel is közösen focimeccsen.

    A beruházó úgy döntött, hogy lakóparkot épít a millenniumi Budapest emblematikus közegészségügyi létesítményének helyére. A védettség ellenére sem volt nehéz dolga, mivel a kormány 2018. július 27-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így semmilyen korlátozást nem kellett figyelembe venniük a bontás során. Ennek ellenére 2018 szeptemberében olyan látványterveket tettek közzé, amelyek gesztus jelleggel néhány töredéket megőriztek volna a történelmi épületekből, az ikonikus víztorony és a főkapu mellett két csarnok homlokzatát és más kisebb részeket. Ennek a tervnek már köze sem volt ahhoz, ahogy nyugaton a hasonló épületegyütteseket rehabilitálni szokták, inkább dekorációs elemként kezelte a régi épületek csonkjait.

    Mára ezek a látványtervek is eltűntek az építésziroda honlapjáról...

     

    'Felelet'

    Ki tervezte? Ki segít a város tönkretételében? Mit kap érte? Túlélést, mint magyar építésziroda? Nem. Idegen tervezők rombolnak, feltehetően jó pénzért.

    "a látványterveket jegyző Chapman Taylor építésziroda" (A honlapuk szerint legközelebb Varsóban és Prágában van irodájuk. Az igazgatók nagyrészt angliaiak. A honlapon csak egy "Liget-city" gyönyörű nevű budapesti rombolási terv található a keresővel.)

     

     

     

     

  • Magyarország kivégzése akkugyárakkal (2023. 02. 21.) A Felelet 169. cikke, vírusosok nélkül

    Magyarország kivégzése akkugyárakkal (2023. 02. 21.)

    (169. cikk vírusosok nélkül)

    Schiffer András: Hét csapás a globális autóipar legvidámabb barakkjára

     2023. február 20.  index.hu

     A cikk:

     

    Az akkumulátor-nagyhatalmi lázálmok kapcsán az alábbiakban két illúzióromboló állítást szeretnék megfogalmazni. Az elektromosautó-gyártás nem fogja magával hozni a zöldfordulatot a bolygón. Szijjártó Péter davosi víziója pedig – a helyi környezet-egészségügyi aggodalmakon túlmutatóan – sokszorosan sérti Magyarország hosszú távú érdekeit.

    Sohasem voltam az elektromosautó-gyártás lelkes híve. Akkor sem ünnepeltem, amikor éppen a német Zöldek adták át Thüringiában a kínai CATL első európai akkumulátorgyárát. Elcsatornázásnak tartottam évekkel ezelőtt is a klímaváltozás kiszakítását az ökológiai válság kontextusából, és zöldre festésnek az elektromosautó-fétist. A szkepszisre jó okom van.

    Az elektromos járművek karbonsemlegessége több ponton is vitatható. Az elektromos járművek akkumulátorai elég gyakran olyan rendszerről tölthetők, amelyik maga is fosszilis tüzelőanyagokkal működtetett erőművekből táplálkozik. Ennek a szkepszisnek a mértéke azonban talán csökkenthető a megújuló energiaforrások térnyerésével. 

    Az elektromos autó előállítása legalább kétszer akkora szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a dízelautóé:

    legyártása azért annyira klímakárosító, mert az akkumulátorhoz felhasznált elemeket ki kell bányászni, az érceket szállítani, az akkumulátorgyárakat pedig üzemeltetni kell. Egy amerikai tanulmány szerint az elektromos autók akkumulátorának gyártása nagyobb kibocsátást eredményez, mint egy személygépkocsi előállítása, azonban ezeket a magasabb környezeti költségeket idővel ellensúlyozza az elektromos járművek energiahatékonysága. Így lehet az, hogy az Európai Unió 27 országának energiamixét tekintve az elektromos autók több mint 60 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Az elektromos járművek tehát nem csodafegyverek az éghajlatváltozás mérséklésére: az autók számát kellene tömegesen csökkenteni, a közösségi közlekedést pedig ösztönözni.

    Az elektromos autók teljes életciklusára vonatkozó kutatások egyelőre túlságosan is a gyártás és üzemeltetés szén-dioxid-kibocsátásra fókuszálnak. Nem számolnak az autók egyéb járulékos szennyezéseivel, mint például az alkatrészellátással vagy a kenőolajok előállításával járó szén-dioxid-kibocsátással, illetve az elektromos autók akkumulátorainak a kidobásával járó környezeti hatásokkal (jelenleg az újrahasznosítás aránya nagyon alacsony). Az akkumulátorgyártás negatív externáliái között ott vannak továbbá az emberekre gyakorolt közvetlen behatások (zaj, bűz), a talaj- és vízbázisminőséget érintő kockázatok, a felhasznált vízmennyiség, a kivont termőföldterület akkor is, ha ezek összességükben eltörpülnek az olajkitermelés negatív externáliái mellett.

