Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficcount/cwtrafficcount.php on line 489

Deprecated: Required parameter $limit follows optional parameter $stripHtml in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwgears/helpers/tools.php on line 38

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficclean/cwtrafficclean.php on line 448

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficonline/cwtrafficonline.php on line 330

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/administrator/components/com_coalawebtraffic/helpers/coalawebtraffic.php on line 245
FELELET - élhető város
user_mobilelogo

Tagged in: élhető város

  • "Árokásás" a Zene Háza ürügyén (2022. 01. 28.)

    "Árokásás" a Zene Háza ürügyén (2022. 01. 28.)

    Magyar Nemzet újság, 2022. 01. 28.: Ezeket csak a gyűlölet élteti - Pilhál Tamás (Mandinerenis)

    'Felelet':

      A mára megépült ház helyén (később majd bemutatom), a Városliget megóvásáért csatlakozva a tiltakozáshoz, hónapokig (hetente egyszer) zenével tiltakoztunk, gyimesi csángó táncokat muzsikálva. Többszörösen is érintett vagyok, építészként, népzenészként, az élhető várossal 30 éve foglalkozóként és természetvédőként.

      (A kilencvenes években sok szó esett az "árokásásról", azaz hogy mekkora baj a nemzetnek, ha bármilyen okból megosztják. Akkor nemzeti oldal - Szdsz viszály volt, de bár az Szdsz-nek óriási nemzetközi támogatása és hazai sajtója volt valamint rengeteg beépített embere, a választásokon alig szavaztak rájuk a magyarok. Most a megosztás még károsabb, hiszen a szavazók fele fideszpárti.)

      A bemutatott kormánypárti, hangadó cikkben az óriásberuházásokat ellenző állampolgárokra (az ország felére?) az alábbi sértéseket írja a szerző, nem engedve helyet semmilyen más véleménynek (ami jellemző a Fidesz demokrácia gyakorlatára):

    - "ezek", azaz nem "ők": tárgyak, állatok az ellenzők...

    - csak a gyűlölet élteti

    - Tökmag jankók, 12 éve toporzékolnak

    - legsemmirekellőbb, legpitiánerebb (Budapest vezetője)

    - részben szobatiszta

    - primitív düh, rombolási vágy

    - eszeveszett düh, tomboló rombolhatnék

    - látszólag emberszabású lények

    - frusztrált idiotizmus

    - nullszériás senkik

     

     Ezek után érdemes a szerzőről tájékozódni.

    Édesapja egy ismert név volt. Frissebb írása: Polgári Körök 2019.11.16., magyarnemzet.hu

    "Eltűnt az emberi hang, a tévedéseket őszintén bevalló, az eredményeket bemutató, a másféle véleményre is kíváncsi, párbeszédre hajlandó magatartás, helyette agytrösztökben kimunkált, közvélemény-kutatásokon megmért üzenetek vannak, meg izomból politizálás, véli Bencsik."

    "Talán mert tudod, hogy mi itt vagyunk, a híveid maradunk, velünk bármit megtehetsz. […] Ne tedd! Legyél újra a régi, a kedves, a szerethető!"

    "És 2010-ben, a választás előtt ez állt a Fidesz-plakátokon: „Itt az idő!” Aztán, mindjárt az első kétharmad után, máról holnapra elfelejtették a polgári köröket. Már nem volt kíváncsi rájuk a politika. Kinőtte őket. Levetette, mint egy megunt ruhát. A polgár – a lelkes, csupa szív aktivista – megtette a kötelességét. A polgár mehet… Vele együtt, ahogyan Bencsik is írja, szép lassan „eltűnt az emberi hang"

    A fiútól

    Egy írás a pesti Srácokban: Végre! Liberális hüllőkeltetőből nemzeti intézmény lesz a színművészeti! 2020. 08. 08

    Itt az egyetemista felnőtt állampolgárokról ír saját demokráciafelfogásával:

    "Miféle szabadságról hadováltok, ifjak? Zavart érzek az erőben. Ez egy egyetem, nem pedig Woodstock vagy Ozora, ahol napokig hentereghettek a fűben, szétcsúszva. Ide tanulni jártok, nem követelőzni. A nevetek is az: hallgató. Tehát hallgattok, figyeltek."

    "Márpedig, pajtások, akár elfogadjátok, akár nem, ti jelen pillanatban diákok vagytok, hallgatók, nem pedig a kormány. Nem ti döntötök, hanem ők. Világos? Majd ha egyszer fölnőtök (pár évtized múlva), nos, akkor majd dönthettek bizonyos ügyekben – ám arról, hogy ki vezesse az egyetemet, akkor sem. Azért nem, mert az nem a ti asztalotok, pupákok! Milyen nyelven írjam, üzenjem, morzézzam ezt nektek, hogy fölfogjátok? A kormány sem szól bele, milyen grimaszokat vághattok a színpadon."

    Továbbá a bugyiszóra rákeresve is találunk adatokat az újságíróról.

     

     

     

     

  • A Balaton halála (2022. 01. 27.)

    A Balaton halála (2022. 01. 27.)

    A Káli Híradó 2021 dec. 2022 jan. számából, Somogyi Győző

    korábbi írásaiból itt

    Magyar Nemzet újság, 2021. 11. 10.: Szabad a csok rovat, Csepp a (magyar) tengerben LVIII - Pitér Balázs írása

    előző írásairól itt

    ez is ajánlható: Szabad a csok LIX. Öncélúság és lélekpusztítás 2021.11.24.

     

    A Káli Híradóból:

    Lakópark épül Alsóörsön és Akaliban közvetlenül a Balatonparton, a nádas kiirtásával, és ugyanez várható Badacsonyőrsön is.

    Évek óta összehangolt támadás zajlik a balatoni természet és kulturtáj ellen.

    A tettes ismeretlen. Minden építkezés mögött fantázianevű cég áll.

    A természetpusztítók most látták alkalmasnak régi tervük megvalósítását, kihasználva a figyelemelterelő járványt és a kormány "mindent a túrizmusnak és mindent az építőiparnak" politikáját.

    85 zöld egyesület még 2018-ban levélben fordult a kormányhoz, követelve Környezet és Természetvédelmi Minisztérium felállítását és a Nemzeti Parkok hatáskörének visszaadását. Még nem jött össze a szükséges 45000 aláírás...

     

     

     

    'Felelet':

     

     

     

     

  • A Fidesz Budapest kivégzője (2024. 05. 31.)

    A Fidesz Budapest kivégzője (2024. 05. 31.)

     

    'Felelet':

    Nem kell Fideszes polgármester Budapest tönkretételéhez. Amúgy is: előbbi választás előtt megígérte a Fidesz, hogy nem lesz felhőkarcoló, aztán épp ők kierőszakolták. A kiemelt beruházásokkal bármit megtehetnek, ehhez jön a Kádár féle rendeleti kormányzás (vírus, háború ürügyén. Persze mindegy: 2011 óta az országgyűlési kétharmad csak bábként szerepel.

    A felhőkarcolóval és a körülötte épülő lakótelepekkel, irodatelepekkel a Duna partot semmisítik meg Budapest határáig. Ahogy Tarlós igyekezett ugyanezt tenni a Római parttal. Az alábbi cikkekből még két helyszín ismerhető meg, az egyik a Városliget mellett, azt láttam, ahogy megvalósult. Rákos daganathoz hasonlítanám a Fidesz budapesti működését (is). Érthetelen volt, hogy kinek kell ennyi lakás, iroda. Persze a bürökráciát növelik, ahogy tudják, és a 100 éve zajló falutönkretétel, falurombolás sem állt meg, tehát magyarok és az ázsiai betelepítettek mind a városokba jönnek.

    Másfél milliárd dollárért a fidesz megveszi hivatalnak ezeket a tömböket Orbán rokonaitól. Közpénzből, állami hitelből, lopott pénzből felépítették és most mégegyszer megkapják az árát...

    https://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/

    Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak

    Bódis András | 2024.05.29.

    Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.

    ... Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink....

    ... Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink.

    ... Bő két éve egyébként részletesen bemutattuk a hely múltját: a kertjéről és leányiskolájáról nevezetes Sacré-Coeur-zárdát, az 1968-ban alapított Politikai Főiskolát és a 2020 novemberéig működő, kultikus Dürer Kertet. Azt mondtuk akkor: ez a terület a szűkös Városliget egyetlen reális bővítési lehetőségét kínálta volna – ami az Ajtósi Dürer sor forgalomcsillapításával együtt új minőséget teremtene a környéken –, ám az állam ehelyett mindenben kiszolgálta a magánberuházói érdeket.

    ...   a 2022-es választási év tavaszán előszerződésben rögzítették: az állam kormányzati „alnegyed” céljára felvásárolja a fejlesztési zóna két nagy, összesen 40 ezer négyzetméternyi irodatömbjét

    – miközben a területen épült 207 lakást a magánberuházó saját körben értékesítheti. (Úgy tudjuk, e hajlékokat jelenleg 2,2–2,5 milliós négyzetméteráron kínálgatják az érdeklődőknek

    II. Zugló-Városközpont – hét egységből álló új irodanegyed

    A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 tavaszán, 150 ezer négyzetméter irodaterület, melyet a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg; lehetséges beköltözők: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal, stb.

    a nyolc tömbből végül hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, és csak 168 luxuslakást kell értékesítenie...

    III. Kopaszi-gát, BudaPart – hat új irodaház

    A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 nyarán, 160 ezer négyzetméter irodaterület, 255 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 őszétől); lehetséges beköltözők: a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt MÁV–Volánbusz-csoport, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, stb.

    https://www.valaszonline.hu/2024/04/22/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba/

    Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész

    Zsuppán András | 2024.04.22.

    Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat.

    A Bosnyák téri csarnok háta mögött toronydaruk erdeje magasodik egy hatalmas, egészen a Rákos-patakig nyúló területen...

    Nyolc emelet rideg luxus..

    Dél-Amerikában vannak ilyen durva kontrasztok a városképben, ahol élesen, minden tompítás és átmenet nélkül találkozik kirívó gazdagság és szegénység, steril globális jólét és továbbélő lokális tradíció.

    Nehéz elképzelni, hogy ennek a lakótömbnek a jövőbeli vásárlói – már ha tudják, hol vesznek lakást – pont erre a kontrasztra vágynának, amikor a steril luxust megkaphatják a Duna-parton is. Természetesen az őstermelői piacot és a szomszédos csarnokot meg lehet szüntetni, arrébb lehet paterolni, lesznek is erre még határozott kísérletek,

    a NER a luxusberuházásokat szereti, ezért ide is luxuslakást épített. Eredetileg jóval többet, hiszen a tornyok fele még két éve is lakóház lett volna, és csak a másik fele iroda. Akkoriban összesen 950 lakással számolt a beruházó Bayer Construct, a NER meghatározó gazdasági háttérembere,

    2023 tavaszán lakossági fórumon számolt be a cég arról, hogy a terv módosult, egy kivételével az összes tömb irodává alakul át. Elég nagy változás ez egy olyan projektben, amely még mindig „Zugló Városközpontnak” nevezi magát, de funkcionálisan kifejezetten egyhangú lesz: iroda iroda hátán óriási tornyokban egymásra halmozva.

    naponta két elviselhetetlen dugó vár az ide ingázókra meg persze a környéken lakókra is, akik ugyanazokat az utakat használják

    Már csak azért is, mert ez a hét hatalmas irodatömb egy olyan területen épül fel, ami tömegközlekedési szempontból egyáltalán nem megfelelően ellátott, már a jelenlegi igények alapján sem. Az egyetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolatot a Nagy Lajos király útján haladó villamos jelenti, de ez egy gyűrűs közlekedési elem, nem biztosít közvetlen kapcsolatot a belvárossal. Ahhoz a sugárirányú tengelyen lenne szükség villamosra, vagyis a Thököly és a Csömöri úton, de azt még Demszky Gábor idején felszámolták a budapesti villamosmegszüntetések utolsó hullámában: 1995 szentestéjén döcögött végig az utolsó öreg UV-pár a 44-es vonalán a rákospataki hurokvégállomástól a Keleti pályaudvarig. A hurokvégállomás egykori területe a patak mellett ma szintén a Bayer-projekt telkéhez tartozik, az egyik épülő irodatömb foglalja el. Bár a pálya még 2005-ben is járható volt, mert akkor közlekedésbarát önkéntesek végigküldtek rajta egy különjáratot a megszüntetés tizedik évfordulójára emlékezve,..

    A villamos utódjának szánt 4-es metró szintén nem készült el a Keletitől kifelé, bár a 2000-es évek elején az új zuglói városközpont terve – amiből aztán ezernyi alakváltozással a Bayer-projekt lett – pont azért született meg, mert számítottak rá, hogy a metró érkezésével a terület felértékelődik, jobban megközelíthető lesz...

    Ám ez a beruházó csak látszólag egy profitmaximalizálásra törekvő, a területből mindent kisajtoló, a köz szempontjait lehetőleg figyelmen kívül hagyó magáncég. Bár előbbi tulajdonságai megvannak, a beruházó valójában a magyar állam. Nem piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztésről van ugyanis szó, hanem egy teljesen torz közberuházásról.

    olyan időszakban költi el az állam irodavásárlásra, amikor a legtöbb budapesti fejlesztést leállították arra hivatkozva, hogy az államháztartás nehéz helyzete miatt semmire nincs pénz.

    Azt azonban nem tudjuk, miért csinálják. A nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek,

    A Bayer ezután csak a 168 lakást és az üzleteket tartja meg, egyébként levonul a területről. Nem kell bajlódnia azzal, hogy piaci alapon kinek is adott volna bérbe 150 ezer négyzetméter irodát ezen a nem annyira fényesen megközelíthető helyen, amikor a Váci úti irodafolyosó jelentős része is üresen áll. Mindez már az állam gondja, valamire biztos használni tudja.

    Hadházy értesülése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költözne ide, amit a szerződés kiderülése után Gulyás Gergely is megerősített egy kormányinfón.

    A kancelláriaminiszter azt mondta, a kormány szándékai szerint több államigazgatási szervet áthelyeznek ide az olcsóbb működés érdekében. Erre készült egy terv, a jelenlegi épületeket pedig értékesítik. Példaként a nagy létszámú hivatalok közül a NAV-ot említette, valamint a Központi Ellátási Főigazgatóságot. Utóbbi azért furcsa, mert a szervezet alig néhány éve kapott korszerű új székházat a Szabolcs utcában.

    Hasonló kormányzati negyedet legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt akartak építeni a Nyugati pályaudvar mellett. Az ötletet heves viták övezték, az akkori Fidesz élesen ellenezte. Most viszont a jelek szerint itt van egy új kormányzati negyed, másfél éven belül kész lesz, és nincs miről vitatkozni, hiszen nem is tudhatta senki mindeddig, hogy készül.

    A nyilvánosság azt hihette, hogy a Bayer Construct nevű magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában egy nagy közberuházás zajlott kiszervezve. Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot. Egy ilyen jelentőségű beruházáshoz nyilvános hatástanulmányok készülnének, amelyek sorra vennék, hogy tényleg olcsóbb-e a működtetés, mi lesz a felszabaduló ingatlanokkal, megfelelő helyen van-e az új negyed, jó-e a költöztetés az ügyfeleknek, aztán lenne építészeti tervpályázat és tisztességes, nyílt közbeszerzés, egyeztetnének a fővárossal és a kerülettel. Megépülne legalább egy új villamos, és olyan városközpont létrehozására törekednének, amely jelentős zöldterületet is magában foglal, nemcsak egy szűkös sétányt és zöldtetős födémeket. A tervről lenne nyilvános vita, az első bejelentéstől az utolsó kapavágásig nyomon lehetne követni az eseményeket.

    Így működnek a közberuházások, ha a közérdeket szolgálják, de Zugló esetében sokkal valószínűbb, hogy valami egész más történt: a NER egyik oligarchája belevágott egy óriásprojektbe, menet közben kiderült, hogy ezen a területen a tervezett, messze eltúlzott lakás- és irodamennyiséget nem lehet piaci alapon megtölteni, és mivel bukni nem hagyhatták, az állam mentőövet dobott: legyen szinte az egész iroda, majd teszünk bele valamilyen hivatalokat, abból úgyis van elég. A fejlesztő így biztonságosan és nyereséggel kiszállhat, az állam pedig úgy tesz, mintha pont erre a projektre lett volna szüksége. De vajon ha ez így alakult, az mit vetít előre a Zuglónál nagyságrendekkel nagyobb Rákos-Dubaj esetében? Ha nem jól méri fel az ottani befektető, hogy Budapesten mennyi luxuslakásra, irodára és üzletre van szükség, akkor ki fogja azt a projektet a bukástól megóvni, és mennyiből?

    https://www.valaszonline.hu/2024/05/23/ner-oroksegvedelem-urbanisztika-zuglo-kiemelt-projekt-durer-park-market/

    Üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv – itt a NER egyik legnagyobb merénylete Budapest ellen

    Zsuppán András | 2024.05.23

    Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. Ezúttal nem a Bosnyák térről lesz szó, hanem egy másik XIV. kerületi projektről, a Városliget melletti, Tiborcz–Garancsi-féle Dürer Parkról. Az itteni védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett, de arra nem kaptunk választ, hogy Horváth Csaba zuglói polgármester tett-e lépést az ügyben. Közben kijöttek a lakótömbök látványtervei is, és kiderült, hogy hét-kilencemeletes monstrumokat erőszakolnak be az istvánmezei villák közé. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.

    Az elmúlt hetekben a Közvágóhíd, a Bosnyák tér mögötti „Zugló Városközpont” (itt és itt olvasható), valamint a tervezett Rákos-Dubaj kapcsán részletesen bemutattuk, hogyan írja felül a közérdeket a magánérdek kormányzati segítséggel a legnagyobb budapesti fejlesztések esetében. A kiemelt projektek intézményesített jogtalansága urbanisztikai szörnyetegeket szül, és e szörnyetegek között a Dürer Park a legrémisztőbbek egyike.

    akkoriban még csak azt tudtuk fényképeken megmutatni, hogy nagy erőkkel zajlik a fővárosi védettségű Sacré-Coeur-zárda épületeinek bontása.

    a Dürer Park esetében megtévesztésről nem nagyon beszélhetünk: a két irodai tömb elképesztő, a környező városrészektől teljesen idegen léptéke, és a védett épület tönkretétele már ezeken is előre látható volt. A Dürer Parkot még a látványtervek sem tudták vonzónak mutatni.

    Európa egyik legelső közparkjához, az Abonyi utca felől pedig Istvánmező bájos, egy-kétemeletes villáihoz kellene illeszkedniük.

    A tervező Lean-Tech Mérnökiroda (a Market saját leányvállalata)

    ’Felelet’ rákeresés: https://www.leantech.hu/   1037 Budapest, Bojtár u. 51.   Biró Máté, Horváth Zoltán, Ilku György, Koválcsik Dóra, Márkus Péter, Novotny Nóra, Ország István, Szüle Péter, Dávid Magdolna senior építész tervező, Balláné Gergely Zsófia projekt építész, Kunovics Richárd senior építész tervező, Sturcz Miklós senior építész tervező, Tóth Krisztina senior építész tervező..... (Szegények, biztos büszkék a művükre, és remélhetőleg jól meg is fizették őket. Vajon Kádár 1956 után milyen fizetést adott a hóhéroknak?

    „Vajon Kádár 1956 után milyen fizetést adott a hóhéroknak?”

    ********Ezen a részen finomítok utólag. Nyilván a hóhérok között is van aki csak a kötelességét végezte, van aki meg hitt abban, hogy a demokrácia érdekében kell áldozat, a bűnösök megérdemlik a halált. A mai építészek is kényszerpályán vannak, erről már Finta régi könyvében is olvashatunk. Ha elnyernek egy munkát, arról hamar kiderül. illetve rossz irányban változik is menet közben, hogy a szomszédság és a köz érdekét általában, szinte mindig (multicéges, bankos, beruházás-fejlesztő, ingatlanfejlesztő, ingatlan panama, állami, kiemelt munkák, gazdag emberek, versenykényszerben lévő befektető építtetők) súlyosan sérti a munka. Szóval aki munkát kap, az szinte mindig árt a közösségnek. Mit lehet tenni?

    cikk részletek tovább:

    muszáj volt a telekhatárra építkezniük.

    az eredmény a Román Építészszövetség hírhedt bukaresti székházára emlékeztet – de az legalább érdekes a maga vakmerő borzalmasságában.    A Dürer Park simán csak borzalmas, fantáziátlanul és szellemtelenül. A legridegebb üzleti építészet, üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv.

    hogy ez ezen a helyen milyen merénylet a város ellen, azt egyetlen régi fénykép felidézésével mutatjuk

    A Sacré-Coeur-zárda ugyanis fővárosi védelem alatt állt, és a főváros még a Tarlós-érában elfogadott, teljesen korrekt 2017-es értékvédelmi rendelete kimondja, hogy a védett épületeket hiteles állapotban kell megőrizni, vagy eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani, az értéket képviselő részek bontása nélkül. Láttuk a Közvágóhíd esetében, hogy a fővárosi védelem ott sem ért semmit, a kiemelt projekt státus gyakorlatilag felülírta, és az épületegyüttes nagy részét lebontották. A Sacré-Coeur esetében azonban kissé más lehetett volna a helyzet, mivel az a kormányrendelet, amely 2021-ben kiemelt projekt minősítést adott a Dürer Parknak, a védett épület bonthatóságáról konkrétan nem rendelkezik. A rendelet új építési szabályokat határoz meg a beépítésre, felülírva ezzel az érvényes Zuglói Építési Szabályzatot, de azt nem mondja ki egyértelműen, hogy a Sacré-Coeur részben vagy egészben feláldozható.

    Erő Zoltán budapesti főépítész korábbi cikkünkben azt mondta, a tervek a kiemelt projekt státus miatt nem kerültek a főváros elé, ők is csak a sajtóból ismerték meg a bemutatott vázlatokat.

    Birtokunkban van Számadó Tamás budapesti főjegyző 2021. április 28-i levele, amelyet Horváth Csaba polgármesternek küldött. Ebben a főjegyző azért fordul a zuglói polgármesterhez, hogy a jogsértő bontás miatt kezdeményezze településképi kötelezési eljárás lefolytatását „a még álló építészeti értékek fennmaradása, illetve az építészeti értéket tekintve az eredeti állapot helyreállítása érdekében”.

    A településképi kötelezési eljárás a kiemelt projekt státust élvező projekttel kapcsolatban szinte az egyetlen eszköz volt az érintett két önkormányzat kezében, amely a beruházót legalább a Sacré-Coeur-tömb esetében a tervek átdolgozására késztethette volna.

    Az eljárás járhatott volna azzal az eredménnyel, hogy kötelezik a fejlesztőt az eredeti állapot helyreállítására (nyilván ebben az esetben kérhettek volna egy új kiemelő rendeletet, ami legalizálja a bontást – ám ettől még az ellenállás gesztusainak, kísérleteinek minden esetben van értelme).

    A zuglói önkormányzat a területén zajló kiemelt projektek (Bosnyák tér és Dürer Park) miatt alkotmányossági panaszt nyújtott be a kormányrendeletek ellen. Ennek sem volt sok esélye a sikerre, el is utasította az Alkotmánybíróság, de a kerület legalább megpróbálta.

    Pedig a 2012-ben elfogadott, máig érvényes építési szabályzat már alapvetően azokhoz az elképzelésekhez igazodott, amelyeket a telek előző tulajdonosa, Ehud Amir javasolt. Ennek megfelelően már ez a lehetőségeket messzemenőkig kihasználó, túlépített lakás- és irodafejlesztés lett volna, valamint tartalmazott még egy szállodát (ami a mostani projektből már hiányzik). Ennek megfelelően a szabályzat a terepszint fölött 50 százalékos, a terepszint alatt 60 százalékos beépítést engedélyezett, a zöldfelület minimális mértékét 30 százalékban határozta meg. A kiemelő rendelet két pontban növelte tovább a beépíthetőség léptékét: a terepszint alatti beépítettséget 70 százalékosra, és ami ennél sokkal lényegesebb, a megengedett legmagasabb épületmagasságot 18 méterről 35 méterre.

    Két lényeges adalék: 2011 áprilisában az akkori főépítész, Krikovszky Péter a képviselőtestületnek adott szakvéleményében már az Amirral kötött megállapodás paramétereit is túlzónak találta, és javasolta, hogy a terepszint fölötti beépítés mértékét csökkentsék le 40 százalékra, a zöldfelületet növeljék szintén 40 százalékra. Ebből végül semmi nem lett. A másik, hogy a NER előtti koncepcióban nemcsak az épületmagasság lett volna sokkal kisebb, hanem a Sacré-Coeur-zárda és a leánygimnázium épülete teljes egészében megmaradt volna, csupán az udvarát fedték volna le üvegtetővel. Vagyis az Ajtósi Dürer sor és a Városliget felé a mostaninál sokkal szelídebb, a város hagyományait jobban tisztelő nézet látszott volna, mint ami végül megvalósult. (A Szent István Gimnáziumhoz e szerint is egy nagy, H-alakú irodaháztömb tapadt volna, de ez nem futott volna ki egészen az Abonyi utcáig, mint most.)

    A kiemelő rendeletek elvileg azt a célt szolgálják, hogy valamilyen kiemelt közérdek megvalósulhasson a beruházás során. A gyakorlatban ez annyira nincs így, hogy a Dürer Park esetében megállapíthatjuk, még az izraeli ingatlanfejlesztő is kellemesebb, az értékeket jobban tiszteletben tartó tervet készített, mint a kedvezményezett nemzeti nagytőke.

