Kötelező oktatás - miért? - 2. rész (2022. 12. 21.-2023.01.30.)

(a cikk folyamatosan készül; előző rész itt)

'Felelet'

Egy elég jó interjú, ami halványan érinti a fő kérdésemet: miért van, kell kötelező oktatás?

valaszonline.hu:  Egyházi iskolai tanár: „Köreinkben soha nem volt ekkora az elkeseredés”
Sashegyi Zsófia | 2023.01.30.

Egyházi iskolai tanár: „Köreinkben soha nem volt ekkora az elkeseredés”
Sashegyi Zsófia | 2023.01.30.

– Miért nincs erős egyetértés a sztrájk és a polgári engedetlenség kérdésében?

– Ennek egzisztenciális és politikai okai is vannak, de a legalapvetőbb, hogy a tanár nem az a fajta, aki lázadozni szokott. Az, hogy valaki egy oktatási rendszerben találja meg a helyét és ott jól érzi magát, többé-kevésbé szabálykövető magatartást feltételez.

– Ez érthető, hiszen nekik is szabályok követésére kell nevelniük a fiatalokat.

– Nem tudom, a szabálykövetés önmagában érték-e. Szerintem az, hogy állj ki amellett, amiben hiszel, még egy kicsit fontosabb.

(Felelet: Ez azért is érdekes, mert azt mutatja, hogy eleve az oktatási rendszer a résztvevői hozzáállása miatt egyféle embert próbál nevelni, azaz engedelmes megalkuvót. A tananyag megadásával pedig az állam vezető rétege még inkább a saját akarata szerint formálja a társadalmat.)

– Önök a Katolikus Egyház katekizmusából idézve buzdítottak polgári engedetlenségre, mondván: „Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel, a személyek alapvető jogaival és az Evangélium tanításával. A polgári hatóságokkal szembeni engedetlenséget – amikor a hatóságok követelései ellenkeznek a helyes lelkiismerettel – az Isten szolgálata és a politikai közösség szolgálata közötti megkülönböztetés igazolja.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia erre közleményben jelezte, ők ennek ellenére is inkább „a jogkövető, felelős állampolgári magatartás mellett” állnak ki.

Pintér Sándor intézményvezetőknek tartott „eligazítása” sem volt alkalmas, amelyben a tanárok szemére hányta, hogy nem nevelik hazaszeretetre a gyerekeket, akik miattuk keresik külföldön a boldogulásukat, és cinikusan utalt arra is, hogy nem kéne mellékállásokat vállalniuk, így több idejük maradna a felkészülésre.

 ...az iskola is az élményszerzés helye kéne legyen. Különösen annak fényében, hogy nagyon kérdéses, a diákok az iskolán kívüli idejükben milyen minőségű élményeket szereznek. Ha a gyerek napi 7-8 órát eltölt az iskolában, akkor az élményeinek nagy részét ott kéne begyűjtenie. Néha feltesszük a kérdést, ma milyen iskolát alapítana a rendalapító Kalazanci Szent József, ha a Trastevere utcáin kódorgó gyerekeket kéne összegyűjtenie és ahhoz hozzásegítenie, hogy boldog életet élhessenek felnőttként. Nem hinném, hogy az lenne a hirtelen ötlete, hogy 6-8 tanórával és ilyen irdatlan mennyiségű tananyaggal kéne megtolni őket, és attól majd boldogok lesznek.

 (Felelet: Innen kéne elkezdeni a gondolkodást. De a tanárok, mit a rendszer részei, erre általában alkalmatlanok, nem tételezhetik fel saját fölöslegességüket. Sajnos a szülőket is 50-100 év alatt részoktatták, hogy gyereküket az államra bízzák.)