    Az elektromos autók zöldre festői szemérmesen hallgatnak arról, hogy az akkumulátorgyártáshoz – többek között – lítiumra és kobaltra is szükség van. Bolíviában találjuk a világ egyik legnagyobb lítiumtartalékát. A Bloomberg News 2018-ban már arról írt, hogy Bolívia hihetetlenül fontos ország lesz a következő évtizedben. Az erőltetett lítium-kitermelés miatt a Poopó-tó – a hatalmas ország második legnagyobb tava – már kiszáradt. Evo Morales elnök 2019. november 4-én mondta fel a német ACISA-val kötött 2018. decemberi megállapodást. Az ACISA-megállapodás felmondása megnyitotta a kaput az újratárgyalás előtt olyan feltételekkel, hogy a nyereség nagyobb része a térség lakosságánál maradjon, de felmerült a bolíviai lítiumkitermelő ipar teljes államosítása is. 

    Pár nap múlva Moralest lemondatták, a német kormány elsők közt gratulált a puccsistáknak, a megválasztott elnököt lemondásra kényszerítő katonai fellépést a német Zöldek is üdvözölték.

    Az ACISA akkumulátorokat szállít a Tesla számára, így nem meglepő, hogy a Tesla részvényeinek értéke a puccs hírére rögtön növekedni kezdett. Az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges másik nyersanyag, a kobalt bányászatánál kiemelt probléma a gyermekmunka alkalmazása. Kongó az egyik fő kobaltexportőr a világon, amely az elektromos autók akkumulátorainak fontos alapanyaga, ahol gyakran kiskorúak hozzák elő éhbérért a profitot termelő ásványt. Az elektromosautó-ipar tehát mint cseppben a tenger mutatja be: a Globális Dél kifosztása, kizsákmányolása és elszennyezése árán zöldül a Globális Észak.

    A hazai akkumulátorgyártás eddigi tapasztalatai nem csupán a szkepszisre, hanem az állampolgári aggodalmakra is alapot adnak. Gödön, Komáromban érzékelhető érdeksérelem éri az ottaniakat az akkumulátorgyártás irányából az üzem környezetében terjengő szúrós szag, a betemetett mérőkutak, a folyamatos zaj, az ivóvízben talált oldószerek miatt. A komáromi SK Battery akkumulátorgyár extra vízigénye miatt a térségi ipari célú karsztvízfelhasználás hamarosan szintet lép, ennek pedig főként azok a 20 kilométerrel arrébb fekvő tatai karsztforrások – s persze a tatai Öreg-tó – ihatják meg a levét, amelyek vízszintje az elmúlt években a klímaváltozás hatásait is kezdte megsínyleni.

    A Samsung SDI gödi üzemének már ma is nagyobb az egynapos vízfelhasználása, mint Kecskemét városának. A gödi Samsung-bővítésnél új környezeti hatástanulmányt sem kell végezniük a befektetőnek, a gödi talajvízben pedig megjelent az NMP nevű anyag, ami magzatkárosító hatású, és az akkumulátorgyártás során használják oldószerként. A hatóságok nem adják ki a vállalat saját méréseinek egy részét, mondván, azokban üzleti titok is található, s az is kiderült, hogy a szennyezés egyébként éves rendszerességgel kötelező mérését a cég korábban elmulasztotta. A tervezett beruházások helyszínein, Nyíregyházán és Debrecenben tartott viharos közmeghallgatásokon a beruházók, az önkormányzatok, illetve a szakhatóság képviselői sem válaszoltak érdemben például a beruházással okozott környezeti terheléssel, a majdani telephelyen tárolandó mérgező anyagokkal és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatban feltett konkrét kérdésekre sem. A debreceni CATL-beruházás kapcsán a kormánypropaganda előszeretettel hivatkozik a kínai beruházó – már említett – thüringiai üzemére. A párhuzam azonban több ponton sántít. A CATL Debrecenbe tervezett gyára hétszer többet termelne, háromszor nagyobb lenne, továbbá három és félszer annyian dolgoznának benne, mint a thüringiaiban. Azon kívül Thüringiában – tartományi és szövetségi szinten egyaránt – működik olyan ellenőrző apparátus, amely képes és hajlandó a beruházót rákényszeríteni a környezetvédelmi szabályok betartására.

