Balatonpusztítás (2021. 03. 19.)
Petíció aláírása itt, a szabad.ahang.hu oldalon. Címe: STOP Balatonaligarcha! – Balatonvilágos úttörőtábor
Szervező: Aligai fürdőegyesület
További: stop.balatonaligarcha.hu
Tájékoztató itt, a balatontipp.hu oldalon (láss részleteket lentebb)
Egy régebbi (2020. febr.) kezdeményezés itt - szabad.ahang.hu/petitions (márc. 20. .- 85 ezer) Szervező: Összefogás a Balatonért
Címe: STOP "Balaton-törvény"! Egy általános balatoni védelmi kezdeményezés.
Cikk itt -hirbalaton.hu. (2020 febr. 6.)
'Felelet'
Amint az oldalamon is olvashatták Somogyi Győző, Andrásfalvy Bertalan írásaiból idézve vagy Pintér Balázs újságcikkeiben, a magyarság vezető rétege a 13. századtól felelőtlenül önzően viselkedik, pénzhajhászásból tönretéve a közösség környezetét, békés és boldog életét.
A Balatont is akarták már szántófölddé tenni. Az is a maiakhoz hasonló zseniális ingatlanpanama lett volna: a közös vízből magán búzatermelő szántóföld...
Az utóbbi 25 évben - az utóbbi néhányban fokozottabban - a Balaton tönkretétele folyik, elsősorban ingatlan túlépítésekkel, a zöldterület beépítésével. Mi marad az országból?
Vagy ez csak gumicsont? Amíg a magyarság még ittmaradt és még reménykedő része tiltakozik, nagyobb bűnöket követnek el? A budai felhőkarcoló is csak figyelemelterelés volna, vagy az eszme és uralom megépülő jelképe-emléke, mint a Sztálin szobor?
A tervezők, beruházók, engedélyezők, haszonhúzók meg éppen úgy járnak, mint a legborzasztóbb szocialista lekótelepek tervezői, akik munkájukkal egyben a kisvárosi, falusi nép elhazátlanításában is részt vettek: kénytelenek lesznek halálukig (mint Kádár János) bizonygatni maguknak, hogy jót tettek, miközben egész környezetük, még családjuk is a hátuk mögött szánakozni fog rajtuk.
A hivatkozott cikkből:
Balatonvilágos – Előjátéknak egy 92 lakásos társasház a Club Aliga szomszédságában
Szerző: Győrffy Árpád 2021.03.11.
Balatonvilágos egykori aligai részén elkezdődött az a gigantikus és ész nélküli természetátalakítás, amit tavaly nyár végén jósoltunk egy nem sokkal korábban megjelent kormányrendelet nyomán. Az első fecske egy kisebb falu lakosságát befogadó épület lesz a hajdani pártüdülő kerítésétől nem messze.
Az augusztusban Orbán Viktor aláírásával kiadott jogszabály elsősorban az egykori MSZMP-üdülő, a Club Aliga mai tulajdonosainak adott szinte korlátlan beavatkozási lehetőséget az addig érvényes építési és telekalakítási szabályok felülírásával. A helyiek és más egyszerű halandók jogait csorbító beruházói szabadságból jutott a kerítésen túlra is. A várhatóan elsőként elkészülő, és a mai módihoz mintát adó épületet az “úttörőtáborként” ismert, de Erzsébet táborként is működtetett vízparti üdülő helyén, az 1392-es helyrajzi számú ingatlanon húzzák fel rövidesen.
A helyi önkormányzatnak hosszú időn át csak annyi köze volt az állami tulajdonban lévő 8300 négyzetméteres területhez, hogy pénzért parkolóhelyet biztosított az éppen aktuális bérlőknek. A part közeli területek szabályozásáról közben elfogadott “TNM- rendeletben” 10 méter széles zöld sávot, parti sétányt, 30 méter széles beépíthetetlen területet jelöltek ki. Ugyanez került a helyi építési szabályzatba is.
2016 őszén egy parlamenti tájékoztató kapcsán csillant fel a remény, hogy a falunak szorosabb köze is lehetne a területhez. Ekkor levélben fordultak az MNV Zrt-hez, hogy az ingatlant másokkal együtt adják térítésmentesen önkormányzati tulajdonba vagy vagyonkezelésbe. Mivel kérésük nem talált meghallgatásra, 2019 tavaszán újabb levelet írtak, amiben 49 évre szóló térítésmentes önkormányzati vagyonkezelési lehetőséget kértek.
