Hamar Dániel (Muzsikás) interjú (2024. 12. 28.)
A zene ott kezdődik, ahol a szavaknak végük – Ünnepi nagyinterjú Hamar Dániellel
„Ma már megengedhetjük magunknak, hogy ne csak a nagy fellépésekre menjünk, hanem minél többször koncertezzünk gyerekeknek. […] Ezek az élmények adnak igazi értelmet annak, amit csinálunk” – fogalmaz Hamar Dániel Kossuth-díjas népzenész. A Muzsikás együttes alapító tagjával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogyan segíti a lélekre való odafigyelést a zene, milyen utat járt be a népzene műfaja az elmúlt fél évszázadban, de arról is kérdeztük, miért döntöttek úgy, hogy barátjuk, zenésztársuk, Éri Péter elvesztése után is folytatják.
Ménes Márta
2024. 12. 24.
https://magyarnemzet.hu/kultura/2024/12/unnepi-nagyinterju-hamar-daniellel
részletek:
Nekem még mindig nagyon kevés az a népzene, ami ma az országban hallható. Vannak olyan példák, ahol ez sokkal jobban benne van a közgondolkodásban, közkultúrában, például az íreknél vagy a bolgároknál. A közös éneklés jelen van? Amikor összejönnek kicsik, nagyok, és jókedvük van egy kiránduláson, vagy születésnapja a nagypapának, és azt mondják, hogy na, most énekeljünk, előfordul ez? Kodályt nagyon bántotta, hogy az erdőben kirándulók ugyan végig énekelnek, csak rossz, értéktelen dallamokat. Milyen jó lenne, ha ma egyáltalán énekelnének… Helsinkiben, a Sibelius Akadémián ki volt téve a faliújságra egy rajz, amelyen egy kis madárka ül a fán, a csőre tátva, mintha kacagna, és egy kottasor volt a csőréhez rajzolva, jelezve, hogy énekel. Ez volt alá írva: „ nem azért énekelek, mert boldog vagyok, hanem azért vagyok boldog, mert énekelek”. Nagyon megszívlelendő. Petrás Máriától – aki Moldvában született – hallottuk, hogy amikor valami gondja, bánata, baja van, csak leül és énekel. Ezzel „elmesszíti” a bajt, azaz távolba viszi. Ha énekelni nincs merszünk, akkor legalább olyan zenéket hallgassunk, ami hasznunkra válik. Ebben a pokoli zsivajban és zajban hitvány zenék áradata önt el minket, olyanok, amelyeket üzleti célból „raknak össze”, és nem azért, amiről a zene eredetileg szólt. John Lennon úgy fogalmazott, hogy az Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül is tudjunk imádkozni. A zene ott kezdődik, ahol a szavaknak végük.
A médiában a magyar népzene, egyáltalán a magyar hagyomány alig kap szerepet, és ez szerintem siralmas. Amikor először jártunk Írországban, azonnal feltűnt, mennyire fontosnak tartják az írek a saját zenéjüket, hagyományaikat, történelmüket. Három rádióadó csak ír zenét közvetített reggeltől estig, és volt egy olyan televíziós csatorna, amely kizárólag az ír hagyományok, az ír történelem bemutatását célzó műsorokat sugárzott. Az ír benzinkutakon csak olyan kazetták és videók voltak, amelyek az ír zenéről szóltak. Ehhez képest a már megszűnt magyar légitársaság zenei kínálatában sose találkoztam magyar népzenével, furcsamód a Japan Airlines fél évig műsorán tartott egy Muzsikás-koncertfilmet. Miért gondoljuk azt, hogy a magyar zene nem való a mindennapjainkba? Ennek a nemzedéknek lesz még miért küzdenie, sokat kell tenniük azért, hogy ez a műfaj általánossá és elfogadottabbá váljon.