Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficcount/cwtrafficcount.php on line 489

Deprecated: Required parameter $limit follows optional parameter $stripHtml in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwgears/helpers/tools.php on line 38

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficclean/cwtrafficclean.php on line 448

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/plugins/system/cwtrafficonline/cwtrafficonline.php on line 330

Deprecated: Required parameter $langRoot follows optional parameter $assets in /home/xn910000/felelet.hu/administrator/components/com_coalawebtraffic/helpers/coalawebtraffic.php on line 245
FELELET - környezetvédelem
user_mobilelogo

Tagged in: környezetvédelem

  • Tarlós műfű fektető -Karácsony fű ültető (2024. 06. 13.) (225. cikk vírusosok nélkül)

     

    Tarlós műfű fektető -Karácsony fű ültető (2024. 06. 13.)

     

    cikkek:

    https://telex.hu/belfold/2020/11/03/budapest-andrassy-ut-mufu-bardoczy-sandor

    Bardóczi: A műfű 8 évet ázott a húgyban, biztos ez kell neked?

    2020. november 3. Tenczer Gábor

    Keresett lett a napokban felszedett Andrássy úti műfű, sokan Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét zaklatták, hogy kaphatnák meg. Bardóczi választ adott az érdeklődőknek:

    1. A műfű nem zöldfelület. Nem fotoszintezál. Nincs ökológiai haszna. Nem termel oxigént, sőt még wifi jelet sem bocsát ki. Ha zöldet szeretnél, ne olyat válassz, ami zöldre van festve, de valójában egy kőolajszármazékból dobták össze.

    2. Ha műfüvet szeretnél, akkor te valójában burkolatra vágysz, csak magadnak se mered bevallani. Önbecsapás. Kell ez neked?

    3. Nagy híve vagyok az újrahasznosításnak, de ha egy műfű egy nagyon forgalmas területen 8 éven át ázik a kutya-macska-galambürülékben, slejben és esetenként hányásban is, az alja pedig penészes, le volt ragasztva és cafatokban jött fel helyenként, akkor biztosan kell az neked?

    4. Nem vagyok használt műfű nepper, ezért aki ilyennel keres meg, azt ezentúl gondolkodás nélkül törlöm. Nincs harag, csak nincs időm ezzel foglalkozni.

    https://enbudapestem.hu/2023/05/31/kizoldult-a-novenyszonyeg-az-andrassy-uti-mufu-helyen

    Kizöldült a növényszőnyeg az Andrássy úti műfű helyén

    2023. május 31.  

    Tíz évvel ezelőtt unták meg, hogy folyton kikopnak a növények Budapest legismertebb sugárútjának promenádján, és akkor egyszer csak leterítették műfűvel. Nem volt túl jó megoldás.

    Külön fejlesztésbe kellett kezdeni azért, hogy az Andrássy út promenádjának zöldítése ne valljon kudarcot – derült ki az érintettek által közzétett posztokból. Egy-két évtizede kezdődtek a próbálkozások, hogy a vékonyka, de hosszú zöldfelület tényleg zöld maradjon, de mindegyiknek kudarc lett a vége.

    Rendre minden növény kikopott, hiszen még a szervízút melletti, szegéllyel megemelt részre is ráparkoltak az autók, átvágtak rajta a gyalogosok, és sok köbméternyi kutyavizeletet nyelt be a föld, amin keresztül az évelők, a bokrok és a fák is.

    A legfurcsább megoldási kísérlet azonban a műfű 2013-as leterítése volt. Nem csak hogy ízléstelen lett, de még büdös is.

    Ezt az eredménytelen és már-már reménytelen próbálkozás-sorozatot unta meg Terézváros Önkormányzata, amikor Soproni Tamás kerületi polgármester Facebook-posztja szerint saját forrásból megbízták a Főkertet egy kísérleti projekttel, először a Csengery és az Oktogon között. Mint Soproni beszámolt róla:

       a „levegőásással” jobb életkörülményeket hoztak létre a fáknak;

       a ráparkolást megakadályozandó oszlopokat helyeztek ki a szervízút felé;

       a városi környezetet tűrő, jövőre is virágozni képes évelőket telepítettek;

       a letaposás ellen a promenádra kerítést húztak;

       és a világörökségi környezetbe illő, a korábbinál nagyobb űrtartalmú szemeteseket helyeztek ki.

    https://enbudapestem.hu/2024/04/16/soha-tobbe-mufu-az-andrassy-uton

    Soha többé műfű az Andrássy úton

    2024. április 16.

    Az első szakasz, a Nagykörút és a Csengery utca közötti szakaszon 2023 tavaszára elkészült, ennek eredményeképpen az Andrássy út fáinak tövét 600 négyzetméternyi, pasztellszínekben pompázó, gyorsan terülő és ellenálló évelőszőnyeg borítja, erről itt írtunk. A zöldsávot ráparkolást, áttaposást és kutyák ideszoktatását megakadályozó vastag oszlopok illetve egyedileg tervezett, előregyártott, sorolható kerítés elemek védik. A rehabilitáció második ütemében a hiányzó Csengery utca - Kodály körönd szakasz zöldfelületének megújítása során is így járnak el.

    A talajt egy különleges eljárással, a fák gyökereit kímélő „levegőásással” készítik elő (ennek lényege, hogy magasnyomású levegő segítségével a gyökerek megsértése nélkül lefújják és egyben lazítják is a tömörödött talajréteget), majd következik a talajcsere és a növényeket védő, a környezetbe illő kerítés lefektetése.

    Ahogy a Terézváros által a rehabilitációhoz készített műszaki tanulmány írja: “A zöldsáv állapota erősen leromlott, sem funkciójában, sem esztétikájában nem funkcionál megfelelően.” Az önkormányzat ezért saját forrásból megbízta a FŐKERTet a kísérleti projekt folytatásával: a cél továbbra is a zöldfelületek állapotának javítása a jelenleg épített elemek megtartása mellett.

    ’Felelet’:

    Négy év alatt a kormánysajtóból erről nem értesültem, sőt előtte sem a műfűről. Ez önmagában bizonyítja (számomra) Fidesz-Tarlós alkalmatlanságát. Persze összevág a Római part lakótelepekkel beépítésével és a felhőkarcolóval, Városliget elpusztításával. (Olyan zsúfolt már, hogy nincs egy hely, ahol pihenni lehetne vagy valami közös alkalmat tartani, kerítés, burkolat, épület mindenhol, a maradék hely pedig kevés.)

    A fidesz közpénzből támogatja a műfüves sportpályákat is. A gyerekeket a természet ellen idomítják. Drága, szennyező, hulladék lesz hamar, addig is egészségtelen műanyagpor száll, ezt persze nem üldözik, mint a virágport. Persze a valódi fűhöz terület kellene, amit beépít a kormánnyal egybefüggő ingatlanmaffia. De még mindig jó lenne a salak. Sportpályához, teniszhez is tökéletes.

    Szóval most botlottam bele a témába, nem jártam arra régen. Nagyon fontos próbálkozás.

     

     

     

     

     

     



  • Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum (2020. 12. 29.)

    Társítás: Sztálin szobor, Néprajzi múzeum (2020. 12. 29.)

     

    A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.

     

    Felelet.hu:

     Hasonlóság: Mindkettőt örökké álló, az építő hatalmát dicsőítő szimbólumnak szánták a Városligetbe, és mindkettő jövője a bontás.

     Különbség: Sokkal több közpénzt és emberi munkát pazarolnak el most, mint Rákosiék.

     

     Függetlenül attól, hogy a miniszterelnök valójában jót vagy rosszat akar vagy tesz a magyar népnek, valós önálló személy vagy kiszolgáltatott bábfigura, mindenképp szomorú és sajnálható, hogy építészeti működése, azaz az utána maradó épített emlékek csak szégyenére válnak...

     A Nemzeti Színház egy jó kezdeményezés volt, de végül egy kisvárosba való, kívülről giccses, belülről szegényes, hibás épület keletkezett, és építéséért cserébe az egész rakpartot beépítették Ceaușescu lakótelepeihez hasonló épületekkel.

     Budapest a Fidesz alatt házakat elborító óriásplakátokat, nevetséges óriáskereket kapott, a maradék kis parkokat kiirtották, a Duna-partok beépülnek és végül a Városligetet is tönkreteszik. (De az 56-os szabadságharcosokat megalázó rozsdaszobrot megtartják.)  Építik titokban a (MOL) felhőkarcolótis, a világunkat megfojtó pénzvilág templomát.

     néprajzi_múzeum_2.jpgsztalin_szobor.jpg

    Kapcsolódó könyvajánló (bár a vége nem tetszik):

    Miloš Urban Héttemplom

    "A korunk egyik legégetőbb kérdését, a pusztuló és pusztított emberi környezet problémáját felvető műben a cseh író a hajdan igen népszerű műfajt, a rémregényt támasztja fel."

    idézetek:

    ...a világnak nem kellett volna megérnie a modernség csődjét a huszadik század apokalipszisében, ha megőrizte volna a középkor építészeti stílusát. A bűn bizonyosan nem vált volna a mindennapok részévé, nem vennénk magunkhoz nap mint nap fekete ostyaként a tévéhíradók bemondóitól. Nem volna televízió...

    A huszadik század építészei nem ismerik az alázatot...

    A csúf város csúf embereket fogan.

    Szörnyű, mennyire nem tiszteljük az ősök alkotóerejét... Legkönnyebben a rombolás művészetét tanuljuk meg, és legszívesebben a nulláról kezdjük, a zöld mezőn, amit csak ki kell önteni betonnal.

    ...megtiltatott volna, hogy bármely objektum lebontassék, ha még nem telt el száz év azóta, hogy a bontásról döntés hozatott.

    a középkori utcácskák, bolthajtások és portálok, árkádsorok, tornyos házak megerősített oldalai-sarkai lefékeznék a páncélozott limuzinok gyilkos iramát...

    az idő legelőször a lassú léptűket falja fel...

    A prágaiakról köztudomású, hogy nemigen törődnek a városukkal, és a koszos utcákon kívül bajosan vesznek észre bármi mást.

    A város, amely eltűri, hogy egy bank... túlnője vagy beárnyékolja a templomot, nem érdemel mást, nem érdemel mást, mint hogy spekulánsok, házmesternék és aktakukacok gyámságában sínylődjön.

     

     

     A felhőkarcolókhoz:

    építészfórum

     2019.06.24.
    A budapesti, illetve hazai építészek, valamint a közvélemény egy ideje már polemizál azon, kellenek-e az ultramagas toronyházak Budapesten, amilyen például a MOL-székház lesz. A vita időnként föllángol, időnként leül, viszont úgy tűnik, a budapestieknek ezzel kapcsolatban mindenképp van véleménye. Most azonban az UNESCO-nak is, mely jelentést adott ki, miszerint rémületes, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol Campus, vagyis az olajtársaság 120 méter magasra tervezett székháza a tizenegyedik kerületben, és arra kéri a magyar felet, állítsa le a projektet. A UNESCO azért nem akármilyen szervezet, ez nyilván felkavarja majd a kedélyeket a megkritizált épületek körül. (Liget-projekt, Biodóm, az új Néprajzi Múzeum). Hogy ennél többre futja-e majd, meglátjuk.

    2018 júniusában kilencven méterben korlátozta az Országgyűlés az építhető toronyházak magasságát. Az eredeti, még a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János által benyújtott tervezet a fővárosi Bazilika magasságához igazította volna a megálmodott toronyházak méretét, így nem lehetett volna 65 méternél magasabb épületet felhúzni sehol az országban. Ennek nyilván sokan örültek a toronyházépítés-ellenzők között. Ez azonban nem maradt annyiban, az előterjesztéshez előbb a gazdasági bizottság, majd a törvényalkotási bizottság fűzött módosító indítványt, amelyet el is fogadott a Parlament, így tehát a törvény értelmében ha a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul, akár 90 méteres ingatlan is építhető. Sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében e szabálytól is eltérhetnek a tervezők. 

    Mivel a jogszabály a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik, a módosítás nem érinti a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres MOL-székházat. Schneller István építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára számos ponton alátámasztva erősen ellenezte a felhőkarcoló-építést, de nemcsak ő, hazai építészek is petíciót írtak alá, köztük olyan neves szakemberek, mint Alföldi György, Kévés György vagy a tájépítész Bardóczy Sándor, az urbanista Gauder Péter vagy Lányi András filozófus.

    Így írtak a tiltakozók: A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.

     

    Körmendy Imre építész, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke pedig egyenesen arról beszélt, hogy vannak városok – mint Róma vagy Washington D.C. –, ahol nincs helye toronyházaknak, és Budapest is ilyen. 

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  • TÉMABŐVÍTÉS a VÍRUS főmenüben (2024. 07. 13.) összesen 303 cikk eddig

    TÉMABŐVÍTÉS: Kötelező szűrés (2024. 07. 13.)

     'Felelet’: A kovid fedűnevű orwelli terrorakció külön menüpontot érdemelt ki a honlapomon. Most kicsit más fronton támad a háttérhatalom, a magyar kormány (és sajnos a szakemberek, a sajtó és a rendszerhívők) közreműködésével. Mivel ez nagyon hasonló ügy, az egész témát, a kötelező gyerekoltásokkal és a magzatok ultrahangoztatásával együtt ide helyezem mostantól: a VÍRUS 2020 főmenübe, átnevezve VÍRUS ÉS TÖBB menüvé.

    (Ez a cikk most mindkét menüben - FRISS és VÍRUS - megjelenik)

    Petíciók egyelőre itt:

    cikk:

    https://orvosokatisztanlatasert.hu/stop-a-kotelezo-szureseknek-ne-legyenek-kotelezoek-a-szurovizsgalatok-magyarorszagon/

    egy hozzászólás:

    Tisztelt “Szerkesztőség”! Az ÜGY fajsúlyára való tekintettel kérem Önöket vegyék fel a kapcsolatot a petíció szerzőjével és kérjék meg egy komolyabb szöveg megírására.

    a petíció maga itt:

    https://www.peticiok.com/stop_a_kotelez_szreseknekne_legyenek_kotelezek_a_szrvizsgalatok_magyarorszagon

    Másik petíció (cikk):

    https://mihazank.hu/kotelezo-szurovizsgalatok-helyett-a-varolistak-megszunteteset/

    a petíció maga itt:

    https://mihazank.hu/szuro/

    kapcsolódó konferencia,2024. augusztus 16-16:

    https://orvosokatisztanlatasert.hu/vitassuk-meg-a-kotelezo-szurovizsgalatok-kerdeset-5-covid-konferencia-beharangozo/

    A ’Felelet’ által bemutatott cikk:

    https://orvosokatisztanlatasert.hu/a-felnottkori-kotelezo-szurovizsgalatokrol/

    átvéve innen: Angelika’s Newsletter

    https://angelikamihalik.substack.com/

    https://angelikamihalik.substack.com/p/a-felnottkori-kotelezo-szurovizsgalatokrol

    A felnőttkori kötelező szűrővizsgálatokról

    honlap: orvosokatisztanlatasert.hu 2024-06-25

    ’Felelet’ kiemelek az írásból két mondatot:

    „Ideje lenne a férfiaknak kiállni a gyerekekért (kötelező gyerekoltások) és az asszonyokért (kötelező méhnyakrákszűrés és kötelező mammográfia), különben eléggé egyedül fognak maradni.”

    „A két leggyengébbet támadja a rendszer: a gyermekeket és a nőket.”

    https://angelikamihalik.substack.com/p/meg-egy-kicsit-a-kotelezo-szurovizsgalatokrol

    ’Felelet’ kiemelek az írásból:

    „Az egy kifejezetten jóindulatú feltételezés, hogycsak az adatait akarják a betegeknek. Nem, ezek sokkal többet akarnak. És mindent megtesznek azért, hogy azt megszerezzék. Először is hatalmat, aztán rengeteg pénzt. Ami az oltásokban, a krónikus betegségekben és a nemátalakító műtétekben van.”

    https://angelikamihalik.substack.com/p/kotelezo-szurovizsgalatokrol-feljelentest

    A koncepciót a kötelező szűrővizsgálatokkal kapcsolatban itt található: https://kormany.hu/dokumentumtar/betegsegek-megeloz-korai-stad-felism-szolg-uj-eu-szurovizsg-r-elveirol

    A teljes Angelika írás:

    Bevezető

    A jogi kereteket már régen előkészítették, amit visszakövettem, abból határozottan látszik, hogy ezeket 2009. óta tervezik.

    Így természetesen a szankció-rendszer is régen készen van.

    Angelika Mihalik írása

    I. 2025. január 1-jétől ezek a szűrővizsgálatok kötelezőek felnőtteknek

    • 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia),
    • 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),
    • 50 és 70 év közötti életkorban népegészségügyi céllal kétévenként vastag- és végbélszűrés (vastagbélszűrés).

    II. Hogyan hajtják ezt végre?

    Kapsz egy levelet majd, amikor megadnak egy időpontot, hogy menj be.

    Szankció, ha valaki nem vesz rajta részt:

    30.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig (jól látod, ötmillió forint) terjedő egészségügyi bírság, amely többször is kiszabható, addig, amíg el nem megy az illető. Ez adó módjára behajtható, a NAV szabja ki és akár le is inkasszálhatja a bankszámládról, ingatlan végrehajtás stb. lehet.

    III. Gyakorlat – meglepődsz, de már van

    Mivel, ahogy már írtam, ez a jogszabályi keretrendszer már rég kész van, csak eddig gyerekekkel és a gyermekek szüleivel szemben alkalmazták, így elmondható, hogy van kialakult hatósági gyakorlat a kikényszerítésre:

    1. A hatóság először felszólít, hogy csináld meg ami kötelező, szab egy határidőt, rendszerint ekkor még nem bírságol, csak megfenyeget.
    2. Ha nem mentél el a kiszabott határidő alatt, akkor megint kapsz egy felszólítást és megbírságolnak. A gyerek esetében a bírság 200.000 Ft-nál szokott kezdődni, ez azonnal végrehajtható, adó módjára, tehát azonnal inkasszálhatják a számládról akár – ez bíróság előtt megtámadható, de ez az azonnali végrehajthatóságát a bírságnak nem érinti.

    IV. Mit lehet tenni ez ellen

    Tehát jogilag:

    Ez még a rendkívül antidemokratikus, a jogállamiságot csak nyomokban tartalmazó magyar Alaptörvény szabályaival is ellentétes, ugyanis még a magyar Alaptörvény szerint is az emberi jogok csak közérdekből, a közérdekkel szükséges és arányos mértékben korlátozhatóak. Itt pedig nincs közérdek. Jogom van meghalni rákban, kezelés nélkül. Maximum annyit tehetnének meg, hogy ha nem veszek részt a szűrésen, és utána kialakul betegségem, akkor térítenem kell a kezelés költségeit, stb.. tehát nincs közérdek, amivel szembe lehetne ezt a jogkorlátozást állítani.

    Ez lesz az a vonal, ahol el lehet indulni jogilag.

    Mivel szimpla halandó (pl.: ügyvéd stb.) számára nem áll rendelkezésre lehetőség az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt kérni (köszönjük miniszterelnök úr), a volt alkotmánybíró jogász köztársasági elnöknek pedig ez belefér (nem kért normakontrollt, hanem aláírta) így egyelőre ezen a vonalon ügyvédként nem tudunk elindulni, csak majd ha per lesz.

    Még annyit: mi ügyvédek minden hídon csak akkor tudunk átmenni, amikor már ott vagyunk. Amikor lesz egy közigazgatási határozatod, hogy behívnak ilyenre, mi onnantól tudunk segíteni. Előbb nem. Tehát 2025. január előtt nem tudunk lépni jogilag ez ellen. Ügyvédek vagyunk és nem jogalkotók, és nem mi vagyunk a megváltók.

    V. Megoldani magán-egészségügyi ellátásban vagy “okosban”

    A) Magán-egészségügyi ellátás

    Kikristályosodott gyakorlat van több éve, hogy a gyermekek esetében nem fogadják el, tehát pl. ha a háziorvos csinálná meg azt a kötelező szűrővizsgálatot, ami iskolaorvos dolga, az nem érvényes.

    Ugyanígy, ha nem az oltja be, aki az úgynevezett „oltóorvos”, tehát pl. ha nem az iskolaorvos adja be azt az oltást, amit a jogszabály az iskolaorvosra telepít, akkor simán beadatják újból, a bírósági stb, hercehurcát nem úsztad meg. Odatelepítette a dolgot az állam az állami egészségügyre. Kialakult gyakorlat van.

    Ezért lett volna jó előbb felébredned, mielőtt a te tested következik. A gyerekeket elengedted, most te jössz.

