A Fidesz Budapest kivégzője (2024. 05. 31.)
'Felelet':
Nem kell Fideszes polgármester Budapest tönkretételéhez. Amúgy is: előbbi választás előtt megígérte a Fidesz, hogy nem lesz felhőkarcoló, aztán épp ők kierőszakolták. A kiemelt beruházásokkal bármit megtehetnek, ehhez jön a Kádár féle rendeleti kormányzás (vírus, háború ürügyén. Persze mindegy: 2011 óta az országgyűlési kétharmad csak bábként szerepel.
A felhőkarcolóval és a körülötte épülő lakótelepekkel, irodatelepekkel a Duna partot semmisítik meg Budapest határáig. Ahogy Tarlós igyekezett ugyanezt tenni a Római parttal. Az alábbi cikkekből még két helyszín ismerhető meg, az egyik a Városliget mellett, azt láttam, ahogy megvalósult. Rákos daganathoz hasonlítanám a Fidesz budapesti működését (is). Érthetelen volt, hogy kinek kell ennyi lakás, iroda. Persze a bürökráciát növelik, ahogy tudják, és a 100 éve zajló falutönkretétel, falurombolás sem állt meg, tehát magyarok és az ázsiai betelepítettek mind a városokba jönnek.
Másfél milliárd dollárért a fidesz megveszi hivatalnak ezeket a tömböket Orbán rokonaitól. Közpénzből, állami hitelből, lopott pénzből felépítették és most mégegyszer megkapják az árát...
https://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/
Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak
Bódis András | 2024.05.29.
Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.
... Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink....
... Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink.
... Bő két éve egyébként részletesen bemutattuk a hely múltját: a kertjéről és leányiskolájáról nevezetes Sacré-Coeur-zárdát, az 1968-ban alapított Politikai Főiskolát és a 2020 novemberéig működő, kultikus Dürer Kertet. Azt mondtuk akkor: ez a terület a szűkös Városliget egyetlen reális bővítési lehetőségét kínálta volna – ami az Ajtósi Dürer sor forgalomcsillapításával együtt új minőséget teremtene a környéken –, ám az állam ehelyett mindenben kiszolgálta a magánberuházói érdeket.
... a 2022-es választási év tavaszán előszerződésben rögzítették: az állam kormányzati „alnegyed” céljára felvásárolja a fejlesztési zóna két nagy, összesen 40 ezer négyzetméternyi irodatömbjét
– miközben a területen épült 207 lakást a magánberuházó saját körben értékesítheti. (Úgy tudjuk, e hajlékokat jelenleg 2,2–2,5 milliós négyzetméteráron kínálgatják az érdeklődőknek
II. Zugló-Városközpont – hét egységből álló új irodanegyed
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 tavaszán, 150 ezer négyzetméter irodaterület, melyet a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg; lehetséges beköltözők: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal, stb.
a nyolc tömbből végül hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, és csak 168 luxuslakást kell értékesítenie...
III. Kopaszi-gát, BudaPart – hat új irodaház
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 nyarán, 160 ezer négyzetméter irodaterület, 255 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 őszétől); lehetséges beköltözők: a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt MÁV–Volánbusz-csoport, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, stb.
https://www.valaszonline.hu/2024/04/22/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba/
Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész
Zsuppán András | 2024.04.22.
Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat.
A Bosnyák téri csarnok háta mögött toronydaruk erdeje magasodik egy hatalmas, egészen a Rákos-patakig nyúló területen...
Nyolc emelet rideg luxus..
Dél-Amerikában vannak ilyen durva kontrasztok a városképben, ahol élesen, minden tompítás és átmenet nélkül találkozik kirívó gazdagság és szegénység, steril globális jólét és továbbélő lokális tradíció.