    A fejlesztő korábban nem mutatta meg, milyen lakónegyedet is képzelt ide, a villák közé, a Városligettől egy saroknyira. Május elején azonban az Octogon magazinban kijöttek a látványtervek.

    A három tömbben összesen 207 lakás lesz, a tervezők a környezet felé annyi gesztust tettek, hogy a három belső torony kilencemeletes lesz, az Abonyi utca felé eső két külső „csak” hét. Léptékét, jellegét tekintve ez egy lakótelep.

    Európában történelmi városok belső területein egyszerűen elképzelhetetlen lenne ilyen beépítés, az pedig végképp csak a hazai viszonyok között értelmezhető, hogy mindez hathatós kormányzati segítséggel történik meg. Akárcsak a Közvágóhíd vagy a Bosnyák téri irodapark, a Dürer Park is Budapest tönkretételének újabb állomása. Közcél nyomokban sem fedezhető fel mögötte. Az egyetlen értelmes közcél az lehetett volna, hogy ilyesmi soha ne történjen meg.

     

     

     

     

     

     



  • A Királydomb (Magyar Patrióták, filmajánló, 7 perc) (2020. 08. 21.)

    A Királydomb (Magyar Patrióták, filmajánló, 7 perc) (2020. 08. 21.)

    A film.

    És egy korábbitájékoztatás.

    Évszázadokon keresztül szolgált a magyar országgyűlések központi helyszínéül a jelenleg Budapest X. kerületében fekvő Királydomb. Az első gyűlést 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották itt, az utolsót pedig 1540-ben, majd a török hódoltság megszakította ezt a hagyományt. Az utóbbi évszázadokban azonban szinte teljesen kikopott a köztudatból ez a jelentős helyszín, és a Királydomb nagyrészét mára lakóházak borítják.

     

  • A Mandiner hetilap VI évf. 21. számából - felhőkarcoló (2024. 06. 03.)

     

    A Mandiner hetilap VI évf. 21. számából - felhőkarcoló (2024. 06. 03.)

     

     

    A Mandiner hetilap VI évf. 21. számából - felhőkarcoló (2024. 06. 03.)

    36.oldal:

    Az új Buda  (XI kerület) – Nizalowski Attila

    részletek:

    1.

    „A fejlődés jelképe a 143 méter magas MOL campus, hazánk legmagasabb irodaépülete...”

    „Ma sokan bírálják a tornyot. Holott kár azon rágódni, amihez nincs közünk, és kilométerekre van...”

    ’Felelet’

    Milyen igaz! Miért rágódtunk azon, amikor Marosvásárhelyen a magyarokra támadtak a románok. Miért foglalkozunk más országok természeti katasztrófáival, miért küldünk segítséget, mentőcsapatot, miért foglalkozunk távoli hegyekben lévő magyar hegymászókkal, 1956-os hősökkel és áldozatokkal, a víruskezelés vagy az oltás áldozataival, közügyekkel, mint oktatás, egyház, mikor „nincs hozzá közünk”...

    Azzal viszont egyetértek, hogy jelkép a multi olajcég tornya: a pénzpiac Magyarország fölötti végső hatalomátvételének, a közakarat teljes semmibevételének jelképe, és jelképnek is egy vacak, ronda tornyot érdemeltünk csak.

    2.

    „Nincs még egy városrész, ahol annyi üde, szellős zöld tér feküdne sorban...”

    ’Felelet’

    Tényleg van pár tér, de túl üdének, szellősnek és zöldnek se mondhatók, legfeljebb a pesti oldal kipusztított fák helyén marad tereihez képest. Azért, mert Pest még rosszabb, attól a budai terek nem lesznek zöldebbek, üdébbek sajnos.

    A vasút melletti parkot pedig több milliárdos fölösleges beruházással épp most semmisíti meg a kormányunk, dacára minden tiltakozásnak. A duna melletti területet már beépítették lopott közpénzből sűrű telepekkel, felhőkarcolóval, most részben megveszi az állam jó pénzért a baráti rokon beruházóktól.

    3.

    „Nemrég Mária Terézia lett a laktanya neve. Erről is zajlott élénk vita, hogy „jajajaj”, de hagyjuk...”

    ’Felelet’

    Nyilván akkor a keresztény polgári lap újságírója ugyanígy vélekedik 1848-ról és 1956-ról, hogy azok butaságok voltak, tökéletesen jó volt nekünk az osztrák és szovjet megszállás.

    4

    "Érettségit nem adnék annak, aki nem ült egy hónapot" (börtönben, katonai fogdában)..., és csak papírból ismeri a szabadságot. (Máshol:) "Érettségit nem adnék annak, aki nem húzott le egy hónapot az ablaknál" (ügyfélszolgálat, kormányablak).

    ’Felelet’

    Gondolom, akkor még van másik száz dolog, amit szükségesnek tart az érettségihez, ugyanilyen fontosak, mit ez a kettő. Csak az a baj, hogy manapság az érettségit megkövetelik a továbbtanuláshoz és sok más munkához is. Az ő rendszerével senki nem kapna érettségit, az persze úgy jó lenne szerintem is, egyszerűen megszűnne ez a kategória, amúgy is értelmetlen és semmit nem mond a diákról, legfeljebb hogy szorgalommal vagy csalással a rendszerbe be tud illeszkedni. Az oktatási rendszer lényege épp Mária Terézia óta a hatalom szerinti deformálás, a rendszerbe kényszerítés és a munka alapú társadalomba szoktatás, a nyolc óra utált rossz munkához való hozzászokás már gyerekkorban.

     

    ’Felelet’ az újság ezen számáról:

    Az 51. oldalig pocsék, propaganda, butaság, hazugság, agymosás. Utána pár olvashatóbb kis írás. Az utolsó oldal „At anyatejjel is” (Névai Gábor) írása jó, és a Sziámi interjú is.

     

     



  • Az emberi CO2 okozta klímaváltozás: fantom (2020. 12. 06.)

    Az emberi CO2 okozta klímaváltozás: fantom (2020. 12. 06.)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámban váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban a harmadik cikkről:

    " A Maldív szigeteken... 2009-ben... azzal riogattak, hogy hét év alatt elsüllyed..."

    Nils-Axel Mörner (1938-2020) svéd geofizikus... 2009-ben 20 cm-rel alacsonyabb volt a vízszint, mint az előző száz évben... szélsőségesek kivágták a parti fát, ami létével cáfolta a szintemelkedést... " "igyekeztek elhallgattatni és lejáratni"

    "Antarktisz nagyobb részén nem fogy, hanem hízik a jég... Rónai András (1906-1990) volt barátja..."

    "az óceánok mélyét... a Nap-Föld kapcsolatokat... megdöbbentően kevéssé ismerjük..."

    "A klímaváltozás, sőt teljes földi létünk a természet egészétől függ:"

    "A járvány alatt (a leállások ellenére) tovább nőtt a CO2"

    Attenborough hazudott filmjében, a rozmárok nem a klímaváltozás miatt lettek öngyilkosok, hanem jegesmedvék támadásától menekültek.

    "súlyosabb bűn az embereket reménytelenségbe taszítani"

    'Felelet':

    Legalább húsz éve szajkózza a politika, az oktatás és a sajtó az üvegházhatást. Csoda, hogy kormánylapban, vagy bármilyen banki tulajdonú lapban le mernek közölni egy ilyen cikket. Vajon elhallgatják, vagy agyagba döngölik? Sokak szerint az üvegház politika csak egyfelől üzlet, másfelől figyelemelterelés a valóban veszélyes környezetszennyezésről, mint a reklámok által felfokozott fölös fogyasztás, a tervezett avulás miatti szemétgyártás, a vegyipari élelem és víz, az atomszenny stb.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Biodóm méretű hazugságok (2022. 11. 28.)

    Biodóm méretű hazugságok (2022. 11. 28.)

     (korábbi írások: Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum  Meglepő igénytelenség: az új Néprajzi   Toronyház vita   "Árokásás" a Zene Háza ürügyén )

     

    Az alábbi cikk appropóján:

    MagyarNemzet 2022. nov. 28.:

    Az államnak adná a főváros az üresen álló biodómot

    alcím: Tarlós István szerint a beruházás már tavalyra befejezhető lett volna

    Tarlós: "Aki...bizonygatja az állatkert dilettantizmusát, az ne felejtse el, hogy az intézmény vezetője, Persányi Miklós a Gyurcsány-kormány minisztere volt..."

    'Felelet':

    Tehát a Fidesz demokratilus kormánya Budapest építési törvényeit, a szakemberek tiltakozásait, tüntetéseket megalázva beépíti a Városligetet, a kontinens első igazi közparkját Európa egyik legbetegebb lakosságú, legkevesebb zöldet tartalmazó fővárosában. Az óriásberuházások, melyek ráadásul a reális ár többszörösét emésztik fel az állami korrupció miatt, inflációt indítanak, melynek (és a kormány által is megszavazott EU-s szankciók) hatására a magyar nép elveszíti megtakarításai értékének a felét mára. És a nyugdíjak, fizetések értékének is jókora részét.

    A parkot elfoglaló, szerintem kívülről behemót és csúf (az igénytelen megjelenésű műanyag háromszögekről nem hittem volna, hogy a véglegesek) épület az eredeti ár többszörösébe került, kerülne, belülről egy betontenger (akkor is ha beborítják növénnyel). Maga a koncepció is beteges, környezetellenes hatalmi gondolkodásmód megtestesítóje, Energia- és pénzfaló, mint a 4-es metró, melyet Tarlós büszkén befejezett. De ott se kapott a magyar nép nyilvános tanulmányt, számítást arról, hogy mi indokolta a befejezést, megtérül-e vagy örökre csak nyeli a pénzt, mint a hosszútávon leginkább az önkény ellen tiltakozó lakosságrész gettósítására alkalmas futball-arénák.

    Szóval hogy kell Tarlós fent idézett mondatát érteni? Persányi megbízható, mert miniszter volt, vagy megbízhatatlan, mert a hírhedt szemkilövőnek dolgozott?

    No de Tarlós meg szdsz-esként adta el a Római partot, Orbánt és csapatát "Soros" nevelte-pénzelte, jórészük MSZMP, KISZ kéder vagy utód. És Tarlós az alkotmányozó többséggel maga mellett nem oldotta meg az egységes parkolási rendszert, nem adta vissza a városnak a 2010 (Fidesz hatalom kezdete) óta kész, de a polgárok számára nem létező Rácz fürdőt se. Még egy buszsávot se tudott létrehozni, lásd a Budaőrsi úti fiaskót, míg a jelenlegi vezetés legalább a 8-as busz útvonalát járhatóvá tette. Teljes kudarc Tarlós működése.

    Örülnék a Biodóm mielőbbi elbontásának. A vázszerkezet talán alkalmas valamire egy vidéki nagyváros környezetében... A Városliget legtöbb új és régebbi épülete, a más parkokban, Dunaparton épített-épülő beruházások és a Metróállomások és panellakótelepek felének is ezt javaslom. És persze a felhőkarcolónak is.

    A vidámpark elpusztított vagy épp most tönkremenő néhány eredeti, kedves játékát meg kell menteni vagy vissza kell építeni.

     

     

     

  • Budapest 2019 program - saját elgondolás (2019.09.03. a honlap nyitó írása)

    Budapest 2019 program - saját elgondolás (2019.09.03. a honlap nyitó írása)

    BUDAPEST 2019

    Húsz pont a jobb közérzetű Budapestért.

    Miből lesz rá pénz? Nem kell több pénz, csak ésszerű, közérdekű döntések tisztességes végrehajtása. Sok pénzbe csak a dőlten szedett részek kerülnek.

     

    tartalom:

    1  kímélet  a kényszerítő reklámoktól
    2  felelős útkarbantartás, közműépítés
    3  jobb parkolás és közlekedés szabályozás
    4  sokféleség a taxis közlekedésben
    5  a közterületen élhessünk, ne csak rohanjunk
    6  a tisztálkodás alapjog?
    7  jó éttermek, szolgáltatások
    8  piacok
    9  fő helyen a fő dolgok
    10 fény és zajszennyezés, sugárzás, egészség
    11 neon, led, légkondi, wifi, nappali világítás
    12 közművek, telefon
    13 sajtó, nyilvánosság, tájékoztatás
    14 vendégek, turisták kedvére
    15 pláza adó távolság
    16 fürdők
    17 utcavásár, szemét ügy
    18 négy óra munka
    19 városközpont, városháza
    20 méltó élet
    21 ivóvíz

     

    1 – Kímélet  a kényszerítő reklámoktól 

    A stressz növelő, fölös-káros fogyasztásra és környezetszennyezésre ösztönző, látványa, mérete, hangja, fénye miatt kikerülhetetlen és zavaró, erőszakos reklámok megszüntetése.

    Csak a közművelődési és tájékoztató célú plakátok maradjanak meg úgy, hogy elolvasásukhoz közel kell menni, azaz kis méretben.

    Fokozatosan érvénybe léptetés: házméretű plakátok – óriásplakátok– villogó plakátok, kivetítők – megvilágított plakátok – hangos reklámok, reklámautók (kivéve erősítés nélkül, élőhanggal az őstermelők) – fél méteres méret fölötti plakátok – közterületről látható reklámos napernyők, hűtők, székek, alátétek stb.

    2 – Felelős útkarbantartás, közműépítés, szabályozás

    A közműcégek, útépítők és cégvezetőik ne okozzanak többet kényelmességből, butaságból közlekedési káoszt, dugókat. (Oldják meg a sávok félrehúzását, a forgalom intelligens irányítását, ezek folyamatos ellenőrzését.) A ma jellemzően az elvárhatónál öt-tízszer lassabban elvégzett munkák felgyorsítása. A beruházások egy nagyságrenddel tartósabbra készüljenek. (Így pl. a Nagykörutat a villamos-felújítás miatt nem 10, csak 50 évente kellene lezárni.) A takarékossággal a kivitelező ma nyer esetleg pár milliót, de a társadalom veszít százszor annyit. Két, együtt fokozott kárt okozó lezárás (pl. házépítés és közmű) ne kapjon egyszerre engedélyt. Intelligens és percre kész felügyeletet kell létrehozni. (Ma, a műholdak idején már igazán könnyű lenne gyorsan beavatkozni.) Azonnali intelligens közbelépés baj esetén, akár önkormányzati emberekkel is.

    3 – Jobb parkolás és közlekedés szabályozás

    Egységes és megfizethető parkolás, teljesen egyértelmű jelzésekkel. Különválasztva engedélyes lakók és többiek parkolóhelyeit. Kedvezőbb szabályzás (rugalmasan) a helytakarékos kiskocsiknak (japán Kei-car mintára kb. 3,40 méter hosszig). Gyorsparkolás vásárláshoz. Kisboltok működési lehetőségeinek javítása. Drága rendszerek mellőzése.

    Buta és drága közlekedési lámpák lecserélése a közlekedő ember képességeit felhasználó megoldásokkal (mint a körforgalom). Gyalogos a felszínre: aluljárókba autókat ereszteni. Kis belmagasságú, olcsóbb, szebb aluljárókat építeni, személyautók és városi ellátást biztosító kisteherautók számára.

    4 – Sokféleség a taxis közlekedésben

    A taxi szabályozás több évtizedes lemaradásban van. Rengeteg előírás csak a szolgáltatás drágítását szolgálja.  Az átlag polgár számára megfizethetetlen taxi túl nagy autóforgalmat, dugót, lakhatatlan várost eredményez. Különböző országokból össze kell válogatni a legegyszerűbb, legolcsóbb és legváltozatosabb lehetőségeket. Egyszerűbb, olcsóbb kocsi, kevesebb bürokrácia, engedély, adózógép, festés, kocsiméret, ajtószám, több utas felvétele egymás után, járművek a háromkerekűtől a minibuszig, iránybusz adott vonalon de tetszőleges megállással, gyorsabb kiszállás lehetősége (fizetés, megállási mód).

    „Uber” típusú rendszert bevezetni, de lehetőleg magyar (állami) alkalmazással, hogy a szervezés nyeresége ne külföldre kerüljön, és kiszolgáltatva se legyünk. A taxisok is jól járnának, és az utasok és a város is. A várost fűtő, környezetrontó légkondis járműveket emelten adóztatni.

    5 – A közterületen élhessünk, ne csak rohanjunk

    Azaz ne kelljen külföldi nyaralásba menekülni egy kis nyugalomért.

    Ma a „jó” (azaz a GDP központú, a munkaadóknak és kereskedőknek megfelelő) polgár csak rohan, autózik a munkahely és a pláza, a boltok, iskolák között. Nem él a városban, nem tölt értékes időt a városi közterületeken, köztereken. De Európában nyugatabbra és délebbre, vagy akár itthon a múltban másképp volt és van.

    Autómentes belvárosi hétvége (nagykörút és attól befelé, hidak, rakpart, külső városközpontok is; kb. reggel 8 - este 10-ig)

    Padokat. Ne az legyen a cél, hogy még az üldögélésért is fizetni kelljen valakinek. A sok csúf karó, korlát eltüntetése.

    Az ingatlan „fejlesztés” szabályzása: pl. ne lehessen az elbontott ház helyére annál több szinteset építeni. Fűre lehessen lépni, szökőkútba lehessen lábat lógatni.

    Ivó kutak elhelyezése, Parkok, sétányok visszaépítése, újak telepítése. Szökőkutak építése, a vízáramlás természetes szépségét zavaró elektromos vezérlés, fényszínezés nélkül.

    Ide tartozik a reklámmentesség, a közlekedés, a zaj és fényvédelem, a zöldterületek és sok más is.

     6 – A tisztálkodás alapjog?

     Azaz a természetes funkciót, mint minden kor minden élőlénye, a budapesti ember is ingyen, kényelmesen végezhesse.

    Belvárosba buszmegállónként (üzlethelyiségbe vagy föld alá, nem bódéba) ingyenes éjjel-nappali 1-1 tágas vécé és kézmosó létesítése. (Ha multicégek, plázák a mi pénzünkből meg tudják tenni, akkor az önkormányzat is.) Óránkénti ellenőrzés, tisztítás. Külvárosba ritkábban, térképes, táblás jelöléssel.

    Üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek nyitvatartásuk alatt 1-1 fülkét betérő (nem vásárló) embereknek fenn kell tartsanak. (Alapterület szerint szabályozva, felmentés kérhető.) Kisállatoknak helyek kialakítása.

    Tiszta lenne a város.

    7 – Jó éttermek, szolgáltatások

    Az önkormányzat segítse (olcsó bérlet, szakmai, jogi támogatással) a helyi, egészséges alapanyagokból vegyszer, cukormentesen jó ételt készítő, multi gyártmányokat, eldobható palackot, ismeretlen összetevőjű italokat nem áruló családi üzemeltetésű éttermeket, ahol így az étel az állampolgároknak megfizethetővé válik.

    Hasonlóan segítse a kis cégek szolgáltatásait: tejbolt, cipész, üveges…

    8 – Piacok

    Építsünk könnyen elérhetően (azaz sűrűn) kis piacokat, igazi kistermelőknek, ingyenes fedett helyekkel. Tram-train (vasúti sínre is kifutó villamos) megoldással a falvakból közvetlen járatokat indítani a városi piacokhoz. A piachoz vegyszer, adalék ellenőrző berendezések és személyzet tartozzon.Az árus írja ki nevét, az étel pontos származási helyét (falu, hrsz.), a felhasznált vegyszereket (trágya, permet, csávázószer, betakarító szer).

    9 – Fő helyen a fő dolgok

    A főutak mentén és közelében a mindennapi természetes élet, egészséges élet, fenntartható élet velejárói legyenek. A pénzügyi cégek, bankok, nemzetközi ételláncok vonuljanak a mellékutcákba (pl. adó kivetésével ösztönözve). A műemlékszerű értékes középületek, (pl. elegáns egykori mozik) nyilvánosság számára elérhető árú,  méltó, kulturális használatára ösztönözni a tulajdonosokat.

    Közösségi és kulturális alkalmakhoz szép, egészséges épületek biztosítása. Polgárok számára évente 1-2-szer jutányosan bérelhető közösségi hely pl. házibulikhoz, amely zaja amúgy a szomszédot zavarná. (A plázák bezárása erre jó helyet biztosítana.)

    10 – Fény és zajszennyezés, sugárzás, egészség

    • kirakatok, telephelyek fényének korlátozása (fényerő, minőség, mozgás, vakítás)
    • esti, éjszakai fényerőcsökkentés (közvilágítás, díszvilágítás, kirakatok), alkalmanként teljes csillagnézős éjszaka éjféltől
    • erősítés nélküli élőzene támogatása (vagy hangszerfüggően akusztikus hangszernél nem hangosabb erősítés) Az üvöltő diszkók külvárosba terelésével a Belváros újra lakhatóvá válhatna.
    • mérsékelni a szirénázó járművek okozta zajt és stresszt
    • pénzbe kerülnek:
    • cukor és vegyszermentes közösségi étkezést
    • egészséges közvilágítást: fényminőség, lámpamagasság, káprázás és oldalvilágítás mentes kialakítás,
    • ivóvízhálózat külön kialakítása fokozatosan (ebbe vegyszermentes víz kerülne)

    11 – Neon, led, légkondi, wifi, nappali világítás

    Közösségi közlekedésre egészséges (azaz fénycső és led helyett wolfram-halogén izzószálas világítású, nappal csak természetes fényű, légkondi és wifi nélküli) járműveket vagy legalább járműrészeket, várókat.

    Oktatási intézményekbe (főleg mivel kötelező ott élni) hasonló kialakítást, vagy legalább választhatóan osztályonként. Azaz a szülő szándéka esetén a gyermeke se az osztályban, se a közösségi terekben ne legyen a fenti ártalmaknak kitéve.

    Energiafaló és egészségtelen, környezetszennyező mestersége hűtés helyett megfelelő épületeket használni: vastag fal, kevés üveg, fák között, ligetben megbúvó. Ésszerű idő-használatot (pl. szieszta, nyári szünet.) Végső esetben épületekben test/fal-hűtést, azaz nem a levegőbe fújt huzatos és baktériumos hűtést kell építeni.

    12 – Közművek, telefon

    Budapesten is (hát még falun) rengeteg közmű tárgy, oszlop, vezeték csúfítja az utcákat, tereket. Ezek cégeit kötelezni kell a vezetékek elsüllyesztésére, a trafók szépítésére, a zajos trafók hangszigetelésére. Ha a városé a közmű, akkor pláne meg kell tenni mindezt.

    A telefonszolgáltatóknál a vezetékes hívásrészeket segíteni a sugárzó adatátvitel adóztatásával. Vezetékes munkahelyi, otthoni, éttermi, utcai telefonokat telepíteni, melyek mellé a mobiltelefont lehelyezve sugárzásmentesen, azaz olcsóbban telefonálhatunk.

    13 – Sajtó, nyilvánosság, tájékoztatás

    Telefon, wifi, G5 stb. sugárforrások helye és megengedett értéke legyen nyilvános (világhálón és érintett kapukon kiírva, utcarészeken, plázákban, vonaton, irodákban is). Olcsón kölcsönözhető műszer, cirkáló önkormányzati mérőautók tetejükön kijelzővel segítsék az ellenőrzést.

    Boltok, cégek, irodaházak tulajdonosait (valós személy szerint, részvényest is) kiírni.

    Közteret figyelő kamerák tulajdonosait kiírni, kevesebb orwelli kamerát.

    Valós tájékoztatás. Pl.: A Metró üzemeltetése megéri-e? Mennyivel drágább a felszíni közlekedésnél?

    Inkább kormányzati feladat, de a helyi műsortovábbítókon keresztül önkormányzati is: műsormegszakító reklámok, a műsornál hangosabb reklámok tiltása. Gyógyszerreklámok tiltása.

    14 – Vendégek, turisták kedvére

    Fiatal és szegényebb, Budapestet meglátogató külföldiek és vidékiek kedvéért, vendégszerető udvariasságból, más világvárosok mintájára, olcsó szálláshelyeket létrehozni. Ezeket egy ember csak korlátozottan, évente legfeljebb egy hetet használhatná. Legyenek a belváros gyalogos közelségében. Egy kemping a Gellért-hegyen, és egyszerű, 1-6 ágyas (TV mentes, de kis közösségi térrel, reggeliző hellyel rendelkező, csendes szállodák a pályaudvaroknál.

    15 – Pláza adó távolság szerint

    A közlekedés és a városi élet újraélesztése és környezetvédelem névvel adóval lehet a nagyobb boltokat, a távolról (külföld, más földrész) beszállítókat feloszlásra ösztönözni, a lakóktól gyalogos távolságra lévő, jobban ellenőrizhetőbb, megbízhatóbb közeli terméket áruló boltokat segíteni, életre lehelni.

    16 – Fürdők

    Lehetővé tenni (a turisták mellett) minden budapesti családnak, hogy kb. heti kétszer kényelmesen, zsúfolásmentesen (neon, led, zaj, reklám és légkondi nélkül, természetes fényben), ingyen (mint a rómaiak) gyógyfürdőben, uszodában úszhasson, pihenhessen. Sok fürdőt kell építeni azért is, hogy pár perc sétával elérhetők legyenek. Kell legyen rá pénz, mert van olyan fontos, mint a metró és az autópályák.