A képviselők többsége nem akart erőn felüli vásárlásba ugrani, de ahhoz mindenképpen ragaszkodtak, hogy legalább a TNM-rendelet szerinti 10 méteres parti sétány továbbra is állami vagy önkormányzati tulajdonként a nemzeti vagyon része maradjon, kötelező önkormányzati fenntartási kötelezettséggel. Ennek rendezéséhez az árverés eredménytelenné nyilvánítását és tárgyalási lehetőséget kértek az MNV Zrt.-től. Kérésük megint süket fülekre talált. Válasznak legfeljebb azt tekinthették, hogy az MNV Zrt. oldalán megjelent adatok szerint május 11-én 326 millió forintos összeggel megkötötték a szerződést az árverésen nyertes Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft.-vel.
...a bevezetőben már említett atomcsapás, ami 2020 augusztusában gyakorlatilag lenullázta a helyiek Club Aligával kapcsolatban kivívott jogait, erre a területre is érvényes lett. A kormányrendelet itt is elvett minden jogot és reményt.
A jogszabály szállodafejlesztésre hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette az 1392-es helyrajzi számú ingatlanon tervezett munkálatokat is. Kivételes elbírálásként többek között
- 20-ról 30%-ra emelte a beépíthetőség mértékét,
- a legnagyobb épületmagasságot 8-ról 16,5 méterre növelte,
- a kötelező zöld felület arányt 50-ről 40 százalékra csökkentette,
- a terepszint alatti beépíthetőség mértékét 20-ról 50%-ra emelte. És ami igazán durva,
- kimondta, hogy az ingatlanon parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.
Hogy magát az építési eljárás lebonyolítását is megkönnyítsék, a rendelet lerövidítette az engedélyezési határidőket, és rögzítette azt is, hogy a beruházás esetében építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, valamint településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
szó nincs a kormányrendelet indokaként használt szállodafejlesztésről. Egyszerűen csak fel akarnak építeni egy 92 lakást és egy vendéglátó egységet magába foglaló hétszintes társasházat, ami a telek szinte egészét elfoglalja. S a korábban tervezett 30 méteres védett parti sáv és a sétány helyett az épület egyik szárnya 8 méterre lesz a Balatontól.
A petícióból:
Címzett: Füleky Zsolt - Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság - helyettes államtitkár és dr. Neszmélyi Zsolt - Somogy Megyei Kormányhivatal – kormánymegbízott
STOP Balatonaligarcha! – Balatonvilágos úttörőtábor
A Somogy Megyei Kormányhivatal 2021. márciusban építési engedélyt adott egy Balatonba nyúló lakóparkszörnyre, melyet Balatonvilágos 1392. hrsz-ú telekre, a volt úttörőtábor területére terveznek építeni. A 92 lakást és egy vendéglátó egységet magába foglaló hétszintes társasházhoz épül több nagy medence és legalább 13 jakuzzi a teraszokon.
A luxus lakóparkszörny azért kaphatott építési engedélyt, mert a Helyi Építési Szabályzatot a tavaly augusztusban módosított 141/2018-as kormányrendelet felülírta és a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A kormányrendelet a telek beépítési paramétereit megsokszorozta, így lehet az, hogy 1-2 szintes családi és üdülő házak mellé, azokat beárnyékolva épülhet a 22,8 méter magas lakóparkszörny.
Úgy tűnik, a kormányrendeletre hivatkozva az új Balaton-törvényt sem kell betartani, pedig az kimondja, hogy a partvonaltól 30 méteres sávon belül épület nem helyezhető el (lsd. 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4)).
A korábbi szabályozási terveken a Balaton-parttól számolva 10 méter széles zöld sávot, parti sétányt és 30 méter széles beépíthetetlen területet jelöltek ki. Ezzel szemben a lakóparkszörny „Drinkbár” nevezetű vasbeton melléképülete közvetlenül a partig ér, a hét emeletes főépület pedig 8 méterre közelíti meg a partot.
Egy ekkora épület megépítése és használatba vétele számos terhet ró Balatonvilágosra (pl.: építési forgalom, új betelepülő lakosok miatt megnövekedett közszolgáltatási szükségletek -óvoda, iskola, orvosi ellátás, parkolási igények), ezért elengedhetetlen, hogy az építési engedély kiadása előtt helyi szinten történjenek egyeztetések a beruházóval.