    B) Megoldani okosban

    Szintén egy új szabály, hogy megfigyelőrendszerek, arcfelismerővel stb. vannak legálisan telepítve az egészségügyi intézményekbe, amik nyomon követik az orvosokat, tudod, mint a filmeken, és ez mostantól legális. Nem csak a beléptetéskor, kiléptetéskor, a jogszabály szövege alapján végig nyomon követik őket, kamerarendszerrel. Tehát mindent lát a nagytestvér. És nyilván ha az orvos arcát fel tudja ismerni és követni mindenhova a kamera és a szoftver, akkor téged is.

    VI. Nem lesz erre kapacitás érv

    Ha esetleg azt hiszed, hogy nem lesz kapacitás és orvos a kötelező szűrővizsgálatokra, csak szeretnélek emlékeztetni, hogy 

    2020 tavaszán az orvosok a kórházkiürítéseket szemrebbenés nélkül végrehajtották;

    2021-ben pedig szemrebbenés nélkül leoltották a lakosságot.

    Semmi másra nem volt idejük. Arra van kapacitásuk, és ahhoz értenek, amire parancsot kapnak, ezt 2020-2023. közt bebizonyították.

    Tehát az orvosok anyagilag és mindenképp abban érdekeltek, hogy tönkretegyék még jobban a nőket, és ezt minden gátlás nélkül meg fogják tenni.

    Egy apró sztori: a kovid előtti fogorvosom a kovid alatt kovid osztályon volt, lélegeztetőgépes betegeket látott el, mivel akkor csinálta a szájsebész szakvizsgáját és oda osztották be. Annyit értett ehhez, mint egy kukásember. De mivel fiatal volt és kellett a pénz, megcsinálta. Tehát az orvosokra nem számíts.

    Ha azt mondják az orvosoknak, hogy az összes beteget zavarják haza, és csak szűrővizsgálat van, akkor szemrebbenés nélkül megteszik.

    Szóval de, lesz kapacitás a szűrővizsgálatokra.

    VII. “Konteó”

    Egyrészt ez jogszabály.

    Másrészt: Üzenem az összes férfinak, főleg azoknak, akik csak gondolni merészelnek arra, hogy ez paranoia:

    Nem bennük akarnak turkálni, nem nekik akarnak 3 HPV oltást beadni. Mert pozitiv méhnyakrákszűrésnél – anélkül, hogy tipizálnák a HPV-t, és tekintet nélkül az illető hölgy életkorára – a protokoll az, hogy 3 HPV elleni oltást ajánlanak fel – ez most még csak ajánlat, egy tollvonás és kötelező lesz. Ez konkrétan egészségkárosító, ez az oltásnak nevezett méreg csak ront a beteg állapotán, önmagában rákkeltő, találsz a substackomon erről fősodor tanulmányokat. Már ha egyáltalán tényleg beteg a hölgy, akit kiszűrnek.

    Nem a férfiak mellét fogják két fémlap közt összelapítani, és utána megsugarazni, és ezáltal jelentősen megnövelni a rák kockázatát.

    És gondolkozz picit el: nincs a kötelező szűrővizsgálatok közt a prosztataszűrés (analógiája a méhnyakszűrésnek – invazív) és nincs bent a tüdőszűrés (sugárterhelés). Csak nőkre van invazív vizsgálat előírva, és csak nőkre van sugárterhelés előírva. Férfiakra nincs ilyen kötelező szűrővizsgálat.

    Mert a jogszabály alapján a vastag- és végbélszűrés adott esetben nem invazív módon is elvégezhető, székletből. Az orvosok, hatóságok pedig majd eldöntik, kinek csinálnak vastagbéltükrözést – biztos azoknak, akikért aggódnak, mert a vastagbéltükrözésbe bele is lehet halni és fájdalmas – és kinek elég székletet beküldeni. Mert a jogszabályszöveg ennél a férfiaknál is elvégezhető vizsgálatnál egészen megengedő, szemben például a női mell vizsgálatával, ahol ultrahangos, vagy kézzel történő szűrés, tehát ami nem veszélyes, olyan nem végezhető.

    Sosem voltam feminista, most sem lettem az, csak gondolkozom,

    Úgyhogy ideje lenne a férfiaknak kiállni a gyerekekért (kötelező gyerekoltások) és az asszonyokért (kötelező méhnyakrákszűrés és kötelező mammográfia), különben eléggé egyedül fognak maradni.

    Mi, nőként tesszük a dolgunkat addig, amíg Isten is úgy akarja. De nem tovább.

    Mert észre kéne venni, hogy a két leggyengébbet támadja a rendszer: a gyermekeket és a nőket.

    1. Mindig mondom, hogy ez a WHO-IHR nekünk nem új, mindenki ezzel foglalkozott itt hónapokon át, nálunk már régen minden kész van, egyetlen új szabály jött be tulajdonképpen, mégpedig az, hogy bekerült az ajánlott szó helyébe a kötelező, az összes többi szabály és kényszerítőeszköz stb. már rég bele van implementálva a magyar jogba.
    2. Ha a kormány elrendel egy közegészségügyi válsághelyzetet (nem kell hozzá járvány, gumiszabály), akkor rendőrség stb. segítségét is igénybe veheti a hatóság a végrehajtás érdekében (praktikusan: elhurcolnak és erőszakkal is elvégezhetik akár).
    3. Ha eddig azt hitted, a gyermekkori kötelező oltások rendszere ellen küzdő emberek közveszélyes oltásellenes hülye konteósok, jó reggelt kívánok, az eddigi küzdelmünk is az életért, testi épségért, egészségért és az egészségügyi önrendelkezésért, az emberi méltóságért történt. Ha nő vagy, akkor te is célkeresztbe kerültél, üdvözlünk a csapatban.

    ’Felelet’ kapcsolódó cikket találtam:

    https://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/12-mod/szures/belrakszures/4432-lehet-e-artalmas-a-belrakszures-illetve-van-e-egyeb-kockazata

    Lehet-e ártalmas a bélrákszűrés, illetve van-e egyéb kockázata?

    Kisebb szövődmények (hányinger, ájulásérzés vagy szédülés, hasi fájdalom) 150 szigmoidoszkópos vizsgálatból kevesebb, mint 1 vizsgálat során fordulnak elő. Súlyosabb szövődmények, úgymint a bélfal erős vérzése vagy átszakadása 3 000 szigmoidoszkópos vizsgálatból kb. 1 vizsgálat során fordulnak elő. Közvetlenül a vizsgálat után jelentkező erős fájdalom 50 beteg közül 1 esetében fordul elő.

    Rendkívül ritka esetekben (10 000 vizsgálat közül 1 esetben) a kolonoszkópia halált okozhat, de ennél sokkal magasabb a szűréssel megelőzött bélrák eredetű elhalálozások száma.

    ’Felelet’: A visszajelzési rendszer tulajdonságai miatt tízzel vagy százzal is lehet szorozni a káros esetek, halálozások számát. További jótékony célja a kormányoknak, hogy az emberekkel megszoktassák, hogy mostantól turkálhatnak a testükben (eddig csak oltották a gyerekeket és a TV-vel, reklámokkal, oktatással butítottak minket, és elvették az időnket a bürokráciával is, stb.

     

     

     

  • TÉMABŐVÍTÉS: Kötelező szűrés (2024. 07. 13.) 78. vírus cikk

    TÉMABŐVÍTÉS: Kötelező szűrés (2024. 07. 13.)

     'Felelet’: A kovid fedűnevű orwelli terrorakció külön menüpontot érdemelt ki a honlapomon. Most kicsit más fronton támad a háttérhatalom, a magyar kormány (és sajnos a szakemberek, a sajtó és a rendszerhívők) közreműködésével. Mivel ez nagyon hasonló ügy, az egész témát, a kötelező gyerekoltásokkal és a magzatok ultrahangoztatásával együtt ide helyezem mostantól: a VÍRUS 2020 főmenübe, átnevezve VÍRUS ÉS TÖBB menüvé.

    (Ez a cikk most mindkét menüben - FRISS és VÍRUS - megjelenik)

    Petíciók egyelőre itt:

    cikk:

    https://orvosokatisztanlatasert.hu/stop-a-kotelezo-szureseknek-ne-legyenek-kotelezoek-a-szurovizsgalatok-magyarorszagon/

    egy hozzászólás:

    Tisztelt “Szerkesztőség”! Az ÜGY fajsúlyára való tekintettel kérem Önöket vegyék fel a kapcsolatot a petíció szerzőjével és kérjék meg egy komolyabb szöveg megírására.

    a petíció maga itt:

    https://www.peticiok.com/stop_a_kotelez_szreseknekne_legyenek_kotelezek_a_szrvizsgalatok_magyarorszagon

    Másik petíció (cikk):

    https://mihazank.hu/kotelezo-szurovizsgalatok-helyett-a-varolistak-megszunteteset/

    a petíció maga itt:

    https://mihazank.hu/szuro/

    kapcsolódó konferencia,2024. augusztus 16-16:

    https://orvosokatisztanlatasert.hu/vitassuk-meg-a-kotelezo-szurovizsgalatok-kerdeset-5-covid-konferencia-beharangozo/

    A ’Felelet’ által bemutatott cikk:

    https://orvosokatisztanlatasert.hu/a-felnottkori-kotelezo-szurovizsgalatokrol/

    átvéve innen: Angelika’s Newsletter

    https://angelikamihalik.substack.com/

    https://angelikamihalik.substack.com/p/a-felnottkori-kotelezo-szurovizsgalatokrol

    A felnőttkori kötelező szűrővizsgálatokról

    honlap: orvosokatisztanlatasert.hu 2024-06-25

    ’Felelet’ kiemelek az írásból két mondatot:

    „Ideje lenne a férfiaknak kiállni a gyerekekért (kötelező gyerekoltások) és az asszonyokért (kötelező méhnyakrákszűrés és kötelező mammográfia), különben eléggé egyedül fognak maradni.”

    „A két leggyengébbet támadja a rendszer: a gyermekeket és a nőket.”

    https://angelikamihalik.substack.com/p/meg-egy-kicsit-a-kotelezo-szurovizsgalatokrol

    ’Felelet’ kiemelek az írásból:

    „Az egy kifejezetten jóindulatú feltételezés, hogycsak az adatait akarják a betegeknek. Nem, ezek sokkal többet akarnak. És mindent megtesznek azért, hogy azt megszerezzék. Először is hatalmat, aztán rengeteg pénzt. Ami az oltásokban, a krónikus betegségekben és a nemátalakító műtétekben van.”

    https://angelikamihalik.substack.com/p/kotelezo-szurovizsgalatokrol-feljelentest

    A koncepciót a kötelező szűrővizsgálatokkal kapcsolatban itt található: https://kormany.hu/dokumentumtar/betegsegek-megeloz-korai-stad-felism-szolg-uj-eu-szurovizsg-r-elveirol

    A teljes Angelika írás:

    Bevezető

    A jogi kereteket már régen előkészítették, amit visszakövettem, abból határozottan látszik, hogy ezeket 2009. óta tervezik.

    Így természetesen a szankció-rendszer is régen készen van.

    Angelika Mihalik írása

    I. 2025. január 1-jétől ezek a szűrővizsgálatok kötelezőek felnőtteknek

    • 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia),
    • 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),
    • 50 és 70 év közötti életkorban népegészségügyi céllal kétévenként vastag- és végbélszűrés (vastagbélszűrés).

    II. Hogyan hajtják ezt végre?

    Kapsz egy levelet majd, amikor megadnak egy időpontot, hogy menj be.

    Szankció, ha valaki nem vesz rajta részt:

    30.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig (jól látod, ötmillió forint) terjedő egészségügyi bírság, amely többször is kiszabható, addig, amíg el nem megy az illető. Ez adó módjára behajtható, a NAV szabja ki és akár le is inkasszálhatja a bankszámládról, ingatlan végrehajtás stb. lehet.

    III. Gyakorlat – meglepődsz, de már van

    Mivel, ahogy már írtam, ez a jogszabályi keretrendszer már rég kész van, csak eddig gyerekekkel és a gyermekek szüleivel szemben alkalmazták, így elmondható, hogy van kialakult hatósági gyakorlat a kikényszerítésre:

    1. A hatóság először felszólít, hogy csináld meg ami kötelező, szab egy határidőt, rendszerint ekkor még nem bírságol, csak megfenyeget.
    2. Ha nem mentél el a kiszabott határidő alatt, akkor megint kapsz egy felszólítást és megbírságolnak. A gyerek esetében a bírság 200.000 Ft-nál szokott kezdődni, ez azonnal végrehajtható, adó módjára, tehát azonnal inkasszálhatják a számládról akár – ez bíróság előtt megtámadható, de ez az azonnali végrehajthatóságát a bírságnak nem érinti.

    IV. Mit lehet tenni ez ellen

    Tehát jogilag:

    Ez még a rendkívül antidemokratikus, a jogállamiságot csak nyomokban tartalmazó magyar Alaptörvény szabályaival is ellentétes, ugyanis még a magyar Alaptörvény szerint is az emberi jogok csak közérdekből, a közérdekkel szükséges és arányos mértékben korlátozhatóak. Itt pedig nincs közérdek. Jogom van meghalni rákban, kezelés nélkül. Maximum annyit tehetnének meg, hogy ha nem veszek részt a szűrésen, és utána kialakul betegségem, akkor térítenem kell a kezelés költségeit, stb.. tehát nincs közérdek, amivel szembe lehetne ezt a jogkorlátozást állítani.

    Ez lesz az a vonal, ahol el lehet indulni jogilag.

    Mivel szimpla halandó (pl.: ügyvéd stb.) számára nem áll rendelkezésre lehetőség az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt kérni (köszönjük miniszterelnök úr), a volt alkotmánybíró jogász köztársasági elnöknek pedig ez belefér (nem kért normakontrollt, hanem aláírta) így egyelőre ezen a vonalon ügyvédként nem tudunk elindulni, csak majd ha per lesz.

    Még annyit: mi ügyvédek minden hídon csak akkor tudunk átmenni, amikor már ott vagyunk. Amikor lesz egy közigazgatási határozatod, hogy behívnak ilyenre, mi onnantól tudunk segíteni. Előbb nem. Tehát 2025. január előtt nem tudunk lépni jogilag ez ellen. Ügyvédek vagyunk és nem jogalkotók, és nem mi vagyunk a megváltók.

    V. Megoldani magán-egészségügyi ellátásban vagy “okosban”

    A) Magán-egészségügyi ellátás

    Kikristályosodott gyakorlat van több éve, hogy a gyermekek esetében nem fogadják el, tehát pl. ha a háziorvos csinálná meg azt a kötelező szűrővizsgálatot, ami iskolaorvos dolga, az nem érvényes.

    Ugyanígy, ha nem az oltja be, aki az úgynevezett „oltóorvos”, tehát pl. ha nem az iskolaorvos adja be azt az oltást, amit a jogszabály az iskolaorvosra telepít, akkor simán beadatják újból, a bírósági stb, hercehurcát nem úsztad meg. Odatelepítette a dolgot az állam az állami egészségügyre. Kialakult gyakorlat van.

    Ezért lett volna jó előbb felébredned, mielőtt a te tested következik. A gyerekeket elengedted, most te jössz.

    B) Megoldani okosban

    Szintén egy új szabály, hogy megfigyelőrendszerek, arcfelismerővel stb. vannak legálisan telepítve az egészségügyi intézményekbe, amik nyomon követik az orvosokat, tudod, mint a filmeken, és ez mostantól legális. Nem csak a beléptetéskor, kiléptetéskor, a jogszabály szövege alapján végig nyomon követik őket, kamerarendszerrel. Tehát mindent lát a nagytestvér. És nyilván ha az orvos arcát fel tudja ismerni és követni mindenhova a kamera és a szoftver, akkor téged is.

    VI. Nem lesz erre kapacitás érv

    Ha esetleg azt hiszed, hogy nem lesz kapacitás és orvos a kötelező szűrővizsgálatokra, csak szeretnélek emlékeztetni, hogy 

    2020 tavaszán az orvosok a kórházkiürítéseket szemrebbenés nélkül végrehajtották;

    2021-ben pedig szemrebbenés nélkül leoltották a lakosságot.

    Semmi másra nem volt idejük. Arra van kapacitásuk, és ahhoz értenek, amire parancsot kapnak, ezt 2020-2023. közt bebizonyították.

    Tehát az orvosok anyagilag és mindenképp abban érdekeltek, hogy tönkretegyék még jobban a nőket, és ezt minden gátlás nélkül meg fogják tenni.

    Egy apró sztori: a kovid előtti fogorvosom a kovid alatt kovid osztályon volt, lélegeztetőgépes betegeket látott el, mivel akkor csinálta a szájsebész szakvizsgáját és oda osztották be. Annyit értett ehhez, mint egy kukásember. De mivel fiatal volt és kellett a pénz, megcsinálta. Tehát az orvosokra nem számíts.

    Ha azt mondják az orvosoknak, hogy az összes beteget zavarják haza, és csak szűrővizsgálat van, akkor szemrebbenés nélkül megteszik.

    Szóval de, lesz kapacitás a szűrővizsgálatokra.

    VII. “Konteó”

    Egyrészt ez jogszabály.

    Másrészt: Üzenem az összes férfinak, főleg azoknak, akik csak gondolni merészelnek arra, hogy ez paranoia:

    Nem bennük akarnak turkálni, nem nekik akarnak 3 HPV oltást beadni. Mert pozitiv méhnyakrákszűrésnél – anélkül, hogy tipizálnák a HPV-t, és tekintet nélkül az illető hölgy életkorára – a protokoll az, hogy 3 HPV elleni oltást ajánlanak fel – ez most még csak ajánlat, egy tollvonás és kötelező lesz. Ez konkrétan egészségkárosító, ez az oltásnak nevezett méreg csak ront a beteg állapotán, önmagában rákkeltő, találsz a substackomon erről fősodor tanulmányokat. Már ha egyáltalán tényleg beteg a hölgy, akit kiszűrnek.

    Nem a férfiak mellét fogják két fémlap közt összelapítani, és utána megsugarazni, és ezáltal jelentősen megnövelni a rák kockázatát.

    És gondolkozz picit el: nincs a kötelező szűrővizsgálatok közt a prosztataszűrés (analógiája a méhnyakszűrésnek – invazív) és nincs bent a tüdőszűrés (sugárterhelés). Csak nőkre van invazív vizsgálat előírva, és csak nőkre van sugárterhelés előírva. Férfiakra nincs ilyen kötelező szűrővizsgálat.

    Mert a jogszabály alapján a vastag- és végbélszűrés adott esetben nem invazív módon is elvégezhető, székletből. Az orvosok, hatóságok pedig majd eldöntik, kinek csinálnak vastagbéltükrözést – biztos azoknak, akikért aggódnak, mert a vastagbéltükrözésbe bele is lehet halni és fájdalmas – és kinek elég székletet beküldeni. Mert a jogszabályszöveg ennél a férfiaknál is elvégezhető vizsgálatnál egészen megengedő, szemben például a női mell vizsgálatával, ahol ultrahangos, vagy kézzel történő szűrés, tehát ami nem veszélyes, olyan nem végezhető.

    Sosem voltam feminista, most sem lettem az, csak gondolkozom,

    Úgyhogy ideje lenne a férfiaknak kiállni a gyerekekért (kötelező gyerekoltások) és az asszonyokért (kötelező méhnyakrákszűrés és kötelező mammográfia), különben eléggé egyedül fognak maradni.

    Mi, nőként tesszük a dolgunkat addig, amíg Isten is úgy akarja. De nem tovább.

    Mert észre kéne venni, hogy a két leggyengébbet támadja a rendszer: a gyermekeket és a nőket.

    1. Mindig mondom, hogy ez a WHO-IHR nekünk nem új, mindenki ezzel foglalkozott itt hónapokon át, nálunk már régen minden kész van, egyetlen új szabály jött be tulajdonképpen, mégpedig az, hogy bekerült az ajánlott szó helyébe a kötelező, az összes többi szabály és kényszerítőeszköz stb. már rég bele van implementálva a magyar jogba.
    2. Ha a kormány elrendel egy közegészségügyi válsághelyzetet (nem kell hozzá járvány, gumiszabály), akkor rendőrség stb. segítségét is igénybe veheti a hatóság a végrehajtás érdekében (praktikusan: elhurcolnak és erőszakkal is elvégezhetik akár).
    3. Ha eddig azt hitted, a gyermekkori kötelező oltások rendszere ellen küzdő emberek közveszélyes oltásellenes hülye konteósok, jó reggelt kívánok, az eddigi küzdelmünk is az életért, testi épségért, egészségért és az egészségügyi önrendelkezésért, az emberi méltóságért történt. Ha nő vagy, akkor te is célkeresztbe kerültél, üdvözlünk a csapatban.

