Álvilágok helyett Szabad a csok XLIX. 2021. február 17.

Minden van, bármi elérhető, megvehető, csak legyen rá pénzed – nagyjából így lehetne összefoglalni a modern kori, a fogyasztásra és a még több fogyasztásra épülő gazdasági rendszer lényegét, amely nagyon sokaknál egyfajta „életfilozófiává” is válik. Hiszen a mesterségesen felkeltett vágyak és az agymosásig sulykolt reklámok hatására mindent meg akarunk venni, mindent meg akarunk szerezni, és mindent le akarunk cserélni, ami már nem divatos vagy ami már fél évnél „régebbi”. Telefont, ülőgarnitúrát, fürdőszobacsempét, tévét, számítógépet, autót. Mindezt persze most, azonnal. Ha pedig ez anyagi okokból nem megy, frusztráltak, elégedetlenek leszünk, és még azt sem vesszük észre, amink van. Egyre inkább álvilágot építünk magunk köré olyan holmikkal és időtöltésekkel, amelyekre semmi szükségünk. A végén pedig rácsodálkozunk, hogy kifolyik a kezünkből a pénz, hogy súlyos adósságokba vertük magunkat, és hogy noha „csak boldoggá akartuk tenni” a feleségünket, a gyerekeinket, magunkat, de a várt boldogság csak nem akar megérkezni az anyagi terhekkel, a folyamatos pszichés nyomással és a céltalan semmittevéssel teli hétköznapokba.

Ezekhez a falansztervilághoz közelítő high-tech megoldásokhoz képest igazi felüdülés az Otthon, csak másképp című dokumentumfilmben bemutatott alternatíva (KraatsFilm) (A film leírását lásd lentebb). A film egy négygyermekes család építkezését követi végig, akik kalákában, a barátaik segítségével, szalmabálákból és sárból építenek maguknak „lélegző” házat. Amellett, hogy a nagy klímahisztériázóknak is figyelemre méltó példa lenne, hogy nem kell műanyagba csomagolni a házat ahhoz, hogy az alacsony energiafelhasználású legyen, a film azt is bemutatja, hogy ma is lehet olcsón építkezni. Gergő, a családapa elmondása szerint ugyanis minden pénzük ráment a tervekre és arra, hogy a telküket építkezésre alkalmassá tegyék. Vagyis csak a csokra, az áfa-visszatérítésre és a csokos hitelre tudtak támaszkodni, ebből a 25 millióból viszont gyönyörű házat építettek.

„A film célja, hogy a városi elidegenedett környezet ellensúlyozására népszerűvé tegye a tradicionális vályogépítészet modernizált formáját. Mert ez a technológia anyagilag elérhető lehetőséget jelenthet az otthonteremtésre és mert ezen építési kultúra közösségformáló ereje segítségével újra egyesítheti egy környék lakóit – nem csak egymás mellett, de együttélésre is ösztönözve őket” – olvasható a YouTube-on elérhető kisfilm leírásában. És noha egy építkezés igazi szakítópróba, a fiatal házaspár a négy gyerekkel is együtt ül le egy csillagfényes este az első családi vacsorára a teraszon.

A youtube-os film leírása:

Egy merész fiatal család - Flóra, Gergő és négy gyermekük - barátaikkal, kis pénzből, saját kézzel szalmabálákból és sárból építenek otthont maguknak mindössze egy év leforgása alatt. A dokumentumfilm főszereplője egy fiatal család: Gergő, Flóra és négy gyermekük. Őket követjük a film során, miközben egy év alatt, az erdő szélén, saját kézzel, helyben kitermelt agyagból építenek maguknak modern szalmaházat. Az organikus építészet ezen módját, annak minden buktatójával együtt menet közben tanulják ki. Mivel ezt az építési eljárást bárki elsajátíthatja, a film szereplői mikroközösségben építhetik saját jövőjüket. Az építkezésre kalákába fogják össze barátaikat, rokonaikat, miközben negyedik gyermekük is megszületik. Gergő és Flóra így önfeláldozó munkájukkal és kis kezdőtőkéjükkel, az állami családtámogatásra támaszkodva, a nagyüzemi építőipar kikerülésével teremthetnek otthont maguknak. Ráadásul az építés és a fenntartás során a károsanyag-kibocsátásuk és környezetterhelésük egyaránt csekély. Az emberi egészségre pozitívan ható “lélegző” házuk pedig idővel újrahasznosítható lesz, visszasimul majd a földbe, és nem marad utána hulladék. A film célja, hogy a városi elidegenedett környezet ellensúlyozására, népszerűvé tegye a tradicionális vályogépítészet modernizált formáját. Mert ez a technológia anyagilag elérhető lehetőséget jelenthet az otthonteremtésre és mert ezen építési kultúra közösségformáló ereje segítségével újra egyesítheti egy környék lakóit - nem csak egymás mellett, de együttélésre is ösztönözve őket. Rendező: Hörcher Gábor Operatőr: Becsey Kristóf Hangkeverés: Fejér Mihály Vágó: Hack Julia Producer: Iványi Marcell, Hörcher Gábor Gyártó: KraatsFilm - @​ Támogató: MTVA Mecenatúra, NMHH Médiapartner: Millenáris Teátrum

Eszetlen okosítás 2020. július 22 Szabad a csok XXXVI.