Fentiekre tekintettel:
A petíció aláírói tiltakoznak, hogy az épület ebben formában megépüljön!
A petíció aláírói felszólítják a Somogy Megyei Kormányhivatalt, hogy a kiadott építési engedélyt vonja vissza!
A petíció aláírói kiállnak a Balaton-parti területek fenntartható, környezettudatos fejlesztése mellett!
A petíció aláírói kiállnak amellett, hogy a Helyi Építési Szabályzatot a helyi szinten kell meghatározni, nem pedig személyre szabott egyedi jogszabályok alapján!
2021-re tendencia lett a Balaton-parti telkek mohó, profitorientált, minden társadalmi értéket nélkülöző fejlesztése. A Balaton nem egy kifeszített víztükrű medence, az új épületeket tájba illő módon és fenntarthatósági, társadalmi, környezettudatossági szempontokat figyelembe véve kell fejleszteni. A Balaton mindenkié! Stop Balatonaligarcha!
Kezdeményezésünket támogatja az Összefogás a Balatonért Egyesület.
Kampányoldal és A témával foglalkozó cikkek és média megjelenések: stop.balatonaligarcha.hu/
Az index írásában (Rettenetes épületszörny magasodhat a balatonaligai parton) a legvégén az építész tervező (akiről szép épületnél is el szoktak feledkezni) is megszólalhatna:
"Az Építészfórum arról írt, hogy a 92 lakásos balatoni óriást a szegedi Török Csongor Építésziroda tervezte. Szerettük volna megtudni, milyen beépíthetőségi és övezeti szempontokat vettek figyelembe a tervezés során, de azt mondták, olyan döntés született, hogy nem nyilatkoznak."
Az építészfórumról:
Szegedi építésziroda jegyzi a kiemelt beruházásként megépülő balatoni társasházat 2021.03.16.
"elérhető látványtervek és részletek alapján már-már hihetetlennek tűnő balatoni projekt"
Az Építészfórum értesülése szerint az 92 lakásos balatoni óriást a szegedi Török Csongor Építésziroda tervezte, akik megkeresésünkre megerősítették az információt.
„Igen, az én irodám tervezte a tárgyi lakóépületet. További információt nem tudok adni, nincs rá felhatalmazásom." – fogalmazott Török Csongor építész.
Csongor nevéhez a településen rendkívül sok megvalósult projekt, épület kapcsolódik többek között egy a balatonvilágosi tervhez tömegképzését tekintve hasonló társasház is, amely 2018-ban elnyerte az Év Homlokzata díjat. Az építész a Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara tagja és a városban jó hírnévnek örvend. Török Csongor egy kisebb csapattal dolgozik és stílusát tekintve mindig törekszik követni az aktuális igényeket, trendeket. A látványtervet és a díjazott szegedi társasházat szemlélve hasonló formákra ismerhetünk rá az Építészfórum oldalán is bemutatott balatonszemesi Marina Sétány Penthouse esetében is.
utóbbihoz egy hozzászólás az építészfórumon:
A Déli-parton sok nehéz esetet láthatunk, de a szemesi Marina óceánjáró igazi állatorvosi ló. Érdemes lenne megkérdezni a közvetlen szomszédait, aki hosszú évekig küzdöttek jogi eszközökkel, hogy egy emberi (Balaton-parti) léptékű épület valósuljon meg. Ez nem sikerült és sajnos megbocsájthatatlan. Nézzük az említett 10 m építménymagasságot! Földszint + 4 emeletnél? Hasonló a helyzet a szintterületi mutatóval, a zöldfelület arányával, a kötelező parkolóhelyekkel, a fák pótlásával. A siófoki építéshatóság és a kaposvári kormányhivatal mindent rendben talált. Ez persze nem csak Szemesen jellemző. Itt viszont jelenleg is tervezik három közvetlen vízparti kemping és három nagy méretű táborhely beépítését hasonló léptékváltó társasüdülőkkel.