    17 – utcavásár, szemét ügy

    Európai módon utcavásárokra lehessen a lomot (nem a szemetet) kivinni, ahol legelőbb a helyi lakók csereberélhetnének, a fémgyűjtők és más országos szervezetek mellőzésével. A végső maradékot viheti el a köztisztaság. (Ma büntetés jár annak a szülőnk, aki visszavisz egy véletlenül kidobott babát a gyerekének, a lom halmokat idegenek viszont lefoglalhatják főnökeiknek.) Szemétgyűjtés: Helyi adókkal korlátozni a műanyagpalackokat és az ételek, ipari termékek műanyag csomagolását. Az újra használható műanyagokra engedmény.

    A várost járó hulladékgyűjtő autókra vegyészmérnök tudású embereket alkalmazni, hogy minden hulladék azonnal jó helyre kerüljön. A lakók tegyék egy külön kis edénybe az alábbiakat: vegyszerek, festékmaradékok, éles fémhulladék, gyógyszerfélék, elemek: mindezeket összeöntés helyett azonnal válogassák szét.

    18 – négy óra munka

    Az országos szabályozással összeegyeztetve, az önkormányzat által fizetett munkahelyek nagy részében heti 20 órás „bentlét” elvárása. Részben 20 órás munka (az eddigi fizetésért, de feltehetően jobb teljesítménnyel, a fölös bürokrácia elhagyásával. Kis részben otthoni munkavégzés. Így együtt lehetnek a családok, a gyereket kevesebbet kell megőrzőbe adni vagy utcán hagyni, főzhet a család magának vagy ehet együtt kisétteremben. Szabadban sétálhat, sportolhat együtt, tornaóra és konditerem helyett.

    19 – városközpont, városháza

    Hasonlóan, vagy felhasználva, hogy átvezették Pestre (2019-ben, óriási munkával és dugók árán) a vizet Budáról, célszerű a Városháza rendezetlen terén egy új, szabadtéri, nagy gyógyfürdőhöz felhasználni. Ez egy új park dísze és a belváros hűtője, pihenőhelye lenne. A városházát, de legalább a belső szárnyait ehhez el kell bontani, az így talán csökkenő bürokrácia a kerületekhez és a kormányhoz költözhet. És máris lenne egy új közfürdő. A Városháza külső épületrészei lehetnének a kiszolgáló egységek, öltözők, kabinfürdők. A szomszédos Erzsébet teret is vissza kell adni a polgároknak, a városképet szégyenletesen csúfító, mindent elnyomó óriáskerék elbontásával. A két park összeköthető, a terület az úttest alagútba süllyesztésével (buszok maradnak fenn), a villamos meghosszabbításával rendeződne.

    20 – méltó élet

    Visszaadni a családnak és az egyénnek a méltóságát. Segítse a város a hátrányosan megkülönböztetett (állam által nem támogatott) természetes (otthoni, békés) szüléseket. Segítse az otthoni ápolást (hospice). Érjük el, hogy újra lehetséges legyen az otthoni ravatalozás, békés búcsúzás. Ez ma már mobil légkondival nyáron, lakótelepen is megoldható. Segítsük lehetővé tenni a templomi esküvőket és a családi temetést. Végül legyenek ingyenesek a sírhelyek. Ennyi jár, az ingyenes oktatás és utak mellett. (Legfeljebb az átlagos parkfenntartásnál esetleg magasabb költséget osszák szét.) Azaz a sok létesítendő park egy része legyen sírkert, temető, mely szintén alkalmas hétköznapi használatra, elcsendesedésre, sétára, a város hűtésére és látogatók gyönyörködtetésére (mint Korfun az angoltemető).

    21-Ivóvíz

    Elsősorban az iskolák, majd a családok ellátása lehetőleg forrásvízzel, ha az nincs az országban, kútvízzel. A Dunából jövő fogamzásgátlós klóros víz nem túl jó a népnek. Jól mosható nagy, csapos acél vagy üvegballonokban lehet a friss vizet forgalmazni. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy kétdecis műanyag palackban való szállításra kényszerítik az iskolákat gyümölcslével ellátó gazdákat. A most elkótyavetyélt hazai édesvízkészleteket törvénnyel elsősorban a helyi lakók és az önkormányzatok számára kell biztosítani.

  • Budapest Világörökségéért Alapítvány (2020. 12.06)

    Budapest Világörökségéért Alapítvány (2020. 12.06)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámba váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban az első cikkről:

    A Budapest Világörökségéért Alapítvány munkáját nemigen ismertették eddig. Hiszen a mindenkori hatalmi-pénzügyi-helyhatósági érdekek épp ellentétesek a közösségével. A választott köztisztiselőink, minisztériumok helyett ők és más pár alig élő civil szervezet és a lakosság kell megvédje a várost, például a cikkben felsorolt SZOT szálló növelés vagy a Zeppelin tervtől. Persze közben másik száz rettenet elkészül a felhőkarcolótól a Városliget és sok más park beépítéséig.

    Korompay Katalinnal, a szervezet főépítészével készült a riport. Céljuk a előző százdfordulón kiépült 1200 hektáros eklektikus Budapesti városmag, 5000 bérház méltó megőrzése.

    "A száz kilométer hosszú utcafront a kirakat... hátul már akkor is korszerűtlen... szűkös, sötét lakásokat építettek...  a fővárosba tóduló vidéki munkaerőnek.

    'Felelet': Ez volt az a korszak, amire sokszor büszkén hivatkozunk. Épült-szépült-gyarapodott az ország, világkiállítással is. Valójában a vidék, a falusiak teljes tönkretételével gazdagították, építették föl Budapestet, az állam, az egyházak és a telekspekulánsok, bankok. A nincstelenné tett vidékiek közül milliók Amerikába menekültek, a többiek kényszerből Budapestre, ezekbe a nyomortanyákra. Nem csoda, hogy Trianon idején már nem volt erő és akarat megvédeni az országot.

    "Pontos leírást ad... Kosztolányi Dezső... egész nap égetnie kellett a lámpát..."

    'Felelet': Amit 1900 körül a spekulánsok elértek, hogy sötét lakásokba költözzön a napfényes mezőkről, tornácos házakból a magyar földmíves, kézműves nép (munkásnak, cselédnek), azt száz év után az ablak nélküli, neo-ledfényes, mesterséges levegőjű plázáival, irodaházaival, templomaival, iskoláival, bölcsödéivel, buszaival, vonataival, aluljáróival elérte a mai ingatlanos lobbi-kormányzat is, de már az egész magyarság számára.

    "Az 1980-as évek közepén... elindult az (építész) szakma által sürgetett rehabilitáció".

    'Felelet': Sajnos ebből a szempontból (is? sajnos?) jobb volt az előző rendszer, hiszen a kapitalizmusban már semmi jó nem történt ezen házakkal. A legszebbeket bankok, szállók szerezték meg, a magyar nép innen kiszorult, azaz például a gyönyörű mozikból. Ahol az emeletszámot meg lehetett sokszorozni, vagy parkolóházzal, plázával növelni a profitot, elbontották a gyönyörű és részleteiben is értékes házakat, egyben csúfítva az utcaképet is.

    "Mádl Ferenc... védnök" "Horváth János egykori elnök"

    Erről sem hallottunk az elmúlt sok évben a szájbarágó hírfolyam között.

    "a kötelezően előírt kezelési terv hiányzik a fővárosban"

    'Felelet': Ez azt jelenti, hogy Demszky 20, Tarlós 10 évig akadályozta, bojkottálta a város megmentését.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • cikkajánló - Mint a maffiát elhagyni - interjú Ángyán Józseffel - Magyar Hang (2020. 04. 09.)

    kapcsolódó cikk: Mint a maffiát elhagyni - interjú Ángyán Józseffel - Magyar Hang (2020. 04. 09.) tompos Ádám

     https://magyarhang.org/belfold/2020/04/09/mint-a-maffiat-elhagyni-interju-angyan-jozseffel/

    Tíz év óta az első igazi Ángyán interjú. Eddig kellett várni rá. Miért? Bárcsak sokakhoz eljutna. Bár ő vezetné az országot.

    Felelet.hu

    Részletek az interjúból:

    A bevezetőből:

    Ma is elmondaná Ángyán József ugyanazt a beszédet a Kossuth téren, amit a tizenöt évvel ezelőtti gazdatüntetésen. A második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumát lelkiismereti okokból elhagyó államtitkár szerint nem is sokan vennék észre, hogy most nem a balliberális kormányzat, hanem egy magát kereszténynek, nemzetinek mondó kabinet agrárpolitikáját ostorozza.

    Ángyán úr válaszaiból:

    A 2010-es választások fölényes megnyerése után az Orbán-rezsim a választási programjához képest 180 fokos fordulatot véve, vagy ami még rosszabb, eredetileg is tán ezt tervezve „a nemzeti tőke erősítése” jelszavával a bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló, kétes eredetű – gyakorta a nemzeti vagyon megrablása, az állami gazdaságok és szövetkezetek vagyonának rablóprivatizációja révén született – tőkés nagybirtokkal és agrároligarchákkal kötött stratégiai szövetséget. Az Orbán vezette Fidesz-kormányok tehát éppen azt a – Gyurcsány-kormány által is támogatott – tőkés nagybirtokot választották, amely ellen a gazdatársadalom 2005-ben fellázadt, és a későbbi szövetséges gazdaszervezet, a Magosz vezetésével még háromhetes, sikeres traktoros demonstrációt tartott Budapesten.

    Valószínűleg eredetileg sem tervezte a Fidesz korábbi választási programjaiban szereplő irány követését, azok csak „politikai termékek” lehettek. Ma már határozottan úgy vélem, hogy sohasem gondolhatta komolyan az általam képviselt vidékstratégia megvalósítását.

    Az akkor még erős gazdaszervezet, a Magosz elárulta a ténylegesen gazdálkodó családokat.

    ...a kis és közepes családi gazdaságok dominanciájára és összefogásuk erősítésére épülő európai agrármodell, a Közös Agrárpolitika... Ezeket Európa vidékfejlesztési kifizetéseknek nevezi, és nem a területhez, nem a „mit és mennyit termelsz” kérdéséhez, hanem a családok élethelyzetéhez és a gazdálkodás rendszeréhez köti... a családi gazdaságok fejlesztési lehetőségeit javítja a pályázható források alsó és felső határértékeinek e kisebb birtokok méreteihez igazítása, mint ahogy a birtokméret növekedésével csökkenő támogatások is e kör felé csoportosítják a forrásokat...

    Az agrárkörnyezet gazdálkodási kifizetések pedig azokat a rendszereket – például az ökológiai gazdálkodást – honorálják, amelyeknek a társadalom számára hasznos környezeti, minőségi élelmiszer-termelési, táplálkozás-egészségügyi és foglalkoztatási teljesítményei is jobbak, mint a csupán tőkemegtérülési szempontokat érvényesítő, tömegtermelő, iparszerű, erősen vegyszerezett, az embert a gazdálkodásból kiszorító gazdálkodási rendszereké.

    Rendkívül szomorú, hogy nemcsak a Gyurcsány-, de az Orbán-kormányok sem a gazdademonstráción követelt irányba terelik a folyamatokat.

    A magánvagyonok gyarapításának legegyszerűbb módja a közösségek által felhalmozott értékek és kasszák megrablása. Én az árverési adatok részletes feldolgozása alapján a „Földet a gazdáknak!” jelszóval indított állami földprivatizációt döntő mértékben ilyennek, intézményesített földrablásnak látom.

    Ezzel egy modern kori feudális, hierarchikus hűbéri rendszert épít. Így a közös érdek mentén egyfajta véd- és dacszövetség alakul ki az adományozó politika szereplői és a megadományozott gazdasági érdekhálózat tagjai, vezető oligarchái között, akik azután megfinanszírozzák és hatalmon tartják az érdekeiket törvényhozási, kormányzati és költségvetési intézkedésekkel is kiszolgáló politikát. Ebből az érdekközösségre és „közös bűnökre” épülő rendszerből kilépni éppen olyan kockázatos, mint a maffiát elhagyni. Találóan állapítja meg erről a helyzetről egy elemző tanulmány, hogy míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket.

    Ha nem is érkeztünk még meg Dél-Amerikába, ahol az elüldözött gazdacsaládok földjeit multinacionális tőkés társaságok szerezték meg, ám a változás iránya nálunk is erre mutat. Ezt jól jelzi például, hogy az utóbbi másfél-két évtized alatt mintegy hétszázezer kisebb termelő adta fel a gazdálkodást, a birtokok száma drasztikusan lecsökkent, és a hazai birtokszerkezet Szlovákia és Csehország mögött a harmadik legkoncentráltabb az EU-ban. Ennek egyik súlyos következménye az, hogy a termőföld eltartó képessége, foglalkoztatási kapacitása jelentősen lecsökken. Ha ugyanis a bérmunkán kívül az egyéni, családi gazdaságokra – mint általában a kisvállalkozásokra – alapvetően jellemző önfoglalkoztatást is figyelembe vesszük, akkor ugyanaz a földterület hazai tényadatok alapján családi gazdálkodás esetén négyszer annyi embernek ad munkát és megélhetést, mint a kizárólag bérmunkára alapozott tőkés nagybirtok.

    A birtokkoncentráció könnyen sérülékennyé teszi a helyi gazdaságot és közösségeket, erőteljes elvándorlás indul, ami egyrészt a vidéki térségek kiürüléséhez, „gyárcsarnokká” válásához, másrészt a városok körül az elvándorló népességből verbuválódó nyomornegyedek kialakulásához vezethet. E súlyos gazdasági és társadalmi hatások mellett az iparszerű, sok vegyszert használó, környezetterhelő, tömegtermelő nagybirtokról származó élelmiszerek fogyasztása jelentős humánegészségügyi kockázatokkal is jár.

    A társadalmi –vagy úgynevezett külső – költségek a termékek önköltségében nem jelennek meg, ezért is tűnhetnek az ezeket a rendszereket működtető nagybirtokok versenyképesebbnek, jobb hatásfokúnak. 2011-ben, államtitkárságom idején az akkori egészségügyi államtitkárral, Szócska Miklóssal kezdeményeztük e külső – társadalmat terhelő – költségek egy szeletének ráterhelését az azokat okozók termékeire... Egyes multinacionális és hazai ital- és élelmiszer-előállító „stratégiai partner” cégek az Orbán-kormányoknál elérték, hogy a termékeikre nem, vagy csak igen jelképes mértében vetették ki ezt az adót. Az árat tehát már régóta és ma is mi fizetjük azért, hogy a multinacionális és hazai tőkés társaságok nagybirtokainak, nagyvállalatainak profitja még nagyobb lehessen.

    ...Ahhoz azonban, hogy az elmúlt 30 évben megduplázódott – ma mintegy 900 ezres – lélekszámú cigányság körében egy ilyen program sikeres lehessen, ahhoz hagyományaiból kell kiindulnunk, és a mezőgazdaság ehhez illeszthető formáira lenne szükség.

    Ehhez viszont a fenntartható, emberléptékű, élőmunka-igényes, a tájhoz, termőhelyhez alkalmazkodó, minőségi mezőgazdaság – így az ökológiai és biogazdálkodás – rendszereire van szükség, amelyek kifejezetten igénylik az ember részvételét, munkát és megélhetést adhatnak a vidéki népesség jelentős része számára. A tőkés, iparszerű, tömegtermelő nagybirtokrendszer, amely felé ma haladunk, erre teljességgel alkalmatlan, hiszen éppen arra törekszik, hogy a termelést automatizálva minél kevesebb drága élőmunkaerőt foglalkoztasson, ráadásul ehhez a rendszerhez a hagyományos kézműves foglalkozások sem társíthatók. Terjedésével a vidéket olyan szociális és környezeti katasztrófa fenyegeti, amely a helyben maradó és arányaiban egyre növekvő cigány népességet még súlyosabb helyzetbe hozza, és a társadalmi stabilitást is komolyan veszélyezteti.

    Szándékaink szerint a földet a vállalkozó szellemű családok örökbérletbe kapták volna, utódaik pedig mindaddig örökölhették volna, míg ők is megfelelnek a programban lefektetett feltételeknek.

    A programot 200 ezer hektár olyan állami tulajdonú földterület bevonásával terveztük megvalósítani, amelyeket – gyakorta nem is magyar tulajdonú – tőkés társaságok – sok esetben 50–100 forintos, vagy még alacsonyabb hektáronkénti bérleti díj fejében – béreltek. Kirívó példaként említhető a vadászó német bankárok tulajdonában lévő Hubertus Agráripari Bt-vel kötött szerződés, amelynek keretében az állam 99 évre, évi 10 forintos hektáronkénti díjért bérbe adta a volt Balatonnagybereki Állami Gazdaság közel 8.000 hektárját.

    A megpályázható birtokok mérete a tervek szerint 10 hektártól 300 hektárig terjedhetett volna.

    A program tervezetét az egyetememen is teszteltem, és hallgatóim, tanítványaim körében igen népszerűnek mutatkozott, érdeklődve várták. Ma már világosan látom, hogy ezeket a földeket az Orbán-kabinet nem a fiataloknak, hanem – a lemondásomat követően nemsokára megindult „feudális hűbéri birtokadományozó” állami földbérleti majd földprivatizációs programok keretében – saját holdudvarának szánta, így esélye sem volt a program elindításának.

    A magyar demográfiai mutatók – különösen a külső vagy belső perifériákhoz tartozó vidéki térségekben – rendkívül riasztóak, és egyes térségek kiürüléssel, illetve súlyos munkanélküliséggel járó szociális gettókká válással fenyegetnek. Ezen túlmenően a gazdálkodásból élők átlagéletkora is folyamatosan emelkedik, s ha nincs utánpótlás, a hazai élelmiszer-termelés is végleg kicsúszhat a kezünkből, ami az egész társadalom élelmezési és élelmiszer-biztonságát is veszélybe sodorhatja.

    A 2011-ben kidolgozott demográfiai földprogramot, az azt tartalmazó teljes Nemzeti Vidékstratégiával (NVS) együtt a kormányzati internetes oldalról is – mint zavaró mementót, emlékeztető jelet – nyomtalanul eltüntették.

    Az emberiségnek meg kell állnia, körül kell néznie, és meg kell alaposan vizsgálnia, hogy a mai őrült rohanás, az emberek, szolgáltatások és áruk értelmetlen föl-alá hurcolászása vajon több előnyt jelent e számára, mint amennyi környezeti, energetikai vagy éppen humánegészségügyi, járványügyi hátránnyal, kockázattal, fenyegetéssel jár.

    ...Az élelmiszereket értelmetlen ezer kilométereken át fel-alá hurcolni, miközben megalapozott vizsgálatok meggyőzően bizonyították, hogy azok 80-90 százaléka helyi termelésre és termékekre alapozva 50 kilométeres körzetből biztonságosan és ellenőrizhetően jó minőségben beszerezhető. De történelmi példák is arra hívják fel a figyelmünket, hogy azok a társadalmak voltak sikeresek és hosszú távon is működőképesek, amelyek élelmiszer-ellátásukat „belülről kifelé” szervezték, azaz előbb maguknak, azután a közeli városnak, a térségnek majd az országnak termelték meg a szükséges élelmiszereket, és csak az került exportra, amely adott évjáratokban e fölött maradt.

    ...mondjuk például a Föld túlsó oldalán ellenőrizhetetlenül gyártott tejpor importálása nagy ostobaságnak fog tűnni, ha közben azok a helyi gazdák, akik „tehénből származó”, friss, egészséges tejjel és abból helyben előállított termékekkel tudnák ellátni a teljes népességet, tönkre mennek.

    Az exportvezérelt tőkés nagybirtokaink tömegtermékeinek elhelyezése érdekében külgazdasági miniszterünk is föl-alá rohangál a világban, miközben e birtokok a hely, a táj termőképességét jelentősen meghaladó, erőltetett, csúcsra járatott termelésükkel talajainkat tönkre teszik, vízbázisainkat elszennyezik, a parasztságot földjéről elüldözik, és a vidéket gyárcsarnokká, tevékenységük alapanyag-termelő hátsó udvarává silányítják.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)

     

    Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)

     

     

    Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)

    ’Felelet’: Végre valahol az állam rugalmasan ésszerűen próbál segíteni. Erre, azaz a jellemzően túl szigorú, a hivatalok-közműcégek kényelmét biztosító szabályoktól való eltérésre még a régebbi törvényeknél is volt lehetőség eltérni. (Én is intéztem volna ilyet 20 éve egy falu rendezési tervéhez, de a közöny és a korrupció meghiúsította.) Most külön törvényt csinálnak, ami jó lehet más helyek problémáinak megoldására.

    Az 50 éve érvényes hazai, főleg közmű szabályok szerint Olaszország, Franciaország minden szép régi kisvárosát le kéne bontani, képesek voltak itthon falusi rendezési terveken 10-20 méter széles utakat kijelölni...

    Persze a fákat közben ugyanezen cégek tönkreteszik, a föld alatt a gyökereket, fent a vezérágat vágják el a vezetékek kedvéért. Ehhez jön az útkezelő az aszfalttal, sózással és más vegyszerekkel.

    A cikk kiemelésekkel, megjegyzésekkel:

    https://hegyvidekujsag.hu/kozelet/lakossagi-egyeztetes

    2024. 03. 12.

    Lakossági egyeztetés kezdődött Csillebérc rendezéséről

    A Hegyvidéki Önkormányzat kezdeményezésére törvény és új szabályozási terv készül a csillebérci üdülőtelepre azzal a céllal, hogy elősegítse a terület kusza tulajdonviszonyai, valamint ezzel összefüggésben számos probléma rendezését. Milyen változást jelentenének az új szabályok a csillebérciek számára? Egyebek mellett erről beszélgettünk Szabó-Kalmár Évával, a polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának vezetőjével.

    • Mi az oka, hogy épp a csillebérci üdülőterület küzd hosszú évtizedek óta a rendezetlen tulajdonviszonyok miatti problémákkal?
    • Országosan is egyedülálló a csillebérci üdülőtelep helyzete. Az 1930-as, 40-es évek zsidótörvényei miatt egészen apró méretű parcellákat alakítottak ki a területen, osztatlan közös tulajdonban. Ez a tulajdonjogi helyzet ma is fennáll, több száz tulajdonosa van az öt helyrajzi számon lévő területnek. A tulajdonviszonyok rendezetlensége számos probléma forrása, sok örökösödési vita is emiatt zajlik. További nehezítő körülmény, hogy a közterületként használt ösvények, szűk utak is részei a nagy, közös tulajdonú területeknek, ám a keskeny kialakításuk miatt egyes házakat nem lehet megközelíteni gépjárművel, valamint új közművek – például a környékről hiányzó csatornahálózat – kialakítását sem teszik lehetővé a jelenlegi szabványok.
    • Hogyan lehet rendbe tenni ezt a bonyolult tulajdonjogi helyzetet?
    • Számos jogszabály alól felmentést kell kérni ahhoz, hogy önálló, 1/1-es tulajdonú ingatlanokként lehessen bejegyezni a kialakult, 200-300 négyzetméteres használati egységeket, továbbá a közműszolgáltatók által is elfogadott magánútként létezhessenek a közös területeken található keskeny utak, ösvények, lépcsők. A felmentést egy új jogszabály adhatja meg, aminek a megalkotását évekkel ezelőtt az önkormányzat kezdeményezte. A minisztériumokkal történő hosszas egyeztetési folyamat eredményeként elkészült a törvénytervezet normaszövege és ehhez kapcsolódóan a kerületi rendezési terv, amiket egyeztetni szeretnénk a csillebérciekkel.
    • Kerítések, támfalak vagy egyes épületek bontását előírná az új rendezési terv?
    • A korábbi terv a szabványoknak megfelelő, széles utakat jelölt ki, ám ezek kiépítése a meglévő kerítések, támfalak nagyarányú bontását, sőt, több helyen házak eltüntetését igényelte volna. A tervezett új szabályok szerint viszont a létező kerítések, támfalak nagyrészt megmaradhatnának, épületet pedig egyáltalán nem kellene bontani. A célunk az, hogy a nem beépíthető területrészeken magánutak alakulhassanak ki. Ezek szélességét korábban 5–5,5 méterben határozta meg a rendezési terv, a továbbiakban viszont – a támfalakhoz, kerítésekhez igazítva – 3–3,5 méterre csökken a minimális szélesség. Fontos tudni, hogy a magánutak tényleges kiépítéséről maguk a tulajdonosok dönthetnek majd, így ezek akkor valósulnak meg, ha a költségeket is vállalni tudják.
    • Mi lesz azokkal a házakkal, amik engedély nélkül épültek?
    • A tulajdonjogi rendezetlenség egyik következménye az is, hogy sok illegális építkezés indult meg a területen. Az illegálisan kialakított épületeket nem szeretnénk legalizálni, ez semmiképpen sem célja a terület rendezésének, de valahol meg kell húzni a határt.A törvény és a rendezési terv a 2019-es állapotokat tekinti majd kiindulási alapnak. Ekkor ortofotó készült a területről, valamint geodéziai felméréssel pontosan meghatároztuk az összes kerítés, támfal, épület helyzetét. Öt évvel ezelőtt változtatási, később építési tilalmat is elrendeltünk az üdülőterületre, így azok az építkezések, amiket ezek megsértésével végeztek, a törvény erejénél fogva nem kapnak automatikusan fennmaradást. Az építési tilalom az új rendezési terv hatálybalépéséig marad meg.