Nehéz elképzelni, hogy ennek a lakótömbnek a jövőbeli vásárlói – már ha tudják, hol vesznek lakást – pont erre a kontrasztra vágynának, amikor a steril luxust megkaphatják a Duna-parton is. Természetesen az őstermelői piacot és a szomszédos csarnokot meg lehet szüntetni, arrébb lehet paterolni, lesznek is erre még határozott kísérletek,
a NER a luxusberuházásokat szereti, ezért ide is luxuslakást épített. Eredetileg jóval többet, hiszen a tornyok fele még két éve is lakóház lett volna, és csak a másik fele iroda. Akkoriban összesen 950 lakással számolt a beruházó Bayer Construct, a NER meghatározó gazdasági háttérembere,
2023 tavaszán lakossági fórumon számolt be a cég arról, hogy a terv módosult, egy kivételével az összes tömb irodává alakul át. Elég nagy változás ez egy olyan projektben, amely még mindig „Zugló Városközpontnak” nevezi magát, de funkcionálisan kifejezetten egyhangú lesz: iroda iroda hátán óriási tornyokban egymásra halmozva.
naponta két elviselhetetlen dugó vár az ide ingázókra meg persze a környéken lakókra is, akik ugyanazokat az utakat használják
Már csak azért is, mert ez a hét hatalmas irodatömb egy olyan területen épül fel, ami tömegközlekedési szempontból egyáltalán nem megfelelően ellátott, már a jelenlegi igények alapján sem. Az egyetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolatot a Nagy Lajos király útján haladó villamos jelenti, de ez egy gyűrűs közlekedési elem, nem biztosít közvetlen kapcsolatot a belvárossal. Ahhoz a sugárirányú tengelyen lenne szükség villamosra, vagyis a Thököly és a Csömöri úton, de azt még Demszky Gábor idején felszámolták a budapesti villamosmegszüntetések utolsó hullámában: 1995 szentestéjén döcögött végig az utolsó öreg UV-pár a 44-es vonalán a rákospataki hurokvégállomástól a Keleti pályaudvarig. A hurokvégállomás egykori területe a patak mellett ma szintén a Bayer-projekt telkéhez tartozik, az egyik épülő irodatömb foglalja el. Bár a pálya még 2005-ben is járható volt, mert akkor közlekedésbarát önkéntesek végigküldtek rajta egy különjáratot a megszüntetés tizedik évfordulójára emlékezve,..
A villamos utódjának szánt 4-es metró szintén nem készült el a Keletitől kifelé, bár a 2000-es évek elején az új zuglói városközpont terve – amiből aztán ezernyi alakváltozással a Bayer-projekt lett – pont azért született meg, mert számítottak rá, hogy a metró érkezésével a terület felértékelődik, jobban megközelíthető lesz...
Ám ez a beruházó csak látszólag egy profitmaximalizálásra törekvő, a területből mindent kisajtoló, a köz szempontjait lehetőleg figyelmen kívül hagyó magáncég. Bár előbbi tulajdonságai megvannak, a beruházó valójában a magyar állam. Nem piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztésről van ugyanis szó, hanem egy teljesen torz közberuházásról.
olyan időszakban költi el az állam irodavásárlásra, amikor a legtöbb budapesti fejlesztést leállították arra hivatkozva, hogy az államháztartás nehéz helyzete miatt semmire nincs pénz.
Azt azonban nem tudjuk, miért csinálják. A nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek,
A Bayer ezután csak a 168 lakást és az üzleteket tartja meg, egyébként levonul a területről. Nem kell bajlódnia azzal, hogy piaci alapon kinek is adott volna bérbe 150 ezer négyzetméter irodát ezen a nem annyira fényesen megközelíthető helyen, amikor a Váci úti irodafolyosó jelentős része is üresen áll. Mindez már az állam gondja, valamire biztos használni tudja.
Hadházy értesülése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költözne ide, amit a szerződés kiderülése után Gulyás Gergely is megerősített egy kormányinfón.
A kancelláriaminiszter azt mondta, a kormány szándékai szerint több államigazgatási szervet áthelyeznek ide az olcsóbb működés érdekében. Erre készült egy terv, a jelenlegi épületeket pedig értékesítik. Példaként a nagy létszámú hivatalok közül a NAV-ot említette, valamint a Központi Ellátási Főigazgatóságot. Utóbbi azért furcsa, mert a szervezet alig néhány éve kapott korszerű új székházat a Szabolcs utcában.
