Társítás: Antall József és Alfred Herrhausen (2020. 11. 11.)
A sorozat címe azért nem hasonlat, mert bár a kiemelt szempontból hasonlók az összehasonlított esetek, más nézőpontból esetleg teljesen eltérőek. Így inkább hasonlóság, asszociáció, képzettársítás a cím.
Felelet.hu:
A hasonlóság alapja, hogy vértanúként életüket adták a magyar nép, Európa keresztény alapú tisztességes életéért.
Herrhausent 1989 végén felrobbantották, Antall 1990 elején váratlanul rákos lett, amikor a hazai és nemzetközi erők várakozásával szemben nemzeti oldal nyerte meg az első választást. Életét meghosszabbította - a pusztító erők akarata ellenében - többek között többszázezrek magyar ember imája, akarata, de megrövidítette többek között a taxisok és az államfő kegyetlenül, a betegség kríziseire időzített gonoszságai.
Feltehető, hogy számíthattak arra, hogy elvesztik életüket, akár a történelem és a világerők ismeretében, akár mert fenyegetést kaptak, rá akarták venni őket céljaik megváltoztatására, tehát önként kockáztattak a népeink érdekében.
kiegészítő adatok:
Alfred Herrhausen, a Deutsche Bank elnöke, Kohl gazdasági főtanácsadója, barátja
Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció III. 6. fejezet: Miért kellett meghalnia Alfréd Herrhausennek, a Deutsche Bank elnökének?
"Herrhausent az angol-amerikai pénzügyi körök legfelsőbb döntéshozóinak, azaz a Carroll Quigley által HÁLÓZAT-nak nevezett háttérhatalomnak, a szigorúan titkos parancsára ölték meg. Ezt a drasztikus lépést figyelmeztetésnek szánták Németország számára, hogy hagyjon fel független gazdaságpolitikai kezdeményezéseivel, és mondjon le Kelet-Európa gazdasági talpraállításáról és fejlesztéséről. Kohl ezirányú stratégiáját Herrhausen dolgozta ki. Amikor később Dieter Karsten Rohweddert is, a német Állami Vagyonügynökség vezetőjét, aki az új német tartományok, vagyis az egykori NDK gazdasági működéséért volt felelős, eltették láb alól, akkor a Kohl-kormány önálló kelet-európai gazdasági terveit lényegében feladta. Az események későbbi menete megerősíteni látszik azt a feltételezést, hogy Herrhausent Kelet-Európa gazdasági talpraállítása érdekében kifejtett stratégiai kezdeményezéséért távolították el az élők sorából."
Fricz Tamás: Egy bankár rejtélyes halála
Alfred Herrhausen szembeszállt a globális érdekekkel, Mercedese mellett bomba robbant
Magyar Nemzet újság, 2019. június 27.
1989–1990 táján milyen mozgástere volt a rendszerváltó ellenzéknek és később az Antall-kormánynak?
inspiráló ebből a szempontból Kulin Ferenc A paktum-fantom című könyve, mely a rendszerváltás éveinek nemzetközi összefüggéseire koncentrál.
addigra már Nyugat-Európában óriási fordulat zajlott le. A John Maynard Keynes-i, szociális piacgazdaságra épülő jóléti állam koncepcióját felváltotta a Milton Friedman-i, Friedrich August von Hayek-i elvekre épülő neoliberális gazdaságfilozófia, amely a globális szabadpiacot állította előtérbe az állammal szemben, a pénzpiacot a termelő gazdasággal szemben, a piaci szereplők (a „befektetők”) érdekeit a dolgozói, munkavállalói érdekekkel szemben.
a nyolcvanas évektől kezdve a globális elit fokozatosan legyűrte az államok gazdasági és pénzügyi önállóságát azzal, hogy az 1989-es washingtoni konszenzus szellemében intézményesítették a pénzek, az áruk, a személyek és a szolgáltatások államhatárokon átívelő szabad mozgását.
Az Antall-kormány a német mintájú szociális piacgazdaság mellett tette le a voksát, de hamarosan szembe kellett néznie azzal, hogy ennek immáron semmilyen realitása nincs, mert nem kapjuk meg hozzá az elengedhetetlen nemzetközi támogatást.
Kohl elkötelezett volt a német szociális modell mellett
1990 második felétől kezdve megváltozott a német kormány és a német politikusok hangneme
Herrhausen átfogó gazdasági koncepciót dolgozott ki az érintett országok felzárkóztatására, különös tekintettel a nagyarányú, a válságból kijutásukat leginkább gátló külföldi adósságállományuk elengedésére vagy átütemezésére. Ebből a szempontból kiemelten foglalkozott Lengyelországgal és Magyarországgal,
Herrhausen átfogó és végtelenül szimpatikus elképzeléseit 1989. szeptember 25-én ismertette
1989. november 30-án Frankfurtban, miközben a páncélozott Mercedesében haladt, egy időzített bombát robbantottak fel autója mellett
két év múlva gyilkosság áldozata lett az a Detlev K. Rohwedder is, aki a német állami vagyonügynökség vezetőjeként valóban védte a keletnémet tartományokhoz tartozó nemzeti vagyont
hasonló témában korábbi cikk: Ki irányította a rendszerváltást? (Magyar Nemzet 2020. 05. 16.) (2)