    ’Felelet’: Ezt nem értem. Az öt évnél régebbi épületek mégis legálissá válnak? Ha az össze szomszédot, a környéket agyonnyomják, akkor is? Ha valaki 100%-os beépítéssel toronyházat épített, akkor is? Nyilván az átlagos beépítést kéne utólag megengedni, a sokkal zavaróbbakat a szomszédok, a teljes közösség kárpótlására, kivásárlására vagy bontásra kényszeríteni, egyenként igazságosan és nyilvánosan megokolva, megtárgyalva. Ez összefügg a cikk itt következő kérdésére adott válasszal is.

    • Változna a terület övezeti besorolása, beépíthetősége?
    • Nem, az adottságai miatt üdülőterület marad a környék, és az építési paraméterek is a korábbi szabályozási terv előírásait követik majd. A környéken élők igényei alapján nem szeretnénk, ha alapvetően megváltozna a terület használata, az a cél, hogy megőrizzük a hely nyugalmát és csendjét. Fontos, hogy ne nőjön a kis forgalmú utak terheltsége, ne alakulhasson ki átmenő forgalom, ezzel védve a környező lakóterületeket is.
    • Amennyiben a lakosság támogatja az új törvényt és az építési szabályzatot, és ezek hatályba lépnek, mit kell tenniük az érintetteknek, hogy önálló tulajdonosokká váljanak az általuk használt területen?
    • A tulajdonosok koordinálásának feladatát az önkormányzat magára vállalja, ezzel együtt a jogi feltételek megteremtése mellett is szükség lesz az itt élők összefogására, együttműködésére. A tulajdonostársak többségének alá kell majd írnia a telekalakítási vázrajzot, ami lehetővé teszi, hogy a saját tulajdonukba kerüljenek az általuk használt területrészek. Mivel ezt korábban akár egyetlen tulajdonostárs is meghiúsíthatta – a tulajdonközösség megosztására tett egyik próbálkozás 1985-ben éppen így nem valósult meg –, ezért az a törvényalkotó szándéka, hogy olyan jogszabály készüljön, ami alapján nem szükséges a tulajdonosok 100%-ának hozzájárulása. A részletszabályokat a parlament elé kerülő törvényjavaslat, valamint az annak végrehajtását szabályozó kormányrendelet tartalmazza majd.

    ’Felelet’: Ehhez valóban törvény kellett. Ugyanilyen nehézségek voltak vannak a bérház tulajdonos közösségeknél is, és a földterületeknél. Lám, Csillebérc ügyében 40 év után lép az állam! Hány százalék kell majd?

    • Hogyan véleményezhetik a csillebérciek az új törvény és az építési szabályzat tervezetét?
    • Az önkormányzat honlapján külön felület áll rendelkezésre a csillebérci üdülőterülettel kapcsolatos anyagok megismerésére. Írásban a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címre lehet eljuttatni az észrevételeket, továbbá a terveink között szerepel, hogy személyesen, egy fórum keretében is elmondhassák véleményüket az érintettek.

    Továbbiak, előzmények:

    https://hegyvidek.hu/csilleberc

    https://www.csilleberc.hu/category/csilleberc-rendezes/

    https://www.csilleberc.hu/kerdesek-a-rendezes-kapcsan/

    Kérdések a rendezés kapcsán

    Szeretnénk összegyűjteni a rendezés kapcsán a tulajdonosokban felmerülő kérdéseket, melyeket összegzünk,  rendezünk és a téma szerint illetékesnek (akár az Önkormányzat, akár valamelyik közszolgáltató cég lesz az) az első adandó alkalommal eljuttatunk. Elképzelhető, hogy az első ilyen lehetőség épp az Önkormányzat részvételével szervezett lakossági fórum lesz, így jó lenne, ha – összhangban a korábbi hírben olvasható jegyzői “felkéréssel”, a résztvevők már ezekre a kérdésekre felkészülve érkezhetnének.

    Ezért tehát bárkiben (tulajdonosban, természetesen) bármiféle konkrét kérdés bujkál, ne habozzon azt megírni, és a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre elküldeni.

    Tekintve, hogy a végleges tervezet részletei még mindig nem ismertek, leginkább olyan kérdésekre számítunk, melyek a konkrét levélírónak fontosak (pl. nagy telkek lesznek “megosztva”, vagy 1/1, lesz-e csatorna, mi lesz az utak sorsa, mi lesz a beépíthetőségi százalék, stb.), de természetesen bármilyen kérdés felmerül, örömmel fogadjuk.

    1.  

    Kovács Árpád 2021.06.02. at 11:40

    Reply

    Mekkora lesz a
    – minimális telekméret?
    – Maximális beépíthetőség?
    – maximális épület magasság ?
    Ugye lebontják az engedély nélküli túlépített ingatlamokat?
    Ha a minimális telekméretnél kisebb a telek, akkor mi van a meglévő telken lévő házzal?
    Ha a ház mérete nem haladja meg a beépíthetőség mértékét, akkor ugye fel lehet újjítani?

    1.  

    jlbjr 2021.06.02. at 12:09

    Reply

    – Ha jól emlékszem, a “kiválás”, vagyis az önálló 1/1-es tulajdon bejegyzésének a kezdeményezése mindenkinek saját döntése lesz; ez továbbra is így van?
    – Aki nem akar 1/1-es tulajdont, az mind az “osztatlanban” marad – hogy tervezik, minden egyes alkalommal újraszámolják majd a tulajdoni hányadot, és mindenki újra köti majd a szerződését, ahányszor valaki kiválik? Vagy van erre valami terv, hogy ez hogy fog zajlani? Ez megint kismillió széljegyet tudhat generálni…

    1.  

    Fekete Orsolya 2021.06.02. at 12:17

    Reply

    Sziasztok!
    Az én kérdéseim első körben:
    – Mindegyik út közterület lesz? Az ösvények is?
    – Mi lesz a Csillebérc közepén lévő, jelenleg közös, de rendezetlen terület sorsa?
    – Milyen sors vár az erdőre, ami most osztatlan közös tulajdon?
    – Mi lesz a telep határában fekvő zöld, erdős területekkel, amik a térképen fel vannak parcellázva?

    Köszönöm!

    1.  

    Egyesület Csillebércért 2021.06.07. at 07:52

    Reply

    A rendezéssel kapcsolatos kérdéseket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen gyűjtjük. A felmerülő konkrét kérdéseket anonim formában a weboldalon is közzétesszük.

    KÉRDEZŐ 1
    – a saját telkem 1/1 tulajdoni hányad arányban kerül a tulajdonomba?
    – belterületté nyilvánítják az Üdülőtelepet?
    – sor kerül-e kisajátításra, amennyiben igen az mit érint, érinti-e a telkeket?
    – saját helyrajzi számot kap valamennyi telek vagy alátöréssel oldják meg a rendezést?
    – milyen beépíthetőségi arányokat határoznak meg az egyes telkeknél?
    – tervezik-e a Magas út csatornázását? Amennyiben igen, mikor kerülhet rá sor?

    KÉRDEZŐ 2
    – 1/1, utak, közművek problémája
    – van mód lakóövezeti adó kivetésére a rendezés után?

    KÉRDEZŐ 3
    – kell-e majd az utakat szélesíteni?
    – ha csatorna készül, felújítják az utat utána?
    – mi lesz a házszámok sorsa, maradhatnak a jelenlegi formában?

    1.  

    Szabó Zsóka 2021.06.08. at 13:12

    Reply

    Kérdésem:
    Az ösvények 5 m-re kiszélesítése szerepel a rendezési tervben. Ahol ez valóban lehetséges mi lesz a meglévő támfalak visszaállításával? Önkori intézi vagy saját ktsg.?

    1.  

    Egyesület Csillebércért 2021.06.09. at 11:04

    Reply

    Sajnos személyesen nem fogom tudni megkérdezni, de úgy tudom, hogy elég brutális úthálózat fejlesztés is akarnak.
    Szélesíteni, és ezzel jelentősen növelni az átmenő forgalmat, ami már reggelente így is borzasztó.
    Erről, ha megtudhatnák esetleg többet.

    1.  

    Kinga Haraszti 2021.06.14. at 06:51

    Reply

    Jó lenne kapni egy világos és konkrét összefoglalást az üdülőterület és lakóterület kritériumairól, előnyeiről és hátrányairól. Nem tudom, ez a lakossági fórum kompetenciája-e, de jó lenne oda már tájékozottabban érkezni, így nagyon örülnék, ha ebben a témában esetleg előre lehetne információt kapni – akár egyesületi berkeken belülről, de ott (a lakossági fórumon) mindenképpen fontos lenne egy összefoglaló.

     

     

     



  • Egy történelmi folyó újjáéledése (2020. 12. 06.)

    Egy történelmi folyó újjáéledése (2020. 12. 06.)

    A Magyar Nemzet LUGAS 2020. december 5-i száma alapján.

    'Felelet'

    Sok év semmitmondás és unalom után ebbe a lapszámban váratlanul sőt csodálandó módon érdekes és fontos írások kerültek bele.

    1: Nem csupán kirakat - A Budapest Világörökségéért Alapítvány  munkájáról - Tóth Ida

    2: Kevesebb gát, több lazac - folyami gátak bontásáról az USA-ban - Regényi Huba

    3: Hulhumale És Viligili - az üvegházhatás humbugságáról - Szarka László Csaba

    4., ráadás (érdekesség) Organikus vagy modernista - Szövényi Anna

    Az első három írás olyan témájú és tartalmú, mely legalábbis az elmúlt 26 év hatalmasságai által a tiltott kategóriába tartoznak. Nem is jelent meg ehhez hasonló írás évtizedek óta. Most miért?

    (Bár most sok minden történik, nem csak a vírus és a bevándorlás. Harminc év után kiderült, hogy egy, az egész országot vezető és Európában minket képviselő képviselő (Szájer) úr bennfentes társaival együtt hazudott az országnak. Csak mi tízmilliónyian nem tudtuk, kire szavazunk. És zsarolható is volt így mind itthon, mind külföldön - ki tudja miként módosította ez cselekedeteit. Ahogy a budai polgári-nemzeti környezetbe az MDF-es képviselők helyére beerőltetett Pokorni Zoltánról szép lassan, előbb (2002) kiderült, hogy apja kommunista ügynök, majd 2019-ben, hogy nagyapja nyilas volt. Sok-sok titok lassan fényre derül.)

     

    Ebben az írásban a második cikkről:

    "kaliforniai aranyláz idején... elterelték a vizet"

    'Felelet': Tehát az arany bálvány imádással kezdődtek itt a bajok?

     "1962-ig nyolc gát épület a folyón... négyet lebontanak... 650 kilométernyi egybefüggő folyószakasz jön létre"  "USA-ban eddig 1700 gátat távolítottak el"

     'Felelet': Nálunk a tudomány, a szakma, az egyetemi oktatás, a politika, a hivatalok még mindig gátakat akarnak építeni. (Most épp a maszkokkal és a kijárási tilalommal az emberek között építik azokat.) Ahogy az USA a Néma tavasz-ból (Rachel Louise Carson) ismert önirtás után talán kezd legalább ezen a téren megváltozni, mi mikor fogjuk újra értékelni és létrehozni az egykor az egész országnak "kenyeret" biztosító, Andrásfalvy Bertalan által is dícsért fokgazdálkodásirendszert?

     

    vesd össze:

    Elbontják Európa legnagyobb duzzasztógátját - Népszava, 2019. 06. 13.

     "Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa legnagyobb duzzasztógátjának eltávolítása.
    A gát eltávolítása egy hosszú távú projekt első lépése, amelynek célja, hogy a Sélune újra szabadon áramolhasson, és lazacok, angolnák és más vadon élő állatok képében visszatérhessen az élet a folyóba és az UNESCO világörökségi listáján szereplő, népszerű turisztikai látványosságba, a Mont-Saint-Michel-öbölbe - derült ki a WWF Magyarország közleményéből."

    "Európa-szerte már több mint 3500 gátat távolítottak el. 2018-ban Spanyolországban volt a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi jelentőségű projekt keretében végeznek folyó-helyreállítást: 8-10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz."

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Fidesz: 4+10 év (2020.03.29.)

    fidesz: 4+10 év (2020.03.29.)

    2020

    Négy plusz tíz év Orbán-Fidesz kormányzat.

    2010-ben kezdtem írni a (szerintem! remélem tévedek) jó és rossz eredményeket. Akkor a jó túlsúlyában reménykedtem, mint sokan, nyolc év várakozás után.

    Aki hisz a kormányban, az ne is olvassa tovább, legfeljebb a „JÓ” rovatot. Ők a boldogok. A kiábrándultak rövidtávon reményvesztettek is lettek, hiszen ma politikai alternatíva sincs. (Bár váratlanul gyorsan változhat a helyzet, az évtizedek (évszázadok?) alatt részben sikeresen elbutított tömegek is rejtett bölcsességet mutathatnak fel.)

    Persze a Fideszben és a mai (politikai, gazdasági) hatalomban is rengeteg jószándékú, tisztességes, okos ember tevékenykedik. A rendszer mégis a jó kezdeményezéseket is visszájára fordítja. Végül, jobb híján, leginkább mindenki magát védi.

    A lista nem végleges, és főleg nem teljes.

    1. a nemdohányzók védelme zárt helyeken, kis dohányboltok pártolása
      de: régi tulajdonosok kitúrása, energiaital árusításának megengedése, a szót lealacsonyító nemzeti elnevezés. Ez az ügy rejtélyes, mert szinte az egyetlen, hogy hatalmas ipari lobbiérdekek ellenében tettek kormányok, külföldön is.
    2. az Erkel színház épületének megmentése, az előző kormány bontás és parkba plázaépítés terve helyett
    3. Budapest, Uránia nemzeti filmszínház szép épületének egyedül moziként megmentése - nem lett bank… (még 1. Orbán kormány)
        de: a csőtörés (2015) óta nem tették rendbe az alagsori termeket – mégse fontos a színvonalas filmek vetítése?
    4. Fölszállott a páva népzenei TV műsor bevezetése
        de: a látvány legalábbis ide illetlenül, primitív ízléstelen kereskedelmi, a rangsorolás rossz ötlet volt

    JÓ LETT VOLNA, FÉLIG JÓ

    1. Szerencsejátékok, falusi pénznyelők megszüntetése. De: a nagy játékbarlangok helyzete visszás.
    2. Zeneakadémia, Népzene tanszék megalakulása (2007, 2009) ja, ez nem is Fidesz idő!
        de: nem taníthatnak a jelenlegi tanárokat egykor oktató, tankönyveket író régi mesterek (buta bürokrácia, papírmánia)
    3. Budapest, A Várbazár felújítása
        de: picit rozsdás, a belső terem pedig háborús pince jellegű
    4. vasárnapi zárás a multik dolgozói, a családi élet, a bibliai és emberi minimális pihenőnap védelmében
      de: visszavonták az első lehetőségnél (kivételesen egyedüli módon ellenzéki kezdeményezésre, félve vagy örülve a felvetett népszavazásnak)
    5. Kétmillió forintos havi állami bérplafon 2010-től
        de: 2015-ben visszavonták (ekkor vette át az irányítást az ország fölött a kapzsi  de alkalmatlan fideszes felső-középvezető réteg, vagy eleve csak a választók becsapása volt a cél?) Tényleg, havi 2 millióért nem dolgozik Magyarországon tehetséges, alkalmas ember?

    BETARTATLAN 2010-ES FIDESZ VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK:

    1. Ángyán félreállításával az élő falu, kisgazdaságok, jó élelem-re szavazó állampolgárok becsapása
    2. a többször ígért bürokrácia csökkentés helyett a valaha volt paragrafusszámnak sokszorosát ontják, így csak a zavarosban halászók járnak jól; ahol egyszerűsödött volna valami (építési engedély), valójában ott is bonyolultabb, drágább, átláthatatlanabb lett minden
    3. állampolgárság, de: 2005-ben a Fidesz miatt nem lett meg az igenek elegendő mennyisége (csak kényszerűségből álltak mellé, nem kampányoltak, mint bármely más ügyben); és az eskü (szöveg) mint olyan furcsasága, pláne egy idős székely vagy csángó esetében.
    4. vonatok, szárnyvonalak (megígérték a 2010-es kampányban az újranyitást, nem tették…)
    5. kisiskolák (megígérték a 2010-es kampányban az újranyitást, nem tették…)
    6. vidéki posták (nem tudom, hogy ígérték-e, de azokat is előtte szüntették meg.)
    7. járhatatlan örök kátyús utak (pl. Nógrád megye. De Budapest is nagyon zötyögős, pl. 2019/2020 telén a Szilágyi ErzsébeT fasoron még veszélyes kátyúk is voltak, pedig erre tényleg az uralkodó réteg jár, és tél se volt.)
    8. lakásfelújítási ígéretek, de már az első Fidesz kormány is az új építést támogatta (ők kezdték), ezzel felújítás híján rombadöntve a 100 éves lakásállományt, lenyomva a használtlakás árakat, tönkretéve a felújító kisvállalkozókat, segítve a lakótelep-építőket, az ingatlan-spekulánsokat mind a belvárosi házak lebontásával, mind a zöldbeépítésével, tönkretéve a zöldterületeket vagy arra alkalmas részeket, elszabadítva a hitelezést segítve a bankokat.
    9. A mindennapos testnevelés ígéretét sajnos betartották. Ez épp a családok elleni intézkedés, mint a kötelező óvoda. Persze ha a közösségeket, nem élsport-jellegű klubokat nem támogatják, a Rómait és a Városligetet is beépítik, akkor a családok valóban nem tudnak együtt mozogni, maradnak a büdös drága egészségtelen légkondis terek, a családi együttlét nélküli gyerekmozgatás.

    JÓNAK INDULT DE CSALÓDÁS A VÉGE, ÉS FÉLIG JÓ DOLGOK:

    1. Csurka vezetésével színház, (elvették tőle, bele is halt, ha jól emlékszem?)
    2. „jobboldali” új vezetésű színházak: jobbat vártunk, nagyrészt gyenge darabok, trágárság itt is
    3. KATA adó: viszonylag egyszerű, bár a rengetek összevissza szabály miatt nálunk ehhez is könyvelő kell. Bevezetéséhez tönkre kellett tenni az EVA-t a mértéktelen emelésével. A KATA talán szándékos hibája, hogy pár hónapos bevételkiesés tönkreteheti az embert, és túl magasra (havi 1 millió) emelték a felső határt, így már igazságtalanul kedvez a leggazdagabbaknak. Azaz számukra Európa legkisebb adója, az átlag polgárnak a legmagasabb. 150 ezer havi bevételnél 30%.

    KÖZPÉNZ, KÖZLEKEDÉS, DEMOKRÁCIA, KÖZÖSSÉG, DÖNTÉSEK, NYILVÁNOSSÁG, IGAZSÁG:

    1. M4 metró: Nem árulták el nekünk, pedig átláthatóságot is ígértek, miért kellett befejezni (titkolt tanulmányok?), és főleg, hogy miért-kikért kezdték el, milyen hamisításokkal, mesterséges dugókeltéssel, járatmegszüntetéssel indokolva szükségességét. mennyit loptak rajta és kik. Azt se tudjuk, most mennyibe kerül az üzemelése.
        Most (2020) meg még egy metrót kezdenek tervezni(!), szintén a Duna alatt átkelőt.
    2. nevetséges témájú népszavazások, a valóban fontos kérdésekről tilos, lehetetlen (Kádár népe nem Svájc lakossága? Nekünk vezetés kell, nem tudunk jól dönteni? Csak vezetőválasztásra vagyunk alkalmasak?
    3. teljes hiteltelen, ellenőrizhetetlen, irányított kérdéssorú kormányzati közvéleménykutatások
    4. állami lopás:
      • törvényessé tételével az állam, az igazságszolgáltatás, a remény nevetségessé tétele
    5. Választások, pártok:
      • Az lenne a minimum, ha demokráciának nevezzük ami van (és már a számítógépkor előtt is megoldható lett volna, ha nem akar a mindenkori hatalom és ellenzék? csalni), hogy mindenki visszaellenőrizhesse a saját szavazatát.
      • valódi ellenzéki gondolkodás felszalámizása, megszüntetése (MDF, kereszténypárt, parasztpárt, környezetvédő párt), megfélemlítés (pl. ha nem kapja vissza a jelölt a kiadott aláírólapokat, pénzbüntetés…), az 5% alatti pártok esetén elvesző szavazatok ügye (messze nem demokratikus; szavazatátirányítással más kis pártra új párt is születhetne)
      • Ángyán személyének kihasználása a kétharmadhoz, aztán hátbatámadása
      • bátran kiállók, fontos hiteles példamutató személyek megsemmisítése:
        • NAV ügy Horváth András 2014
        • Ángyán (Bencsik) föld 2012, élelem, élhető Magyarország / zenélő óriás-zárt géntehenészet (lásd)
        • Sándor Mária „fekete” nővér, egészségügy, 2015
        • Geréb Ágnes, békés egészséges szülés-születés
    1. A Fidesz soha ellenzéki kezdeményezést nem fogad el, bármilyen jó. Néha később, mint sajátjukat, végrehajtják. (Az állampolgársági ügy is hasonló. ne a Világszövetségé legyen az érdem, ezért nem támogatták.)
    2. A károsult állampolgár az utolsó, előbb a bank, adóhivatal stb. kap pénzt. Még az Olaszliszkán agyonvert tanár esete után se módosították a sorrendet, családjának sem fizetett legalább valamely milliárdos fideszes. Közben máig fidesz törvény alapján 10 milliárd jutott börtönlakóknak és ügyvédeiknek.

    KULTÚRA, ALKOTÓ KÖZÖSSÉGEK, KORÁBBI EREDMÉNYEK TÖNKRETÉTELE:

    1. Duna TV szisztematikus, az Szdsz-szel vállvetve történő lassú tönkretétele, beolvasztása
    2. Katolikus rádió nem kapott országos frekvenciát, helyette rengeteg népbutító reklámadó
    3. kereskedelmi csatornák mindkét „oldalon” ugyanazzal tömik az emberek fejét
    4. Játék és muzsika műsor megszüntetése
    5. nemzeti népzenei adó egyedül nálunk nincs tán az egész világon – Kodály országa? (cigány adót valamiért csináltak)
    6. múzeumok tönkretétele, pénzelvonás, helyette látvány óriás beruházások

    TÚLFOGYASZTÁS, SZÁNDÉKOS NÉPBUTÍTÁS

    1. reklám:
      • házméretű reklámok 2010 utáni elterjedése (a mögötte lakókkal is embertelen és megalázó)
      • TV reklámok továbbra is üvöltenek a műsorokhoz képest
      • műsort megszakító reklámokat, reklámidők összehangolását sem tiltották meg
      • reklám a közadókon is
    2. propaganda:
      • még rosszabb mint Antall idején az akkori ellenzéké, most már trágár is, ugyanúgy agresszív hazug, vita, ellenvélemény nincs
      • figyelemelterelés állandóan: pl. átvándorlók a népességfogyás, cigány és kínai valós problémák helyett
    3. fidesz kereskedelmi adó, TV, újságok. Végtelen szajkózás, mint az egykori kommunista propaganda.
    4. elnevezéseket, szignálokat se adták vissza:
      • rádió szignál
      • Rádió énekkar neve
      • TV csatornák jelei, főleg Duna TV hulláma
    5. Nemzeti Színház közösségének és közönségének megalázása a név elvételével (2000-ben)

    MAGYAR IPAR, NEMZETBIZTONSÁG, ÉLELEM

    1. külföldi buszok, vonatok stb. behozatala (az utóbbi pár évben kis változás)
    2. „stratégiai partnerek”, multik támogatása a magyar kisebb-nagyobb cégek helyett
    3. nem kapható hal, főleg nincs egészséges, élővizi - egykor elláttuk Európát
    4. nincs magyar
      • közösségi oldal (volt!)
      • telefontársaság
      • bank (talán a Magnetbank részben? De tudni semmit nem lehet ezekről, hogy mi kié?)