Hasonló kormányzati negyedet legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt akartak építeni a Nyugati pályaudvar mellett. Az ötletet heves viták övezték, az akkori Fidesz élesen ellenezte. Most viszont a jelek szerint itt van egy új kormányzati negyed, másfél éven belül kész lesz, és nincs miről vitatkozni, hiszen nem is tudhatta senki mindeddig, hogy készül.
A nyilvánosság azt hihette, hogy a Bayer Construct nevű magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában egy nagy közberuházás zajlott kiszervezve. Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot. Egy ilyen jelentőségű beruházáshoz nyilvános hatástanulmányok készülnének, amelyek sorra vennék, hogy tényleg olcsóbb-e a működtetés, mi lesz a felszabaduló ingatlanokkal, megfelelő helyen van-e az új negyed, jó-e a költöztetés az ügyfeleknek, aztán lenne építészeti tervpályázat és tisztességes, nyílt közbeszerzés, egyeztetnének a fővárossal és a kerülettel. Megépülne legalább egy új villamos, és olyan városközpont létrehozására törekednének, amely jelentős zöldterületet is magában foglal, nemcsak egy szűkös sétányt és zöldtetős födémeket. A tervről lenne nyilvános vita, az első bejelentéstől az utolsó kapavágásig nyomon lehetne követni az eseményeket.
Így működnek a közberuházások, ha a közérdeket szolgálják, de Zugló esetében sokkal valószínűbb, hogy valami egész más történt: a NER egyik oligarchája belevágott egy óriásprojektbe, menet közben kiderült, hogy ezen a területen a tervezett, messze eltúlzott lakás- és irodamennyiséget nem lehet piaci alapon megtölteni, és mivel bukni nem hagyhatták, az állam mentőövet dobott: legyen szinte az egész iroda, majd teszünk bele valamilyen hivatalokat, abból úgyis van elég. A fejlesztő így biztonságosan és nyereséggel kiszállhat, az állam pedig úgy tesz, mintha pont erre a projektre lett volna szüksége. De vajon ha ez így alakult, az mit vetít előre a Zuglónál nagyságrendekkel nagyobb Rákos-Dubaj esetében? Ha nem jól méri fel az ottani befektető, hogy Budapesten mennyi luxuslakásra, irodára és üzletre van szükség, akkor ki fogja azt a projektet a bukástól megóvni, és mennyiből?
https://www.valaszonline.hu/2024/05/23/ner-oroksegvedelem-urbanisztika-zuglo-kiemelt-projekt-durer-park-market/
Üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv – itt a NER egyik legnagyobb merénylete Budapest ellen
Zsuppán András | 2024.05.23
Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. Ezúttal nem a Bosnyák térről lesz szó, hanem egy másik XIV. kerületi projektről, a Városliget melletti, Tiborcz–Garancsi-féle Dürer Parkról. Az itteni védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett, de arra nem kaptunk választ, hogy Horváth Csaba zuglói polgármester tett-e lépést az ügyben. Közben kijöttek a lakótömbök látványtervei is, és kiderült, hogy hét-kilencemeletes monstrumokat erőszakolnak be az istvánmezei villák közé. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.
Az elmúlt hetekben a Közvágóhíd, a Bosnyák tér mögötti „Zugló Városközpont” (itt és itt olvasható), valamint a tervezett Rákos-Dubaj kapcsán részletesen bemutattuk, hogyan írja felül a közérdeket a magánérdek kormányzati segítséggel a legnagyobb budapesti fejlesztések esetében. A kiemelt projektek intézményesített jogtalansága urbanisztikai szörnyetegeket szül, és e szörnyetegek között a Dürer Park a legrémisztőbbek egyike.
akkoriban még csak azt tudtuk fényképeken megmutatni, hogy nagy erőkkel zajlik a fővárosi védettségű Sacré-Coeur-zárda épületeinek bontása.
a Dürer Park esetében megtévesztésről nem nagyon beszélhetünk: a két irodai tömb elképesztő, a környező városrészektől teljesen idegen léptéke, és a védett épület tönkretétele már ezeken is előre látható volt. A Dürer Parkot még a látványtervek sem tudták vonzónak mutatni.
Európa egyik legelső közparkjához, az Abonyi utca felől pedig Istvánmező bájos, egy-kétemeletes villáihoz kellene illeszkedniük.