    ’Felelet’ kapcsolódó cikket találtam:

    https://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/12-mod/szures/belrakszures/4432-lehet-e-artalmas-a-belrakszures-illetve-van-e-egyeb-kockazata

    Lehet-e ártalmas a bélrákszűrés, illetve van-e egyéb kockázata?

    Kisebb szövődmények (hányinger, ájulásérzés vagy szédülés, hasi fájdalom) 150 szigmoidoszkópos vizsgálatból kevesebb, mint 1 vizsgálat során fordulnak elő. Súlyosabb szövődmények, úgymint a bélfal erős vérzése vagy átszakadása 3 000 szigmoidoszkópos vizsgálatból kb. 1 vizsgálat során fordulnak elő. Közvetlenül a vizsgálat után jelentkező erős fájdalom 50 beteg közül 1 esetében fordul elő.

    Rendkívül ritka esetekben (10 000 vizsgálat közül 1 esetben) a kolonoszkópia halált okozhat, de ennél sokkal magasabb a szűréssel megelőzött bélrák eredetű elhalálozások száma.

    ’Felelet’: A visszajelzési rendszer tulajdonságai miatt tízzel vagy százzal is lehet szorozni a káros esetek, halálozások számát. További jótékony célja a kormányoknak, hogy az emberekkel megszoktassák, hogy mostantól turkálhatnak a testükben (eddig csak oltották a gyerekeket és a TV-vel, reklámokkal, oktatással butítottak minket, és elvették az időnket a bürokráciával is, stb.

     

     

     

  • Toronyház vita (2021. 07. 22.)

    Toronyház vita (2021. 07. 22.)

    Toronyház-vita: A korszerűség jelképe? (epiteszforum.hu)

    Dr. Schneller István, építész-urbanista

    2021.07.14.

    A magasházakról, felhőkarcolókról szóló vitában nagyon nehéz új érvet mondani, hiszen a rendszerváltozás óta elmúlt 30 évben, az időnként fellángoló, majd elcsituló vitában szinte minden támogató és ellenző vélemény elhangzott már, nem is egyszer. Jómagam is többször hozzászóltam a vitához, és megbízója, sőt egyik készítője voltam a „Magasépítmények Budapesten" c. azok elhelyezhetőségét és szabályozási javaslatát megfogalmazó, 2002-ben készült átfogó koncepciónak. Az ebben megfogalmazott gondolatok nagyrészét – 20 év után – ma is érvényesnek tartom, s e gondolatok – kisebb módosulásokkal – megjelentek a 2015-ben jóváhagyott településszerkezeti tervben is. Nem csoda ez, hiszen egy város életében a 20-30 esztendő egy emberi élet hozzávetőlegesen 2-3 évének felel meg, tehát meglehetősen rövid idő, ami a lassan alakuló épített környezet világában semmiképpen sem jelenthet elavulást. Mindezt azért kell leszögezni, mert a mostani vitát felélesztő – az átfogó koncepciót erőszakosan felülíró – MOL torony esete újra felveti a kérdést, hogy az esetlegesen épülő toronyházak, felhőkarcolók milyen hatást gyakorolnak a város egészére. Jóllehet, többen is felemeltük a szavunkat az önkényes döntés ellen, a torony épül és precedenst teremthet az őt esetleg követni akarók számára.

    Az urbanisztikában és építészetben az elmúlt 100 év alatt megannyi karta született, amelyek bár tartalmaznak születésük óta meghaladott gondolatokat, mégis számos olyan a közösség érdekeit képviselő, a nyers gazdasági, politikai erőfitogtatás elleni elvet tartalmaznak, amelyeket hosszú távon is célszerű lenne betartani. 1999-ben részt vehettem az UIA nemzetközi építész szövetség 20. kongresszusán Pekingben. Ott a számomra legemlékezetesebb előadást Charles Corea világhírű indiai építész – Új-Delhi egyik tervezője – tartotta. Lényegi mondanivalója az alábbiakban foglalható össze: a városok tervezésénél, alakításánál jól tudjuk, hogy mit kellene tennünk, de a valóságban annak éppen ellenkezője történik. Régóta tudjuk, hogy a magasházak helyett nagy sűrűségű de alacsony beépítéseket /high density low rise/ kellene szorgalmaznunk, de épülnek a különböző funkciójú tornyok. Régóta ismert, hogy a kötöttpályás közösségi közlekedés a városok jövője szempontjából kulcsfontosságú, de rendületlenül építjük az autópályákat. Régóta tudjuk, hogy nem monofunkciós elkülönülő városi területeket, hanem vegyes, kevert funkciójú, kis közlekedési igényű városrészeket kellene kialakítani, mégis épülnek egymástól elkülönülő, egy funkciós lakó- munkahelyi- és fogyasztói területek, amelyeket mostanában elegánsan tematikus parkoknak nevezünk. E szavak mostani vitáinkban is figyelemre méltó gondolatokat tartalmaznak.

    Globalizált világunkban a nagyság önmagában értéknek számít, és kiemelten a nagy épület, épületegyüttes szinte minden vonatkozásban teret nyer. Nemcsak óriási óceánjárók vonulnak a tengereken, vagy éppen kamionvonatok az autópályákon, de hatalmas tájromboló logisztikai és elosztóközpontoknak nevezett lebutított fém dobozok jelennek meg legszebb tájainkon, s ugyanígy város a városban méretű építmények hagyományosan történeti városainkban is. A nagy méretű építmények között az egyik a magasház vagy felhőkarcoló. Úgy tűnik az emberiség a nagy méretektől, a kiterjedéstől és a sebességtől várja a megváltást.

    Persze a nagy méret önmagában is érdekes lehet. Rem Kolhaas korunk egyik sztárépítésze, egyenesen az unalomba fulladó modern építészet egyik lehetséges kiútjának tartja a nagy épületet. És valóban, egy rendkívüli nagy kocka, vagy éppen egy gúla sokkal inkább kivívja figyelmünket, mint hétköznapi másuk. Mindebben rejtetten a monumentalitás iránti igényünk, tiszteletünk jelét is láthatjuk.

    Félreértés ne essék, a monumentalitás iránti vágy ősi emberi jelenség, végighúzódik az építészet egész történetén. Az építés-építészet kezdeteinél két elemi igény munkálkodott. Az egyik az emberi hajlék létrehozása, a legegyszerűbb anyaghasználattól, a legkifinomultabb eszközökig. A másik a mindenkori ember számára kiemelkedően fontos hely megjelölése. Ez utóbbi mindenképpen összefüggött a vertikalitással, a felegyenesedő ember számára spirituális jelentéssel is bíró függőleges iránnyal. A magasba törés látszik a szent hegyet formázó sírdombok, a szent fák körzetének kiemelése, a piramis és toronyépítők munkája nyomán. Persze jó emlékeznünk arra, amire Mircea Eliade vallástörténész felhívja a figyelmet, hogy a magasba törő jel nem pusztán geometriai közép megjelölésére szolgál, hanem egyúttal axis mundi, világtengely, amely összeköti az eget a földdel, azaz egy társadalom hitvilágának megjelenítője, sokszoros szimbolikus tartalommal bír, így transzcendens jelentése van, az istenire is mutat.

    A mai világ leginkább látható istene, a pénz, a sebesség és a korlátlan növekedés szentháromsága. A Chicagóban és New Yorkban megszületett felhőkarcoló már születése pillanatától ehhez az istenséghez kötődik. Az első felhőkarcolók kimondva-kimondatlanul a business katedrálisai kívántak lenni. Elég csak egy pillantást vetni a Chrysler Buildingre, hogy lássuk az erőfeszítést. Amerikának nem voltak gótikus katedrálisai, ezért az első felhőkarcolók ezért is tudatosan felvállalták a székesegyház tornyához, sőt a bábeli toronyhoz, a lépcsős piramishoz való hasonlóságot. A felhőkarcoló a bábeli torony bibliai mítoszát felvállalva született, még akkor is, ha létrejöttéhez szükségesek voltak technikai vívmányok. Az acélszerkezetű vázas építés, a gyors függőleges közlekedést lehetővé tévő liftek csoportja, s a telefon a megvalósítás segédeszköze volt.

    A toronyépület a siker mámorában az amerikai nagyvárosokban megsokszorozódott. Ez vált az Amerika dominálta világban a modern város jelképévé, ezzel járult hozzá Amerika a városfejlődés évezredes drámájához. Megszületett az izgalmas, sőt őrületes New York, amely azután követendő példává vált, a világ többi részében is.

    A felhőkarcolók útja Európába nehezebb volt, mint az úgynevezett fejlődő világban. Európa eleinte megpróbálta megtartani a magasba törés eredeti spirituális értelmét. Az első felhőkarcoló tervek keresték a vertikális jel közösségi értelmét. Eleinte a népek palotája, egyetem vagy kulturális központként akarták létrehozni vagy éppen a meglévő városszerkezet kiemelkedő pontjait hangsúlyozni velük. Később a magasházas csoportok esztétikai komponálására törekedett az öreg kontinens. Így jött létre többek között a La Defense Párizs mellett, de a frankfurti magasházas együttes kompozíciós elvei is így születtek.

    Az esetlegesen, csoportképzésre alkalmatlan, nem tudatos városfejlesztési koncepciók alapján épített felhőkarcolók bántóan megzavarják a hagyományos európai város képét. Gondoljunk csak a párizsi Montparnasse toronyra, a barcelonai londoni uborka Jean Nouvell-i hasonmására, vagy éppen a Bécs történeti városrészeihez közel épült felhőkarcolókra, de ilyen a mi MOL tornyunk is.  Az ilyen esetlegesen megvalósult felhőkarcolók úgy állnak a kialakult történeti európai városképben, mint tehénen a gatya. Esetleges elhelyezkedésük, magányos alakjuk erőtlen kísérlet arra, hogy az Amerikából elszármazott előd szimbolikus jelentését utánozza. Izzadságszagú erőlködés, hogy jelképet állítson a gazdaság vélt vagy valós erejének.

    Az ilyen magasházak, szoliter felhőkarcolók közösségi haszna, jelképes ereje a nullához közelít. Amellett, hogy egy cég marketingjét jelzik, a város egyébként egyedi és ezáltal közösségi értéket képviselő szövetét, sziluettjét megtörik. Ehhez a károkozáshoz képest újdonság erejük elenyésző. Észre kellene venni, hogy az építészeti érték, de még az újszerűség sem függvénye a puszta nagyságnak, a kiterjedésnek.

    Városainkban élhető környezeteket, a házak között kialakuló nívós köztereket, s nem pedig „város a városban" jellegű, a tényleges közterületeket elrabló nagy létesítményeket kell kialakítani. Mindez nem jelenti azt, hogy a város látványát, sziluettjét mintegy simára kell borotválni. A magassági változatosság mindig is hozzátartozott a városképhez. A változatos magassági viszonyokat Budapest esetében a domborzati adottságok, a természetközeli elemek városközponthoz való közelsége, a történeti építészet hangsúlyos elemei biztosítják.

    A kérdés nem az, hogy Budapestnek szüksége van e felhőkarcolókra, mert erre az egyértelmű válasz, hogy nincs.  A korszerűség jelképe nem a minél magasabb ház. A kérdés az, hogy lehet-e, érdemes-e Budapesten felhőkarcolót építeni, s a választ csak egy nagyon tudatos városfejlesztési koncepció adhatja meg.


     

    Mit szimbolizál a MOL torony? (építészfórum)

    Dr. G. Szabó István, mérnök, c. egyetemi docens

    2021.06.16.

    Immár – egy időre legalábbis – visszavonhatatlan, egyben meghökkentő látványelemként kezd a legváratlanabb helyszínekről felsejleni fővárosunk látképében az épülő és végleges magasságát 2021. áprilisában, a fotók készültekor még el sem érő MOL torony. „Tájseb", ahogy 2017-ben egy befolyásos kormánypolitikus jósolta.

    Egy magasház a legtöbb esetben puszta fizikai létezésén túl is kétségtelenül erős szimbolikus horderővel bír, és különösen igaz ez a MOL toronyra, melynek kapcsán számos releváns nyilatkozat hivatkozik konkrétan is a ház szimbolikus jelentőségére.

    Egy épület egyúttal üzenet is a jövőnek. Üzenet a korról, amiben épült, az építés körülményeiről, az építtetőkről, a társadalomról. Vegyünk hát sorra néhány jelképelemet, és próbáljunk meg válaszolni a kérdésre: mit üzen a jövőnek, mit szimbolizál a MOL torony?

    • Mindenekelőtt azt, hogy a XXI. század elejének Magyarországán a kiemelkedő pénzügyi és lobbi erő szinte korlátlan lehetőséget biztosít egy akarat keresztülvitelének. Hiába volt a számtalan szakmai ellenérv, a világörökségi látkép féltése, a jogi kiskapuk nagyra nyitásával, a korábbi építési magassági korlátok átírásával, megnövelésével majdhogynem akadálytalanul és jogszerűen kapott szabad utat a 120 m-es monstrum építése.
    • Szimbolikus maga a 120 m-es méret más okból is: nagyjából ennyi a távolság a torony és a Hungária körgyűrű középvonala között. A körgyűrűn belül ugyanis 30 m-es magassági korlátozás van (még napjainkban legalábbis) érvényben.  A XXI. század Magyarországán tehát elegendő ez a 120 m-nyi távolság, hogy a 30 m-es magassági korlát mintegy négyszeresét meghaladó magasságú épület úgymond máris jogszerűvé és építési engedély-kompatibilissá váljon.
    • A torony szimbólum abban az értelemben is, hogy hiánya nyilvánvalóan nem volt feltétele annak, hogy a MOL régiós vezető céggé váljon; a vállalat a korábbi épületekben, irodákban végzett munka eredményeként lett a régió egyik jelentős középvállalata.   
    • Mindenképpen (negatív) szimbolikus jelentőségű az is, hogy (némi képzavarral élve) az „olajipar alkonyának hajnalán", a megújuló energiatermelés minden kétséget kizáróan visszafordíthatatlan térnyerésének XXI. századában az olajipari nagyvállalat egy olyan tornyot emel (mementóként? az olajipar környezetkárosítására emlékeztetve?), amihez több tízezer m3 vasbeton szükséges, mindehhez felhasználva sok-sok ezer m3 cementet, melynek előállítása az egyik legjelentősebb karbonlábnyomú technológia. Szomorú tény, hogy míg Berlinben vagy Bécsben napjainkban egy legalább részben fa alapú anyagokból épülő magasház építése a „menő" hír, Budapesten ugyanekkor még egy cementfaló betonmonstrum jelképezi a környezettel való „felelősségteljes" kapcsolatunkat.
    • Szimbólumértékű az is, ahogyan a „kinek van nagyobb" ősi erődemonstrációs versengés megjelenik a MOL torony építése kapcsán. Bár nemzetközi viszonylatban ez a tornyocska a futottak még kategóriába sem kerülhetne be (150 m alatt lévén, nem is nevezhető felhőkarcolónak), a „kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk" vonalon haladva minden bizonnyal önelégült módon örülnek majd a megvalósításban részt vevők, hogy „na, mi építettük fel Budapest első 100 m-nél magasabb épületét". (Nem minden ok nélkül hallottam ezek szerint valamikor egy építésztől a mondást, hogy „Vigyázni kell az építészekkel, mert szeretik a betont!") Holott az emberi nagyság sokszor nem abban nyilvánul meg, amit megteszünk, hanem abban, amit megtehetnénk, de mégsem tesszük (emlékeztetőül, az úriember anekdotabeli meghatározása: tud szaxofonozni, de nem teszi…).
    • Sajnálatosan jelképértékű az is, ahogyan a hazai építész- és urbanista közösség egy jelentős részének szakmai érdekérvényesítő képessége hasonlóképpen sajnálatosan jelképértékű volt a MOL torony körüli engedélyezési folyamatban. Még annyit sem sikerült elérniük a szakmai alapon érvelőknek, hogy a torony építési helye legyen valamivel „hátrább vonva", távolítva a Duna parttól, hogy a Gellért-hegy takaró hatása jobban érvényesüljön a Duna belvárosi szakaszáról nézve.  
    • És szimbólumértékű az is, ahogyan a vonatkozó honlap (molcampus.hu) a látványterveken keresztül próbálja sugallni azt, mennyire „jelentéktelen" a torony városi panorámára gyakorolt hatása. Szinte művészi példa a látványtervekkel való manipulálásra, ahogyan a „Margit híd budai hídfő" c. látványterv és a körvonalazódó valóság viszonyul egymáshoz.

     

    Toronyház-vita: ”Egy fecske nem csinál nyarat” (építészfórum)

    Fegyverneky Sándor, korábbi országos főépítész

    2021.07.21.

    ('Felelet': Csak a cikk végét másolom ide, akit érdekel, elolvassa eredeti helyén…)

    Tudom, hogy az építészek körében nem szexi a magasház, de az első és sokáig az egyetlen ilyen budapesti épület ügyében legyünk türelmesek, toleránsak. Aki teheti, legyen büszke, hogy még ilyet is tudunk építeni, és ha kész, menjünk fel a tetejére!

     
     

     

    'Felelet': Szerintem éppúgy kell lebontani, mint a Lenin-szobrot. Ugyanazt jelképezi, csak nagyobb kárt okoz és drágább.

     

  • Villanyautó (2021. 01. 29.)

    Villanyautó (2021. 01. 29.)

    Terv szerint halad az országátformálás. Tönkretenni az utóbbi 30 évet túlélt magyar kisvállalkozásokat, és a közpénzből támogatott multigyárakba terelni minket rabszolgának. lásd: óriási támogatással épül a népámítással ellenkezően valójában környezetszennyező akkugyárkoreaiak által, Iváncsán.

    szakcikk: Mezőgazdasági Technika, 2017. október: "A svájci EMPA (Eidgenössischer Mate-rial Prüfungsanstalt) kutatói szerint az eu-rópai villamos energiamix-szel üzemelte-tett Li-ion elektromos autó a technika mai állásánál csak annyira környezetbarát, mint a 100 kilométerenként 3-4 litert fo-gyasztó benzines autó."

    Magyar Nemzet cikk, 2017. augusztus 2.: Halk kipufogás: nem is olyan zöldek az elektromos autók, mint hitte.

    Nrgreport: Miért nem megoldás az elektromos autó a klímaváltozásra? 2019-10-17

    kép forrása:IEA

    A jelentés egyik legérdekesebb ábrája összehasonlítja a különböző technológiákat és a kibocsátott CO2 mennyiséget a gépjármű teljes élettartama alatt. A tisztán elektromos jármű (BEV) kevesebb CO2-t bocsát ki, mint a tisztán belsőégésű motorral (ICE) felszerelt személyautó (23-24 tonna CO2 szemben a 34 tonnával). Ez az előny csökken, ha nagyobb akkumulátorral felszerelt járművet veszünk (+2 tonna Co2 egy 400km-es hatótávolságú gépkocsi esetén) és jelentősen függ az elektromos áram előállítási módjától.

    Az IEA számításai szerint mindössze 25%-kal kisebb CO2 kibocsátás történik a teljes élettartam alatt egy tisztán elektromos jármű esetében, főleg azért, mert az elektromos áram tárolására szolgáló Li-ion akkumulátorok előállítása magas CO2 kibocsátással járó folyamat és messze meghaladja a belső égésű motorokkal felszerelt járművek gyártása során keletkezett szennyezést. Az összehasonlítás egyébként olyan elektromos áram felhasználási mixet feltételez, ami megegyezik a világátlaggal. Ebben jelenleg 38% kőszén, 3% kőolaj, 23% földgáz szerepel, míg a CO2 kibocsátás szempontjából kedvezőbb nukleáris részarány 10%, megújuló 7%, víz és biomassza pedig 19%. Az IEA úgy kalkulál, hogy ilyen forrásból származó árammal hajtjuk meg elektromos autónkat.

     Az európai elektromos és konvencionális gépjárművek kibocsátása (g/km):

     A 35%-ban kőszén és lignit alapú áramtermelő Németország esetében például az elektromos autózás CO2 kibocsátása lényegében megegyezik a leghatékonyabb belsőégésű gépjárművek kibocsátásával, ha a teljes életciklust vesszük alapul.