    Szijjártó külügyminiszter néhány hete Davosban felvázolta kormánya Magyarország-vízióját: Magyarország a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált az elektromosautó-iparnak, a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van. A következő napokban Dömötör államtitkár berúgta a propagandagépezet motorját. Diadaljelentésében ismertette, hogy hazánkban eddig 17 településen jelentek meg zömében ázsiai akkumulátorgyártók, összesen 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be, ehhez pedig mintegy 300 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak. A debreceni beruházás kapcsán megjegyezte: „Ha a tervezett beruházások megvalósulnak, 10 milliós országként is képesek lehetünk arra, hogy 2030-ra a 3. helyen legyünk akkumulátorgyártásban. Ez sok ezer új munkahelyet jelent, és fontos hídfőállásokat a jövő iparágában.”

    A Mediaworks gazdasági alegysége egyenesen felturbózta a szijjártói látomást: „A jelenleg ismert tervek alapján kijelenthető, hogy a 2027-es ciklus végére Magyarország világviszonylatban a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitással fog rendelkezni Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Egészen »brutális« együttállás ugyanis, hogy a nagy német autógyártók és a nagy kínai akkumulátorbeszállítók itt találkoznak, ami páratlan helyzetet teremt. Ezért Magyarország lehet az egyik legnagyobb akkuklaszter Európában, de világviszonylatban is olyan hely lehet, ahol előszeretettel fognak a következő évtizedekben megjelenni mind a járműgyártók, mind pedig az akkumulátorgyártó-kapacitások.” Az elmúlt napok bejelentései alapján a történet ott tart, hogy Magyarország kormánya további több tucat akkumulátorgyárat tervez Németh László Kert-Magyarországról szőtt álmának helyébe. A kabinet a maga narratíváján belül tulajdonképpen teljesen logikusan viselkedik.

    A NER 2010 után nem egyszerűen átvette, áramvonalasította is a rendszerváltás utáni kormányok összeszerelő modelljét: Magyarországot tette meg a német autóipar legvidámabb barakkjává.

    Az összeszerelő ország rémképét annak idején jómagam is visszatérően elhibázottnak tartottam, Szijjártó külügyminiszter pedig nem véletlenül vállalta fel a német autóipar brüsszeli szócsövének dicstelen szerepét, amikor négy éve kijelentette: „Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva észszerűtlenül korlátozza.” Mivel időközben az Európai Unióban döntés született arról, hogy 2035-től a belső égésű motorok gyártása befejeződik Európában, az Orbán-kormány ösztönösen nyúlt a német autó- és kelet-ázsiai akkugyártók közötti konnektorszerep után. Körülbelül úgy, mint amikor valaki padlógázzal menekülne előre egy zsákutcában. Van valami ironikus abban, hogy a „szabadságharcos” kormány éppen a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) „Deglobalizáció vagy reglobalizáció?” című panelbeszélgetésén vezeti elő korrigált jövőképét.

    Orbán Viktor kormánya újólag egyértelművé tette, hogy a reglobalizáció vs. relokalizáció dilemmájában a rendező Klaus Schwab szervezetével azonos oldalon áll. Ebben persze semmi meglepő nincsen, hiszen a magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt letette a hűségesküt a szabadkereskedelmi világrendre: „A szabad kereskedelem kiterjesztése a glóbuszon bizonyítottan az emberiség javát szolgálná.”

    Tételezzük fel egy pillanatra, hogy a debreceni és nyíregyházi kérdésekre kielégítő válaszokat kapunk, és a helybéliek életminőségét a beruházók valóban meg fogják óvni. Fogadjuk el továbbá, hogy Lánczi Tamásnak és a megafonosoknak lehet igazságuk abban, hogy az Orbán által kinézett konnektorszerep számos külföldi gazdasági-geopolitikai érdeket sért. A lényeges kérdés azonban ekkor sem az, hogy a tiltakozás kinek állhat még érdekében: hanem az, hogy ami a tiltakozás célpontja mögött húzódik, a Szijjártó által Davosban felvázolt konnektorszerep Magyarország hosszú távú érdekeit szolgálja-e?