A tervező Lean-Tech Mérnökiroda (a Market saját leányvállalata)
’Felelet’ rákeresés: https://www.leantech.hu/ 1037 Budapest, Bojtár u. 51. Biró Máté, Horváth Zoltán, Ilku György, Koválcsik Dóra, Márkus Péter, Novotny Nóra, Ország István, Szüle Péter, Dávid Magdolna senior építész tervező, Balláné Gergely Zsófia projekt építész, Kunovics Richárd senior építész tervező, Sturcz Miklós senior építész tervező, Tóth Krisztina senior építész tervező..... (Szegények, biztos büszkék a művükre, és remélhetőleg jól meg is fizették őket. Vajon Kádár 1956 után milyen fizetést adott a hóhéroknak?
„Vajon Kádár 1956 után milyen fizetést adott a hóhéroknak?”
********Ezen a részen finomítok utólag. Nyilván a hóhérok között is van aki csak a kötelességét végezte, van aki meg hitt abban, hogy a demokrácia érdekében kell áldozat, a bűnösök megérdemlik a halált. A mai építészek is kényszerpályán vannak, erről már Finta régi könyvében is olvashatunk. Ha elnyernek egy munkát, arról hamar kiderül. illetve rossz irányban változik is menet közben, hogy a szomszédság és a köz érdekét általában, szinte mindig (multicéges, bankos, beruházás-fejlesztő, ingatlanfejlesztő, ingatlan panama, állami, kiemelt munkák, gazdag emberek, versenykényszerben lévő befektető építtetők) súlyosan sérti a munka. Szóval aki munkát kap, az szinte mindig árt a közösségnek. Mit lehet tenni?
cikk részletek tovább:
muszáj volt a telekhatárra építkezniük.
az eredmény a Román Építészszövetség hírhedt bukaresti székházára emlékeztet – de az legalább érdekes a maga vakmerő borzalmasságában. A Dürer Park simán csak borzalmas, fantáziátlanul és szellemtelenül. A legridegebb üzleti építészet, üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv.
hogy ez ezen a helyen milyen merénylet a város ellen, azt egyetlen régi fénykép felidézésével mutatjuk
A Sacré-Coeur-zárda ugyanis fővárosi védelem alatt állt, és a főváros még a Tarlós-érában elfogadott, teljesen korrekt 2017-es értékvédelmi rendelete kimondja, hogy a védett épületeket hiteles állapotban kell megőrizni, vagy eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani, az értéket képviselő részek bontása nélkül. Láttuk a Közvágóhíd esetében, hogy a fővárosi védelem ott sem ért semmit, a kiemelt projekt státus gyakorlatilag felülírta, és az épületegyüttes nagy részét lebontották. A Sacré-Coeur esetében azonban kissé más lehetett volna a helyzet, mivel az a kormányrendelet, amely 2021-ben kiemelt projekt minősítést adott a Dürer Parknak, a védett épület bonthatóságáról konkrétan nem rendelkezik. A rendelet új építési szabályokat határoz meg a beépítésre, felülírva ezzel az érvényes Zuglói Építési Szabályzatot, de azt nem mondja ki egyértelműen, hogy a Sacré-Coeur részben vagy egészben feláldozható.
Erő Zoltán budapesti főépítész korábbi cikkünkben azt mondta, a tervek a kiemelt projekt státus miatt nem kerültek a főváros elé, ők is csak a sajtóból ismerték meg a bemutatott vázlatokat.
Birtokunkban van Számadó Tamás budapesti főjegyző 2021. április 28-i levele, amelyet Horváth Csaba polgármesternek küldött. Ebben a főjegyző azért fordul a zuglói polgármesterhez, hogy a jogsértő bontás miatt kezdeményezze településképi kötelezési eljárás lefolytatását „a még álló építészeti értékek fennmaradása, illetve az építészeti értéket tekintve az eredeti állapot helyreállítása érdekében”.
A településképi kötelezési eljárás a kiemelt projekt státust élvező projekttel kapcsolatban szinte az egyetlen eszköz volt az érintett két önkormányzat kezében, amely a beruházót legalább a Sacré-Coeur-tömb esetében a tervek átdolgozására késztethette volna.
