Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)
Csillebérc üdülőtelep - építészet (2024. 03. 23.)
’Felelet’: Végre valahol az állam rugalmasan ésszerűen próbál segíteni. Erre, azaz a jellemzően túl szigorú, a hivatalok-közműcégek kényelmét biztosító szabályoktól való eltérésre még a régebbi törvényeknél is volt lehetőség eltérni. (Én is intéztem volna ilyet 20 éve egy falu rendezési tervéhez, de a közöny és a korrupció meghiúsította.) Most külön törvényt csinálnak, ami jó lehet más helyek problémáinak megoldására.
Az 50 éve érvényes hazai, főleg közmű szabályok szerint Olaszország, Franciaország minden szép régi kisvárosát le kéne bontani, képesek voltak itthon falusi rendezési terveken 10-20 méter széles utakat kijelölni...
Persze a fákat közben ugyanezen cégek tönkreteszik, a föld alatt a gyökereket, fent a vezérágat vágják el a vezetékek kedvéért. Ehhez jön az útkezelő az aszfalttal, sózással és más vegyszerekkel.
A cikk kiemelésekkel, megjegyzésekkel:
https://hegyvidekujsag.hu/kozelet/lakossagi-egyeztetes
2024. 03. 12.
Lakossági egyeztetés kezdődött Csillebérc rendezéséről
A Hegyvidéki Önkormányzat kezdeményezésére törvény és új szabályozási terv készül a csillebérci üdülőtelepre azzal a céllal, hogy elősegítse a terület kusza tulajdonviszonyai, valamint ezzel összefüggésben számos probléma rendezését. Milyen változást jelentenének az új szabályok a csillebérciek számára? Egyebek mellett erről beszélgettünk Szabó-Kalmár Évával, a polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának vezetőjével.
- Mi az oka, hogy épp a csillebérci üdülőterület küzd hosszú évtizedek óta a rendezetlen tulajdonviszonyok miatti problémákkal?
- Országosan is egyedülálló a csillebérci üdülőtelep helyzete. Az 1930-as, 40-es évek zsidótörvényei miatt egészen apró méretű parcellákat alakítottak ki a területen, osztatlan közös tulajdonban. Ez a tulajdonjogi helyzet ma is fennáll, több száz tulajdonosa van az öt helyrajzi számon lévő területnek. A tulajdonviszonyok rendezetlensége számos probléma forrása, sok örökösödési vita is emiatt zajlik. További nehezítő körülmény, hogy a közterületként használt ösvények, szűk utak is részei a nagy, közös tulajdonú területeknek, ám a keskeny kialakításuk miatt egyes házakat nem lehet megközelíteni gépjárművel, valamint új közművek – például a környékről hiányzó csatornahálózat – kialakítását sem teszik lehetővé a jelenlegi szabványok.
- Hogyan lehet rendbe tenni ezt a bonyolult tulajdonjogi helyzetet?
- Számos jogszabály alól felmentést kell kérni ahhoz, hogy önálló, 1/1-es tulajdonú ingatlanokként lehessen bejegyezni a kialakult, 200-300 négyzetméteres használati egységeket, továbbá a közműszolgáltatók által is elfogadott magánútként létezhessenek a közös területeken található keskeny utak, ösvények, lépcsők. A felmentést egy új jogszabály adhatja meg, aminek a megalkotását évekkel ezelőtt az önkormányzat kezdeményezte. A minisztériumokkal történő hosszas egyeztetési folyamat eredményeként elkészült a törvénytervezet normaszövege és ehhez kapcsolódóan a kerületi rendezési terv, amiket egyeztetni szeretnénk a csillebérciekkel.
- Kerítések, támfalak vagy egyes épületek bontását előírná az új rendezési terv?
- A korábbi terv a szabványoknak megfelelő, széles utakat jelölt ki, ám ezek kiépítése a meglévő kerítések, támfalak nagyarányú bontását, sőt, több helyen házak eltüntetését igényelte volna. A tervezett új szabályok szerint viszont a létező kerítések, támfalak nagyrészt megmaradhatnának, épületet pedig egyáltalán nem kellene bontani. A célunk az, hogy a nem beépíthető területrészeken magánutak alakulhassanak ki. Ezek szélességét korábban 5–5,5 méterben határozta meg a rendezési terv, a továbbiakban viszont – a támfalakhoz, kerítésekhez igazítva – 3–3,5 méterre csökken a minimális szélesség. Fontos tudni, hogy a magánutak tényleges kiépítéséről maguk a tulajdonosok dönthetnek majd, így ezek akkor valósulnak meg, ha a költségeket is vállalni tudják.