    ADÓSSÁG

    1. valójában titkolt elhazudott növelés, kölcsönfelvétel PAKS-ra, állampolgársági üzlet (külhoni magyaroknak megalázó is, hogy azok kaphatnak)

    EMBER- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

    1. Paks: az egész régió létének kockáztatása, valamint minden forrás elvétele erre.
    2. környezetvédő bebörtönzése (Audi, 2010), ezzel jeladás a félelemre, pénzelvonás környezetvédelmi civilszervezetektől, minisztérium megszüntetése
    3. parkok megsemmisítése, Városliget, Kossuth tér, József Nádor tér stb.
    4. Továbbra is alig van gyógyfürdő, talán csak a turistáknak elég, nekünk megfizethetetlen. de drága esztelen kapukkal tele vannak.
    5. Úszni, sétálni se lehet. Uszodák, szabad strandok, folyók, tavak használata, sétányok, ligetek? Velencén a szabad strandot egy pláza kedvéért egy választás másnapján tarolták le. Klór van.
    6. napelemre még Romániában is kaptak támogatást a családok, de nálunk csak óriáscégek telepíthetnek

    CSÚNYA KÖZTEREK, ÉLHETETLEN VÁROS

    1. lakáskiadás kezelése (megengedett zajjal vandalizmussal elüldözött belvárosi lakók, az így leesett árú lakásokat felvásárlók megszerezték, ügyes)

    BANKÁROK

    1. teljhatalom bankoknak és végrehajtó maffiának, az állítólagos adósmentés (árfolyamgát hazugság) is az ő érdekükben, garantált hosszú fizetés
    2. nincs magyar bank
    3. rongálás
    4. Vidámpark (főleg még meglévő régi játékok)
    5. utak:
    6. kapu tényleg nincs, viszont így elbújtatták az Áfa és egyéb adók mögé a nagyon drága kifizetéseket.
    7. Római part, tiltakozók megalázása

    REMÉNY

    1. A remény elvétele az országtól, amit 2010-ig sokan vártak, kiderült, hogy nagyjából ugyanazt teszik a nemzettel, mint elődeik 1994-től.
    2. előző rendszer legrosszabb embereinek alkalmazása (tanácsadó), barátsága (Gergényi),

    ORWELL, EMBER TRAGÉDIÁJA

    1. kötelező óvoda. iskolában 3 nap, Geréb Ágnes bebörtönzése, otthonszülési törvény csak a szülészmaffia érdekében (azaz lehetetlenné teszi, ami tízezer évig lehetséges volt, még Kádár alatt is)

    EGYÉB

    1. hálapénz ellen semmi, a szülési hálapénz ellen szóló miniszter (Mikola István) eltüntetése
    2. rossz beruházások: Ferenciek tere betonrengeteg, Moszkva tér szintén, stb.
    3. Ígért igazságszolgáltatás elmaradása: 2006-os rendőrbűnözők, miniszterek stb.
    4. közbiztonság: csak az állampolgári önvédelmet szüntették meg (gárdának „pofon”)
    5. magyar családi gazdaságok, élhető város, emberi kapcsolatok ellen:
      • elektronikus pénztárak (idő, pénz), mint végső csapás tönkretett sok kisiparost
      • bürokratikus terhek
      • hivatalok zaklatása
      • cégóriásoknak kedvező gyakorlat (ugyanannyit kell költeniük egy bürokratikus előírásra, ami a kicsit tönkreteszi, a nagy meg se érzi)
    6. közlekedés:
      • taxi: Budapesten sárga, most (2020 járvány) is ők kaptak először adófelmentést, de Antall idején szinte kormány döntöttek, Uber olcsó közlekedést is megakadályozták, a reptéri maffia a reptéri metrót is 30 éve gátolja, garantált magas árak, fölös költségek, csak a gazdagok tudják megfizetni
      • légkondi mániákus népszerűsítése és bevezetése, miközben drága, környezetszennyező, egészségtelen és ellenőrizhetetlen, állíthatatlan, a helyi közösség kiszolgáltatott egy ismeretlennek
    7. ujjlenyomat: nemrég még a magyar elnök tiltakozott ellene, ma már itthon is kötelező
    8. autópálya, autóút, elkerülő út: kis utak, városi utak pocsékok, elkerülő utak alig épülnek; egyetlen jó, hogy legalább Kaposvárra nem autópálya épült, hanem egyszerűbb út

     

  • Ingatlanspekulánsok ízlésvilága (2024. 02. 09.)

    Ingatlanspekulánsok ízlésvilága (2024. 02. 09.)

    Szép Házak újság 2023/5 száma kapcsán

    Régen is hírhedt volt az újság arról, hogy az építész megbízója mutatott egy-két házat az újságból azza, hogy ő ilyet akar. Akkortájt a népbutító dél amerikai TV sorozatok filmdíszlet készítők által elképzelt alacsonyhajású tetejű villák itthonra kicsinyített változata jelentette a rendszerváltozás utáni remélt jólét vágyképét. Rettenetes volt. Igazából a sajtó erőlteti a magyarokra ezeket az „ízlésvilágokat”. E célból sorvasztották el a Duna TV-t, és kaptak sugárzási lehetőséget a katolikus rádió helyett a felváltva uralkodó pártok népbutító reklámos-dumaműsoros kereskedelmi adói.

    Mostanság a lapostetős nagyüvegfalas minden négyszögletes belül minden szürke a divat az újság szerint.

    2.o: „gyermekes család... elegáns villapark... közel állt az ízlésvilágukhoz az ott kialakult építészeti trend modern formavilága is”

    Egy mondat megannyi árulkodó butasággal.

    A nappali légterébe belóg egy üvegkalitka alakú zuhanyzó. A „gyerekszoba” (amit pár bedobott játék jelez annak) is üvegfallal csatlakozik több helyiséghez. Szerintem ez a ház (a számban az első) bizonyítja, hogy nem lakásokról van szó. Inkább nyilvánosház, kupleráj célból épülhetett ez a ház a „gyermekes család” megbízásából. (építész: Zubor Attila FAL Stúdió, belső: Virág Ottó, Pontegy Belsőépítészet)

    Az újság szerint (11.o.): „nagyon extrém térbeli jelenségnek tekinthető a szülői fürdő zuhanykabinjának a földszint felett lebegő üvegdoboza”.

    Talán még filmforgatáshoz jó az épület, beteges társasági életet élők jelenetéhez.

    A többi épület is hasonló belsejű.

    A külsőre azt mondhatom, hogy, mint a 80-as évek rózsadombi divatvillái, ha elég tágas telken állnának sok fával egymástól takarva, nem lennének rosszak. De nem, hiszen manapság parknak hazudnak minden sűrűn, telepszerűen beépített lakóterületet. Sőt a hasonlóan (kerített sportpályákkal és házakkal) beépített Városliget sem park többé.

    Érdekes a vezércikk is. (10-20 éve nem olvastam, akkor is ritkán).

    „nem életszerű... nem hisszük, hogy bárki ezt tenné önszántából... a lakberendező iskolákban sulykolják a hallgatókba...” „külföldi szaksajtót utánozzák” „a falak üresek, egy-két kép nagyon hiányzik... egy színes valami feldobja a lakást” „néha mi varázsoljuk a kopár falakra a képet” „ a gyerekszobák dedós stílusúak”

    Örülök, hogy az újság maga kritizálja az általa népszerűsített házakat, még ha csak a dísztárgyakat is. Szerintem ezek csúf, élhetetlen, rideg, halott lakásbelsők. Nem is hiszem, hogy bárki lakna ezekben, a belső képeket nézve. Minden szürke és szögletes. Persze egy jóérzésű ember megszépítheti ezeket, talán még az össze beépített bútort, lámpát és burkolatot se kell kidobni.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     



  • Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Kinek épül a Galvani-híd? (2021. 03. 14.)

    Magyar Nemzet Lugas 2021. 03. 13. Hídélmény

    várostervezés, városépítészeti cikk Budapestről

    albertfalvai_es_galvani_hid.jpg

    Egy-egy rész a jó-rossz cikkből.

    Déry Attila BME:

    „a háború óta nem volt hosszú távú városfejlesztési terv”

    ’Felelet’: De a középtávú tervet is - ami Budapest parkjait védte, és Budapestet a felhőkarcolóktól - felszámolta a magyar kormány.

    „az ingatlanfejlesztők lobbiképességén múlik, mi épüljön és hova”

    ’Felelet’: Már ez a szó is hazugság. Nem ingatlanfejlesztő, hanem ingatlanspekuláns. Avagy zöldterületbeépítő, lakóövezetromboló, műemlékház lebontó. Sajnos már a 120 évvel ezelőtti időkben is komoly volt a hatalmuk, és manapság egyre jobban összenőnek a kormányokkal is.

    „a kölni Mülheimer híd hasonmása az új Erzsébet hidunk”

    ’Felelet’:  Szerintem vissza kéne építeni a szép régit. Ez esetleg máshol még felhasználható.

    „a korszellem volt, hogy átvezették a Belvároson az autópályákat… A 70-es években így tanították az egyetemünkön. Az akkori építészek ezt tanulták jónak. A mai oktatás szerint mindez a legrosszabb volt, fékezni, mérsékelni kell a forgalmat.”

    ’Felelet’: Ez a lényeg. Le se diplomázhatott, aki nem  adta vissza engedelmesen a tanítottakat: falurombolás, lakótelep építés, nagyüzemi sokemeletes állattartás, marxizmus… A tisztességesen gondolkodók általában nem lehettek szakemberek, ezért a rossz vezetők, döntéshozók generációkra rontják el az országot. Az alkalmatlan vezetők generációk után sem tűrhetnek maguk mellett tehetséges beosztottakat. Ez máig hat. Mert a forgalmat általában kell mérsékelni, azaz a tervezett nagy hidak is károsak lehetnek, mert növelik is a forgalmat, nem csak csökkentik. Azt kell elérni, hogy ne kelljen annyit kényszerűen közlekedni. Például az utóbbi évben láthattuk: Ha nem kell annyi gyereket iskolába hurcolászni, fölöslegesen munkába járni, rögtön élhető lesz a város.

    „Az Árpád híd ősbűne, hogy a levezető római romokra épült.”

    ’Felelet’: Ezen is lehetne javítani. A Margit szigeten meg csak egy szervizsáv-bicikliút menjen a szigetre. A szigetről nyugodtan le lehet bontani az épületek kétharmadát, alapvetően egy sétálós szabadidős parknak hagyva. Szálloda se kell, legfeljebb egy közösségnek olcsón elérhető gyógyfürdő.

    Domonkos Csaba hídtörténész:

    „félreértelmezett demokrácia – felhergelték a Hamzsabégi út lakóit… így nem lehetett teljes a Hungária körút renszere… józan kompromisszum, ellentételezés… így lett derékszögű kanyarral dél felé terelve… A Rákóczi út torzó, Buda felől lényegileg megközelíthetetlen…”

    ’Felelet’: Én ellenkezően látom, emlékszem. Végre először, az Antall kormány alatt, az emberi környezet védelme is számított a csőlátású szakemberi döntések mellett. Mely szakmai elvek, mint fent az építészetről írták, hibás tanításon alapultak. A túl éle kanyar már a szaemberek bosszúja volt az állampolgárok ellen. Majd úgyis továbbvezetjük az autópályát a lakóövezeten, a parkon! És tényleg, most is ezt tervezik, mint a cikkből kiderül. A hiányos kapcsolódások is a tervezők hibája. A továbbvezetést irányokra osztva sokkal kíméletesebben lehetett volna Kelenföld felé vezetni. Dél-Buda így is egy autóút rengeteg lett, négy párhuzamos észak-déli úttal.

    Az is az egyetlen, jelzésértékű változás volt, hogy az Antall kormány alatt először nem vágtak ki minden fát a külső körúton, volt hogy egyetlenegyet is kikerültek gondosan, és a korábbi 50 méteres aszfalt-por rengeteg helyett zöldsávot is terveztek.

    Vitézy Dávid BFK:

    „A déli körvasút 3. sínpárja épül a park rovására. A tiltakozásokat megelőzendő ezért törlik az autópálya parkon keresztüli tervét a szabályozási tervekből”

    ’Felelet’: Azaz máig benne maradtak, a szakma máig a zöldterületek rovására akar városi autópályákat építeni! Ugyanaz a gondolkodás, mint a 70-es években.

    „A Galvani híd előrehozását a környező barnamezős területek funkcióváltásának elősegítése… a cél”

    ’Felelet’: Magyarul, azaz igazat szólva: Az ingatlanlobbi érdeke, hogy parkok, élhető város helyett szörnyű lakótelepek, irodatelepek, felhőkarcolók épüljenek. Ehhez pedig közpénzből közlekedés, híd.

    A Rákóczi hídtól Nagytétényig töltik fel, építik be rettentő sűrű, élhetetlen módon a parti sávot. Mindezeket, felhőkarcolóstul, majd szépen le kell bontani, és a Budafoki út és a Duna között egy valódi, az életnek, az embereknek értékes, tágas, nem túlzsúfolt parkot lehet építeni természetes vízparttal, kis csónakházakkal, éttermekkel, Római parti hangulattal, de a vízparton többszáz méter széles, 99%-os zöldfelülettel.

    Bertók T László, a cikk írója, zárómondat:

    „Az új hidak nélkül… sem a belváros forgalomcsillapítása, sem a rozsdaövezetek újrahasznosítása, sem a városrobbanás megfékezése nem képzelhető el.”

    Dehogynem! A forgalomcsökkentésnek száz más módja van, és épp az út túlkínálat növelheti a forgalmat. A rozsdaövezet újrahasznosítása itt is hazugság. Egy parkhoz nem kell autópályahíd. Sőt annak zaja, mint az M§ hídnál is, tönkreteszi a part hangulatát. Persze a milliárdos, de továbbgazdagodni kívánó ingatlanmaffia a korrupt tisztviselőkkel együtt a parképítést, a közjót nem tartja „hasznosításnak”, csak a beépítést. A városrobbanást meg épp az új utak-hidak segítik elő. Egy mondatban három hazugság…

     

    A témához a világhálón találva:

    Horváth Gyula: Galvani, vagy Albertfalvai legyen a csepeli híd? 2017. július 10.

    Két csepeli híd terve: sárgával a csepeliek által rég várt  Albertfalvai, kékkel a kormányzat által favorizált, a semmiből a semmibe vezető Galvani híd tervezett nyomvonala. Vita nincs. Híd sincs, mert még csak hetven éve ígérik, tervezgetik...

    Mikor a kilencvenes évek végén fővárosi képviselő lettem gyakran rágtam Vajda Pál főpolgármester helyettes fülét, hogy az Ófalui térséggel szembeni kötelesség teljesítése miatt tervezzük be a főváros Dél Budapest számára nélkülözhetetlen Albertfalvai hidat. Pali nem támogatta, de nem is ellenezte a kérdést, csak jegelte! Már akkor, amikor teljesen lemondtam volna róla behívott és nagy lelkendezve mondta: épül híd Csepelen! Nem az általad preferált Albertfalvai, hanem feljebb, a Galvani úttal szemben!

    Aztán jöttek a tervek, mentek a tervek! Egyik-másikán, már mindkét híd szerepelt. /A papír bírta!/ A kis Duna (RSD) alá bujtatott utakkal, mélyvezetésű villamosjárattal, meg miegymással. Mind, mind illúzió, mert a főváros szeme mindig a belvárosra, és Észak Pestre szegeződött, kevéssé Délre, és Csepelre.

    ’Felelet’: Valóban, a helyszínrajzról valószínűsíthető, hogy nem az állampolgároknak épül a híd, hanem a környéket beépíteni akaró ingatlanmaffiának. Kis Kína, Kis New-York a terv.

     

     

     

     

     

     
     
     

     

     


     

     

     

  • Könyvajánló: Bezárva (2024. 04. 12.)

    Könyvajánló: Bezárva (2024. 04. 12.)

    Noll-Szatmári Enikő: Bezárva (Minden, ami a fősodratú médiában a covidjárványról kimaradt)

    Prométeusz kiadó 2023

     

    Könyvbemutató ('Bezárva' c.) moldvai zenével

    2024. május 8. szerda 16:00 – 17:00 Kardamom kávézó 1024 Budapest, Lövőház utca 28.

    május 18 du. 6: Nagykovácsi, "Szívtér Kastélya", Kossuth Lajos u. 16.

    Könyvbemutató alkalmával zenél a Szépszerével együttes:
    Gyulai Farkas (hegedű, ének)
    Sámsondi Gergely (koboz, cimbalom)
    Tücsök - mudi terelő kutya - is tag

    könyv:
    Noll-Szatmári Enikő: Bezárva

    a könyvről:
    Prométeusz kiadó | 2024 | MAGYAR nyelvű | puhatáblás, ragasztókötött | 259 oldal
    Minden, ami a fősodratú médiában a covidjárványról kimaradt.
    “Saját megélésekről, ellenállási akciókról és félelmekről szól Noll-Szatmári Enikő Bezárva –
    Minden, ami a fősodratú médiában a covidjárványról kimaradt című könyve.” (Miskolci napló, 2024 február)
    Mire számíthatsz? Ha elolvasod a könyvemet magadra fogsz ismerni és megtudsz olyan dolgokat, amiket a felszínen nem láttál.
    A szerző hisz abban, hogy egy szívközpontú társadalom építése lehetséges a közös összefogással, és bármilyen külső nyomás ellenére az emberek ereje a közösségükben rejlik.
    https://www.bezarva-konyv.com/
    https://www.libri.hu/konyv/noll-szatmari_eniko.bezarva.html
    https://kardamom.hu/
    http://szivterkastelya.com/

    idézetek:

    34.o.

    pereket nem tudtunk indítani, mert annyira szűk, nehézkes és korrupt a rendszer, és nem voltak ügyvédeink

    35

    gonosz dolog volt, ahogy megvezették a tiniket: nem mehettek bulizni, csak az oltottak

    zsarolták a sportolókat, nem engedték őket versenyezni, sokan az életükkel és egészségükkel fizettek

    Németországban nyugtatót tettek az ivóvízbe (?)

    36

    2023-ban bejegyeztettük a Vészharang egyesületet

    41

    a honvédség semmire semm reagál, ezzel leállították a katonák jogorvoslati lehetőségét

    45

    Németországban... Heinrich Habig... 16 hónapja van börtönben; oltási igazolásokat adott oltás nélkül... hősöknek tartják...

    „Felelet”: Magyarországon is volt legalább egy-két ilyen tisztességes embermentő, a terrorral szembeszálló igaz orvos. Szerintem még az se baj, ha pénzt kértek érte, hisz óriásit kockáztattak. Persze akik ingyen csinálták, az szebb. Biztos többen voltak, csak nem jött rá a rendőrség mindegyikre.

    47

    Csollány Szilveszter (olimpiai bajnok tornász) a kormány és a sajtó szerint oltatlansága miatt halt meg, pedig éppen hogy oltott volt. Nyilatkozott az oltás ellen, tehát kényszeroltott volt.

    „Felelet”:... lélegeztetőgépre tették. Egy hónapig! Akkor feltehetően azzal ölték meg. Sokáig kibírta. Természetesen sehol nem említik, hogy be volt oltva...

    47

    hirtelen tabu lett az oltottsági státusz...

    „Felelet”: Mert sorra kezdtek halni az oltottak, és ők kerültek kórházba, nem az oltatlanok!

    50

    2021. március 15.: a rendőrök 100-150 ezer forintra büntettek... lecsaptak egy-egy olyan emberre, ako magyar zászlót lobogtatott; ezeket jól meg is verték

    „Felelet”: itt is látszik, hogy a („jogfolytonos” Mária Terézia-...-Ferenc József -Kádár-Orbán) megszálló hatalom (bábja, ügynöke) igazából ugyanúgy utálja a magyar függetlenség jelképeit...

    51

    2021. március 15.: akiknek sétabotjuk, sportruhájuk volt, azok büntetését érvénytelenítették; hatalmi túlkapás volt a rendőrség részéről, felső utasításra

    „Felelet”: Épp mint 2006-ban, és hasonló céllal, valójában (titkoltan) ugyanazon hatalom részéről (lásd: Pintér-Gergényi barátsága)

    52

    2021. május 20: profi módon, hidegvérrel szétvertek egy sétát; aki beletette az idejét és energiáját... jó sokidegeskedéssel... végül megúszta (a százezres büntetést)

    tízezres tömeggel nem tudtak volna ilyen könnyen elbánni

    a példastatuálás, a rendőri brutalitás minden országban megjelent

    55

    2020 november elején volt egy Rendszerváltó tüntetés, másnaptól lezárások voltak

    56

    2021 július 31: egészségügyisek tüntetése... fizetésemelésért... fizették az utazásukat... az oltásellenek ellentüntetése... a fuvarozott tüntetők elmenekültek...

    61

    2021 elejétől már oltottak...

    71

    mind hazugság: a járvány, a média, klímahisztéria, élelmiszerválság, háború, infláció, gazdák ellehetetlenítése, készpénz kivonása, robotizálás, műhús. Az igazi cél a totalitárius állam.

    77

    Az oltásokat a MOK rendelte el. (orvosi kamra)

    „Felelet”: Nem csoda. Semmelweis idején is az a „szakmai” társaság követte el a tömeges anya és csecsemőgyilkosságokat.

    93

    2022. március 8-án egy tollvonással eltörölték a járványügyi intézkedéseket.

    „Felelet”: Elérték, amit lehetett ezzel (6 millió magyar kényszeroltása és a társadalmi kísérlet és összeuszítás, valamit a családi gazdaságok tönkretétele. Új műsor következett, a háború.

    103

    H1N1... Elárulva és becsapva c. dán film... HPV oltások...

    sok gyereket beoltottak... kiközösítették az oltatlanokat...

    105

    D. Ákos budapesti diák két Pfizer oltás után meghalt.

    126

    az oltó orvosok nem írták oda a nevüket...

    két Moderna után öngyilkos lett...

    133

    2021 dec. kórházak...

    „Felelet”: Ismerős kórházigazgató árulta el, hogy miközben azzal ijesztgetett a hatalom, hogy színültig vannak a kórházak, szinte csak az igazgató volt bent. (Sok orvos otthon teniszezett magas fizetésért...)

    139

    Kanadai kamionosok... szolidaritás a társadalom részéről... brutálisan szétverték...

    147

    Kanadai kamionosok...: aki kitartott, még most is börtönben van (2023 november)

    hatalom taktikái:

    élére állni

    megtörni

    bírságok

    megfélemlítés

    csoportkonfliktusok kirobbantása

    lejáratás

    szélsőségesnek beállítás

    elhallgatás

    Vizi Csabát 2022 február 19-én tartóztatták le. megverték, csuklóját eltörték.

    utólag hozott törvények alapján 25 év börtönnel fenyegetik

    kanadai zászlót büntették

    „Felelet”: A szadista rendőrök és a hazaáruló állami vezetők ugyanolyanok... (v.ö. 2006)... Orbán meg 5 év börtönnel fenyegette azt, aki igazat mond a víruskezelésről

    161.

    Hollandia... 30 ezer farm bezárása a terv... majd folytatják a halászokkal, étteremtulajdonosokkal, minden vállalkozó sorra fog kerülni (162.o.) éles lőszerrel lőttek a tüntetőkre... lejárató propaganda... aki kritikus a kormánnyal, annak elveszik a munkahelyét, börtönbe zárják...

    163

    A covidos történet egy második Nürnberg (orvoskísérlet)

    165

    (covid alatt) egy kórházi beteg kihozása nem könnyű feladat... mindenhol kamera... maszkban benyugtatózva... orvos próbált meggyőzni...

    egy teljes napot töltött apám kórházban... otthon felépült (ha PCR-rel covidosnak azonosítják, valószínűleg bentmarad...)... sokan nem jöttek ki élve a kórházból... kórházban: Faripiravir és Remdesivirt

    Ivermectin tiltott lett

    elővigyázatosságból ment be... kórházi protokoll, oxigénmaszk... két és fél nap alatt meghalt

    nem volt orvosi ellátás, mert az orvosok vagy féltek, vagy kényelmesebb volt így nekik

    167

    közben táncoltak az egészségügyi dolgozók

    nem lehetett tudni, mi történik a kórházakban, csak a magatehetetlen betegeket engedték be (2021 Magyarország)

    2021-ben rácsodálkozhattunk ismerőseink jellemére

    ’Felelet’: Mi nagy szerencsével kihoztunk egy hozzátartozót, illetve magát kihozta a Szent Margitból. Becsületes volt az ügyeletes, nem játszott kivégzőosztagot. Bemenni nem lehetett.) Egy teljes más betegség miatt kihívtuk a mentőt (ezt tanácsolta a háziorvos). Azokkal hosszan kedélyesen beszélgettünk, aztán csináltak egy tesztet, amin volt egy halvány csík. Akkor kimentek, és űrhajósnak öltözve tértek vissza. Csak kovid osztályra mehettek mostmár. Ott persze a valós bajjal semmit nem csináltak, nem volt orvos se hozzá. Fűtetlen terembe tették télen. (Pár hete leégett és még nem javították meg a fűtést.) Éjszaka az egyik ágyszomszéd meghalt. Orvos, mindenki embertelen maszkban. Sikerült kimenekülnie, mielőtt begyógyszerezték és gépre tették volna.

    173

    egyes katolikus templomokban a szentelt víz helyett fertőtlenítő volt

    az egyház szorgalmazta az oltásokat

    ’Felelet’: Sajnos a pápa is. Ez pedig szememben felér egy népirtással, hiszen feltehetően tízmilliókat ő győzött meg.

    celebek szerepe...

    174

    Nem fogadom el, hogy rendőrrel büntettették meg egyesek a másként gondolkodókat; és hogy az orvosok nem gyógyították az oltatlanokat; elítélem, hogy oltottsági igazolvány kellett a koncertek látogatásához; az ebben részt vevő előadó, zenész emberként megbukott a szememben.

    ’Felelet’: Mi, a Szépszerével együttes nem vettünk részt ilyen rendezvényen. Ugyanakkor a résztvevők vagy elhitték az állam képviselői, Orbán, az orvosok, a körzetiorvosok véleményét, ami logikus sajnos. Vagy pénzért eladták magukat, ami szerintem is nagy baj.

    179

    vásárolj kisvállalkozónál, csak készpénzzel

    183

    Magyarországon az oltást sunyi módon és zsarolással tették valójában kötelezővé.

    184-185

    épeszű ember nem adta meg a valós adatát (nyugaton)

    példák a lezárás dolgaira... maszk hol igen, hol nem... vírus hol igen, hol nem

    a számítógépes nemzedékből kipusztult az életösztön

    2022 jan 31-én Angliában eltörölték az egészségügyi dolgozók kötelező oltását

    186

    a társadalom nem akar emlékezni

    187-

    utazások oltás nélkül

    189

    óvónő szertartásosan teszi a gyerekre a maszkot (!)

    191

    5G

    193...

     

    majd talán folytatom... (240. oldalig)

  • Könyvajánló: Oltottak és oltatlanok (2024. 04. 19.)