     'Felelet':

    Feltehetően sokkal rosszabb a helyzet, nem hasonló a villanyautó a hagyományos régebbi kocsikhoz, sokkal rosszabb. A mesterséges avulás, gyengülő minőség, a divat-reklámipar miatti autócserék, az akkuk rövid élettartalma, a divat és társadalmi deviancia miatt használt tankszerű terepjáró, rengeteg fölösleges extra tartozék miatt sokkal nagyobb a környezetszennyezés, az autókra szánt pénz, munkaidő vagy gazdagok esetén más emberektől elvett idő.

    Példa: Az én régi Fiat Pandámra, melyet 2003-ig gyártottak, és a VW-hez vagy Trabanthoz hasonló egyszerű, sokoldalú, tartós népautó volt, 5000 forint egy új, belülről állítható tükör. Egy divat-papírterepjáróra 500.000. Azaz százszor több, tehát átlagosan 100 átlagember dolgozik ahelyett, aki ilyen kocsit használ.

    Meglepő dolog derült ki a drága kocsikról: ennyire megbízhatóak a SUV-ok (penzcentrum.hu 2019. február 8.): "egy nagyjából 3,6 millió forintos városi autó sokkal kisebb valószínűséggel romlik el, mint egy 15 milliós városi terepjáró... a kicsi, városi autók tulajdonosai negyedennyit töltenek a szerelőnél...

     

    pcword: 2014 március 20.

    A környezetvédők régóta hangoztatják, hogy az elektromos autók gyártása nyomán több környezetszennyező anyag kerül a légkörbe, mint amennyit a kipufogógáz-mentes járművek hajtása révén megspórolhatunk. A Bloomberg csütörtöki riportja alátámasztani látszik a fenti aggodalmakat, a lap szerint a lítium-ion akkumulátorok egyik fő alkotóeleme, a grafit bányászata komoly problémákat okoz a fő exportőrnek számító Kínában.

     

     

     

     

  • Villanyautókról (2024. 08. 17.)

     

    Villanyautókról (2024. 08. 17.)

     

    ’Felelet’: Végre egy írás, ami nem csak egy szempontot szajkóz, a társadalmat butítandó.

    https://www.valaszonline.hu/2024/08/08/elektromos-autozas-valsag-okok-kovetkezmenyek/

    Nyakunkon az első villanyautó-válság, három „főbűnös” van a hátterében

    A Szív | 2024.08.08.

    Annak is feltűnhetett, akit egyáltalán nem érdekelnek az autók, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az újabb és újabb épülő akkumulátorgyárakról szóló hírek mellett egyre több az ismeretlen kínai autót kínáló hirdetés, s miközben a hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a látszólag egymásnak ellentmondó jelenségek hátterében? Végh Dániel A Szív jezsuita magazin számára írta meg a választ. Cikkét lapjaink együttműködésének keretében teljes terjedelmében közöljük.

    „Egy évtizeden belül minden új autó, ami piacra kerül, elektromos meghajtású lehet”; „A kínai elektromos autókat kapkodják, az európaiakat jóval kevesebben viszik”; „Letarolják a kínai autók Európát?”; „Drámai bukta Németországban az elektromos autó?”; „A csökkenő érdeklődés miatt a Mercedes kénytelen volt törölni néhány villanyautó-fejlesztését”; „Visszafogta akkumulátorrendeléseit a Ford, de így is sokat bukik a villanyautókon”; „Amerika után Európában is árat csökkent a Tesla”; „Egyelőre nem kell a BYD Európában”; „a BMW nem bánná, ha az eredetileg tervezettnél később indulna el a termelés a debreceni gyárukban”; „Tömeges elbocsátás az iváncsai akkumulátorgyárban”…

    E szalagcímek alapján joggal érezhetjük úgy, hogy épp fenekestül felfordult az autóipar és az autópiac, legalábbis az öreg kontinensen. Ha a sajtó szenzációhajhász megfogalmazásai mögé nézünk, és segítségül hívjuk a száraz statisztikai adatokat, a következő tényeket rögzíthetjük a 2023-as évre, valamint az idei első félévre nézve: egyelőre egyáltalán nem fogynak a kínai kocsik, és főként nem fogynak a kínai villanyautók Európában. A tavalyi évben harminc (!) kínai márka összesen a piac 2,6 százalékát szerezte meg úgy, hogy a 332 ezer eladott autónak a kétharmada egyetlen, főként benzines modelleket áruló, egykor angol márka, az MG terméke volt. Az EU-ban legnagyobb számban értékesített autónak tavaly a Tesla Model Y bizonyult, egy elektromos SUV, azaz magas építésű, ám terepjárásra alkalmatlan városi szabadidőautó. Az amerikai bázisú, de Kínában és Németországban is gigagyárral rendelkező cég a gyártók toplistáján jóval lejjebb helyezkedik el, a többi modelljével együtt mégis csaknem annyi autót adott el, mint a Fiat, a Peugeot vagy a Citroën – az európai listákat korábban rendszeresen vezető olasz és francia kisautók gyártói. A trend azonban idén látványosan megfordult: az elektromos autók eladásai bezuhantak, és Európa kedvence újra a klasszikus sláger, a régi vágású Volkswagen Golf, amely a gyártó eredeti tervei szerint utód nélkül tűnne el jövőre.

    Ami az idei évet illeti: tíz-, sőt százezrével állnak az eladatlan elektromos autók a VW és a Tesla gyárudvarain, de a holland kikötőkben is, ahol a Kínából érkező szállítmányokat partra teszik. Csak néhány szemléletes példa: a Szeged mellett gyárat építő BYD (a betűszó feloldása: Build Your Dreams – Valósítsd meg álmaidat) az idei első negyedévben alig ötszáz autót adott el Németországban, a legendás hippibusz, a farmotoros VW-furgon modern, elektromos (és szintén farmotoros) átiratából pedig már tavaly is csak kevesebb mint tízezer darabra volt kereslet az egész világon – a borsos árú retrofuturista kisbusz beragadt példányait itthon most akár tizenötmillió forintos kedvezménnyel hirdetik a kereskedők.

    Nemcsak elektromos fordulatról, kínai dömpingről sem beszélhetünk tehát egyelőre.

    A kínaiak valójában sereghajtók az öreg kontinensen, sőt, kínai autóból is több olcsó benzines fogy egyelőre, mint elektromos. (Itt érdemes megjegyezni, hogy kínain a kínai tulajdonban álló cég által Kínában gyártott termékeket értjük, ugyanis a legújabb elektromos BMW, Mini, Smart, Tesla és Volvo autók java része is a nagy fal túloldalán készül.)

    Hiába ömlöttek volna az ezermilliárdok az elektromos típusok kifejlesztésébe, az akkumulátortechnológia javításába és az új gyárak felépítésébe? Minden érdekelt fél abban bízik, hogy a válság csak átmeneti, sokan pedig arra számítanak, hogy az elektromos/kínai áttörés elkerülhetetlenül bekövetkezik, legföljebb néhány évvel később. Erre a kínai autópiaci trendekből következtetnek az iparági szakértők – Kínában ugyanis tíz évvel ezelőttig nagyrészt kifutott európai autókat gyártottak német–kínai és francia–kínai vegyes vállalatok, mára azonban átbillent a mérleg nyelve a kínai állami forrásokkal megtámogatott helyi elektromosautó-gyártók javára, akik a valóban súlyos légszennyezettséggel küzdő városokba szánt egyszerű miniautóktól kezdve a technológiai erőfölényt demonstráló luxuscirkálókig mára minden számban versenyképessé fejlődtek. (Középen pedig nevető harmadikként ott a Tesla, amelynek Kínában is van gigagyára.)

    A SUV-mánia levét issza mindenki

    Hogyan navigálták magukat ilyen sokszorosan kellemetlen helyzetbe az európai – és elsősorban a német – autógyártók? Alapvetően három, egymás hatását erősítő „főbűnöst” nevezhetünk meg. Az első a mesterségesen gerjesztett SUV-mánia, a második a klímavédelmi indokokra való hivatkozással erőltetett elektrifikáció, a harmadik pedig a kötelezővé tett biztonsági extrák. Lássuk őket részletesebben!

    A német autógyártók amerikai piacra való betörésével párhuzamosan jelentek meg az óceánon inneni kínálatukban is a városi terepjárók – kezdőpontnak a Jurassic Park 1997-es második részében debütált Mercedes dzsip tekinthető. A pocakosodó, emiatt fájós hátú európai emberek örömmel ültek át a kényelmes beszállást kínáló magasított autókba, és ki ne próbálta volna városias, irodaközpontú életmódját legalább a látszat szintjén ellensúlyozni egy sportos, kirándulásra, biciklitúrákra, piknikezésre alkalmas jármű birtoklásával? Persze mivel ezek nagyok és nehezek, sokat fogyasztanak, és ütközés esetén veszélyesek a többi, normális autóval közlekedőre. A teendő? Egyrészt a vezetői hibák és hiányosságok hatását csökkentő, a többi autós és a gyalogosok túlélési esélyeit növelő, illetve az autó méreteit kompenzáló mindenféle kütyü – blokkolásgátló, légzsák, menetstabilizáló, övbecsatolás-figyelmeztető, fáradtság- és sávelhagyás-figyelő, automatikus vészhívó – fokozatos bevezetése, amelyektől az autók csak még drágábbak és nehezebbek lettek. (Néhány sportkocsit leszámítva a világon sehol máshol nem prioritás egy autó fejlesztése során, hogy ezer kilométert meg tudjon tenni megállás nélkül, és még kétszáz kilométer per óra felett is kényelmes, halk, stabil, takarékos és könnyen vezethető legyen egy százhúsz kilós sofőr számára is…) Másrészt, hogy az egekbe szökő átlagfogyasztásnak, illetve az egyre erősebb dízelautók koromeregetésének gátat szabjanak, mind szigorúbb, hagyományos motorokkal lényegében már betarthatatlan lokális károsanyag-kibocsátási normákat szabott meg a kizöldülő és klímaszorongó Európai Parlament.

    Ezeknek igazán könnyen már csak a lényegében az autózás kezdete óta létező elektromos meghajtással lehet megfelelni.

    (Több német autógyártó hatalmas bírságot volt kénytelen fizetni, és egy sor csúcsmenedzser belebukott, amikor kiderült, hogy csak egy úgynevezett „csalómód” beépítésével feleltek meg a szabványnak.) Hát persze, hogy az amúgy is nagy és magas építésű, ennélfogva kellően méretes kapacitású akkumulátor befogadására képes, amúgy is magasabb árú és ezáltal az akku felárától viszonylag kevésbé megdráguló SUV-k elektromossá alakítása tűnt kézenfekvő továbblépésnek.

    Az ugyanis nagyon hamar kiderült, hogy az elsőként kifejlesztett kicsi és kis hatótávú, napi (vagy napközbeni) töltést igénylő, ráadásul a hasonló méretű benzinesnél kétszer drágább villanyautók a háztartások egyetlen járművének alkalmatlanok. A zöld rendszámos megosztós autóként itthon is elterjedt mini villany-VW up!, a BMW vagy a Renault elektromos kisautója utód nélkül futott ki, pedig kizárólag nagyvárosi használatban tulajdonképpen beváltak. Ám ahhoz, hogy egy villanyautó teljeskörűen ki tudjon váltani egy benzinest/dízelt, akkora méretű (és árú) akkura van szükség, amely a technológia mai, de különösen tíz évvel ezelőtti állapota szerint csak eleve nagy (és drága) autóba fér bele.

    Mindeközben az Európai Unió hosszú előkészítést követően tavaly előírta, hogy 2035-re meg kell szüntetni a hagyományos erőforrással rendelkező új autók értékesítését, azaz bő tíz év múlva már csak elektromos autók közül választhatna, aki új jármű vásárlására adja a fejét. Az átállást a tagországok számos eszközzel ösztönözték – emlékezzünk csak az itthon egy nap alatt kimerült állami villanyautó-támogatási pályázatra vagy a gombamód szaporodó, ám a duplájukra ugrott díjak miatt mára javarészt üresen árválkodó közterületi töltőoszlopokra, netán az ingyen parkolást biztosító zöld rendszámok elterjedésére. A prognosztizált igények kiszolgálása érdekében az európai autógyárak egymás után kezdték el az új technológiák fejlesztését és ezzel párhuzamosan a hagyományos meghajtású modellpalettájuk ritkítását. Az elektromos átállásba fektetett euró- és dollármilliárdokat jórészt ugyanis úgy teremtették elő, hogy a legnagyobb profittal kecsegtető SUV és prémiumnak nevezett termékek felé terelték a vásárlókat – többek között azzal, hogy a viszonylag olcsó és takarékos, kis benzines autók gyártását is meglepő gyorsasággal beszüntették, mondván: az egyre szigorúbb kibocsátási szabályok és biztonsági előírások betartásához szükséges technológia árát a termék ára (értsd: az elvárt profitráta) már nem viseli el.

    A tempót – a gazdaság más területeihez hasonlóan – a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború következményei fékezték le látványosan. Mire ezek hatásait a gyártók kiheverték volna, letarolta a piacot az önvezetés előszobájának számító biztonsági extrákkal teletömött Tesla-SUV – nem csoda, hogy a Model Y-ból Németországban adják el a legtöbbet, és hogy épp Berlinben építettek neki gyárat… Merthogy a fenti, negatív spirálba forduló trend elsősorban Németországot érintette és érinti, ahol egészen 2024-ig az öreg kontinens elektromos autóinak a harmada kelt el.

    Európai elektromobilitási vízió

    Érdemes elképzelnünk azt a mintaháztartást, amelyre a gyártók az elektromos autóikat az utóbbi időben optimalizálták. Az ideális vásárló kertes házban lakik, napi 20–100 kilométert ingázik a munkahelyére, van napeleme, és otthon, a saját garázsában tölti a villanyautóját, méghozzá esténként, de még inkább heti egyszer, a hétvégén – amikor a családdal a nagyit mennek meglátogatni a másik, nem elektromos autójukkal. Vajon ilyen használatra való leginkább a villanyautó? Dehogy! Ez a réteg engedheti meg magának, hogy az egyik autójával kísérletezzen. Az energiaipar érdekeit is sejthetjük e modell hátterében, az elektromos autók elterjedése ugyanis hatalmas többletáramigényt okoz, amelyre – mint hazánkban a napelempályázatok befagyasztása kapcsán megtanulhattuk – sem az elosztóhálózat, sem az erőművek nincsenek felkészülve. Míg napközben a légkondik és hőszivattyúk (télen fűtő, nyáron hűtő üzemmódban) eszik az áramot, az éjszaka és hétvégén keletkező fölös kapacitás felszippantására épp kapóra jönnének az elektromos autók.

    Szóval csak ne napközben és ne az utcán akarjanak az emberek tölteni

    – röviddel a nyilvános töltőoszlopok kiépítése után a szolgáltatók (igaz, az ukrán–orosz háborúra hivatkozva) méregdrágára is emelték azok használatának díját.

    Miközben Németországban épp földbe állnak az elektromosautó-eladások, Norvégiában a végéhez közeledik a kontinensszerte tíz évvel későbbre kitűzött átállás. Már tavaly az eladott személyautók több mint nyolcvan százaléka elektromos hajtásrendszerrel rendelkezett az északi országban, jövőre pedig a tervek szerint már nem is lesz kapható belső égésű motorral működő személyautó a norvégoknál. Persze ez nem jelenti azt, hogy 2025-től nem használnak majd hagyományos hajtású autókat. Az, hogy a villanyautókat az elmúlt években is második, harmadik autónak vették a meglévő benzines/dízel mellé, pontosan látszik abból, hogy az üzemanyag-értékesítés volumene alig tíz százalékkal csökkent. S a norvégok mindezt úgy teszik, hogy az ország tavaly Európa legnagyobb földgázexportőre volt, és a kőolajtermelő országok listáján az előkelőnek számító tizenharmadik helyet foglalja el… A gyors norvég átállás egyik okaként – a jómód mellett – azt szokás megemlíteni, hogy természeti adottságaiknak köszönhetően az áramot szinte teljes egészében zöld forrásból tudják előállítani, azaz a töltés náluk „ingyen” van. Ha viszont hőerőművekben, azaz szén eltüzelésével termelt elektromos árammal töltjük az elektromos autót – Németországban és Kínában is ez a helyzet, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél elég erősen –, akkor még jobban is szennyezzük a környezetet, mint ha egy kicsi és takarékos benzines autóval furikáznánk.

    A millió dolláros kérdés az, hogy Norvégián kívül is van-e ekkora fogadókészség a villanyautózásra? Eltartják-e a jómódú kertvárosiak a globális piacot? És lesz-e elektromos megoldás a közeljövőben az egyautós háztartásoknak, illetve a soklakásos, teremgarázs nélküli városi társasházakban, azaz jellemzően panelben, illetve a belső kerületekben lakóknak?

    Trendforduló

    Minden jel arra mutat, hogy a kertvárosiak már bevásároltak villanyautóból, illetve ha nincs nagyvonalú állami támogatás, köszönik, még ők sem kérnek az átállásból. A nagy európai visszaesés oka éppen ez: a háborús költségvetés miatt Franciaországban és Németországban is kifutott 2023 végével egy-egy nagyvonalú állami villanyautóvásárlás-ösztönző program.

    A mesterségesen felpumpált igényekhez igazított gyárakat viszont nem lehet egyik pillanatról a másikra csendesebb üzemre átállítani, így egyelőre az udvarukra gyártanak a cégek,

    a túltermelési válság pedig gyűrűzik tovább a háttériparba, így mindenekelőtt az akkumulátorgyártásba. A visszaesésre a sok szempontól még mindig a legjobb, de lassacskán már öregedő modelleket kínáló Tesla agresszív árcsökkentéssel reagált, amitől a többiek portékája még kevésbé talál vevőre. A megoldást valószínűleg a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a magyar EU-s elnökség idejére belengetett közös elektromosautó-vásárlási program beindítása jelenti majd rövid távon – hosszabb távon pedig talán újra a kicsi és olcsó (kínai) villanyautók.

    Az ázsiai állam ugyanis nemcsak arra biztosít szinte végtelen forrást a kínai tulajdonú autógyáraknak, hogy a nagy és drága amerikai és európai villanyautóknak állítsanak konkurenciát, hanem arra is, hogy a belső piacot kicsi, akár kétszemélyes, dodzsemszerű városi e-járgányokkal lássák el. A Wuling-gyár Hongguang Mini EV nevű terméke tavalyelőtt a világ második legnagyobb számban eladott autója volt. Mindeközben a Citroën már elő is állt a tízmillió forint alatti, és nem kínai importból származó új ë-C3-mal (de azért anyacégük megpróbálkozik egy kínai elektromos törpe európai összeszerelésével is az egykori Polski Fiat-gyárban), és hamarosan érkezik a Renault hasonló modellje is. A németek azonban ismét elaludni látszanak: a luxusautókra fókuszáló BMW és Mercedes a tulajdonukban álló Mini, illetve Smart márka elektrifikálásán dolgozik, ám mindkét esetben részben Kínában fejlesztett és gyártott modelleket árulnak sajátként, a VW hasonló kategóriába szánt ID.1-es modellje pedig legkorábban 2026-ban fut be, ugyanis a márkavezér bevallása szerint lényegében nem képesek a harminc százalékkal olcsóbban termelő kínaiak árszintjére lemenni, s úgy nyilatkozott, csak nagyszabású állami támogatásokkal lehet megmenteni az európai (értsd: német) autógyártást.

    Ez utóbbi támogatások egyik, eddig még nem próbált változata volna az EU-parlamenti választások utánra beharangozott súlyos védővámok bevezetése. Csakhogy ezzel egyrészt az európai márkák kínai importból származó modelljei is megdrágulnának, másrészt iparági elemzők szerint a kínai autók árába már most be van építve a lehetséges vám összege – s ha tényleg be is vezetnék a sarcot, onnantól fogva legfeljebb kiugró helyett csak észszerű nyereséget realizálnának a gyártók.

    A higgadtabb elemzők szerint pánikra semmi ok, mindössze arról van szó, hogy a villanyautózás újdonságból fakadó első lendülete kifulladt, és a már el is kezdődött konszolidációt követően következhet az immáron stabil, habár az eddiginél némileg lassabb növekedési fázis. A hazai ipart illetően az a fő kérdés, hogy a most épülő gyárakban már a második hullámba szánt, tömegek elvárásainak és lehetőségeinek megfelelő modellek, illetve a hozzájuk való akkumulátorok fognak-e készülni. A debreceni BMW-gyár esetében ez legalábbis kérdéses, hiszen nem kimondottan kicsi és olcsó típusok gyártását fogják megkezdeni (ugyanez igaz a kecskeméti Mercedesre és még inkább a győri Audira), a Szeged melletti BYD esetében viszont még nem lehet tudni, hogy Tesla-rivális luxusautókat vagy esetleg a Kínában épp a piacot letaroló és Dél-Európában is jó esélyekkel induló kisautót, a Seagullt fogják-e gyártani nálunk.