- Mi lesz azokkal a házakkal, amik engedély nélkül épültek?
- A tulajdonjogi rendezetlenség egyik következménye az is, hogy sok illegális építkezés indult meg a területen. Az illegálisan kialakított épületeket nem szeretnénk legalizálni, ez semmiképpen sem célja a terület rendezésének, de valahol meg kell húzni a határt. A törvény és a rendezési terv a 2019-es állapotokat tekinti majd kiindulási alapnak. Ekkor ortofotó készült a területről, valamint geodéziai felméréssel pontosan meghatároztuk az összes kerítés, támfal, épület helyzetét. Öt évvel ezelőtt változtatási, később építési tilalmat is elrendeltünk az üdülőterületre, így azok az építkezések, amiket ezek megsértésével végeztek, a törvény erejénél fogva nem kapnak automatikusan fennmaradást. Az építési tilalom az új rendezési terv hatálybalépéséig marad meg.
’Felelet’: Ezt nem értem. Az öt évnél régebbi épületek mégis legálissá válnak? Ha az össze szomszédot, a környéket agyonnyomják, akkor is? Ha valaki 100%-os beépítéssel toronyházat épített, akkor is? Nyilván az átlagos beépítést kéne utólag megengedni, a sokkal zavaróbbakat a szomszédok, a teljes közösség kárpótlására, kivásárlására vagy bontásra kényszeríteni, egyenként igazságosan és nyilvánosan megokolva, megtárgyalva. Ez összefügg a cikk itt következő kérdésére adott válasszal is.
- Változna a terület övezeti besorolása, beépíthetősége?
- Nem, az adottságai miatt üdülőterület marad a környék, és az építési paraméterek is a korábbi szabályozási terv előírásait követik majd. A környéken élők igényei alapján nem szeretnénk, ha alapvetően megváltozna a terület használata, az a cél, hogy megőrizzük a hely nyugalmát és csendjét. Fontos, hogy ne nőjön a kis forgalmú utak terheltsége, ne alakulhasson ki átmenő forgalom, ezzel védve a környező lakóterületeket is.
- Amennyiben a lakosság támogatja az új törvényt és az építési szabályzatot, és ezek hatályba lépnek, mit kell tenniük az érintetteknek, hogy önálló tulajdonosokká váljanak az általuk használt területen?
- A tulajdonosok koordinálásának feladatát az önkormányzat magára vállalja, ezzel együtt a jogi feltételek megteremtése mellett is szükség lesz az itt élők összefogására, együttműködésére. A tulajdonostársak többségének alá kell majd írnia a telekalakítási vázrajzot, ami lehetővé teszi, hogy a saját tulajdonukba kerüljenek az általuk használt területrészek. Mivel ezt korábban akár egyetlen tulajdonostárs is meghiúsíthatta – a tulajdonközösség megosztására tett egyik próbálkozás 1985-ben éppen így nem valósult meg –, ezért az a törvényalkotó szándéka, hogy olyan jogszabály készüljön, ami alapján nem szükséges a tulajdonosok 100%-ának hozzájárulása. A részletszabályokat a parlament elé kerülő törvényjavaslat, valamint az annak végrehajtását szabályozó kormányrendelet tartalmazza majd.
’Felelet’: Ehhez valóban törvény kellett. Ugyanilyen nehézségek voltak vannak a bérház tulajdonos közösségeknél is, és a földterületeknél. Lám, Csillebérc ügyében 40 év után lép az állam! Hány százalék kell majd?
- Hogyan véleményezhetik a csillebérciek az új törvény és az építési szabályzat tervezetét?
- Az önkormányzat honlapján külön felület áll rendelkezésre a csillebérci üdülőterülettel kapcsolatos anyagok megismerésére. Írásban a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címre lehet eljuttatni az észrevételeket, továbbá a terveink között szerepel, hogy személyesen, egy fórum keretében is elmondhassák véleményüket az érintettek.
Továbbiak, előzmények:
https://hegyvidek.hu/csilleberc
https://www.csilleberc.hu/category/csilleberc-rendezes/
https://www.csilleberc.hu/kerdesek-a-rendezes-kapcsan/
Kérdések a rendezés kapcsán
Szeretnénk összegyűjteni a rendezés kapcsán a tulajdonosokban felmerülő kérdéseket, melyeket összegzünk, rendezünk és a téma szerint illetékesnek (akár az Önkormányzat, akár valamelyik közszolgáltató cég lesz az) az első adandó alkalommal eljuttatunk. Elképzelhető, hogy az első ilyen lehetőség épp az Önkormányzat részvételével szervezett lakossági fórum lesz, így jó lenne, ha – összhangban a korábbi hírben olvasható jegyzői “felkéréssel”, a résztvevők már ezekre a kérdésekre felkészülve érkezhetnének.