Részletek a fentebbi cikkben hivatkozott, balatontipp, írásból: ('Az augusztusban Orbán Viktor aláírásával kiadott jogszabály')
Másfél évvel ezelőtt jelentős fordulat történt azzal, hogy az Appeninn Holding leányvállalata megszerezte a Pro-Mot Hungária Kft. többségi tulajdonát. Ezzel a hajdani pártüdülő a NER legbelső köreihez tartozó személyekhez került. Igaz, a nevek az utóbbi hónapokban változtak, de a tulajdonosi pozíció megmaradt. Vélhetően ennek is köszönhető az a baráti hozzáállás, amit a kormány az utóbbi időben mutatott. Mint korábban írtuk, az idén áprilisban 1 milliárd forintot adtak magyar adófizető polgárok pénzéből elektromos kikötő fejlesztésére, májusban pedig további 7,4 milliárddal segítették a közösből az új tulajdonosokat a “Balatonvilágos Club Aliga hotel és élményközpont” megvalósításában.
Az Aligai Fürdő Egyesület fórumán elhangzottak szerint a 8,4 milliárdos közpénz támogatásnál sokkal nagyobb ajándék lehet a Pro Mot-nak az a kormány rendelet, ami augusztus elején felülírta az önkormányzattal hét éve között megállapodást. A Club Aliga fejlesztését kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánító kormányrendelet megszünteti vagy bizonytalanná teszi egyes területek közösségi használatát, és olyan új építési szabályokat tesz kötelezővé, amik a táj, a környezet védelme helyett annak pusztítását garantálják.
Az elhangzottakból válogatva kiemelünk néhány részletet a kormány állampolgáraival szemben hozott jogfosztó rendelkezéseiből. Kezdjük azzal, ami nem csak a helyi lakosokat, a strandolókat, hanem a területen egyszerűen áthaladni akarókat is egyaránt érinti.
Hét éve a Pro-Mot és az állam is támogatta, hogy az államtól önkormányzati tulajdonba kerüljenek az üdülőfalut három irányból átszelő utak, s azok közútként kerüljenek nyilvántartása, hogy a funkciójuk minden más szándéktól függetlenül így maradjon.
Az utak önkormányzati tulajdonba adását máig nem hajtották végre, és nem került sor azok közúttá nyilvánítására sem. Mostantól pedig már nem is kerülhet sor rá, mert a kormányrendelet kimondja, hogy “a rendeletben megjelölt telkek – felsorolva az utakat tartalmazó ingatlanokat is – és az azokból telekalakítással kialakításra kerülő telkek közterületként, illetve közútként nem alakíthatók ki”.
Így az utak maradtak magánhasználatú kategóriában, amit a magyar állam bármikor eladhat a Pro-Mot-nak, s az új tulajdonos bármikor kizárhatja a lakosságot az utak használatából.
Ugyancsak ingyenesen az államtól önkormányzati tulajdonba kellett volna kerülni a pártüdülő parti részén a nyugati saroktól a kikötőig húzódó 10 méter széles parti sétánynak, az ezzel párhuzamosan húzódó területből további 20 méteres területsávnak, valamint a móló előtti 4,5 hektáros parknak. Mivel erre sem került sor eddig, itt is érvényes a most elrendelt közterületté alakítási tilalom.
Az már csak hab a tortán, hogy miközben a Balaton 30 méteres sávjában nem lehetne építkezni, a 20 méteres területsávot is magába foglaló telken öt százalékos felszín feletti és 45 százalékos terepszint feletti beépíthetőség mellett 12,5 méterben határozzák meg a lehetséges legnagyobb épületmagasságot.
A korábban önkormányzati tulajdonba ígért kikötő előtti parknak eddig beépítésre nem szánt zöldterület besorolása volt. Az új szabályozás szerint ezen “kikötő, kikötőüzemeltetési és vendéglátás rendeltetésű épületek elhelyezhetőek”. A beépítettség legnagyobb mértékét a felszínen 2-ről 5 százalékra, a terepszint alatt 4-ről 45%-ra növelték. Az épületek legnagyobb magasságát 4,5-ről 12,5 méterre emelték itt is, miközben a zöldfelület legkisebb mértékét 80-ról 70-százalékra csökkentették. A rendelet a móló két szára között lévő, a fenti parkhoz kapcsolódó területről ugyancsak rögzíti, hogy annak “közterületi jellegét nem kell fenntartani”.
Ez a pont kimondja azt is, hogy az uszoda előtti, eddig parti sétányként nyilvántartott területen “parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn”.
Aliga felől ezzel megszűnik a közvetlen vízhez jutási lehetőség. Ha fürödni akarnak a tőlük néhány száz méterre lévő Balatonban, akkor iránytól függően 6-8 kilométer gyalogolhatnak.