    (Keretben: BAJBAN A TESLA IS? Miért nem kínál a tömegek számára olcsó kis villanyautót a világ legnagyobb e-autógyára? Mert nem elég sexy (a gyár négy modelljének állítólag ezért S, 3, X és Y a neve), azaz nem elég innovatív, és persze mert nem kecsegteti elég profittal a nyereségorientált tőzsdei befektetőket. Évek óta ígérgetik, és valamit idén ősszel talán be is mutatnak, de a legvalószínűbb, hogy a Tesla kimarad ebből a körből. S hogy a villanynépautó helyett mibe fektették a s3xy autókkal besöpört csillagászati vagyont? (A Tesla – jelenleg – a világ legértékesebb autógyára, tőzsdén jegyzett értéke tizenöt év alatt megszázszorozódott, jelenleg kétszer annyit ér, mint a világon a legtöbb autót gyártó Toyota.) Nos, részben abba az önvezető technológiába, amelyről mára nagyjából konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a forgalom kiszámíthatatlansága miatt csak dugóban és autópályán lesz képes elég megbízhatóan átvenni a volánt, valamint egy olyan platós kisteherautóba – ez az USA legnépszerűbb autóformátuma –, amilyen a Vissza a jövőbe Dokijának a járgánya lenne, ha ma forgatnák a klasszikust. A Cybertruck minden tekintetben unortodox: ék alakja, szögletes dizájnja semmire sem hasonlít, rozsdamentes acélból készült felépítéséhez még csak hasonlót sem használ az autóipar, kormányzása a világon elsőként teljesen számítógép-vezérelt, tengelyek és fogaskerekek nélküli megoldás, és így tovább. Amikor a rengeteg kihívással járó újításcunami miatt sok-sok év csúszással végre piacra került, Elon Musk, a Tesla (és sok más jövőipari cég) vezére úgy fogalmazott: „A Cybertruckkal lábon lőttük magunkat.”)

    Az elektromobilitás reális/globális helye

    Az mindenesetre egyre nyilvánvalóbb, hogy a benzines és dízelmotorok s velük a benzinkutak még nagyon sokáig velünk lesznek. Annál is inkább, mert a világ nagyobbik részén még annyira sincs kiépülve a villanytöltő-infrastuktúra, mint Európában, azaz az átmenet nem tíz, de talán ötven év alatt sem fog végbemenni. Afrikában, Ausztráliában és Dél-Amerikában, de a Közel-Keleten, Indiában, sőt Japánban sincs ugyanis érdemi elektromos töltőhálózat. Japánban nyilvánvalóan nem az elmaradott gazdaság vagy a szűkös vásárlóerő az ok, hanem a természeti adottságok, a sűrű beépítettség és a hazainál gyengébb, 110 voltos áramerősség, amely miatt lehetőség sem nagyon volna a fejlesztésre máshogy, mint a szigetország teljes infrastruktúrájának átépítésével. Ez nyilván vállalhatatlan ár – ez az elsődleges oka annak, hogy a japán autógyártók egyáltalán nem siették el az elektromos átállást. A Toyota mindösszesen egy villanyautót kínál a globálisan elérhető száznál is több modellje között, ellenben éllovas a kísérleti hidrogénhajtások terén, illetve az öntöltő hibrid technológiában, azaz a külső töltést nem igénylő kis akkumulátorral és kis elektromotorral kiegészített benzinmotorok fejlesztésében: szupertakarékos hajtásrendszere immár a városi minitől az óriásterepjáróig bezárólag tucatnyi méretben és formátumban elérhető. Még egy nagy előnyük van hazai pályán a japán gyáraknak, és ez nem más, mint az értelmes és felelősségteljes állami szabályozás. A japánok ugyanis már a nyolcvanas években rájöttek, hogy az autógyárakat törvényi erővel kötelezni kell arra, hogy pici és takarékos autókat gyártsanak. Az úgynevezett kei car szabvány szerint épült, dobozszerű miniautók alig pár litert fogyasztanak – persze papírvékony acélból készültek, az ütközésbiztonságuk szerény, és százharminccal is alig mennek, de helyi forgalomban és ingázáshoz tökéletesen megfelelnek. És ezek is magas építésűek, hogy az elöregedő japánok kényelmesen a volán mögé huppanhassanak. (Emlékeznek még az Esztergomban gyártott Suzuki Wagon R+-ra? Annak a keskenyebb és rövidebb japán eredetije volt ilyen.)

    S hogy mi a helyzet a korlátlan lehetőségek hazájában? Az, hogy az emberek továbbra is a platós kisteherautókat és óriás terepjárókat részesítik előnyben, márpedig az ilyen, eleve két tonna körüli behemótok elektromos átiratai olyan sárnehézre sikeredtek, hogy itthon már csak teherautó-jogosítvánnyal lehetne őket vezetni. Ennélfogva a fogyasztásuk, az akkumulátoruk mérete és az áruk olyan magas, hogy összességében semmilyen energia- vagy kibocsátásmegtakarítást még csak remélni sem lehet tőlük. No igen, és arrafelé még mindig egész olcsó a benzin, amiből a szigorú sebességhatárok mellett nem is fogyasztanak olyan rettentő sokat vidéki használatban az öblös amerikai benzinmotorok. Szóval csak az állandóan beduguló nagyvárosokba ingázó kékgallérosok maradnak, akik – láss csodát – a hibrid Toyotákra és a Teslákra esküsznek. A világ többi részén pedig ugyanúgy ontják tovább a gyárak a kicsi, olcsó, egyszerű, benzines (Latin-Amerikában motalkós, azaz cukornádból erjesztett alkohollal kevert üzemanyagra optimalizált) autókat. A Toyota receptje, tehát a teljes elektrifikációnál nagyságrendekkel olcsóbb, infrastruktúra-fejlesztést nem igénylő, mégis egész szép fogyasztás- és károsanyagkibocsátás-csökkentést lehetővé tévő öntöltő hibrid technológia viszont iparági elemzők szerint nemcsak az európai, kínai és észak-amerikai eladásokban fog egyre nagyobb szeletet kihasítani magának a közeljövőben, hanem hamarosan a Globális Délen is standard lesz – olyan technológia tehát, amelyet az európai és különösen a német gyártók kihagyható, köztes fejlesztési lépcsőnek ítéltek, és emiatt lényegében elhanyagoltak. Lapzártánk után érkezett a hír: a VW vezére, Thomas Schäfer bejelentette, hogy huszonháromezer milliárd forintnak megfelelő összeget csoportosítanak vissza az elektromos autók fejlesztéséről a belső égésű motorokéra. A német topmenedzser úgy nyilatkozott: „A jövő elektromos, de a múlt még nem ért véget.”

    Kitekintés

    Az imént felvázolt globális körképet végignézve úgy tűnhet, hogy az elektromos autózás kizárólag a fejlett világ „hobbija”, az emberiség nagyobb része pedig prímán elvan akkumulátorok nélkül is. Pláne, ha hozzátesszük, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának csak elenyésző részéért felelősek az autók, azaz eleve

    képmutatás azt gondolni, hogy azzal mentenénk meg a bolygót, hogy jó drága, jó nagy, de legalább elektromos autóval járunk.

    Az igazán nagy szennyezésért felelős konténerhajók és repülőgépek, de még a kamionok és a világ meglepően sok országában domináló dízelmozdonyok alternatív meghajtásúra átállítása pedig még csak gyerekcipőben sem jár. Van persze egy-egy példa akkumulátoros autószállító hajóra, troliüzemre alakított bányadömperekre, hidrogénhajtású vonatra, s Európa-szerte egyre többször találkozhatunk elektromos buszokkal és teherautókkal is. Ám ezek egyelőre még az elektroautóknál is szűkebb körülmények között üzemeltethetők gazdaságosan. Miskolcon például tökéletesen bevált az öreg Ikarusok helyett a BYD – történetesen Komáromban gyártott – villanybusza, ám Svédországban épp most megy csődbe az egyik helyi közlekedési vállalat, mert a mögöttük álló zord télben az összes elektromos buszuk rendre lemerült a reggeli csúcs közepén. A Tesla szuperlatívuszokkal jellemzett, eredetileg 2019-re ígért kamionja pedig egészen egyszerűen nem készült el – minden valószínűség szerint közelítőleg sem hozzák a tesztjárgányok a beígért szenzációs paramétereket.

    Zsákutca volna az elektromobilitás? Vagy hasonlóan zötyögős volt az az átmenet is, amikor a lovas kocsik helyét átvették az automobilok, a gőzösök helyét a villanymozdonyok? Ha abból indulunk ki, hogy például Belső-Somogyban vagy Erdélyben még manapság is egész gyakran lehet találkozni lovas kocsival, és Lengyelországban a mai napig közlekedik menetrend szerinti közforgalomban gőzmozdony… Zsákutcáról alighanem „mindössze” azon gyártók esetében van szó, amelyek első nekifutásra nem elég kívánatosra sikeredett, az utolsó csavarig új elektromos modellcsaláddal rukkoltak elő, miközben elsorvasztották hagyományos kínálatukat, vagy – mint a Ford is tette – már be is szüntették a benzines kisautók gyártását. A fenntartható stratégiát mindenesetre nemcsak ők, hanem a jogalkotók is kénytelenek lesznek újragondolni. Elkerülhetetlennek látszik, hogy Európa akarva-akaratlan az egyik éllovasa marad az elektromos autózásnak. S hogy mit tegyenek az egyszerű emberek, illetve a környezetvédelemre érzékeny, egyetlen autóval rendelkező, nem csak városban furikázó családok, ha új autóra lesz szükségük az elkövetkezendő néhány évben? Talán az a legfontosabb, hogy ne válasszunk a valós igényeinknek megfelelőnél nagyobb, erősebb, drágább terméket. Egyébként pedig amikor és ahová csak lehet, menjünk továbbra is gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel, és csak akkor üljünk autóba, amikor tényleg szükséges – így használjuk fel a lehető legkevesebb energiát, akár benzint, akár áramot tankolunk.

     

     

     

     

     



  • Vírus: az idős embert nem a tudomány élteti (2020.03.22.)

    Vírus: az idős embert nem a tudomány élteti (2020.03.22.)

    Széchenyi István írja Önismeret (1875) című könyvében:

    … az úgynevezett emberi tudomány ellenben vajmi sokszor csak bitorlott fénytől ragyog és nem csak nem tudomány, de ennek éppen ellenkezője, t.i. egyenesen tudatlanság, felszínség, sőt néha a legszemtelenebb hazugság… (38.o.)

    … azon tökéletes meggyőződésre jutottam, hogy a sebészeti részét a gyógytannak ide nem értve – mely előtt térdet fejet hajtok – sokkal több egyén gyilkoltatott meg az alleopathiai rendszer által, mit a mennyi kigyógyulást nyert vala… (62.o.)

    Most (2020) a hatalmak örömére kitört járvány ügyében az általános európai orvosi-gyógyszeripari államilag elfogadott akadémikus tudomány szerint az elzárás védheti meg az idősek életét. (Persze az élet leállása, a kis cégek tönkremenetele miatt nagyságrendekkel többen halhatnak meg, lesznek öngyilkosok, mennek tönkre.)

    De mi éltet egy ídős embert? A megszokások. A lakóhelye, baráti találkozások, megszokott séták és más programok, gyerekek unokák látogatása. Ahogy általában egy lakásából kiebrudalt, vagy nyugdíjba kényszerített, vagy megözvegyült ember hamar meghalhat, a mostani helyzetben a lakásukba zárt, unokáktól is megfosztott, az állami sajtópropagandával rettegésbe kényszerített, séta esetén egyes országokban súlyosan megbüntetett idős embernek mindez átlagosan többet árt, mint az esetleges vírus.

    Felelet.hu

     

     

     

  • Vírus: más vélemények a vírusról (2020. 04. 19.)

    Vírus: más véleményekek a vírusról (2020. 04. 19.) a világhálóról

     

    Tamasi József

    http://tamasidr.hu/

    http://www.tamasidr.hu/nyilt-level-etikai-vadakra-nagy-marcell-uezemorvos-urnak/

    https://mok.hu/hirek/mokhirek/etikai-vizsgalat-kezdemenyezese-tamasi-jozsef-ellen

    Dr. Sucharit Bhakdi

    https://nexusmagazin.blog.hu/2020/04/05/egy_neves_mikrobiologus_koronavirussal_kapcsolatos_nyilt_levele_nemetorszag_kancellarjahoz?fbclid=IwAR2bVEnQNWG8R5DXyWIhnsGvdfDYhYdeZHPgdK4i2kLu1exGPnZerBslwmU

    https://www.youtube.com/watch?v=LsExPrHCHbw

    Luc Montagnier

    https://budapestkornyeke.hu/a-francia-nobel-dijas-professzor-azt-allitja-hogy-a-koronavirust-mestersegesen-hoztak-letre/

    https://homeopatia.info.hu/kutatasok-tudomanyos-anyagok/az-aids-virus-nobel-dijas-felfedezoje-kiallt-a-homeopatia-mellett

    https://nebancs.hu/34-hirek/275-franciaorszag-neves-kutatok-alltak-ki-az-oltasi-kenyszer-ellen.html

     

     

     

     

     

  • Vírus: SARS-CoV-2 összevetése egy influenzajárvánnyal (2020.03.25.)

    Vírus: SARS-CoV-2 összevetése egy influenzajárvánnyal (2020.03.25.)

    szemlélt cikk: Hányan is halnak meg nálunk egy influenzaszezonban? Joób Sándor 2020 03 05

     A cikkből kiderül, hogy egy erősebb influenzajárvány heteiben Magyarországon napi 100-170, főleg idős, súlyos beteg emberrel halnak meg többen, mint influenzamentes hónapokban. Most naponta egy a többlet, azaz százszor kevesebb, mint influenza esetén.

     A számot Olaszország népességére vetítve, ott egy influenza napi 600-1000 többlet halálesetet okoz, azaz annyit, mint a mostani vírus.

     (Azt nem értem, hogy az akkori halálesetek miért nem okoznak kórházi túlterhelést. Talán mert az országban egyenletesen oszlik el a betegszám? Vagy mert nem kell lélegeztetőgép? Olyan nehéz a mai iparnak sebtiben legyártani akárhány gépet?)

    Felelet

     

    a cikk:

    https://index.hu/belfold/2020/03/05/influenza_halalozasi_arany_ksh_halaloki_statisztika_koronavirus_jarvany_kronikus_beteg_idos/?token=d96555b79b34db434de43cf10f7297f4

    a cikkben hivatkozás:

    https://qubit.hu/2020/02/06/jankovics-istvan-virologus-az-uj-koronavirus-alig-fertozobb-mint-egy-atlagos-influenza

    (és ha már rátaláltam erre az újságra, ez is érdekes:)

    https://qubit.hu/2020/03/25/a-brit-nepesseg-fele-fertozott-lehet-egy-friss-oxfordi-tanulmany-szerint

     

  • Vírus: van más vélemény is a járvány kezeléséről (2020.03.20.)

    Vírus: van más vélemény is a járvány kezeléséről (2020. 03.  20.)

    És ez jó.

    Furcsa volt hallani, hogy mindenki (szakemberek, papok, kormánytagok, járókelők) tökéletesen egyetért a bezárkózás, leállított élet, tönkremenő gazdaság, megszüntetett kultúra, közösségi élet, számítógépre szoktató oktatás taktikájával. Mást gondolva, bolondnak és bűnözőnek, szinte gyilkosnak állítják be az embert. Pedig, főleg a tudományban, na meg a politikában, az ellenérvek, a gondolkodás szabadságának hiánya sose vezetett jó dolgokra.

    Az ügyet másként látók most társakra leltek, bár őket is úgy támadja a (hadiiparszerű, a teljes oktatást, kutatást, nyilvánosságot vezérlő) gyógyszeripar és tanítványaik, hogy talán feladják módszerüket. Miszerint a Szerbiától Spanyolországig közkedvelt hadiállapot, kijárási tilalom stb. fölösleges, sőt sokkal több kára van, mint esetleges haszna, van más mód. Ők:

    Borisz Johnson brit miniszterelnök

    Patrick Vallance, Johnson egészségügyi főtanácsadója

    Mark Rutte holland miniszterelnök

    Jaap van Dissel, a holland nemzeti közegészségügyi intézet vezetője

    svéd kormány

    Anders Tegnell, svéd állami epidemiológus

    Talán ennyi európai országot, szakértőt, választott vezetőt mégse kéne csak úgy leszamarazni. Se félresöpörni, elhallgatni az érveiket. Helyettük egy eddig rettenetes, a szabadságot lánctalppal eltipró diktatúrának beállított országot követni. Hiszen hazánkról van szó!

    Volt már olyan, amikor egy ország bátran eltérve a tömegnyomástól (divattól, hisztériától, háborús korrupciótól), a világháborúban egészséges közellátást szervezett, ezzel később megmentette népét a mindenhol máshol tomboló spanyolnáthától is. Mikkel Hindhede 1862-1945. Magyarul ebben a könyvben olvashatunk az esetről: dr. Ralph Bircher - Szigorúan bizalmas

     

    Felelet.hu

    ui: Gémesi György gödöllői polgármester is mer önállóan gondolkodni (03.15.)

     

    Gémesi.jpg

     

     

    2020. 03.29. bővítés

    pár cikk Svédországról (ahonnan "nincs információ")

    https://hu.euronews.com/2020/03/29/elet-a-jarvany-idejen-a-fegyelmezett-svedorszagban
     
    https://indirekt.hu/cimlap/koronavirus-szabad-az-ut-nem-harcolnak-a-svedek-a-jarvany-ellen/
     
     https://azonnali.hu/cikk/20200328_europa-bajba-jutott-vezetoinek-nagyon-jol-jott-a-koronavirus
    "Svédország a gazdasági leállás helyett hagyja kicsit jobban terjedni a koronavírust, és inkább az egészségügy színvonalában bízik. Ezt a válságkezelést sem ellenzik azonban hevesen a választók, Stefan Löfven szociáldemokrata-zöldpárti kormányának támogatottsága emelkedni tudott a februári adatokhoz képest."
     
    https://felvidek.ma/2020/03/a-svedek-elkepesztoen-vakmero-jarvanykezelesi-strategiaja/
    "60 haláleset 03. 29-éig"
    „Egyértelmű, hogy Svédország kivételt képez” – jellemezte a helyzetet a The Financial Times napilapnak Carl Bildt volt miniszterelnök. Egyelőre csak az ötszáz résztvevőt meghaladó nyilvános rendezvényeket tiltották be, bezártak az egyetemek és azt tanácsolták az embereknek, hogy amennyiben lehetséges, dolgozzanak otthonról. A vendéglők és kocsmák nyitva tartanak, de csak az asztaloknál szolgálnak ki, a bárpultnál nem. "

     

     

  • Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József interjú (Darvas Béla honlapja) (2020. 05. 22-től)

    Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József interjú (2020. 05. 22-től)

    http://www.bdarvas.hu/main.php?id=6108

    A 2005-ös gazdatüntetés története

    Szerkesztő: Darvas Béla

    Szerzők: Ács Sándorné Éva, Ángyán József, Bagi Béla, Darvas Béla és Kajner Péter

    részletek:

    Ami az előkészítés engem érintő, személyes részét illeti, Jakab István kért fel a TD-ben való részvételre, és az egyik – a vidékfejlesztési, EU-s és hazai költségvetési, támogatási témacsoportot tárgyaló – szakmai bizottság vezetésére. Igyekezetében Gödöllőre is kijött hozzánk, és – megdöbbenésünkre meglehetősen ellenszenves módon nyájaskodva, előtte teátrálisan letérdelve – győzködte a feleségemet, hogy támogassa a részvételemet a demonstráción, és a kapcsolattartás érdekében a Magosz mobiltelefonjának elfogadását, addig ugyanis elhatározottan nem volt egyikőnknek sem mobilja. A feleségem végül – rossz előérzetei ellenére – belement a dologba, és bár folyamatosan arra kért, hogy tartsam távol magam ettől az embertől, azért mindvégig mellettem állt, és mindenben segített. A Jakabbal történt megállapodást követően a Szent István Egyetemről (SzIE) szabadságot vettem ki azzal a szándékkal, hogy elkerüljem a munkaidőben folytatott politikai tevékenység vádját. Ezután három barátomat – Ács Sándorné Évát, Kajner Pétert és Roszík Pétert – kértem segítségemül, akik közül ketten (Ácsné és Kajner) mindvégig kitartottak mellettem. Bennük teljes mértékben megbíztam, velem együtt vitték a bőrüket a vásárra. Megkértem őket, hogy a TD munkatársaiként legyenek személyes szakértőim a tárgyalásokon. A felkészülésben segítségemre volt továbbá ifjabb Zlinszky János barátom is, akitől azt kértem, hogy – ha a helyzet fokozódna és megkívánná – segítsen összehozni egy személyes találkozást édesapjával, idős †Zlinszky Jánossal, hogy vele a jogi kereteket, a közjogi méltóságok mozgásterét körbejárhassuk. Úgy éreztem ugyanis, hogy bevinni a gazdákat és barátaimat egy ilyen éles helyzetbe nem túlságosan nehéz, de kihozni onnan őket már nem is olyan egyszerű, és én személyes felelősséget is éreztem értük.