    Könyvajánló: Oltottak és oltatlanok (2024. 04. 19.)

     

    Noll-Szatmári Enikő: Oltottak és oltatlanok – mind egyek vagyunk (Hogyan éltük meg 2020-2023-at?)

    Prométeusz kiadó 2024

     

    Az előző könyvéről is írtam: Bezárva

    idézetek, érdekesebb oldalak, jegyzeteim:

    (A legjobban tetszett beszélgetések: 1,2,10,13,20,4,5,9,11,14,16,19,21.)

     

    1. beszélgetés

    25.o.     titoktartást írattak alá a nővérekkel... csúcsnyomással ment az oxigén... önmagában is halálos... heparin... tejüveg ablakokra cserélték...

    27.         covid teszt gyárilag beállítva: pozitív és negatív

    28.         vegyi anyag okoz ilyet... PCR teszttel bejuttatva... Belgiumban nanorészecskés maszkok pont ezt okozzák...

    31          nagy fizetésemelés (munka nem volt) minek?... oltóorvosnak további 5000 Ft/óra

    33          rendőrök, fegyveresek a kórházban - 30.000 Ft büntetés parkban maszk nélkül

    2. beszélgetés

    37          mindenkit elláttam, oltatlanokat is

    38          Pfizer után súlyos mellékhatások voltak nekem

    39          mindenkinek kötelező az oltás, kivéve a parlamentet (’Felelet’: ez hogy volt?)... minden, amit tanítottak az orvosi egyetemen, az arra szolgált, hogy átmossa az agyunkat...

    43          tornaórán is maszkot kellett hordani a gyerekeknek

    45          a covid oltások előtt nem volt ennyi betegség

    46          ki kell venni a petefészkemet

    4. beszélgetés

    52          2022. január 13: Gulyás G: kétszer oltottak is elveszítik a kártyát február 15-től... nagy felháborodás...

    53          2022. február 25: Gulyás G: kitört a háború, eltöröljük az oltást, maszkot...

    53          van oltatlan falu Mo-on!

    56          azt gondolom, hogy ez a betegség nem emberről emberre terjed, valamivel bevitték, pl PCR pálcikákkal... a klinikán az oltottaknál ízületi problémák... szerintem több van mint hárommillió oltatlan Magyarországon... egy gyerek tíz oltást kapott... mindenféle betegségtől szenved... öt gyerekből négy súlyos beteg... ha a tudomány ennyire fejlődik, nem fordítva kéne legyen?

    5. beszélgetés

    61          a közlemény országonként megegyezett...

    62          mesterséges vírus – Indiában már 2020 márciusában tudták

    63          2020 végén kész a védőoltás – megdöbbentem

    ’Felelet’: egy évet hagytak a fokozatos viselkedés-átállításra, a félelem terjedésére és a családok, kis cégek elgyengülésére, tartalékok elfogyására, ezutánra időzítették a mindent megoldó, előbb önkéntes, majd a többi embernek kötelező oltást

    64          gondoltam, kísérleti oltásra nem kötelezhetnek... 2021 júliusi kormányrendeletben köteleztek

    65          DNS oltás olyan, mint egy Pandora doboz... 2021 augusztusban azt hittem, végigmennek mindenkin... aztán békén hagynak... nagyot tévedtem...

    66          2021 nov. Kossuth rádió, O.V.: harmadik is kötelező!... ő is sajnos a globális erők bábja...

    67          oltóközpontok: igazad van, de erről a parlamentben tilos beszélni

    69          oltóközpontok: az volt a dicséretes orvos, aki mindenkinek beadta

    70          oltóközpontok: jön a beteg, mint a teszkóba, és választ az oltásokból...

    70          oltóközpontok, kik oltatták be magukat:

    - öregek: akik féltek a vírustól

    - középkorúak: munkahelyi terror

    - fiatalok: divatból, meggyőződésből, rendezvényre akartak menni

    „Felelet”: jól kitalálták, hogy minden rétegnek legyen oka. És még sok más ok, például a külföldön élő gyerek meglátogatása, beteg öreg rokon meglátogatása...

    71          „különleges jogrendben” „felmondási moratórium” 2021 júniusig: ha nem mész be dolgozni, bevisz a rendőr dolgozni; addig dolgozol, amíg szól a parancs...

    72          este nyolcig pihen a vírus?

    73          mostanság szinte minden második halott egészségügyis vagy tanár (akiket leginkább köteleztek az oltásra)

    9. beszélgetés

    105        itthon elhunyt 40.000 ember...

    „Felelet”: ezt külön cikkben elemzem majd KSH adatokkal

    105        nálunk a tanárokat nem kötelezték maszkra

    „Felelet”: tehát voltak normális igazgatók

    106        katonaság a kórház bejáratánál: ne tudja meg a társadalom, hogy nemhogy zsúfolt, de teljes üres a kórház

    „Felelet”: Ez több más interjúban is kiderül, és én is hallottam közvetlen ismerősöktől

    106        családi beteglátogatást kizárták – teljes erkölcstelen – társadalom mégis elfogadta

    „Felelet”: több annál: gonosz, kegyetlen, kíméletlen, irgalmatlan rendelet volt a kormánytól és az egészségügyi szakemberektől, és a betartatása a katonáktól, portásoktól, igazgatóktól; nem keresztény, nem könyörületes, nem irgalmas

    106        mutálódó vírusra teljes értelmetlen oltást bevezetni

    107        Ralph Baric szabadalmaztatta 2002-ben mint „biológiai hadviselést segítő” eljárást

    107        Fauci támogatta a wuhani víruskisérleteket; a 2003-as szintetikus vírus nem volt elég fertőző, az újat 2017-ben szabadalmaztatták

    108        felügyeleti kapitalizmus bevezetése

    108        dr. Geert Vanden Bossche: pandémiában nem oltunk!

    108        Karikó nem ért hozzá...

    109        Malone: patkányok mind meghalnak, mRNS veszélyes...

    111        Az oltás után (oltástól) hamar meghaltakat az oltatlan halottakhoz írták (mint vírushalottak)... hogy számol el önmagával az oltó orvos?

    111        a francia kormány a D vitamint is be akarta tiltani (minden embert megvédő anyagot)

    10. beszélgetés

    115        Müller C: „szakemberek egybehangzó véleménye alapján egyetlen megoldás az oltás”; előtte öt perccel mutatja a híradó, hogy Németországban kommandósok viszik el a nem oltó orvosokat; tehát M.C. hazudik.

    116        orvos barátom meghalt (oltástól), és általa beoltott első 10 emberből is három... (Astra) amúgy is meghaltak volna, de az oltás felgyorsította ezt...

    117        spanyolnáthát a beoltott amerikai sereg hozta be...

    118        ez egy népirtás volt... parazita szemlélet... Csontváry... Pap Gábor: Parasitus színre lép c. könyve... Abraham Lincoln figyelmezetetése...

    119        Michelangelo: büntető Krisztus... átprogramozás

    122        zene... a hatalom célja, hogy féljünk... az önfeledt éneklés megvéd a félelemtől

    ’Felelet’: de sok zene, divattá tett zene, gép zene, egyenletesen temperált hangsorú zene épp ellenkező célú, hatású lehet

    11. beszélgetés

    128        rettegés keltés

    130        szóba jött az mRNS betiltása

    131        beépül a génbe

    132        krumplihálóból maszk

    134        biztonsági őr: „lelőném, ha azt mondanák nekem”

    13. beszélgetés

    155        hullazsákok tömegei – irrealitás határa

    „Felelet”: Korábban már írtam én is erről. Hazakergették az egyedül élő öregek romániai ápolóit; éheztek, féltek, bevitták őket űrruhás idegenek kórházba meghalni-megölni; temetést megtiltották, hamvaszásra nem voltak felkészülve...

    157        amikor az életed árán is segíteni akarnak (kormány, egészségügy), az számomra gyanús... Nem láttam olyat, hogy másban ilyen rettentő erővel akartak volna segíteni rajtam bármikor is...

    159        2021 július végén jött az, hogy kötelező az oltás, mert végveszély van, és hogyha nem oltatjuk magunkat, akkor mind meghalunk

    ’Felelet’: Hogy volt? Mikor mondta O.V, hogy meghal, aki nem oltatja be magát?

    160        már nem lehetett PCR helyett ellenanyag tesztet csináltatni... a kórházi dogozók oltását kitették máshová...

    161        ketten túlélték, nem engedték a kórházi protokollt (nem verték szét a tüdejét a lélegeztetőgéppel)... többen a kezelés hiánya miatt haltak meg

    164        kitanítottam a gyerekeket, hogy a fertőtlenítőt kerüljék el

    14. beszélgetés

    168        Svédország, Pfizer, oltás sorszáma (oltott megkapta) alapján információ... mellékhatás... 56-kg-ról 42-re...

    16. beszélgetés

    195        az orvosok alapvetően egyetértettek a kényszerítéssel... UNESCO Egyetemes nyilatkozat az emberi jogokról 6/1: Bármilyen orvosi beavatkozás csak az érintett tájékozott hozzájárulásával végezhető...

    196        olyan dologra kényszerítenek, amiért senki nem vállal felelősséget

    198        A PCR teszt alkalmatlan; már két éve a CDC is visszavonta az alkalmazhatóságot; Magyarországon használják még

    198        a cél a kontroll megszerzése bármilyen eszközzel, főleg a félelem generálással

    199        Nem engedték kihozni a kórházból; nem engedtek be látogatni; meghalt

    205        állandó fenyegetettség élménnyel... nyirbálják emberi jogainkat

    206        Magyarországon szigorú volt a korlátozás, mégis itt haltak meg majdnem a legtöbben

    ’Felelet’: Igen, és ha igen, és a szigorú lezárás miatt. A félelem, a magány, az anyagi tönkretevés, az orvosi segítség elmaradása miatt, a kórházi protokoll, lélegeztetés miatt, később az oltásoktól. Ezért volt ez egy népirtás, mellette a társadalom egymás ellen uszítása, és a totális kontroll irányában való elmozdulás.

    18. beszélgetés

    225        A második kínai után már volt problémám... köhögés, szívszúrás... gyomor, bél... láb, ízület... fülzúgás... (manuka méz, juharszirup)... nagyszüleimnek harmadik Pfizer volt... nagyapám és nagybátyám azóta meghaltak szívmegállásban, nagymamának volt két sztrókja...

    19. beszélgetés

    234        Anglia: százezernél több egészségügyi dolgozó megtagadta az oltást, ezért nem vezették be a kötelezést... milliós tüntetések voltak Londonban a lezárások alatt, tömeges séták a lezárások és oltások ellen; hetente tüntetések, újság (The light), szórólapok, felfestett üzenetek... spontán ellenállás...

    235        „A készpénz király” mozgalom annak megőrzéséért... többet kell fizess kártyával mint pénzzel... Angliában nincs készpénzfelvételi költség bankautomatánál...

    20. beszélgetés

    243        YT „Piros pirula kék pirula” csatorna...

    252        Anglia: bármi okból lehetett maszk nélkül élni

    253        össze-vissza mondogatták a dolgokat

    254        három rendőr jött a boltba miattam (maszk miatt)

    256        Angliában lazább volt... az emberek elfogadták, hogy nem hordasz maszkot

    257        Angliában (nyugaton) azért engedték többen beoltani magukat, mert jobban bíznak az államban... a kommunizmusban élőknek rosszabb tapasztalataik voltak az állammal...

    257        trükköztek a számokkal, cél volt, hogy azt hidd, egyedül vagy, már mindenki beoltattam magát

    ’Felelet’: valóban jó lenne tudni, tényleg van-e 6 millió oltott itthon. Egyfelől az oltóorvosok és kórházak nyereségvágyból növelhették a számot, a kormány azért, hogy többségbe kerüljenek az oltottak, féljenek az oltatlanok, és remélhetőleg volt több orvos, (nem csak a kettő, aki a hírekbe került), aki az emberek egészsége érdekében adott fiktív oltási igazolványt, akár ingyen, akár pénzért.

    21. beszélgetés

    264.o.   szétszedték a parasztságot, mert túl nagy erőt képviselt... megölték az értelmiséget... 2020-ban a családot kezdték szétrombolni... szisztematikusan, világszerte... (lezárások: ne találkozhassanak, ne lehessenek együtt)

    266        koncertre csak „védettségi” igazolvánnyal lehetett menni, a közönség csak oltott lehetett

    ’Felelet’: Erkölcsi dilemma volt, hogy szabad-e így fellépni, ezzel is oltásra kényszerítve az embereket, vagy kizárni az oltatlanokat a kultúrából, társadalomból. Azaz a fellépők mindenképp a terrorállam segítői voltak. Persze megélhetési okra lehet hivatkozni.

    268        Az volt jó az egészben, hogy az emberek kimentek újra a természetbe...

    268        A helyi lakók nem mehettek az utcára a törvény szerint, mások viszont igen!

    271        Elkezdték a családokat elszakítani egymástól a nagy lezárások idején... Ez fennmarad majd a történelemben... Mi minden nap ki tudtunk menni a kertbe... Soha nem volt ennyit együtt a család...

     

    Utószó

    278.o.   Egy gondolat a ’Felelet’ átfogalmazásában: Eddig a történelem folyamán „sose áldoztuk fel” (társadalmi méretben és több-kevesebb társadalmi egyetértésben) „az egészséges fiataljainkat az öregek és betegek jólétéért”. „Sose állítottuk le a gazdaságot” ezzel az ürüggyel. Most ez történt, persze a hatalom nem ezt ígérte, hisz a leállást rövidnek mondta (mint egy szénszünet régen a tanításban, ami nem számított), és az oltást is biztonságosnak ígérte az ország vezetője és a szakemberek. Ehhez képest a hosszú lezárásban a családi gazdaságok tönkrementek ( a nagyok támogatást kaptak pl. szállodaépítésre, a multik meggazdagodtak kereskedelemből, oltásból). Az oltástól és egyéb orvosi eljárásoktól pedig épp a védeni szánt öregek pusztultak el leginkább, és szenvedtek például a magukra maradás (öregotthonban bezártság) miatt, és persze mindenki más is, oltottak az oltástól, mások az elmaradt orvosi segítségtől, a kórházi eljárásoktól, betegedtek, pusztultak. Azaz végül mindenki rosszul járt. Kivéve kiket?

     

    Az előszóról (Tomasovszky László)

    jó.

    9.o. ’Felelet’ hozzáfűzés:

    A család további gyengítésének, rontásának fontos lépései voltak a fidesz kormány részéről 2010-től: a kötelező óvoda bevezetése, az otthoni tanítás megnehezítése, az otthonszülés megnehezítése, a kötelező gyermekoltások elkerülésének megnehezítése, a családi önálló cégek megritkítása, és hogy a négy órás munkát nem tették lehetővé.

    12.o. ’Felelet’ hozzáfűzés:

    Nem gondolom, hogy az „oltakozás” kifejezést Müller C. találta ki. Őt csak egy alkalmi és gyenge színésznek láttam ebben a sokrészes többéves színdarabban. Az évtizedek óta tartó tudatos nyelvrontást profibbak vezetik. Ezt a szót ugyanúgy nem szeretem és kerülöm, mint a többi, ellenszenves politikusok által-után divatba hozottakat, mint „nem fog fájni”, „túltoltuk” és persze a nyomdafestéket nem tűrőket. A birka sajtó örömmel kapta fel ezeket a kifejezéseket.

  • Kórházi szülésrend és egyéb népirtási gyakorlatok (2024. 02. 05.)

    Kórházi szülésrend és egyéb népirtási gyakorlatok (2024. 02. 05.) (2)

    Képmás folyóirat 2024/02 cikk apropóján

     

    6.o. Riport: Lackfi – Bárdos

    A beszélgetés egy részlet-témájából: „Szembesültem azzal, hogy a szüléseimnél - az évtizedekkel korábbi kórházi viszonyok között – semmi sem úgy történt, ahogyan kellett volna... a gyerekeim is, én is gyógyíthatatlan sebeket szereztünk...

    Felelet: Ezzel kapcsolatban írok újra.

    Kórházi szülésrend és egyéb népirtási gyakorlatok Magyarországon

    Ez a legfontosabb élet-rontási, magánéletbe beavatkozási ügye az orvostudománynak, orvostársadalomnak és most a Fidesznek is. Amikor arról beszélnek máshol (itt a Képmás újságban is!), hogy a nők félnek a szüléstől, a kisgyerektől, ezt sose emlegetik. Tiltott téma. (Egy-egy mondat néha elrejtve bekerülhet egy cikkbe.) Nagyobbrészt ezért csökken a népesség, és ezen nem segít, hanem ront, ha bankhitelekkel nehezítik (CSOK-gyerekek) tovább a családok életét.

    Családrontás mai állami módon:

    1. Egyenjogúság, gyári-irodai munkába állítás, munkaalapú társadalom kötelezése: a lányokat hosszas tanulásra kényszerítik a legjobb időszakukban. (Aztán karrierépítésre, felső vezetőknél a macskákhoz hasonlóan sterilizálásra.
    2. A műanyagipar (lásd épp itt is egy cikkben), vegyszeripar (háborús fegyvergyártás testvére), élelmiszeripar, gyógyszeripar is sokat tesz a termékenység ellen. (Vagy Afrikában: ételért cserébe védőoltásnak álcázott szerrel sterilizálják a lányokat.)
    3. Már várandóság alatt kötelező vizsgálatokkal tartják félelembe a nőket (és ki tudja mit tesznek a magzattal a félelemmel, szűrésekkel, ultrahanggal, vegyszerekkel). Az apáskodó gondoskodó terrorizáló állam nem enged választást, nincs se a nőnek, se a családnak döntési joga. „Kötelező, mert az állam jót akar, védi a magzatot a szülői felelőtlenségtől.”
    4. Általános meglátás: Persze utólag (10-100 év) lényegileg mindenről kiderül (főleg a mi kötelező), hogy az állam, a hatóság, az orvostudomány tévedett, hazudott, kárt okozott. (Pl. a szülési rendszer, a tápszer rendszer, az oltások. Ugyanígy van a vízgazdálkodás, fokgazdálkodás, vízlépcsők ügyében, ahol 100-200 év után jön vissza az igazság.)
    5. Lényegében kötelező (főleg a Fidesz óta) kórházi szülés megalázással, stresszel, műtéttel, vegyszerrel, cukros vízzel, anyától elszakítással, kórházi fertőzéssel, tömegjelenetekkel.
    6. A csecsemőt kapitalizmus függően vagy 2 hét után, vagy később elveszik az anyától. Rosszabb a helyzet, mint az Ember Tragédiájában. A Fidesz által bevezetett kötelező óvoda Mária Terézia művét betetőzve már három évesen attól is elveszi a gyerekét, akit a munkahelye nem kötelezne erre.
    7. A naponta és éveit tekintve is egyre hosszabbá váló kötelező (vagy a megéléshez kötelező) oktatási rend (amely valójában tudásátadásban kb. 1%-os hatékonyságú, valós célja a rendszerbe való engedelmes rabszolgává változtatás) is tovább romlott. A kötelező tornaórák már a közös szabadidős mozgást is elveszik a családtól. (E célból is jó beépíteni a budapesti parkokat, a Dunán a Római-partot, a kisvárosokat környező erdőket, nem csak az ingatlanspekuláció nyer, a totális állam is.) A Fidesz az otthoni tanulás lehetőségét is a szülők joga helyett kegyes eseti állami ajándékká változtatta.
      A Szabad Vonalzó honlapról:
      https://www.szavon.hu/2023/10/03/otthonoktatas-valodi-lehetoseg-vagy-nehezitett-palya/
      „Míg nálunk extremitásnak számít, ha valaki szabad akaratából otthon tanítja a gyermekét, az Egyesült Államokban több millió gyerek egyáltalán nem jár iskolába... a tengerentúli kutatások azt mutatják, hogy a jól megvalósított otthonoktatás semmilyen hátrányt nem jelent a diákok számára, sőt az így oktatott gyerekek még jobban is teljesítenek, és szociális készségeik is jobbak... mennyi idő felszabadult, amikor nem kellett oda-vissza utazni az iskolába, hogy mennyivel hatékonyabb tud lenni, ha egy gyerek a saját tempójában tanul, és hogy milyen jó is az, ha egy család nem csak a reggeli rohanásban és a vacsoraasztalnál van együtt”
      cikk az otthontanításról:
      https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-otthon-tanulas-gyakorlata-a-mult-a-jelen-es-a-jovo
    8. Jellemző, és számomra bizonyítja, hogy ez a legfontosabb bűnös törvény, hogy az oktatásról szóló vitákban SOSE merül fel a kérdés, még megemlítve se, hogy miért van, kell-e, jó-e a kötelező oktatás. Tabu, tiltott téma. Feltehetően nem is kérnek fel ilyen hozzászólókat, cikkírókat, vagy cenzúrázzák őket. Még valószínűbb, hogy az oktatók, szakemberek annyira részei az oktatási rendszernek (beleszülettünk, belenőttünk és az egyetemet is csak ezzel a viselkedéssel végezhettük el), hogy eszükbe se jut megkérdőjelezni (és ezzel saját létüket, munkájukat.) Talán a 30-as években szólalt fel utoljára egy író-képviselő az Országgyűlésben arról, hogy a kötelező oktatás megsemmisíti a magyar parasztságot.
    9. Már a hazai koszt egyéni, családi jellege, összekötő ereje (közös készítés, evés, ízvilág), a népdalokban megénekelt „édesanyám kenyere” sem létezhet ebben a rendszerben, az állam a munkahelyekkel az időbeosztás miatt a menzára is kötelez, egyen, választhatatlan, egészségtelen, a közpénzből, azaz saját adónkból fizetett drága ételszerűséggel. (Ezzel is a multikat, a vegyipart, az iskolai büfékkel a kólát támogatva, a kisgazdákat, bio termelőket tönkretéve.)
    10. Általános meglátás: Minden, ami ingyenes vagy támogatott, valamelyest kötelező is. A mi adónkból fizetik a méregdrága kórházi szülést, ezért persze nehéz kifizetni külön az otthonszülést is. Ugyanez igaz a közpénzből támogatott étkeztetésre, kórházi ápolásra stb.
    11. A család csak percekre lehet együtt (akkor is lelkileg kifáradva, TV elé omolva) a Kádár és Orbán által egyaránt erőltetett munkaalapú társadalomban (ez alkalmazotti, gyári, bürokrata munkát jelent, nem önálló gazdálkodást, ipart, kultúrát)
    12. A gyereknek az iskola a munkahelye, ő is holtfáradt, az iskola és tanár különböző szintű szabotálásával védekezik, manapság a számítógépes térbe menekül, vagy ha engedelmeskedik a követelményeknek, iskola és szülő egybehangzó elvárásának, akkor gyomorbajos lesz már kisgyerekként.
    13. Az együtt élő nagycsaládot kiirtotta a rendszer, és a városokba, lakótelepekre kényszerítéssel a természettel, állatokkal való együttélést is.)
    14. Félelem a családban a gyerekneveléssel kapcsolatban a hatóságoktól és a társadalom, iskola megszólásától, kezdve a védőnős korszaktól már. Akár, mert nincs melegvizes fürdőszoba, akár mert baleset történik, a gyereket elvehetik a családtól, a szülő börtönbe kerülhet. Csak az állam által elvárt nevelés megengedett, bármilyen veszélyes az más szempontokból a gyerekre, a társadalomra. (Semmi kockázat, természetes sport, de sok meleg ruha, sőt naponta más, új ruha, dezodor, műanyag, szőrtelenítés, melltartó, maszkviselés, kötelező oltás, kijárási tilalom, tornaórák családi és baráti együttlét helyett, javasolt fogamzásgátló, sok TV és számítógép, iskolai oktatásban is ajánlott és részben kötelező számítógép használat, drága napi-divat szerű öltözködés.) Jó példa erre az állami gondolkodásra, gondoskodásra, védelemre, terrorra, hogy Magyarországon lényegében tilos természetes vízben fürödni, úszni, és ivóvízként is csak a vegyszer adható. Vagy hogy pár éve az óvodai csoportrendezvényre szülő nem vihet házi süteményt.
    15. A nagyszülők, a szülők, a barátok, szomszédok kezéből ki van véve a tanítás, nevelés, példamutatás sőt az együttlét lehetősége a gyerekekkel. A mai munkahelyekre be se mehet a gyerek a szüleihez, de ha bemegy, akkor se tudja, mit csinál a szülő, sokszor a szülő se tudja. (Lásd: értelmetlen munkák, káros munkák (David Graeber: Bullshit munkák). Szinte semmi valós, értelmes tevékenységet nem lát maga körül. Csak a TV-mozi-számítógép-tankönyv által mutatott életet láthatja.
      https://www.atlantiszkiado.hu/konyv/bullshit-munkak/

     

     

     

     

     

     

     

    .

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     



  • Lánchíd - a változás jele (2022. 12. 18.)

    Lánchíd - a változás jele (2022. 12. 18.)

    következő újságcikkek alapján:

    Kerékpárosklub: Várostörténeti hiba lenne visszaengedni az autókat a Lánchídra - Kürti Gábor - 2022. október 28.(telex.hu, vélemény)
    Ha a felújított Lánchíd autómentes marad, az óriási lehetőség a városnak - Zsuppán András 2022.december 16. (válaszonline)

    'Felelet'

    Az első cikk szépen ismerteti, hogy miért jó a magánautó-mentes használat. A második főleg a híd történetéről és felújításáról szól.