Ezért tehát bárkiben (tulajdonosban, természetesen) bármiféle konkrét kérdés bujkál, ne habozzon azt megírni, és a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre elküldeni.
Tekintve, hogy a végleges tervezet részletei még mindig nem ismertek, leginkább olyan kérdésekre számítunk, melyek a konkrét levélírónak fontosak (pl. nagy telkek lesznek “megosztva”, vagy 1/1, lesz-e csatorna, mi lesz az utak sorsa, mi lesz a beépíthetőségi százalék, stb.), de természetesen bármilyen kérdés felmerül, örömmel fogadjuk.
Kovács Árpád 2021.06.02. at 11:40
Mekkora lesz a
– minimális telekméret?
– Maximális beépíthetőség?
– maximális épület magasság ?
Ugye lebontják az engedély nélküli túlépített ingatlamokat?
Ha a minimális telekméretnél kisebb a telek, akkor mi van a meglévő telken lévő házzal?
Ha a ház mérete nem haladja meg a beépíthetőség mértékét, akkor ugye fel lehet újjítani?
– Ha jól emlékszem, a “kiválás”, vagyis az önálló 1/1-es tulajdon bejegyzésének a kezdeményezése mindenkinek saját döntése lesz; ez továbbra is így van?
– Aki nem akar 1/1-es tulajdont, az mind az “osztatlanban” marad – hogy tervezik, minden egyes alkalommal újraszámolják majd a tulajdoni hányadot, és mindenki újra köti majd a szerződését, ahányszor valaki kiválik? Vagy van erre valami terv, hogy ez hogy fog zajlani? Ez megint kismillió széljegyet tudhat generálni…
Fekete Orsolya 2021.06.02. at 12:17
Sziasztok!
Az én kérdéseim első körben:
– Mindegyik út közterület lesz? Az ösvények is?
– Mi lesz a Csillebérc közepén lévő, jelenleg közös, de rendezetlen terület sorsa?
– Milyen sors vár az erdőre, ami most osztatlan közös tulajdon?
– Mi lesz a telep határában fekvő zöld, erdős területekkel, amik a térképen fel vannak parcellázva?
Köszönöm!
Egyesület Csillebércért 2021.06.07. at 07:52
A rendezéssel kapcsolatos kérdéseket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen gyűjtjük. A felmerülő konkrét kérdéseket anonim formában a weboldalon is közzétesszük.
KÉRDEZŐ 1
– a saját telkem 1/1 tulajdoni hányad arányban kerül a tulajdonomba?
– belterületté nyilvánítják az Üdülőtelepet?
– sor kerül-e kisajátításra, amennyiben igen az mit érint, érinti-e a telkeket?
– saját helyrajzi számot kap valamennyi telek vagy alátöréssel oldják meg a rendezést?
– milyen beépíthetőségi arányokat határoznak meg az egyes telkeknél?
– tervezik-e a Magas út csatornázását? Amennyiben igen, mikor kerülhet rá sor?
KÉRDEZŐ 2
– 1/1, utak, közművek problémája
– van mód lakóövezeti adó kivetésére a rendezés után?
KÉRDEZŐ 3
– kell-e majd az utakat szélesíteni?
– ha csatorna készül, felújítják az utat utána?
– mi lesz a házszámok sorsa, maradhatnak a jelenlegi formában?
Szabó Zsóka 2021.06.08. at 13:12
Kérdésem:
Az ösvények 5 m-re kiszélesítése szerepel a rendezési tervben. Ahol ez valóban lehetséges mi lesz a meglévő támfalak visszaállításával? Önkori intézi vagy saját ktsg.?
Egyesület Csillebércért 2021.06.09. at 11:04
Sajnos személyesen nem fogom tudni megkérdezni, de úgy tudom, hogy elég brutális úthálózat fejlesztés is akarnak.
Szélesíteni, és ezzel jelentősen növelni az átmenő forgalmat, ami már reggelente így is borzasztó.
Erről, ha megtudhatnák esetleg többet.
Kinga Haraszti 2021.06.14. at 06:51
Jó lenne kapni egy világos és konkrét összefoglalást az üdülőterület és lakóterület kritériumairól, előnyeiről és hátrányairól. Nem tudom, ez a lakossági fórum kompetenciája-e, de jó lenne oda már tájékozottabban érkezni, így nagyon örülnék, ha ebben a témában esetleg előre lehetne információt kapni – akár egyesületi berkeken belülről, de ott (a lakossági fórumon) mindenképpen fontos lenne egy összefoglaló.