    A gazdák oldalán Jakab István, a Magosz elnöke irányította a tárgyalásokat. Ő volt egyértelműen a kulcsszereplő, bár időnként nagyobb vitákba keveredve vagy komolyabb döntések meghozatalánál és általában a feszült helyzetekben maga is elbizonytalanodott, ingerült lett, és gyakran elvonult telefonálni. Bár egy-egy alkalommal – pl. egy rendkívül feszült helyzetben, amikor elakadtak a tárgyalások, és úgy nézett ki, hogy nincs tovább – Benedek Fülöppel is beszélt, ám általában az volt az érzésem, hogy a demonstráló szervezeteken kívüli partnerekkel egyeztet, stratégiai megbeszéléseket folytat.

    15 év távlatából visszatekintve azt is egyre valószínűbbnek tartom, hogy a Fideszes, Orbán-évfolyamtárs jogász, volt katonai ügyész, Budai Gyula Jakab Istvánnak komoly segítője lehetett. Vele korábban nem találkoztam, de azokban a vidéki gazdakörökben sem ismerték, ahol én akkor már évek óta sok-sok fórumot tartottam. A demonstrációt megelőzően közöttük tudomásom szerint egyáltalán nem fordult meg. Amikor feltűnt a demonstráción, azt gondoltam, hogy Jakab valamiféle táskahordozója és/vagy sofőrje lehet, ám több olyan jelenetnek is tanúja voltam, amikből egészen másfajta szerepére kellett következtetnem. Később a – politikai karrierjében kétségtelenül ugródeszkaként használt – MaGGosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) második számú vezetőjévé is megválasztatta magát. Bár tapasztalatom szerint a gazdák többségének nem volt szimpatikus, legalábbis 2006 májusában, Kisteleken, ahol én is jelen voltam. Jakab erőteljes ráhatására, többek által vitatott körülmények között mégis a szervezet szövetségi igazgatójává választották.

     

     2. rész

    https://darvasbela.atlatszo.hu/2020/05/24/volt-egyszer-egy-gazdatuntetes-angyan-jozsef-szerint-aki-komolyan-gondolta/

    ...néhány európai országot kiemelve azt látjuk, hogy mezőgazdasági területük 80%-át még néhány évvel ezelőtt is az alábbiaknál kisebb birtokok fedték le: Svájc 54 ha, Hollandia 135 ha, Belgium 150 ha, Lengyelország 250 ha, Franciaország 274 ha, Ausztria 295 ha, Olaszország 337 ha, Dánia 426 ha, és Németországban az újraegyesítés után is csak 1.391 ha. Európa az ennél nagyobbakat már az ún. nagygazdaságok (large farms)kategóriájába sorolta. Magyarországon ugyanakkor ez a birtokméret-határérték 3.164 ha volt. Mint hogyha nem is az Európai Unióhoz tartoznánk.

    A versenyképes méretet az európai birtokrendszer tehát – szemben a dél-amerikai modellel – nem az egyes gazdaságok méreteinek növelésével vagy azokat nagy integrátorok alá rendelve, egyoldalúan kiszolgáltatva, hanem e kisebb mozaikok szövetkezésével képes igen hatékonyan biztosítani. Ezek közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési, de akár a helyi közösséggel együtt alakított fogyasztási vagy hitelszövetkezetek is lehetnek. Az alulról szerveződő szövetkezet ugyanis a teljes vertikum eredményét visszaosztja az azt létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, gazdacsaládoknak. Ezzel az egymásra épülő tevékenységek teljes haszna hozzájuk kerül, helyben marad, így a kisebb területű birtokok is képesek kiválóan eltartani őket. Ráadásul ennek az európai és saját hagyományainknak is minden tekintetben megfelelő modellnek a rugalmas alkalmazkodó képessége, valamint környezeti, regionális, társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási teljesítményei is lényegesen jobbak, mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszeréi. A felülről szervező, nagy tőkeerejű integrátor viszont maga válik profitcentrummá, és kiszívja az összes hasznot az általa integrált kisebb gazdaságokból.

    A jelekből ítélve nekem úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány a Gyurcsány-kormány által is támogatott tőkés nagybirtokot választotta, éppen azt, ami ellen a gazdatársadalom 2005-ben fellázadt. A végveszélybe került családi gazdaságok ügye tehát ma talán még aktuálisabb, mint 2005-ben volt a gazdademonstráció idején.

     

  • Zach Bush interjú környezetszennyezésről, járványról (2021. 01. 07.)

    Zach Bush interjú környezetszennyezésről, járványról (2021. 01. 07.)

     

    Zach Bush

    video öt rész 2020.09.18.- 2020.10.24.

    (vastag kiemelések: 'Felelet')

    Szöveges változat forrása itt. video itt is.

    Del Bigtree: A következő vendégem annyira fontos... Már volt lehetőségem interjút készíteni Zach Bush-al, több előadását is láttam és álltunk már közösen is színpadon. Zach egy híres, több szakvizsgával rendelkező belgyógyász, hormontan szakértő, végstádiumú betegek gondozója. Tanítása kihangsúlyozza, hogy el kell szakadnunk a kémiai alapú mezőgazdaságtól és orvoslástól. Folyamatos munkája utat mutat a fogyasztóknak, a gazdáknak és a mamutvállalatoknak, hogy együtt dolgozzanak egy egészséges jövőért mind az emberek, mind a Föld számára. Ha törődsz az egészségeddel, gyermekeid egészségével, nagyszüleid egészségével és a jövő generációival... Ha szíveden viseled a Föld sorsát, ha tudni szeretnéd, hogy mi folyik itt... akkor remélem, hogy rászánod az időt és figyelsz ezen interjú minden pillanatára... mert hiszem, hogy ez az a beszélgetés, mely elvezet minket abba a jövőbe, mely fényt visz oda, ahol eddig sötétség volt... Mint az az erőteljes és érzelmes kijelentés attól a nővértől, akit az előbb azt mondta: Megoldások, megoldások vannak előttünk! Hiszek abban, hogy egy nagyszerű világ vár ránk... és remélem hogy élvezni fogod ezt az elképesztő interjút Zach Bush-val!

    Hey Zach! Szeretetném megköszönni hogy itt vagy és ránk áldozod napod egy részét. Mindketten szerettünk volna személyesen találkozni de kiderült, hogy ha Hawai-ra mennék, 14 napig karanténba kellene vonulnom és...

    Zach: Biztos nagyon utálnád...

    Del Bigtree: Dehogy, imádnék fogoly lenni Hawai-on... szörnyű lenne! De keményen dolgozom a műsoron és tudod, folytatnom kell a munkát, melyet csinálunk... természetesen megvizsgáltuk a lehetőségeket és mivel te nem tudsz egyenesen Texas-ba repülni, hanem érintened kellene Kaliforniát vagy Washingtont és így te is karanténbe kerülnél kb. 14 napra... így hát úgy döntöttünk, hogy online beszélgetünk. Szeretném megköszönni Neked, hogy időt szakítottál ránk! Tudod, az egyik legnézettebb interjú amit valaha is készítettem a High Wire-n (Del Bigtree televíziós csatornája) az a beszélgetésünk volt, ami a bélflóráról és a kapcsolódásainkról a baktériumokhoz és vírusokhoz a Földön. Szóval igazán akartam ezt az interjút... De azon nézőinknek, akik nem ismerik a munkádat... Tudod... te vagy az a személy, aki – úgy tűnik – érti az óceánokat... a szénbányákat... a hoszpisz ellátást... (haldokló betegek gondozása) Segítenél megérteni, hogy e különböző ágak... érted, amik beágyazódtak a hátteredbe... Hogyan definiálnád a szakértelmedet?

    Zach: Épp most bukkantam rá egy remek szakkifejezésre a permakultúráról szóló írásokban, ez pedig „a természet tökéletes vargabetűi” és azt hiszem, karrierem legjobban ezzel írható le: a tökéletes vargabetű... A karrierem sokat kanyargott!

    Amikor először felfedeztem az egyetemi oktatási rendszert, eldöntöttem, hogy mérnök leszek. És aztán a drámában – melyet egyedül egy 18 éves fiatal tud megteremteni – darabokra tört a szívem egy párkapcsolat miatt... A legelső barátnőm volt... Annyira össze voltam törve, hogy halasztanom kelett egy évet a főiskoláról. Rögtön e döntés után felhívott a nagynéném és meghívott a Fülöp-szigetekre, hogy ott dolgozzak ott egy szülészeten... Soha életemben nem foglalkoztam orvoslással... Az ehhez legközelebb álló dolog talán egy mexikói árvaház tetőépítése volt, és ehhez hasonló dolgok......tehát már láttam egészségügyi létesítményeket ez előtt is... Megérkeztem hát a Fülöp-szigetekre és két héten belül a nőt, aki a 14. napos teszteket csinálta, egy családi tragédia visszasodorta Kanadába... És engem, a 19 éves kölyköt helyeztek a pozíciójába, hogy a 14 napos újszülöttek szűrését végezzem... És ez volt az a pont, amikor ráéreztem az élet csodájára és elköteleződtem az emberi biológiához vezető út mellett.

    Miután 6 hónapon át figyeltem, ahogy a gyermekek megérkeztek e Földre, képtelenségnek éreztem, hogy visszamenjek mérnöknek tanulni és arra gondoltam hogy inkább lennék sebészasszisztens vagy valami hasonló, és ahogy haladtam ebben az irányban, valaki azt mondta, hogy „Figyelj, Zach, csak egy évvel több és orvos is lehetsz és akkor sokkal több lehetőséged lesz!” Nos, aki ezt mondta, hogy ez csak egy extra év lesz, annak fogalma sem volt, miről beszél... 17 évvel később fejeztem be végre orvosi tanulmányaimat... mivel elvégeztem pár kapcsolódó szakképzést is... Szóval a Colorado Egyetem orvosi képzése után, ami egy rendkívüli utazás volt, imádtam az orvosi képzést, az iskolát – életemben először... Az első élményem, ahogy belemerültem az anatómiába és ez teljesen elkápráztatott... Hirtelen tudtam, úgy éreztem, hogy képtelen vagyok elfelejteni bármit is... Egyszerre mindennek értelme lett, hiszen leláttam egészen a rost szövetekig és ez... tökéletes! Mikor 4 hónapon át boncolsz egy emberi testet és azt képzeled, hogy megtanultál minden vénát, minden artériát, megismerted a nyirokrendszert, az összes ideget abban a testben... És az utosó dolog a sorban – érdekes módon – a kéz... mert ahogy boncolod a kezet, ez egy mindenen túláradó érzelmi tapasztalás, amire egyáltalán nem számítasz, mert épp leszedted az arcról a bőrt......és azt gondolod, hogy ez volt a legintenzívebb dolog, amit valaha is tettél, de valamiért... az emberi kézbe annyi emberség van kódolva... és ez egyszerűen lenyűgöző... Szóval az orvosi pályám, azt hiszem, egy 82 éves hölgy kezéhez vezethető vissza, amit felboncoltam... És ez a kéz olyan volt, mint az emberi bölcsesség egy régészeti lelete......e kéz ráncai és a többi jellemzője... És ez arra inspirált, hogy mély kérdéseket tegyek fel és nagyon kíváncsivá tett, hogy mit is jelent embernek lenni... Mit is jelent, beburkolva lenni e szövetek valóságába...

    Ezért elkezdtem belgyógyászattal foglalkozni... És azt hittem, hogy ettől fogom megérteni az emberi létezés teljes mátrixját. Ez az a képzés, mely az alapja minden szakágnak, a kardiológiának, urológiának , az összes különféle szakágnak. És ezen út végén a belgyógyászat rezidens vezetője lettem a virginiai egyetemen és egy éven át tanítottam belgyógyászatot és ráébredtem, hogy épp csak a megértés legfelső rétegét érintem, hogy hogyan is történnek a dolgok a biológiában. Sokat tanultam a betegségekről, de nem értettem, miért történik az élet? Annak ideján hallottam a belső elválasztású mirigyek rendszeréről és ez ott lapult az agyam hátsó részében, hogy talán ez a titok, az emberi test titkos nyelve, talán ezek a hormonok kordinálnak 70 trillió sejtet! És ennek az utazásnak a végén a rákkutatásban találtam magam, kemoterápiás fejlesztésekben, és akkor ébredtem rá, hogy soha nem volt még olyan rákos eset a történelemben, amelyet a kemoterápia hiánya okozott! És ráébredtem, hogy zsákutcába kerültem és hogy ez sosem fog elvezetni a probléma gyökeréhez.

    Ezek után a hoszpisz és pallatív ellátásba kerültem, remélve, hogy talán így nem fogok ártani és betarthatom a hippokratészi eskümet... és tanulhatok életről és halálról... És ez egy csodálatos zárszava lett azon tapasztalataimnak, melyek a fülöp-szigeteki újszülöttekkel kezdődtek és a hoszpiszban egyértelműen egy második születés történik...

    És ez az élmény hozott ki végül a végstádiumban lévő betegek gondozásából, mert kezdtem ráébredni, hogy többet akarok tudni az életről és ehhez a táplálkozást kell tanulmányoznom. Alapítottam hát egy táplálkozási központot 10 évvel ezelőtt és elindítottam a mikroflórát kutató saját biotechnológiai laboratóriumomat 8 éve, mert felismertem, hogy nem az endokrin rendszer az ember biológiai nyelve és koordinációs rendszere... Hanem a mikroflóra, azok a baktériumok és gombák, amikkel együtt élünk! Ez az élet kommunikációs hálózata és ez volt az én izgalmas utazásom az elmúlt 8 évben, ahogy belemerüljek magába a bélflóra életébe.

    Del Bigtree: Azért is akartam veled találkozni, mivel útjaink itt és ott már kereszteződtek egyes előadásainkon. De te nem olyan valakinek tűnsz, aki más szekerét tolja.Neked egyedi perspektívád van és azt remélem, hogy te valahogy a saját nézőpontodat tudod adni a COVID-19-ről. Tudom, hogy elfoglalt vagy, így nem hiszem, hogy láttad volna az adásaimat, és én sem tudom hogy te mit mondtál erről nyilvánosan, így én most csak nyitott maradnék, mert már megfigyeltem hogy oly módon rakod össze a gondolataidat, hogy azok jól rezonálnak... Mi a meglátásod a COVID-19-ről és erről a tapasztalatról, amit mi mind megélünk együtt globálisan?

    Zach: Hogy erre alapos választ adhassak, kissé hátra kell lépnem a jelen szituációtól. A vírus keresztül fog menni a populláción és akárcsak az összes többi koronavírus, amit láttunk és amelyek széles körben eredményeztek halálozást, és eltűntek 2 éven belül. Az első a SARS volt és nem volt oltás, nem volt semmi, egyszerűen nyájimmunitást fejlesztettünk ki vagy valamilyen módon eltűntek azok a biológiai organizmusok, melyek előállították e vírust. Így történt 2002-ben, a vírus eltűnt, ez volt 2003-ban, akkor is eltűnt... MERS járvány volt 2012-2013-ban, az is eltűnt... Nem volt védőoltás, ezek a dolgok végigsöpörtek a környezetünkön és mi új történeteket kreálunk néhányukról... SARS, MERS, COVID, de ha visszatekintesz 1976-ra, amikor a vírusos tünetek terén hatalmas kiugrás volt és elkezdtük megfigyelni, ahogy a vírusok fajok között ugrálnak, ahogy igazán furcsa dolgokat kezdenek csinálni genomikailag... 12800 újonnan felfedezett vírusunk volt akkoriban és ezek csak azok, amiket addig feljegyeztünk és kategorizáltunk. És valószínűleg ennek a százszorosa, tízezerszerese vagy akár a tízmilliószorosa létezik, amelyet még nem ismertünk meg. Az atmoszférában, a talajban és a vízben lévő genomikai információk mennyisége messze túlmutat a szuperszámítógépeink elemzői kapacitásán és amikor valaki egyszer csak előáll és azt mondja: Itt egy új vírus!!! Az első gondolatom az, hogy honnan a pokolból gondolja, hogy ez valóban új? Milyen adatok támasztják ezt alá? Rögzítetted a bolygó vírus-genomját már ezelőtt? És a válasz, hogy ez teljes képtelenség! 10^31 (hatvány) vírus van a levegőben ugyanennyi a vízben és 10^30 vírus van a talajban. Vagyis körül vagyunk véve, konkrétan elnyeljük, belélegezzük, a bőrünkön, a fülünkön, az orrunkon, a rendszereinken át... A genomikus információk felszívó gépei vagyunk eredetünk óta, sőt jóval eredetünk előtt is amikor a genomikus milliőben úszkáltunk.

    Szóval nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy azt mondhassuk, BÁRMI ÚJ is van a nap alatt, mert valószínűtlen, hogy a Föld ne látta volna ezt már valamikor ezelőtt. Már túl van 6 nagy kihalási hullámon, mi éppen a 6. közepén vagyunk... Voltak már katalisztikus események ezen a bolygón, kontinensek emelkedtek és süllyedtek el, voltak rendkívüli klímaváltozások... Az egész bolygót jég borította egy időben, és aztán a jég felszívódott és megemelkedett az óceánok vízszintje és voltak jelentős vulkanikus események is, melyek befedték az eget kénvegyületekkel és mérgező savakkal... Ez a Föld egyenesen kataklizmikus események történelme! Jelenleg az emberi faj jelenti a kataklizmát a bolygón, és tisztában kell lennünk ezzel a szerepünkkel PONT MOST, mint pusztító erők vagyunk a bolygón és a biológiát az alapjaibab manipuláljuk... És igazán nem csodálkozhatunk, amikor összeomolni látjuk a saját egészségünket... Ez a tudományosan leginkább megjósolható dolog, amit te is megtehetsz...

    A mi csoportunk igazán kicsi, én egyéni-vállalkozó tudós vagyok... Saját magam finanszírozom kis laboratóriumomat, azért tevékenykedünk, mert ez érdekes és érted, még ha a kihalásba is menetelünk bele az emberiség maradékával... Tegyük ezt nyitott szemmel, ünnepelve a szépséget amiben létezünk. Az élet elképesztően csodálatos, és én beleérteném ebbe a vírusokat is, mint ennek a szépségnek egy különleges esetét...

    Létezik egy genomikus nyelv ezen a planétán amit vírusoknak neveztünk el és amit – úgy gondolom, hibásan – a mikroflóra részének gondoltunk és így ellenségünkké tettük őket. Kreáltunk egy történetet, ami kiátkozza a genomikus nyelvet... az élet nyelvét... A történet, melyet újra kell írnunk, az az, hogy az élet őrülten csodálatos és alkalmazkodó és mindig regeneráló és mindig a következő megoldást keresi. És a megoldás keresése és az alkalmazkodás módja a vírusokon át vezet. Így csináljuk. Az élet mindig is így csinálta.

    Ha egy vírust hibáztatsz, akkor magát az élet nyelvét hibáztatod!

    Del BigTree: Teljesen zavarbaejtő, amit mondasz, legalábbis az átlagember számára! Hogy érted? Hiszen nekünk azt mondták, hogy a vírusok az ellenségeink, Hogy megállítottuk, az oltások megállították a kanyarót, legyőztük a gyermekbénulást, a himlőt! Ezek a betegségek embereket öltek! Hogy érted, hogy a vírusok nem rosszak? Hogyha belegondolok... Mit tudsz mondani a gyermekbénulásról, mit mondasz ezekről a halálos betegségekről, amelyeket az orvostudomány korábban megállított, hogyan mondhatod, hogy a vírusok szépek, mit jelent ez? Milyen kölcsönhatásban vannak a testemmel, hogy ebben bármilyen szépséget is megláthatnék?