    Saját régi ötleteim, elképzeléseim a leírtakhoz képest:

    1

    A lefaragással elcsúfított hídpilonok visszaépítése (most se késő). A csökkentett forgalom miatt a cikkben említett balesetveszély már nem áll fönn, kicsit úgy működne, mint a lakóutcákban elhelyezett sáveltoló, sávkeskenyítő forgalomszabályzó, lassító eszközök.

    2

    LED világítás helyett hagyományos izzós vagy gázvilágítás, nem erős, inkább hangulatos. A láncok fényfüzére is újra szép lenne. A cikkben említett hibás kandeláber illesztést (szegecses láncra) tervezéssel meg lehet javítani.

    3

    A tervezett közlekedési rend rokonszenves.

    3a: Nagyforgalmú (bicikli, gyalogos, roller) időszakokban, idősávokban idővel lehet, hogy a taxikat is ki kell zárni, főleg ha valaha elérhető árú, az átlag polgárok számára is használható taxiközlekedés lesz.

    3b: Éjszakára nyugodtan meg lehet engedni az autós közlekedést. (Nyáron jó időben csak a gyalogosok elvonulása után, éjjel 1 körül.) Autóval is szép átmenni a hídon, már csak ezért se tiltsuk teljesen, amikor úgyse használja más, csak pár éjszakai busz.

    3c: Benzines járművet, főleg motorbiciklit (és buszt, taxit) az említett szmog miatt nem biztos, hogy jó a hídra engedni. Másfelől talán nem olyan zavaró, és nem kéne az egészségtelen drága akkukra kényszeríteni, se a gazdagokat még nagyobb előnybe részesíteni. (Aki akkus dolgot tud venni.)

    4

    A régről ismert (Lánchíd és Szabadság híd) közösségi használat (beszélgetés, üldögélés, zenélés) jó lenne újra, nyári hétvégéken. Persze akkor a buszok másfelé járnak majd.

    5.

    Jó lenne valami aszfaltnál barátságosabb, szebb burkolat.

    6.

    Az Alagútban szintén a kipufogófüst a kérdés. Itt igazán el kéne kerülni. A gyalogosokat, benzines motorbicikliket szállíthatná egy csak az Alagútban ide-oda járó jármű. Ide nappal csak rövid akkus üzemre is képes taxikat és buszokat kéne beengedni.

     

    A cikkek:

     

    Ha a felújított Lánchíd autómentes marad, az óriási lehetőség a városnak

    Zsuppán András | 2022.12.16.

    Ma délután visszakapta a Lánchidat a főváros: megnyílt a busz- és kerékpárosforgalom előtt az útpálya, bár a híd teljes átadására, valamint arra, hogy gyalog is át lehessen kelni rajta, még fél évet várni kell. A híd visszanyerte néhány régi, hiányzó részletét, és a háború előttire emlékeztető, háromágú kandelábereket kapott. A legnagyobb változás azonban, hogy személyautók egyelőre nem hajthatnak fel rá. A végleges forgalmi rendről csak a féléves tesztidőszak után döntenek, de ha megmarad a forgalomcsillapítás, mindkét hídfő sokkal élhetőbb környékké válhat.

    Messze nincs még kész, de ma délután megindult a forgalom a Lánchíd útpályáján: másfél évig tartó lezárás után a híd ismét járható. A Lánchíd felújítása a főváros talán legjelentősebb projektje ebben a ciklusban, amihez a kormány azzal a feltétellel adott 6 milliárd forintos hozzájárulást 2019-ben (a 18,8 milliárdos összköltségből), hogy a közúti forgalom legfeljebb tizennyolc hónapig korlátozható. A mostani megnyitás tehát szerződéses kötelezettség a Budapesti Közlekedési Központ számára, bár a híd teljesen csak jövő nyár elejére készül el. Ami hátravan – a járdák rekonstrukciója, ami miatt most még gyalogosan sem használhatjuk a hidat, valamint a hídszerkezet alsó részének felújítása és a hídfők rendezése – valóban elvégezhető az úttest lezárása nélkül. Az átadásig hátralévő fél év pedig az új forgalmi rend tesztidőszakának minősül: a személyautók ugyanis nem térhetnek vissza a Lánchídra. Egyelőre.

    A híd forgalomcsillapításának ügye az elmúlt évtized egyik legfontosabb várospolitikai vitája. A felújítás tervezése még bőven a Tarlós-érában, 2011-ben kezdődött meg, és azonnal felvetődött, hogy érdemes lenne összekötni a híd szerepének újragondolásával. A Lánchídhoz hasonló történelmi hidakat húsz-harminc évente fel kell újítani ahhoz, hogy jó karban maradjanak, és a másfél-két évig tartó lezárás után sokkal könnyebb az autóforgalmat nem visszaengedni a hídra, mint egyik napról a másikra kitiltani róla.Akik a híd forgalmának csillapítását szorgalmazták, tudták, hogy ilyen alkalom a 21. század közepéig nem adódik ismét. A mai nappal életbe lépő „ideiglenes forgalmi rend” egy lépéssel közelebb visz e cél megvalósulásához, hiszen jövő nyáron csak meg kell nyitni a gyalogosok előtt a járdákat, és előáll az a lecsendesített forgalmú, elsősorban a tömegközlekedést szolgáló híd, amely a Lánchíd ideális állapota lehet.

    Nagyon úgy fest, hogy a kormány nem ért ezzel egyet, legalábbis Láng Zsolt kormánybiztos tegnap kijelentette, a finanszírozási megállapodás megszegésének tekintik, ha a főváros nem nyitja meg a hidat korlátozás nélkül a gépjárműforgalom előtt. Erre hivatkozva a megígért hatmilliárdos támogatást sem utalják át. A megszólalás minden bizonnyal kijelöli a következő időszak frontvonalait. Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált, hogy a döntést nem a kormány fogja meghozni, hanem a budapestiek, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának korábbi határozata pedig nyitva hagyta a végleges forgalmi rend meghatározásának lehetőségét a felújítás befejezéséig. (Ezt a 2020 februárjában elfogadott dokumentumot a kormány részéről Gulyás Gergely és Fürjes Balázs írta alá, a mainál még racionálisabb viszonyok között.)

    A híd járdáin, alján és pillérein még 2023 nyár elejéig dolgozni fognak (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)

    A Lánchíd forgalomcsillapítása melletti érveket Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szedte össze nemrég egy számokkal is alaposan megtámogatott cikkben. A BKK három lehetséges változatot elemzett: (1) a korábbi forgalmi rend visszaállítását; (2) a forgalomcsillapítást és (3) a Lánchíd egyirányúsítását Pestről Buda felé. A középső változatot találták a legjobbnak, vagyis azt, hogy a hídra csak a tömegközlekedés járművei, a taxik, a motorkerékpárosok és a kerékpárosok hajthatnak fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Lánchíd mindkét hídfőjéhez kikerült egy behajtani tilos tábla a személyautók számára, magán a hídon pedig két sáv fut végig záróvonallal elválasztva, és mindkettőre fel van festve a kerékpáros nyom. Nem a legfontosabb kérdés, de mégis felmerülhet az emberben, ha a hídról felnézve meglátja a Karmelitát a Várhegy tetején, hogy mi a helyzet a megkülönböztető jelzést használó autókkal. A főváros kérdésünkre azt mondta, hogy a hidat kék villogóval is lehet használni.

    Ez a forgalmi rend gyakorlatilag megfelel annak, amit a Kerékpárosklub és más szakmai szervezetek régóta javasoltak. A koncepció abból az alapvetésből indul ki, hogy a korábbi forgalmi rend a közlekedés egyetlen szereplőjének sem volt jó a híd adottságai miatt. A Lánchídon az úttest 6,45 méter széles, ami azt jelenti, hogy legfeljebb egy-egy szűk forgalmi sáv alakítható ki rajta, az előzés lehetősége nélkül (mivel az útszakasz nem belátható, a hídon korábban is végig záróvonal volt). Ezen egyáltalán nem lehet változtatni, mivel az eredeti pilonokat ilyenre építették, és azt a minimális szélesítést, ami egyáltalán lehetővé teszi, hogy két busz elférjen egymás mellett, már az 1948-49-es újjáépítés során végrehajtották, amikor lefaragták a kőkváderezést a nyílások belső oldalán, megszüntették az úttest elkeskenyedését, és eltávolították a kiülő lábazatokat. Körülbelül egy métert nyertek vele, ami javított valamelyest a helyzeten, mert a kapuk korábban annyira szűkek voltak, hogy rendszeresen előfordultak balesetek. 1938-ban például a külügyminiszter, Kánya Kálmán gépkocsijába szaladt bele egy taxi, amikor lefékezett egy szembejövő busz miatt. Nyilvánvaló, hogy a Lánchidat az 1840-es években a maitól teljesen eltérő forgalmi viszonyokra tervezték, akkoriban a szekerek és az Alföldről a Dunántúlra hajtott marhacsordák menedzselése jelentette a hídon a kihívást, nem napi 27 ezer autó (ennyi haladt át a Lánchídon a felújítás előtt), 1500 busz, 2500 kerékpáros és 10 ezer gyalogos.

    A nyílások mérete meghatározza az úttest szélességét, a belső oldalon a kváderek azért ilyen sekélyek, mert a megnyerhető egy métert már az 1948-49-es újjáépítés során lefaragták

    Az úttest 6,45 méteréért eddig a személyautók, a buszok és a taxik versengtek, gyakorlatilag folyamatos dugót okozva. A nem négykeréken ülő szereplők pedig a járdák 2,2 méteréért hadakoztak. Bár hivatalosan természetesen tilos volt a járdán biciklizni, a gyakorlatban a kerékpárosok többsége nem mert kimenni a keskeny, magas padkájú úttestre, inkább a gyalogosok között furakodott át. A Lánchídon a kerékpározás kérdése mindig is problémát jelentett, amit tiltással próbáltak kezelni attól kezdve, hogy a személyautóforgalom megjelent, és a híd szűkössége világossá vált. A hídon már 1890-ben megtiltották a kerékpározást, 1927-től pedig némi lazítással csak az éjszakai órákban engedélyezték. A tilalmat csak 2009-ben oldották fel, de ettől még a híd nem vált alkalmassá a biztonságos kerékpáros közlekedésre, miközben a dunai átkelők között a Szabadság és a Margit híd után a Lánchíd volt a harmadik legnépszerűbb a bringások körében.

    Volt idő, amikor a járdákon uralkodó hadiállapotot járdaszélesítéssel akarták kezelni: 2014-ben a BKK a járdák 3-4 méteresre bővítésével számolt. Nagy szerencse, hogy ebből nem lett semmi: drága lett volna, tartósan nem oldotta volna meg a problémát, és tönkretette volna a híd ikonikus látványát. A Lánchíd járdái eredetileg csak 1,8 méter szélesek voltak, a mostani szélességüket a híd 1914-15-ös nagy átépítése során nyerték el, és egy újabb növeléssel az eredetileg karcsú híd végképp terebélyes, elhízott asszonysággá változott volna (a hatás megfigyelhető a sokszor szélesített Margit hídnál).

    Utolsó simítások az útpálya padkáján az átadás előtt  

    „Eddig mindenki vesztese volt a helyzetnek, a busszal utazók, az autósok, a gyalogosok, és a kerékpárosok egyaránt. A forgalomcsillapítás koncepciója abból indul ki, hogy a híd adottságai nem változtathatók meg, de lehet találni olyan szereplőket, akik jobb helyzetbe hozhatók. Ilyenek a közösségi közlekedés használói, a gyalogosok és a kerékpárosok. A felújítás másfél éve bebizonyította, hogy a személyautóval közlekedők találtak a Lánchíd helyett alternatív útvonalakat, nem omlott össze Budapest közlekedése” – mondja Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. „Akkor érdemes véglegesíteni az ideiglenes forgalmi rendet, ha a tesztidőszak tapasztalatai alapján a budapestiek támogatják, és ha beválik. Nyár elején mindenképpen feltesszük ezt a kérdést szavazásra a fővárosiaknak, valószínűleg az internetes és az offline voksolási lehetőségek kombinációjával.”

    A Lánchíd szerepe a híd szűk áteresztőképessége miatt eddig is jelentéktelen volt a budapesti autóközlekedésben (a hidakon áthaladó autók mindössze 4 százaléka használta), és ez a forgalom az elmúlt másfél évben észrevétlenül szétoszlott a Margit híd, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között. A hídon mostantól négy buszjárat halad át, a 105-ös, a 178-as, a 16-os és az új 216-os. A BKK számításai szerint a forgalomcsillapítás révén a dugók megszűnnek, ami csúcsidőszakban a buszoknak 5 perces menetidőnyereséget jelent. A Lánchíd szerepe a közösségi közlekedésben ezzel felértékelődik, és a korábbinál gyorsabb és kényelmesebb kapcsolatot teremt Pest belső része és a Vár, illetve a Naphegy és Németvölgy között. Az új buszmenetrendet élesen bírálta a Közlekedő Tömeg civil szervezet, akik úgy látták, a BKK egyáltalán nem aknázta ki a forgalomcsillapításban rejlő lehetőséget, sőt a járatok átszervezése, illetve megritkítása a korábbinál rosszabb helyzetet teremt. A városvezetés szerint ez nem igaz: a Lánchíd felújítása előtti két buszjárat (a 105-ös és a 16-os) 1080 férőhely/óra kapacitással rendelkezett, az új járatok pedig 1310 férőhely/órával. A Vár megközelítése álláspontjuk szerint javulni fog, az viszont tény, hogy Németvölgybe (az Apor Vilmos térre) kevesebb busz fog járni, mint korábban, de ez a helyzet már másfél éve előállt, amikor a Hegyalja úton buszsávot alakítottak ki, és a megritkított 105-ös szerepét részben átvették új, nem a Lánchídon közlekedő járatok (a 110-es és a 112-es). A 105-ös vonalának krisztinavárosi részén lakókat persze ez aligha hatja meg: a híd lezárásának idejére elfogadták, hogy kevesebb busz jár, ám nemrég aláírásgyűjtésbe kezdtek a korábbi menetrend visszaállításáért, mint ahogy a naphegyiek közül is sokan kérik a 178-as visszahelyezését a Rákóczi útra.

    A Lánchíd a buszközlekedésben fontos szerepet tölt be Pest és Buda között, az új forgalmi rend szerint négy járat halad át rajta. A dugók megszűnése miatt csúcsidőben a menetidő öt perccel csökkenhet (forrás: BKK)

    A buszmenetrendeken mindenesetre bármikor lehet változtatni, ennél lényegesebb, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni az új forgalmi rend a hídon. Különösen tavasztól lesz ez érdekes, amikor a kerékpárosok nagy számban megjelennek az úttesten, és – az előzés tilalma miatt – a leglassabb közlekedőkhöz, vagyis a bringásokhoz kell alkalmazkodnia a buszoknak és a taxiknak is. Ennek csak az lehetett volna az alternatívája, ha a hídon egy középső forgalmi sávot alakítanak ki a két szélén nyitott kerékpársávval, vagyis a szembetalálkozó járművek a kerékpársávon át kerülhették volna ki egymást. Ez azonban biztonságosan csak kis forgalomnál működik, a Lánchíd viszont várhatóan elég forgalmas lesz személyautók nélkül is, ezért a megoldást a BKK tervezői végül túl kockázatosnak látták.

    Felvetődhet a kérdés, hogy miért nem lett a Lánchídból kizárólag gyalogosok és kerékpárosok által használt átkelő, mint mondjuk a prágai Károly híd vagy a római Angyalhíd. A fő ok az, hogy erre a Lánchíd adottságainál fogva alkalmatlan: nem annyira ősi, mint ezek, eleve sok szekér áthaladására tervezték, ezért már William Tierney Clark, a híd tervezője is a gyalogos- és a járműforgalom szétválasztását látta szükségesnek. A Lánchíd annak idején az egyetlen állandó átkelő volt az ország két fele között, vagyis jellegénél fogva közúti híd: a közepéről, az úttestről nem látni semmit, a folyóra és a városra csak a konzolosan kiugró járdákról nyílik kilátás. Másrészt a Lánchídra a tömegközlekedésnek szüksége van, az Alagúttal együtt nélkülözhetetlen. A forgalomcsillapítás mellett az egyik legerősebb érv, hogy a híd ezen a módon képes gyors és sűrű követésű buszos kapcsolatot biztosítani a pesti belváros és Buda között. Ennek jelentősége a jövőben még nőni is fog, mivel legalább három minisztérium költözik fel a Várhegyre, több ezer dolgozóval. A nehezen megközelíthető Vár az évtized közepére újra kormányzati negyeddé válik, miután a kormány lesöpörte az urbanisztikai ellenérveket az asztalról. A Lánchíd forgalomcsillapítása – amennyiben végleges lesz – elébe megy a várható közlekedési káosznak, és fenntart egy jó áteresztőképességű átkelőt a hegyre feljáró buszoknak.

    A Lánchíd tömegközlekedési szerepét növeli, hogy a Vár néhány éven belül ismét kormányzati negyeddé válik, ahova naponta több ezer dolgozó fog feljárni (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)

    A végleges forgalomcsillapítás kedvező hatásai mindkét oldalon messzire kisugároznának. A legközvetlenebbül ez a hídfőtereknél és az oda becsatlakozó utcáknál jelentkezik. A Széchenyi István téren megszüntethető a Gresham-palota és az Akadémia előtt nagy ívben felvezető felhajtó út, és a tér közepén lévő park szigetszerű jellege. Az 1970-es évek autóközpontú várostervezési szemlélete csúnyán elbánt a József Attila utcával,amelynek egy szakaszát a Rákóczi úthoz hasonlóan árkádosították. A József nádor tér és a Széchenyi tér közötti teljesen halott, forgalom dominálta szakasz különösen elrettentő példája annak, hogyan lehet egy elegáns belvárosi utat tönkretenni.A Lánchíd megváltozott szerepe automatikusan jelentős forgalomcsillapítást hoz a József Attila utcában, aminek pozitív hatása egy átépítés esetén érvényesülne igazán: az árkádok megszüntetésével, széles járdákkal, kétszer egysávos kialakítással. A Lánchíd új forgalmi rendje a BKK szerint 3000 napi egységjárművel (ez a járműforgalom bevett mértékegysége) csökkenti a pesti alsó rakpart forgalmát, vagyis hozzájárulna ahhoz, hogy gyalogosbarát, csillapított forgalmú út és sétány legyen a Duna-parton – ez az Országház és a Margit híd közötti szakaszon már megvalósult, mindenki láthatja a valóságban is, hogy jól működik. A főváros még a Tarlós-korszakban elkezdte tervezni a teljes belvárosi alsó rakpart átépítését. Ez a munka jelenleg is folyik, októberben Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy megállapodást kötöttek tizenhat civil szervezettel a rakpart átalakításának alapelveiről, és az egyes szakaszok konkrét kialakításáról; ez a dokumentum a Lánchídtól délre eső Jane Haining rakpartot teljes egészében gyalogos sétányként határozza meg. A BKK a Főmterv és a Korzó Stúdió konzorciumával kötött szerződést a Széchenyi rakpart, a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér átalakításának megtervezésére, ezek a tervek is készülnek, bár a Széchenyi tér kikényszerített államosítása és átadása az V. kerületnek nyilvánvalóan megnehezíti a projekt tető alá hozását.

    A súlyos gazdasági helyzet és a kormányzati elvonások miatt jövőre Budapesten nem indulnak nagyszabású közterületi rehabilitációk, hiszen a főváros még saját hátsóudvara, a Városháza park építését is áttolta 2024-re a minap elfogadott költségvetéssel. Ennek ellenére fontos tény, hogy a Lánchíd pesti és budai hídfőjéhez kapcsolódóan régóta tervezés alatt áll több olyan közterületrehabilitációs projekt, amelyek mindegyike azt célozza, hogy a Duna-part könnyebben megközelíthető legyen, a város és a folyó között szorosabb kapcsolat jöjjön létre, és a belvárosi közterületeken ne az autóforgalom és a parkolás legyen a meghatározó. Ha a Lánchíd ideiglenes forgalomcsillapítása véglegessé válik, ezeknek a terveknek a megvalósulására is több esély van, még ha nem is egyik napról a másikra.

    A híd ugyan nem készült még el, de jó néhány lényeges változás már most is látható. A pilonokról és a láncokról már lekerült az állványzat, és a két nagy toronydarut is elbontották. Műszaki szempontból a leglényegesebb az, ami nem látszik a frissen leterített aszfaltréteg alatt: a rekonstrukció során teljes egészében kicserélték a pályalemezt. Korábban a Lánchídnak vasbeton pályalemeze volt, amit a bontás során szabályosan felszeleteltek. Az elöregedett vasbeton helyett 94 darab, egyenként hat tonnás, trapézbordákkal merevített úgynevezett ortotróp acéllemezt fektettek le. Az acéllemezek könnyebbek az elbontott vasbetonnál, így csökken a hídszerkezet terhelése. Ez azért lényeges, mert a láncokat és a tartókat nem cserélték ki, csak korrózió elleni védelemmel és új, kékesszürke festéssel látták el őket. A Lánchíd jelenlegi szerkezete a háború utáni újjáépítéskor készült, de az anyaghiány miatt akkor spóroltak: az ép láncszemeket felhasználták a roncsokból, így a láncok 75 százaléka még mindig az 1914-es hídból való.

    Az acélszerkezet korrózió elleni védelmet és új, kékesszürke festést kapott, de most sem kellett kicserélni. A vasbeton pályalemezt viszont acéllemezekre cserélték, így a híd könnyebb lett.  A Lánchíd általunk ismert képe egyébként csak nagy vonalakban hasonlít a reformkori, klasszicista hídra. Valójában csak a két kőpilon nevezhető eredetinek meg az oroszlánok: a hídszerkezet nem, és nemcsak azért, mert a második világháborúban megsemmisült, és teljesen újjá kellett építeni. Valójában az eredeti Lánchíd 1849-től 1914-ig állt fenn, és a mainál sokkal könnyedebb, légiesebb függőhíd volt, amelynek jelentős része fából készült. Fából volt eredetileg az útpálya és a járdák is, az útpályákat eredetileg gerendákra rakott pallók alkották, tetejükön gyakran cserélt fakocka borítással. A járdák egyszerű deszkákból készültek. Nagyrészt fából voltak a korlátok is, csak a függőleges oszlopaik készültek öntöttvasból. A járdákat az útpályától ugyanilyen kettős korlát választotta el. Az elöregedett hidat 1914-1915-ben teljesen újjáépítették, és szinte minden szerkezeti elemét acélra cserélték, ennek köszönhető, hogy a súlya majdnem a duplájára nőtt, és a megjelenése sokkal merevebb, erősebb, modernebb lett. A legnagyobb változás az úttest és a járdák közé beépített vaskos merevítőtartó volt, amely a régi kettős korlátot váltotta fel.

    A 20. század eleji átépítés során a hídnak új pályalemeze is készült, mégpedig zorés-vasnak nevezett, hengerelt acélszelvényekből. A többrétegű lemez eternitet és bitument is tartalmazott, a tetejére visszakerült a fakocka, de olyan rosszul rakták le, hogy a burkolat pár éven belül tönkrement, és 1920-ban kiskockakőre cserélték. Az úttestre végül 1929-ben került aszfaltburkolat (a járdákra már 1915-ben). A zorés-vas pályalemez szakadt bele az 1945-ös robbantáskor a Dunába. Néhány darabja a két háború közötti korlát egy szakaszával együtt előkerült a mostani felújítás során, amikor a búvárok mentesítették a roncsoktól a hídpillérek környékén a medret. A Dunából kiemelt elemek a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe kerültek, amely eddig csak a Lánchíd 1914 előtti korszakából őrzött néhány eredeti darabot.

    A pilonok nyílásainak oroszlánfejes záróköveit ugyanúgy kezelésbe vették a kőrestaurátorok, és eltávolították a több évtizedes, elgipszesedett, fekete kérget, mint a hídfők oroszlánszobrait. A fölöttük lévő címerek csak 1996-ban készültek az eredetiek mintájára a népköztársasági címer eltávolítása után, és nem is kőből vannak, csak kőpótló anyagból

    A Lánchíd alapvetően az 1915-ös átépítés során elnyert képét őrizte meg az 1948-49-es újjáépítés után is, azzal a nem mellékes kivétellel, hogy mindkét hídfő teljesen átalakult. A németek 1945 elején mindkét lánckamrát telerakták robbanóanyaggal, de csak a pesti oldali robbant fel. A Széchenyi téri hídfőnél ekkor pusztultak el az eredeti hídvámházak, amelyek a hídvám 1918-as eltörlése óta elvesztették ugyan eredeti funkciójukat, de korábban fel sem merült a bontásuk, hiszen szerves részét képezték a híd William Tierney Clark-féle architektúrájának. A szocialista újjáépítés során viszont nem rekonstruálták őket, sőt a budai oldal csak kevéssé sérült épületeit is lebontották, hogy helyet csináljanak a Clark Ádám tér új körforgalmának. Azóta eltérő a két, korábban teljesen egyforma hídfő: Pesten megmaradt az egyenes felvezető az oroszlánok pillérei és a vámházak helye között, Budán viszont az új hídfő íve egyenesen az oroszlánoktól indul. Az egykori vámházak helye bőven a körforgalomba esik. Itt mód sem volna a visszaépítésükre, de a pesti oldalon sem merült ez fel. Valószínűleg nem is lenne szerencsés megoldás, mert kiemelné a hídfők különbözőségét, amit a legtöbben ma valószínűleg észre sem vesznek.