Az eljárás járhatott volna azzal az eredménnyel, hogy kötelezik a fejlesztőt az eredeti állapot helyreállítására (nyilván ebben az esetben kérhettek volna egy új kiemelő rendeletet, ami legalizálja a bontást – ám ettől még az ellenállás gesztusainak, kísérleteinek minden esetben van értelme).
A zuglói önkormányzat a területén zajló kiemelt projektek (Bosnyák tér és Dürer Park) miatt alkotmányossági panaszt nyújtott be a kormányrendeletek ellen. Ennek sem volt sok esélye a sikerre, el is utasította az Alkotmánybíróság, de a kerület legalább megpróbálta.
Pedig a 2012-ben elfogadott, máig érvényes építési szabályzat már alapvetően azokhoz az elképzelésekhez igazodott, amelyeket a telek előző tulajdonosa, Ehud Amir javasolt. Ennek megfelelően már ez a lehetőségeket messzemenőkig kihasználó, túlépített lakás- és irodafejlesztés lett volna, valamint tartalmazott még egy szállodát (ami a mostani projektből már hiányzik). Ennek megfelelően a szabályzat a terepszint fölött 50 százalékos, a terepszint alatt 60 százalékos beépítést engedélyezett, a zöldfelület minimális mértékét 30 százalékban határozta meg. A kiemelő rendelet két pontban növelte tovább a beépíthetőség léptékét: a terepszint alatti beépítettséget 70 százalékosra, és ami ennél sokkal lényegesebb, a megengedett legmagasabb épületmagasságot 18 méterről 35 méterre.
Két lényeges adalék: 2011 áprilisában az akkori főépítész, Krikovszky Péter a képviselőtestületnek adott szakvéleményében már az Amirral kötött megállapodás paramétereit is túlzónak találta, és javasolta, hogy a terepszint fölötti beépítés mértékét csökkentsék le 40 százalékra, a zöldfelületet növeljék szintén 40 százalékra. Ebből végül semmi nem lett. A másik, hogy a NER előtti koncepcióban nemcsak az épületmagasság lett volna sokkal kisebb, hanem a Sacré-Coeur-zárda és a leánygimnázium épülete teljes egészében megmaradt volna, csupán az udvarát fedték volna le üvegtetővel. Vagyis az Ajtósi Dürer sor és a Városliget felé a mostaninál sokkal szelídebb, a város hagyományait jobban tisztelő nézet látszott volna, mint ami végül megvalósult. (A Szent István Gimnáziumhoz e szerint is egy nagy, H-alakú irodaháztömb tapadt volna, de ez nem futott volna ki egészen az Abonyi utcáig, mint most.)
A kiemelő rendeletek elvileg azt a célt szolgálják, hogy valamilyen kiemelt közérdek megvalósulhasson a beruházás során. A gyakorlatban ez annyira nincs így, hogy a Dürer Park esetében megállapíthatjuk, még az izraeli ingatlanfejlesztő is kellemesebb, az értékeket jobban tiszteletben tartó tervet készített, mint a kedvezményezett nemzeti nagytőke.
A fejlesztő korábban nem mutatta meg, milyen lakónegyedet is képzelt ide, a villák közé, a Városligettől egy saroknyira. Május elején azonban az Octogon magazinban kijöttek a látványtervek.
A három tömbben összesen 207 lakás lesz, a tervezők a környezet felé annyi gesztust tettek, hogy a három belső torony kilencemeletes lesz, az Abonyi utca felé eső két külső „csak” hét. Léptékét, jellegét tekintve ez egy lakótelep.
Európában történelmi városok belső területein egyszerűen elképzelhetetlen lenne ilyen beépítés, az pedig végképp csak a hazai viszonyok között értelmezhető, hogy mindez hathatós kormányzati segítséggel történik meg. Akárcsak a Közvágóhíd vagy a Bosnyák téri irodapark, a Dürer Park is Budapest tönkretételének újabb állomása. Közcél nyomokban sem fedezhető fel mögötte. Az egyetlen értelmes közcél az lehetett volna, hogy ilyesmi soha ne történjen meg.