 Ez a cikk is elég érdekes:

A tankerületi rendszer nem arra lett kitalálva, amire ma használják – mondja a Válasz Online-nak Gloviczki Zoltán. Az EMMI korábbi helyettes államtitkára szerint lényegében megszűnt az oktatáspolitika Magyarországon, pedig a területen még a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt sem voltak akkora bajok, mint ma. Gloviczki – aki ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora – először beszél részletesen arról, hogy 2020-ban az új NAT-ba és a tankönyvekbe történt politikai belenyúlás miatt távozott az Oktatási Hivatal éléről.

2012–13 fordulóján viszont szigorúbbra fordult a történet, és absztraktabb problémák kezdték el foglalkoztatni a csúcspolitikát. Ágazati ügyek helyett toposzok, általános politikai kérdések.
kitaláltunk és bejelentettünk egy rendszert, majd Matolcsy miniszter úr 2012 végén azt mondta, nincs pénz a pedagógusbér minimálbérhez kötésére.

az nem működik, hogy rászakad a tanárokra egy új szisztéma, elvárjuk a minősítést, a több munkát és adminisztrációt, de a magasabb fizetést nem garantáljuk.
160 ezer pedagógusnak nem megoldás a magániskola vagy a külföld.

– A memoriter igen, a matematikaóra igen, az énekóra igen, a testnevelésóra igen, a rajzóra igen – nem véletlenül nyomom meg ezeket az igeneket. Ezek olyan tornák, agytornák, amelyek nélkülözhetetlenek. De már az általános iskola harmadik osztályában elmaradnak az énekórák és testnevelésórák azért, mert környezetismeretben leragadtak a felfújt bogyós és a nem felfújt bogyós növények közti különbségtételnél, ami viszont agytornának is rossz. Én az ilyen mennyiségű információ két hétre való kötelező memorizáltatása ellen szólalok fel. És az ellen az érv ellen, hogy ezt te azért tanuljad meg, fiam, mert „én is kibírtam, akkor te is kibírod”.

(Felelet: Ez a gondolat is érinti az egész oktatás alapkérdését)

Nem kell már emelt szintű értettségi, nyelvvizsga…

– Jobban örülnék, ha Finnországhoz hasonlóan a legjobb tanulók állnának sorba a képzés előtt, de tény, a jó pedagógusság nem az emelt szintű értettségitől függ.

gy korábbi nyilatkozatban említette, hogy „a pedagógusképzés az egész mókuskerék legkonzervatívabb részlege”, és hogy az egyetemeken dolgozó módszertanos kollégák a korábbi tantervek készítésénél mindig elérték, hogy minden maradjon a régiben.

– Ez komoly? Az önképe szerint a magyar történelem legerősebb kormánya fennakadt a fizika- és biológiaszakos lobbin?

– Hogyha a Magyar Tudományos Akadémia elnöke történetesen nagyhírű fizikus és egyúttal volt oktatási miniszter, és azt mondja, hogy a Nemzeti Alaptanterv fizikáról szóló része nem jó, akkor erre azért nehéz azt mondani, hogy de. És 2012-ben röhejes módon kétféle természettudományos NAT lett.

– Nem kellene, de a politika logikája csak beljebb hatol, és mindenhol megjelenik: média, sport, kultúra – sorolhatnánk.

– Tulajdonképpen ez szánalmas félelem a politika részéről. Tanultuk történelemből, hogy nyilván a hatalmukat legjobban féltők mennek le ilyen szintekig.

hogyhogy vannak még főiskolák Magyarországon?

– Irgalomból mindig egyetemeznek minket, pedig tényleg főiskola vagyunk, ragaszkodom is ehhez. A németül Hochschule, angolul college olyan típusú felsőoktatási intézmény, amely nem generálisan értelmiségieket akar képezni, hanem egy szakmára vagy szakmacsoportra készít föl, méghozzá magas színvonalon. Néha azt érzem: bárcsak lennének ma is Kandó Műszaki Főiskolák, meg Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, meg Benedek Elek Tanítóképző Főiskola… De nincsen.