    Zach: Amikor egy fertőzést látunk, legyen az HIV vagy AIDS, vagy egy kis baktérium, amit bacilusnak nevezünk, ami TBC-t okozhat, vagy ez a COVID helyzet is egy remek példa arra, amikor kölcsönhatásba lépünk a mikrobiális világgal, amit úgy írhatunk le, mint egy „talaj” vagy egy ökoszisztéma tapasztalása. És ez az ökoszisztéma hatalmas, amikor egészséges állapotban vagyunk! Ez az ökoszisztéma mindig alkalmazkodik és igazodik a stresszorokhoz. Amikor azt látjuk, hogy egy mikroba járvánnyá válik egy területen, – és erre kiváló példa a gyermekbénulás, vagy a HIV is egy nagyszerű példa erre most – szóval lokális területken, ahol a vírus nagy mennyiségben jelen van, ott nagy valószínűséggel emberi alkalmazkodást láthatunk abban környezetben. Az a mikroba bekerül az emberekbe, így néhány ember azok közül, akik a járvány-sújtotta területen élnek, a gyermekbénulásnak nevezett betegséget fogják mutatni, de sok-sok ember azon a kicsi populáción kívül, akik betegek lesznek, szintén ki vannak téve a gyermekbénulás vírusnak, a vízhálózaton keresztül és más módokon, így ezek természetes elemei ennek a környezetnek.

    A HIV, úgy tűnik, rendkívül alul van diagnosztizálva. Van egy igazán érdekes tanulmány, amelyben 8000 egészséges embert vizsgáltak, akiknek korábban semmilyen fertőző betegségük nem volt, teljesen negatív volt a vérvizsgálatuk eredménye, és aztán elvégeztek a vérükben néhány száz ismert vírus örökítőanyagának elemzését és 42 vírust találtak ezeknek a teljesen egészséges pácienseknek a vérében! Akiknek semmilyen tünetük nem volt és sose volt fertőző betegségük, és negatív volt az antitest-szűrésük pl. HIV-re és hasonlókra. A kutatók elképesztő mennyiségű HIV és Hepatitis C virust találtak a vérükben és ezt mind egy tünetmentes populációban, amiből arra következtethetünk, hogy ezek a mikróbák részét képezik a mindennapi normál biológiai működésünknek (!!!)

    Időnként előfordul immunhiányos állapot, amely nem egy emberi tapasztalat, – majd mindjárt beszélhetünk arról mélyebben, hogy mi is az emberi immunrendszer – De ami ilyenkor történik, hogy van egy egyensúlytalan állapot, ami kialakulhat hirtelen ott, ahol ezek a mikróbák vannak, és ezekből nagyon sok van az emberi testben... Harmincezer baktériumfaj létezik és ki tudja, mennyi van a testben az 5 millió gombafajból, és ki tudja, mennyi van a 300 000 parazitafajból, Eddig nem igazán sikerült még megismernünk, hogy is néz ki egy egészséges emberi test „talaja”, de megvizsgálva az afrikai vadászó-gyűjtögető életmódú törzseket az amerikai bélflóra projekttel – amit Jeff Leach vezet – láthatjuk, hogy az amerikaiak most körülbelül a szükséges bélflórának csupán a 10 százalékával rendelkeznek! Tehát a bélflórájuk 90%-a hiányzik!

    És amikor pl. egy ökoszisztéma 90%-a hiányzik, akkor megjelennek a gyomok, és elburjánzanak e területen, pont úgy, mint ha pl. a kertünkben egy rotációs kapával minden növényt kiirtunk a talajból és tönkretesszük a kert egyensúlyban lévő ökoszisztémáját, akkor azonnal gazok fognak nőni, amik egész addig nem voltak ott, amíg megvolt a biológiai sokszínűség. Nem voltak láthatóak, de ott voltak és a magjaikból elegendő mennyiség volt jelen ahhoz, hogy amint lehetőségük nyílt nekik, amint teret nyertek, rögtön kihajtsanak. De ha megkérdezzük a regeneratív mezőgazdaságot végző gazdákat, rögtön kiderül, hogy soha nem a gyomok jelentik a problémát. A gyomok a biológiai sokszínűség összeomlásának a tünetei.

    És én ugyanezt mondanám a gyermekbénulásra, a HIV-re vagy a fertőzések bármelyikére. Amikor fennáll a biológiai sokszínűség, el tudunk érni egy homeosztatikus állapotot, ahol a több százezer fűfaj és növényfaj egy dzsungelben fenntart egy ökológiai egyensúlyt és nincs lehetőség arra, hogy felboruljon ez az egyensúly, hogy kiegyensúlyozatlanság legyen, vagy megbetegedés jöjjön létre. De ha kipermetezünk egy rakás Agent Orange-ot ebbe a környezetbe, vagy kiszórunk egy adag Roundup-ot vagy Glifoszfátot és elpusztítjuk ezt a dzsungelt, akkor egy nagyon felborult egyensúlyú rendszert kapunk és nőnek a gyomok... de nem a gyomok a probléma. Valójában a gyomnövények a megoldás részei! Tehát a gyomok, amiket a regeneratív mezőgazdaságban találunk, valójában a természet azon eszközei, amelyekkel helyreállítja az ökoszisztémát. Tehát a gyomoknak megvannak ezek a fontos korai funkciói az ökológiai rendszerben és ezek megreformálják a micélium hálózatait és a talaj intelligenciáját, amely képes majd újjáépíteni a baktériumok és gombák mikroökoszisztémáját, majd végül a csíranövényeket, és a biológiai sokszínűség újra visszatér a magbankból, amely ott rejlik mélyen a talajban és manifesztálja magát.

    Így ha abbahagyjuk a talaj háborgatását és megengedjük, hogy az visszaálljon az eredeti állapotába, ha abbahagyjuk a szántást, a permetezést és hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát, láthatjuk, hogy megjelennek azok az őshonos gyepek, amelyekről azt gondoltuk, hogy 200 évre kihaltak. Nincs szükség arra, hogy fűmagot vessünk, mert a talaj mátrixából visszaszivárog maga az élet és a biológiai sokszínűség. E folyamatban a gyomnövények lépésről-lépésre a biodiverzitást teremtik meg.

    Amikor egy felborult emberi mikroflórával van dolgunk, ahol kivesszük az embert a természetes vadászó-gyüjtögető egyensúlyi állapotából mely harmóniában van az ökoszisztémájukkal, és egy faluba kényszerítjük őket, ahol a víz ürülékkel szennyezett és nem férnek hozzá friss vízhez és elpusztítottuk az összes legelőjüket és e legelők sokféleségét a falujukban... Most a halott agyagon járnak, agyagból taposott kunyhókban élnek... Minden kapcsolatukat elvesztették a talaj mikroflórájával... Ez a kezdete a járványoknak! Ekkor látunk felborult egyensúlyi állapotokat! És a tuberkolózis egy kivételesen jó példa arra az állapotra, amely nem jelent meg egészen az ipari forradalomig és hirtelen Londonban és New Yorkban felütötte a fejét a tuberkolózis helyi jelensége a városokban, mivel annyira elszakadtunk a kiegyensúlyozott ökológiától, a harmonikus környezettől...

    így a tuberkolózis vagy a COVID vagy bármilyen mikroba, amire rámutatsz – a lime kór egy nagyszerű példa erre – az nem kór, az csak a gyom! Egy organizmus, ami helyet talált magának a károsodott ökoszisztémában és csak teszi a dolgát, hogy visszaépítse a biodiverzitást. És minket, orvosokat, arra tanítottak, hogy megöljük őket... A farmereket is arra tanították, hogy elpusztítsák őket! Így rohanunk és megöljük az összes gyomot és aztán csodálkozunk, hogy jövőre miért lesz belőlük még több és hogy a növényeink miért teremnek kevesebbet a következő évben. Így egyre több nitrogén műtrágyát és vegyi anyagot kell használnunk és a növényeink egyre gyengébbek lesznek, egyre érzékenyebbek a kártevőkre, tehát dobunk rájuk még több gyomírtót, még több permetezőszert, és belekerülünk ebbe az ördögi körbe…

    És aztán csodálkozunk, hogy a krónikus betegségben szenvedő gyermekek száma miért emlekedett 1,2%-ról 52%-ra a legutóbbi orvosi szűrések alapján... 1.2%-ról 52%-ra az 60-as évektől számítva! Tehát mi hozta létre az elmúlt 50 évben ezt a járványát a biológiai veszteségnek a gyermekeinkben és a termőhelyeinken? És a válasz erre: a háború a mikroflóra ellen! Így amikor valaminek – legyen az COVID vagy HIV – az emelkedését látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy nem a HIV volt a probléma, hanem az intelligenciánk hiánya testünk „talajában”, kertünkben és a földjeinkben... Hogy tönkretettük azt a mikrobiális sokféleséget, amely kiegyensúlyozott ökoszisztémához vezetne. És kórokozóknak hívjuk őket... Veszélyes csírának nevezzük őket... Pedig ők az idők kezdete óta itt vannak valamilyen formában...

    És a koncepció, hogy ezt militarizáljuk… Az ember meg sem közelítheti a biodiverzitás sebességét, a vírus változatosságát. Annyira gyorsan szaporodnak, olyan gyorsan változtatják genomikájukat, hogy nem tudunk lépést tartani ezzel. Nincs olyan laboratórium a világon, amely a természetnél gyorsabban dolgozna. A természet egy gyönyörű alkalmazkodó gép!

    Del BigTree: Nos, ez a válasz máris elvezet a következő kérdésemhez... Vagyis hogy ez, amiről most a médiában sokat beszélnek, hogy vajon ezt a vírust egy wuhani laboratóriumban hozták-e létre, vagy egy észak-Karolinai laborban és az jutott el Wuhanba? Ez a vírus vajon egy biológiai fegyver-e, és tényleg ember hozta-e létre? Tudod, hallottam már, hogy a tudósok azt mondják, hogy ezeket a vírusokat szaporítják, átalakítják, fejlesztik, tudományos kutatásokban, és kérdéses, hogy ezt szabadna-e csinálni vagy sem, Ezt „funkciónövekedés”-nek nevezik, amiről napjainkban sokat hallunk. Létrehoznak ilyen „funkciónövelt” vírusokat... Tegnap hallottam, ahogy egy tudós azt mondta, hogy használják ezt a funkciónövelés-módszert és 8 milliószor gyorsabban tudják megváltoztatni a patogéneket, mint ahogy az a természetben magától megtörténne. És úgy tűnik, te pont az ellenkezőjét állítod. Te hogyan látod ezt a kérdést? Ezt ember hozta létre és talán emiatt lehet esetleg halálosabb, vagy nem? Mi a te álláspontod ezzel kapcsolatban?

    Zach: Nos, a CDC weboldalán van egy népegészségügyi statisztika a légzőszervi halálesetekről – valószínűleg ez a legjobb hely, ahol tájékozódni érdemes – azzal kapcsolatban, hogy valóban világjárvány van-e? És nagy bizonyossággal mondhatjuk a CDC saját adatai szerint, hogy most nagyon alacsony a légúti halálozás, az egyik legalacsonyabb az elmúlt hét évben. 2017-ben nagyon komoly problémát jelentett a légzőszervi betegségek okozta halálesetek száma egy igazán rosszindulatú influenza törzs miatt, amely az egész világot bejárta és a halálozási aránya 7% volt A CDC ezt 2017 januárjában jelentette be és azt mondta, hogy katasztrofális influenzaszezon közeleg – és az lett! Láthatjuk, hogy a légzőszervi betegségek miatti halálozás száma szinte kilőtt abban az évben jóval magasabbra, mint általában az adott évszakokban lenni szokott, és ez a tüdőgyulladások minden típusára kiterjedt az influenzavíruson kívül más kórokozókra, de az influenza miatt volt ez a nagyon szignifikáns emelkedés.

    Idén nem láttuk ilyen nagy kiugrást a halálozások számát illetően, Nem volt több légzőszervi haláleset azon felül, amennyi az egyes évszakokban lenni szokott. Tehát minden évben vannak olyan kórokozók, amik ciklikusan keresztülmennek a népességen és a tüdőgyulladás végső fázisához és légzőszervi halálhoz vezetnek és nem jövünk rá, hogy mik is ezek, nem teszünk erőfeszítést arra, hogy megtaláljuk ezek genomikus okát vagy nincsenek meg hozzá a megfelelő laboratóriumaink. Ezért először is azt tudnám mondani, hogy nincs bizonyíték arra, hogy lenne az USA-ban valami súlyos és új betegség, ami egy bio-terror fegyver lenne. Ha emberek hozták létre ezt a vírust, akkor semmi okunk félni tőlük, mert nagyon rossz munkát végeztek, az influenza 3 évvel ezelőtt sokkal több halálos áldozatot követelt, mint most ez a betegség... Tehát ha ez egy biológiai fegyver, akkor az alkotói még nem igazán jók ebben a szakmában!

    Talán megölt pár embert. Az biztos, hogy haltak meg olyan emberek, akiknek jelen volt a COVID a vérében. De ahogy mondtam korábban, ha megnézzük a vér genomtartalmát 8000 embernél, akkor találunk bennük 42 gyakori vírust, beleértve például a HIV vírust is, ami meglehetősen gyakori volt a vizsgált populációban. Tehát ha elvégzünk egy vérvizsgálatot és azt mondjuk, hogy a PCR teszt alapján bizonyított, hogy a COVID DNS-e jelen van a véredben, akkor ezzel mindössze annyit mondtunk, hogy ez a vírus is része a „kertnek”, most már a COVID is részét képezi a „talajnak”.

    Hogy ez a COVID felel-e a tünetekért? Ez a mi értelmezésünk szerint lehetetlen. Mert amikor a Harvard elemzi a COVID-os haláleseteket, valójában arra jönnek rá, hogy a légszennyezés mértéke az, ami minden környezeti tényezőnél jobban megjósolja a halálozást, jobban, mint a vírus jelenléte! A halálozás attól függ, hány mikrogramm 2,5 nanométer alatti légszennyeződés van a levegőben, amit beszívunk, ettől fognak az emberek meghalni. És ez annyira erőteljes, hogy minden egyes plusz mikron...

    Egy évvel ezelőtt voltam egy wellness fesztiválon Sun Valley-ben és mindenkinek megmutattam, hogy a következő járvány pont Kína középső részén fog kitörni, és mutattam egy térképet a RoundUp permetezés mértékéről és mondtam, hogy pont itt lesz a járvány, mert itt van a természetes ökoszisztéma a legnagyobb nyomás alatt. Szóval ha egy tudós azt mondta tegnap, hogy e laborok 8 milliószor gyorsabbak a természetnél... A természet bármilyen sebességgel tud alkalmazkodni, amilyenre épp szüksége van, sokkal adaptívabb, mint amire a laboratóriumaink képesek, De azt kell mondjam, hogy az elmúlt pár ezer évben a természetnek eddig nem nagyon volt oka arra, hogy igazán gyorsan változtassa a genomokat... egészen mostanáig, amikor is ilyen méretűre nőtt az ipari mezőgazdaság, mint most. És jelenleg 2,25 milliárd kilogram (!!!) antibiotikumot öntünk a talajba minden egyes évben! Rendkívül nagy nyomás alá helyezzük a mikroflórát, ezért úgy hiszem, a mikroflóra gyorsítja a genetikai anyagoknak a termelését, amiket mi vírusoknak nevezünk, mert most gyorsabban kell adaptálódnia, mint bármikor az elmúlt 55 millió évben.

    Van egy erő a természetben, ami folyamatosan működik, s amit kihalásnak nevezünk, ami rendkívül sok adaptív információ kiáramlását idézi elő az élőlényekből és rá kell jönnünk, hogy mi is pontosan ezt tesszük! A bennünk lévő stressz rengeteg genomikus információt küld ki a testünkből. Ezeket vírusoknak nevezzük? Nem, ezeket exoszómáknak hívjuk, és különféle módon tudjuk őket kategorizálni, de igazából ezek csak nevek. A stressz hatása alatt lévő élőlények új genomikus információkat bocsátanak ki magukból és ez másodpercek alatt történik. Minden egyes másodpercben különböző mikro RNS-eket bocsátok ki magamból. A mikro RNS-em kipárolog a testemből, melyeket piciny exoszómák hordoznak, és ez nem egy teljes fehérjét kódoló gén, hanem egy piciny hírvivő, ami üzen az összes mikróbáknak körülöttem, a családtagoknak körülöttem, a háziállatoknak, a mellettem elsétáló embereknek, a körülöttem élő növényeknek... Folyamatosan genomikus információt közvetítek kifelé az aktuális stressz-szintemnek megfelelően. És minden élőlény a bolygón ugyanezt generálja!

    Most képzeld el, hogy 7 milliárd ember bocsát ki magából genomikus információkat! És képzeld el, hogy 1,4 quadrillió baktérium van a testeden, amelyek genomikus információkat bocsátanak ki! 30-50%-át a természetbe kijutó vírusoknak – attól függően, hogy melyik rendszerben vagyunk – baktériumok állítják elő, ezek bakteriofágoknak nevezzük. Tehát a baktériumok és az emberi sejtek is gyártják ezt a genetikai információt. Ha nem olyan genetikus információt gyártunk, ami egy vírusjellegű dolog exoszómája, akkor ezeket a mikro RNS-eket gyártjuk, amelyek egyfajta jelzőkészülékek. Ezeket gyakorlatilag kipárologtatjuk magunkból. Hogyan mondhatja egy laboratórium, hogy 8 milliószor gyorsabban tudja ezt elvégezni, mint egy összetett gazdaszervezet? Egy egész napon át tudnék ezzel vitatkozni, hogy fizikailag lehetetlen, hogy egy labor a természetnél gyorsabb legyen. Egy DNS lánc esetén képesek rá? Bizonyára igen, de egészen biztos, hogy amit csinálnak, az valamilyen intelligens módon kölcsönhatásba lép a környezettel.

    Gondoljunk például egy rakás sertés ürülékre! Amúgy ez a kedvenc mentális gyakorlatom... A legtöbb antibiotikumot felhasználó terület a fehérjetermelő húsiparban a sertés-ágazat, és a malacok ürülékét ma már veszélyes hulladéknak tekintik, szigorúan tilos államhatárokon át szállítani. Észak-Karolinában, ahol az ország legnagyobb sertéstelepei vannak, például a Smithfield és hasonlók, ott szó szerint sertésürülék-tavak vannak, gátakat, töltéseket építenek, hogy tárolni tudják ezt az ürüléket. Több száz millió gallon sertésürüléket, amit nem szállíthatnak el sehova, és a földbe sem áshatják el, mert veszélyes hulladék, csupán annyit tehetnek, hogy hatalmas mocsártavakban tárolják a sertésürüléket. És abban az ürülékben, ezt tudnod kell, egy kanálnyi mennyiségben körülbelül 10^15 vírus található, ez 15 nulla az egyes után! Tehát van egy hatalmas virális transzkripció gyár, többszáz-millió gallon ürülék, tele baktériummal, bakteriofágokkal, vírus-gyártósorok gépezeteivel. Egy ilyen sertésürülékkel teli tóban, ott ez a gyár, egy vírusgyár, sok-sok kvadrillió sejt genomikus módosításait előállító gyár, amik új vírusokat alkotnak, ellenőrzik a hibákat és aztán genomikus módosulásokat hoznak létre, akkor egy új fehérje alkalmazkodik és már van egy új vírus, vagy egy új virális genetikai elrendeződés, és aztán ez újra átalakul, megváltozik, és az a sebesség, ahogy mindez a sertésürülékben zajlik, az valami elképesztő! Hihetetlenül gyorsan történik...

    Szóval szívesen leülnék egy asztalhoz bármelyik kormányhivatalnokkal vagy laboratóriumi szakértővel és kihívni az illetőt, hogy „fogadsz-e arra, hogy a laborod jobb, mint egy rakás disznószar!” És úgy gondolom, hogy újra és újra azt fogjuk látni, hogy az utóbbi a jobb. A természettel nem tudjuk felvenni a versenyt alkalmazkodóképesség tekintetében, Azt hisszük, hogy mert mindenféle genetikus módosításokat végzünk, azt hisszük, hogy nagyon okosak vagyunk, mert genetikailag módosítottunk egy gént kukoricává vagy a szójababbá... Viccelsz? Az emberi genom 50%-a vírus, vírusokból lettünk összerakva, a genomunknak legalább a 10%-a retrovírus, mint amilyen például a HIV, A Víróma mechanizmusa épített fel bennünket! Tehát nem mondd nekem, hogy mert módosítottál egy gént, már az anyatermészet teremtőképességének a szintjén állsz! Épp csak a felszínt karcolgatjuk, hogy milyen is valójában a genetikai módosulás.