    Orbán Viktor stratégiája viszonylag egyszerűen összegezhető: „ügyes” (ld. még: „sajátos észjárás”) becsatlakozás a nagy globális ellátóláncokba, és siker a lefelé tartó globális bér- és környezetszabályozási versenybe. Ha az utóbbi kapcsán egy külföldi befektető esetleg az EU túl szigorú környezetvédelmi szabályai miatt aggódna, Orbán úgy ajánlhatja fel a belépést az uniós piacra, hogy közben három irányba is kikacsinthat.

    Egyrészt a „regálé jogot” szerzett multinacionális befektető számára biztosítja a Gyurcsány-kormány idején feltalált kiemelt beruházási szabályozást, aminek lényege éppen a közösségi ellenőrzés lazításában rejlik. Másrészt a meglévő rendelkezéseket sem tudják ellenőrizni az állami ellenőrző apparátusok, amelyek létszámát az utóbbi években folyamatosan nyirbálták: a német és a magyar határértékek ugyanis hiába hasonlóak, ha például a gödi Samsung-gyárnál évekig nem mérték rendesen ezeket, vagy a Nemzeti Akkumulátor Stratégiához egyszerűen nem készítették el az amúgy roppant eurokonform környezetvédelmi törvényben előírt stratégiai környezeti vizsgálatot és így tovább. Harmadrészt az eljáró hatóságok a befektetők által benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat simán – és persze a környezetvédelmi törvény, valamint az aarhusi egyezmény előírásait megszegve – üzleti titoknak minősítik, s így a kör bezárul. Magyarország üzleti titokba bújtatva válhat Európa hulladéklerakójává.

     

     

  • Napenergia - háztetőn vagy szántóföldön? (2021. 03. 28.)

    Napenergia - háztetőn vagy szántóföldön? (2021. 03. 28.)

    2021. március 24. Magyar Nemzet cikk: Új szabályozás érkezik a háztáji napelemekhez

    érdekesebb részletek:

    - Júliustól választaniuk kell a háztáji napelemek tulajdonosainak, hogy a szaldós elszámolást választják, és lemondanak az állami támogatásról, vagy a bruttó elszámolással a kötelező átvételi ártól esnek el.

    - Egy optimális rendszer szaldó elszámolással 10-12 év alatt térül meg támogatás nélkül, bruttó elszámolással pedig 16-18 év alatt, ami az ötvenszázalékos támogatással 8-9 évre csökkenthető

    - A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640 MW-ra növekedett

    - 79 681 háztáji kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek

    - a háztartási méret (50 kW) feletti naperőműveknél: a beépített kapacitásuk az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, 25 MW-ról 1208 MW-re

     

    'Felelet':

    1: A szakemberek és a sajtó egyöntetűen támadta mindig a napenergiát, hogy kiegyensúlyozatlan, összeomlik majd miatta az energiaellátás.

    2: Soha meg se említették azt az egyszerű módszert, hogy a fogyasztást, a háztartási gépek bekapcsolását az aktuális (napszak, napsütés, szél) áramdíj szerint (az éjszakai áram vagy a nagy ipari fogyasztók lekapcsolásához hasonlóan) könnyen lehetne szabályozni.

    3: Más európai országokhoz képest nálunk nem támogatták a házi energiatermelést. Még Románia is előttünk járt melegvizes rendszerek támogatásával!

    4: Az utóbbi öt évben a nagy cégek átvették a vezetést, és sorban épülnek az óriás naptelepek. Tehát, ha a milliárdosokat kell támogatni, már nincsenek szakmai aggodalmak.

    5: Az óriás telepek hátránya: A hálózati veszteség (nem a fogyasztás helyen keletkezik az áram), sérülékenység (a házi erőmű egy vezetékszakadás esetén is megmenti a családokat, a fagyasztóládákat), a haszon, a támogatás az állampolgárok kezéből máshova kerül és az értékes földterületek, szántóföldek megszűnnek, rosszabb esetben gyomtalanítás miatt még folyamatosan mérgezik is őket.

    6: A lakossági használatot is át kéne gondolni: A legalább 50 éve településeinket elcsúfító légvezetékek, távközlési légkábelek, trafók, csúf oszlopok, ronda és vakító, rosszfényű köztéri is magán illetve reklám lámpák, villogó mozgó fények, reklámtáblák, fali és óriásreklámok, közlekedési lámpák, oszloperdők, közműdobozok, terelőoszlopok mellett a tetőket elcsúfító, esetleg kápráztató napelemek még tovább rontják élhetetlenné váló környezetünket.