Okosotthon – a kifejezés a lakásépítések legújabb kori ciklusában hívószó lett... Az okosmegoldások egyfajta kényelmi jelleggel bírnak, azt az illúziót keltve, hogy a lakás tulajdonosának semmi más dolga nincs, mint lehuppanni a fotelbe és bambulni az okostévét. Merthogy helyette mindent megoldanak az okoseszközök, ha kell, árnyékolnak, ha kell, melegítenek..  lakásvásárlásnál gyakorlatilag nem tűnik fel az okosmegoldásokkal felszerelt otthon árkülönbözete. Nem, hiszen egyik fejlesztő lakásának az árába és a másikénak az árába is be van építve az okosdolgok jelentette pluszköltség. A budapesti új lakások elszállt árait nézve feltehetően jelentős százalékot tesz ki az ingatlan „okossága”, ezzel szemben, ha egy egyszerű, a mai kívánalmaknak, életmódnak és a különböző energetikai és egyéb előírásoknak megfelelő, remekül élhető, de „buta” lakás épülne, az feltehetően jelentősen olcsóbb lehetne. Csakhogy ilyen alig készül. Hogy miért nem? Mert – hangzik az általános válasz – a vásárlók az okosmegoldásokat keresik. Vagyis lényegében egy jól felépített trükkel állunk szemben: reklámokkal, ügyesen elhelyezett, izgalmas cikkekkel mesterségesen felkeltjük az igényeket, majd azokat kiszolgálva, a termékünket sokkal drágábban adhatjuk el... „Az internetre kapcsolt ostoba okoseszközök lesznek a jövő informatikai azbesztje”. Ezt Mikko Hyppönnen, az F-Secure kiberbiztonsági cég vezető munkatársa fogalmazta meg tavaly. Arra utalt, hogy korábban az építőiparban előszeretettel használt azbesztet is csodaanyagnak tartották, amely szinte mindenhol, szinte mindenre jó. Ámulattal figyelték és használták, mint az okosmegoldásokat manapság. Csakhogy aztán kiderült: rákot okoz. Onnantól persze a legnagyobb körültekintéssel igyekeznek eltávolítani az épületekből ezt a káros anyagot, mifelénk is rendszeres sajtóhírt szolgáltat egy-egy azbesztmentesítés. Mikko Hyppönnen ehhez hasonlítja az okoseszközöket – szerinte úgy szabadulunk majd tőlük néhány év múlva, mint ma az azbeszttől. A szakember azt mondja, a gyártók a biztonságra a legkevesebb figyelmet sem fordítják, az adatok nincsenek titkosítva, bármilyen információ lehallgatható, lekövethető. Mondjuk az, mikor nincs otthon a tulajdonos. De sajnos az sem egyszeri eset volt, amelyet néhány éve lehetett olvasni egy kisfiúról, aki arra panaszkodott a szüleinek, hogy valaki beszél hozzá éjszaka. Szülei nem tudták ezt mire vélni, szegény fiúcs­kát már pszichológushoz vitték. Végül kiderült, hogy egy idegen behatolt a ház informatikai rendszerébe és az okos babafigyelőn keresztül beszélt a gyerekhez.

Álmok és rémálmok 2021. február 3.Szabad a csok Szabad a csok XLVIII. 

 Nem véletlenül mondják, hogy az építkezés erősen próbára teszi a házaspárt, bizony nem könnyű ép ésszel és ép lélekkel kijönni belőle. Árulják tehát a házat, de – pláne ilyen helyzetben – nem egyszerű az eladás. Egy családi ház eleve saját ízlés, saját elképzelések szerint épül, ritka egybeesés, ha más is úgy „beleszeret”, mint amennyire az építtetők szerették – volna... Az új ház is olyan – különösen, ha már jó ideje üresen áll és nem tudják eladni –, mint az új autó, amely kigördül a szalonból: rögtön sokat veszít az értékéből... Néhány évtizeddel korábban a túlméretezés volt az egyik fő gond. Ennek a mementói azok a hatalmas családi házak, melyeket a nyolcvanas évek második felében vagy a kilencvenes években építettek. Amikor szó szerint egy élet munkáját beletette valaki a házába (pénzt, ener­giát és egészséget nem kímélve), csak mire odajutott, hogy a kalákában épülő ház nagy nehezen elkészült, addigra rossz esetben a gyerekek kirepültek, még rosszabb esetben az asszony megözvegyült – s ott maradt egyedül abban a két-háromszáz négyzetméteres monstrumban, amelyet több generációnak tervezett a családfő. Most nincs már kaláka, van helyette építési vállalkozó. Tisztelet a kivételnek, de ennek a megnevezésnek minden pejoratív jelentéstöbbletével...

Munkásoverall Szabad a csok XLIV.

Lázadni a hagyománnyal Szabad a csok (XXVI.)