    És a természet elképesztő sebességgel és kapitalista szándék nélkül végzi a dolgát, így amikor hozzáteszünk ehhez egy pénzcsináló rendszert, a genetikai módosítások mellé, akkor megint megváltoztattuk a természetet, A természet erkölcsi világkép nélkül működik. A természetnek az a célja, hogy biztosítsa a biológiai sokszínűséget és fenntartsa az életet. A bolygó újra és újra bebizonyítja, hogy biodiverzitást akar és ennek érdekében folyamatosan létre kívánja hozni az életet egészen az idők végezetéig. Mi, emberek, ellene fordultunk annak a természetnek, amely eddig mindig a biológiai sokszínűség és a földi élet nyertesének bizonyult. S mi folyamatosan pusztítjuk őt...

    Del BigTree: Nos mindezek tudatában most térjünk át...

    Ugye beszéltük arról, miként kerültünk ide, hogy vírusokból vagyunk összerakva, és hogy vannak hatalmas sertésürülék-tárolóink, térjünk most át a COVID-19-re. Ugyebár említetted nemrég, hogy több mint egy évvel ezelőtt azt jósoltad valahol Közép-Kínában, azt hiszem, egy konferencián, valahol a Hubei tartomány területén, hogy ott fog megjelenni egy vírus, hogy onnan fog kiindulni a következő világjárvány. Sok ember mondja, hogy ez egyszerűen túl ironikus, hogy egy 4-es szintű laboratóriumunk van ott. Te mit gondolsz, mi a legjobb teória a Kína középső részén történtekkel kapcsolatban? Valóban innen ered a járvány és mi a helyzet a COVID-19-cel az általunk korábban megvizsgált vírusokhoz képest?

    Zach: Nos, a COVID-dal kapcsolatos tudomány gyorsan fejlődik, de hiba lenne azt mondani, hogy bármit is tudunk róla, és pont ezért frusztrál rettenetesen, amit a kormány és az egészségügyet szabályzó szervezetek, mint pl a CDC (Járványügyi központ) és a NIH (Nemzeti Egészségügyi Intézet) és a John Hopkins Egyetem, amely most nagyon rajta van ezen a témán, tehát vannak egyetemeink, amelyek kijelentik, hogy hány ember halt meg COVID-tól. De ez tudományosan lehetetlen, amit mondanak, hogy ilyen sokan haltak meg COVID-ban. Mindig van egy csomó ember, aki bizarr légzőszervi betegségekben hal meg. Úgy tűnik, van egy tünetegyüttes, ami rokonságban áll a COVID-dal, és az a tünetegyüttes egy másik koronavírusra emlékeztet minket, ami 2001-2002-ben volt, a SARS-ra. És a SARS leírása az orvosi szakirodalomban annyira elképesztő, hogy amikor olvassod e kezdeti tudományos tanulmányokat, amiket 2002-2003 körül publikáltak... miszerint a betegek elkékülnek, majd később tüdejük megtelik folyadékkal és meghalnak.

    Nagyon fontos az események sorrendje: először elkékülnek a betegek és utána lesz a tüdejükben folyadékgyülem. Tehát nincs légzési elégtelenség, amely ehhez vezet. És végül, amikor a folyadék már ott van a tüdőben, a betegeknél tüdőgyulladás alakul ki és meghalnak. Pontosan ez történik e COVID vírustörzs esetében is. Tehát egy újabb koronavírus, ami hipoxiával jelentkezik, amely a szövetek oxigénhiányos állapotát jelenti, ezért a betegek elkékülnek és igen alacsony lesz a vérük oxigénszintje, és mégis, sokan közülük első látásra egész jól vannak, nem veszik szaporán a levegőt, nincs semmilyen légzési nehézségük... És ezért az orvosok teljesen kiakadnak és próbálnak rájönni, hogy hogy lehetséges, hogy a beteg ott ül és beszélget velük, miközben rettentő alacsony az oxigénszintje, kék az arca és már sokszervi elégtelenség kezd kialakulni nála... A máj az első szerv... volt erről egy remek cikk, amikor megvizsgálták a betegeket, hogy mik voltak a kezdeti laborértékek annál az 5000 betegnél, akiknek COVID-szerű tüneteik voltak New Yorkban. Az 5000 beteg túlnyomó többsége még csak lázas sem volt, az átlagos testhőmérsékletük 37 celsius fok volt, ami egy normális testhőmérséklet, Tehát a betegek nem voltak lázasak és semmi jelét nem mutatták légzési elégtelenségnek, és mégis emelkedett májenzim-értékeikvoltak. Ez az egyetlen olyan laborérték, ami konzisztensnek tűnik mindenkinél. Nem volt magas a fehérvérsejtszámuk, ami egy vírusfertőzés esetén megemelkedne, a trigliceridszintjük sem volt magas, ami egy gyulladásos folyamatra utalna.

    Tehát nincs semmi ilyesmi leírva abban a cikkben, így azt mondom, mutassák meg nekem a bizonyítékot arra, hogy ezeknek a betegeknek valamiféle vírusfertőzésük van! Mutassák meg a bizonyítékot, hogy vannak jelek az immunrendszerben vagy máshol, hogy itt egy vírusfertőzésről van szó. Ehelyett a betegek a hipoxiába halnak bele, szöveti szintű oxigénhiányuk van, a szövetek ki vannak éhezve az oxigénre. És kiderül, hogy amikor hipoxiás állapot áll fenn és oxigénhiány van a tüdőben, akkor egy úgynevezett tejüveg-reakciót látunk (a tüdőrőntgen-felvételen), és folyadékgyülem kezd felhalmozódni a tüdőben a hipoxia okozta károsodás miatt, az oxigén hiány miatt. Az érrendszerben elkezd diszfunkcionálisan működni az endothelium (az erek belső borítása), ahol már nem lehet értágító hatást kiváltani, és elkezd romlani a vénás visszaáramlás és a vénás vér elvezetése. És mindez pangáshoz vezet, ami pedig vérrögök kialakulását eredményezheti. Tehát az egész szervezet, a máj, a vérkeringés és a többi szerv is, beleértve a tüdőt is, mind az oxigénhiány jeleit mutatja. És ez az egész pontosan olyan, mintha ezt az embert hirtelen felvinnénk a Mount Everest tetejére, mintha a tengerszinttől 5 perc alatt a Mount Everestre kerülne. Pontosan így néz ki a páciens. Tehát ez történt 2002-ben és most megint ez történik.

    Szóval mi ez az egész, ha semmi jel nem utal vírusfertőzésre, mi a fene történik és miért találunk a betegek némelyikének vérében COVID-ot? És úgy tűnik, az történik, akár a SARS halálozásokat vizsgáljuk, akár a COVID-ot, hogy a vérkeringésben bekövetkezik bizonyos események együttese, amelyek egy magaslati betegséghez hasonló károsodást vagy oxigénhiányos károsodást indukálnak az egész szervezetbe. És ha ezt a problémát nem kezeljük, akkor a páciensek tüdeje megtelik folyadékkal, hisz nem fordítottuk vissza a hipoxiát okozó folyamatot. Ha ezeket a betegeket lélegeztetőgépre tesszük, akkor valójában csak rontunk a helyzeten, mert a tüdőbe erőltetett nagynyomású oxigén nagyon ártalmas a tüdőszövetben, ha benyomjuk az oxigént és a véráram nem tudja azt megkötni, akkor ezzel nem oldottuk meg az oxigénhiányt és így oxidatív károsodást idézünk elő, amely gyulladást vált ki egy olyan szövetben, amely nem képes megkötni az oxigént a szöveti szinten. Így aztán rettenet magas halálozási rátákat látunk, New Yorkban a lélegeztetőgépekre tett betegek 88 százaléka meghal... Sehol a világon nem láttunk még ilyen magas halálozási arányt! Szóval mi is a probléma része vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy egy légzési elégtelenséggel állunk szemben.

    SARS óta 18 év telt el, 18 évnyi tudományos kutatás bebizonyította, hogy ez egy hipoxia-okozta károsodás, nem egy vírusfertőzés-szerű dolog. Ha ez egy vírus lenne, ami elárasztja a szervezetet, akkor látnánk, ahogy arra az immunrendszer a megfelelő módon reagál. A COVID esetében előfordulhat láz a későbbi stádiumokban, de nem a fertőző folyamat elején. Sőt, valójában csak a második héten kezdjük látni, hogy a hőmérséklet-görbe felugrik. Megismétlem: az 5000 new york-i betegnél a testhőmérséklet teljesen normális volt, amikor bekerültek a kórházba. És csak napokkal később, amikor a tüdejükben már folyadékgyülem volt, és a kórházi körülmények között már másodlagos bakteriális fertőzés alakult ki náluk, akkor lettek lázasak. Szóval vannak későbbi jelei annak, hogy oxigénhiányos károsodás van az egész szervezetben és összegyűlnek fertőzés-szerű tünetek is... De nem a betegség kezdetén.

    És amint ezt mi, egészségügyi dolgozók, elfogadjuk, máris igen gyorsan életeket fogunk menteni. Ezt a tünetegyüttest egy hipoxiás károsodásként kell kezelnünk, és sok érdekes adattal rendelkezünk erről. Én jelenleg épp készítek egy filmet arról, ami szerintem itt most történik, és valószínüleg nem látom át a teljes képet, mert per pillanat a klinikámat zárva kell tartanom, ami igencsak ironikus, hiszen ha azt hiszed, hogy túlterhelt a kórházak kapacitása, akkor nem kéne bezárod az összes klinikát. Ne mondja senki, hogy az összes olyan klinika, amely nem áll kapcsolatban egy kórházzal, hirtelen feleslegessé vált. Ha nem akarod túlterhelni a kórházi rendszert, akkor tartsd nyitva a klinikákat! Na de ez mellékes... Tehát én még nem tudtam kezelni e betegeket ily módon, de bármelyik orvosnak ajánlom, hogy kezdje el ezt kutatni, vizsgálni! E tünetegyüttest oxigénhiányos károsodásként kell kezelnünk, a ciánmérgezéshez hasonló módon, tehát el kell kezdeni beadni mindazt, amivel a hemoglobin alakját meg tudjuk változtatni. Amit meg tudunk csinálni, hiszen tudjuk, hogyan kell kezelni a ciánmérgezést!

    A ciánmérgezés történetesen pontosan úgy néz ki, mint a COVID-tünetegyüttes, amelyben nincs láz, a beteg bőre kék és a májelégtelenség jeleit mutatja, a szervek pedig oxigénkárosodásának jeleit, amely később légzőrendszeri halállal végződik. Van egy nagyon jól bevált kezelési tervünk a ciánmérgezésre, ami három gyors injekcióból áll. És többek között nátrium-nitrátot használunk, hogy megváltoztassuk a hemoglobin alakját úgy, hogy az képes legyen újra megkötni az oxigént. Tehát van egy FDA-által elismert protokollunk a ciánmérgezés kezelésére és most ezt kellene alkalmaznunk. Hogy igazam van-e és hogy ez megoldja-e a problémát? Lehet, hogy komplikáltabb ez a dolog, de amíg el nem kezdjük a hemoglobint úgy kezelni, mint egy kezdeti károsodást, addig nem fogjuk elhárítani a későbbi stádiumban fellépő fertőzéseket, amelyek megjelennek, mert az emberek nem a COVID-ban halnak meg, hanem másodlagos tüdőgyulladásban, amelyek bakteriális természetűek. És néhány beteg oxigénhiány-okozta szervelégtelenségbe hal bele, de nem magától a vírustól halnak meg, semmi erre utaló jelet nem látunk a betegekben.

    Del BigTree: Oké, oké, értem, de ezt a problémát a vírus okozza, nem?

    Úgy értem, nem csak jelentéstani kérdés, hogy azt mondjuk: nem, a vírus nem lázat okoz, hanem valójában ezt a hemoglobin problémát okozza, hogy az nem képes megfelelő módon az oxigénszállításra? És ez az, amiről egy New Yorki orvos is beszélt, Kyle Seidel, aki azt mondta, „úgy tűnik mintha a betegeim tízezer méter magasan lennének”. Tehát egyrészről azt mondod, hogy nem a vírustól kéne az embereknek félniük, de vannak, akiknél ez a vírus oxigénhiányos állapotot okoz, nem?

    Dr. Zach Bush: Bizonyára hozzájárul a vírus is, szerintem ez nagyon... Úgy értem, ez még nincs bizonyítva, de úgy gondolom, elég nagy a valószínűsége annak, hogy a vírus közrejátszik a hemoglobin átalakulás létrejöttében. És amikor azt mondom, létrehozza, akkor arra gondolok, hogy nem lehet a közvetlen okozója, mert akkor mindenkinek, aki találkozott a vírussal, hipoxiás károsodása lenne. De azok közül, akik kapcsolatba kerülnek a vírussal és antibiotikumokkal és a többi ilyen tipikus szerrel, csak nagyon keveseknél alakul ki ez az elkéküléssel járó szervelégtelenség. És azt mondják, hogy van egy új fehérje – de ezt még bizonyítani kell – hogy van egy van egy új RNS szál, ami egy új fehérjét kódol és ami különbözik a SARS-tól és a MERS-től. Remek, de a SARS-ban és a MERS-ben is volt valami, ami ugyanazt okozta, tehát van valami állandó ezekben a koronavírusokban, amely a betegek kis százalékában megmutatkozik, ez pedig a hemoglobinra kifejtett hatás. Tehát akkor nem azt kéne mondanunk, hogy a vírus okozza a megbetegedést? Nos, ha a vírus okozná, akkor mindenki megbetegedne, aki kapcsolatba került a vírussal. Tehát mit csinál a vírus? Úgy tűnik, hogy a vírus a környezetünk toxicitását mutatja meg, és van valami igazán költői abban, hogy az ebben a betegségben meghaló emberek általában olyan területeken élnek, ahol a mezőgazdaságban igen nagy mennyiségben használnak Roundup-ot (növényvédőszer) és nagyon magas a mikroszemcsés, azaz a 2,5mikronnál kisebb szemcséjű légszennyeződés. Tehát Észak-Olaszország, New York, Seattle, Lousiana... ezek mind olyan régiók Európában és az USÁ-ban, ahol ez a két tényező együtt jelen van, a mezőgazdaságból eredő mérgek és a légszennyezés, a mikroszemcsék. Kinában ez Wuhant és az egész Hubei-i tartományt érinti. Ott van a legnagyobb mennyiségben Roundup a talajban, ami tönkretette a talajt, és aztán Pekingben és Dél-Pekingben a legmagasabb a légszennyeződés. És Hubei nagyon mérgezett! Mikronméretű szemcsék tömegéről beszélünk, aminek a szintje 40-szer nagyobb a New York-inál. Ez rendkívül sok méreganyagot jelent Hubeiben... És ebben a légszennyezésben tudjuk, hogy nagyon sok vegyület megtalálható, többek között cianid is, és tudjuk, hogy a cianid a normál légszennyezés részét képezi. Egy nagyon jó Earth Justice jelentés került napvilágra néhány hónappal azelőtt, hogy ez a világjárvány-sztori elindult. Volt egy Earth Justice végzés (amerikai környezetvédelmi jogi szervezet) egy “Class action” per kapcsán, amely felelősségre vonta az EPA-t, amiért nem hozta nyilvánosságra sok amerikai nagyváros cianid szintjének növekedését és nem hozott semmilyen intézkedést ez ellen. És a biztonsági határértékek fölé emelkedett a cianid szintje, újra és újra, és semmi nem történt ennek elhárítására, és az Earth Justice rájött erre, és aztán hónapokkal később azt látjuk, hogy az emberek valami olyasmiben halnak meg, ami ciánmérgezésnek tűnik... És ami szerintem érdekes, hogy lehetséges az, hogy a természet a haldokló talajnak ebben a mérgező kotyvalékában, a glifoszfát-tartalmú Roundup-ban, egy intenzíven művelt kínai mezőgazdasági területen feltárta a cianid és a hemoglobin kapcsolatát. És ez egy adaptív működési mechanizmus, mivel a természet árasztotta ki magából ezt (a vírust)... Ha ez egy újabb katonai művelet, akkor a 2001-ben történteket utánozzák le, és akkor ez nem egy új dolog, újra létrehozták és úgy tűnik, hogy sokkal, de sokkal alacsonyabb a halálozási aránya, mint a SARS-nak, aminek úgy tűnik, hogy kb. 8 százalékos a halálozása, talán 10 százalékos. Nehéz megítélni, mert nem volt túl jó a szűrés, amit végeztünk, lehet, hogy sok tünetmentes ember volt a SARS esetében is. De az egészen bizonyos, hogy most szerintem egy jóval alacsonyabb halálozási rátát látunk, egészen alacsony, valahol az 1 – 1,3 % közötti tartományban van, a legújabb Stanford tanulmány szerint, amely Santa Clara városának népességét vizsgálta és kb. 1 százalék volt, valami ehhez hasonló. Kb. a normális influenza halálozásával egyenlő, tehát ha ez egy új dolog, ha a katonaság gyártotta, akkor nem az a szándékuk, hogy embereket öljenek meg vele, talán, és nem tudják mivel játszanak.

    Tehát van-e vírus? Igen. Mit csinál ez a vírus? Úgy tűnik, a vírus a környezetünk szennyezettségét tárja fel, amit mi magunk hoztunk létre, és maga a vírus nem elég ahhoz, hogy bekövetkezzenek a halálozások, ehhez szükség van a légszennyezés igen nagyfokú növekedésére és minden egyes mikron 20-szorosára növeli a halálozási rátát a Harvard egyetem vizsgálata szerint.

    Minden egyes mikron szennyeződés! És amikor azt mondom, hogy 40-szeresére nőtt a szennyeződés mértéke Hubei-ban, akkor katasztrófálisan nagy lesz az esélye annak, hogy ez a hipoxiás károsodás elterjedjen, és többszázszorosára nő a halálozási kockázat pusztán azáltal, ha valaki abban a környezetben él. És azt láttuk, hogy a halálozási ráta hirtelen lecsökkent közel nullára, és nem azért, mert mindenki be volt zárva a lakásába, hanem úgy vélem, amiatt, mert ha megnézzük a légszennyezési görbét, látjuk, hogy lement 40 mikron/köbméter alá 2 hét alatt azt követően, hogy Hubei-ban leállt az élet. És mivel leálltak a szennyezést okozó emberi tevékenységek, kikerült a cián a levegőből és hirtelen senki se halt meg COVID-ban. Mindenki gyanakszik, hogy Kina biztos hazudik, hogy bizonyára nagy ott a halálozás, és nagyon bírom, hogy az USA mindig azt gondolja, hogy Kína hazudik, és mindig azt hiszi, hogy Oroszország hazudik, ez a mi alapvető működési mechanizmusunk, de tényleg azt hisszük, hogy mi nem hazudunk? Például melyik médiában bízol meg jelen pillanatban?

    Del BigTree: Semelyikben!

    Dr. Zach Bush: Mit gondolsz, ki nem hazudik nálunk? És hirtelen Kina a hazug? Egyesült Államok, ha továbbra is fenntartod ezt a felsőbbrendűséget a kínaiakkal szemben, akkor hülye vagy. Hisz van egy csomó kórházunk, amelyek még azt se tudják, hogyan szerezzenek maszkokat az orvosoknak és a nővéreknek, mert nem tudják, hogyan kell maszkot készíteni, mivel Kína gyártja nekünk őket! Szóval annyira lusták vagyunk, annyira rettenetesen lusták és annyira kapitalistán gondolkozunk, hogy nem is gondoltunk arra, hogy gondoskodjunk a maszkok utánpótlásáról, amelyeknek darabja 7 centtel olcsóbb, ha Kínában gyártatjuk és nem itthon, ezért aztán kihelyeztük a gyártását... Szóval nem vagyunk leleményesek, ha ismert fenyegetésről vagy a biztonságról van szó, akkor reaktívan viselkedünk és dühösek vagyunk az egész világra, és félünk és hibáztatjuk Kínát, és hibáztatjuk ezt meg azt, holott senki mást nem hibáztathatunk, csakis saját magunkat amiatt, hogy nem voltunk képesek előrelátóan felkészülni egy ilyen helyzetre. Nagyon lehangoló volt a „teljesítményünk” az igazság és igazságszolgáltatást illetően ebben az országban az elmúlt 20-30 évben. Ezek az eszmék teljesen erodálódtak... És szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egy összeomló-félben lévő nagyhatalom vagyunk. És ez a COVID-ügy erőteljesen rátereli a figyelmünket arra a tényre, hogy gazdaságilag mennyire rettenetesen instabil ez az ország, amelynek fő oka, úgy gondolom, ez a 3,7 milliárd dolláros egészségügyi rendszer, amely nem képes felvenni a versenyt a krónikus betegségek egyre növekvő számával.