    A fentiekből következik, hogy a Lánchíd esetében a műemléki helyreállítás nem hoz a híd megjelenésében látványos változásokat. Döntően az 1949-es és ezáltal az 1915-ös állapot megőrzésére és a természetes romlás, főként az acélszerkezetet kikezdő, az útsózás miatt egyre gyorsabban súlyos károkat okozó korrózió kijavítására korlátozódik. A háború utáni újjáépítést követő két felújítás (1973-ban, aztán 1986 és 1988 között) egyáltalán nem változtatott a híd képén. A rendszerváltást követően csak egy látványosabb beavatkozás történt: a pilonok homlokzatát díszítő címerek cseréje. A háború után az eredeti koronás államcímer helyett felkerült a Rákosi-féle vörös csillagos népköztársasági címer, amit egészen 1970-ig megtartottak. Ekkor a második, Kádár-féle népköztársasági címer váltotta fel, amit csak 1996-ban cseréltek le a koronás címer új, kőpótló anyagból készült változatára.

    A pilonok frízét díszítő bronzrozetták korábban szinte beleolvadtak az elszürkült homlokzatba, most viszont a híd új színére festve szinte ragyognak a fehér mészkőfalakon (fotó: BKK)

    A híd megjelenése mégis sokat változott a mostani rekonstrukció során, ami a jelenleg használt technológiák, anyagok minőségének köszönhető. A kőfelületeket mindenhol alaposan megtisztították, kipótolták az apróbb hiányokat, restaurálták a díszítéseket, eltávolították a felszín gipszesedett, fekete szennyezéssel borított rétegét. A Lánchíd korábban egységesen szürkének tűnt, most viszont jól látható, hogy kétféle kőből épült: nagyobb részt sárgásfehéren világító, halvány tónusú mészkőből, egyes kiemelt részeken pedig kemény szürke gránitból (ilyenek az oroszlánok pillérei és a kiemelt tagozatok). A kettő közötti finom differencia valószínűleg a 20. században soha nem volt olyan jól érzékelhető, mint most. Meglepő változás a pilonokat díszítő bronz díszítmények, összesen 120 kis rozetta és 52 nagyobb díszöntvény erős színkontrasztja is a mészkő homlokzattal: ezek eddig beleolvadtak az egyenszürke felületbe, most viszont a híd új színére festve szinte kiragyognak belőle.

    Marschalkó János sóskúti mészkőből faragott oroszlánszobrait szétszedték, és műhelybe szállítva restaurálták. Ezek felületét is mélyen elszennyezte, megsötétítette a 170 év alatt rájuk kérgesedett por és korom, ezért vegyszeres pakolásokkal tisztították meg őket, sőt a budai oroszlánokat orvosi lézerrel is megborotválták, hogy a mélyebb elszíneződéseket eltávolítsák. A pesti oldali oroszlánok különösen súlyosan megsérültek a hídfő felrobbantásakor, és a szocialista helyreállítás során elég durván illesztették össze őket: jól látszottak a kőtömbök közötti, cementes varratok, sőt a bal oldali oroszlán hátán egy nagy, négyszögletes folt is tarkállott, jelezve egy későbbi pótlás helyét. Most az illesztéseket a szobrok színéhez illeszkedő kőpótló anyaggal fedték el, visszaadva az egységes megjelenésüket.

    Az egyik budai oroszlán a helyreállítás után, a korábbinál jobban látszik, hogy maguk a szobrok világos sóskúti mészkőből készültek, a pillérek viszont szürke gránitból (fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online)

    A pesti hídfőnél a háború utáni helyreállítás elhagyta az oroszlánok pilléreiről azokat a díszítő elemeket, amelyek a háborútól kevésbé szétrombolt budai oldalon megmaradtak: a híd építését finanszírozó Széchenyi és Sina családok 1852-ben felhelyezett bronzcímereit, és a pillérek külső oldalán az aranyozott Széchenyi-Lánczhíd feliratot. Most ezeket is pótolják, megőrizték viszont a két pillér belső oldalán az 1948-49-es újjáépítést hirdető feliratokat, bár a jobb oldali szövegét a Magyar Tudományos Akadémia segítségével kissé újrafogalmazták.

    A híd látványában a legszembetűnőbb változást az útpályát szegélyező új, háromkarú kandeláberek hozták. Ez volt az a pont, ahol a mostani tervezők legmerészebben felülbírálták az 1949-es helyreállítást, és visszatértek egy korábbi történelmi állapothoz. Nem a legelsőhöz: a Lánchíd kandeláberei meglehetősen összetett műemléki problémát jelentenek, mivel a híd világításának sokféle korszaka volt.

    A Lánchídon jelenleg háromféle kandelábert láthatunk: (1) egy lámpatestes kandelábereket a pilonokon és a parton (a két pilonon négy-négy, a parton tizenkét darabot), ezek az 1949-es rekonstrukció idején készültek; (2) két-két hatalmas, három lámpatesttel felszerelt bronzkandelábert; és (3) harminckét darab kandelábert magán a hídon, amelyek korábban az 1949-es egyágú típushoz tartoztak, most viszont háromágú lámpaként születtek újjá. A három lámpatípus közül csak a második, a négy hatalmas bronzkandeláber eredeti, ezek még valóban látták a reformkor nagy alakjait, és felfedezhetők William Tierney Clark tervrajzain is. Mivel a híd íves felvezetőinek kőmellvédjein állnak, a pesti oldaliak is túlélték a hídfő felrobbantását, a lánckamrától ugyanis távolabb helyezkedtek el. A budai kandelábereket a hídfő 1949-es átépítésekor áthelyezték. Az angol mérnök egyébként ebből a típusból tervezett még egy-egy darabot, egyenesen a hídfők tengelyébe beállítva őket, de a hídról készült legkorábbi fotókon sem látszik, hogy ott ténylegesen kandeláber állt volna. A négy óriási bronzkandelábert most gondosan rekonstruálták, eltávolították róluk a sok későbbi átfestésréteget, és szabadon hagyták a tompán fénylő bronzfelületet, így a finoman megmunkált díszítések szépsége jobban érvényesül.

    A négy hatalmas, eredeti bronzkandeláber egyike, amelyekről eltávolították a festést, és érvényesül a szabadon hagyott, tompán fénylő bronzfelület szépsége

    Az eredeti hídon tizenhat olajlámpa adott világítást, igaz, nem túl sokat: a Lánchíd meglehetősen sötét volt. Ezek a lámpák is jól látszanak Clark tervrajzain: a pilonok kiugró erkélyein négy-négy egykarú kandeláber állt (ezeket kicserélték 1949-ben, de a formájuk hiteles), a láncok felfelé ívelő szakaszának kezdeteinél pedig ehhez hasonló, de tartóoszlop nélküli, alacsonyan ülő kandeláberfejek voltak. A világítást később gázra cserélték, 1896-ban pedig hat darab díszes, öntöttvas kapuívre szerelt ívlámpát függesztettek fel az úttest fölé, hogy valamelyest növeljék a fényerőt. Ezeket a korabeli humor akasztófáknak becézte. A képeken az is felfedezhető, hogy a két hídfőnél a Clark-féle eredetiekhez hasonló, de nyilván későbbi, hatszögű talapzatra szerelt állókandeláberek bukkantak fel. Időnként a pilonok nyílásaiban is voltak függesztett lámpák, ilyenek most is vannak a hídon.

    Ehhez a millenniumi állapothoz nem lett volna érdemes visszatérni, hiszen maga a híd sem úgy néz ki, mint annak idején. A tervezők abból indultak ki, hogy a jelenlegi Lánchíd alapvetően az 1915-ös formát mutatja, ezért a lámpák tekintetében is visszaállították a két háború közötti formát. Ennek köszönhető a háromágú kandeláberek visszatérése a hídra, amelyek elődei 1915 és 1945 között adtak (már elektromos) világítást. A harminckét vaskandelábert teljesen újonnan készítették a mohácsi öntödében, a restaurált 1949-es daraboktól nemcsak a formájuk különbözteti meg őket, hanem a modern gyártóra utaló Kandeláber-Manufaktúra Kft. felirat is a címeres talapzatokon. A mai lámpák természetesen LED-világításúak, de nem ez az egyetlen eltérés az 1915-ös kandeláberekhez képest. Ha megnézzük a régi lámpák fotóit, látszik, hogy a két oldalkart egykor vastag, dús levéldíszítés borította, ami az átadás előtt készült fényképeinken még hiányzott a rekonstruált lámpákról, de a következő napokban ezek az öntvények is a helyükre kerültek. A kandeláberek egykori tervezői nagyon figyeltek rá, hogy alkotásuk illeszkedjen a Lánchíd stílusához, ezért tulajdonképpen Clark két eredeti kandelábertípusát, az egylámpásat és a háromlámpásat kombinálták az új hídkandeláberekhez, így született meg ez a nagyon elegáns, 20. század eleji lámpasor, amely mostantól újra a Lánchidat díszíti. (Kissé zavaró, hogy a szegecselt felületekre nem lehet a lámpákat hézagmentesen felültetni, de mint láttuk, Clark eredetileg nem is tervezett ilyen világítást.)

    Az átadás előtt pár nappal készült képeinken a rekonstruált kandeláberekről még hiányoztak az oldalkarok dús levéldíszű takarólemezei, de az öntvények néhány nappal később helyükre kerültek (a cikk szövegét ennek megfelelően frissítettük). A jobb oldali 1936-os fotóval (Fortepan 24541 / Lőrincze Judit) összevetve látszik, hogy hiteles rekonstrukciók készültek.

    A pilonokra és a hídfőkre restaurálva visszakerülnek majd az 1949-es egylámpás kandeláberek, amelyek az eredeti, klasszicista pilonkandelábereket másolják, de korukról árulkodik a talapzatokon most is meghagyott felirat: Vasöntöde és Gépgyár NV. Az NV a Nemzeti Vállalat rövidítése, ezt a céget a berendezkedő kommunista rendszer 1949. május 18-án hozta létre a legendás Oetl Antal-féle vasgyár államosításával, és ezen a néven két évig állt fenn. A figyelmes szemlélő ezeknek a kandelábereknek még egy furcsaságát felfedezheti: a lábazaton a nyitható kis ajtókon mintha túl nagy lenne a címer, nem fér el rendesen a keretben. Ennek oka, hogy a lámpák eredetileg korona nélküli Kossuth-címeres díszítéssel készültek, ami a hivatalos államcímer volt a háború utáni helyreállítás tervezése idején. Mire elérkezett az átadás pillanata 1949 végén, bevezették a vörös csillagos szocialista címert, ami a pilonokra ugyan felkerült, de a kandeláberekkel nem bajlódtak, azok az egész szocializmusban Kossuth-címeresek maradtak. A rendszerváltás után utólag helyezték rájuk a koronát és a címer két oldalára az olaj- és tölgyfaágakat. A restaurálással az új Lánchídra is továbböröklődő, apró szabálytalanság észrevétlenül emlékeztet rá, hogy mennyi kisebb-nagyobb változáson esett át a történelem folyamán a híd, minden látszólagos állandósága ellenére.

     

     

    Kerékpárosklub: Várostörténeti hiba lenne visszaengedni az autókat a Lánchídra

    2022. október 28.

    Kürti Gábor

    A Lánchídra a belvárosi kerékpárforgalomnak égető szüksége lenne, eddigi kiesése pedig alig növelte a szomszédos hidak autós forgalmát. Mivel gyalogos hídnak nem alkalmas, hálózati szerepe pedig a tömegközlekedés számára is nélkülözhetetlen, kompromisszumként egy sebességkorlátozott busz-kerékpársáv lehetőséget adna a tömegközlekedés fejlesztésére és gyorsítására, és alternatívát kínálna a taxival és motorral közlekedőknek is, írja véleménycikkében Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.

    A két évtizede növekvő kerékpáros közlekedést Budapest fejlesztései elsősorban a személygépjármű-forgalom kímélésével, és a gyalogosforgalom kárára támogatták. Ebben a Bartók Béla út és Nagykörút hozta az első változást. Átalakításukat a Balázs Mór Terv, majd a Fővárosi Közgyűlésben 3 éve egyhangúan elfogadott Budapesti Mobilitási Terv BMT tette lehetővé, melyek a tömegközlekedés és gyaloglás növelése mellett a kerékpáros közlekedés részarányának ötszörözését is stratégiai és várospolitikai céllá tették.

    A korábban rutinszerű újraaszfaltozós felújítások helyett már a BMT-ben kitűzött célra alkalmas formában kell átadni az utakat. Különösen igaz ez a csúcsidős tömegközlekedést masszív dugóival bénító, a budai és pesti kerékpáros hálózatot falként elválasztó Lánchídra és Alagútra.

    Mint minden európai nagyvárosban, Budapest központjában is 3-4-szer többen bicikliznek, mint a külvárosban, mivel a megtett utak nagy része 6 km alatti. Ezért különösen fontos, hogy az eleve kevés dunai átkelőhely ne kerülőkre kényszerítse őket, hanem használhatóan illeszkedjen a belvárosi kerékpárút-hálózatba. Sajnos nálunk a kerékpáros közlekedés épp a legbelső hidakon a legnehezebb, sőt a Lánchídon és Erzsébet hídon szinte lehetetlen.

    A bringások eddig féltek a Lánchíd szűk közútjától

    Képzeljünk egy anyukát gyereküléssel, vagy egy idősebb kerékpárost a Szent István vagy Margit körútra, a Hegyalja és Rákóczi útra, az Alagútba, a József Attila utcára és a lánchídi dugóba. Nos ez annyira ijesztő, hogy ők sem szívesen képzelik oda magukat, hiába szeretnének egyébként biciklizni. Erős jelzés, hogy a felújítás előtt a híd napi 2-3000 kerékpározójának kétharmada választotta a járdát az úttest helyett, ami belvárosi környezetben példátlan.

    Mindeközben a hídon átkelő BKK buszokat a dugó, a dugóban még nagy nehezen előre evickélő bringásokat a beragadt széles buszok állítják meg. A napi 10 ezer gyalogos pedig egyszerre szenved a járdára menekülő kerékpározóktól és a dugóban kibocsátott szmogtól. Ha Budapest komolyan veszi stratégiai céljait, ezek az utak és hidak nem maradhatnak így.

    Budapest térképére tekintve hamar felismerhető a Lánchíd központi szerepe és megkerülhetetlensége. A domborzati viszonyok, a már kész kerékpárutak és sávok, de a legrövidebb utak választása alapján is egyértelmű, hogy a legforgalmasabb budai és pesti kerékpárutak Duna feletti biztonságos összekötése nem halogatható tovább. Nem tudhatjuk, hány embert tart vissza a kerékpározástól ennek hiánya, de forgalmi adatok alapján megbecsülhetjük. A budapesti hidakon kerékpározók napi száma az alábbi ábra kék oszlopai szerint alakult:

    Az említett városszerkezeti okok miatt ideális esetben egy lila kiegészítés szerinti haranggörbét kellene látnunk, melynek legmagasabb oszlopait a legbelső átkelők adnák. Ehelyett gyönyörűen kirajzolódik, hogy a többi híddal szemben a kerékpározók félnek közlekedni a veszélyes, vagy nehezen megközelíthető hidakon. Biztonságuk növelésével már a budapestiek jelenlegi hajlandóságával is duplázható lenne a belvárosi kerékpáros átkelő forgalom, de az egyébként is növekvő trend, és a hálózat kiteljesedése nyomán valószínűleg ennél is nagyobb ugrással számolhatnánk középtávon. Mindenesetre a Budapesti Mobilitási Terv célszámaiból 10-15 ezres nagyságrend következik, tehát erre kell alkalmassá tenni belvárosi hídjainkat.

    A Lánchíd kiesése alig növelte a szomszédos hidak autós forgalmát

    A Lánchíd kerékpáros súlya mellett fontos megismernünk a közlekedés egészében betöltött szerepét is. A híd szokásos gépjárműforgalma harmada a Margit, és negyede az Erzsébet hídénak, így személygépjármű forgalmának kiesése modellszámítások alapján csupán 7%-kal növeli a szomszédos hidak forgalmát, ami könnyen elviselhető, de a tömegközlekedés fejlesztésével az átterhelődés tovább csökkenthető.

    Az alábbi ábrán a budapesti hidak összforgalmát láthatjuk, ami az Erzsébet híd nélkül egy sugaras-körutas városokban szokásos, belvárosi mélypontú fordított haranggörbe lenne. Belvárosi „autópályahídunk” árnyékában joggal felvethető a szomszédos hidak kerékpárosbarát átalakításának kötelezettsége. Különösen, ha 2030-ra komolyan gondoljuk a BMT 10%-os kerékpáros forgalmi részarányát, amihez 20%-os belvárosi lokális arány tartozik.

    Bár várostörténeti hiba lenne a Lánchidat XX. századi formájában visszaadni a forgalomnak, kialakítása miatt gyalogoshídnak is alkalmatlan, hálózati szerepe pedig a tömegközlekedés számára is nélkülözhetetlen.

    Kompromisszumként egy sebességkorlátozott busz-kerékpársáv lehetőséget ad a tömegközlekedés fejlesztésére és gyorsítására, és alternatívát kínál a taxival és motorral közlekedőknek is, ezzel minimalizálva a környező hidak többletterhelését.

    ((((éjszakai autós és vészesetek))))

    Csúcsforgalomban a fenntarthatóbb közlekedési módok menekülőútja lenne, nem pedig 0-10 jármű/perces mattot adna a Krisztina tértől a Fő utcán át a Bajcsy Zsilinszky útig, rabul ejtve a 20-40 utassal átkelő 16-os és 105-ös buszokat, feltartva a taxival, motorral és kerékpárral közlekedőket. Mindezt a Koós Károly sétány tervezett lezárása is támogatja, mely egymagában a személygépjármű forgalom 15%-át veszi majd le a Lánchídról, de a politikai delegációk útját sem egy bedugult híd állná el a vár és Parlament között.

    Legfontosabb érvem azonban az, hogy az utóbbi egy évben mindezt le is teszteltük, ráadásul egy teljes lezárásos formában. A budapesti gépjárműközlekedés még úgy sem bénult le, hogy ezzel párhuzamosan két rakpart, a budai körút egy részének felújítása, és egy rekord kapacitású buszsávokkal támogatott metrópótlás is zajlott.

    De emlékezzünk vissza a Margit híd teljes útzárral történő felújítására is, ahol a Lánchíd gépjárműforgalmának háromszorosa(!) esett ki sokkal nagyobb szomszédos hídköz-távolság mellett, a város közlekedése mégis alkalmazkodott.

    Hosszabb távon úgysem úszható meg, hogy a Lánchíd kerékpárosbarát legyen

    A világ nagyvárosainak XXI. századi fejlődési irányából kiindulva teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a Lánchíd úgyis forgalomcsillapított, tömegközlekedés-, gyalogos- és kerékpárosbarát híd lesz egy alacsonyabb gépjárműforgalmú belváros közepén. E végkifejletből nézve minden egyes napnyi dugó és szennyezés csak felesleges időhúzás.

    Ha ezen a kritikus 500 méteren már most megoldjuk az akadálytalan tömegközlekedést és biztonságos kerékpározást, úgy a buszra és biciklire ülők autói további 2-10 kilométeres hosszon tűnnek el a forgalmi dugókból, a bringára váltók helye felszabadul az autóval ingázók számára is. A dugóktól megmenekülő buszok – és taxik – menetideje csökkenhet, járatsűrűségük nőhet, amivel újabb autózóknak nyújthatnak fenntartható alternatívát, sőt ez a pozitív visszacsatolás új viszonylatokkal tovább erősíthető. A híd járdáin gyalogló tömegek sem birkóznának újabb évtizedekig a veszélyt az ő kárukra elkerülő kerékpározókkal, a szmog pedig eltűnne a hídról.

    Meggyőződésem, hogy a kerékpározás és tömegközlekedés erősödése nyomán egy ilyen kialakítással már középtávon elérhető a felújítás előtti áteresztő kapacitás.

    Természetesen emberben és nem gépjárműben mérve. Ezért ne húzzuk az időt, itt az alkalom! Legyen olyan a Lánchíd most, amilyen később úgyis lesz!

    Ha Budapest nem töri át ezt az akadályt Buda és Pest között, hanem járható helyett egy újra dugókban veszteglő hidat ad át, akkor a Budapesti Mobilitási Terv egy taktikusan választási ciklusokon túlra dátumozott összpárti várospolitikai szemfényvesztés. 2030-ban majd újra egyhangú szavazással lehet lecserélni egy azonos, de már 2050-ig szólóra. Ha Budapest következetesen akar haladni a 2019-ben közösen megszavazott célja felé, akkor az idén átadásra kerülő Lánchíd a következő lépés, így ez a felújítás sem lehet rutinszerű újraaszfaltozás.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • Ledózerolták a Közvágóhidat (2019 - 2021. 10. 14.)

    Ledózerolták a Közvágóhidat (2019 - 2021. 10. 14.)

    idézett cikk (index.hu):

    továbbá: építészfórum ittés itt

    ebből:

    Székács Péter 2014-ben Fővárosi Diplomadíjban részesült és az Építészfórumon publikált terve (2015, diplomamunka) olyan posztindusztriális parkot képzelt el, amelyben nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció került volna hangsúlyba.

     (további építészet: epklub.blogspot.com)

    forrás szerinti első információ itt: oroksegfigyelo.hu blogon Kelecsényi Kristóf

     

    index cikk részlet:

    Ledózerolták majdnem az egész védett Közvágóhidat

    Sajó Dávid, Zsuppán András

    2019.12.02.

    Szinte semmi sem maradt a helyi védettség alatt álló Közvágóhídból, derül ki az Építészfórum légi felvétele alapján. Az előzetes tervekhez képest szinte mindent elbontottak a területről, hogy egy török vállalkozó lakóparkot építhessen a helyén.

    A Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által közrefogott épületegyüttest annak ellenére pusztították el, hogy 1994-ben felvették a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek közé. A Közvágóhíd a maga idejében a főváros modernizációjának egyik jelképe volt, 1872-ben nyílt meg, két német építész tervezte, bejáratánál egy berlini szobrász szarvasmarhákat fékező fiúkat ábrázoló szobrai álltak őrt. A Közvágóhíd váltotta ki a korábban rossz higiéniai viszonyok között működő, járványveszélyes magánmészárszékeket, és egészen 1984-ig szolgálta Budapestet. A megüresedett, rossz állapotú épületegyüttes a rendszerváltás után spontán módon kulturális központtá kezdett válni, rengeteg magyar zenekarnak volt itt a próbaterme, és több klub is üzemelt a csarnokokban, bár egy rendőrségi razzia nem tett túl jót a hely megítélésének. A próbatermek azonban maradtak egészen 2017. július 31-ig, amikor az új tulajdonos kitette a területről az összes klubot és zenekart.

    A Közvágóhídból ugyanis nem lett kulturális központ, mint Nyugat-Európában sok hasonló adottságú ipari műemlék. Példaként említhető a nagyszerű El Matadero vágóhíd Madridban, amiből zenei, filmművészeti és művészeti központot csináltak az épületei megtartásával, vagy a római Mattatoio, ami a kultúra mellett fiataloknak szóló közösségi tér és az építészképzés fellegvára lett. Az ilyen adottságú ipari emlékekből általában nagyszerű hangulatú új városrészeket lehet csinálni:

    Budapest azonban más utat választott. 2017-ben a 4,8 hektáros, a környéken zajló építkezések és kulturális nagyberuházások miatt már erősen felértékelődött területet a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat eladta Adnan Polat egyik cégének. A török üzletember feltűnően jó viszonyt ápol Orbán Viktor családjával. A miniszterelnököt személyesen is ismeri, Tiborcz Istvánnal korábban közös cégük is volt, és azt az alapítványt vezeti, amely a Gül Baba türbéjének fenntartásáért felel, és évi több száz millió forint támogatást kapnak a kormánytól. A török oligarcha a Magyarországra lassan hazajáró Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is jó viszonyt ápol, és ott volt annak idején Orbán Viktor eskütételén, illetve fotózták már a miniszterelnökkel is közösen focimeccsen.

    A beruházó úgy döntött, hogy lakóparkot épít a millenniumi Budapest emblematikus közegészségügyi létesítményének helyére. A védettség ellenére sem volt nehéz dolga, mivel a kormány 2018. július 27-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így semmilyen korlátozást nem kellett figyelembe venniük a bontás során. Ennek ellenére 2018 szeptemberében olyan látványterveket tettek közzé, amelyek gesztus jelleggel néhány töredéket megőriztek volna a történelmi épületekből, az ikonikus víztorony és a főkapu mellett két csarnok homlokzatát és más kisebb részeket. Ennek a tervnek már köze sem volt ahhoz, ahogy nyugaton a hasonló épületegyütteseket rehabilitálni szokták, inkább dekorációs elemként kezelte a régi épületek csonkjait.

    Mára ezek a látványtervek is eltűntek az építésziroda honlapjáról...

     

    'Felelet'

    Ki tervezte? Ki segít a város tönkretételében? Mit kap érte? Túlélést, mint magyar építésziroda? Nem. Idegen tervezők rombolnak, feltehetően jó pénzért.

    "a látványterveket jegyző Chapman Taylor építésziroda" (A honlapuk szerint legközelebb Varsóban és Prágában van irodájuk. Az igazgatók nagyrészt angliaiak. A honlapon csak egy "Liget-city" gyönyörű nevű budapesti rombolási terv található a keresővel.)